Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-21 / 16. szám
1985. JANUAR 21., HÉFTÖ Vadak a zimankóban Terített asztal az erdőben g Zebegény központjában van r/f találkozóm a Dunakanyar Kit- v tenberger Kálmán Vadásztársa- í ság két hivatalos vadászával, 7, elkísérhetem őket mindcnna- r pos etetőkörútjuk egyikén. Amíg a meglehetősen fapados járgányban zöíytköCődtünk, volt alkalmam meghallgatni, mi minden tartozik a feladatukhoz. Csabák László és Gazsik Alfréd felváltva beszéltek, egyben azonban megegyeztek: hévvel, odaadással szóltak munkájukról, mesterségük szépségeiről. És még valami. Süketnek kellett volna lenni ahhoz, hogy ki ne hallja az ember szavaikból az állatvilág feltétlen szeretetét. Számomra ez a körút megsejtetett valamit a vadászélet varázsából. Fenséges nyugalom, mély csend. Az érintetlen hótakarón szikrát vet a nap és nicsak, amott egy muflon figyel bennünket. Távcső sem kell, nincs túl messze. Az autó zaját ismeri már, nem riad meg, csak akkor iramodik meg, amikor kiszállna k_ és becsapják az ajtót. Ám később visszajön a ' terített asztalhoz. Amíg a vadászok leszórják a gondosan kiporció- zott kukoricát, vályúba helyezik a tápot a szarvasoknak, mellé csemegének egy kis nyalósót, eligazítják a szálas takarmányt, bámészkodom, mélyeket lélegzem a városi tüdőnek éles, tiszta levegőből. Hátha febukkan egy másik erdőlakó, mondjuk szarvas vagy róka. Mert az is akad errefelé. A ravaszdi komának szánt eleség el is tűnt — állapítják meg a vadászok, ám ő maga A vácszentlászlől Kossuth Vadásztársaság is nagy területen, ssuo hektáron gazdálkodik. Ilyenkor télen a mindennapi teendők fontos része: a vadait etetése. Papp Béla hivatásos vadász délelőtt az őzek, délután az aprovadak elé „tálal”. Képünkön etetőbe szórja a lácánok ebédjét. nem mutatkozik. Pedig jó volna puskavégre kapni! — sóhajt Csabák László. Most van a téli szezon, sok a vendég, kevés az idő, s ebben a cudar hidegben elég annyit kint lenni, amennyi a kötelező. Az pedig elég sok, hiszen nagy a terület: 6480 hektár, sennek különböző pontjain vannak az etetőhelyek. Két-három napra való kukoricát — ezt a vaddisznóknak — visznek ki egy-egy alkalommal, s ellenőrzik, hogy a nagyvadaknak van-e elegendő szálas takarmány, majd kezdődik az egész elölről. Ki hitte volna, hogy a vadász szántóvető is. Pedig így van. Vannak úgynevezett vad- földeik, amelyeknek megművelése az ő feladatuk. Ezek elsődlegesen azt a célt szolgálElőretolt őrszem — a varjú katona Hancsovszlti János felvételei Következő a tornaterem Gyarapodik Űjhartyán Űjhartyán és társközsége, Üjlengyel hamarosan közelebb kerül a fővároshoz. Varázslatról szó sincsen, a két település az épülő E5-ös autópálya mellett fekszik. Ha átadják az új utat, gépkocsival a mostani bő egy óra helyett alig húsz perc lesz az ui Budapestre. — Nagyon várják már az emberek — mondja Kolde- neckér István, a helyi tanács elnöke. — Közelebb kerül sok minden. Napjainkban még a leglelkesebbek is csak egyszer- kétszer jutnak el színházba, hangversenyre, múzeumba. Ez az út valóságos kirándulásnak számít. Az autópálya átadása után megváltozik a helyzet Bizonyos; hogy többen fognak kimozdulni a községből. Mindezek ellenére azt kell mondjam, annak a négy és fél kilométer útnak az elkészültét türelmetlenebbül vártuk, amely Hernáddal köt össze minket. Éveken, keresztül a két falu között csak egy földút húzódott, az esztendő nagyobbik felében járhatatlan. Pedig sok embert kötött a munkája a Március 15-c Tsz-hez. Ám a négy és fél kilométeres távolságot csak 18 kilométeres kerülővel tudták megtenni. Az idők során a szövetkezet csipkeüzemet költöztetett Üjhar- tyánba, baromfitelepet létesített, ám ezeket csak vargabetűvel tudták megközelíteni némádról. Családi út lati Egy éve végre elkészült az összekötő út, amely a megtakarított üzemanyagon hamar megtérül a szövetkezetnek és megkönnyíti három falu életét. Hiszen míg hét közben e'sősorban a tsz teherautói és munkásszállító buszai róják az utat, szombaton és vasárnap oda-víssza személygépkocsik, kerékpárok koptatják: újlengyeli, újhartyányi, hernádi rokonok kerekednek fel ilyenkor, hogy meglátogassák egymást. Űjhartyánt egyébként a környékbeliek bevásárlási céllal is gyakran fölkeresik. A Lábas és Vidéke Áfész valóságos áruházat működtet a községben. A földszinten jól felszerelt élelmiszerbolt, rz emeleten ruházati részleg vá-1a a vásárlókat. A suszter chop Végigjárva a falut látszik, hogy Űjhartyánt dolgos emberek lakják és mindig olyan tisztségviselők irányítottak, akik valóban gazdái voltak a településnek. Bizonyíték erre az áruház, a csinos klubkönyvtár, a szép óvodák, iskolák, a takaros középületek. Ez alól mindössze a tanácsháza kivétel, ez már évekkel ezelőtt megérett a tatarozásra. De, ahogy mondani szokták, a suszternek lyukas a cipője. Üresen áll a posta Modern, egyszintes épület áll a falu központjában, rajta öles betűkkel: posta. Ám környéke néptelen és a küldeményekkel, telefonkapcsolással még mindig egy aprócska parasztház formájú épületben foglalkoznak. — Ez a mi nagy gondunk — sóhajt a tanácselnök. — Még tavaly, nyár végén elkészült az új posta. Ahogy az építők befejezték a munkát, kértük az Elektromos Művektől a villanybekötést. Ez a mai napig nem történt meg. Csaknem fél éve áll üresen az új postánk. A szomszédságában tetőtér- beépítéses ház készül, ikerlakásnak néznénk, ám kiderül: patika lesz, s a felső szintjén két szolgálati lakás kap helyet. A Pest megyei Gyógyszertári Központ két és fél millió forinttal járul hozzá a költségekhez. Ám nehezen haladna a munka, ha nem a hernádi Március 15-e Tsz építőrészlege vállalta volna a kivitelezését. így azonban bizonyos, hogy augusztus 20-ára újabb, szén középülettel gazdagodik Üjhartyán. S addigra talán az új posta is kinyithat majd. Gyarapodik Üjhartyán. Vezetik a földgázt. Házanként 23 ezer forint a hozzájárulás, de örömmel vállalja mindenki a kényelmesebb, gazdaságosabb fűtés érdekében. S bár még nyakukon ez a nagy munka, Koldenecker István már a következő akadályra gondol: — Jó volna egy tornaterem, persze csak társadalmi munkában. — Talán majd két év múlva, ha befejeződik a gázprogram, odaállunk az emberek elé... áló7,a Katalin ják, hogy eltereljék a vadakat, különösen a falánk disznókat a tée?/vetésekről. Az egyik ilyen íolddarabról nevetve mesélték, hogy háromszor vetették be egymás után. Először csicsóka került bele, azt kitúrták a vaddisznók. Majd napraforgós borsó következett, azt megették a szarvasok, végül rozs került bele, az egyelőre megvan; a hólepel alatt szunnyad. Hogy aztán lesz-e ideje beérni, ki tudja Sok, nagyon sok érdekeset mesélt még a ICi'ttenberger vadásztársaság két hivatásos vadásza. Hogy mi szerez nekik örömet, mi bosszúságot. A legnagyobb méreg természetesen az elszalasztott zsákmány. Mint például az a szarvas, amelyik az ősszel már szembekerüli az NSZK-be’i vendég puskacsövével. Most — jelzett a kísérő Csabák László. Dörrenés, a szarvas el... Azóta is ott bóklászik valahol a sűrűben, mit sem törődve azzal, hogy tekintélyes trófeájának díja már tavaly szerepelt a társaság költségvetésében. Merthogy ott is tervgazdálkodás van. Szigethy Teréz A kereslet szabályozza az árat Jól vizsgáltak a tanulóévben Egy év távlatából ma már az aggályok, fenntartások indokolatlannak tűnnek. Ezt érzem ki Illési Sándornénak, a Dunakanyar Áruház igazgatójának szavaiból, amikor a jövedelemérdekeltségű üzemeltetési forma éves tapasztalatairól beszél a munkaértekezleten. A mérleg ugyan még nem pontos, de az előzetes számítások azt mutatják, hogy az 1984-es esztendő igen eredményes volt. Az áruház az értékesítési tervét mintegy hat százalékkal teljesítette túl. így 8 millió forinttal több került a kasszába, mint tavalyelőtt. Nagyobb önállóság Az évindító rövid tanácskozás után az új üzemeltetési forma eddigi tapasztalatairól beszélgetünk. — Az igazsághoz tartozik, hogy ez az egy év amolyan főpróba volt — summázza az igazgatónő. — A váci áruház a vállalat forgalmának mintegy tizenkilenc százalékát adja. Az üzlet korábban is a legeredményesebb egység volt. Az új forma bevezetése szerencsés, mert meghozta a kívánt eredményt. Bebizonyosodott, hogy előbbrelépést, fejlődést lehet elérni a segítségével. A gazdálkodási mutatók kedvező alakulása többek között alátámasztotta a kereskedők korábbi igényének jogosságát. Nagyobb mozgástérre, önállóságra van szükség ahhoz, hogy jobban dolgozhassanak. Az eltelt időszakban több kérdésre kellett megnyugtató választ adni. Hiszen a jövedelemérdekeltségű üzemeltetési formák alkalmazása az öttíz dolgozót foglalkoztató üzletekben a legelőnyösebb. Az áruházban viszont ennél sokkal nagyobb a létszám az öt önálló osztályon. Közvetlen beszerzés — Milyen előnyős változásokat hozott az új forma? — Szinte minden tekintetben nőtt az osztályok önállósága. Az ország bármelyik nagykereskedelmi vállalatától vásárolhatnak árut. Felkutathatják, kezdeményezhetik a közvetlen beszerzési forrásokat. Ennek a lehetőségnek kedvező hatása tükröződik abban, hogy tavaly huszonöt új partnerral bővült az áruszállítók köre. önállóan alakíthatjuk ki az árakat. Korábban ezt a vállalat központjában végezték, és hosszabb idő kellett áhhoz, hogy a beérkezett árut értékesíthessük. Most viszont a délelőtt átvett áruk közül már délután válogathatnak a vevők. Ezzel egy csapásra megoldódtak a készletgazdálkodási gondjaink. A cikkek forgási sebessége még az ötven napot sem éri el. A cipőosztályon ez még rövidebb. A lábbelik „forgási sebessége” azonos az élelmiszeripari termékekével. Rugalmas ez a rendszer azért is, mert a nyereséget többféleképpen lehet elérni. Többek között nagyobb forgalommal, vagy a forgalmi terv teljesítésével és a költségek csökkentésével. Bármelyik megoldásról legyen is szó, az eredményes munka előfeltétele a széles körű, megbízható informáltság. Az osztályvezetőknek nagyon jól kell ismerni a napi beszerzési és a fogyasztói árak alakulását. Az új érdekeltségi módszer életképességét bizonyítja továbbá az is, hogy legtöbb osztályunk átlagon felüli teljesítményt ért el. Igen kedvezően alakult a forgalomfelfutásunk. Ez is azt bizonyítja, hogy a szerződésben vállalt feladatok jól szolgálják a kereskedelmi munkát. Egyébként az egyezség szerint a többlétnyereség húsz százaléka az áruházé. A többért többet — Az új érdekeltségi forma vonzó, mert valamivel jobban lehet vele keresni. Igaz, jóval többet kell az eredményért dolgozni — mondja Csernák Ferencné, a cipőosztály vezetője. — Most már beletanultunk az új módszerbe, hozzászoktunk a követelményekhez. Igaz, hogy sokkal többet kell szaladozni az áruért, mint korábban, de ezzel a vevőknek jobb kínálatot tudunk nyújtani. Nekünk például az ország összes cipőgyárával kapcsolatunk van. Az áru mintegy harminc százalékát kistermelőktől vesszük. Tavaly nem is volt hiány semmiből, szinte minden korosztálynak jó vásárlási feltételeket teremtettünk. Ezt bizonyítja az is, hogy az osztály dolgozóinak vevőforgalma tizenhét százalékkal volt több 1984-ben, mint az azt megelőző évben. Surányi János Dabastól Visegrádig Új helyi járati díjtételek Az alábbiakban közöljük azt a kivonatos táblázatot, mely a Pest megyei településeken alkalmazott régi, és az 1985. február 1-től érvényes új helyi járatok díjtételeit tartalmazza. (A fel nem sorolt településekre vonatkozó jegyzéket a Pest megyei Hírlap ceglédi, nagykőrösi, váci, gödöllői és monori külön kiadásai ismertetik, mindegyik az adott területre szólóan.) Helysét Vonaljegyek Havi bérletjegyek egy és összvonalas régi új régi új regi lij ár ár ár Dabas* 2,40,70,— 70,— 120,— Dömsöd 1. sz. vonal Neptun part 2,«0,— 80,— Vasút utca—Apaj AG szakaszhatár Vasúi u.-lg szakaszhatáron túl *■80,— 100,— Dunaharaszti 2,- 4,- 2,“ 4,40,80,— 70,— 100,— Erű 40,70,70,— 120,— Kiskunt acháza 2,— 4,— 40,60,— 70,— 100,— Hemád 2,- 4,40,60,— 70,— 100,— Nagykát« 2,— 4,40,70,70,— 120,— Pomáz 2,- 4,40,— 60,— 70,— 100,— Ráckeve 2,— 4,— 40,70,70,— 120,— Százhalombatta 2,— 4,— 40,— 70,— 70,— 120,— Szentendre 2,- 4,40,70,70,— 120,— Szentmártonkáta 2,- 4,40,60,— 70,— 100,— szigethalom 2,- 4,40,— 60,— 70,— 100,— Sziget3zentmiklós 2,— 4,40,70,— 70,— 120,— Szigetszentmárton 2,- 4,40,60,— 70,— 100,— Szigetújfalu 2,— 4,— 40,— 60,— 70,— 100,— Szigetcsép 2,- 4,40,— 60,— 70,— 100,— Tárnok 2,- 4,40,— 60,— 70,— 100,— Visegrád szakaszhatár; Mátyás király u. szakaszhatárig: 2,- 4,— 60,— 70,— 100.— szakaszhatáron túl: 8,— •—* 70,— 100,— • Dabason az illetékes hatóságok engedélye alapján 1985. február 1-tö! helyi járati díjszabást alkalmaznak a településen belüli utazásoknál a helyközi autóbuszjáratokon is. Gombó Pál: ^4 Ifjagg h44ciqtjar ^J4íJ2geh K edves Joli néni! Teljesen igazad van, amikor azt írod, hogy aggódsz értünk, mert halottál a Nagy Magyar Hidegekről és hiába is figyeli!ed a magyar rádió erről szóló tudósításait, nem nyugtattak meg, mert a kommunista sajtó mindig szépíti a rendszer dolgait. Kérded, hogy hány ember fagyott meg, de azt én nem tudom, mert a Statisztikai Hivatal még nem adott ki jelentést erről, ám- amit tudok, azt igenis megírom Neked. Kezdem talán a legjelentősebb hírrel: a Baiaton — ha emlékszel még rá, az a hazai viszonyok között jelentős tó — hirtelen befagyott és mivel ilyenkor a víz tágul, minden irányban széttolta a partjait. Ily módon nagyobb lett a tó és a bővült partszakaszokon szállodákat fogunk építeni, konvertibilis turistáknak. Ez nemzetgazdaságilag a hideg áldása lesz. Viszont ugyancsak nemzetgazdaságilag a biztosítók nagyon ráfáznak a dologra, mert a megkisebbedett part menti telkek tulajdonosai kártérítésért perelik őket. Ugyancsak érdekes dologról számolhatok be, és éppen a mi rádiónk közlései alapján: az orvosmeteorológiai adásokban ugyanis bemondták az orvosoknak mindennap, hogy hány percet kell az operálandó pácienseket kivinni a hidegre, hogy érzéstelenítsék őket, ily módon feleslegessé tévea basor.hatá- sú injekciókat. A rekord tíz perc volt epeműtéteknél, öt perc 'vakbélnél. Egy érdekes esetről magam is beszámolhatok. Tanúja voltam egy utcai balesetnek, ahol mire kijöttek a mentők, a paciens annyira hibernált állapotba került, hogy az orvos helyben megműtöt- te, csak az a baj, hogy szegénynek odafagyott a kezéhez a szike és így a rohamkocsi, mindkettőjüket kórházba kellett szállítsa, ahol megmentették a szikét. Bizonyos figyelemre igényt tarthat az a jelenség is. hogy bár éppen a Iegder- mesztőbb napokban nem volt csapadék, a főváros útjai mégis tele voltak jégdarával — ugyanis az emberek kilégzésből származó permet tüstént jégpor alakjában kopogott az úttesten. Elterjedt egy olyan rémhír is, hogy az időnként észlelhető nagyobb koppaná- sok lefagyott orroktól és fülektől származtak volna, de hamarosan kiderült, hogy csak a termálfürdőkből és kéményekből származó melegebb gőz került olyan magasra, ahonnan jégbrikett alakjában hullott alá. Különleges tüzek is égtek országszerte. Ezeket teherautók alatt gyújtották, mart a dízelolaj megfagyott a gépekben. A tüzek valóban meg is olvasztották az üzemanyagot, itt-ott a karosszériát is. Játszi gyerekek az eredmények láttán személyautók alatt is gyújtottak tüzeket, .merő segítő szándékból, de utóbb az ifjúságvédelmi ügyosztály begyűjtötte őket. Bámulatosnak bizonyult az emberek ellenállóképessége. Az öregek megfogadták a tévé ábrás tanácsadásait és a csináld magad mozgalom keretében sarki expedícióknál használatos öltözékeket hoztak létre paplanokból, újságpapírból és tiaraszerű hármas kalapviseletből. A fiatalok speciális újdonságot vezettek be, rájöttek, hogy a,lehelet, ha. nem engedik megfagyni, meleg, igy egymás szájába lélegző párok lepték e! a fűtetlen villamosokat és a még fűtet- lenebb távfűtési lakásokat. Az erdők-mezők vadjai emberközelbe húzódtak, de tömegestül ám. A falusi tyúkólakban héják és vércsék melegedtek a csibékhez húzódva; a farka - sok kizárólag városokat özönlöttek el. figyelembe véve az újonnan létrejöti városok városvoltát is, de már a nagyközségekbe nem ereszkedtek le. A leg- dörzsöltebb falkák Budapesten jelentek meg. ahol hamar feltalálták magukat, és az úttesteken csak zöld jelzésre keltek át. E gyes mesterségek egészen különböző módon viselkedtek a rettenetes hidegben. Például igen jól bírták a mínusz száz fokokat is a boltosok, mint kiderült, ezt szőrös szívüknek köszönhették, míg a diplomaták ott fagytak még a Ferihegyi repülőtér betonján, nem csoda, hiszen hidegvérűek. Érdekes esetek történtek a külföldiekkel is. A négerek annyira fáztak, hogy mindjárt ágyba vágytak, s a magyar lányok egy része nagy nemeslelkűséggel be is fogadta őket. míg az összesen két eszkimó és egy nanáj felháborodott levelet írt a Guinnes Rerokrdok Könyvének, azt bizonygatva, hogy a magyar hidegrekord mint világrekord nem hitelesíthető, mert nem eléggé kitartó, bezzeg náluk.
