Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

1985. JANUAR 21., HÉFTÖ Vadak a zimankóban Terített asztal az erdőben g Zebegény központjában van r/f találkozóm a Dunakanyar Kit- v tenberger Kálmán Vadásztársa- í ság két hivatalos vadászával, 7, elkísérhetem őket mindcnna- r pos etetőkörútjuk egyikén. Amíg a meglehetősen fapa­dos járgányban zöíytköCődtünk, volt alkalmam meghallgatni, mi minden tartozik a felada­tukhoz. Csabák László és Ga­zsik Alfréd felváltva beszél­tek, egyben azonban megegyez­tek: hévvel, odaadással szól­tak munkájukról, mesterségük szépségeiről. És még valami. Süketnek kellett volna lenni ahhoz, hogy ki ne hallja az ember szavaikból az állatvilág feltétlen szeretetét. Számomra ez a körút meg­sejtetett valamit a vadászélet varázsából. Fenséges nyuga­lom, mély csend. Az érintet­len hótakarón szikrát vet a nap és nicsak, amott egy muf­lon figyel bennünket. Távcső sem kell, nincs túl messze. Az autó zaját ismeri már, nem riad meg, csak akkor ira­modik meg, amikor kiszáll­na k_ és becsapják az ajtót. Ám később visszajön a ' terített asztalhoz. Amíg a vadászok leszórják a gondosan kiporció- zott kukoricát, vályúba helye­zik a tápot a szarvasoknak, mellé csemegének egy kis nya­lósót, eligazítják a szálas ta­karmányt, bámészkodom, mé­lyeket lélegzem a városi tüdő­nek éles, tiszta levegőből. Hát­ha febukkan egy másik erdő­lakó, mondjuk szarvas vagy róka. Mert az is akad errefe­lé. A ravaszdi komának szánt eleség el is tűnt — állapítják meg a vadászok, ám ő maga A vácszentlászlől Kossuth Vadásztársaság is nagy területen, ssuo hek­táron gazdálkodik. Ilyenkor télen a mindennapi teendők fontos része: a vadait etetése. Papp Béla hivatásos vadász délelőtt az őzek, dél­után az aprovadak elé „tálal”. Képünkön etetőbe szórja a lácánok ebédjét. nem mutatkozik. Pedig jó vol­na puskavégre kapni! — só­hajt Csabák László. Most van a téli szezon, sok a vendég, kevés az idő, s eb­ben a cudar hidegben elég annyit kint lenni, amennyi a kötelező. Az pedig elég sok, hiszen nagy a terület: 6480 hektár, sennek különböző pont­jain vannak az etetőhelyek. Két-három napra való kuko­ricát — ezt a vaddisznóknak — visznek ki egy-egy alka­lommal, s ellenőrzik, hogy a nagyvadaknak van-e elegendő szálas takarmány, majd kez­dődik az egész elölről. Ki hitte volna, hogy a va­dász szántóvető is. Pedig így van. Vannak úgynevezett vad- földeik, amelyeknek megműve­lése az ő feladatuk. Ezek el­sődlegesen azt a célt szolgál­Előretolt őrszem — a varjú katona Hancsovszlti János felvételei Következő a tornaterem Gyarapodik Űjhartyán Űjhartyán és társközsége, Üjlengyel hamarosan közelebb kerül a fővároshoz. Varázslatról szó sincsen, a két település az épülő E5-ös autópálya mellett fekszik. Ha átadják az új utat, gépkocsival a mos­tani bő egy óra helyett alig húsz perc lesz az ui Budapestre. — Nagyon várják már az emberek — mondja Kolde- neckér István, a helyi tanács elnöke. — Közelebb kerül sok minden. Napjainkban még a leglelkesebbek is csak egyszer- kétszer jutnak el színházba, hangversenyre, múzeumba. Ez az út valóságos kirándulásnak számít. Az autópálya átadása után megváltozik a helyzet Bizonyos; hogy többen fognak kimozdulni a községből. Mind­ezek ellenére azt kell mond­jam, annak a négy és fél ki­lométer útnak az elkészül­tét türelmetlenebbül vártuk, amely Hernáddal köt össze minket. Éveken, keresztül a két falu között csak egy földút húzó­dott, az esztendő nagyobbik felében járhatatlan. Pedig sok embert kötött a munkája a Március 15-c Tsz-hez. Ám a négy és fél kilométeres távol­ságot csak 18 kilométeres ke­rülővel tudták megtenni. Az idők során a szövetkezet csip­keüzemet költöztetett Üjhar- tyánba, baromfitelepet létesí­tett, ám ezeket csak vargabe­tűvel tudták megközelíteni némádról. Családi út lati Egy éve végre elkészült az összekötő út, amely a megta­karított üzemanyagon hamar megtérül a szövetkezetnek és megkönnyíti három falu éle­tét. Hiszen míg hét közben e'sősorban a tsz teherautói és munkásszállító buszai róják az utat, szombaton és vasár­nap oda-víssza személygépko­csik, kerékpárok koptatják: újlengyeli, újhartyányi, her­nádi rokonok kerekednek fel ilyenkor, hogy meglátogassák egymást. Űjhartyánt egyébként a kör­nyékbeliek bevásárlási céllal is gyakran fölkeresik. A Lá­bas és Vidéke Áfész valósá­gos áruházat működtet a köz­ségben. A földszinten jól fel­szerelt élelmiszerbolt, rz eme­leten ruházati részleg vá-1a a vásárlókat. A suszter chop Végigjárva a falut látszik, hogy Űjhartyánt dolgos embe­rek lakják és mindig olyan tisztségviselők irányítottak, akik valóban gazdái voltak a településnek. Bizonyíték erre az áruház, a csinos klub­könyvtár, a szép óvodák, is­kolák, a takaros középületek. Ez alól mindössze a tanács­háza kivétel, ez már évekkel ezelőtt megérett a tatarozásra. De, ahogy mondani szokták, a suszternek lyukas a cipője. Üresen áll a posta Modern, egyszintes épület áll a falu központjában, rajta öles betűkkel: posta. Ám kör­nyéke néptelen és a külde­ményekkel, telefonkapcsolással még mindig egy aprócska pa­rasztház formájú épületben foglalkoznak. — Ez a mi nagy gondunk — sóhajt a tanácselnök. — Még tavaly, nyár végén elkészült az új posta. Ahogy az építők befejezték a munkát, kértük az Elektromos Művektől a vil­lanybekötést. Ez a mai napig nem történt meg. Csaknem fél éve áll üresen az új postánk. A szomszédságában tetőtér- beépítéses ház készül, ikerla­kásnak néznénk, ám kiderül: patika lesz, s a felső szintjén két szolgálati lakás kap he­lyet. A Pest megyei Gyógy­szertári Központ két és fél millió forinttal járul hozzá a költségekhez. Ám nehezen ha­ladna a munka, ha nem a hernádi Március 15-e Tsz épí­tőrészlege vállalta volna a ki­vitelezését. így azonban bizo­nyos, hogy augusztus 20-ára újabb, szén középülettel gaz­dagodik Üjhartyán. S addig­ra talán az új posta is kinyit­hat majd. Gyarapodik Üjhartyán. Ve­zetik a földgázt. Házanként 23 ezer forint a hozzájárulás, de örömmel vállalja mindenki a kényelmesebb, gazdaságosabb fűtés érdekében. S bár még nyakukon ez a nagy munka, Koldenecker István már a kö­vetkező akadályra gondol: — Jó volna egy tornaterem, per­sze csak társadalmi munká­ban. — Talán majd két év múlva, ha befejeződik a gáz­program, odaállunk az embe­rek elé... áló7,a Katalin ják, hogy eltereljék a vadakat, különösen a falánk disznókat a tée?/vetésekről. Az egyik ilyen íolddarabról nevetve me­sélték, hogy háromszor vetet­ték be egymás után. Először csicsóka került bele, azt kitúr­ták a vaddisznók. Majd nap­raforgós borsó következett, azt megették a szarvasok, végül rozs került bele, az egyelőre megvan; a hólepel alatt szunnyad. Hogy aztán lesz-e ideje beérni, ki tudja Sok, nagyon sok érdekeset mesélt még a ICi'ttenberger va­dásztársaság két hivatásos va­dásza. Hogy mi szerez nekik örömet, mi bosszúságot. A leg­nagyobb méreg természetesen az elszalasztott zsákmány. Mint például az a szarvas, amelyik az ősszel már szem­bekerüli az NSZK-be’i ven­dég puskacsövével. Most — jelzett a kísérő Csabák Lász­ló. Dörrenés, a szarvas el... Azóta is ott bóklászik valahol a sűrűben, mit sem törődve azzal, hogy tekintélyes trófeá­jának díja már tavaly szere­pelt a társaság költségvetésé­ben. Merthogy ott is tervgaz­dálkodás van. Szigethy Teréz A kereslet szabályozza az árat Jól vizsgáltak a tanulóévben Egy év távlatából ma már az aggályok, fenntartások in­dokolatlannak tűnnek. Ezt ér­zem ki Illési Sándornénak, a Dunakanyar Áruház igazgató­jának szavaiból, amikor a jö­vedelemérdekeltségű üzemel­tetési forma éves tapasztala­tairól beszél a munkaértekez­leten. A mérleg ugyan még nem pontos, de az előzetes számítások azt mutatják, hogy az 1984-es esztendő igen ered­ményes volt. Az áruház az ér­tékesítési tervét mintegy hat százalékkal teljesítette túl. így 8 millió forinttal több ke­rült a kasszába, mint tavaly­előtt. Nagyobb önállóság Az évindító rövid tanácsko­zás után az új üzemeltetési forma eddigi tapasztalatairól beszélgetünk. — Az igazsághoz tartozik, hogy ez az egy év amolyan főpróba volt — summázza az igazgatónő. — A váci áruház a vállalat forgalmának mint­egy tizenkilenc százalékát ad­ja. Az üzlet korábban is a legeredményesebb egység volt. Az új forma bevezetése sze­rencsés, mert meghozta a kí­vánt eredményt. Bebizonyoso­dott, hogy előbbrelépést, fej­lődést lehet elérni a segítségé­vel. A gazdálkodási mutatók kedvező alakulása többek kö­zött alátámasztotta a kereske­dők korábbi igényének jogos­ságát. Nagyobb mozgástérre, önállóságra van szükség ah­hoz, hogy jobban dolgozhassa­nak. Az eltelt időszakban több kérdésre kellett megnyugtató választ adni. Hiszen a jöve­delemérdekeltségű üzemelteté­si formák alkalmazása az öt­tíz dolgozót foglalkoztató üz­letekben a legelőnyösebb. Az áruházban viszont ennél sok­kal nagyobb a létszám az öt önálló osztályon. Közvetlen beszerzés — Milyen előnyős változá­sokat hozott az új forma? — Szinte minden tekintet­ben nőtt az osztályok önálló­sága. Az ország bármelyik nagykereskedelmi vállalatától vásárolhatnak árut. Felkutat­hatják, kezdeményezhetik a közvetlen beszerzési forráso­kat. Ennek a lehetőségnek kedvező hatása tükröződik ab­ban, hogy tavaly huszonöt új partnerral bővült az áruszál­lítók köre. önállóan alakíthat­juk ki az árakat. Korábban ezt a vállalat központjában vé­gezték, és hosszabb idő kel­lett áhhoz, hogy a beérkezett árut értékesíthessük. Most vi­szont a délelőtt átvett áruk kö­zül már délután válogathat­nak a vevők. Ezzel egy csapásra megol­dódtak a készletgazdálkodási gondjaink. A cikkek forgási sebessége még az ötven napot sem éri el. A cipőosztályon ez még rövidebb. A lábbelik „for­gási sebessége” azonos az élel­miszeripari termékekével. Rugalmas ez a rendszer azért is, mert a nyereséget többféleképpen lehet elérni. Többek között nagyobb for­galommal, vagy a forgalmi terv teljesítésével és a költsé­gek csökkentésével. Bármelyik megoldásról legyen is szó, az eredményes munka előfelté­tele a széles körű, megbízható informáltság. Az osztályveze­tőknek nagyon jól kell ismer­ni a napi beszerzési és a fo­gyasztói árak alakulását. Az új érdekeltségi módszer életképességét bizonyítja to­vábbá az is, hogy legtöbb osz­tályunk átlagon felüli teljesít­ményt ért el. Igen kedvezően alakult a forgalomfelfutásunk. Ez is azt bizonyítja, hogy a szerződésben vállalt feladatok jól szolgálják a kereskedelmi munkát. Egyébként az egyez­ség szerint a többlétnyereség húsz százaléka az áruházé. A többért többet — Az új érdekeltségi forma vonzó, mert valamivel jobban lehet vele keresni. Igaz, jó­val többet kell az eredmé­nyért dolgozni — mondja Csernák Ferencné, a cipőosz­tály vezetője. — Most már be­letanultunk az új módszerbe, hozzászoktunk a követelmé­nyekhez. Igaz, hogy sokkal többet kell szaladozni az áruért, mint korábban, de ez­zel a vevőknek jobb kínálatot tudunk nyújtani. Nekünk például az ország összes cipőgyárával kapcsola­tunk van. Az áru mintegy harminc százalékát kisterme­lőktől vesszük. Tavaly nem is volt hiány semmiből, szinte minden korosztálynak jó vá­sárlási feltételeket teremtet­tünk. Ezt bizonyítja az is, hogy az osztály dolgozóinak vevőforgalma tizenhét száza­lékkal volt több 1984-ben, mint az azt megelőző évben. Surányi János Dabastól Visegrádig Új helyi járati díjtételek Az alábbiakban közöljük azt a kivonatos táblázatot, mely a Pest megyei településeken al­kalmazott régi, és az 1985. feb­ruár 1-től érvényes új helyi járatok díjtételeit tartalmaz­za. (A fel nem sorolt telepü­lésekre vonatkozó jegyzéket a Pest megyei Hírlap ceglédi, nagykőrösi, váci, gödöllői és monori külön kiadásai ismer­tetik, mindegyik az adott terü­letre szólóan.) Helysét Vonaljegyek Havi bérletjegyek egy és összvonalas régi új régi új regi lij ár ár ár Dabas* 2,­40,­70,— 70,— 120,— Dömsöd 1. sz. vonal Neptun part 2,­«0,— 80,— Vasút utca—Apaj AG szakaszhatár Vasúi u.-lg szakaszhatáron túl *■­80,— 100,— Dunaharaszti 2,- 4,- 2,“ 4,­40,­80,— 70,— 100,— Erű 40,­70,­70,— 120,— Kiskunt acháza 2,— 4,— 40,­60,— 70,— 100,— Hemád 2,- 4,­40,­60,— 70,— 100,— Nagykát« 2,— 4,­40,­70,­70,— 120,— Pomáz 2,- 4,­40,— 60,— 70,— 100,— Ráckeve 2,— 4,— 40,­70,­70,— 120,— Százhalombatta 2,— 4,— 40,— 70,— 70,— 120,— Szentendre 2,- 4,­40,­70,­70,— 120,— Szentmártonkáta 2,- 4,­40,­60,— 70,— 100,— szigethalom 2,- 4,­40,— 60,— 70,— 100,— Sziget3zentmiklós 2,— 4,­40,­70,— 70,— 120,— Szigetszentmárton 2,- 4,­40,­60,— 70,— 100,— Szigetújfalu 2,— 4,— 40,— 60,— 70,— 100,— Szigetcsép 2,- 4,­40,— 60,— 70,— 100,— Tárnok 2,- 4,­40,— 60,— 70,— 100,— Visegrád szakaszhatár; Mátyás király u. szakaszhatárig: 2,- 4,­— 60,— 70,— 100.— szakaszhatáron túl: 8,­— •—* 70,— 100,— • Dabason az illetékes hatóságok engedélye alapján 1985. február 1-tö! helyi járati díjszabást alkalmaznak a településen belüli utazásoknál a helyközi autóbuszjáratokon is. Gombó Pál: ^4 Ifjagg h44ciqtjar ^J4íJ2geh K edves Joli néni! Teljesen igazad van, amikor azt írod, hogy aggódsz értünk, mert halottál a Nagy Magyar Hidegekről és hiába is figyeli!ed a ma­gyar rádió erről szóló tudósításait, nem nyugtattak meg, mert a kommunista sajtó mindig szépíti a rendszer dolgait. Kérded, hogy hány ember fagyott meg, de azt én nem tudom, mert a Sta­tisztikai Hivatal még nem adott ki je­lentést erről, ám- amit tudok, azt igenis megírom Neked. Kezdem talán a legjelentősebb hírrel: a Baiaton — ha emlékszel még rá, az a hazai viszonyok között jelentős tó — hirtelen befagyott és mivel ilyenkor a víz tágul, minden irányban széttolta a partjait. Ily módon nagyobb lett a tó és a bővült partszakaszokon szállodákat fogunk építeni, konvertibilis turisták­nak. Ez nemzetgazdaságilag a hideg ál­dása lesz. Viszont ugyancsak nemzet­gazdaságilag a biztosítók nagyon ráfáz­nak a dologra, mert a megkisebbedett part menti telkek tulajdonosai kártérí­tésért perelik őket. Ugyancsak érdekes dologról számol­hatok be, és éppen a mi rádiónk közlé­sei alapján: az orvosmeteorológiai adá­sokban ugyanis bemondták az orvosok­nak mindennap, hogy hány percet kell az operálandó pácienseket kivinni a hidegre, hogy érzéstelenítsék őket, ily módon feleslegessé tévea basor.hatá- sú injekciókat. A rekord tíz perc volt epeműtéteknél, öt perc 'vakbélnél. Egy érdekes esetről magam is beszámolha­tok. Tanúja voltam egy utcai baleset­nek, ahol mire kijöttek a mentők, a paciens annyira hibernált állapotba ke­rült, hogy az orvos helyben megműtöt- te, csak az a baj, hogy szegénynek oda­fagyott a kezéhez a szike és így a ro­hamkocsi, mindkettőjüket kórházba kellett szállítsa, ahol megmentették a szikét. Bizonyos figyelemre igényt tarthat az a jelenség is. hogy bár éppen a Iegder- mesztőbb napokban nem volt csapa­dék, a főváros útjai mégis tele voltak jégdarával — ugyanis az emberek ki­légzésből származó permet tüstént jégpor alakjában kopogott az úttesten. Elterjedt egy olyan rémhír is, hogy az időnként észlelhető nagyobb koppaná- sok lefagyott orroktól és fülektől szár­maztak volna, de hamarosan kiderült, hogy csak a termálfürdőkből és kémé­nyekből származó melegebb gőz került olyan magasra, ahonnan jégbrikett alakjában hullott alá. Különleges tüzek is égtek országszer­te. Ezeket teherautók alatt gyújtották, mart a dízelolaj megfagyott a gépek­ben. A tüzek valóban meg is olvasztot­ták az üzemanyagot, itt-ott a karosszé­riát is. Játszi gyerekek az eredmények láttán személyautók alatt is gyújtottak tüzeket, .merő segítő szándékból, de utóbb az ifjúságvédelmi ügyosztály be­gyűjtötte őket. Bámulatosnak bizonyult az emberek ellenállóképessége. Az öregek megfo­gadták a tévé ábrás tanácsadásait és a csináld magad mozgalom keretében sarki expedícióknál használatos öltözé­keket hoztak létre paplanokból, újság­papírból és tiaraszerű hármas kalapvi­seletből. A fiatalok speciális újdonságot vezettek be, rájöttek, hogy a,lehelet, ha. nem engedik megfagyni, meleg, igy egymás szájába lélegző párok lepték e! a fűtetlen villamosokat és a még fűtet- lenebb távfűtési lakásokat. Az erdők-mezők vadjai emberközel­be húzódtak, de tömegestül ám. A fa­lusi tyúkólakban héják és vércsék me­legedtek a csibékhez húzódva; a farka - sok kizárólag városokat özönlöttek el. figyelembe véve az újonnan létrejöti városok városvoltát is, de már a nagy­községekbe nem ereszkedtek le. A leg- dörzsöltebb falkák Budapesten jelentek meg. ahol hamar feltalálták magukat, és az úttesteken csak zöld jelzésre kel­tek át. E gyes mesterségek egészen különbö­ző módon viselkedtek a rettenetes hidegben. Például igen jól bírták a mí­nusz száz fokokat is a boltosok, mint kiderült, ezt szőrös szívüknek köszön­hették, míg a diplomaták ott fagytak még a Ferihegyi repülőtér betonján, nem csoda, hiszen hidegvérűek. Érde­kes esetek történtek a külföldiekkel is. A négerek annyira fáztak, hogy mind­járt ágyba vágytak, s a magyar lányok egy része nagy nemeslelkűséggel be is fogadta őket. míg az összesen két esz­kimó és egy nanáj felháborodott levelet írt a Guinnes Rerokrdok Könyvének, azt bizonygatva, hogy a magyar hidegre­kord mint világrekord nem hitelesít­hető, mert nem eléggé kitartó, bezzeg náluk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom