Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
MEGYEI V11ÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! MA: mu XXIX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Ára: 1,310 farint 1985. JANUAR 23., SZERDA Választ a kongresszustól várunk (3. oldal) Vagon lábra kap-e a SZIKE? (4. oldal) Jogi tanácsok (6. oldal) Legkurrensebb kocsi a Lada (8. oldal) ffekszik az árbevétel az Árammérőgyárban Kapcsolás' program szerint Kritérium: a jobb minőség Biztatóan kezdődött az év a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. A hazai és a szocialista országokból származó megrendelések lekötötték az árualap túlnyomó részét, s a tőkés partnerek igényei is nagyobbak mint az elmúlt esztendőkben. A gyár tavaly összesen 880 millió forint árbevételt könyvelhetett el, amelynek negyede tőkés piaci értékesítésből származott. A tervezettnél több műszert szállítottak a szocialista országokba, míg idehaza 430 millió forint értékben adtak el. Az idén magasabb, összesen 940 millió forint árbevételt, valamint 5,5 millió dollár értékű exportot terveznek. A teljesítés kritériuma az idén is a jó minőség. S mivel megbízható műszert korszerű technikával lehet csak gyártani, a tavaly megkezdett csaknem 100 millió forint értékű gépi rekonstrukciót kisebb mértékben ugyan, de az idén is folytatják. A piaci verseny a termékek korszerűsítésére is rákényszeríti a gyárat. A fejlesztés iránya a mikroprocesszorok alkalmazása. OSZTÁLYOK F ellépni tarákként nem dolgunk, puszta tényként állapítjuk meg, több' a vita, mint korábban volt a vágóállat termelők és a felvásárló, feldolgozó üzemek, illetve az élőállat-exportálók között. A vita tárgya: a minőség. Persze, nem elvont elvi kérdés ez, nagyon is gyakorlati, a minőségnek függvénye az ár. Egy-egy magasabb vagy alacsonyabb minőségi osztály tetemes bevételi többlet, illetve mínusz elkönyvelésével jár a termelőknél, s mivel az állattenyésztés nem tartozik a kiugró jövedelmezőségű ágazatok közé — sőt, gyakran éppen csak a ráfordításokat hozza meg —, ha képletesen értve is, itt minden fillérnek szerepe, súlya van. Iránytű a vitákhoz: a megyében vágásra felvásárolt szarvasmarháknak a 22-24 százaléka extrém, azaz osztályon felüli minőségű, első osztályú további 25-26 százalék. Természetesnek kell tartanunk — a nemzetközi adatok birtokában is —, hogy a legfejlettebb tartástechnológiával sem érhető el száz százalékos ■ extrém és első osztályú mi- : nőség. Ami azonban a ko- ; rábban említett arányokat és a száz százalékot illeti, visszafogottan fogalmazva is, meglehetősen messzire állnak egymástól... Ami azt mutatja, vannak jelentős tartalékok a hústermelésre berendezkedett nagyüzemekben éppúgy, • mint a tenyésztésre, tartásra vállalkozó gazdaságok i és a húsfeldolgozó cégek együttműködését nézve is, : ez utóbbira elég megemlíteni a keresletnek azt az átalakulását, amely egyre erőteljesebben érzékelhető a marhahús nemzetközi piacán, de ami alól a ser- téshús, valamint az ebből : előállított készítmények ' sem kivételek. Iránytű a vitákhoz, csak éppen most a másik fél terepéről választva a példát. Üzemenként ugyan olykor jelentősek a különbségek, de átlagosan a vágásnál az élősúly — szarvasmarhánál — 56-67, sertésnél 82- 84 százaléka alakul át — ahogyan szakszerűen jelölik — főtermékké, a többi melléktermék, illetve vágási veszteség. Ez utóbbi persze elkerülhetetlen, de nagy kérdés, nemzetközi összehasonlításban mit ér például a szarvasmarha feldolgozásnál a tizenhét százalékos vágási veszteség?! Azaz nemcsak a — tartástechnológiában vannak tekintélyes tartalékok, de bizony ott rejlenek a feldolgozási technológiában is, amihez persze — ne hallgassunk róla — lényeges technikai fejlesztések nyithatnak utat, máskülönben ezek a tartalékok továbbra is rejtve maradnak. A vágási veszteségek csökkentése, valamint a vágóhídi melléktermékek mainál célszerűbb hasznosítása jelentős bevételi forrásokat teremthetne. Jelenleg Ugyanis — és ez csak apró példa — a húsipar minden száz forintnyi értékesítéséből csupán harminc fillért (!) képviseltek a vágóhídi melléktermékek, azaz csoda-e, ha értékes anyagok mennek veszendőbe, lesznek gondot okozó, környezetszennyező hulladékká?! Folytathatjuk azután azzal, hogy tapasztalataink szerint a megye mezőgazdasági szövetkezeti nagyüzemeiben ugyan tetemesen visszaszorították az élőszaporulaton belüli — szopós korban történő — elhullást, a teljes állományra vonatkoztatott ilyen veszteség azonban semmivel sem mutat jobb képet, mint egy évtizede... ! Ami elgondolkodtató, sőt, erőteljesen figyelmeztető tény, már csak azért is, mert az egy tehénre jutó vágómarha-termelés a megyében mind az állami gazdaságokban, mind a szövetkezetekben nem éri el a tíz esztendővel ezelőtti színvonalat. Igaz, a termelőszövetkezetekben a nyolcvanas években ilyen értelmű javulás észlelhető, az állami gazdaságokban viszont folyamatos a romlás. V éljük, talán túlzottan is laikus ésszel, rossz helyen és alkalmatlan pillanatokban robbannak ki a viták; a folyamat végén, az állatok átadásakor, átvételekor. Akkor, amikor már aligha lehet bármin is változtatni, kész tények vannak, s bár e tények megítélésében lehetneik eltérések, a valódi kérdések, kétségek nem itt húzódnak meg. Az osztályba sorolás ugyan, itt szó szerint, húsbavágó érdekeket érint, mégsem ez, az ilyen osztályba sorolás a döntő. Sokkal inkább az, milyen osztályba sorolható a tenyésztés, a tartás, a fajlagos takarmányfelhasználás, a feldolgozási technológia, azaz a termelés és készárukibocsátás, az értékesítés folyamata, annak egy- egy részlete. Azért ez a döntő, mert a nemzetközi piac ilyen alapon osztályoz. Mészáros Oltó Ennek első lépéseként fejlesztették ki sok programot tudó kapcsolóórájukat, amelyből az idén már nagyobb tételt értékesítenek. Az év második felében szállítják a Szovjetunióba az úgynevezett helyszínen programozható távmérő és összegező rendszer első darabját, amely 30—40 kilométeres körzetben méri és szabályozza az üzemek és gyárak áramfel- véteiét. Űj termék lesz a két tárcsás mérő is, amelyet ipari és háztartási berendezésekben egyaránt használnak. A gyár a folyamatos fejlesztő munka mellett egyre nagyobb gondot fordít a jó minőségre is. Mind a hazai, mind az exportra kerülő mérőműszerek csak alapos meó- zás, pontos hitelesítés után hagyhatják el a gödöllői üzemet. Többek között ennek köszönhető, hogy termékeik egyre jobb nevet szereznek maguknak a nemzetközi piacokon, s a nagy konkurrencia ellenére is sikerül olyan árakat elérni, amely biztosítja a gazdaságosságot. Vízfüggöiiy alatt tele! a zöldség $■ Kiállta a hideg idő próbáját a C Kertészeti Egyetem szabadal- í ma: a vízfüggönyös fóliarend- y. szer. Az ebben nevelt paláu- J ták a tartósan nagy hidegben í sem sínylik meg a kemény te- > let, holott az üvegházakénál y jóval kevesebb fűtési cnergiá- y, val Is beérik. Az egyetem kí- í sérleti üzemében kéthektárnyi g területen zöldell ezekben a Znapokban is a spenót, a saláta, a petrezselyem, illetve a para- f dicsőm- és paprikapalánta. A különleges módszer lényegében a talajvíz hőjét hasznosítja. A kútvizet 6—8 méter mélyről szivattyúzva folyamatosan permetezik a duplaborítású fóliasátor két fala közé, ily módon a vízfüggöny megóvja a sátor belsejét a fagytól. Mivel azonban a növények egy részének alacsony a 2—3 fokos hőmérséklet, a hiányzó meleget úgynevezett vegetációs fűtéssel pótolják. Számítások szerint ezzel az eljárással a hagyományos téli fűtőenergia-mennyiség mindössze egytizedére van szükség. A' rendszert már évek óta alkalmazzák az országban — elsősorban Solt, Cegléd, Tata és Szentes környékén, ám a mostanihoz hasonló kemény tél terhelési próbájának még nem volt alávetve. A tapasztalat szerint még mínusz 25 fokon is jól zár a vízfüggöny, Próbajáratckon a kishajó Mit tud a prototípus? A Pest megyei Kishajózási Vállalat hajóépítő üzeme mellett, a Horányi öbölben, jégtáblák között, egy egyelőre még nevesincs, egyszerűségében is bájos, frissen készült hajót ringat a víz. Dr. Horváth György tervei alapján az elmúlt évben építették a horá- nyi üzem munkásai, Egy ilyen kishajó önmagában is jelentős érték, ha eladják, belekerül majd vagy négy, négy és fél millió forintba. Ez az első példány azonban különösen becses mérnöknek, munkásnak, kormányosnak. Egy később sorozatban készülő hajó prototípusáról van ugyanis szó. A vízi járművek kedvelői, a műszaki újdonságok iránt érdeklődők minden bizonnyal kíváncsiak néhány műszaki adatra is. Az új hajó 14 méter 30 centi hosszú, három méter széles, egy MTZ típusú 32 kilowattos motor hajtja, álló vízben óránként 16 kilométeres sebességgel. A motoros terhelt merülése 48 centiméter, teljesen zárt utastérben negyvenein fémek el kényelmesen. Erőtartalékai a viszonylag kis motor ellenére is 1 ..■>; 1 i íU-JÍL.. Ón os esők, jeges pályák Csúcsforgalom az ambulanciákon Az idei tél minden trükkjét kipróbálja rajtunk. Eddig a kemény hideg és a hó tett próbára, s most amikor megjött a régen várt enyhülés, mégsem sóhajthatunk feL Az ónos eső ugyanis pillanatok alatt ráfagy útra, járdára, a villamosok és autóbuszok kapaszkodóira, nehézséget okoz a vasúti közlekedésben és a közúti fuvarozásban. Tegnap kora hajnalban valóságos jégpálya fogadta az utakon a gépjárművezetőket, de úgy látszik szűkebb pátriánkban a tapasztalatlanabbja otthon hagyta kocsiját, a többiek pedig a szokásosnál is óvatosabban vezettek — kevés volt a koccanás a megye útjain. A fővárosban reggeltől délig 120 utcai balesethez vonultak ki a mentők, ami a szokásos duplája. Pest niegyében is hasonlóak a tapasztalatok, s mint azt dr. Fodor Andrástól, a váci Szőnyi Tibor kórház baleseti ambulanciájának ügyeletes orvosától hallottuk, kora délutánig ötven beteget szállítottak a mentők osztályukra. Többségük a jeges járdákon esett el, s szenvedett kéz- vagy bokatörést, agyrázkódást. Dr. Császár József, a ceglédi kórház baleseti részlegének ügyeletese hozzátette, hogy a sérültek között nagyon sok az idős ember. Osztályukon gyakorlatilag minden ágy foglalt, s az újabb betegeket házon belül, de más részlegre küldik. A sok baleset oka nyilvánvalóan az, hogy a nagyobb településeken nincs gazdája a járdáknak, s a csúszós burkolaton se gyerek, se felnőtt nem tud biztonságosan járni. Ilyen esetben talán az illetékes tanácsok ellenőrzése, szükség esetén a vétkesek megbüntetése javíthatna a helyzeten. K. Kovács László, az Űt- inform ügyeletese szerint tegnap a reggeli órákban minden utat sikerült intenzív sózással járhatóvá tenni Pest megyében, de a Pilis, a Börzsöny és a budai hegyvidék emelkedőin és lejtőin veszélyes a közlekedés. A kedd reggeli órákban a Budapest—Gödöllő illetve a Budapest—Vác vasútvonalon volt számottevő késés — hallottuk Kovalecz Imrétől, a Mávinform munkatársától. A nedves időben a vezetékek közötti kisülés okozott zárlatot Üjpesten, Gödöllő környékén, a rárakódott jégtől szakadt el a vezeték. Késtek az autóbuszok. S mert az utak jegesedé- sére ma is számíthatunk, érdemes egy kicsit korábban elindulni a munkahelyekre. A még névtelen hajó olyan nagyok, hogy 20 tonnás kompot képes maga mellett vontatni. Az új kishajó, alkotói és a kipróbálásban részt vevő Szakemberek szerint hosszú ideig kielégíti majd a hazai igényeket. Véleményük szerint a hajósok és az utasok egyaránt megkedvelik majd jő menettulajdonságaiért, kényelméért, esztétikus megjelenéséért. Szakmai képzés házon belül j Ha egy vállalat létszámgondokkal küzd, különösen ha speciá- í lis ismeretekkel rendelkező, J szakemberekből van hiány, légig jobb, ha maga oldja meg a g problémát — vallják a Dunai “Cement- és Mészmüben. A DCM kihelyezett tagozatán tavaly tíz hónap alatt tizenheten sajátították el a cementipari ismereteket. Dr. Székely István, a CEMÜ termelési osztályvezetője, a záróvizsga bizottságának elnöke elégedetten nyilatkozott a hallgatók felkészültségéről* így az idén már mind a tizenheten szakmunkásként vesznek részt a termelésben. Egy jó példa Leányfaluról: Szabó Viktor, a 8. számú élelmiszerbolt vezetője kora reggel letakarította a járdát, hogy ne történhessék baleset Trencsényi Zoltán felvételei Homokkal szórják az utakat a Szentendrei-szigeten Méhes Lajos Kispesten Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kedden a főváros XIX. kerületébe látogatott. Kispest párt- és állami vezetői tájékoztatták a több mint 70 ezer lakosú, dinamikusan fejlődő városrész politikai, gazdasági és társadalmi életéről, majd Méhes Lajos ellátogatott az 1908-ban alapított, s az elmúlt években felújított és korszerűsített Wekerle-telepre, ezután megtekintette a kerület új központjának építkezését. A program a Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalatnál folytatódott. A kora délutáni órákban Méhes Lajos részt vett a gyémánt gyáregység kommunistáinak a kongresszusi irányelveket tárgyaló és vezetőségválasztó taggyűlésén. Hazaérkezett Bukarestből Várkonyi Péter Befejeződtek a tárgyalások Kedden hazaérkezett Romániából Várkonyi Péter külügyminiszter, aki Stefan And- reinak, a román kollégájának meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Romániában. A magyar külügyminisztert fogadta . Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Várkonyi Péter magyarországi látogatásra hívta meg román kollégáját, aki a meghívást köszönettel elfogadta.
