Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

LLOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1985. JANUÁR 19., SZOMBAT A felszabadulás tiszteletére Lendületben a körzet brigádjai Güifenntartóak Húszkilós fogási átlag A város és a körzet üzemei­ben működő szocialista bri­gádok már az 1984. évi válla­lásaik összeállításakor nagy figyelmet fordítottak az idei két legfontosabb társadalmi eseményre, a felszabadulás negyvenedik évfordulójára, a párt XIII. kongresszusára. A múlt esztendő derekán kibon­takozott országos verseny­mozgalom további lendületet adott nekik. Szinte mindenütt munkásgyűlésen jelentették be csatlakozásukat, s egyidejűleg megtették további felajánlá­saikat. Itt az új esztendő, egyre közelebb kerülünk a két tár­sadalmi esemény dátumához. Az üzemekben áttekintették, meddig jutottak a közösségek vállalásaik teljesítésében. Pro Űrbe Az ikladi Ipari Műszergyár­ban hatvankét brigád tett kongresszusi felajánlást. A helybeli iskola tornatermének építéséhez több mint ezer óra társadalmi munkával járultak hozzá. Védnökséget vállaltak az új termékek és a nullsoro­zatok felett, különös tekintet­tel a minőségi munkára és a műszaki előkészítés javítá­sára. Kivették és kiveszik ré­szüket az importanyagok ha­zaiakkal való helyettesítésé­ből, az elfekvő készletek fel­tárásából, illetve felszámolá­sából. Patronálják a környe­ző települések óvodáit, szociá­lis otthonait. Elősegítik a pá­lyaválasztást megkönnyítő üzemlátogatásokat. Ami a termelést illeti, a brigádok tevékenységükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az ikladi Ipari Műszer­gyár százmillió forinttal túl­teljesítette tavalyi tervét. A termelés ilyen mértékű bővü­lése tette lehetővé a 11 száza­lékkal nagyobb árbevételt. A Ganz Árammérőgyár bri­gádjainak csaknem ezer tagja egyöntetűen csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási Madách Imre falujából, Csesztvéről való. Hát nem vé­letlen, hogy a nagy magyartól idézett: Nem megöregszik az ember, hanem az idő múlik el felette! Ű maga egy híján hat­vanéves. . Erről a hosszú idő­ről beszélt Farkas József, az isaszegi postahivatal vezetője, amikor abból az alkalomból kerestük fel munkahelyén, hogy lapunk sajtónapi ünnep­ségén a lapterjesztésben elért eredményeiért erkölcsi és anyagi elismerésben részesült. Az isaszegi postahivatal a lap­terjesztési versenyt 150 száza­lékra teljesítette! — Szüleim nincstelen agrár­proletárok voltak. Én már 12 évesen summáskodtam, egé­szen addig, amíg tizenhét esz­tendős koromban postás let­tem. Csakhogy az nem volt olyan egyszerű! — emlékezett vissza a kezdetre Farkas Jó­zsef. Ingyen dolgozott — Nagybátyám előre megta­nított arra, hogyan kell jelent­keznem leendő főnökömnél a postán, valahogy így: bekopog­tam az ajtón, bal kézben a sapkám, s azt mondtam, hogy nagyságos főnök úr, én Farkas József tisztelettel jelentkezem munkára. Ezen állt vagy bu­munkaversenyhez. Tekintettel l a vállalat gondjaira, ebben az üzemben ötezer normaóra tár­sadalmi munkát ajánlottak fel, s ezt december 22-re teljesí­tették. A brigádok, mint más években is, jelentős mérték- bet\ járultak hozzá Gödöllő iskoláinak, óvodáinak, kultu­rális létesítményeinek fenn­tartásához, karbantartásához. Csaknem kétmillió forint ér­tékben vették ki részüket a város fejlesztésében. S így nem véletlen, hogy az Áram- mérőgyár kollektívája kiérde­melte a Pro Űrbe kitüntetést. Kiváló vállalat Eredményes évet zárt a Gö­döllői Gépgyár. A múlt év ja­nuár 4-én megtartott munkás­gyűlésen hetvenhat brigád tett vállalást, majd a februárban összeült brigádvezetői tanács­kozáson pótfelajánlást. Az ed­digi eredmények igazolják, a vállalások nem maradtak pa­píron. A Gödöllői Gépgyár múlt évi sikeres tevékenysé­ge elképzelhetetlen lett vol­na a brigádok nélkül. Két kommunista műszakjuk mun­kabérét a város gyermek- és oktatási intézményeinek tá­mogatására, valamint üdülőik fejlesztésére használták fel. Ezen felül több mint három­ezer óra társadalmi munkát végeztek. Negyvenkét brigád vesz részt a munkaversenyben a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézetben. Ok az ex­port fokozását, a nyereségterv túlteljesítését határozták el. Mindkét céljukat elérték. Tő­kés exportjukat húszmillióval, nyereségtervüket hárommillió­val szárnyalták túl. A kerepestarcsai Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat huszonhét szocialista brigádja a hatékonyság, a mi­nőségi munka javítására, va­lamint a Dunai Kőolajipari Vállalat krakküzemének ha­táridő előtti befejezéséhez tet­tek felajánlást, A múlt évi kott, hogy a summásfiúból lesz-e 70 pengőt kereső pos­tás?! Lett belőlem, de két hé­tig mint tanuló ingyen dol­goztam. Vonzott a szakma már korábban is, nagybátyám sze­rettette meg velem a postát. Ö ma is hű a hivatásához, 70 évesen, Balassagyarmaton szolgál. Néhai öcsém mozgó­postás volt ugyanott. Esti iskolán — Háborús időben, 1943. ja­nuár 1-én kezdtem Balassa­gyarmaton mint külterületi le­vélkézbesítő. Saját kerékpáron jártunk, s mivel se belső, se külső gumit nem lehetett kap­ni, gumislagot drótoztunk ösz- sze, azt tettük az abroncsokra, így tettünk meg naponta 30 kilométert három községben, télen térdig érő hóban. Esős időben meg olyan sár volt, hogy többet vittem a hátamon a biciklit, mint az engem. — De a nehéz paraszti élet, úgy látszik, megedzett, mert egy aszpirin erejéig sem vet­tem igénybe az SZTK-t, igazo­latlan hiányzásom nem volt a 43 éves szolgálat alatt. Pedig a balassagyarmati gimnázium­ba részben esti tagozatra jár­tam, azok voltak akkor az öt­venes évek végén az első ilyen esti iskolák. eredmények alapján — ter­melési tervüket 5, nyereség- tervüket 18 százalékkal telje­sítették túl —, joggal pályáz­nak ismét a Kiváló vállalat címre. A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsái gyárában hu­szonnyolc szocialista brigád dolgozik. Ezek, miként a négy ifjúsági is, egyhangúlag csat­lakoztak a felhíváshoz. Fel­ajánlásaik középpontjában a hatékonyság, a minőség javí­tása, az anyag- és energiata­karékosság áll. Részletesebb értékelés pillanatnyilag még nincs. Amit már most tudni lehet: hulladékanyagok érté­kesítésével tizenkétmillió fo­rintos bevételt értek el. A tíz brigád által vállalt 200 óra társadalmi munkát teljesítet­ték. A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lattól százhét brigád tett vál­lalást. A kastélyparki óvoda és a Petőfi iskola patronálá- sán túl, más városi feladat megoldásában is segítettek. A Szabadság tér parkosításában, a Karikás iskola tanuszodájá­nak földmunkálataiban, a ki­segítő iskola sportpályájának építésében, a GSC fejlesztésé­ben. Orvod rendelő A Laboratóriumi Törzsál­lattenyésztő Közös Vállalat brigádjai a termelési tervüket nem teljesítették százszázalé­kosan, aminek a kereslet- hiány volt a magyarázata, tár­sadalmi felájánlásukat azon­ban igen. A PEFÉM V-ös számú fém­öntő gyáregysége veresegyházi üzemének kollektívája megpá­lyázta a kiváló gyáregység cí­met. Ennek megfelelően tették meg felajánlásaikat. Gazdasá­gi terveiket teljesítették. Tár­sadalmi munkában kifestették a telephely irodáját, s kiala­kítottak egy orvosi rendelőt. K. P. — Szokatlan voltuk miatt nem is nagyon támogattak minket, esténként otthonról hordtuk szatyorban a gimná­ziumba a tüzelőt, hogy meg ne fagyjunk este nyolc óráig, mert az akkori igazgató megtiltotta, hogy nekünk is fűtsenek. — Balassagyarmat után öt évig dolgoztam Salgótarjánban, ott lettem igazán postamester­ré. Végül saját kérésemre ke­rültem ide Isaszegre, felesé­gem is kapott állást a postá­nál. Akkor még a hivatalt egy ajtó választotta el a lakásunk­tól, hát jobban tudott törődni feleségem a 6—7 éves gyere­kekkel — mesélt tovább Far­kas József, majd társadalmi tevékenységéről, s munkássá­gának elismeréseiről kérdez­tük. Területi tanács Elmondta, hogy 1957-es Isa­szegre települése óta tagja a nagyközségi pártvezetőségnek, a pártszervezet agitációs és propagandafelelőse, és az alap­szervezet szervező titkára. Sal­gótarjánban több cikluson ke­resztül alapszervezeti titkár volt. Közben a postásszakszer­vezetben több cikluson át dol­gozott a területi tanácsban. A gödöllői járás szakszervezeti Ma délután 4 órakor tart­ják az Aszódi Dolgozók Hor­gászegyesületének közgyűlését, amelyen értékelik a múlt évi eredményeket, s megszabják az idei feladatokat. Utána kö­vetkezik a hagyományos va­csora és bál. Az aszódi horgászok egye­sülete jó évet zárt 1984-ben. Ha sikeresek voltak, azt kizá­rólag maguknak köszönhetik, egyesületüknek ugyanis nincs patronálója, a hetvenöt felnőtt és húsz ifjúsági tag önmagát tartja fenn. A domonyvölgyi 3 hektáros 2-es számú víztározóba 110 ezer forint értékű halat telepí­tettek a múlt évben. Telepíté­sük úgynevezett intenzív, vagyis a szokásosnál jóval több halat engednek a vízbe. Ez magyarázza azt is, hogy náluk egész évben lehet hor­gászni, annyi megszorítással, hogy a telepítés után pontyra nem szabad menni. A 110 ezer forintnál talán többet mond a kívülállónak, hogy ez huszon­öt mázsa halat jelentett. A bő telepítés arra is jó, hogy százával fogadják tavu­kon a vándorhorgászokat. S ez természetesen szép bevételt ad. Hatalmas busa Az előbb említett pontyon kívül csuka, süllő, amur, bu­sa, valamint sokféle kis hal, keszeg, compó, kárász úszkál az aszódiak víztározójában. Tavaly egy 19 kilós busa volt bizottságának titkári tisztét is betöltötte. Pártmunkája minőségét bi­zonyítja a 25 éves pártoktatá­sért elismerő oklevél és juta­lom. Társadalmi munkában a Pécel—Isaszeg Áfész felügyelő bizottságának elnöke is volt két ciklusban, ma ennek a bi­zottságnak továbbra is tagja. Belgiumi barát Családjáról szeretettel és büszkén szólt. — Igyekeztem munkára ne­velni gyermekeimet, fiam és lányom a gimnáziumi szün­időkben önálló kézbesítőkörze­tet láttak el. Mindkét gyerme­kemnek mérnöki diplomája van, de ha beültetem őket a hivatal bármelyik munkahe­lyére, hibátlanul el tudják lát­ni a feladatokat még ma is. A régi hírlapelőfizetők nevét sem felejtették el. Feleségem baleset miatt lett leszázalékol­va, de a megengedett óraszám­ban visszajár a hivatalba dol­gozni mint főpénztáros. Saját házunkban lakunk, amit ma­gunk építettünk. Jogosan büszkélkedett Far­kas József postahivatal-vezető hobbija sikereivel is: leve­lez külföldi postásokkal, bé­lyegeket cserélnek, egyik fila- telista barátja meghívta őt és családját Belgiumba. Ez a ba­rátság elismerése, megbecsülé­se, most már csak az kellene, hogy nyugdíj előtt maga a pos­ta is elismerje csaknem em-1 beröltőnyi szolgálata érdemeit. Aszódi Antal László a legnagyobb példány, amit kifogtak, de került a horogra 8—9 kilós amur, 6—7—8 kilós ponty. Jókedvűen távozhattak innen a keszegezők, süllőzők,' csukázók is. Az egyesületben mindent akkurátusán számon tartanak, s így azt is megtudhattuk, hogy 1984-ben húsz kilón fe­lüli volt a fogási átlag. Akadt olyan szerencsés, ügyes, kitar­tó horgász, aki száz kilónál is több halat fogott. Az aszódi horgászok fegyel­mezettek, ügyelnek a tó és kör­nyéke tisztaságára, nem fognak ki méreten aluli halat. És nem káromkodnak, mert azt sem szabad a tó környékén. A múlt évben mindössze két ügyet tárgyalt az egyesület fe­gyelmi bizottsága. Megemelt víztükör Szoros sporttársi kapcsola­tokat ápolnak a környező egyesületekkel. Meghívják egymást a horgászversenyek­re. Cserejeggyei szerencsét próbálhatnak a másik vízen. Mivel ez is számon van tartva, feljegyezhettük: az aszódiak 170 napot töltöttek a szomszéd egyesületek vizein. Egy-két szót az idei tervek­ről. Abban reménykednek, hogy hasonlóan sikerül a te­lepítés, mint tavaly. S ha a vízügyi szervek megemelik a tó vizét, jövőre negyven-ötven taggal többet vehetnek fel. Horgásztanyára is takarékos- kodnak. IV. Henrik című egyrészes drámáját. A hónap utolsó hetében, február 24-én 19 órai kezdettel ugyancsak a szolnokiak játsza­nak Gödöllőn. A darab: Vik­tor Rozov Szállnak a darvak. A kétrészes drámáit szintén Árkosi Árpád rendezte. Nem maradnak színháiz nél­kül a gyerekek sem. Az Álla­mi Bábszínház 11-én délelőtt 10-kor és délután fél 3-kor a Világszépe című mesejátékot adja elő. A Domino Pantomim Társaság 17-én, délelőtt 10 órakor szerepel a művelődési A felnőttek első előadására január 17-től, a másodikra és a harmadikra 21-től, a gyerek­előadásokra január 20-tól ve­hető jegy. zeti: Botvay Károly, 10 óra­kor. Szerb táncház. Vezeti: Németh Miklós, 18 órakor. Galgahéviz, művelődési ház: Videoó-diszkó, 20 órakor. Vendég a Dolly Roll együttes. Január 20-án. Gödöllő, művelődési ház: Játsszunk együtt, mesemozi, 14.30 órakor. Galgahéviz, művelődési ház: Nyugdíjasklub: népzenés bál a galgahévizi zenekarral, 20 órakor. Gyerekeknek Mesemozi A Hattyúk tava című színes, magyarul beszélő japán ani­mációs filmet vetítik január 20-án, vasárnap délután fél 3-kor a gödöllői művelődési központban. Utána: játsszunk együtt. Agyagállatkert készíté­se, hangutánzó játékok. Belé­pődíj 15 forint. Helytörténeti gyűjtemény Látogatási rend Megváltozott a gödöllői hely- történeti gyűjtemény nyitva tartási ideje. Ezentúl hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között fogadja a ven­dégeket. üss Mozinál Január 19-én és 20-án. A nagyrozsdási eset. Magyar filmvígjáték. Csak 4 órakor! Gengszterek sofőrje. Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. 6 és 8 órakor! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ■ Szombati jegyzeté Viszonozva Változnak az idők, vál­toznak az emberek, változ­nak a szokások. Az idők azonban spkkal gyorsabban változnak, mint az embe­rek, és az ő szokásaik. Mi­lyen érdekes. Az időnek nem sok köze van az egész­hez, s mégis azt hisszük, az változik. Ellenben rpi, akik pedig az egésznek az elő­idézői, formálói, munkásai vagyunk, a magunk terem­tette helyzetben nehezeb­ben alkalmazkodunk. Nem követjük az idők szavát, pe­dig valójában az általunk előidézett másfajta körül­ményekhez kellene igazod­nunk. Amikof- a gazdálkodás­nak, az egyes termelőhe­lyek elkülönült tevékeny­ségének, azok eredményes­ségének, bevételeinek, ki­adásaiknak nem voltak olyan következményei, mint manapság, akkor a fo­rintokkal is könnyelműb­ben bántak. Akkoriban per­sze a bőkezűséget koránt­sem nevezték könnyelmű­ségnek, felszínesen te­kintve talán nem is lehe­tett annak nevezni, lénye­gében mégis az volt. A pénzzel pazarolva ugyanis mindig anyaggal, erővel, tu­dással, szakképzettséggel bántunk nagyvonalúan. A nagy nemzeti összegezésben ez éreztette hatását. Egyebek között az volt ennek az átka, hogy sohasem lehetett tudni, hová is lett bizonyos összeg, ki mekkora pénzek­hez jutott úgy, hogy nem tartották számon. Előfor­dult ez személyekkel is, de még inkább intézmények­kel. Végül is mind­egy, hogy ez valóságos fo­rintokban testesült meg, in­gyen fuvarban, vagy úgy,, hogy egy-egy együttes a cég nevén — és pénzén — fu­tott. A helyzet évekkel ezelőtt kezdett változni, amiről persze sokáig nem akartak tudomást venni a támoga­tott intézmények. Sőt, ma­guk az adományozók is egy darabig a régi fejjel gon­dolkodtak. A gazdasági kö­rülmények szorítása azon­ban szép lassan leszokto.tta- őket a bőkezűségről. Művc- lődésiház-igazgatók a meg­mondhatói, milyen nehezen lehet ma már támogatáshoz jutni. Amihez valamikor elég volt elballagni az igaz­gatóhoz, elnökhöz, s az al­kalmas pillanatban előhoz­ni, hogy hét végére kellene egy busz a csoport szállítá­sához, az ma már nem megy. Egyszer csak kezdtek be­szélni a kölcsönösségről. Az üzem is ad, az iskola, a múzeum, a művelődési ház is. Igen ám, de mit adhat­nak az utóbbiak? Mondjuk, műsorokat a jeles nemzeti és nemzetközi ünnepeken. Ez persze óriási aránytalan­ság. Az egyik serpenyőben tíz- vagy százezrek, a má­sikban egy kis zene, ének. néhány vers, tánc. Legújabban olyan viszo­nosságról hallottunk, ami értékarányos. Az aszódi Pe­tőfi Múzeum a kiadványai­nak megjelentetéséhez nem nélkülözheti mezőgazdasápi fogyasztási szövetkezetei: és más cégek támogatását. Így jelent meg a legutóbbi füze1 is, a Galga menti hímzések. A kötetekből azonban min­den támogató annyit ka­pott, amennyinek az ellen­értékével beszállt az üzlet­be. Szándékosan használtuk az üzlet szót, hiszen ez már kimeríti ezt a fogalmat még ha igaz is, hogy a. tá­mogatók nem nagyón tud­hatták előre, vajon valóban értékarányos cseréről van-e szó. Ügy hisszük, hogy igen Ez egy olyan könyv, amely i a legtöbb asszonynak, lány- j nak olyan ajándék, amit ! szívesen fogad, s hasznost- tani tud. S mivel minder munkahelyen adódnak al­kalmak, amikor jutalma osztanak, ez a mű nagysze­rűen megfelel a célnak. A jutalmazónak nem kel! törnie a fejét, milyen mü­tyürt vegyen, a lányok, asszonyok pedig nem dob­ják a szekrény mélyére po­rosodni. Mind a ketten jó! járnak. Sőt a harmadik is. A múzeum. Kör Pál ISSN 0135—1957 (Gödöllői Hivlap) Hű szolgáiéi a postának Szatyorban hordták a tüzelőt Februári előzetes Színházak vendégjátéka Az év második hónapjában először a Tatabányai Népház Orpheusz Színháza vendég­szerepei Gödöllőn, a művelő­dési központban. Harold Pin­ter két egyfelvonásosát adják elő február 10-én, délután 4 órakor és este fél 8-kor. Az elsőnek a címe Afféle Alasz­ka, szereplői Bognár Erika, Vajda László és Básti Juli. A második Az utolsó pohár. A szereplők: Rajhona Ádám, Básti Juli, Végvári Tamás, Tóth Marcell. Rendfező: Zsám- béki Gábor. A két darabnak ez a magyarországi bemuta­tója. Csak 16 éven felülieknek. Ezt követően február 19-én 19 órakor lesz ismét színházi előadás Gödöllőn. A szolnoki Szigligeti Színház Szobaszín­háza mutatja be Pirandello A nap programja Január 19-én. Gödöllő, művelődési ház: Kamarazenekari stúdió. Ve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom