Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

1985. JANUÁR 21., HÉFTÖ A Pravda cikke a tárgyalásokról Washington kőiéit a valósághoz A leendő szovjet—amerikai tárgyalásokról Genfben szü­letett megállapodás nemzetközi visszhangját elemzi vasárnapi számában a Pravda. Rámutat arra, hogy ha a genfi találkozó tónyéből, a közös nyilatkozat elfogadásából, az azt követő, áip- lórháciad csatornákon nyújtott tájékoztatásból, s a Fchéz Ház, és az amerikai külügyminisztérium által a genfi megállapo­dásról adott pozitív értékelésből indulunk ki, akkor úgy tűnik, bogy a washingtoni szemléletben pozitív pernek jelentek meg. Az utóbbi időben a Penta­gonban is egyre többen isme­rik el, hogy a nukeléris fegy­verek többé nem alkalmasak a másik fél megfélemlítésére. Nem folytatható a nukleáris fegyverek olyan mértékű tö­kéletesítése sem, hogy alkal­mazásukról már ne az embe­rek, hanem automatikus be­rendezések döntsenek. Egy í?er$h,ing^-2 rakéta felrobba­nása a napokban az NSZK- han komoly figyelmeztetés volt ebből a szempontból. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy. a Persbingek az NSZK terüle­téről 6—8 perc alatt érik el a "Jegyzet Az éhező Etiópia élni akar AZ ORSZÁG története a messzi múltba vész. Három­ezer esztendő az, amit a tör­ténettudomány felderített az ország „tegnapjából”. Az az évtized, ami eitelt a forrada­lom győzelme óta, valóban csak csepp a múlt tengerében. Mégis — Etiópia jelene ez —, történelmi sorsforduló. Ekkor támadták meg Etió­piát. Délen a szomáli csapatok mélyen behatoltak az ország testébe, s nem kímélték a pol­gári lakosságot sem. Eritrea tartományban a szakadárok vélték alkalmasnak az időt arra, hogy a fegyvert fogva-el- szakadjanak az anyaországtól. A nép, a forradalom katonái Mengisitu Hailé Mariam veze­tésével ■ helyt álltak. Interna-; cionalista segítséggel kiverték az ellenséget az országból. Hozzáláttak a hároméves cik­lusokra bontott 10 éves terv megvalósításához. Fő célkitű­zés az ország gazdasági és kulturális felemelése. Egyre- másra adták át az ipari léte- Bítményeket, s írástudó fiata­lok tízezrei mentek messzi tar­tományokba, hogy a fél, vagy egészen nomád törzseket meg­tanítsák a betűvetésre. Ekkor érte Etiópiát a má­sodik támadás. A természeti erők offenzívája — hisz az ország az úgynevezett afrikai „éhségzónában” van. Ma negy­venkétmillió lakosa van Etiópiának, s hétmillióan éheznek. S a sivatag, az eső­nélküli forróság megállíthatat­lanul nyomul előre. Az északi tartományok térképén 51 folyó kékjét találjuk ma is. De csak á térképen, mert negyven fo- lyónak kiszáradt-üresen ásít a medre. Elhullott állatok csont­váza tarkítja a táj pokoli ké­pét. Az emberek — akik el tudtak menekülni ezekből a tartományokból —, rongyosan s egykedvűen várják a hoi- napot. Ha lesz holnapjuk. Hi­szen az átlagéletkor negyven­négy esztendő. Minden negye­dik csecsemő meghal.'S törté­nik mindez a világ egyik leg­szegényebb országában, ahol a nemzeti jövedelem 140 dol­lár egy lakosra. Egy egész év­re. A tudósok — akik a sivatag feltartóztathatatlan előre töré­sét kutatják — megegyeznek abban, hogy a szárazság egyik (s talán legfőbb) oka a fejlett ipari Örszágok levegőszennye­zésében keresendők. Nem igaz az, amit egyes nyugati hírköz­lő szervek sugallnak (vagy or­dítanak), hogy íme ide juttat egy országot a forradalom. Csádban, Burundiban, Zam­biában nincs forradalom — éhínség viszont van. De ott is és Etiópiában is emberek élnek, csecsemők és öregek, s éhesek. ' Hailé Mengisztu Mariam elnök drámai felhívással for­dult a világ országaihoz Mert ugyan az etióp kikötőkben se­gélyszállítmányokkal megra­kott hajók kötnek ki — na­gyon sok a testvéri szocialis­ta államok zászlaját viseli — az ország éhezik. A SZOVJETÜNK) szállító- eszközöket bocsátott az or­szág rendelkezésére, hogy el­jussanak a segélyszállítmá­nyok a legeldugottabb vidé­kekre is, hazánk a „straté­giailag fontos” gyógyszerekkel segített. A felhívás mégis ar­ról szól: nem elég! amelyet a leendő tárgyalások­ra nézve jelentenek. ★ A két nagyhatalom közötti viszonyról végzett legfrissebb közvéleménykutatásról számol be hét végi számában a The Washington Post. A lap az ABC amerikai televíziós tár­sasággal együtt végzett felmé­rések alapján megállapítja, hogy az Egyesült Államok la­kosságának 66 százaléka javu­lást és lényeges haladást vár az elkövetkező években a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásában. A megkérdezet­tek többsége egyúttal bírálta a Reagan-kormányzat latin­amerikai külpolitikáját, s ag­godalmát fejezte ki a közép­amerikai feszültség fokozódá­sával kapcsolatban. Vórkonyi Péter Bukarestbe érkezeti Vasárnap este megérkezett Bukarestbe Várkonyi Péter külügyminiszter. A repülőté­ren fogadta Stefan Andrei külügyminiszter, jelen volt a fogadásnál Barity Miklós bu­karesti magyar nagykövet is. Elhunyt Lord Balogh Vasárnap, hetvenkilenc éves korában meghalt Lord Balogh, a világhírű, magyar származá­sú brit közgazdász. Otthoná­ban érte a halál — közölte családja. Lord Balogh — Wilson mi­niszterelnök egykori tanács­adója — a hatvanas-hetvenes években barátjával és kollé­gájával, az ugyancsak magyar születésű Lord Kaldorral be­folyásos személyisége volt a brit politikai életnek. Bitdzpsst-napak kezdődnek Moszkvában Berátság és együttműködés Barátságvonat érkezett vasárnap Budapestről Moszkvába. A vonat 350 utasa olyan budapesti üzemeket, vállalatokat, in­tézményeket, tanintézeteket képvisel, amelyek kapcsolatokat tartanak különböző moszkvai vállalatokkal, üzemekkel, intéz­ményekkel. A baráíságvonalon érkezett küldöttség tagjai részt vesznek a moszkvai Budapest-napok rendezvénysorozatán. Éhező család Etiópiában segélyre várva. Vasárnap, a rendezvényso­rozat kezdetét megelőző na­pon a Moszkovszkaja Pravda című lap „Barátság és együtt­működés” qím alatt teljes ol­dalt szentelt a Moszkva és Bu­dapest közötti kapcsolatoknak. A magyar fővárost fényképek­kel is bemutató oldalon kapott helyet Grósz Károlynak, az MSZMP Budapesti Bizottsága első titkárának a rendezvény- sorozat jelentőségét, s Buda­pestnek, Magyarország életé­ben betöltött szerepét méltató cikke. A cikk megemlékezik a város gazdag forradalmi múlt­járól, hagyományairól, a fel­szabadító harcokról, a szovjet katonák hősiességéről. A hétfőn kezdődő rendezvé­nyek lehetőséget adnak air'd, hogy a moszkvaiak tart&lmas képet kapjanak Budapest éle­téről. alaposabban megismer­hessék fővárosunk lakóinak Kémbotrány Indiában A független India történeté­nek talán legsúlyosabb kém- botránya pattant ki szombaton: őrizetbe vettek hét vezető be­osztású kormánytisztviselőt, s e letartóztatások nyomán le­mondott Radzsiv Gandhi mi­niszterelnök személyes titká­ra. Gandhi pénteken a parla­mentben tett először nyilatko­zatot az ügyről. mindennapjait. Ezt a maga eszközeivel a moszkvai sajtó is elősegíti: a televízió és a rádió moszkvai programjában, a fő­városi lapokban nemcsak a budapesti napok eseményeiről, rendezvényeiről adnak bősé­ges információt, hanem a ren­dezvénysorozat idején általá­ban is megnövekszik a Buda­pestről, Magyarországról szó­ló, fővárosunk és országunk életét bemutató tudósítások, cikkek, filmek és műsorok száma. Interjú Nils Morien Udgaerd élkmtitkdml mmw Nils Morten Udgaard, a Norvég Királyság miniszterelnökségi ál­lamtitkára interjút adott lapunk külpolitikai munkatársának. Alkalmunk volt Szentend­rén arra — az előző napi saj­tótájékoztatót kiegészítendő —, hogy beszélgethessünk Nils Udgaard-dal a miniszter- elnökség államtitkárával. — Államtitkár úr, mennyi­ben tudná kiegészíteni mind­azt, amit Willoch miniszterel­nök a tegnapi sajtótájékoztatón mondott országaink kapcsola­táról. O Két kis országról — Ma­gyarországról és Norvégiáról beszélek —, melyek két nagy szövetségi rendszerbe tartoz­nak. Feladatuk van saját kö­zösségükön belül is, de nagyon helyeselhető, hogy egymással is kontaktust tartanak fenn. Az egész világban, s így kontl. nensünköu is rosszabb a lég­kör. mint ahogy az kívánatos lenne. A kis országok nagyon sokat tehetnek az atmoszféra megjavításáért. — Mik azok a konkrét te­rületek, ahol országaink kap­csolata hozzájárulhat az eny­hülés folyamatához? $ Elsősorban a gazdaság. Látogatásunk egyik fő szem­pontja az volt, hogy ezen a területe» találjuk meg a meg ki nem aknázott területeket. Ügy láttuk, hogy nagyon sok olyan ipari termék van, ami hazánkban Norvégiában is piacot találhatna. Természete­sen a mezőgazdasági produktu­mok is vevőre találhatnának nálunk. — Ügy gondolja államtitkár úr, hogy a közös piaci korlá­tozások ellenére is fejleszthet­jük a kapcsolatainkat? © Ipari téren feltétlen. Ter­mészetesen sokkal nehezebb elmondani ezt a mezőgazda­ságról. ön is tudja, hogy igen erős korlátozások állnak a ma­gyar export útjában. Ennek ellenére talán a hús- és gyű-» mölcsféleségck terén mód nyíl­na arra, hogy több magyar ter­mék jusson el piacainkra. — Mint a Pest megyei Hír­lap munkatársa természetesen érdekel az is, hogy milyenék a szentendrei benyomásai? Országaink kulturális kap­csolatát feltétlen bővíteni kell. Nézetem szerint ezzel járul­hatnánk hozzá a nemzetközi légkör javításához. Éppen itt a Kovács Margit Múzeumban mondhatom önnek, hogy né­pünknek meg kell ismernie mindazt a kulturális értéket, amelyek területén Magyaror­szág nem kis ország. — Köszönöm a beszélgetést. Törökországi úíi jegyzet A kütahyai magyar házkan Három esztendeje lesz az idén, hogy megnyitották a tö­rökországi Kütahyában a IIos- suth-emiékmúzeumot. Kü- taihyát azelőtt kevés magyar turista kereste föl, pedig von­zó és kulturált a magas he­gyek közt fekvő szép város, jó utakkal, kitűnő vasúti össze­köttetéssel. Csak hát egy kicsit messze van. Nyugat-Anatól’iá- ban. Isztambultól 374 kilomé­terre, az Acem hegy lejtőjén terül el, 1016 méter magasban. Kossuth Lajos mozgalmas életében ugyan rövid állomá- sozást jelentett csupán ez a Kütahyában kényszerűségből <9 Az oldalt összeállította: Ruttkay Levente A héten wérhaié események ^ Január negyedik hetében •/ minden napra jut valami ^ előre jelzett esemény, nem £ unatkozunk majd a világ- 'j politikával hivatásszerűen foglalkozók, sem az érdek- ** lődő olvasók. HÉTFŐ: továbbra is napi­renden szerepel a belga dön­tés a közepes hatótávolságú amerikai szárnyasrakéták tele­pítésének elhalasztásáról. Tin- demans külügyminiszter a NATO-szövetségesek képvise­lőinek, Martens miniszterelnök pedig a parlamentnek fejti ki ezzel kapcsolatos politikáját. KEDD: japán—szovjet ke­reskedelmi tárgyalások kez­dődnek Tokióban. A két ország gazdasági kapcsolatai az utób­bi időben megtorpanást mu­tatnak, ezért a kölcsönösen előnyös lehetőségek kiaknázá­sa elsőrendű feladat. SZERDA: Tancredo Neves, Brazília múlt héten megvá­lasztott polgári elnöke Olasz­országba látogatott. A politi­kus az olasz államférfiakon kívül a latin-amerikai térség­ben nagy befolyással rendelke­ző II. János Pál pápával is tanácskozik. CSÜTÖRTÖK: Jugoszláviába érkezik Miguel de la Madrid mexikói államfő. A háromna­pos látogatás során a kétoldalú kapcsolatok mellett nyilván szóba' kerülnek a fejlődő or­szágok gondjai, az el nem kö­telezettek mozgalmának kérdé­sei is. PÉNTEK: Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára Bangkokba utazik. A thaiföldi fővárosban elsősorban az in­dokínai térség problémáiról lesz szó. Ezekben nem elha­nyagolható szerepet játszik Thaiföld, amelynek határán több összecsapás is történt a laoszi és a kambodzsai, illetve vietnami csapatokkal. Az indo­kínai országok véleménye sze­rint Bangkok, engedve a kínai nyomásnak, lehetőséget ad a Laosz és Kambodzsa elleni tá­madásokra. ­SZOMBAT: megkezdd latin amerikai körútját II. János Pál pápa. A tervek szerint elő­ször Venezuelát keresi föl. A pápa már korábban is nagy figyelmet szentelt a földrész­nek, amely a katolikus egyház egyik legerősebb bázisa. VASÁRNAP: tárgyalások kezdődnek Izrael és Egyiptom között a tabai földsáv hovatar­tozásáról. A Sínai-félsziget utolsó megszállt csücske a tervek szerint szállodáknak adhat majd helyet, ezért most elsősorban nem politikai, ha­nem üzleti szempontok vezetik a két országot. mmmmm mnmiemmr sjßtmmm : - >.{ •• ■: <: > <­Budapesti napok kezdődnek hétfőn Moszkvában. A Marx sétányon transzparens hívja fel az eseményre a moszkvaiak figyelmét. töltött másfél év, a városban mégis példásan ápolják emlé­két Macad sokak-nak, magyar utcának nevezik, ahol egykori lakóháza áll. Az épület a tö­rök állam tulajdona, a mi ál­lamunk rendezte be, A mú­zeum gondozott, készséggel vezetik benne végig a látoga­tót. Hosszabb törökországi uta­zásom egyik állomása volt Kütaihya. Olvastam róla, lát­tam fényképen, mégis rácso­dálkoztam, amikor elém tárult a szívet vidító látvány: a vá­ros jelképe, az öt méter ma­gas, virágdíszes, színes fa­janszváza. A város főterének, a Beledige térnek közepén áll, valójában szökőkút. Karcsú nyakából vízsugár árad fölfe­lé, a szétszórt cseppekben tükröződik a napsugár. A már említett téren áll Kemál Atatürk szobra, mögöt­te a városi tanács palotája. Ez valaha lovassági laktanya volt, it* szállásolták el kíséretével 1850. április 13-án a Kütahyá- ba érkező Kossuth Lajost. A későbbiekben bérelte ki azt a házat, amely 1851. szeptembe­réig volt otthona. Akadt a ve­le menekültek között, aki vég­leg maradt. Wagnerné (Wag­ner honvéd őrnagy anyja, aki Kossuth feleségét kiszöktette Magyarországról) a kütahyai temetőben alussza örök álmát. Kütahya világszerte ismert, híres kerámiaművészetéről. Csempét, kerámiát, finom por­celánt gyártanak itt. A főté­ren, a belvárosban, a vasútál­lomáson, autóbuszpályaudva. ron, mindenütt kerámiabolt, kerámiabolt hátán, zsúfoh'a szebbnél s-^ebb árukkal. Ra­gyogó színű, csodálatos mintá­zatú hasas és karcsú vázák, étkészletek, dísztálak, hamu­tartók. szobrocskák tömege. Ügy látszott, mintha az egész város ebből élne. A kerámia eredetéről feltételezik, hogy I. Szelim szultán telepítette ide 1514 után, a meghódított Perzsia mesterembereivel. Kérdezősködtem a Kossuth- múzeum.után. így nem isme­rik. magyar házként emlegetik az itt lakók. A kapun magyar nyelvű tábla tájékoztat, hogv a ház zárva, ha valaki meg kívánja tekinteni, az Ulu dzsá­mi mellett levő városi mú­zeumban adnak kísérőt. Tehát előbb oda kell menni. így megnéztem egyúttal az Ulu dzsámit és a múzeumot. Érde­mes volt. Sok régiséget talál­tam a néprajzi gyűjtemén)'- ben, pompás, színes népvise­leteket. Fényképezni sajnos nem lehetett. Az egyik mú­zeumőr átkísért a Kcssutb- házhoz, A házon két emlék­tábla, rajtuk felirat törökülés magyarul: „Kossuth Lajos, az 1848—1849-es szabadságharc-és a független Magyarország lánglelkű vezére a török nem­zet vendégszeretetéből 1850-től 1851-ig e házban lakott. Az emléktáblát 1952-ben, Kossuth Lajos születése 150. évforduló­ján a Magyar Népköztársaság helyezte el.” A emeleti nagy teraszról ro­mantikus hegyoldalakat lá­tunk, egy minaretet, piros c:é- réptetős modern házak között omladozó régi épületeket, el­szórtan erdőket, feljebb, a ko­pár lankákon fásítási kísérle­tek nyomait. Amint török kí­sérőm sorra felnyitotta a ter­meket. feltárult előttem Kos­suth dolgozószobája, ahol. a kütahyai alkotmány terveze­tét készítette. Ebben — mint köztudott — Magyarország belső átszervezését és a nem­zetiségek önkormányzatát is biztosító elképzeléseit írta le. Megnézhettem a fogadótermát, a török módra berendezett szo­bákat, az egykori ruházat egyes darabjait. Hátul van még egy kisebb erkély, azon sűrű rács védi kíváncsi pillan, tásoktól az ott tartózkodót. Ilyen rácsok mögül nézelődtek hajdan a háremek lakói. Az egykori magyar kút már régen elpusztult. De van egy új. A házzal szemben, az ut­cán, tulipánmintás kis kerá- miakutat állítottak, az őr kü­lön felhívta rá a figyelmet. Csobogója mellett egy-egy kis ülőke, szintén kerámiából. A látottakon meditálva a vá­ros felett emelkedő, a bizán­ciak által épített fellegvár maradványait szerettem volna megnézni. ^Elindultam a felfe­lé vezető úton, de nem sokat gyönyörködhettem a környező hegyekben, mert fenyegető esőfelhők közeledtek, vissza­űztek szállodámba... Aczél Aurélné Szovjetuniót, akkor indítá­sukra az automaták gyorsasá­gával kell reagálni. Figyelem­be kell venni azt is, hogy a legpontosabb nyomkövető és azonosító berendezésekkel sem könnyű megkülönböztetni a napokban bekövetkezetthez hasonló véletlen robbanást a szándékos, katonai célú raké­taindítástól — írja a Pravda. A lap ugyanakkor rámutat arra is, hogy a józanabb szemléletnek megvannak a na­gyon befolyásos ellenzői Wa­shingtonban, s hogy nem sza­bad alábecsülni azt a veszélyt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom