Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

1985. JANUÁR 22., KEDD A Pravda elemzése Washington csiilaghébonís elképzeléseiről Ésszerű megállapodás szükséges Az utóbbi hónapokban újabb bizonyítékait láthattuk annak, hogy a világűr militarizálásá- •nak programja az Egyesült Ál­lamok republikánus kormány­zata fegyverzetkorszerűsítési politikájának egyik legfonto­sabb összetevőjévé vált. — írja « Pravda hétfői számában Cennagyij Vasziljev, a lap washingtoni tudósítója. A közvélemény megnyugta­tására törekvő amerikai kor­mányzat képviselői — mint Larry Speakes szóvivő tette a napokban — azt állítják, hogy a ..csillagháborús terv” „tisz­tán védelmi Intézkedés”, sőt, a nukleáris támadófegyverek csökkentésének vagy teljes megszüntetésének reális mód­ja — írja a tudósító. — Ugyanakkor elhallgatják azt, hogy a kozmikus elemeket is magában foglaló rakétaelhárí- té rendszer kifejlesztésével egyidejűleg teljes energiával folyik a nukleáris támadófegy. verek ütőerejének növelése. Ezek fényében jogos a kérdés: nem azért kell-e a „rakétael­hárító ernyő”, hogy mögé búj­va első csapást mérjenek az el­lenfél re? Vajon nem kötelez-e a tár­gyalásokról született genfi megállapodás már most arra, hogy minden lehetséges erőfe­szítést megtegyenek a kozmi­kus fegyverkezési hajsza meg­előzésére? — Folytatódik a kérdések sorozata. — A nyu­gatnémet szövetségeseket Genf után tájékoztató Paul Nitze azt bizonygatta, hogy a NATO- országoknak „továbbra is nyo­mást kell gyakorolniuk a Szov­jetunióra” és folytatni kell Nyugat-Európában az 572 új közepes hatótávolságú ame­rikai eszköz telepítését „mind­addig, amíg nem születik meg­állapodás, amely vagy korlá­tozza, vagy visszavonja őket”. A tudósító figyelmét nem kerüli el az sem, hogy az Egye­sült Államokban széles körű társadalmi vita van kibonta­kozóban a világűr jövőjéről. Erről a vitáról azt tartják, hogy az egyik legfontosabb lehet az elkövetkező évek során — ál­lapítja meg Gennagyij Vaszil­jev. Az űrfegyverkezés ellen­zőinek oldalán áll a józan ész, a hazájuk és az egész világ jő. vőjéért érzett aggodalom. En­nek súlya egyáltalán nem le­becsülendő — hangsúlyozza a Pravda tudósítója. A „csillagháfborús tervek” ellenzői között olyan neves politikusokat találhatunk, akikről a leghithűbb antikom- munista sem állíthatja, hogy „Moszkva ügynökei”. A Prav­da tudósítója Robert McNama­ra, McGeorge Bundy és Ge­rald Smith nevét említi példa­ként. „A hadászati védelem te­rén tett kezdeményezés” meg­valósítása — állítják a terv el­lenzői — csillagászati össze­| gekbe kerülne az amerikaiak­nak. ám nem biztosítaná az j ígért biztonságot. Ellenkezőleg, j erősen felgyorsítaná a fegy- i verkezési hajsza menetét, alá- i ásná a katonai-hadászati egyensúlyt a világban, még ve­szélyesebbé tenné a nukleáris katasztrófa fenyegetését. A Reagan-kormányzatnak vá­lasztania kell — állapították meg —: vagy ésszerű megálla­podást ér el a Szovjetunióval a kozmikus és nukleáris fegy­verzetek területén, vagy meg­valósítja a „csi'lilagháborús el­képzeléseket”. Mindkettő egy­idejű megvalósítása ugyanis lehetetlen — idézi a Pravda az űrfegyverkezés ellenzőinek vé­leményét. Ünnepi gyűlés a Rosszija Szállóban Budapest-napok Moszkvában A moszkvaiak képviselőinek s a nagy létszámú budapesti delegációnak a részvételével megtartott ünnepi gyűlésen nyitották meg hétfőn Moszk­vában, a Rosszija Szálló kon­certtermében a január Í5-ig tartó Budapest-napokat. A gyűlés elnökségében foglalt helyet az a küldöttség, amely Grósz Károlynak, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével hétfőn délben ér­kezett Moszkvába. Jelen vol­tak a szovjet főváros párt- és tanácsi vezetői is, élükön Viktor Grisinnel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a moszkvai városi pártbizott­ság első titkárával. . A gyűlésen Grősz Károly ünnepi beszédet mondott. Moszkva minden lakójának tolmácsolta az MSZMP Köz- pónfi Bizottsága és buda­pesti bizottsága, fővárosunk dolgozó népe, munkásosztálya, a több mint 200 ezer buda­pesti kommunista forró test­véri üdvözletét. Grósz Károly szólt arról, hogy Magyarországon ezekben a hetekben, hónapokban törté­nelmünk legnagyobb sorsfor­dulójára, a magyar nép leg- újabbkori történelmének kez­detére, hazánk és benne fő­városunk felszabadulásának negyvenedik évfordulójára emlékezünk. Népünk s benne Budapest lakossága soha el nem múló hálával, kegyelettel őrzi a felszabadítók emlékeze­tét. Magyarország jelenlegi hely­zetéről szólva a továbbiakban megállapította, hogy az elmúlt négy évtizedben forradalmi változásokat hajtottunk végre hazánkban. Történelmi jelen­tőségű eredményeinket olyan feltételek között értük el, ami­kor a világpolitika változásai gyakran igen kedvezőtlenül ha­tottak békés alkotómunkánkra. Grósz Károly szólt arról, hogy hazai életünk legfonto­sabb eseménye jelenleg pár­tunk közelgő XIII. kongresszu­sa. Nemzetközi viszonylatban békés munkánk alapfeltétele­ként tovább akarjuk szilárdí­tani szövetségünket a Szovjet­unióval, a szocialista közösség országaival, a Varsói Szerződés Szervezetével. Közös előnyünk­re kívánunk részt vállalni to­vábbra is a KGST-n belüli munkamegosztásban. Az ENSZ tagjaként és a helsinki záró­okmány aláírójaként a Magyar Népköztársaság a maga lehe­tőségeivel ezután is hozzá kí­ván járulni a különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok közötti párbeszéd folyta­tásához. • Beszédet mondott a nagy­gyűlésen Viktor Grisin is. Ki­fejezésre juttatta a szovjet fő­város lakóinak azt a meggyő­ződését, hogy ja Budapest-na- pok rendezvénysorozata újabb megnyilvánulása lesz a szov­jet és a magyar nép közötti megbonthatatlan barátságnak, s a pártjaink, országaink és fővárosaink közötti állandóan erősödő testvéri együttműkö­désről tanúskodik majd. ' Alkotó munkájukat a szocia­lista országoknak rendkívül kiélezetté vált nemzetközi helyzetben kell végezniük — mutatott rá Viktor Grisin. Ve­szélyesen megnőtt a nemzetkö­zi feszültség, s ennek oka az imperializmus, mindenekelőtt az amerikai imperializmus ag­resszív köreinek konfrontációs politikája, az a törekvésük, hogy az első csapás megtételé­re alkalmas rakéták telepítésé­vel, az űrfegyverek kifejlesz­tésével, erőpolitikájukkal és szuverén államok belügyeibe való beavatkozásukkal katonái fölényt vívjanak ki a szocia­lista közösséggel szemben. A Szovjetunió és más testvéri •szocialista országok békepoli­tikájukat állítják szembe ez­zel az irányvonallal. A Szov­jetunió becsületes párbeszédet, komoly tárgyalásokat kíván annak érdekében, hogy meg­oldhatók legyenek azok a kér­dések, amelyektől az emberi­ség jövője függ. Az imperializmus minden eszközt felhasznál arra. hogy gyengítse a szocialista államok közösségét. A szocialista kö­zösséggel szemben azonban nincs semmi esélye ennek a politikának — mutatott rá vé­gezetül Viktor Grisin. Az ünnepi beszédek elhang­zása után magyar és szovjet művészek nagy sikerű közös koncertjével folytatódott a megnyitó ünnepség. Cssrnyenko távirata H:kz Asszadhoz Konsztantyin Csernyenkc, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács elnökségének el­nöke táviratban üdvözölte Ha­fez Asszad szíriai államfőt ab­ból az alkalomból, hogy újra megválasztották az Arab Újjá­születés Pártja, a szíriai Baath Párt főtitkárává. Csernyenko megelégedéssel állapította meg, hogy a két or­szág és a két párt barátsága és együttműködése eredménye, sen fejlődik. A szovjet vezető meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet—szíriai baráti kap- csplatok további fejlődése a jövőben is a békét és a bizton, ságot, a közel-keleti konfliktus igazságos és átfogó rendezését, az arab népek szabadságát és függetlenségét, az imperialista cselszövések ellen vívott küz­delmet szolgálja. Csehszlovákia Végső bútsá Me Prágában hétfőn végső bú­csút vettek Martin Dzúr had­seregtábornoktól, aki tizenhat éven át Csehszlovákia nemzet- védelmi minisztere volt. A Prága strasmcei hamvasztó ravatalozójában tartott gyász­ünnepségen az elhunyt hozzá­tartozói mellett részt vett a CSKP KB, a kormány és a szövetségi gyűlés Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök vezette küldöttsége, amelynek tagja volt Lubomír Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, csehszlovák miniszterelnök és a KB elnökségének más tag­jai. Jelen voltak a Varsói Szerződés tagországainak a miniszterek vezetésével Prá­gába érkezett katonai küldött­ségei, valamint Viktor Kuli­kov, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka. ★ Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter és Kár­páti Ferenc altábornagy, poli­tikai főcsoportfőnök, minisz­terhelyettes, hétfőn az esti órákban hazaérkezett Prágá­ból, ahol részt vettek Martin Dzúr hadseregtábornok teme­tésén. Külügyminiszteri tárgyalások Magyar—román külügyminiszteri tárgyalások Bukarestben. A képen (balra) a magyar küldöttség Várkonyl Péter vezetésé­vel., és a román Stefan Andrei külügyminiszterrel az élen. Közel- és közép-kshti pcrtkonferencia Nyilatkozatot fogadtak of Nicosiában megtartották má­sodik konferenciájukat a Föld­közi-tenger keleti medencéjé­nek, a Közel- és Közép-Kelet, valamint a Vörös-tenger térsé­gének kommunista és mun­káspártjai. A fórumon részt- vettek az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt, a Bahrei­ni Nemzeti Felszabadítási Front, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, az Egyiptomi KP, az Etióp Dolgozók Pártja,- a Görög KP, az Iraki KP, az Iráni Néppárt (TŰDÉ), az Iz­raeli KP, a Jordániái KP, a Palesztin KP, a Szaúd-arábiai KP, a Szíriai KP, a Török KP, valamint a térség más kom­munista és munkáspártjának képviselői. A konferencián elfogadott nyilatkozat a többi között széles körű együttműködést sürget minden imperialistael­lenes erővel annak érdekében, hogy a térség pártjai ered­Csak röviden... NÉGYÉVES önkéntes szám­űzetése után hétfőn visszatért hazájába, a Fülöp-szigetekre Jovito Salonga ellenzéki veze­tő, volt szenátor. Salonga az ellenzéki Liberális Párt veze­tője. Korábban azzal vádolták, hogy köze volt az 1979-es po­kolgépes merényletsorozathoz. ŰJBÖL LESZ rendszeres lé­gi összeköttetés Lengyelország és az Egyesült Államok között — jelentették be hétfőn Var­sóban. A LOT lengyel légifor­galmi vállalat sajtóértekezle­tén közölték, hogy áprilistól hetenként kétszer, később, a nyári csúcsforgalom beindulá­sával heti hét alkalommal in­dít járatot a LOT Varsó és New York között. Ugyanilyen sűrűséggel fognak repülni a Panam amerikai légitársaság gépei is. ményesen helyezkedhessenek szembe minden imperialista cselszövéssel. Megváltozott a program Reagan beiktatási beszéde Megváltozott program sze­rint tartották meg hétfőn Wa­shingtonban Ronald Reagan elnök és George Bush alelnök nyilvános beiktatásának ün­nepségeit: az erős hideg miatt az ünnepséget nem a szokott helyen, a Capitolium nyugati frontján, hanem az épület köz­ponti csarnokában tartották a kongresszus tagjainak és kis­számú meghívottnak a jelen­létében. Beiktatási beszédében Rea­gan „Amerika megújhodását’ ígérte és nevezte meg kor­mányzata céljául. Külpolitikai elképzeléseiről kijelentette „komoly erőfeszítéseket kel! tenni a fegyverzet érdemi kor­látozásáért, egyúttal védelmi képességünket és gazdaságún, kát újjáépítve, új technológiá­kat kifejlesztve kell megszilár. dítani helyzetünket és segíte­nünk a mai zavaros világ bé­kéjének megőrzését.” Az elnök azt ígérte, hogy a kormány folytatja a gazdaság fejlesztésére, a munkanélküli­ség csökkentésére, az infláció megfékezésére, az adók csök­kentésére irányuló programját Alapvető feladatnak nevezte a költségvetési egyensúly meg­teremtését, megismételve azt a követelést, hogy ezt a progra­mot iktassák törvénybe. Az amerikai külpolitika fel­adatairól szólva az elnök kö­zölte: folytatni kívánják az Egyesült Államok fegyverke­zési programját, s ezt azzal in­dokolta, hogy „a Szovjetunió az.emberiség történetének leg­nagyobb fegyverkezési prog­ramját hajtotta végre”. A ka­tonai kiadások csökkentése szerinte csak akkor lesz vég­rehajtható, ha tárgyalások útján leszerelési megállapodás jön létre. „Ezt a Szovjetunióval foly­tatott tárgyalások útján akar­juk megvalósítani. Nemcsak azt akarjuk a tárgyalásokon elérni, hogy megvitassuk a, nukleáris fegyverek száma to­vábbi növekedésének korláto­zását. Ehelyett ezek csökken­tését kívánjuk, azt keressük, hogyan lehet egy napon min­den nukleáris fegyvert eltün­tetni a föld színéről” — mon­dotta. ám azonnal hozzátette, hogy folytatni kívánja <jz űr­fegyverkezési program megva­lósítását. Beszédében közvetve azt is jelezte, hogy Washington továbbra is támogatni kívánja a neki tetsző rendszereket és ellenforradalmi csoportokat. / Weinberger a katonai költségvetésről A Pentagon fegyverkezési tervei Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter hétfőn egy te­levíziós nyilatkozatában meg­ismételte, nem szándékozik to­vábbi csökkentéseket előirá­nyozni a jövő költségvetési év­re előterjesztett igényekben. A Pentagon változatlanul ragasz­kodik az új fegyverek és fegyverrendszerek, köztük az MX-rakéták beszerzéséhez, s ahogy Weinberger elmondotta, a további csökkentés már „az Egyesült Államok erejét” ká­fíasónfekéfipéh njtlatkökott a hét vegén a katonai költség­vetésről George Bush alelnök és James Baker, jövendőbeli pénzügyminiszter, aki jelenleg még a Fehér Ház politikai ap­parátusának főnöke. A repub­likánus és a demokrata párti parlamenti vezetők viszont azt hangoztatták, hogy a katonai költségvetés további csökken­tése nélkül lehetetlen elérni a költségvetés más tételeinek le­faragását, ezzel a deficit mér­séklését. ’ Reagan elnök koráb­ban úgy nyilatkozott, hogy a Pentagon által végrehajtott, mintegy 8 milliárdos csökken­tés -*• aminek egy része azon­ban főként pénzügyi manőve­rek eredménye — a végső ha­tárt jelenti. ■ A flamand szocialisták elutasítják c rakétatokpítést Leo Timfeaans megbeszélései Leo Tindemans belga kül­ügyminiszter a hét végén meg­kezdte tanácskozásait a szö­vetséges NATO-országokkal, hogy Belgium velük egyetér­tésben döntsön az eurórakéták telepítésének esetleges idő­pontjáról. Elsőnek Lord Car­rington NATO-főtitkárral foly­tatott megbeszélést. Tinde­mans ezt követően a brit, nyugatnémet és olasz kormány képviselőivel találkozik. Karel van Miért, a telepíté­A kémbotrány további fcjkményci Új-Delhi állás foglalás Párizsba érkezett hétfőn reg­gel Alain Bolley alezredes, Franciaország indiai helyet­tes katonai attaséja, akit az indiai sajtó a kirobbant kém­botrány kulcsemberének tart. A diplomatát kormánya „konzultációra” hívta vissza Párizsba. Sankarrao Csáván indiai belügyminiszter hétfőn a par­lamentben megtette kormánya első hivatalos állásfoglalását a botránnyal kapcsolatban. Azt mondta, hogy az „egyik nagy­hatalom ügynöke” elhagyta Indiát, miután kiderült a kémkedésben való részvétele, s kormánya visszahívta. A Patriot szerint összesen hat — amerikai, francia és nyugatnémet — diplomatát szólítottak fel az Indiai Köz­társaság elhagyására. Az Egyesült Államok és az NSZK nagykövetsége hétfőn tagadta a helyi sajtó állításait. A Hindustan Times értesü­lése szerint tizenkét kormány­tisztviselőt letartóztattak, ha­tot kihallgatás céljából őrizet­be vettek. A lap úgy tudja: a kihallgatások megerősítették, hogy egy Üj-Delhiben dolgozó indiai- üzletember szolgáltatta ki az ország legféltettebb ka­tonai titkait. Zail Szingh indiai elnök felszólította a kémkedési ügy­ben érintett államokat: hagy­janak fel az India destabilitá- sát célzó tevékenységükkel. seket leghatározottabban el­lenző Flamand Szocialista Párt elnöke vasárnap a tele­vízióban egyértelműen leszö­gezte: „a rakéták befogadását nemcsak elhalasztani kell, ha­nem teljesen el kell utasítani. Belgiumnak a NATO kereté­ben fel kellene lépnie egy gyö­keresen új védelmi polit’ka kialakítása érdekében, a sajá­tos belga és nyugat-európai érdekek figyelembevételével, és elutasítani az amerikai ér­dekeknek megfelelő jelenlegi irányvonalat.” Van Miért szerint a nyugat­európai kormányoknak be kel­lene kapcsolódniuk a küszö­bönálló szovjet—amerikai tár­gyalásokba. Kezdeti lépésnek pedig be kellene fagyasztania az atomfegyvereket a jelenle­gi szinten. „Belgium számára történelmi lehetőség, hogy a rakéták elutasításával esélyt adjon a nagyhatalmak közötti megállapodáshoz” — jelentette ki. Ciprusi kérdés Hm születeti érdemi döntés Eredménytelenül értek véget vasárnap este a ciprusi kér­dés megoldásáról New York­ban folytatott tárgyalások. Szpirosz Kiprianu elnök és Rauf Denktas, a török közös­ség vezetője egyaránt a másik felet tette felelőssé a kudar­cért. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára azonban, akinek kezdeményezésére a két fél összeült az ENSZ által előkészített rendezési tervezet megtárgyalására, valamivel de­rűlátóbban nyilatkozott: kije­lentette, hogy talán már feb­ruár vége előtt sikerül újabb találkozót tartani a felek kö­zött. Kiprianu és Denktas nyilat­kozataiból az derült ki, hog- a két fél eltérően értelmezte a találkozó célját. Denktas sze­rint New Yorkban csupán az lett volna a cél, hogy elfogad­ják az ENSZ által javasolt ke­retmegállapodást, a vitás kér­déseket pedig ezt követően munkabizottságokban tárgyal­ják meg. Kiprianu viszont azt mondotta, hogy c kérdéseket már a mostani megbeszélésen nagy vonásokban rendezni kel­lett volna, a török fél azonban szerinte nem volt hajlandó az érdemi tárgyalásra. A ciprusi görög delegáció szóvivője hiábavalónak nevez­te a találkozót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom