Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

NAGYKŐRÖSI xJtíiia A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxix. Évfolyam, i6. szám 1985. JANUÁR 21., HÉFTÖ mw* • : • äiÄ A gyalogszánkók egymás után siklanak... Varga Irén felvétele Szenzáció, egy vasárnapra Lovas szánké a Sfrázsa donit? körül Az egyik oldalon le, a másikon fel zsadomb, megfejteni a rejtélyt, Az út, mi tagadás, elég csúszós­nak bizonyult, s ehhez még a nagy hideg is hozzájött — szó­val nem volt valami leány­álom a kocsikázás! Ellenben a szánkózás!!! Az igen!! Gyö­nyörű két ló húzta a míves 6zánkót, s a kocsis mellett né­gyen ültek. Követtük őket a Strázsadomb lábáig — közben persze áthajtva az immár be­temetett, áthaladást; gátló út­lezáró szántáson. Voltak ott, vagy kétszázan. Jól megszervezve, az egyik ol­dalon le a szánkó, a másikon meg fel. Ütközés nem történt, még a síelők is kialakítottak egy pályát maguknak. A lo­vas szánkó is többször fordult, menetideje fél óra körül volt. Aztán, úgy tizenegy óra felé, megjött egy újabb szán is, raj­ta sátor, Szieszta gázkályha meg a gáztűzhely. Az igazi nagyüzem délutánra alakult ki. Szabott árak nem voltak sőt, még árak sem. Aki akart, ihatott teát, majszolhatott zsí­ros kenyeret, vagy kortyolha­tott a forralt borból, s fáradt­ság ellen felhörpinthetett egy adag kávét — mindezt dekla­ráltan ingyen. Ez a gyakorlat­ban mégis pénzt jelentett — becsületkassza formájában, ki mennyit gondolt. Az elkövetkező héten tovább folydogáltak az események. Mivel Szabó Zsófia, a tanács vb városgazdálkodási osztálya kereskedelmi felügyelője is je­len volt a vasárnapi esemé­nyen, hétfőre bekérette Kris- kót, honnan van engedélye? Nos, ilyen engedélyről szó sem volt! Tegyünk némi kitérőt. A Strázsadombot a Pest megyei Tanács 21711978. sz. határoza­tával természetvédelmi terület­té nyilvánította — erről már írtunk — így kizárólag gyalo­gosan látogatható. Sőt. Bár­mely erdő területére behajtani jármüvei csak a kezelő enge­délyével szabad — ez aztán végképp nem köztudott. (En­nek nyáron van elsősorban je­lentősége, mikor egy-egy erdő­tűznél az adott terület jobban figyelhető.) Kriskónak a keze­lőtől sem volt engedélye! — A mi álláspontunk az — mondja Szabó Zsófia —, az el­múlt vasárnap bebizonyította, ilyen programra szükség van. Valódi igényt elégít ki. Min­den állampolgárnak joga van olyan tevékenységre engedélyt kérni, melynek a feltételei megvannak. Ugyanebben az engedélyben megszabják a be­tartandó határokat is. Így Kriskó Józsefet a hatósági osztályhoz irányítottuk, tegye meg a szükséges lépéseket. Engedély ? Felkerestem a hatósági osz­tályt, ahol dr. Karay Kornélia elmondta, az engedély meg­adása folyamatban van. Happy end? Ballai Ottó tudván azt, a Strázsadomb és környéke Nagykőrös szinte egyetlen természetvédelmi te­rülete (más védett objektumok még vannak) ahová járművel behajtani tilos. Sőt, a legutób­bi tanácsülés is megállapította rosszalló hangsúllyal, hogy a szánkózók nyomán elpusztul a védett aljnövényzet. No, akkor a lovas szánkó után ugyan mennyire marad életben? Pénteken egy-két elejtett félmondatból, nem hivatalos információból kiderült, hogy egy zöldséges az ötlet szülő­atyja és megvalósítója: Kriskó József. A városban egyre job­ban terjedt a hír — dacára a néhány plakátnak — a gyere­kek is egyre azt suttogták, in­kább a Strázsadombra kell rteenni lovasszánkózni, mint a Volán buszával igazi hegyről lesiklani. S míg ez utóbbi di­cséretes nyíltsággal hetven fo­rintba kerül, addig a lovas­szánkózásról csak mendemon­da járta. Biztos forrásból tu­dom — vagyis akkor találhat­ta ki — állította ismerősöm, kétszáz lesz egy menet. Két­száz mi? — kíváncsiskodtam. Hát forint — torkolt le —, tán azt hitted, zabszem? Kizárólag gyalogosan Vasárnap így nem maradt más hátra, beraktam a csalá­dot az autóba, s irány a Strá­íor&k János neveltjei Életkedv, mmly, szakértelem Minden helyre kelten jelentkeznek A kezdettől napjainkig Mindentudó a múltról Megjelent a tangazdaság története Nemrégiben egy kis köny­vecske jelent meg szerény sokszorításban. Főleg azok érdeklődésére tarthat számot, akik kíváncsiak vidékünk ag­rártörténeti múltjára. Szerző­je, Tósoky Elemér, a Ceglédi Állami Tangazdaság nyugal­mazott közgazdasági igazgató- helyettese, aki a környék me­zőgazdaságának szocialista át­szervezésétől napjainkig meg­örökítette a jelenlegi tizenhét­ezer hektáros gazdaság kiala­kulását. Megbízható forrásanyag alapján dokumentálja mind­azt, ami ezen a területen az utóbbi évtizedekben történt. Ügy írta meg visszaemlékezé­seit, hogy az irányító tárca átszervezéseiről, a szakmai fel­ügyeleti szerveiben végbement változásokról, a korabeli ren­delkezésekről is képet kap az olvasó, és ezek ismeretében világosabban láthatja az ösz- szefüggéseket. Kutatásai alapján sok-sok nevet említ, vezetőkét és ki­tüntetett beosztottakét, adato­kat sorakoztat fel, amelyek a gazdálkodás eredményeit és nehézségeit pontosan jelzik. Beruházások megvalósulását villantja fel, azt a sokirányú erőfeszítést, amellyel Ceglé­den, Nagykőrösön, Újszilváson, Csemőben, Cifrakertben, Kecs­késcsárdán, vagy kétezer em­ber munkálkodott a biztos megélhetésért, a fejlődésért. Tósoky Elemér Események a Ceglédi Állami Tangazda­ság eleiében című munkája helytörténeti jelentőségű írás. — si Kertbarátok klubja Á biokertészkedésről, annak lényegéről hallgathatnak meg előadást, január 21-én, hétfőn 18 órakor a művelődési köz­pontban a kertbarátklub tag­jai. Az előadó, a nyugdíjas fő­iskolai tanár, dr. Lengyel Ádám. Y — Hol jártál, komám? Y — A doktormíl. y — Csak ninc3 valami baj? £ — Belém fészkelt a nyavalya. $ Kaptam vagy hatféle orvosa­í got. Y — Nem ér az semmit! Ren­Y delt volna inkább egy tizen­Y hat éves kislányt, az meggyó­Y gyítana — hangzott a véleke­Y dés, mert egy bizonyos é!et­A koron túl így évődik a férfi­nép. Nővérkék A tizenhat, tizennvolc, húsz­éves kis- és nagy lányok pe­dig valójában ott állnak, sü- rögnek-forognak a betegágyak mellett. Gyógyítanak ők mo­sollyal, szép szóval, szakérte­lemmel. Ezek a fehér köpenyes fruskák mindig vidámak, árad belőlük az életkedv, s nem­egyszer átragad a betegekre is. Kis nővéreknek hívják őket — bár gyakran inkább a húgocs- káink lehetnének. Jönnek, sereglenek, új arcok tűnnek fel minden évben a kórházi folyosókon, a rende­lőkben, a bölcsődékben. Bi­zony, kapós portéka vala­mennyi. Annyi ajánlattal bom­bázzák az iskolát, ahonnan ki­kerülnek, hogy nem is akad jelentkező minden helyre. Mert jönnek a pályázatok vi­dékről is, lévén jó híre a ceg­lédi iskolának. A neve meg olyan hosszú, hogy egy szuszra talán ki sem lehet mondani. Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola — hirdeti a tábla a kapu mel­lett. A környékbeli egészségügyi hálózat rohamos fejlődése tet­te szükségessé a létét. A szak­iskola 1975-ben indult két osz­tállyal, majd az 1982/83-as tan­évben startolt az első szakkö­zépiskolai évfolyam. Ezen a diákok most harmadikosok, jövőre érettségiznek. A Szé­chenyi úti iskolaépületben je­lenleg hat szakiskolai és há­rom szakközépiskolai osztály működik. A következő tanév­ben belép a tizedik osztály ft negyedikes középiskolásokkal, s ez az arány érvényesül a to­vábbiakban. A szakiskolások és az egy évvel hosszabb tanulmányi idejű középiskolások valójá­ban ugyanazt a szakmai elmé­leti, gyakorlati oktatást kap­ják, a gyakorlatuk is hasonló, csupán az utóbbiak alaposab­ban elsajátítják a közismereti tárgyakat. A hároméves kur­zuson általános ápoló és álta­lános asszisztensi oklevelet kapnak, a négy év sikeres el­végzésével e mellé még jár érettségi bizonyítvány is. Az idei tanévben a szakkö­zépiskolába 105-en, a szakis­kolába 184-en járnak. A nevelői kar közismereti tárgyakat tanító tagjai mind­egyik részlegben tanítanak. Vannak továbbá az iskola ál­lományában egészségügyi fő­iskolát végzett szakoktatók, akik ápolástant adnak elő, szakmai gyakorlatokat vezet­nek. Orvos előadóik szakmai tárgyakat okítanak. Ök a kór­ház és rendelőintézet állomá­nyába tartoznak. A közisme­reti órákat a közös szaktan- termekben tartják, van továb­bá négy szakmai és három de­monstrációs terem a gyakorla­tokhoz. Élénk érdeklődés A szakiskolás diákok az el­ső év végén két hetet a böl­csődékben töltenek, a máso­dikosok már év közben is jár­nak a bölcsibe, év végén há­rom hét kórházi gyakorlatuk van, a harmadikosok év köz­ben is gyakorlatoznak a kor­szerű ceglédi kórházban, ahol elégedettek velük és vissza­várják őket — munkakönyv­vel a kezükben. A szakközép- iskolások — csekély eltéréssel — ugyanezt az utat járják vé­gig­Az iskola elsősorban Dél-Pest megyéből fogadja a jelentke­zőket. Cegléden kívül sok az érdeklődő Nagykőrösről, Nagy- káta, Monor és Dabas vonzás- körzetéből. Évről évre sokan szeretnének bejutni. Mindkét iskolaformára megközelíti a kétszerest a jelentkezők szá­ma. Alkalmassági vizsgálattal egybekötött felvételi beszélge­tés volt eddig, de az idén a szakközépiskolában már fel­vételi vizsga lesz. Nagy a létszám, lesz kikből válogatni. Oda csak négyes vagy annál jobb bizonyítvány­nyal lehet bekerülni. Az a szo­kás, hogy akik a szakközép- iskolába nem fértek be, azo­kat irányítják át a szakiskolá­ba, ha egyébként megfelelnek a követelményeknek. A szakis­kolával sem érdemes próbál­kozni annak, aki legalább kö­zepes bizonyítványt vagy an­nál jobbat nem hoz magával. A kollégiumot most nyolc- vanan veszik igénybe. Oda minden rászorulót felvesznek, bár a körülményeik nem a leg­jobbak. Vannak, akik a be­tyárbútort később a nővér­szállásra viszik át, ha a kór­házba kerülnek dolgozni. Az 1978 és 1983 között végzett 354 fiatal közül 154-en helyezked­tek el a kórházban és a ren­delőintézetben. Később 59 szá­zalékuk továbbtanult. A szakiskolások tízféle, a szakközépiskolát végzettek 22- féle szakon szakosodhatnak. A tanulmányi eredmények álta­lában megfelelnek a kívánal­maknak. A szakmai tárgyak­ból erősebbek, azok iránt na­gyobb az érdeklődés. A közis­mereti tantárgyakban az ala­csony óraszám nem tesz lehe­tővé alaposabb elmélyülést. A munkába állásról kedve­zőek a tapasztalatok. Alig for­dul elő, hogy valaki nem a szakmában helyezkedik el. Mindenhol elégedettek a Tö­rök János neveltjeivel. Szárnyakat Kapnak Az állagában erősen lerom­lott, rendkívül zsúfolt intéz­mény elérkezett a bővítés, fel­újítás időszakához. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket nemrég szentesítette a megyei tanácsülés. A meglevő épület­hez merőlegesen két új szár­nyat csatlakoztatnak. Az egyikben a konyha, az étterem és a kollégium kap helyet, a másikban az előadótermek, a tantermek, szertárak. Ha a bő­vítéssel végeznek, akkor gyó­gyítják be az öreg épület se­beit, alapos vérátömlesztéssel fiatalítva meg. Tamasi Tamás Csütörtök, péntek Áramszünet A DÉMÁSZ Nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy január 24-én és 25-én 8—15 óráig a Vágóhíd utcában, a Vadas utcában az 1—17. szám között, a Zsembe- ri Gy. utcában a 67. számtól végig, a Zrínyi utcában a 71— 95. számig, a Balia G. utcában a 48—78. szám között, vala­mint a Losonczy utcában a 41—75. szám közötti szakaszon áramszünet lesz. Anyakönyvi hírekh Született: Sarancz Ferenc és Kecskés Judit: Attila; Várko- nyi György és Fehér Ilona: György; Konrád Tibor és Len­csés Judit: Tamás nevű gyer­meke. Névadót tartott: Tóth Tibor és Godány Judit: Zsolt nevű gyermekének. Terjed, mint a ragály Napjainkban elterjedt a csúnya beszéd, és szinte ál­talános szokás a káromkodás. Bárhol jár az ember, tömött villamoson, buszon, a vásár­lókkal zsúfolt ABC-ben, a legkisebb vélt vagy valódi sé­relem ésetén jön a mosdat- lan szöveg. Sőt, újabban már nemcsak ilyen helyeken, egy­re több munkahelyen, család­ban is polgárjogot nyertek a pallérozatlan kifejezések. Ki így, ki úgy szidja a felmenő rokonságot, vagy az égieket, mert ebben aztán, valljuk be őszintén, bőséges a szókin­csünk. Talán a világ egyetlen nyelve sem rendelkezik ennyi cifrasággal, mint a magyar. Kicsi a felhozatal A nagy hideg erősen lecsök­kentette a hétvégi piaci fel­hozatalt. A termelők se igen hoznak árut, a kereskedők kö­zül is csak egy-kettő árul. A szemestermény-piacon a morzsolt kukorica literje 6—7, a búza 5,50, az árpa 6, a nap­raforgómag 10—12 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 12—16, a kötés- szőlő 25, a héjas dió 30. a kel­káposzta 10—12, a fehér ká­poszta 8—10, a sárgarépa 12, a petrezselyemgyökér 16—18, a vöröshagyma 12, a fokhagyma 40, a céklarépa 12, a savanyú­káposzta 15, a sülttök szeletje 12—14, a zöldség csomója 8 forint. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 250—300, a csirke kilója 50, a kacsa párja 200—220, egy nagy 6 kilós kakas 350 forin­tért kelt, a tyúktojás 2,60—3 forint volt. Kétségtelen, hogy felgyor­sult az életvitelünk, sok a haj­sza és a rohanás, kevesebb a türelmünk embertársaink iránt. Kevésbé vagyunk elné- zők és megértőik. Ez lehet mentség, de nem magyarázat. Különösen, ha a következmé­nyeket nézzük. Nem egyszer hallok fiatalok, tizenévesek, középiskolások, de néha ennél jóval fiatalabb gyerekek szájából is nyilvá­nos helyen elképesztően durva szavakat. Előfordult már, hogy ilyesmiért figyelmeztettem gyerekeket. De félek, ez ma már nem elég. Jobban kéne figyelnünk egymásra, átgondolni monda­tainkat, mielőtt a végére il­lesztjük azokat a bizonyos jel­zőket. Sem a felnőttséget, sem a jópofaságot, de még holmi tekintélyt sem jelent a sűrű káromkodás. Egyik légi sporttársam, aki sárkányrepülő, gépe összesze­relése közben rácsapta az egyik kallantyút a kisujjára. Fulszisszent. majd ennyit mon­dott: az árgyélusát! E!m isrdyodtam. s mély tisz- fe'efe* éreztem, hogy fizikai fái'r a ei'.enéie sem sorolta fel az összes szentet. Hát valahogy így kéne! Az árgyélusát I Házasságot kötött: Székely Bertalan és Pigler Zsuzsanna; Szuda Zoltán és Szazánszki Éva. Meghalt: Irházi Ferencné Orosz Ilona (Kodály Z. u. 3.); Kovács Ferenc (Lázár V. u. 30.); Tóth-Péli István (Bala­ton u. 36.); Szabó József (Ho- molytája dűlő 13.); Faragó Fe­rencné Szépe Eszter (Ádám L. u. 38/a.); Kollár István (Re­gős u. 82.). Színház A kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor: Nyitott ablak. Mozi KI kém, ki nem kém. Szí­nes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Ltószinkron. Színes, szovjet film, fél 6-kor. J Február 28-ig történő megrendelés esetén belső gázszerelést és fűtésszerelést árkedvezménnyel vállal a NAGYKŐRÖSI ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET Nagykőrös, Örkényi u. 13. Telefon: 74; 240. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) Az első plakátok szerdán kezdtek feltünedezni. Az ügyes kezek az óvodákat, iskolákat díszítették fel az igen ízléses kiállítású, kézzel írt hirdetmé­nyekkel. Ezek szövege a kö­vetkező volt: „Lovasszánkó bérelhető a Strázsadombon a Nagyerdőben. Délelőtt 10-től este 6-ig. Melegedő helyiség. Ródlizási lehetőség. Rackaszőrű szűrbunda. Sítalpas vontatás. 10—12—2—1 órakor autó in- j dúl a művelődési háztól.” Eiztcs forrás A reagálások igen sokrétűek í voltak. Akadtak, akik azonnal az év ötlete címmel ruházták fel a kezdeményezőket. Mások észre sem vették a feliratot. (El volt dugva sok helyen a j hirdetőtáblára, s az köztudo- j mású, hogy a legolvasatlanabb újság.) Ismét mások nevettek az egészen. Egyesek komoly viccnek tartották — majd ki lesz az a marha, aki kimegy ebben a hidegben, s még so­rolhatnánk a véleményeket. Én — kíváncsi ember lévén , — arra gondoltam, ugyan mi- j féle szerv hirdetheti ezt? Jó egy óra alatt — ez vagy hat! telefont jelentett — annyit si- j került megtudnom, szó sincs arról, hogy ez valami hivatalos dolog lenne. Ezt, megjegyzem,! már a kezdetén is gyanítottam, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom