Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

\ay.u > fc/] 6 1985. JANUÄR 23.. SZERDA Helyiség­gazdálkodás Az állami és a nem állami szervek működéséhez szüksé­ges helyiséggazdálkodási jog szabályok a korábbi többszöri módosítások ellenére se iga­zodtak megfelelően e megvál­tozott gazdasági-társadalmi viszonyainkhoz. Ezért, átfogó .felülvizsgálatuk eredménye, ként született a múlt évben minisztertanácsi és annak végrehajtására kiadott ÉVM rendelet, amelyet 1984. október 1-től alkalmaznak. Az új sza­bályozás lényege, hogy meg­szűnt az állami és a nem álla­mi szervek, a közületek, illet­ve a magánszemélyek elhelye­zési igényeinek elkülönítése, s a közületek elsőbbsége. A jö­vőben minden, nem lakás cél­jára szolgáló helyiségre vo­natkozó igényt egységes rend­szerben bírálnak el. A helyiséggazdálkodás új rendjéről a Házi jogtanácsadó is részletes ismertetést ad, most megjelent száma a sza­bályozás első részével foglal­kozik. A Házi Jogtanácsadó ezen­kívül új rovatot indított; a gmk postában az olvasóknak a kisvállalkozásokkal kapcso- tos kérdéseire válaszolnak a szakemberek. Ismertetik to­vábbá a nemesített növény- és állatfajták állami minősítésére vonatkozó szabályokat, vala­mint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékét megha­tározó rendeletet. MuitkagéES^e a daru? Tragikus szerencsétlenség történt egy községi közúton. Vállalati daruskocsi rakodott, amikor teherautó érkezett oda. A daruskocsá felemelt gémjé­ről lelógó drótkötél az utat keresztező vezetéknek ütkö­zött és a kocsi áraimkörbe ke­rült. Földzárlat keletkezet, és az árama keréktárcsán át, éles szikrázással került a földbe. A kocsi vezetője ezt észrevette, és hátramenetbe kapcsolt. Eközben nekiütközött a teherautónak, amely így szintén áramkörbe került, és vezetője halálos áramütést szenvedett. A daruskocsl-tulajdonos vál­lalat szállítási rendezőjét és a kocsi vezetőjét foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyezte­tés miatt elítélték. Az Állami Biztosító — a daruskocsit kö­telező felelősségbiztosítás alap­ján — az elhunyt hozzátarto­zóit kártalanította, majd en­nek az összegnek visszafizeté­séért a vállalat ellen pert in­dított. Az alsó fokú bíróságok ellentétes ítéleteivel szemben emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a kerese­tet elutasította. A döntés indokolása szerint — a vonatkozó rendelet értel­mében — a biztosító nem té­ríti meg azt a kárt, ami gép­járművek munkagépként való használata közben keletkezik. A daruskocsi rakodás közben érintkezett a vezetékkel, tehát munkagépnek minősül. Jogi tanácsok ivekig klisédé feirfokpes* Kölcsön o 11 h o n v ú é $ h ® z • A blrtokállapot helyreállí­tása a tanács szakigazgatási szervétől kérhető. Az utóbbi időben többször foglalkoztunk tulajdonjogi és birtokvitákkal, sőt az elbirtok­lás problémáival is, olvasóink által sérelmezett ügyekben. M. I. isaszegi olvasónkat nem nyugtatták meg az írot­tak, mert mint ahogy közli, nála a 14 évi pereskedés sem vezetett eredményre. A tanács­nál nyertes lett olvasónk, azonban a szomszéd sérelmes­nek találta a határozatot, és a gödöllői bírósághoz fordult. A telekhatár kérdésében a bíró­ság ítéletében a szakértői vé­leményre támaszkodott. És most teljesen ellenük szól az ítélet, amely végrehajtás előtt áll. A jogellenes birtoklást nem teszi jogossá az a körül­mény, hogy olvasónk három szomszédja — köztük az isa­szegi Áfész is — elfogadta az olvasónk által használt négyes határpontot. Csak F. S. nevű szomszédja nem volt erre haj­landó, emiatt meg kell változ­tatni a határvonalakat. A pa­naszból az is megállapítható, hogy elbirtoklási per is indult, de ez elutasítással végződött. A birtokviták — a tapaszta­latból tudjuk — évekig is el­húzódhatnak. Olvasónk bizo­nyára élt fellebbezési jogával, de az sem vezethetett ered­ményre a saját javára. Sajnos eléggé általánosság­ban mozgó panaszára nehéz olyan tanácsot adnunk, amely olvasónkat megnyugtatná. A jogerős bírói ítélet perújítás­sal (az alapeljárásban nem érvényesített, illetve nem ér­vényesíthetett új tény felme­rülése esetén), vagy törvé­nyességi óvás iránti panasszal talán orvosolható lett volna még időben, de csak akkor, ha az illetékes bíróság lényeges anyagi vagy alaki jogi hibát talált volna az ítéletben. Mi nem vagyunk jogosítottak fe­lülbírálni bírósági ítéletet, de talán tudtunk volna valami­lyen tanácsot adni, ha elol­vasásra elküldi nekünk a per­iratot. A végrehajtás felfüg­gesztésének sem látjuk in­dokát, bár kétségtelen, előnyé­re válna, ha a bírósági ügy­számok megjelölésével, törvé­nyességi óvás iránti kérelmet terjesztene elő a Legfelsőbb Bíróságon vagy a Legfőbb Ügyészségen, megfelelő bizo­nyítékok köpésével. Azt is szí­vesen megtesszük — hogy fö­löslegesen ne foglalkoztassa a felsőbb szerveket —, ha a jö­vő heti félfogadási napon (szerdán 5-7 óra között), be­hozza iratait, áttanulmányoz­zuk azokat. # Adható-e lakóingatlan vá­sárlásához OTP-kölcsön? Kérdezi P. K. olvasónk. Igen, adható. Idén január 1. napjától a lakóingatlanok vá­Tll NAP RENDELETÉI twmm A dolgozók belföldi kikül­detése, külszolgálata, áthelye­zése alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről a 68/1984. (XII. 30.) MT. sz. ren­delet intézkedik. (Magyar Közlöny 59. száma.) A kisvállalkozások részére kifizetett ellenérték adójáról az 1/1985. (I. 10.) MT. sz. ren­delet előírja, hogy milyen ese­tekben kell a 10 százalékos vállalati különadót fizetni. (Magyar Közlöny 1. sz.) A társadalombiztosításról í szóló törvényt az 1985. évi 1. számú tvr., végrehajtási ren­delkezését, amely egyúttal; tartalmazza a nyugellátások és . egyéb ellátások kiegészítését j és emelését, a 3/1985. (I. 17.) I MT. számú rendelet módosí­totta. Módosítást tartalmaz az 1/1985. (I. 17.) ME. számú ren­delet is. A vállalati gazdálkodó szer­vezetek, valamint a társaságok adóigazgatására vonatkozó el­járás szabályairól intézkedő 71/1983. (XII. 30.) PM. számú rendelet módosítását az 1/1985. (I. 10.) PM. rendelet tartal­mazza. (Magyar Közlöny 1. sz.) Az mgtsz-ekről szóló tör­vény végrehajtásáról kiadott 7/1977. (III. 2.) MT. számú rendelet módosításáról az 5/1985. (I. 17.) MT rendelet rendelkezik. Ezzel kapcsolatos az 1/1985. (I. 17.) MÉM. ren­delkezés is. (Magyar Közlöny, 2. sz.). Bajban az orvosi rendelő Felgyújtottam anyám laká­sát — állított be a rendőrség­re egy férfi Meglehetősen ka­patos állapotára tekintettel nem akartak hitelt adni sza­vainak, de amikor kimentek vele az általa megadott címre, kiderült: igazat mondott. A tüzet addigra már eloltották, de a berendezés nagy része el­égett, és súlyos kár keletke­zett. Ezek voltak az előzményei annak a kártérítési pernek, amelyet a gyújtogató anyja in­Felvételre keresünk építésztechnikust, elektrotech n i kust, bádogos, villanyszerelő, víz- és központi­fűtés-szerelő, tetőszigetelő. tetőfedő, épületasztalos és üveges, kőműves szakm u nkásokat, raktári segédmunkást Jelentkezni lehet: a Vecsési Költségvetési Üzem munkaügyi előadójónál, Vecsés, Damjanich u. 34. £220 dított az egyik kórház és egy vidéki munkaterápiás intézet ellen. Keresetében azt állítot­ta, hogy 30 éves fia idült alko­holista. Kisebb-nagyobb meg­szakításokkal több mint tíz éve áll kórházi kezelés alatt. Legutóbb munkaterápiás inté­zetben helyezték el, ahol a be­tegek szabadon mozoghatnak. A gyújtogatás előtti napon azonban fia megszökött, itta­san a lakáséra ment és tüzet gyújtott. Az anya szerint a két egészségügyi intézmény a bekövetkezett kárért azért fe­lelős, mert fiát szoros felügye­let alatt kellett volna tartani. Az első fokon ítélkező bíró­ság helyt adott a keresetnek. A fellebbezés másodfokú elbí­rálását a Legfelsőbb Bíróság a maga hatáskörébe vonta és ítéletében az alsó fokú bíróság ítéletét megváltoztatva, a ke­resetet elutasította. A döntés indokolása rámu­tat arra, hogy orvosszakértői vélemény szerint a gyújtogató nem szenved elmebetegségben, vagy tudatzavarban, ami be- I számíthatóságát érintené. Eny- j he fokú gyengeelméiűség (de- bilitas) nem zárja ki, hogy cselekményét és annak követ­kezményeit felismerje. Ezt bi­zonyítja, hogy tette elkövetése után önként jelentkezett. A gyújtogató védőképes nagykorú személy, ezért ki­zárt, hegy az általa okozott kárért más feleljen — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A kórház orvosilag indokoltan helyezte munkaterápiás Inté­zetbe, annak pedig nem róható terhére, hogy a beteg onnan megszökött. Tehát a kórház vagy az intézet felelőssége szó­ba sem jöhet i sárlásához nyújtandó kölcsö- I nőkről a pénzügyminiszter I 50/1984. (XI. 28.) PM, sz. ren­deleté intézkedik. Eszerint ■ még 300 ezer forintnál több | kölcsön is nyújtható. Ha az : igényelt kölcsön összege 100 1 ezer forintot nem haladja meg, a kamat évi 8 százalék. 100, es ! 200 ezer forint között a kamat | 10 százalék, 200, és 300 ezer forint között 12 százalék, és ezen összegnél nagyobb kölcsön esetén a kamat mértéke 14 százalék a teljes összeg után. | A kölcsönt az OTP 10 évi idö- I tartamra adja. Egyébként az j OTP a tanácsi ingatlanközve- ; títő szerv vagy a takarálcszö- | vetkezet az állampolgárok sze­mélyi tulajdonban allo laká- ] sait — ideertve a tanácsi érté- kesítésű (szövetkezeti) lakást, j és a családi házat is —, akkor 1 vásárolhatja meg, az egyéb feltételek mellet, ha a tanács a felajánló részére másik la­kás megszerzését teszi lehető­vé, vagy építési telket elad, illetőleg tartós használatba ad. Akkor is, ha a munkáltató a tulajdonos részére másik lakás építését (vásárlását) lehetővé teszi, illetőleg lakásépítés ese­tén biztosítja a munkáltatói kölcsönt, valamint, ha a la­kásszövetkezet a felajánló ré­szére új lakás építését teszi lehetővé. 9 Tanácsi bérlakás kiutalása esetén a jövedelmi viszonyok megállapításánál a gyermektar­tási mjat tigyeiemoe isea-e ven­ni? Olvasónk elvált a férjétől, két gyermekét- egyedül neveli. Tanácsi bérlakást igényelt, a gyermektartásdíj hozzászámí- tásával azonban jövedelme meghaladja azt az összeget, amelynél még a tanácsi lakás kiutalható. Olvasónk azt kér- ] dezi, miként veszik figyelem­be a gyermektartásdíjat. A hivatalos álláspont sze­rint, a lakásigénylő jövedelmi viszonyainak vizsgálatánál a kapott gyermektartási díjat növelő tényezőként indokolt figyelembe venni. Nincs baj, amíg a kötelezett fizeti a tar­tásdíjat. Ha azonban a meg­határozott összegnél alacso­nyabb összeget fizet a kötele­zett, vagy netán semmit sem, akkor a tényállás tisztázása során, a tényleges helyzetnek megfelelő összegben kell fi­gyelembe venni a tartásdíjat, illetve, ha a kötelezett nem fizet, és csupán végre nem hajtható bírói ítélet van, ak­kor a lakással kapcsolatos tanácsrendelet alkalmazása során, a jövedelmi viszonyok megállapításánál az ítéleti összeget, így olvasónk eseté­ben is, nem lehet figyelembe venni. Dr. M. J. Két tárgyalás kapott a gázcsere ügyről Leütötte a fe$epwe%e$é§ A tettlegesség mindig felháborító, és kiváltképpen az, ha erős fiatal ember üt meg nála jóval idősebbet. A Bu­da környéki Bíróság múlt héten kezdte meg a tárgyalást abban a magám'ádas ügyben, melynek sértettje a török­bálinti gázcseretelep hatvanöt esztendős vezetője. Lóczi Gyula már évek óta nyugdíjas, és mint sokan má­sok ő is a havi jövedelmének kiegészítésére vállalt munkát. Előbb nyugdíjas szerződést kö­tött, tavaly ótia pedig egy társ­sal felesben bérlője lett a gáz. cseretelepnek. Azért is találta kedvezőnek a lehetőségét, mert éppen abban az udvarban la­kik, ami könnyebbség neki, de mint mondja, a helybelieknek is. bunkóik ülnék, E2?ogyltek e palackok Fogadja a szállítókat akikor is, ha már letelt, vagy éppen el sem kezdődött a hivatalos munkaidő. Hozhatják az árut bármikor, csak legyen. Ám sajnos így is vannak problé­mák. Tény, hogy az elosztási, szervezési hibák, náluk épp­úgy lecsapódnak, mint más telepeiken is. Rajta nem múlik a doilog, hiszen mindig ponto­san megrendeli az árut. Az a felháborító brutalitás, ami miatt a bírósághoz for­dult, még a hideg idő beállta előtt történt, amikor nem fű­téshez, hanem főzéshez vitték a gázpalackokat. Sajnos most is előfordul, hogy átmenetileg ki kell tenni a táblát. A csere- palack elfogyott. Baj, hogy így van. és ezt orvosolni kell, de semmi esetre sem tettleges- séggel a vevőnek, A másik férfi, akit Lóczi Gyula azzal vádol, hogy le­ütötte őt, keménykötésű le­gény, és még nincs harminc­éves. A bíróság előtt azt vall­ja, hogy nem érzi bűnösnekr magát. Tagad. Amikor a tár-, gyalást .megelőzően kihallgat, táik. azt mondta, hogy biztos összetévesztik valakivel, az említett napon nem is járt a gázcséretelep tájékán. Később mégis visszavonta ezt az állí­tását. Ám nézzülk sorjában annak a napnak az esemé­nyeit. Reggel még volt áru a tele­pen, de délelőtt fél tíz körül elfogyott, utánpótlás pedig nem jött. Lóczi Gyula kitette a táblát: Palackos gáz nincs! Éppen ezzel foglalatoskodott, amikor odaért egy fiatal pár. A telepvezető nem ismerte őket, látásból sem. A férfi bosszús volt, és meg­jegyzést tett, ' mely szerint azért nincs gáz, mert a fuva­ros felvásárolt minden palac­kot. Azután kijelentette, az a baj, hogy mindenütt ilyen sze. Ismételten több olyan ügy kerül a bíróságok elé, ame­lyekből kiderült, hogy lopott, hamisított vagy jogtalanul fel­használt bélyegzővel vásárol­tak. A szélhámosoknak köny- nyű dolga van, mert az üzlet­ben nem ellenőrzik: joga volt-e valamely vállalat vagy szövet­kezet nevében árut venni. Ilyen ügyben hangzott el iránymutató állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy kiskereskedelmi vállalat az egyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezet ellen benyúj­tott keresetét arra alapította, hogy a szövetkezet több tétel­ben nagyobb összegű árut vá­sárolt nála, de az ellenértéket nem hajlandó kifizetni. A tsz ezt tagadta, ellenben azzal ér­velt, hogy a számlákon sze­replő szövetkezeti bélyegző ha­mis, nem a tsz a vevő. Az áru kiszolgáltatásakor az ellenőr­zést elmulasztották, és így a kárt önmaguk okozták. A szö­vetkezet nevével és bélyegző­jével visszaélő, ismeretlen sze­mély ellen feljelentést tettek, de a nyomozás eredménytelen maradt. A megyei bíróság a szövetkezetei kártérítésre kö­telezte, fellebbezésre azonban a I Legfelsőbb Bíróság ezt a dön- J tést hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása rámutat arra: a vállalat — vagyis az eladó — gondatlansága tette lehetővé, hogy jogosulatlan személy a tsz nevében vásá­rolhasson. Az áru átadása előtt meg kellett volna győződni ar­ról, hogy a nem készpénzzel fi­zető vevő valóban a szövetke­zet megbízásából jár-e el, jo­gosult-e bélyegző használatára. Ellenőrizni kellett volna az illető személyi igazolványát is. Csak az ügy kipattanása után rendelték el, hogy a vételi je­gyeken a vevő személyi igazol­ványának adatait és lakcímét is feltüntessék. A Legfelsőbb Bíróság még nyomatékosan hangsúlyozta: a vásárló jogo­sultságáról az eladó üzletnek akkor is minden alkalommal meg kell győződnie, ha a vevőt az üzletben ismerik és rend­szeresen odajár. Megtörténhet ugyanis, hogy az illető mun­kaviszonya, megbízatása meg­szűnt vagy korlátozódott. Á személyi ellenőrzést a keres­kedelmi forgalom biztonsága is megköveteli. K. S. metek, ilyen mint itt is. A sértett nem szépíti a bíró. ság előtt, hogy erre ő is visz- szafelelt, ilyenformán: mi az, talán a tükörbe nézett? Ennyi volt a szóváltás és utána a jövevény mar ütött. Oköllel vágott az idős ember arcába, aki estében annyit hallott, hogy a nő felsikolt: Apu hagyd, ne bántsd! Az­után, amikor magához tért már egyedül volt. Megmosta az arcát és elment a körzeti orvoshoz, aki ellátta a sérü­lést, majd látleletet is adott. Szemtanúja nem volt az esetnek, de valaki, aki kerék­páron fél tíz körül arra haladt, látta amint a két férfi ■— mindkettőt személyesen isme. ri — beszél egymással. Az ütésről csak másnap hallott, a körzeti orvostól. A kerékpáros vállalta a ta. núskodást. eljött a bíróságra, és igy dőlt meg a vádlott ko­rábbi vallomása. Nem kenőként, fuvardíj — Gyerekkora óta, ismerem a fiatalembert — mondta a ta­nú — láttam, hogy ott volt a gázcseretelepen, és a bérlővel beszélt. Lóczit is ismerem, szoktam tőle palackokat vin­ni idős asszonyoknak, akik már nem bírják a cipekedésf. Ez kérem társadalmi munka, mert vöröskeresztes aktíva va. gyök. Csináljuk néhányan, de több segítség is elkelne, mert sok olyan beteg, öreg ember yan, aki nem tudja megfizet­ni a fuvarost. ö az a fuvaros, akinek sze­mélye azon a bizonyos napon szóbakerült, hogy felvásárolja a gázpalackokat. Mi igaz a szóbeszédből? Tanácsi enge­déllyel dolgozik, húsz forintért szállít haza egy palackot a megrendelőknek. Nem kenő. pénz amit kap, hanem fuvar­díj. de persze nem mindenki győzi anyagiakkal a szolgála­tait. Tanúk, időpontok A fiatalember, ahogy előre, halad az idő, veszít a biztonsá­gából. Elismeri, hogy a Lóczi Gyula és a kerékpáros által megadott személyleírás ülik az élettársára is. Elismeri most már azt is, hogy azon a délelőttön — éppen szabadsá­gon volt — ketten együtt el­mentek a gázcseretelep előtt. Szerinte az nem fél tíz körül volt, hanem egy órával koráb­ban, és tettlegességre, állítása szerint, nem került sor. Beje­lenti, hogy tanút kíván hozni, és kéri, hogy idézzék meg egy barátját, aki a kérdéses idő­pontban máshol látta. A védőügyvéd felhívta a fi­gyelmet a korábbi vallomásá­val szembeni ellentmondásra, de ez sem változtat azon, hogy a vádlottnak joga van a vé­dekezéshez. Elnapolták a tár­gyalást, és az újabb tanú meg. hallgatására egy későbbi idő­pontban kerül sor. Lóczi Gyula sietett vissza Törökbálintra, mert a társa egyedül van a cseretelepen, és sok a várakozó, akiket ki keli szolgálniuk, A tárgyalás kez­detén a bírónő megkérdezte tőle: hajlandó lenne-e békül- ni? Nemet mondott. Ö hozzá­szokott az erős indulatokhoz, az ingerültséghez, hiszen & közlekedésben dolgozott évti­zedeken keresztül, de a tettle. gesség megengedhetetlen, mélységesen felháborítaná ak­kor is, ha nem az ő bőrére ment volna. Igaza van, mikor arra hivatkozik: a nehéz hely­zetekben is emberhez méltóan kell viselkedni. Gál Judit Hamis volt a bélyegző Az eleidé felelős

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom