Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-17 / 13. szám
Feliratok Nyitva? A rendkívüli hideg rendkívüli állapotot teremt. Most mindenki ingerültebb, Idegesebb, mint máskor, nehezebben tűri el a megpróbáltatásokat. Az elmúlt két hétben a városban járva több helyen láttam tanácstalanul topor- gó embereket zárt üzletek ajtaja előtt. Magam is meggyőződtem arról, hogy a bejárati ajtókon csupán „ZÁRVA" felirat volt olvasható. Ugyanakkor a kirakatban szinte hivalkodó felirat tudatja az üzlet nyitva tartási idejét. Mondanom sem kell, a kérdéses időben, a felirat szerint is az üzletnek nyitva kellett volna lennie. Szombaton a helyzet még érdekesebb volt. Bár a feliratok közül valamennyi azt hirdette: szombaton 9—13-ig vagy 8—12-ig nyitva, több üzlet mégis zárva volt. Egy didergő társammal végigjártuk a várost, pusztán kíváncsiságból, az Erdős Bernát utcától Deákvárig. Tizenegy üzletet találtunk zárva, ahol azt hirdették, hogy abban az időben nyitva kellene tartaniuk. Még egy apróság, ami szemet szúrt Egyetlen állami vagy közületi bolt sem volt közöttük. R. L. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1985. JANUAR 17., CSÜTÖRTÖK Rövidebb lett az áru útja Mindent megvettek a termetókti« y Evek óta dinamikusan jÉ fejlődő szövetkezet a Vác és Vidéke Áfész, amely az el- ^ múlt esztendőben is sikc- ^ résen teljesítette a tervé- í ben meghatározott feladati tokát. A mérleg ugyan még í nem készült el, de az előze- í tes számítások azt mutat- ^ ják: az !8.84-es esztendő is ^— az előzőekhez hasonlóan í— eredményes volt. — A gazdálkodás feltételeinek nehezebbé válása ellenére a szövetkezet az árbevételi tervét várhatóan több mint hét százalékkal teljesíti túl — tájékoztat Furák Jánosa a szövetkezet elnöke. — Ezzel mintegy 75 millió forinttal több került a kasszába, mint tavalyelőtt. Sokan kérnék, kevesen tudják Életünk jeles napjain Sok helyen rövidítve, egyszerűen TÜRI-nek — társadalmi ünnepeket rendező iroda —, vagy CSÜRI-nek — családi ünnepeket rendező iroda — nevezik azokat az intézményeket, amelyeknek' a munkatársai az emberi élet kiemelkedő eseményeit igyekeznek ünnepélyessé . tenni. A névadó ünnepség, a házasság- kötés, a végtisztesség megadása megannyi gondján hivatottak segíten. 1969 óta országszerte működnek ilyen szervezetek. A váci iroda körülményei kifejezetten jók, elhelyezése kiváló. Házasságkötő termének elegáns berendezése a ritka családi ünnepségekhez illő. — Milyen rendezvényeik iránt mutatkozik a legnagyobb igény? — kérdezem István Kál- mánnét, a rendezőiroda vezetőjét. —Annak ellenére, hogy több vállalattal felvettük a közvetlen kapcsolatot, szerződéseket is kötöttünk velük, a névadó ünnepségek adják a legtöbb gondot. 1982-ben 319 váci születés után mindössze 131 névadót „igényeltek”, a ml rendezésünkben. 1983-ban 330 születést 138 névadó követett. De 1984-ben sem változott ez az arány. — Mi lehet ennek az oka? — Sajnos, nem rajtunk múlik. A velünk szerződött vállalatok közül a Híradástechnika az egyetlen, ahol ezzel komolyan foglalkoznak, Medgyes Ödönné az ügyintéző. Pedig máshol is volna igény, csak közvetíteni kellene. — Valamikor azt kifogásolták, hogy a névadok túlságosan szürkék és sablonosak, az esküvők nem elég ünnepélyesek. Nem itt kell az okot keresni? — Ma már minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy valóban emlékezetessé tehessük a családi ünnepeket. Mindent elkövetünk, hogy elégedettek legyenek a munkánkkal azok, akik felkeresnek bennünket. Munkatársaimmal együtt mi ezt hivatásnak érezzük, de sajnos a közösségek segítsége nélkül nem tudjuk bővíteni a kört. Radványi Lajos Csurka-bemuiató Nagytakarítás — Sosem titkoltam, hogy engem az örök témák érdekelnek: születés, halál, szerelem, szenvedés, hit és a hivatás. Ezek nem évülnek el, nem napi aktualitások, életünk elodázhatatlan kérdései és állomásai — mondta egy helyütt Huszárik Zoltán művekhez, alkotókhoz való vonzalmáról gondolkozva. Most. hogy Csurka István „Nagytakarítás” című tragikomédiájáról frok egy színházi előadás előzeteseként, ez a nyilatkozat úgy jut eszembe, mint tökéletes ellentéte annak, ahogyan Csurka gondolkozik. ír korunkról. Az, hogy ki miként él, miként cselekszik, hogyan gondolkozik magáról, arról a társadalmi együttesről — kapcsolatairól. egzisztenciális helyzetéről —, amiben otthonra talált vagy nem talált otthonra. az elsősorban mégiscsak a beállítódás, a személyiség kérdése. Tudniillik az, hogy valakit az „én” kapcsán az örök emberi témák ismeg- érintenek-e. vagy pedig a felszínek hajósa marad mindörökre. Úgy ahogy azt a ..Nagytakarítás” egyik hőse Borsós, felesége szavaival összegzi, mikoris Lovasnét próbálja meggyőzni Anna és Lovas szerelmének tarthatatlanságáról Csurka István azt vallja, hogy megtanulta a nagyoktól, elsősorban a zeneszerzőktől, hogy a közönség fülébe leghamarabb a már többé-ke- vésbé ismert dallamok másznak be. Egy házasságtöréses és szerelmi történethez egyetlen mai nézőnek sem kell lábjegyzet. így az író a régi sémába csomagolva, sok új tartalmat és mondanivalót tud, mégpedig a legrövidebb úton, a tudatába és a leikébe sugározni. Vajon elég-e a hétköznapok aktualitása, hogy tanúsággá legyen? Ez a tragikomédia egyik, s talán legfontosabb kérdése. De erre a teljes válasz csak a Dunaújvárosi Bemutatószínház Vácott, január 17-én (csütörtökön) este 7 órai kezdettel, a Madách Imre Művelődési Központban sorra kerülő vendégjátéka alapján fogalmazható meg; mert az mór nemcsak írói. hanem rendezői munka és színészi teljesítmények kérdése is. Németh Péter Mikola Ez annál is örvendetesebb, mert a létszám az elmúlt esztendőben tovább csökkent. A termelékenység emelkedését viszont jelzi az, hogy az egy dolgozóra jutó termelési érték 6,5 százalékai nőtt. Az előzetes számítások szerint nyereségünk megközelíti az 1983. évit. Nagykereskedelmi jog — Hogyan alakult az egyes ágazatok helyzete? — Jelentősen javult az alap- tevékenységünk. Ezen belül csak a felvásárlási üzemág maradt el a tervezett feladatok teljesítésével. Ennek alapvető oka, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt jelentős terméskiesés volt a mezőgazdaságban. Azonban a forgalmunk így is elérte az 1983-as eredményeket. Örömmel mondhatom, hogy tavaly a bogyós gyümölcsök átvételével sem volt gondunk. A szövetkezettel szerződésben álló kistermelőktől minden felkínált > mennyiséget átvettünk. A szövetkezet 1983-tól nagykereskedelmi joggal rendelkezik. Az új lehetőséggel tovább javult a közvetlen árubeszerzésünk. Az elmúlt évben tíz új partnerrel építettünk ki kapcsolatot. Igen fontosnak tartom. hogy a város üzemeivel is jelentősen javult a kapcsolatunk. így például a Híradás- technikai .Anyagok Gyárától közvetlenül vásárolunk horganylemezt és forrasztó ónt, a Tungsram Rt. világítótestei és a Gumigyár termékei is megtalálhatók üzleteinkben. A várt eredmény nem is maradt el. Az új formában több mint 7 millió forinttal nőtt a forgalmunk. A bolti kiskereskedelem és a vendéglátás folyamatos munkáját szinte egész évben nehezítették a különböző fogyasztási cikkek hiányai. Például egész évben akadozott az ellátás fűtési szerelvényekből, szilárdtüzelésű kályhákból, különböző technikai eszközökből. Az ellátási zavarok ellenére teljesítették éves tervüket a kereskedők. Közülük külön szeretném kiemelni a Naszály Áruház munkáját, nagyon jól használták ki az áruházi hetekben rejlő lehetőségeket. Az üzlet vezetői elsősorban a hiánycikkek beszerzésére törekedtek. A csehszlovák partnertől háromszáz darab fürdőkádat, száz kazánt, radiátorokat kaptak. Az NDK- ból négyszáz szilárdtüzelésű kályha és különböző elektromos készülékek kerültek az üzletbe. A kapcsolatok révén összesen 400 ezer rubel értékű áruval bővült a választék. Korszerűsítések Kedvezően alakult az ipari üzemek tevékenysége is. Ezek az árbevétel kis hányadát adják, de a nyereség jelentős része származik a munkájukból. Kimagasló eredményt ért el a nyomda. Termelése és árbevétele csaknem huszonhat százalékkal több az előző évinél. — Milyen beruházási feladatokat oldott meg tavaly a szövetkezet? — A szűkös fejlesztési alapok miatt elsősorban a kistelepülések bolthálózatának korszerűsítésére törekedtünk Váchartyánban és Galgagyör- kön végeztünk felújítási munkálatokat, A Naszály áruházban gáztüzelésűre állítottuk át az olajkazánokat. Az udvaron az áruk minőségének megóvása . érdekében raktárt építettünk A kisebb felújítások mellett Póton egy új ABC-t adtunk át, amely december 20-tól, 1,3 millió forintot forgalmazott. Beváltotta a mozgó ABC is a hozzá fűzött reményeket Új üzlet — Hogyan alakul az idei terv? — 1985-re 1 milliárd 220 millió forintos árbevételt tervez a szövetkezet. Ez tizennégy szá zalékkal több a tavaly elért eredménynél. Célunk, hogy a bolti kiskereskedelmi forgalmat és a vendéglátását növeljük. Tovább folytatjuk a települések boltjainak korszerűsítését. Foton új vendéglátó egységet, Sződön űj üzletet építünk. Pencen felújítjuk az üzleteinket. A városban korszerűsítjük a Földvári téri 20. számú ABC áruházat. A fejlesztési alap növelése érdekében tovább szervezzük a célrészjegyek eladását. Ez tavaly is jelentősen elősegítette a Lakosság jobb ellátását. Surányi János Végső búcsú Sedekovich Lajostól Életének 61. évében, rövid szenvedés után elhunyt Bede- kovich Lajos, a .Cement- és Mészművek vezérigazgatóságának dolgozója. Munkaügyi osztályvezető-helyettes volt, és 1971-től nyugdíjazásáig a CEMÜ vezérigazgatóság szak- szervezeti bizottságának a titkáraként is tevékenykedett Munkássága elismeréséül megkapta a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést, valamint a Szakszervezeti munkáért ezüst és arany fokozatát. Hamvasztás utáni búcsúztatása január 17-én, csütörtökön délután fél 2 órakor lesz a Vác-alsóvárosi temetőben. Kivclók és fajtagyőztessk Galambok seregszemléje A váci galambtenyésztés története — írásos bizonyítékok alapján — mintegy kétszáz évre nyúlik vissza. E nemes hagyomány őrzője a város legrangosabb . galambtenyésztő csoportja, a 162. sz. Egyesület. Tagjai számos hazai és külföldi versenyen vesznek részt galambjaikkal és nyernek rangos díjakat. Az idei kiállításon huszonöt tenyésztő tizennégy1 fajtából 276. galambot állított ki. A bíráló bizottság számos kiváló és fajtagyőztes címet ítélt oda ez évben is. A kiállítottak közül 52 kiváló címet és 16 fajtagyőzites címet nyertek el. Az egyesület legeredményesebb tenyésztői: Béres Ferenc, Danicz Sándor, Da- nicz Péter, Jakab Ferenc, Fleischmann Ferenc, Székes Géza, Garai Jenő, Haár Zoltán, Psenák László, Rejlc András, Lichtenberger Ferenc, Péter Péter, Kovács János, Som János, Vígh Ferenc, Ketteler János, Bogdán Sándor, Hazafi Géza és Galba Tamás. Az eredmények is bizonyítják, hogy a váci galambte- nyészités országosan is megállja a helyét, a tenyésztők évről évre egyre szebb példányokat mutatnak be. nem kis gonddal és hozzáértéssel A kiállításon kicserélik a tapasztalatokat. Olykor egy-egy galamb is gazdát cserél. Fleischmann Ferenc négy évtizede foglalkozik tenyésztéssel. Számos nemzetközi és hazai dija* nyert madaraival. A képen az első helyezést elért, példányokkal láthatjuk. Kép és szöveg: Papp László Korcsolya és történelem Gyerekkel a jégpályán a metsző hideg elől siet- tem haza, örülve, hogy talpam alól végre elfogyott a csúszós, jeges út, itthon vagyok a jó melegben. — Sziasztok — köszönök hangosan, s közben úgy csapom be az ajtót magam mögött, mint akit kergetnek. — Apu, készülőd), igyekezz — ér váratlanul a gyerek sürgető hangja. — Menjünk a jégre — mondja ki a kívánságot. Ha fülig ér is a szája, s ragyog a szeme a közeli örömre gondolva, most nem tud levenni a lábamról. Ebben a helyzetben ösztönösen felcsattanok. — Mit képzeltek ti, hogy én minden este ... Hát van nekem erre időm? Tegnap is ott toporogtam. Görbülne a pici ajka, de akkor közbelép az anyu, aki egy kicsit meg is sértődött a többes szám miatt. Együtt indulnak. Magam meg elűnődöm, hogy tényleg az elfoglaltság tartott vissza, vagy ... No igen. Én meg a jég. Nem mondhatom, hogy szilárdnak érzem magam alatt az ilyesféle talajt, s voltak az életben kínos találkozásaink. Egyszer, majdnem súlyos következménye lett egy esetnek. Katona voltam, s a kötelékből kilépve kerültem meg a gyakorlaton elért, befagyott tavacskát. Sehogy sem tudtam elképzelni, ' hogy ép csontokkal jutok keresztül azon a tükörsima felületen. Aztán, ha még messzebb gondolok vissza, életem képzeletbeli könyvének lapjait böngészve, más képek is elő- előhukkannak. Ketten nyúlnak a hónom alá, s kiszalad alólam a korcsolyákkal felszerelt két lábam. — Nahát! Neked nem adjuk kölcsön — hangzik a két gyerek ítélete. Pedig nagy árat fizettem a beígért tanításért. Azon a héten én írtam meg a német leckéjüket. Ritka kincs volt abban az időben az a ma már régimódinak tűnő felszerelés is. Csodálkozva bámultuk a tanítókisasszonyt meg a párját, mint piruetteznek a házunk előtti tavon. Köröttük meg bolygóként keringtek a köd- mönös, kucsmás, falusi gyerekek dróthuzalos fakorcsolyáikkal, amin szeges bottal hajtották előre magukat. A leckeírásért később azért megfizettek a fiúk. Kölcsön adták a ródlit, ami éppen olyan kevés gyereknek volt mifelénk abban az időben, mint aki gumilabdához juthatott. Az is olyan monopóliumnak számított a faluszéli legelőkön, hogy a fociban tehetségtelen tulajdonos akár csapat- kapitány is lehetett, akire pedig megorrolt, akkor állította ki, amikor akarta. A ródlit ülve hajtottuk, két rövid szöges bottal lendítve előre, meglehetősen gyorsan haladva. Körülötte kisebb- nagyobb gyerekek kanyarogtak a jégen, bakancsuk patkójával nagy V betűket húzva maguk után. Ezt sem tehette meg mindenki. Előfordult, hogy közben zord tekintetű atyák jelentek meg a parton, határozott, nem sok jót ígérő mozdulatokkal intették magukhoz csemetéiket. A patkókoptatás, majd a cipősaroké ugyanis drága mulatság volt az olyan családoknál, ahol sóra, paprikára is nehezen jutott pár fillér, kóróval fűtötték a kemencét, szárított tőzeg lángján melegítették a déli bablevest. — Szóval, kérem szépen, én még kanyargatni sem tudok — motyogtam magamban tegnap este, amikor én voltam lent a gyerekkel, s kénytelen, kelletlen végigbillegtem vele néhány távot, hogy legalább tanuljon. Hová tűnt el az a régi kép? A rongyos kabátok, kopott kucsmák? Ezek a korcsolyacipők, amikben itt siklanak előttem, apám emlékeiből ismerősek. Ilyet csináltak inaskorában a pesti színésznőknek, s ő vitte el a lakására, amikor elkészült.-rpqész életében emlékezett Jjj rá, hogy milyen jó borravalót kapott. Ezt a képet, ezt a tarka forgatagot ő csak a pesti műjégpályán láthatta, azt is a ligeti hídról, mint a számára távoli, elérhetetlen világot. Kovács T. István Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondok köszönetét az MSZMP Pest megyei és' Vác városi Bizottságának. Vác város Tanácsának, a PENOMAH Központ vezetőségének, a PENOMAH váci, ceglédi és balassagyarmati gyárai dolgozóinak, a Zólyomi Húskombinát vezetőinek a Váci Rendezőirodának, valamint a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik szeretett férjem, illetve az édesapa, nagyapa, testvér és rokon: Hantos Lajos temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és mély gyászunkban osztoztak. Hantosné Csongrádi Lenke. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)
