Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

Feliratok Nyitva? A rendkívüli hideg rend­kívüli állapotot teremt. Most mindenki ingerültebb, Idegesebb, mint máskor, nehezebben tűri el a meg­próbáltatásokat. Az elmúlt két hétben a városban járva több helyen láttam tanácstalanul topor- gó embereket zárt üzletek ajtaja előtt. Magam is meg­győződtem arról, hogy a bejárati ajtókon csupán „ZÁRVA" felirat volt ol­vasható. Ugyanakkor a kirakatban szinte hivalko­dó felirat tudatja az üzlet nyitva tartási idejét. Mon­danom sem kell, a kérdéses időben, a felirat szerint is az üzletnek nyitva kellett volna lennie. Szombaton a helyzet még érdekesebb volt. Bár a fel­iratok közül valamennyi azt hirdette: szombaton 9—13-ig vagy 8—12-ig nyitva, több üzlet mégis zárva volt. Egy didergő társammal végigjártuk a várost, pusz­tán kíváncsiságból, az Er­dős Bernát utcától Deákvá­rig. Tizenegy üzletet talál­tunk zárva, ahol azt hir­dették, hogy abban az idő­ben nyitva kellene tarta­niuk. Még egy apróság, ami szemet szúrt Egyetlen ál­lami vagy közületi bolt sem volt közöttük. R. L. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1985. JANUAR 17., CSÜTÖRTÖK Rövidebb lett az áru útja Mindent megvettek a termetókti« y Evek óta dinamikusan jÉ fejlődő szövetkezet a Vác és Vidéke Áfész, amely az el- ^ múlt esztendőben is sikc- ^ résen teljesítette a tervé- í ben meghatározott felada­ti tokát. A mérleg ugyan még í nem készült el, de az előze- í tes számítások azt mutat- ^ ják: az !8.84-es esztendő is ^— az előzőekhez hasonlóan í— eredményes volt. — A gazdálkodás feltételei­nek nehezebbé válása ellené­re a szövetkezet az árbevételi tervét várhatóan több mint hét százalékkal teljesíti túl — tá­jékoztat Furák Jánosa a szövet­kezet elnöke. — Ezzel mintegy 75 millió forinttal több került a kasszába, mint tavalyelőtt. Sokan kérnék, kevesen tudják Életünk jeles napjain Sok helyen rövidítve, egy­szerűen TÜRI-nek — társa­dalmi ünnepeket rendező iro­da —, vagy CSÜRI-nek — csa­ládi ünnepeket rendező iroda — nevezik azokat az intézmé­nyeket, amelyeknek' a mun­katársai az emberi élet ki­emelkedő eseményeit igyekez­nek ünnepélyessé . tenni. A névadó ünnepség, a házasság- kötés, a végtisztesség megadá­sa megannyi gondján hivatot­tak segíten. 1969 óta ország­szerte működnek ilyen szerve­zetek. A váci iroda körülményei kifejezetten jók, elhelyezése kiváló. Házasságkötő termének elegáns berendezése a ritka családi ünnepségekhez illő. — Milyen rendezvényeik iránt mutatkozik a legnagyobb igény? — kérdezem István Kál- mánnét, a rendezőiroda veze­tőjét. —Annak ellenére, hogy több vállalattal felvettük a közvet­len kapcsolatot, szerződéseket is kötöttünk velük, a névadó ünnepségek adják a legtöbb gondot. 1982-ben 319 váci szü­letés után mindössze 131 név­adót „igényeltek”, a ml ren­dezésünkben. 1983-ban 330 szü­letést 138 névadó követett. De 1984-ben sem változott ez az arány. — Mi lehet ennek az oka? — Sajnos, nem rajtunk mú­lik. A velünk szerződött válla­latok közül a Híradástechnika az egyetlen, ahol ezzel komo­lyan foglalkoznak, Medgyes Ödönné az ügyintéző. Pedig máshol is volna igény, csak közvetíteni kellene. — Valamikor azt kifogásol­ták, hogy a névadok túlságosan szürkék és sablonosak, az es­küvők nem elég ünnepélyesek. Nem itt kell az okot keresni? — Ma már minden lehetősé­günk megvan ahhoz, hogy va­lóban emlékezetessé tehessük a családi ünnepeket. Mindent elkövetünk, hogy elégedettek legyenek a munkánkkal azok, akik felkeresnek bennünket. Munkatársaimmal együtt mi ezt hivatásnak érezzük, de saj­nos a közösségek segítsége nél­kül nem tudjuk bővíteni a kört. Radványi Lajos Csurka-bemuiató Nagytakarítás — Sosem titkoltam, hogy engem az örök témák érde­kelnek: születés, halál, szere­lem, szenvedés, hit és a hiva­tás. Ezek nem évülnek el, nem napi aktualitások, életünk el­odázhatatlan kérdései és ál­lomásai — mondta egy helyütt Huszárik Zoltán művekhez, alkotókhoz való vonzalmáról gondolkozva. Most. hogy Csurka István „Nagytakarítás” című tragi­komédiájáról frok egy színhá­zi előadás előzeteseként, ez a nyilatkozat úgy jut eszembe, mint tökéletes ellentéte an­nak, ahogyan Csurka gondol­kozik. ír korunkról. Az, hogy ki miként él, mi­ként cselekszik, hogyan gon­dolkozik magáról, arról a tár­sadalmi együttesről — kap­csolatairól. egzisztenciális helyzetéről —, amiben otthon­ra talált vagy nem talált ott­honra. az elsősorban mégis­csak a beállítódás, a személyi­ség kérdése. Tudniillik az, hogy valakit az „én” kapcsán az örök emberi témák ismeg- érintenek-e. vagy pedig a fel­színek hajósa marad mind­örökre. Úgy ahogy azt a ..Nagytakarítás” egyik hőse Borsós, felesége szavaival összegzi, mikoris Lovasnét próbálja meggyőzni Anna és Lovas szerelmének tarthatat­lanságáról Csurka István azt vallja, hogy megtanulta a nagyoktól, elsősorban a zeneszerzőktől, hogy a közönség fülébe leg­hamarabb a már többé-ke- vésbé ismert dallamok mász­nak be. Egy házasságtöréses és szerelmi történethez egyet­len mai nézőnek sem kell láb­jegyzet. így az író a régi sé­mába csomagolva, sok új tar­talmat és mondanivalót tud, mégpedig a legrövidebb úton, a tudatába és a leikébe sugá­rozni. Vajon elég-e a hétköznapok aktualitása, hogy tanúsággá legyen? Ez a tragikomédia egyik, s talán legfontosabb kérdése. De erre a teljes vá­lasz csak a Dunaújvárosi Be­mutatószínház Vácott, január 17-én (csütörtökön) este 7 órai kezdettel, a Madách Imre Művelődési Központban sorra kerülő vendégjátéka alapján fogalmazható meg; mert az mór nemcsak írói. hanem rendezői munka és színészi teljesítmények kérdése is. Németh Péter Mikola Ez annál is örvendetesebb, mert a létszám az elmúlt esz­tendőben tovább csökkent. A termelékenység emelkedését viszont jelzi az, hogy az egy dolgozóra jutó termelési érték 6,5 százalékai nőtt. Az előzetes számítások szerint nyereségünk megközelíti az 1983. évit. Nagykereskedelmi jog — Hogyan alakult az egyes ágazatok helyzete? — Jelentősen javult az alap- tevékenységünk. Ezen belül csak a felvásárlási üzemág maradt el a tervezett feladatok teljesítésével. Ennek alapvető oka, hogy a kedvezőtlen idő­járás miatt jelentős terméski­esés volt a mezőgazdaságban. Azonban a forgalmunk így is elérte az 1983-as eredménye­ket. Örömmel mondhatom, hogy tavaly a bogyós gyümöl­csök átvételével sem volt gon­dunk. A szövetkezettel szerző­désben álló kistermelőktől minden felkínált > mennyiséget átvettünk. A szövetkezet 1983-tól nagy­kereskedelmi joggal rendelke­zik. Az új lehetőséggel tovább javult a közvetlen árubeszer­zésünk. Az elmúlt évben tíz új partnerrel építettünk ki kap­csolatot. Igen fontosnak tar­tom. hogy a város üzemeivel is jelentősen javult a kapcso­latunk. így például a Híradás- technikai .Anyagok Gyárától közvetlenül vásárolunk hor­ganylemezt és forrasztó ónt, a Tungsram Rt. világítótestei és a Gumigyár termékei is megta­lálhatók üzleteinkben. A várt eredmény nem is maradt el. Az új formában több mint 7 millió forinttal nőtt a forgal­munk. A bolti kiskereskedelem és a vendéglátás folyamatos mun­káját szinte egész évben ne­hezítették a különböző fogyasz­tási cikkek hiányai. Például egész évben akadozott az el­látás fűtési szerelvényekből, szilárdtüzelésű kályhákból, kü­lönböző technikai eszközökből. Az ellátási zavarok ellenére teljesítették éves tervüket a kereskedők. Közülük külön szeretném ki­emelni a Naszály Áruház mun­káját, nagyon jól használták ki az áruházi hetekben rejlő lehetőségeket. Az üzlet vezetői elsősorban a hiánycikkek be­szerzésére törekedtek. A cseh­szlovák partnertől háromszáz darab fürdőkádat, száz kazánt, radiátorokat kaptak. Az NDK- ból négyszáz szilárdtüzelésű kályha és különböző elektro­mos készülékek kerültek az üzletbe. A kapcsolatok révén összesen 400 ezer rubel értékű áruval bővült a választék. Korszerűsítések Kedvezően alakult az ipari üzemek tevékenysége is. Ezek az árbevétel kis hányadát ad­ják, de a nyereség jelentős ré­sze származik a munkájukból. Kimagasló eredményt ért el a nyomda. Termelése és árbevé­tele csaknem huszonhat szá­zalékkal több az előző évinél. — Milyen beruházási felada­tokat oldott meg tavaly a szö­vetkezet? — A szűkös fejlesztési ala­pok miatt elsősorban a kis­települések bolthálózatának korszerűsítésére törekedtünk Váchartyánban és Galgagyör- kön végeztünk felújítási mun­kálatokat, A Naszály áruház­ban gáztüzelésűre állítottuk át az olajkazánokat. Az udva­ron az áruk minőségének meg­óvása . érdekében raktárt építettünk A kisebb felújítá­sok mellett Póton egy új ABC-t adtunk át, amely de­cember 20-tól, 1,3 millió fo­rintot forgalmazott. Beváltot­ta a mozgó ABC is a hozzá fű­zött reményeket Új üzlet — Hogyan alakul az idei terv? — 1985-re 1 milliárd 220 mil­lió forintos árbevételt tervez a szövetkezet. Ez tizennégy szá zalékkal több a tavaly elért eredménynél. Célunk, hogy a bolti kiskereskedelmi forgal­mat és a vendéglátását növel­jük. Tovább folytatjuk a te­lepülések boltjainak korsze­rűsítését. Foton új vendéglátó egységet, Sződön űj üzletet építünk. Pencen felújítjuk az üzleteinket. A városban kor­szerűsítjük a Földvári téri 20. számú ABC áruházat. A fejlesztési alap növelése érdekében tovább szervezzük a célrészjegyek eladását. Ez ta­valy is jelentősen elősegítette a Lakosság jobb ellátását. Surányi János Végső búcsú Sedekovich Lajostól Életének 61. évében, rövid szenvedés után elhunyt Bede- kovich Lajos, a .Cement- és Mészművek vezérigazgatósá­gának dolgozója. Munkaügyi osztályvezető-helyettes volt, és 1971-től nyugdíjazásáig a CEMÜ vezérigazgatóság szak- szervezeti bizottságának a tit­káraként is tevékenykedett Munkássága elismeréséül megkapta a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést, vala­mint a Szakszervezeti mun­káért ezüst és arany fokozatát. Hamvasztás utáni búcsúztatá­sa január 17-én, csütörtökön délután fél 2 órakor lesz a Vác-alsóvárosi temetőben. Kivclók és fajtagyőztessk Galambok seregszemléje A váci galambtenyésztés tör­ténete — írásos bizonyítékok alapján — mintegy kétszáz évre nyúlik vissza. E nemes hagyomány őrzője a város leg­rangosabb . galambtenyésztő csoportja, a 162. sz. Egyesület. Tagjai számos hazai és kül­földi versenyen vesznek részt galambjaikkal és nyernek rangos díjakat. Az idei kiállításon huszonöt tenyésztő tizennégy1 fajtából 276. galambot állított ki. A bíráló bizottság számos kivá­ló és fajtagyőztes címet ítélt oda ez évben is. A kiállí­tottak közül 52 kiváló címet és 16 fajtagyőzites címet nyer­tek el. Az egyesület legered­ményesebb tenyésztői: Béres Ferenc, Danicz Sándor, Da- nicz Péter, Jakab Ferenc, Fleischmann Ferenc, Székes Géza, Garai Jenő, Haár Zoltán, Psenák László, Rejlc András, Lichtenberger Ferenc, Péter Péter, Kovács János, Som Já­nos, Vígh Ferenc, Ketteler Já­nos, Bogdán Sándor, Hazafi Géza és Galba Tamás. Az eredmények is bizonyít­ják, hogy a váci galambte- nyészités országosan is meg­állja a helyét, a tenyésztők év­ről évre egyre szebb példányo­kat mutatnak be. nem kis gonddal és hozzáértéssel A kiállításon kicserélik a tapasztalatokat. Olykor egy-egy ga­lamb is gazdát cserél. Fleischmann Ferenc négy évtizede foglalkozik tenyésztéssel. Számos nemzetközi és hazai dija* nyert madaraival. A képen az első helyezést elért, példányokkal láthatjuk. Kép és szöveg: Papp László Korcsolya és történelem Gyerekkel a jégpályán a metsző hideg elől siet- tem haza, örülve, hogy talpam alól végre el­fogyott a csúszós, jeges út, itt­hon vagyok a jó melegben. — Sziasztok — köszönök hango­san, s közben úgy csapom be az ajtót magam mögött, mint akit kergetnek. — Apu, készülőd), igyekezz — ér váratlanul a gyerek sür­gető hangja. — Menjünk a jégre — mondja ki a kívánsá­got. Ha fülig ér is a szája, s ra­gyog a szeme a közeli öröm­re gondolva, most nem tud le­venni a lábamról. Ebben a helyzetben ösztönösen felcsat­tanok. — Mit képzeltek ti, hogy én minden este ... Hát van ne­kem erre időm? Tegnap is ott toporogtam. Görbülne a pici ajka, de akkor közbelép az anyu, aki egy kicsit meg is sértődött a többes szám miatt. Együtt in­dulnak. Magam meg elűnődöm, hogy tényleg az elfoglaltság tartott vissza, vagy ... No igen. Én meg a jég. Nem mondhatom, hogy szilárdnak érzem magam alatt az ilyes­féle talajt, s voltak az életben kínos találkozásaink. Egyszer, majdnem súlyos következmé­nye lett egy esetnek. Katona voltam, s a kötelékből kilépve kerültem meg a gyakorlaton elért, befagyott tavacskát. Se­hogy sem tudtam elképzelni, ' hogy ép csontokkal jutok ke­resztül azon a tükörsima fe­lületen. Aztán, ha még messzebb gondolok vissza, életem kép­zeletbeli könyvének lapjait böngészve, más képek is elő- előhukkannak. Ketten nyúlnak a hónom alá, s kiszalad alólam a kor­csolyákkal felszerelt két lá­bam. — Nahát! Neked nem adjuk kölcsön — hangzik a két gye­rek ítélete. Pedig nagy árat fizettem a beígért tanításért. Azon a héten én írtam meg a német leckéjüket. Ritka kincs volt abban az időben az a ma már régimó­dinak tűnő felszerelés is. Cso­dálkozva bámultuk a tanító­kisasszonyt meg a párját, mint piruetteznek a házunk előtti tavon. Köröttük meg bolygóként keringtek a köd- mönös, kucsmás, falusi gyere­kek dróthuzalos fakorcsolyáik­kal, amin szeges bottal hajtot­ták előre magukat. A leckeírásért később azért megfizettek a fiúk. Kölcsön ad­ták a ródlit, ami éppen olyan kevés gyereknek volt mife­lénk abban az időben, mint aki gumilabdához juthatott. Az is olyan monopóliumnak számított a faluszéli legelő­kön, hogy a fociban tehetség­telen tulajdonos akár csapat- kapitány is lehetett, akire pe­dig megorrolt, akkor állította ki, amikor akarta. A ródlit ülve hajtottuk, két rövid szöges bottal lendítve előre, meglehetősen gyorsan haladva. Körülötte kisebb- nagyobb gyerekek kanyarog­tak a jégen, bakancsuk pat­kójával nagy V betűket húzva maguk után. Ezt sem tehette meg mindenki. Előfordult, hogy közben zord tekintetű atyák jelentek meg a parton, határozott, nem sok jót ígérő mozdulatokkal intették ma­gukhoz csemetéiket. A patkókoptatás, majd a ci­pősaroké ugyanis drága mu­latság volt az olyan családok­nál, ahol sóra, paprikára is nehezen jutott pár fillér, kó­róval fűtötték a kemencét, szárított tőzeg lángján mele­gítették a déli bablevest. — Szóval, kérem szépen, én még kanyargatni sem tudok — motyogtam magamban teg­nap este, amikor én voltam lent a gyerekkel, s kénytelen, kelletlen végigbillegtem vele néhány távot, hogy legalább tanuljon. Hová tűnt el az a régi kép? A rongyos kabátok, kopott kucsmák? Ezek a korcsolyaci­pők, amikben itt siklanak előttem, apám emlékeiből is­merősek. Ilyet csináltak inas­korában a pesti színésznők­nek, s ő vitte el a lakására, amikor elkészült.-rpqész életében emlékezett Jjj rá, hogy milyen jó bor­ravalót kapott. Ezt a képet, ezt a tarka forgatagot ő csak a pesti műjégpályán láthatta, azt is a ligeti hídról, mint a számára távoli, elér­hetetlen világot. Kovács T. István Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondok köszönetét az MSZMP Pest megyei és' Vác városi Bizott­ságának. Vác város Tanácsának, a PENOMAH Központ vezetőségé­nek, a PENOMAH váci, ceglédi és balassagyarmati gyárai dolgozói­nak, a Zólyomi Húskombinát veze­tőinek a Váci Rendezőirodának, valamint a rokonoknak, barátok­nak, ismerősöknek, akik szeretett férjem, illetve az édesapa, nagy­apa, testvér és rokon: Hantos Lajos temetésén megjelentek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek és mély gyászunkban osztoztak. Hantosné Csongrádi Lenke. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom