Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-25 / 20. szám

Cékla ás paszternák Ritkán vannak savanyú napjaik A gépsor végén korszerű csomagoló Kora reggel a havas városon át menetrend szerinti buszjá­rat gurul Ceglédről Csemő fe­lé. A buszról a városszélen so­kan leszállnak, kik a kenyér­gyárnál, kik pedig a Nagykő­rösi Konzervgyár ceglédi gyá­ra bejáratánál. Nyáridőben ilyentájt kerékpárosok, kismo- torosok karikázó csapatait ke­rülgeti a busz, mivel sokan nap mint nap a kétkerekű se­gítségével mennek dolgozni. Télidőben aki csak teheti, in­kább a „guruló heringesdo­bozt” választja — így becézik a zsúfolásig telt munkásszál­lító járatokat egymás között, kicsit kajánkodva, de megér­téssel. • Nincs holt idő A konzervgyárban, tél ide, tél oda, nagyüzem van. Jó ideje, hogy kettős profilú a gyáregység, munkátlan holt Idő, pauza nincsen. Kora nyár­tól őszig fő feladat a konzerv- készítés, a gyümölcsfeldolgo­zás, ősztől tavaszig a zöldség- szárítmányok gyártása adja a munkák zömét. Ám van idő­szak, mint például a mostani: szárítanak is, tartósítanak is. A szárítóban a paszternák vál­tozik zsákba hulló száraz, illa­tos lemezkékké', majd zöldség­porrá, ha a megrendelés úgy szól. A konzervüzemben a szalag végén élénk piros tartalmú üvegeket ellenőriznek, csopor­tosítanak: savanyított cékla- szállítmányok kelnek útra Ceglédről. Az évkezdetről, téli hóna­pokról Baranyai Ferenc tech­nológussal, a gyáregység he­lyettes vezetőjével beszélge­tünk. *A ceglédi gyáregységben 330-an dolgoznak, beleértve a huszonöt főnyi adminisztráló, irányító irodista munkacsapa­tot is. Az úgynevezett jogi lét­szám igaz, akár 370 személy is lehetne — de csak lehetne. A konzervipar is főként nőket foglalkoztat, elsősorban beta­nított munkásként, itt pedig belőlük kell tényleg a legtöbb. A fiatal asszonyok közül elég szép számban vannak viszont gyermekgondozási szabadsá­gon. Rendszerint visszatérnek azután, megtalálják a számí­tásukat az utóbbi évek bér­alakulása óta. Két éve még a létszám alaposan a 300 alatt volt. Vonzó az évenkénti bér- fejlesztés, a nyereséggazdálko­dás munkászseben „domboro­dó” alakulása. A beszélgetés során említő- dött: szükség volna ezen felül is még női, elsősorban betaní­tott munkaerőre. A nyári ki­segítőzés, ami régen jellemző volt itt, már nem szokás. Ceglédi a törzsgárda zöme, ám a buszok Albertirsáról, Pi­lisről, Tápiószentmártonból Csemőből is hoznak nap mint nap dolgozókat. Gyakorlati idejük egy részét itt töltik a szakmunkásképzősök, szakkö­zépiskolások újabban. A szá- rítmánykészítés fortélyaival itt ismerkedhetnek. Prizmából szárítóba A szárítóban most is három műszakos a munkanap. Az energiafelhasználás, a kapaci­tás kihasználása így kifizető­dő, a terméknek van kül- és belpiaca és feldolgozni is van mit. A Binder-féle szárítókat, hogy felújították, új rendsze­rűvé alakították egy-két éve. Ez műszaki biztonságot ad és emellett úgy 40 százalékos ter­melésfelfutást is jelent. Nagyon jó minőségű kész­áru kerül ki a szárítóból. Ta­vasszal a Herbáriának gyógy­növényt: kamillát szárítottak. Foglalkoztak kora ősszel levél­zöldekkel: petrezselyemmel, zellerlevéllel, kaporral. Tete­mes mennyiségben készült sár­garépából, zellergumóból, pet­rezselyemgyökérből és vörös­hagymából is szárítmány. Bel­földön szerződésük van a Sze­gedi Paprikafeldolgozóval. A szegedieknek ételízesítő-készí­téshez alapanyagul szárit- mánydarát küldenek. A három műszak feladatait gyakorlatilag nyolcvanan lát­ják el itt. Jellemző dömping idején a túlóra, most viszont meg tudják oldani a szabad szombatokat sorra. A száríta- nivaló előkészítését egy idő Háromszázhúsz tonna cékla vár ebben az idényben feldolgo­zásra a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében. A csemege céklasalátát fél-, egy- és ötliteres üvegekbe töltik. Apáti-Tóth Sándor felvétele óta gőzhámozó könnyíti, egy­szerűsíti. így szinkronban tudják tartani az igény szerint a gyártást, szállítást is. Az alapanyag a gyár udvarán elő­írás szerint, gondosan takarva vár sorára, fagytól és befülle­déstől egyaránt védve. A priz­mákat rendszeresen ellenőr­zik. Sokoldalúan A konzervesszalag nyár ele­jén a frissel való foglalatos­ságot a cseresznyefeldolgo­zással kezdi. Téltől tavaszig a ceglédi gyáregységben vissza­térő program a magozott meggybefőtt megfelelő üve­gekbe töltése, szállításhoz elő­készítése. Most, hogy „cékláz- nak”, egy kis kikapcsolódás­nak számít, ugyanis a ceglédi konzervüzem savanyúság gyártásával egyre ritkábban foglalkozik. Két esztendeje, hogy a kon­zervgyártó sort is felújították. Most épp az alapos felülvizs­gálás, ellenőrzés időszaka kö­vetkezik. Terv, hogy az idén a gépsor befejező része kiegé­szül, módosul. Áttérnek az üvegek kupakkal zárására, eh­hez új gépet kapnak. Települ egy zsugorfóliázó, komplett csomagolóvonal is. A konzervesszalag most épp egyműszakos. Ám jellemző, hogy a ceglédi betanítottmun- kás-gárda nemcsak egyféle munkamenetet tanult meg. A konzervesek, ha kell, helyette­síthetnek a szárítóban, a szá­rítósok segíthetnek a konzer- veseknek, ahogy a feladat megkívánja. Az esztendő jól indult. Kö­szönhető annak, hogy alaposan előkészítették. Január valóban a decemberi napok folytatása volt. A nagykőrösi gyárköz- ponban rendeződnek a ceglé­diekre jutó feladatok is ezek­ben a hetekben. Szerződéskö­tések, partnerkapcsolat kiala­kítása, gépbeszerzés — mind­ez a központi gyár dolga. Ceg­léd pedig igyekszik teljesíteni, ami reá jut. Csak így lehet zökkenőmentes, biztonságos az együttműködés, a termelés. E. K. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1985. JANUÁR 25., I’ÉNTEK Mii ajánl a kereskedő? Aki tehette, időben megvette Ha Tamás Ferencné, a sport- ruházati bolt vezetője ki sem teszi a Lábát az utcára, akkor is könnyedén rájön: keményen fagy odakint. Ugyanis a pol­cokon várakozó női egyujjas báránybőr béléses kesztyűinek olyannyira megnőtt a becsüle­te. hogy egy-kettőre eLkelt az utolsó darabig. A többi téli holmi is megfogyatkozott, az elkövetkező napokban kell fel­tölteni a készletet azon cik­kekkel amiket még hiányolnak a vevők. Bő választék Azt mondják, az igazi nagy forgalom itt is az ünnepek előtti napokra esett. Áruból sem volt hiány. A tavalyi év utolsó negyedével nem véletle­nül elégedett a boltvezető. Bár újdonsült kereskedelmi egység lévén nincs bázisidőszak az összehasonlításhoz, a 2 millió 200 ezer forint kereskedő­szemmel is elfogadható forga­lomnak mondható. Mi van most a polcokon? — A szép kötöttáruk közül tudok ajánlani jugoszláv pa­mut pólót, gyerekeknek, bako­soknak frottírköntöst, tréning­ruhákat. Ez utóbbi felnőtt mé­retben nincs, ígéret van rá, hogy küldenek. Ugyanez a helyzet a pulóverekkel is, csu­pán gyermekek számára tuf­I dunk adni. de azokból viszont bő a választók. Elfogadható ár Az Arany Jáncs Termelőszövetkezetben Gumit javít, centríroz — A sportfelszerelésekkel mi a helyzet? — Mi tagadás, ezzel nem di­csekedhetünk, egyedül a Kini­zsi sportolóit tudjuk magunk mellett jó vevőként. Legutóbb import teniszlabdákat, tréning- táskákat kaptunk. Keresik a korcsolyát, a balettcipőt, saj­nos ezek másutt is hiánycik­kek. Hogy valamit mégis len­dítsünk a bolt ilyen irányú forgalmán, megkerestük az is­kolákat, hogy amennyiben bármilyen sporteszközre igénvt tartanak, azt jelezzék, és a le­hetőségekhez mérten megho­zatjuk. — Arra nincs módunk, hogy a drága árukat készleten tart­suk. A meglátásunk, hogy ve­vőink, még ha tudnak is a be­szerzési lehetőségekről, kevés­sé élnek vele, inkább a : eg- szokott, vagy mondjuk így, hagyományos cikkeket keresik. A cipőbolt eladói az ősszel elégedetten néztek a tél elébe, s lábbelik után valóban nem kellett a szomszédba menni. Vajon később is ez volt a helyzet? — Gyermekcsizmák szállí­tásával voltak zökkenők, de ez a probléma sem állandósult. A többi méretekből most is van elegendő, többnyire elfogad­ható árakon — mondja Kul­csár Lászióné boltvezető. Javult az ellátás — Hetente kétszer jön a szál­lítmány rendben és időben, mint látja, szinte semmi sem h'ányzik, a vékony és meleg cipőkből van mindenféle. Az utóbbi időben sokat javult az ellátás, ennek tudható be, hogy a 83-as év 6,5 millió forint for­galmát tavaly félmillió forint­tal teljesítettük túl. Igaz, most év elején ennek vagyunk „sze­gényei”. aki tehette, idejében megvette a lábravalót. (miklay) Sporthírek Kispályán góicsiícs Hatvankét gólos rekord született a Petőfi-tornacsar- nokban, a körzeti kispályás öregfiúk terem-labdarúgóvia- dal legutóbbi, 10. játéknap­ján. Törteli Tsz—Arany János Tsz 4-3 (0-2) A helyiek kétgólos vezetését a gyorsabban játszó vendé­geknek sikerült megfordíta­niuk. Góllövők: Fehér (2), Bajer és Rátóti, illetve Farkas (3) . Mészáros Tsz—CÁT 2-2 (1-1) Zömmel mezőnyjátékban a a tsz-belisknek volt valamivel több helyzetük. Gólszerzők: Antal, Varga, ill. Kalmár P. és Kalmár S. Kinizsi—Konzervgyár 11-8 (3-3) A gólfesztivált a techniká- sabb csapat nyerte. Gólok: Szabó (5), Kecskés L. (3), Or­bán (3), ill. Kornyik (3), Sza­kács, Tóth F. és Tóth S. 21-es Volán—Nyársapát 7-0 (4-0) A volánosok egyértelműen jobbak voltak. Góllövő: Öcsai (4) , Dudás (2) és Szécsény. Városgazdálkodás—Toldi 2-1 (1-0) A VGV-nek nagyon meg kellett küzdenie a győzele­mért. Gólszerzők: Tóth és Ja­kabházi, ill. Járván P. Pedagógus—PVCSV 8-3 (4-1) A jobbik csapat biztosan nyert. Gólok: Deák (3), Suba (3), Aranyos, Erdey, ill. Fara­gó (2) és Kovács. Kőcser—Kossuth lakótelep 7-4 (2-2) Iramos mérkőzésen szünet után a kocsériak voltak gól- erősebbek. Góllövők: Dér (3), dr. Pipicz (2), Bag és öngól, ill. Menyhárt (3). Kókai. Már nincs pont nélkül csapat. A tabella jelenlegi állása a kö­vetkező : A hír gyorsan terjed Manapság egyáltalán nem megy eseményszámba, ha va­lamelyik mesteremberről azt halljuk, odahagyta biztos ke­reseti forrását, s önállósulva néz szerencséje után. Inkább az ültet bogarat fülünkbe, amikor az ellenkezője törté­nik, mint Bársony István ese­tében is. 1979-ben rendezte be a bokrosi Zöldmező utcára nyíló műhelyét, miután hosszú éveket ledolgozott a Kossuth Lajos úti öreg gumisiműhely- ben. Három év telt el, s csak annyit vett észre a járókelő, hogy neve helyett más került a cégtáblára: Arany János Termelőszövetkezet gumijavító részlege. Külsőre tehát semmi egyéb változás nem történt, minden maradt a helyén, a gépek is, a mester is. Csakhogy Bár­sony István azt mondja, azóta nyugodtabban kel, és fekszik, a munka nincs a véletlenre bízva. Az együttműködést egyik fél sem bánta meg, új­donsült alkalmazottjával elé­gedett a szövetkezet, a mester meg az átalánydíjas elszámo­lással, vagyis az anyagiakkal. A kuncsaftkor szépen kiala­kult, a forgalom tűrhető, több­nyire közületek jönnek hozzá kisebb-nagyobb vállalnivaló- kat kínálva. A hír azonban gyorsan terjed, ma már az is gyakori, ha messzi vidékekről is rendszeresen visszatérnek hozzá teherkocsival, személy­autóval. — Legalább 200 kilométeres körzetből járnak ide, persze a munka zömét a két helyi ter­melőszövetkezet hozza. Leg­utóbb a bálázógépek szalagjait javítottam, de a különlegesebb munkák is szóba jöhetnek, mint például permetező gumi­alkatrész, vagy a kútmunka- hengerhez való gumi javítása. Megfelelő gépek vannak hoz­— A széles ismeretség létre­jöttét minek tulajdonítja? — Immár 19 éve dolgozom a szakmában, s úgy érzem ér­tek hozzá, ha újra kezdeném, akkor sem gondolkodnék so­kat, gumijavító lennék. Egyko­ri mesterem, id. Bencsik Géza nemcsak megtanította, de meg is szerettette velem ezt a fog­lalkozást. Magam is szívesen adnám tovább a tudást, sajnos a mi szakmánk is kevés fia­talnak kelleti magát. Miklay Jenő Üjjávarázsolt köpenyt kapott az abroncs, meg egy utolsó iga­zítás a centrírozógép segítségével, s a kocsi gazdája néhány perc múlva nyugodt szívvel indulhat útnak. Varga Irén felvétele 1. Kinizsi 8 2. Pedagógusok 7 3. Mészáros Tsz 7 4. Városgazd. 7 5. Törteli Tsz 8 6. 21-es Volán 8 7. Konzervgyár 8 8. CAT 7 9. PVCSV 8 10. Toldi 8 11. Arany J. Tsz 8 12. Kossuth-ltp. 8 13. Koesér 7 14. Nyársapát 7 Természetjárók Az Nk. Kinizsi 45 termé­szetjárója autóbuszos-gyalogos túrán vett részt. Békéscsabán városnézésen voltak, Gyulán a fürdő fedett létesítményeiben fürödtek, majd átmentek Ro­mániába, ahol Aradon meg­koszorúzták az 1848-as hő­seink emlékművét. Üj néven A bázisüzem reklámcélok­kal is támogatja városunk legnagyobb sportegyesületét. Az elnökség határozata alap­ján „Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportegyesület” néven működnek most már a megye nagyobb sportkörei közé tar­tozó helyi egyesület szakosztá­lyai. Pénteki sportműsor Sakk Ifjúsági ház, 14.30: az 1984/ 85-ös tanévi úttörő-olimpia körzeti döntője. A Kinizsi kosárlabdásai szombaton a Petőfi iskola tor­nacsarnokában 12.30-kor a Békéscsabai MÁV Előre csa­patával mérkőzik. — Mik az esélyek? — Feltétlenül győzelmet vá­runk, mi a 7., a csabaiak a 16. helyén várják a meccset. — összeállítás? — Teljes csapattal tudunk kiállni. S. Z. Mozi Yerma. Színes, magyar— NSZK film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Amok. Színes marokkói film, fél 6-kor. 7 1 — 58-22 15 6 — 5 1 5 1 4 2 4 1 4 — 3 1 2 2 2 1 2 — i 2 1 — 1 — 1 43-19 13 1 42-24 11 1 35-17 11 2 30-24 10 3 28-23 9 4 34-25 8 3 16-21 7 4 22-31 6 5 14-33 5 6 29-41 4 5 24-46 i 6 10-29 2 6 13-43 2 Színház A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban délután 3 órakor: A kétbalkezes va­rázsló. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Miss Blandish nem kap orchideát. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) zá, de egy automata szerelőgép sokat fog még könnyíteni a dolgomon. Nem hanyagolha­tom el a korszerűsítést, ha a modern berendezések híján egyre nehezebben bírnám tel­jesíteni a vállalásokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom