Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

Rajztáblatartók diákoknak Az év első negyedében körülbelül 8 ezer rajztáblatartót ké­szítenek a Könyvkötő Ipari Szövetkezet monori üzemében. A »ermelés Itt is szalagszerííen folyik: Grccsok Jánosné, Aschen­brenner Erika, Simái Gcrtrúd és Tóth Kálmánná hajtogatja ragasztja a tokokat Hancsovszki János felvétele Autóbusszal busójárásra A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM _______________ 1985. JANUÁR ZZ., KEDD Hó ügyefet - hűhó nélkül Cirkálnak a téli célgépek Körülbelül két esztendeje alakult meg Monoron a Vo­lán helyi utazási irodája. Az új szolgáltatás az első hetek­től nagy népszerűségnek ör­vend, az általuk szervezett utakra mindig sok a jelentke­ző. Partnereik között a magán- személyeken túl ott vannak az iskolák, a különböző intézmé­nyek, munkahelyi kollektívák. Egyre több a rendszeresen is­métlődő programjuk, és az úgynevezett „törzsutasuk”, A Volán utazási iroda most a hagyományos mohácsi busó­járás megtekintéséré szervez csoportot. Az egynapos — február 17-i — programban szerepel természetesen a mo­hácsi emlékhely meglátogatá­sa is. A részvételi díj (ebéd­del) 370 (nyugdíjasoknak 350) forint. Egyelőre még elfogad­nak jelentkezéseket a főtéri Volán-irodában. Az alábbi szövegű levelet Ruttkay Mátyástól, a Buda- pest-vidéki Postaigazgatóság osztályvezetőjétől kaptuk. „A Monor 1. postahivatal kézbe­sítőszolgálatának ellátásával kapcsolatban a Monori Hír­lapban „Tüske” címmel meg­jelent cikkben foglaltakat megvizsgáltam. Megállapítot­tam, hogy a kézbesítő hanyag munkavégzése miatt több le­vélpostai küldeményt későbbi Az elmúlt hetekben tomboló tél alaposan megnehezítette a KM Budapesti Közúti Igaz­gatóság monori üzemmérnök­ségének a dolgát. Az utóbbi években jóformán tétlenségre voltak kárhoztatva az üzem- mérnökség gépkocsijai, mosta­nában viszont szó sincs erről. Vaszari Imrétől, az üzem­mérnökség vezetőjétől meg­tudtuk, hogy a téli felkészülés tulajdonképpen a november­időpontban kézbesítették. A fentiek miatt a kézbesítő mun­kaviszonyát a hivatalnál meg­szüntettem. A hivatalt utasí­tottam, hogy a jövőben ha­sonló esetek elkerülése érde­kében az új kézbesítők mun­káját fokozottabban ellenőriz­ze. A hivatalvezető állítása szerint a kézbesítő által tett kijelentés a hivatalvezetés ré­széről nem hangzott el. A pos­ta hibájából adódott kellemet­lenségekért az érintettek szí­ves elnézését kérem.” Megjegyzésünk: örülünk az illetékes válaszának és az in­tézkedésnek. Hasonló magatar­tás — úgy gondoljuk — más esetekben is célravezető lenne. A dolognak egyetlen szépség­hibája van: a levelet 1985. ja-t nuár 18-áh adták fel, s a ben­ne említett írásunk 1984. no­vember 24-én jelent meg... Lám, milyen rosszul végződ­het egy kedélyesen induló, egész napos családi együttlét, ha reggeltől délutánig sűrű po- háremelgetéssel jár... e R. Gusztáv és felesége, a nagyobb gyedekkel együtt már reggel vidám hangulatban volt. s néhány pohár után együtt mentek át Pilisre, hogy ott felvegyék a családfőnek épp aznap járó fizetést. Ennek utána folytatták az italozást, de az anya ekkor már kidőlt a sorból, annyira ittas volt, hogy a Szarvascsárda üzletve­zetője megkérte a férjét: vi­gye ki az asszonyt az utcára. Ez természetesen némi perle­kedéssel járt, R. Ibolya nem is bírta ki, hogy kezében a süte­ményestálcával a vendéglő előtt ácsorogjon, míg a férfiak bent isznak — visszatért. Megint kitört a vita, ennek hevében az asszony a férjéhez vágta a süteményeket, az vi­szont nagynehezen újra kivon­szolta az utcára, ott veszeked­tek tovább, s ott került elő a rövidesen már bűnjelként le­foglalt 9,4 centiméter penge­hosszúságú kés. Ezzel szúrta lapockatájon R. Gusztáv a fe­leségét. © • Az asszonyt 13 éves fia kí­sérte az orvosi rendelőbe, ahonnan mentő, vitte a kór­házba a szerencsére csak könnyebben megsérült R. Ibo­lyát. Ekkor még az italtól és a veszekedéstől felajzva úgy nyilatkozott: megszűrt az uram! Később viszont, miután hazatért a kórházból egyre- másra felkereste a körzeti or­vost, s hol azt magyarázta, hogy nem az ura szúrta meg akkor, hanem beleesett a ha­ben megtartott gépszemlével kezdődött. Már előtte is úgynevezett egyszerű fokozatú készültséget tartottak, várták a tél támadását, ami nem ké­sett soká. Só és salak Legfontosabb feladatuk ezek­ben a hetekben, napokban is a 4-es és a 31-es főiközlekedé­si utakon a fekete buroklat járhatóvá tétele, ugyanilyen a kívánalom a Nagykátát Ceg­léddel összekötő szakaszon is. Továbbá a Monor — Gyöm- rő — Rákoskertet összekötő vonalon a Budapest körgyű­rűn, a Monor — Tápióbicske — Nagykáta vonalon szüksé­ges minden nehéz körülmény ellenére biztosítaniuk a za­vartalan közlekedést. Az üzemmémöikségnek nyolc darab úgynevezett kettős ren­deltetésű gépkocsija van ál­landó szolgálatban, ebből négy saját, négyet a közeli tsz-ektől bérelnek. Ezenkívül van két hóekés kocsijuk, s három ZIL hószóró kocsijuk, ez utóbbit a Volán-TEFU-tói vették bérbe a téli időszakra. A 4-es számú főközlekedési út melletti központban éjjel- napal ügyeletet tartanak, az utakon cirkáló őrjáratos ko­csikkal n. rádiós összeköttetést tartanak fenn. Megkérdeztük az üzemmér­nökség vezetőjétől: — Ez a tél mennyiben ne­hezebb a korábbi évek telei­nél? — Az az igazság, hogy az úttestekre kiszórt só mínusz öt foknál éri el a legkedve­zőbb hatásfokot, ilyenkor ol­vasztja el a havat. Viszont a mostani zimankóban csak any- nyit sikerült elérni, hogy a hó nem fagyott oda az útfelület­hez. Eddig egyébként nem kevesebb, mint ezer tonna sót és kétszáz tonna salakot szór­tunk ki az utakra, ez felülmúl­ja a tavalyi mennyiséget. — A meteorológia az elkö­vetkezendő hetekre is kemény telet ígér. Alinak elébe? — Kiemelt feladatunk a za­vartalan közlekedés megte­remtése ezután is Monor és Nagykáta vonzáskörzetében. Van elegendő mennyiségű só és salaik a raktáron, a gépko­csikat rendszeresen karban­tartjuk, hogy a tél újabb tá­madásait is sikerrel verjük vissza. Dolgozóink eddig is ki- tettek magukért, a jövőben is elvárjuk tőlük a mindennapi helytállást. Csak így érhetjük el, hogy az újabb havazás és a hideg beköszöntése után is menetrend szerint járhassanak az autóbuszoik, közlekedjenek a járművek. Sok baleset Megtudtuk még azt is, hogy viszonylag sok baleset történt a vonzáskörzet útjain. Komo­lyabb rongálás nem volt az utakon, így műtárgyakat nem kellett helyreállítani az üzem- mérnökség dolgozóinak. —ér Meséjétől Cérnaszál királyfi a Marson című zenés mesejátékot mutat­ja be a Lencse Színpad, január 30-án, szerdán délelőtt 10 óra­kor az óvodásoknak, 15 órakor a kisiskolásoknak Monoton, á művelődési központban. A be­lépődíj 20 forint. Kulturális program Ecseren kedden 18 órától: ifjúsági klubfoglalkozás. Gyomron, 16-tól: a furulya­szakkör és az asztalitenisz- klub összejövetele. Az úttörő- házban 9 és 14.30-tól: az orosz; 9 és 15-től: a vívó szakkör, valamint a bábszgkkör tárt foglalkozást. Monoron, 14-től: az irodai-* mi színpad próbája, 15.30-tól, 17-től és 18-tól: művészi tor­na. A filmszínházban, 18-tóí. és 20-tól: D, B. Cooper üldö^ zése. Nem mindenütt ; lesz áramszünet Január 19-i, szombati la­punkban téves információ alapján közöltük azt, hogy szerdán áramszünet lesz Gyom­ron. Az ELMÜ üllői kirendeltsé­gétől kaptuk a tájékoztatást, amely szerint csak a falusi élelmiszerboltban, az óvodá­ban és a Csillag eszpresszó­ban szünetel az áramszolgálta­tás ezen a napon. Centrírozás A gyömrői Lakatos- és SzóL gáltató Ipari Szövetkezet — Monoron a 4-es műút melléjt levő — gumijavító részlegében évente hétszázezer forint ér­tékű munkát végez él az ott dolgozó három szakember. A kis műhelyben nagy a forga­lom, hiszen a legtöbb kör­nyékbeli magánautó és közü­leti jármű kerekeit hozzájuk viszik, javításra, beállításra. Hellik Sándor egy személygép­kocsi kerekét centrirozza. Hancsovszki János felvétele Felveszünk középfokú végzettségű és gyakorlott szerszámszerkesztőt, diszpécsert (faipari végzettség előny), valamint két műszakos munkára női betanított és gépmunkásokat Jegyzet Furcsa bizsnyítvány Jól emlékszünk arra a ■ feszült Várakozásra, amely a monori Forrás áru­ház megnyitása előtti hete­ket, hónapokat jellemezte. Monor, de a városkörzet többi településének keres­kedelmi ellátottsága koránt­sem tartott lépést a meg­növekedett igényekkel. Fej­lődött, javult, de igencsak kis lépésekkel. Éppen ezért vártak sokat a monoriak az új áruháztól. A megnyitás óta eltelt viszonylag rövid idő bizo­nyította, hogy érdemes volt belevágni a három üzemel­tető vállalatnak, a Cegléd- és Környéke Élelmiszer Kis­kereskedelmi, a Pest me­gyei Iparcikk Kereskedel­mi és a Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vál­lalatnak. Nem véletlen azonban az sem, hogy a nyitás óta bő­ven szolgáltat témát ne­künk, toliforgatóknak is az áruház, különösen sokat szerepel lapunkban az élel­miszerosztály. (Emlékez­zünk csak a tavalyi húsel­látási gondokra, vagy a szin­te mindennapos kenyérbí­rálatokra.) Úgy tűnik, hogy a húsellátás zavarait máig nem tudták megnyugtatóan megoldani az áruházban. Az agglomerációhoz tar­tozó települések kereske­delmi ellátottsága is ha­sonló civöben jár. A sze­rény változások alig-alig tűnnek fel a vásárlóknak. Ezekben a napokban vi­szont — a monorihoz ha­sonló — nagy várakozás előzi meg Gyömrőn a Stein­metz kapitány utcai ABC- áruház közelgő átadását. A portál üvegjére ragasztott hirdetés szakképzett eladók jelentkezésére buzdít. (Amint hallottuk, még a leendő létszám fele hiány­zik.) Az ABC megnyitásá­val egy időben megszűnik a postával szemközti élel­miszerbolt, az ottani „stáb" költözik a mostani 108-as (édesség) helyére, s bezár­ják a mellette levő hentes­üzletet is. A mostani húsboltot a KÖJÁL csak azért nem záratta be. mert fontos funkciója van. Innen látják el a közületeket is tőkehús­sal, központi helyen van, a lakosság érdekeit is figye­lembe vették. Az üzletben dolgozók hosszú hónapokig semmit sem tudtak jövőjük továb­bi alakulásáról. A boltba betérő vásárlók azonban ontották a híreket, jófor­mán ezekre az informá­ciókra voltak hagyatkozva. Egy napon aztán megérke­zett a ceglédi központból az „illetékes”, s csak úgy a vevők előtt — munka köz­ben — elmondta az ott dol­gozóknak, hogyan képzelik ők a jövőt. Az egyik üzletvezető-he­lyettesnek felajánlották, hogy menjen át a 10S-asba, dolgozzon ott tovább. A másikat megnyugtatták, ne­ki lesz helye az új ABC- ben is, a húst kell majd megtisztítani a csonttól... Mindez így és ott a kedves vásárlók előtt mondta el, illetve ajánlotta fel. Hát ez az, ami meglehe­tősen rosszul esett a húsüz­letben dolgozó kollektívá­nak. Annyit elvártak volna, hogy esetleg behívják őket a vállalati központba (vagy netán máshová), s négy- szemközt tájékoztatják őket — mint a legérdekel- tebbeket — a változások­ról. Most még gondolkoz­nak a dolgon, mármint azon, hogy elfogadják-e a felajánlott állásokat. A fentiek több tanulság­gal is szolgálnak. Köztudo­mású, hogy az élelmiszer­boltok nem dúskálnak szak­képzett eladókban. Az em­lített két dolgozó hosszú évek óta dolgozik a ceglédi vállalatnál, munkájukat igyekeztek becsülettel ellát­ni. Jövőbeni sorsukról hu­mánusabban gondoskodni a vállalat kötelessége lett volna. Ahogy tették, eny­hén szólva is rossz szájízt hagytak az érdekeltekben. Mem is beszélve arról, ' hogy a Cegléd és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat személy­zeti munkájáról is kiállí­tott egyfajta bizonyítványt. Az érdemjegy milyenségét döntsék el e sorokat elolva­sok. Gér József A 17-es tárgyaláteremböl Férj és feleség a börtönben szába, hol pedig arra akarta rábírni az orvost: a bíróság előtt ő is a kaszaverziót em­legesse, ne akarja, hogy szét­essen a büntetés miatt a csa­lád ... Nos, a családnak végül is egyelőre nem kell szétmennie. R. Gusztávot ugyanis 6 hó­A monori Zsákai Pál, már- már rendszeresen visszatérő vendége a Monori Bíróságnak. 1084 augusztusában szabadult utoljára, de októberben már újabb balszerencsés kalandja akadt. Ö erről a tárgyaláson így beszélt: — Sokat ittam aznap este, nem is az állandó lakásomra igyekeztem, hanem egy bará­tomhoz, akinél rendszeresen ott aludtam. Ütközben a Kos­suth Lajos utcai fakocsmánál meg kellett állnom, mert na­gyon kellett WC-re mennem. Átmásztam a kocsma keríté­sén, de amikor már elintéztem a dolgom, még mindig eléggé ittas voltam és úgy gondol­tam, hogy nem megyek to­vább, ott is alszom. Fogtam két széket, a kezembe akadt egy rács, azt rájuk akartam fektetni... Igen ám, de mindez zajjal járt, és a kocsma még nem volt üres: ketten sörözgettek bent. S. János hallotta meg először a motozást, kiszalad­tak, s épp akkor csípték nya­kon Zsákait, amikor az ablak­rácsot cipelte. napnyi, 2 évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Monori Bíróság, R. Ibolya pe­dig, akit hamis tanúzásra való felhívás vétségében találtak bűnösnek, 3 hónap, ugyancsak felfüggesztett szabadságvesz­tést kapott büntetésül. Az íté­let jogerás. Be akart hatolni — vagy valóban csak hálóhelyül sze­melte ki a kocsmát? — a Mo­nori Bíróság tanúvallomások s a bizonyítékok alapján az előbbi mellett döntött, s lopás bűntettének kísérletéért, mint többszörös visszaesőt, egy év 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte Zsákai Pált. A vádlott felmentésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. MONOR! KEFC- ÉS JÁTÉKGYAR Monor, Kölcsey u. 2-6. 2200 PilEanatkép Emberség A z autóbusz utasai hir- télén nem tudták, mi történt, amikor a gépkocsi- vezető lassított, májd meg­állt a nyílt úttesten. Én is kíváncsi voltam a dologra, s ezért előre sétáltam a ve­zetőfülke mellé, úgyis le­szálláshoz készülődtem. Az út túlsó oldalán idős apólca lengette fehér botját. Je­lezve szeretne átmenni a másik oldalra. A busszal szembejövő szürke Zsiguli vezetője — középkorú férfi — azonnal megállt, kipattant a kocsi­ból, átkísérte a bácsit a jár­dára, s csak utána folytat­ta útját Monor irányába. Ezt követően a busz is el­indult. Az emberséget tanúsító eset a gyömrői falusi iskola előtt történt. A Zsiguli rendszámát az indulás előtt még sikerült leolvasnom: 1M 44—43. G. J. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) l'álaszoit az illetékes Szigorúbban ellenőrzik Odabenn ketten söröztek A kocsmában akart aludni

Next

/
Oldalképek
Tartalom