Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-21 / 16. szám
NAGYKŐRÖSI xJtíiia A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxix. Évfolyam, i6. szám 1985. JANUÁR 21., HÉFTÖ mw* • : • äiÄ A gyalogszánkók egymás után siklanak... Varga Irén felvétele Szenzáció, egy vasárnapra Lovas szánké a Sfrázsa donit? körül Az egyik oldalon le, a másikon fel zsadomb, megfejteni a rejtélyt, Az út, mi tagadás, elég csúszósnak bizonyult, s ehhez még a nagy hideg is hozzájött — szóval nem volt valami leányálom a kocsikázás! Ellenben a szánkózás!!! Az igen!! Gyönyörű két ló húzta a míves 6zánkót, s a kocsis mellett négyen ültek. Követtük őket a Strázsadomb lábáig — közben persze áthajtva az immár betemetett, áthaladást; gátló útlezáró szántáson. Voltak ott, vagy kétszázan. Jól megszervezve, az egyik oldalon le a szánkó, a másikon meg fel. Ütközés nem történt, még a síelők is kialakítottak egy pályát maguknak. A lovas szánkó is többször fordult, menetideje fél óra körül volt. Aztán, úgy tizenegy óra felé, megjött egy újabb szán is, rajta sátor, Szieszta gázkályha meg a gáztűzhely. Az igazi nagyüzem délutánra alakult ki. Szabott árak nem voltak sőt, még árak sem. Aki akart, ihatott teát, majszolhatott zsíros kenyeret, vagy kortyolhatott a forralt borból, s fáradtság ellen felhörpinthetett egy adag kávét — mindezt deklaráltan ingyen. Ez a gyakorlatban mégis pénzt jelentett — becsületkassza formájában, ki mennyit gondolt. Az elkövetkező héten tovább folydogáltak az események. Mivel Szabó Zsófia, a tanács vb városgazdálkodási osztálya kereskedelmi felügyelője is jelen volt a vasárnapi eseményen, hétfőre bekérette Kris- kót, honnan van engedélye? Nos, ilyen engedélyről szó sem volt! Tegyünk némi kitérőt. A Strázsadombot a Pest megyei Tanács 21711978. sz. határozatával természetvédelmi területté nyilvánította — erről már írtunk — így kizárólag gyalogosan látogatható. Sőt. Bármely erdő területére behajtani jármüvei csak a kezelő engedélyével szabad — ez aztán végképp nem köztudott. (Ennek nyáron van elsősorban jelentősége, mikor egy-egy erdőtűznél az adott terület jobban figyelhető.) Kriskónak a kezelőtől sem volt engedélye! — A mi álláspontunk az — mondja Szabó Zsófia —, az elmúlt vasárnap bebizonyította, ilyen programra szükség van. Valódi igényt elégít ki. Minden állampolgárnak joga van olyan tevékenységre engedélyt kérni, melynek a feltételei megvannak. Ugyanebben az engedélyben megszabják a betartandó határokat is. Így Kriskó Józsefet a hatósági osztályhoz irányítottuk, tegye meg a szükséges lépéseket. Engedély ? Felkerestem a hatósági osztályt, ahol dr. Karay Kornélia elmondta, az engedély megadása folyamatban van. Happy end? Ballai Ottó tudván azt, a Strázsadomb és környéke Nagykőrös szinte egyetlen természetvédelmi területe (más védett objektumok még vannak) ahová járművel behajtani tilos. Sőt, a legutóbbi tanácsülés is megállapította rosszalló hangsúllyal, hogy a szánkózók nyomán elpusztul a védett aljnövényzet. No, akkor a lovas szánkó után ugyan mennyire marad életben? Pénteken egy-két elejtett félmondatból, nem hivatalos információból kiderült, hogy egy zöldséges az ötlet szülőatyja és megvalósítója: Kriskó József. A városban egyre jobban terjedt a hír — dacára a néhány plakátnak — a gyerekek is egyre azt suttogták, inkább a Strázsadombra kell rteenni lovasszánkózni, mint a Volán buszával igazi hegyről lesiklani. S míg ez utóbbi dicséretes nyíltsággal hetven forintba kerül, addig a lovasszánkózásról csak mendemonda járta. Biztos forrásból tudom — vagyis akkor találhatta ki — állította ismerősöm, kétszáz lesz egy menet. Kétszáz mi? — kíváncsiskodtam. Hát forint — torkolt le —, tán azt hitted, zabszem? Kizárólag gyalogosan Vasárnap így nem maradt más hátra, beraktam a családot az autóba, s irány a Stráíor&k János neveltjei Életkedv, mmly, szakértelem Minden helyre kelten jelentkeznek A kezdettől napjainkig Mindentudó a múltról Megjelent a tangazdaság története Nemrégiben egy kis könyvecske jelent meg szerény sokszorításban. Főleg azok érdeklődésére tarthat számot, akik kíváncsiak vidékünk agrártörténeti múltjára. Szerzője, Tósoky Elemér, a Ceglédi Állami Tangazdaság nyugalmazott közgazdasági igazgató- helyettese, aki a környék mezőgazdaságának szocialista átszervezésétől napjainkig megörökítette a jelenlegi tizenhétezer hektáros gazdaság kialakulását. Megbízható forrásanyag alapján dokumentálja mindazt, ami ezen a területen az utóbbi évtizedekben történt. Ügy írta meg visszaemlékezéseit, hogy az irányító tárca átszervezéseiről, a szakmai felügyeleti szerveiben végbement változásokról, a korabeli rendelkezésekről is képet kap az olvasó, és ezek ismeretében világosabban láthatja az ösz- szefüggéseket. Kutatásai alapján sok-sok nevet említ, vezetőkét és kitüntetett beosztottakét, adatokat sorakoztat fel, amelyek a gazdálkodás eredményeit és nehézségeit pontosan jelzik. Beruházások megvalósulását villantja fel, azt a sokirányú erőfeszítést, amellyel Cegléden, Nagykőrösön, Újszilváson, Csemőben, Cifrakertben, Kecskéscsárdán, vagy kétezer ember munkálkodott a biztos megélhetésért, a fejlődésért. Tósoky Elemér Események a Ceglédi Állami Tangazdaság eleiében című munkája helytörténeti jelentőségű írás. — si Kertbarátok klubja Á biokertészkedésről, annak lényegéről hallgathatnak meg előadást, január 21-én, hétfőn 18 órakor a művelődési központban a kertbarátklub tagjai. Az előadó, a nyugdíjas főiskolai tanár, dr. Lengyel Ádám. Y — Hol jártál, komám? Y — A doktormíl. y — Csak ninc3 valami baj? £ — Belém fészkelt a nyavalya. $ Kaptam vagy hatféle orvosaí got. Y — Nem ér az semmit! RenY delt volna inkább egy tizenY hat éves kislányt, az meggyóY gyítana — hangzott a vélekeY dés, mert egy bizonyos é!etA koron túl így évődik a férfinép. Nővérkék A tizenhat, tizennvolc, húszéves kis- és nagy lányok pedig valójában ott állnak, sü- rögnek-forognak a betegágyak mellett. Gyógyítanak ők mosollyal, szép szóval, szakértelemmel. Ezek a fehér köpenyes fruskák mindig vidámak, árad belőlük az életkedv, s nemegyszer átragad a betegekre is. Kis nővéreknek hívják őket — bár gyakran inkább a húgocs- káink lehetnének. Jönnek, sereglenek, új arcok tűnnek fel minden évben a kórházi folyosókon, a rendelőkben, a bölcsődékben. Bizony, kapós portéka valamennyi. Annyi ajánlattal bombázzák az iskolát, ahonnan kikerülnek, hogy nem is akad jelentkező minden helyre. Mert jönnek a pályázatok vidékről is, lévén jó híre a ceglédi iskolának. A neve meg olyan hosszú, hogy egy szuszra talán ki sem lehet mondani. Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola — hirdeti a tábla a kapu mellett. A környékbeli egészségügyi hálózat rohamos fejlődése tette szükségessé a létét. A szakiskola 1975-ben indult két osztállyal, majd az 1982/83-as tanévben startolt az első szakközépiskolai évfolyam. Ezen a diákok most harmadikosok, jövőre érettségiznek. A Széchenyi úti iskolaépületben jelenleg hat szakiskolai és három szakközépiskolai osztály működik. A következő tanévben belép a tizedik osztály ft negyedikes középiskolásokkal, s ez az arány érvényesül a továbbiakban. A szakiskolások és az egy évvel hosszabb tanulmányi idejű középiskolások valójában ugyanazt a szakmai elméleti, gyakorlati oktatást kapják, a gyakorlatuk is hasonló, csupán az utóbbiak alaposabban elsajátítják a közismereti tárgyakat. A hároméves kurzuson általános ápoló és általános asszisztensi oklevelet kapnak, a négy év sikeres elvégzésével e mellé még jár érettségi bizonyítvány is. Az idei tanévben a szakközépiskolába 105-en, a szakiskolába 184-en járnak. A nevelői kar közismereti tárgyakat tanító tagjai mindegyik részlegben tanítanak. Vannak továbbá az iskola állományában egészségügyi főiskolát végzett szakoktatók, akik ápolástant adnak elő, szakmai gyakorlatokat vezetnek. Orvos előadóik szakmai tárgyakat okítanak. Ök a kórház és rendelőintézet állományába tartoznak. A közismereti órákat a közös szaktan- termekben tartják, van továbbá négy szakmai és három demonstrációs terem a gyakorlatokhoz. Élénk érdeklődés A szakiskolás diákok az első év végén két hetet a bölcsődékben töltenek, a másodikosok már év közben is járnak a bölcsibe, év végén három hét kórházi gyakorlatuk van, a harmadikosok év közben is gyakorlatoznak a korszerű ceglédi kórházban, ahol elégedettek velük és visszavárják őket — munkakönyvvel a kezükben. A szakközép- iskolások — csekély eltéréssel — ugyanezt az utat járják végigAz iskola elsősorban Dél-Pest megyéből fogadja a jelentkezőket. Cegléden kívül sok az érdeklődő Nagykőrösről, Nagy- káta, Monor és Dabas vonzás- körzetéből. Évről évre sokan szeretnének bejutni. Mindkét iskolaformára megközelíti a kétszerest a jelentkezők száma. Alkalmassági vizsgálattal egybekötött felvételi beszélgetés volt eddig, de az idén a szakközépiskolában már felvételi vizsga lesz. Nagy a létszám, lesz kikből válogatni. Oda csak négyes vagy annál jobb bizonyítványnyal lehet bekerülni. Az a szokás, hogy akik a szakközép- iskolába nem fértek be, azokat irányítják át a szakiskolába, ha egyébként megfelelnek a követelményeknek. A szakiskolával sem érdemes próbálkozni annak, aki legalább közepes bizonyítványt vagy annál jobbat nem hoz magával. A kollégiumot most nyolc- vanan veszik igénybe. Oda minden rászorulót felvesznek, bár a körülményeik nem a legjobbak. Vannak, akik a betyárbútort később a nővérszállásra viszik át, ha a kórházba kerülnek dolgozni. Az 1978 és 1983 között végzett 354 fiatal közül 154-en helyezkedtek el a kórházban és a rendelőintézetben. Később 59 százalékuk továbbtanult. A szakiskolások tízféle, a szakközépiskolát végzettek 22- féle szakon szakosodhatnak. A tanulmányi eredmények általában megfelelnek a kívánalmaknak. A szakmai tárgyakból erősebbek, azok iránt nagyobb az érdeklődés. A közismereti tantárgyakban az alacsony óraszám nem tesz lehetővé alaposabb elmélyülést. A munkába állásról kedvezőek a tapasztalatok. Alig fordul elő, hogy valaki nem a szakmában helyezkedik el. Mindenhol elégedettek a Török János neveltjeivel. Szárnyakat Kapnak Az állagában erősen leromlott, rendkívül zsúfolt intézmény elérkezett a bővítés, felújítás időszakához. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket nemrég szentesítette a megyei tanácsülés. A meglevő épülethez merőlegesen két új szárnyat csatlakoztatnak. Az egyikben a konyha, az étterem és a kollégium kap helyet, a másikban az előadótermek, a tantermek, szertárak. Ha a bővítéssel végeznek, akkor gyógyítják be az öreg épület sebeit, alapos vérátömlesztéssel fiatalítva meg. Tamasi Tamás Csütörtök, péntek Áramszünet A DÉMÁSZ Nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy január 24-én és 25-én 8—15 óráig a Vágóhíd utcában, a Vadas utcában az 1—17. szám között, a Zsembe- ri Gy. utcában a 67. számtól végig, a Zrínyi utcában a 71— 95. számig, a Balia G. utcában a 48—78. szám között, valamint a Losonczy utcában a 41—75. szám közötti szakaszon áramszünet lesz. Anyakönyvi hírekh Született: Sarancz Ferenc és Kecskés Judit: Attila; Várko- nyi György és Fehér Ilona: György; Konrád Tibor és Lencsés Judit: Tamás nevű gyermeke. Névadót tartott: Tóth Tibor és Godány Judit: Zsolt nevű gyermekének. Terjed, mint a ragály Napjainkban elterjedt a csúnya beszéd, és szinte általános szokás a káromkodás. Bárhol jár az ember, tömött villamoson, buszon, a vásárlókkal zsúfolt ABC-ben, a legkisebb vélt vagy valódi sérelem ésetén jön a mosdat- lan szöveg. Sőt, újabban már nemcsak ilyen helyeken, egyre több munkahelyen, családban is polgárjogot nyertek a pallérozatlan kifejezések. Ki így, ki úgy szidja a felmenő rokonságot, vagy az égieket, mert ebben aztán, valljuk be őszintén, bőséges a szókincsünk. Talán a világ egyetlen nyelve sem rendelkezik ennyi cifrasággal, mint a magyar. Kicsi a felhozatal A nagy hideg erősen lecsökkentette a hétvégi piaci felhozatalt. A termelők se igen hoznak árut, a kereskedők közül is csak egy-kettő árul. A szemestermény-piacon a morzsolt kukorica literje 6—7, a búza 5,50, az árpa 6, a napraforgómag 10—12 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 12—16, a kötés- szőlő 25, a héjas dió 30. a kelkáposzta 10—12, a fehér káposzta 8—10, a sárgarépa 12, a petrezselyemgyökér 16—18, a vöröshagyma 12, a fokhagyma 40, a céklarépa 12, a savanyúkáposzta 15, a sülttök szeletje 12—14, a zöldség csomója 8 forint. A baromfipiacon a tyúk párja 250—300, a csirke kilója 50, a kacsa párja 200—220, egy nagy 6 kilós kakas 350 forintért kelt, a tyúktojás 2,60—3 forint volt. Kétségtelen, hogy felgyorsult az életvitelünk, sok a hajsza és a rohanás, kevesebb a türelmünk embertársaink iránt. Kevésbé vagyunk elné- zők és megértőik. Ez lehet mentség, de nem magyarázat. Különösen, ha a következményeket nézzük. Nem egyszer hallok fiatalok, tizenévesek, középiskolások, de néha ennél jóval fiatalabb gyerekek szájából is nyilvános helyen elképesztően durva szavakat. Előfordult már, hogy ilyesmiért figyelmeztettem gyerekeket. De félek, ez ma már nem elég. Jobban kéne figyelnünk egymásra, átgondolni mondatainkat, mielőtt a végére illesztjük azokat a bizonyos jelzőket. Sem a felnőttséget, sem a jópofaságot, de még holmi tekintélyt sem jelent a sűrű káromkodás. Egyik légi sporttársam, aki sárkányrepülő, gépe összeszerelése közben rácsapta az egyik kallantyút a kisujjára. Fulszisszent. majd ennyit mondott: az árgyélusát! E!m isrdyodtam. s mély tisz- fe'efe* éreztem, hogy fizikai fái'r a ei'.enéie sem sorolta fel az összes szentet. Hát valahogy így kéne! Az árgyélusát I Házasságot kötött: Székely Bertalan és Pigler Zsuzsanna; Szuda Zoltán és Szazánszki Éva. Meghalt: Irházi Ferencné Orosz Ilona (Kodály Z. u. 3.); Kovács Ferenc (Lázár V. u. 30.); Tóth-Péli István (Balaton u. 36.); Szabó József (Ho- molytája dűlő 13.); Faragó Ferencné Szépe Eszter (Ádám L. u. 38/a.); Kollár István (Regős u. 82.). Színház A kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor: Nyitott ablak. Mozi KI kém, ki nem kém. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Ltószinkron. Színes, szovjet film, fél 6-kor. J Február 28-ig történő megrendelés esetén belső gázszerelést és fűtésszerelést árkedvezménnyel vállal a NAGYKŐRÖSI ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET Nagykőrös, Örkényi u. 13. Telefon: 74; 240. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) Az első plakátok szerdán kezdtek feltünedezni. Az ügyes kezek az óvodákat, iskolákat díszítették fel az igen ízléses kiállítású, kézzel írt hirdetményekkel. Ezek szövege a következő volt: „Lovasszánkó bérelhető a Strázsadombon a Nagyerdőben. Délelőtt 10-től este 6-ig. Melegedő helyiség. Ródlizási lehetőség. Rackaszőrű szűrbunda. Sítalpas vontatás. 10—12—2—1 órakor autó in- j dúl a művelődési háztól.” Eiztcs forrás A reagálások igen sokrétűek í voltak. Akadtak, akik azonnal az év ötlete címmel ruházták fel a kezdeményezőket. Mások észre sem vették a feliratot. (El volt dugva sok helyen a j hirdetőtáblára, s az köztudo- j mású, hogy a legolvasatlanabb újság.) Ismét mások nevettek az egészen. Egyesek komoly viccnek tartották — majd ki lesz az a marha, aki kimegy ebben a hidegben, s még sorolhatnánk a véleményeket. Én — kíváncsi ember lévén , — arra gondoltam, ugyan mi- j féle szerv hirdetheti ezt? Jó egy óra alatt — ez vagy hat! telefont jelentett — annyit si- j került megtudnom, szó sincs arról, hogy ez valami hivatalos dolog lenne. Ezt, megjegyzem,! már a kezdetén is gyanítottam, I
