Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

A KSH A GAZDASÄG ÉS A TÁRSADALOM TAVALYI FEJLŐDÉSÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról.) iparban. Az élelmiszeripar a lakossági igények kielégítése mellett erőteljesen növelte el­sősorban nem rubel elszámolá­sú exportját. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezet­tet némileg meghaladóan, 4—5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 7—8 százalékkal ter­melt kevesebbet. Csökkent az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége és növe­kedett a magánépítkezések volumene. Jelentősen nőtt a kisvállalkozások építési telje­sítménye, amely az országos építési-szerelési munkáknak 2—3 százalékát tette ki. Az állami és szövetkezeti építőipar kivitelezésében levő építmények és technológiai szerelési munkák száma és értéke csökkent. A megkezdett munkák költségvetési összege kisebb, az átadottaké nagyobb volt, mint az előző évben. Az építési munkákon belül a mérséklődő beruházási ke­reslet ellenére nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezé­sek aránya, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitele­ző építőipar által elvégzett munkák árszínvonala 7—7,5 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,0 százalékkal, mintegy 8800 fő­vel csökkent. A létszámcsök­kenés a korábbiaknál mérsé­keltebb volt. Az egy foglal­koztatottra jutó termelés szín­vonala elmarad az 1983. évi­től. 1984-ben 70 400 lakás épült fel, ez megfelel az előirány­zat alsó határának. Az épített lakások 14 százaléka, a terve­zettnél kevesebb épült állami erőből. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése 2,5—3 százalékkal, a tervezettet megközelítő mér­tékben emelkedett. A növény- termelés több mint 4 száza­lékkal nőtt, az állattenyésztés növekedése meghaladta az 1 százalékot. 1984-ben minden eddiginél több gabonát takarítottak be. Az 1983. évivel közel azonos nagyságú területen 15,7 millió tonna gabona termett, ami 2 millió tonnával több az 1983. évi mennyiségnél, és a két év­vel azelőttit is meghaladta. A búzatermelés 7,3 millió tonna volt, 1,4 millió tonnával több az előző évinél. Kukoricából 6,7 millió tonnát takarítottak be, 230 ezer tonnával többet, mint 1983-ban. A búza hektá­ronkénti hozama 5,4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. A cukorrépa-termelés — az előző évi nagymértékű csök­kenés után — 15 százalékkal növekedett. A hektáronkénti hozam kedvezőbb az 1983. évi- néD Napraforgóból valamivel több termett, mint 1983-ban, a termésátlag 9 százalékkal csökkent. Burgonyából 28 százalékkal termeltek többet, mint 1933- ban. A zöldségfélékből az ösz- szes termésmennyiség nőtt, ezen belül zöldborsóból, ká­posztából jóval több, paradi­csomból, zöldpaprikából lénye­gesen kevesebb volt a termés, mint az előző évben. ' A gyümölcstermés 13 száza­lékkal elmaradt az előző évi­től. Szőlőből 870 ezer tonnát szüreteltek. 11 százalékkal ke­vesebbet, mint 1983-ban. A szarvasmarha-állomány gyakorlatilag nem változott, a tehénállomány csökkenése folytatódott. A sertésállomány 1984. év végén 9,2 millió da­rab volt, 6 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban. A kocaállomány is csök­kent kismértékben. A juhok száma kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés elérte a 2,4 millió tonnát, az előző évhez képest 2 százalékkal nőtt. Ezen belül a vágósertés­termelés 5 százalékkal emelke­dett, a vágóbaromfié pedig az előző évi szinten maradt. A vágómarha- és vágójuh-terme- lés 5, illetve 12 százalékkal .csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből valami­vel több, tojásból 5 százalékkal kevesebb volt a termelés, mint az előző évben. A mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma 1984-ben mintegy 30 ezer fővel, 3 száza­lékkal csökkent. A mezőgazdaság műtrágya­felhasználása csökkent, az 1 hektár mezőgazdasági terület­re jutó műtrágya kb. 230 kg volt. Az év folyamán korsze­rűbb gépekkel bővült a mező- gazdaság traktor-, tehergépko­csi- és munkagépállománya. A mezőgazdasági termékek értékesítési árszínvonala kb. G százalékkal emelkedett. A me­zőgazdasági-élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei tovább romlottak. Az exportárak számottevően csök­kentek, a kivitt áruk mennyi­sége 8 százalékkal emelkedett. Az erdőgazdálkodási vállala­tok 1984. évi fakitermelése — 7,9 millió köbméter —, vala­mint erdőtelepítése azonos volt az előző évivel. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1984. évi feladatai általában megvaló­sultak. 1984. év végén a lakos­ság 83 százaléka részesült ve- zetékesvíz-ellátásban. Javult az egészségtelen ivó- vizű települések vízellátása is. A lakások 38 százalékából ve­zették el közcsatornán a szennyvizet. A mezőgazdasági üzemek megközelítőleg 25 szá­zalékkal több öntözővizet vet­tek igénybe, mint 1983-ban. Folytatódott az árvízvédelmi művek építése. Közlekedés, posta A közlekedési vállalatok és szövetkezetek által szállított áruk tömege 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel az­előttinél. A szállítási távolság nőtt, és ezzel összefüggésben az árutonna-kilométer teljesít­mény a vasúti közlekedés ki­vételével valamennyi közleke­dési ágban fokozódott. A távolsági személyszállítás utasainak száma valamivel el­maradt az 1983. évitől. A vas­úton utazók száma emelke­dett, az autóbuszon utazóké mérséklődött. Az átlagos uta­zási távolság nagyobb volt az előző évinél, így az utaskilo­méter-teljesítmény a vasúti és az ' autóbusz-közlekedésben egyaránt nőtt. Á helyi tömegközlekedést 3 százalékkal több utas vette igénybe, mint 1983-ban. A szállítási feladatok lebo­nyolításában egyre jelen­tősebb a szerepe az áru- es személyszállító kisiparosoknak, számuk meghaladta a 20 ez­ret. Folytatódott a vasút villa­mosítása, az összhúlózat több mint 23 százalékát kitevő vil­lamosított vonalakon a vonta­tási teljesítmények mintegy 60 százaléka bonyolódik le. A közlekedési vállalatok és szö­vetkezetek járműbeszerzései teherszállító járművekből 1934-ben tovább csökkentek, közúti személyszállító jármű­vekből kissé nőttek. Az év fo­lyamán összesen 95 ezer sze­mélygépkocsit értékesítettek, a lakosság tulajdonában levő személygépkocsik év végi állo­mánya meghaladta az 1,3 milliót, a teljes állomány 97 százalékát. Befejeződött az Árpád-híd és a hozzá kapcso­lódó forgalmi csomópontok átépítése, újabb metrószakaszt adtak át a forgalomnak. A bekapcsolt távbeszélő fő­állomások száma 29 ezerrel nőtt. A közlekedés, a posta és távközlés területén fogla^oz- tatott munkások és alkalma­zottak száma 1984-ben mint­egy 3 ezer fővel, 0,8 százalék­kal csökkent. KütkorccKedelem Az 1984. évi behozatal meny­nyisége lényegében azonos volt az előző évivel, a kivitelé jelentősen meghaladta az egy évvel azelőttit, ez tette lehe­tővé a külkereskedelmi egyen­leg javulását. A külgazdasági kapcsola­tainkban 1984-ben is megha­tározó szerepe volt a szocialis­ta országokkal folytatott terv­szerű együttműködésnek. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége az 1983. évi szint körül alakult. Ezen belül ener­giahordozókból, egyes nyers- és alaoanyagokból, továbbá fogyasztási iparcikkekből több érkezett, mint egy évvel ko­rábban. A rubel-elszámolású kivitel 7 százalékkal bővült. Mindenekelőtt az ipari kész­termékek exportja fokozódott. Nem rubel elszámolásokban a behozatal nem egészen 1 százalékkal, a kivitel 5 száza­lékkal emelkedett. A behoza­tal nyersanyagokból, félkész­termékekből és alkatrészekből, fogyasztási iparcikkekből nőtt, termelési rendeltetésű gépek­ből jelentősen csökkent. A ki­vitel főként néhány kohásza­ti és vegyipari alapanyagból, illetve félkésztermékből, me­zőgazdasági és élelmiszeripari termékekből, az ipari készter­mékek közül pedig fogyasztási iparcikkekből fokozódott. A gépexport elmaradt az 1933. évitől. Több fontos export­cikkünk tőkés piaci ára ked­vezőtlenül alakult, a csere­arány romlott. A kiviteli több­let meghaladta az 1983. évit. Idegenforgalom A külgazdasági egyensúly javítását a növekvő idegenfor­galom is segítette. 1934-ben több mint 13 millió külföldi érkezett Magyarországra, 3 millió fővel, csaknem 30 szá­zalékkal több, mint egy évvel korábban. A beutazók több mint 70 százaléka a szocialis­ta országokból érkezett. Szá­muk az előző évhez képest egyharmaddal, a nem szocia­lista országokból érkezőké egyötöddel emelkedett. Magyar állampolgárok 1984- ben 5,4 millió esetben utaztak külföldre, ami az előző évhez képest 0,6 millió fős, 13 szá­zalékos növekedést jelent. A kiutazók 88 százaléka a szo­cialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi aktívum rubel- és nem rubel elszámolá­sokban egyaránt nagyobb volt, mint 1983-ban. Beruházás A szocialista szervek beru­házásaira 186 milliárd forin­tot fizettek ki, kb. 1 százalék­kal kevesebbet, mint az elő­ző évben. A beruházások vo­lumene 6—7 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csök­kent. Az állami döntési körbe tar­tozó beruházásokra 79 milliárd forintot fordítottak, ami lé­nyegében az 1983. évi kifize­téssel azonos. Az előirányzott­nál nagyobb kifizetésekben szerepet játszott többek kö­zött a márkushegyi bánya­üzem biztonsági berendezései­nek kiegészítése, a Dunai Vas­mű kokszolóművének gyorsí­tott kivitelezése, a kőolaj- és földgáztermelés fejlesztésének gyorsítása. A vállalati és szö­vetkezeti döntésű beruházá­sokra csaknem 107 milliárd forintot fizettek ki, 2 száza­lékkal kevesebbet az előző évinél. Nőttek a beruházási hitel- és az állami támogatás segítségével megvalósuló be­ruházási kifizetések. A 100 millió forintnál na­gyobb beruházások körében a befejezett beruházások költ­ségelőirányzata meghaladta a megkezdettekét, így a megva­lósítás alatt álló állomány csökkent. 1984-ben építési és gépberu­házásokra valamivel keveseb­bet, egyéb beruházásokra töb­bet fordítottak, mint egy év­vel korábban. A belföldi be­szerzésű gépek beruházása nőtt, a rubel és nem rubel el­számolású importgépeké csök­kent. A beruházási ráfordítások volumene valamennyi népgaz­dasági ágban kisebb volt, mint az előző évben. Népssség, foglalkoztatottság 1985. január 1-én az ország népessége 10 658 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy év­vel korábban. 1984 folyamán 125 000 gyerek született, 2000- rel kevesebb, mint 1983-ban. A születések számának évek óta tartó csökkenése mérséklő­dött, a szülési hajlandóság va­lamelyes élénkülése következ­tében. Ezer lakosra 11,7 élve- születés jutott. A születések alacsony számában szerepe van annak, hogy a szülőképes korú — elsősorban a 20—29 éves — nők száma 3—4 éve csökken. 1984-ben 146 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,7 volt, némi­leg kevesebb, mint 1933-ban. A csecsemőhalandóság évek óta tartó csökkenése nem foly­tatódott: ezer élveszülöttre 20 ogy éven aluli haláleset ju­tott, 1983-ban 19. 1985. január 1-én az aktív keresők száma 4 920 000 fő volt, 20 000 fővel, 0,4 százalék­kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A keresők száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. A kisszervezetek keretében foglalkoztatottak számának növekedése folytatódott. 1984 végén több mint 27 000 szerve­zeti egységben mintegy 320 000 fő dolgozott. Továbbra is leg­elterjedtebbek a szocialista gazdálkodó szervezetek kere­tein belül működő formák; a vállalati gazdasági munkakö­zösségek és az ipari és szol­gáltató szakcsoportok, ame­lyeknek év végi száma 17 ezer, illetve 2,5 ezer volt. E szerve­zetekben 1984. év végén mint­egy 185 000, ill. 60 000 fő dol­gozott. Jövedelem és fogyasztás A lakosság összes jövedelme nominálértékben mintegy 9 százalékkal, a fogyasztói ár­színvonal átlagosan 8,3 száza­lékkal volt magasabb az 1983. évinél. Az egy lakosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott szintentartással szemben — kb. 1 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazot­tak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete 5510 forint volt, 5,8 százalékkal több, mint 1983- ban. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók kö­zös gazdaságból származó át­lagkeresete 3,8 százalékkal emelkedett, összege havi 4840 forint volt. A munkából szár­mazó jövedelmet növelte, hogy a különböző kisvállalkozási formákból származó jövedel­mek összege, mindenekelőtt az e formában tevékenykedők számának jelentős emelkedése miatt, majdnem megkétszere­ződött. A munkások és alkal­mazottak egy keresőre jutó reálbére 3 százalékkal alacso­nyabb volt az előző évinél, az összes munkajövedelem reál­értéke lényegében nem válto­zott. A pénzbeli társadalmi jöve­delmek összege folyó áron 12 százalékkal nőtt, és kb. 125 milliárd forintot tett ki. Emel­kedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturá­lis — jövedelmek összege és reálértéke A nyugdíjakra az év folya­mán 84 milliárd forintot fizet­tek ki, 12 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedés­ben szerepe volt annak, hogy a nyugdíjasok száma az előző évhez képest 45 ezerrel, 2 280 500-ra nőtt, valamint an­nak, hogy az új nyugdíjasok­nak magasabb a nyugdíja, mint a régebben nyugdíjazottaké. Hozzájárult a növekedéshez a nyugdíjak évi 2 százalékos, il­letve legalább 100 forintos ki­egészítése, továbbá az év eleji központi fogyasztói áremelések hatásának mérsékléséhez az alacsony összegű nyugdíjakhoz nyújtott jövedelemkiegészítés. 1984- ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 3 130 fo­rint volt, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1984-ben 19.4 milliárd forintot fizettek ki, 21 százalékkal többet, mint 1983-ban. 1984-ben átlagosan 221 ezer anya vette igénybe a gyermek- gondozási segélyt, 10 ezerrel kevesebb, mint 1933-ban. A gyermekgondozási segélyre 3.4 milliárd forintot folyósítot­tak, valamivel többet, mint 1983-ban, A lakosság fogyasztása a reáljövedelemhez hasonlóan, kb. 1 százalékkal, a tervezett­nél némileg gyorsabban emel­kedett. A kiskereskedelem fo­lyó áron 8,7 százalékkal, össze­hasonlító áron 0,2—0,3 száza­lékkal több árut értékesített, mint az előző évben. Az el­adott vegyes iparcikkek volu­mene mintegy 2 százalékkal nőtt, az élelmiszerek és élveze­ti cikkeit bolti eladásának mennyisége lényegében nem változott. A vendéglátó-forga­lom 4 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,5 százalékkal csök­kent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében Kielégítő volt. Ruházati cikkekből az előző évhez hasonlóan választéki hiányosságok zavarták az ellá­tást. A vegyes iparcikkek kö­zé tartozó néhány termék — hazai gyártású hűtő- és fa­gyasztószekrény, színes televí­zió, villanybojler, tetőcserép, stb. — tartósan a hiánycikkek között szerepelt. A takarékbetét-állomány az év folyamán a kamatokkal együtt 22 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 219 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás 1984-ben tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer la­kosra jutó orvosok száma 31,7- re emelkedett. Az év folyamán 70 új általános és gyermekor­vosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti or­vosra jutó lakosok száma 1954- re csökkent.- A betöltetlen kör­zeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya kismértékben, 3,2 százalékra emelkedett. Az év folyamán 1600 új kórházi ágy létesült. A működő kórhá­zi ágyak száma a fejlesztések és megszűnések következtében 100 400-ra nőtt. A bölcsődei he­lyek száma az év végén 69 900 volt. Az óvodai helyek száma 2057-tel nőtt, és a tanév elejé­re megközelítette a 415 ezret, gyermekek 88,8 százaléka jár óvodába. 1934/1985-ös tanévben az ál­talános iskola nappali tagoza­tán 128G ezren tanulnak, 16 000-rel többen, mint az elő­ző tanévben. Az általános is­kolák osztál .’termeinek száma a fanév elején 1123-mal több volt az egy évvel korábbinál Az általános iskola 8. osztá­lyát befejezők 93 százaléka tanul tovább, fele középisko­lában, fele szakmunkásképző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szak­munkástanulók, mind a kö­zépiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 17 500 pedagó­gus tanít, 580-nal több, mint az előző tanévben. 1984-ben nappali tagozaton az előző évi­nél többen, 46,4 ezren tettek eredményes érettségi vizsgát. A felsőfokú oktatási intéz­ményeknek csaknem 100 ezer hallgatója van. Ebből 63,2 ez­ren tanulnak nappali tagoza­ton, 300-zal többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolai tanulóik 42,6 százaléka részesül napkö­zi otthonos ellátásban. Diák­otthonokban vagy kollégiu­mokban lakik a középiskolai tanulók több mint ötödé, az egyetemi-főiskolai hallgatók csaknem fele. Szo.gánknan olykor kiszol­gáltatottjai leszünk, mert szin­te semmihez sem tudunk^ kez­deni, ha nincsen villamos áram, Világítás, főzés, fűtés, sütés, szórakozás, mosás, borotvál­kozás, hűtés és seregnyi más mind-mind „villanyt'’ követel. Egyre többen egyre többet igé­nyelnek, használnak fel ebből a döntő energiaforrásból. S mert ez így van, mert szaporo­dik a háztartásokban az auto­mata mosógépek, a villamos fűtőtestek, a kertes házakban az áram hajtotta különböző kisgépek mennyisége, olykor feszültségek támadnak az el­látásban, aminek látványos jele, hogy magában a hálózat­ban ilyenkor csökken a fe­szültség, nyöszörög a mösó- gépmotor, szétesik a kép a tv- készülék ernyőjén. Irányokról, arányokról fel­világosítással szolgálhat szá­munkra néhány, száraznak tetsző adat. A megyében szol­gáltatott összes villamos ener­gia harmincöt százalékát a háztartások veszik igénybe, míg ez az arány 1975-ben még csupán 20,6 százalék volt. Nemcsak a teljes mennyiség jóval nagyobb, hanem egy-egy háztartás is tetemesen több — a kétszeresét meghaladót — használ fel ebből az energia- [ >rrásból, mint amennyit igény­be vett 1975-ben. Az egy ház­tartásra számított fogyasztás az országban a legmagasabbak közé tartozik ...! Jelentős beruházások és ha­tásos műszaki fejlesztés ered­ménye, hogy nincsenek nagy területeket átfogó és huzamos ideig tartó üzemzavarok. A ha­zai tervezésű szénőrlőmalom, az olaj helyett szénporos tü­zelésen alapuló új égőberende­zés, a speciális mérőrendsze­rek és érzékelőműszerek, me­lyek lehetővé teszik a generá­torok tengely- és csapágyhi­báinak megállapítását éppúgy beletartoznak ebbe a fejlesz­tőmunkába, mint a villamos hálózat üzemkészségének fo­kozását, a hálózati| veszteségek csökkentését szolgáló megoldá­sok. A kisebb üzemi veszte­séggel, nngvobb teljesítmény­nyel működő transzformáto­rok kifejlesztése szintén része a fogyasztói igények zavartalan kielégítésének, amint ide tar­tozik az ellátás számítástech­nikai eszközökre alapozott irá­nyítása is. Hatalmas összegű beruházások eredményeként 1970-hez mérten az ország ösz- szes erőműveinek teljesítőké­pessége az akkorinak több mint a kétszeresére nőtt, de még így is tetemes importra kényszerülünk. Ráadásul je­lentős feszültségek eredője az az objektív jellemző, • hogy ezt az energiát nem lehet raktá­rozni, tartalékolni, s bár a villamosenergia-ipar termelése 1934-ben — január és novem­ber között — 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit, de például november­ben 12,6 százalékkal kellett többet teljesítenie, mint 1932- ban átlagosan. Az ilyen hagy eltérések érthetően hatássá! vannak mind a fejlesztési, mind az üzemviteli költségek­re, ez utóbbin belül például a fűtőanyag-felhasználásra. így kapja meg igazi értékét az a tény, hogy — átvéve a szak­emberek szóhasználatát — e'gy kilowattóra villamos energi: vonalra adásához —küojuole- ban számolva — 3,5 száza­lékkal kevesebb fűtőanyag kell, mint kellett 1980-ban. A köz­célú erőművekben. Mert a vál­lalati erőművekben sajnálato­san tarka az erről alkotható kép... Az iáéi a megyében 65,7 kilométer hosszúságú hálózat- bövítésre kerülhet sor a la­kossági ellátásban. Jelentő­sebb fejlesztőmunka színtere lesz ilyen értelemben egyebek között Páty, Gyál, Fót, Diósd, Taksony, Verőcemaros. A megyében a kisfeszültségű há­lózat hossza most már megha­ladja a 6,5 ezer kilöhiétert, 83 ezer közvilágítási lámpához, 330 ezer háztartási fogyasztó­hoz kell eljutnia rajta a nél­külözhetetlen villamos aram­nak, óvodákat, iskolákat, egészségügyi és más intézmé­nyeket éppen csak megemlít­ve. S valóban el kell jutnia az áramnak, mert nélküle meg­bénul az élet. A drágább ár nyomán — a korábbi emelés­kor — azt hitték a szakembe­rek, ésszerűbb, takarékosabb lesz a felhasználás. A hiedelem nem igazolódott. Most ismét emelkedett az ár. Vajon mi igazolódik a várakozásokból?! Mészáros Ottó © Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa a gazdálkodás tavalyi tapasztalatait és az idei feladato­kat elemezte. Madách lmre-emléknapot rendeztek Vácott. © Az Építőipari Tudományos Egyesületben vitaülésen összegezték az építési csendvédelem meg­valósításának helyzetét. © Fotókiállítás nyílt Csilla­gászat címmel Kiskunhalason. © A hét híre az is, hogy a fővárosban tudományos ülésszakon tekintették át a villamosenergia-ipar ,J\tttatási eredményeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom