Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

1985. JANUAR 17., CSÜTÖRTÖK Kereskedelem - belülről Rendelés, pontatlan szállítás Az plmúlt héten a városi tanács elnökhelyettese, Havass Imre megbeszélésre hívta a település legnagyobb élelmi­szerüzleteinek vezetőit, mert újra szaporodtak a lakossági panaszok, a polcok sok helyütt üresen állnak a boltokban. Gyakran az alapvető cikkeket sem lehet kapni. Az üzletvezetők, Komlósi József né, Adams József, Váci Józsefné és Román Sándorné nyilatkozata azért érdekes, mert a megrendelésért és el­adásért felelős emberek szem­szögéből láttatja a lakosság áruellátásának kétségtelenül meglévő hiányosságait. Hiánycikkek A vásárlók például észre­vételezték, hogy január első napjaiban alig lehetett hús­árukat, felvágottakat kapni. Kiderült, hogy keveset ren­deltek ezekből, mert a sokéves tapasztalat azt mutatta, hogy az ünnepek között és újév után szinte lehetetlen volt eladni a töltelékárut. Most egészen másként történt. Vegyi cikkekből december első felében szállítottak, azó­ta nem. Következmény: ki­ürültek a polcok. Vannak, akik hiányolják, hogy elfogy­tak a pálinkafélék. A HÉV melletti bevásárlóközpontba csaknem 700 rekesznyit ren­deltek, 45 ládával kaptak. A Füszért-nek nincs választéka édességből, konzervekből. A Nagykőrösi Konzervgyár évek­kel ezelőtt kitűnő partner volt, manapság alig hoz valamit. Az üdítőital-szállítás a húsz fokhoz közeli hidegben meg­szűnt. Hónapok óta nem ta­lálni Ráma margarint, ne­gyedkilós vajat, készételeket, szárított zöldséget. Bébiéte­lekből vagy negyvenfélét is­merünk, négy-öt kapható be­lőlük, az is a nagyobbacska csecsemők számára. Érthetet­len az is, hogy agyba-főbe reklámozzák a négercsókot, de a boltvezetők hiába rendelik, nem kapnak. Miként az is rejtély, miért nincs savanyú­ság, holott a káposzta a ter­melők nyakán maradt. A leg­több dicséretet a tejipar kap­ta. Nemcsak a választékuk és a termékeik minősége jó, ha­nem a kereskedelemmel való együttműködésük is. Nem tartják mereven a 48 órás megrendelési időt, ha a bolt­vezetők telefonon kérnek még árut, megkapják. Lecsapó leltár A tisztánlátáshoz tudni kell még, hogy a kereskedelemnek nine' lehetősége arra, hogy a nagyvállalatok munkáját be­folyásolja. Az üzletek olyan árut kapnak, amilyen a rak­tárakban éppen van, s akkor, amikor a Füszértnek, a hús­ipari vállalatoknak a legked­vezőbb. Általában a megren­delések egyharmadát teljesí­tik, mennyiségben és válasz­tékban egyaránt. Ráadásul a nagykereskedelmi vállalatok december végén leltároznak, pedig mindenki tudja, hogy teszem azt a január dereka körüli számbavétel sokkal ke­vesebb fennakadást okozna. Az eddigiekből úgy tűnhet, hogy az áruellátás hiányossá­gaiért az üzletek dolgozóin kívül mindenki más elma­rasztalható. Az írás elején említettük, hogy a szokások­hoz, tapasztalatokhoz való merev ragaszkodás is ered­ményezhet üres hűtőket. No, meg a vállalati irányítás is ronthatja az összképet. A boltvezetők gyakran az áru- kihordóktól, vagy éppen a megnövekedett forgalomból tudják meg, hogy saját cé­gük nem is messze fekvő boltjában leltároznak. Újab­ban a tanács illetékes osztá­lyát sern értesítik, pedig ren­delet írja elő. hogy milyen fel­tételek szükségesek az ellenőr­zés megkezdéséhez. Divattá vált az úgynevezett „lecsapó” Tudatosan hagytuk utoljára a kenyérellátást. Sajnos, a ksnvérgyár nem változtatott lényegesen az ellátás színvo­nalán. A vállalat vezetőinek erőfeszítése nyomán a minő­ség valamelyest javult, á szál­lítás pontosságával azonban továbbra is óriási bajok van­nak. Komlósi Józsefné, a Fel- szabadulás lakótelepi ABC ve­zetője például azt mondta, alig emlékszik olyan esetre, hogy iskolakezdet előtt meg­kapták volna a péksüteményt. A maszek pékek sem akar­nak úgy igazán enyhíteni a kenyérellátás gondjain. Az említett lakótelepen működő sütöde tulajdonosa csak ak­kor hajlandó kenyeret adni az ABC-nek, ha elszállítják tőle. Ugyanakkor a boltok hátsó helyiségei tele vannak száraz kenyérrel, egyszerűen nem tudnak mit kezdeni vele. S vajon mi lesz februártól, ami­kor megszűnik az árkockázat, azaz e megmaradt kenyeret nem írják le? A sovány tanulság az, hogy meggondolt rendelés és pontos szállítás nélkül a kereskede­lem a Vevőt cserben hagyja. Figyelik az ötletet?! Jégpálya villanyfényben leiképes belépődíj Papp István ötletes ember. Látva a város if jainak szerény sportolási lehetőségeit, elhatá­rozta, hogy a teniszpályákból télen korcsolyapályát csinál. Az elképzelés tettben öltölt testet, kemény munkával ki­alakított három felületet. Ne tessenek hinni, hogy e dolog­hoz szakértelem nélkül hozzá lehet fogni. Először is, 4—5 fo­kos hideg szükségeltetik, aztán ember, aki hajlandó hajnalban kelni és vékonyan, egyenlete­sen permetezni a vizet. Ezután pedig napjában többször is hiz­lalni a vékony réteget Papp István megfelelő han­gulatról is gondoskodik. Zene szól a kűrözők feje felett, a pá­lyák kivilágítottak, mint a Vá­rosligetben. Esténként százak siklanaik a három teniszpályán. Pontosabban kettőn, mert a harmadik a jégkorongozóké. A belépődíj 10 forint, s ezért akár egész nap lehet korcso­lyázni. Papp István pedig a sa­ját zsebből vásárolt öltözőko­csiból elégedetten nézi a fia­talokat. Mi tagadás, voltaik olyanok a városban, akik rosszallták a dolgot. Pedig a tíz forint jelké­pes összeg, a teniszpályák is kihasználatlanok lennének, s a fiatalok a Duna befagyott je­gén csúszkálnának életüket veszélyeztetve. Itt pedig jó he­lyen vannak, balesetmentes helyen, mert Papp István még az oszlopokat is bebugyolálta, hogy puhák legyenek. Mi üdvözöljük az ötletet, s jó szórakozást kívánunk a korcsolyázóknak! SZENTENDREI Otílián A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Verti-nyban az autósak Kegyeiért Jó munka veszteséggel Kern a dolgozok miatt Az utóbbi esztendőkben egy­re javult a híre a Budaörsi Ipari Szövetkezet Szentend­rén lévő autószervizének. Varjas Zoltán egységvezető, fiatal, agilis ember, tudja, hogy hiba nélkül szolgáltatni szinte lehetetlen. De megtesz­nek mindent, azért, hogy az ügyfelek elégedetten távozza­nak. A hatékony munka egyik oka az, hogy a dolgozók tel­jes egészében felelnek az ál­taluk elvégzett javítás mi­nőségéért. A megtermelt ősz- szeg 18 százalékát megkap­ják. Az átlagbér 1984-ben 4200 forint volt. Fényezésen kívül mindent vállalnak. Futó-, ga­ranciális-, és karosszériajaví­tást, vizsgáztatást, ÁB-ügyin- tézést. Varjas Zoltán elmondta, olcsóbban dolgoznak a magán- kisiparosoknál. Egy 1200-as Lada motorre vízió ja például 280 forint. Évente közel nyolc­ezer személyautót javítanak ki. Az anyagmentes szolgálta­tás értéke 4,5 millió forint. S mégis, eredményeik elleT nére veszteségesek. Tegyük hozzá azonnal, hogy nem a dolgozók munkája miatt. Fő­ként azért, mert magasak a költségeik. A műszereik száz­ezrekbe kerülnek. Alkatrész nélkül ugyebár lehetetlen ja­vítani. A rendeléseket egy hó­nappal előbb adják le. De nem tudják mit kapnak, s mit nem. Csoda-e, ezek után, hogy a szerviz vezetői igyekez­nek az alkatrészeket „fel­halmozni?” A veszteségoldalt „hizlalja”, hogy a szövetkezet képtelen technológiát újítani. Megre­kedtek a közepes színvonalon. Ebből a pozícióból pedig nehéz előrelépni. Mit lehet tenni ilyen körül­mények között? Azt, amit Varjas Zoltánék tesznek. A lehető legjobban kiszolgálni az ügyfeleket. Rövid javítási idővel, elfogadható áron. S ez nem kevés. Napirenden a munkaterv Tanácsülés Szentendre város tanácsa legközelebb január 29-én ülé­sezik. Az ülés napirendjén az 1985. évi költségvetési és fej­lesztési alap tervének megálla­pítására vonatkozó előterjesz­tés és a városi tanács ez évi munkaterve szerepel. A nyil­vános tanácsülésre várják az érdeklődőket. — ügyelet. A Városgazdál­kodási vállalat — a síkosság- mentesítés és hóeltakarítás meggyorsítása érdekében — előreláthatóan márciusig min-, dennap reggel négy órától es­te nyolc óráig ügyeletet tart. Az ügyelet a 12-788-as telefon­számon hívható. A muzsika népszerűsítése Lelkes csapat érdeme Szentendrén a zenei élet in­dulását az énekkar megalaku­lása jelentette. A hangszeres együttesek közül a Vujicsics együttes és az Ex-Animo volt az első, a város kamarazene- kara 1978-ban szerveződött. A művészetek kiegészülésének éppen ideje volt, mert gyak­ran feltették a kérdést: miért mostohagyerek a zene, a mú­zeumairól híres városban? A féloldalasság megszünte­téséért előbb Kovács Lajos tett sokat azzal, hogy meg­szervezte az énekkart, majd azok következtek, akik a hang­szeres zene híveit tömörítet­ték, tanították. Elsősorban Fenyő Gábor karmester, Bánk Zsuzsa zeneiskolai igazgató, Mezey Erika zenetanár, Déri György zeneművészeti főisko­lai hallgató és mások. A lelkes csapat egyre magasabb szín­vonalon végzi a munkáját, nemcsak a repertoárjukat bő­vítik, hanem szervezik is a közönséget. Sok neves művész segített emlékezetessé tenni a szentendreiek koncertjeit. A hangszeresek irányítója Fenyő Gábor karmester. Hit­vallása, hogy a zene szolgála­ta nemcsak elhivatottság, ha­nem felelősséggel járó külde­tés is. A kamarazenekar tag­jai között szép számban fog­lalnak helyet fiatal muzsiku­sok. A karmester feladatának tekinti, hogy elősegítse a ze­ABONYI SÁNDORNÉ, a Budapest vidéki Postaigazga­tóság csoportvezetője a köz­tudatban máig úgy él, mint hivatalvezető. E hitnek az a magyarázata, hogy a régi „hol­lós” épületben valóban 15 éven át töltötte be ezt a tisz­tet. A jókedélyű asszony ne­vetve mondja, hogy a város lakói még mindig hozzá for­dulnak a kézbesítéssel, lap­terjesztéssel, vagy egyéb, a posta prcfiljába tartozó rek­lamációkkal. Szívesen kíséri őket ez illetékes kollégához, mert ő az új hivatal átadá­sa óla 2800 dolgozó munka­ügyeit intézi. Abonyi Sándorné Kiss Jó­zseffel és Löffler Józseffel együtt, Szentendre felszabadu­lásának 40. évfordulója alkal­mából Pro Űrbe kitüntetést kapott. Méltán, hiszen évti­zedek óta a várost és lakóit szolgálta, a nevéhez fűződik az alkalmi postahivatalok lé­tesítése, a sajtóterjesztés. A városi pártbizottság tagja, a Szakszervezeti Szakmaközi Bi­zottság vezetője, az iparági szakszervezeteket fogja össze a várospolitikai feladatok megvalósításának érdekében. Feladata a társadalmi ellen­őrök irányítása is. 1967 óta él Szentendrén. — Ezt a várost nem lehet nem szeretni. Aki itt él, an­nak azért csodálatos, mert mindennap látja, akinek másutt van az otthona, azért keresi fel, mert hallott róla. KISS JÓZSEFET és család­ját, aligha kell bemutatni az olvasóknak és a vásárlóknak. Édesapjának híres kávékeres­kedése volt a mai édesség­bolt helyén. Idősebb Kiss Jó­zsef pörkölőgépén a Hauer és az Aranybika kényes közön­sége számára is készült az EIdorádó nevet viselő keve­rék. A szakmát a fiú folytat­Pro Űrbe kitüntetések Évtizedek a város szolgálatában Abonyi Sándorné ta, zöldségesboltját népes törzsközönség látogatta, aki betért az üzletbe, biztos lehe­tett abban, hogy friss árut, udvarias kiszolgálást kap. Az árak is mindig elfogadhatók voltak. Az ifjabb, ma már nyugdí­jas Kiss József eredetileg nem kereskedőnek készült. A 30-as években, amikor még korántsem volt általános je­lenség a továbbtanulás — érettségi zett, majd közgazda- sági égj etemet végzett. A hagyományok azonban erő­sebbeknek bizonyultak a dip­loma vonzásánál. Előbb egye­dül, majd a feleségével együtt szolgálta ki a vevőket. Húsz évig ián hajnalonként a Bcsnyák piacra. Most is be­megy néha. Segít a lányának Kiss József és a vejének, akik átvették az üzletet. A kitüntetett kis­kereskedő azt vallja, hogy a váratlanul jött elismerést úgy tekinti, mint a családja mun­káját illető értékelést. LÖFFLER JÓZSEF 1909 és 1975 között volt az MSZMP városi bizottságának a titká­ra. A város életének jelentős szakasza ez, hiszen ekkor kezdtek épülni a lakótelepek. A pártban is nagyarányú át­szervezés folyt. Olyan titká­rok kerültek az alapszerveze­tek élére, akik máig betöltik ezt a posztot. Löffler József 1975—1982-ig — nyugdíjba meneteléig —, a Szentendrei Járási (ma Szent­endre és Vidéke) Áfész elnö­keként dolgozott. Az irányítá­sa alatt újították fel a bolt­Löfflcr József hálózatot, (öt év alatt tíz üz­letet tettek rendbe), s készí­tették elő a szerződéses rend­szer bevezetését. Az Áfésznek ma is döntő szerepe van ab­ban, hegy milyen a város és környéke ellátása. — A kitüntetés váratlanul ért. Annak a bizonyítékát lá­tom benne, hogy sem a mun' kamat, sem engem nem felej­tettek el — mondja. Löffler József ma is az izbégi alapszervezet titkára, a városszépítő egyesület felügye­lő bizottságának elnöke, veze­tő propagandista az Áfészben ő tartja a községi intéző bi­zottságokkal á kapcsolatot, ezáltal irányítja a szövetkezet- politikai munkát. Felesége — viccesen —, dolgozó nyugdíjas­nak titulálja. nét tanuló fiatalok tehetségé­nek kibontakozását azzal, hogy évente egy hangverse­nyen lehetőséget nyújt nekik zenekari kíséretes művek elő­adására. A zenekar feladatának te­kinti a zenei ismeretterjesz­tést, amelynek célja a zenei nevelés, a zenei Ízlés csiszolá­sa, az iskolák tantervi köve­telményeihez kapcsolódva. A társadalmi megbízatások tel­jesítése is fontos szerepet kap munkájukban. Olyan megtisz­teltetés is érte már az együt­test, hogy a Parlamentben be­mutatkozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. év­fordulóján rendezett ünnepsé­gen. A meghívást a Miniszter- tanács részéről Platthy Iván tolmácsolta, akit évtizedek óta foglalkoztat felszabadulás utá­ni kultúránk fejlődése, ápolá­sa. Az ünnepség egész műso­rát Szentendre adta. A Városi Kórus, a Vujicsics együttes és a kamarazenekar. Szép hagyománnyá váltak a karácsonyi hangversenyek. 1983-ban került sor Arányi- Aschner György: Karácsonyi pastoral-kantáta című művé­nek ősbemutatójára, amely Ady Endre Kis karácsonyi ének című verse nyomán ke­letkezett. A legutóbbi karácsonyi kon­certen közreműködtek a Cziff- ra-alapítvány francia ösztön­díjasai (Anne-Laurence Savin — hárfán és Jean Ferrancis fuvolán), Fűzfa Júlia és Ko­vács Annamária énekművé­szek és a Városi Kórus, amely a kamarazenekarral egyetem­ben Händel Békeódájával csúcspontként — nagy siker­rel zárta a PMKK színházter­mében rendezett koncertet. Végül öt esztendő summá- zata jelzi, hogy a zenekar élet­képes. Nagyobb társadalmi jellegű rendezvényeken, önál­ló koncerteken bizonyították, hogy a kamarazenekar a vá­ros életének szerves része, amelyben jogos igény testesül meg: a hangszeres muzsika népszerűsítése. Molnár Bertalan tanár Hírek — Mintalakótelep. A városi tanács vb pénzügyi, gazdálko­dási és fejlesztési osztálya, korlátozott számban még elfo­gad jelentkezőket a Nap utcai Betonyp-elemekből épülő min­talakótelep lakásaira. Az ott­honok 120 négyzetméteres alap- területűek lesznek, a teljes ki­vitelezési költségük 1,5—1,6 millió forint — Új gyógyszertár. A Fel- szabadulás lakótelepen, az N- épületben, ebben az esztendő­ben kialakítják a gyógyszer- tárnak alkalmas helyiségeket. Ezzel a lakosság régi, jogos igényét teljesítik. — Tatarozzák. Tatarozás miatt meghatározatlan időre bezárják a Pannónia-telepen található élelmiszerboltot. A felújítás időszakában a közeli ABC-k várják a vevőket Az oldalt írta: Vlcsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes A legtöbb dicséretet a tejipar kapta leltár. Nos, a vásárlókat, a felügyeleti szerveket, és a szomszéd üzletek dolgozóit már sikerült meglepni. Pél­dául a tanácsnál tartott érte­kezleten derült ki, hogy a Pannónia-telepi boltot bezár­ták .. Mindehhez tessék hoz­zászámítani, hogy minden ke­reskedelmi egységben szűkek a raktárak, a hűtőkapacitás, a göngyöleget akkor szállítják, amikor akarják, s még sorol­hatnánk a gondokat. A mindennapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom