Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-15 / 11. szám

L.LOI írta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1985. JANUÁR 15., KEDD Páceli Gépipari Kisszövetkezet A milliókat megelőzi a munka A péceli Gépipari Kisszövet­kezet 1983. december 5-én alakult a helybeli Vegyesipari Szövetkezetből való kiválást követően. Termelni 1984. ja­nuár 1-vel kezdtek, arra a ti­zenhárom fős kollektívára alapozva, amely már 10—15 éve együtt dolgozott a jog­elődnél is. Keményen megdolgoztak si­kereikért, s egyáltalán azért, hogy önállósulhassanak, hiszen 1980—81-ben nem produkál­hatták a tervezett 6 milliós termelési értéket, mert akkori gazdájuk a végzett munka arányában nem fizethette vol­na ki őket. 1982-ben, az áta­lányelszámolásos rendszer ad­ta kereteken belül, már jóval többet dolgozhattak, így elér­ték a 10 millió forintos ter­melési értéket. Önként, szombaton A rá következő esztendőben már 14 millió forint volt ez az összeg. Amikor pedig az el­múlt évben dolgozni kezdett ez a lelkes kis társaság, a 15 millió forintra tervezett ter­melési érték helyett harminc- kettőt produkáltak! Hogyan voltak képesek ilyen nagyot lépni? Hát ezt akartuk megtudni, azért kerestük föl helybeli irodájában a péceli Gépipari Kisszövetkezet elnök­nőjét, Palcsó Istvánnét. — Nem nyolcórai munkával értük el ezt a szép sikert! Mert ahhoz, hogy 9—11 ezer forint körüli fizetéseket kapjanak a tagok, ahhoz bizony 10—12, vagy olykor tizenhárom órát is kellett dolgozni, és gyakran szombaton is munkába álltak. — így sikerült a 3 millió 700 ezer forintos nyereségter­vet 11—12 millióra túlteljesí­teni tavaly. Jó eredményeink következtében módunk lesz minden egyes dolgozónknak 60—70 ezer forint körüli több­letjövedelmet kifizetni, ami átlagukat havi 15 ezer forintra emeli — sorolta bevezetőnek az adatokat az elnöknő, élvez­ve elképedésünket. — Amikor pedig utánaszá­moltunk, hogy a mai 22 fős tagságból minden emberre egymillió 470 ezer forint ter­melési érték jut, kérdéseink bőségzavarával küszködtünk. Palcsó Istvánná készséggel vá­laszolt mindenre, részletes adatokkal szolgálva. Marad a deviza De előbb megsúgta, hogy a Győri Rába Vagon- és Gép­gyár 900 ezer forintos terme­Boidogulásimk kulcsa Kihasználatlan lehetőségek H áromszázötven közgazdász tanácskozott nemrégiben A tartalékok szerepe a haté­konyság növelésében címmel. Ha azt mondjuk, hogy milliár­dos — sőt, a távlatokban: százmilliárdos — összegekben mérhető az ilyen viták tétje, egyik-másik olvasónk netán túlzásra gondol. Pedig szó sincs ilyesmiről. Ez már ak­kor is kiderül, ha hozzávetőle­ges leltárt készítünk arról, hogy mit nevezünk napjaink­ban ki nem használt lehetősé­geknek, adottságoknak, vagyis, hogy mit értünk az oly sokat emlegetett tartalékok fogal­mán? Kezdjük az energiával. So­kak előtt ismert, hogy 1979- ben még 10,7 millió tonna kő­olajat használt fel az ország, az utóbbi esztendőkben pedig már csak mintegy 8,5 millió tonnát, jóllehet, az 1980—83 közötti négy évben mintegy 5 százalékkal nőtt az ország nemzeti jövedelme. A számok egybevetéséből világosan meg­állapítható, hogy az egységnyi ipari-mezőgazdasági termék előállításához ma jóval keve­sebb olájra, energiára van szükség, mint azelőtt. Ha így folytatódik, közüggyé válik — és kell is, hogy váljék — ná­lunk az ésszerű, takarékos energiagazdálkodás. Ugyanezt mondhatjuk az anyaggazdálkodásról is. Köz­helyszámba megy már, hogy gépeink 20—30 százalékkal még ma is súlyosabbak, mint a ha­sonló rendeltetésű, korszerű nyugati berendezéseké. Az ilyen túlsúlyos gépeket eladni is bajosabb, mint a könnyeb­beket. Senkit sem vigasztal­hat az a tudat, hogy néhány esztendeje még többet nyom­tak termékeink, vagyis itt is tettünk már egyet s mást. A témával foglalkozó szakembe­rek egyébként már rég kimu­tatták, hogy minden százalék­nyi anyagmegtakarítás 10 milliárd forint kiadástól men­tesíti az országot. Áttérhetünk a készletekre, amely majdnem olyan sokat koptatott fogalommá vált, mint az anyag és energia. So­kak előtt ismert, hogy a leg­több nyugati gyár néhány na­pos raktári készlettel dolgozik, nálunk viszont — a hiánycik­kek viszonylag magas száma, a szerződéses és szállítási fe­gyelem lazaságai meg más okok miatt — sok vállalatunk szinte hörcsög módjára hal­mozza fel raktárterületén az ilyen-olyan alkatrészeket, fél­kész árut, egyebeket. Emiatt — a KSH kimutatása szerint — 1982 végén 687 milliárd fo­rintot tett ki a népgazdaság készletállománya. Ezzel csak három területet ragadtunk ki az anyagi tevé­kenység szférájából. Nem be­széltünk még a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosí­tásáról (vannak országok, ahol alig marad hulladék, mert szinte mindent újra felhasz­nálnak), nem tértünk ki arra, hogy drága, sokszor milliós ér­tékű gépeink kevésbé vannak kihasználva az alacsony mű­szakszám miatt, mint például az NSZK hasonló rendelteté­sű berendezései. Az említett leltárhoz tarto­zik még sok más, tonnában, kilóban és hasonlókban nem mérhető szellemi tevékenység is, mint például az ugyancsak évtizedek óta emlegetett mun­ka- és üzemszervezés. Elkép­zelhető, hogy ez sem hat az újdonság erejével, de hát a té­nyek azok tények: az Ipari Mi­nisztérium adatai szerint azok­ban a gyárakban, ahol külföl­di üzemszervezőket állítottak be, rövid idő alatt 20—74 szá­zalékkal nőtt a munka terme­lékenysége. S vannak olyan helyek — ilyen például a vgm- ek világa —, ahol még külföl­di szervezőkre sem volt szük­ség, s mégis ilyen látványo­san megugrott a produktum. A ki áttekinti egy kicsit az előbbi listát, az meggyő­ződhet arról, hogy jövőbeni boldogulásunknak valóban ez a kulcsa. A gazdaságirányítás korszerűsítése is azt célozza, hogy ezeket a ki nem használt lehetőségeket kiaknázzuk vég­re. M. L. lési értéket realizált egy főre vetítve. Hát ebből az összeha­sonlításból is látszik, hogy mit érnek eredményeik. Majd ter­mékszerkezetükről beszélt, hogy: a Fővárosi Vízműveknek és más vízművállalatoknak csőszerelvényeket, és olyan komplett vízkiemelő kútbe- rendezéseket gyártanak, ami­lyeneket Csepel-szigetnél vagy másutt, a Duna mentén he­lyeznek az ivóvízkutakba. Másfél évtizede jó munka- kapcsolatban állnak partne­reikkel. Ezt bizonyítja az is, hogy hosszas saját kísérletek után kezdték el gyártani ta­valy azokat o beépítési közda­rabokat, csőszerelvényeket, amelyeket a Fővárosi Vízmű­vek maga szerzett meg NSZK- importból, ezzel 11 millió fo­rintnyi devizát takarítanak meg az országnak. Idén további három taggal gyarapodott a kisszövetkezet, a Il-es számú lakatosüzemben dolgoznak átalányelszámolásos rendszerben, ök további 4 mil­lió forint termelési értéket hoznak létre az új gazdasági évbén, amiből 3 millió ugyan­csak importhelyettesítésből származik majd. A lakatosüzem termelését segíti hat esztergályos bér­munkában. A 22 fős tagságból tizenkilencen fizikai dolgozók, csupán hárman nem termel­nek. S büszkék lehetünk arra, hogy eddigi munkáinkra nem érkezett minőségi kifogás, ám nemcsak az eltelt egy eszten­dőben, hanem évtizedre visz- szamenően nem v.olt ránk pa­nasz. — Igaz, partnereink is kor­rektek, mert minden esetben teljesítették a nyolcnapos fi­zetési határidőt. Ifz tette lehe­tővé, hogy tavaly önmagukat tudták finanszírozni, nem volt szükségük hitelfelvételre — hangsúlyozta külön ezeket a tényeket Palcsó Istvánná, majd saját fizetőképességükről elmondta, hogy a február 15-i határidő ellenére már befizet­ték a jövedelemadó-előleget az államnak, 3 millió forintot. Jelenleg 11 millió forint áll rendelkezésükre egyszámláju­kon. Rendelés, igény Sztereóban szóljon a zene Népfőiskolások egykor és ma Az idei első félévre pedig konkrét megrendelések, a má­sodik félévre igénybejelenté­sek biztosítják a kisszövetke­zet munkával való ellátását. Ezek után ki vitatná, hogy a szövetkezetek megyei sző vétségéhez küldött benevezé­sükkel jó visszhangot keltenek majd a munkaverseny-mozga- lomban. Aszódi László Antal Vendéggyerekek futkároztak az udvaron. Élvezték a havat, a téli friss levegőt, amikor a terített asztal mellé ültettük őket, magabiztos határozott­sággal nyúltak az étel után, s természetes egyszerűséggel használták a kést meg a villát. Pedig még csak negyedikesek vagy harmadikosok lehetnek. Rozmaringos kalap A kisebbik bekapcsolta a rádiót, s megkérdezte: URH- sáv nincs rajta? — A zenét sztereóban szeretem — mond­ta a nagyobbik, s nem állhat­ta meg, hogy ne dicsekedjen: — Már több mint ötven leme­zem van, s most kezdem gyűj­teni a műsoros kazettákat. Nagyapjuk jóízűen felneve­tett: — Lassan arra megy a nyugdíjam, hogy a fiatalurak­nak a hobbiját kielégítsem. Nincs nap, amikor ne kérné­nek valamit. Sokszor olyat, aminek még a nevét sem hal­lottam, a használatát pedig tőlük lesem el. Eszembe jut a félszázad .előtti falu, amikor mi voltunk nyolc-tíz évesek, s gyermeki szívvel habzsoltuk az életet. Akkor még szinte valóságos, rendületlen jobbágyközség volt a miénk, nem olyan, mint a mai, a világkultúra felé megnyitott szemű, szívű, aka­ratú társadalom. Az a régi élet még teljes népviseletben s a legvidámabb népi kultúrá­ban folydogáilt. Voltak a faluban, akik ing­ben, gatyában jártak, rozma­ring volt a legények kalapján. Szőrtarisznya lógott az öregek vállán. A fiatalság a faluvég­re járt ki ősi játékait játszani, a pázsitra, a Források csene- vész akácfái alá. A házakban ott volt a szövőszék, a népipar minden ősi faja. Saját gyerekeink és uno­káink nemzedéke már kívül sem hasonlít a komor öregek világához. December Bandi bácsi, aki a község valameny- nyi gyerekének elkészítette a kutyaszánt, vagy a karácsonyi énekléskor is fél deci pálin­káért esdeklő Talazsi Józsi bá­csi elmúlt mesék alakjai csu­pán. Benkó Gábor nyugdíjas, a községi pártalapszervezet veze­tőségének tagja jól emlékszik ezekre a régi időkre. Senuni alkalom — Akkor egész a háború be­fejezéséig nem volt más, csak a tizenkét éves korig való ele­mi iskola, azután jött egy rop- pont űr: a parasztfiú, egész addig, míg huszonegy éves ko­rában be nem vonult a kato­nasághoz, egyáltalán semmi alkalmat nem talált rá, hogy könyvvel, írással, kultúrával tanulás alapján találkozhassék — mondja emlékezve. — Néhányunknak a népfő­iskola adott valami többletet, indítást. A faluból páran el­jutottunk az ekkor szervezett és egyre népszerűbb népfőis­kolákba. Csorna Mihály, Basa Sándor, Szlovák Mihály velem együtt szinte lángolva élvezte azt a tudást, amit Ott adtak, s tele voltunk új benyomások­MlSíics forgatom A gyógytea haszna A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet négyféle gyógyteakeverékét árusítják a FITOTÉKA szaküzleteiben. A görcsoldó, nyugtató, vízelhajtó és köhögéscsillapító tea minő­ségét olyan jónak találták az illetékes hatóságok, hogy azok árusítását gyógyszertárakban is engedélyezték. Ebből 'a négy keverékből tavaly csaknem négymillió forintos bevételt ért el a gazdaság. Ebben az évben újabb ke­verékeket szeretnének a piac­ra vinni. Tervezik a fogyasztó, hashajtó, erősítő teákat, vala­mint a gyomorfekélyesek és a gyomorsavpanaszokkal élők részére hatásos gyógyteát for­galomba hozni. Természetesen ezeket is folyamatosan vizs­gálják a gyógyszerészek, hogy csak hatásos és veszélytelen keverék kerülhessen az üzle­tekbe. Mint ismeretes, ezek a ke­verékek a halimbai plébános receptjei alapján készülnek, aki elsősorban vadon termő gyógynövényekből állította fezeket össze. A kerepestar- csaiak főként termesztett gyógynövényekkel foglalkoz­nak, s ezért az alapanyagot más vállalatoktól veszik meg. kai, ismeret- és életnevelő té­nyekkel. — Mi ott megtanultuk, hogy lehetetlen tovább elmarad­nunk, és a sötétségben megvé­nülnünk, akár az őseinknek. Persze, sok víznek le kellett folynia a Galgán, amíg a ve­lünk megismertetett szabad­ságvágy egész népünk szelle­mi felszabadulásához vezetett. Az egykori népfőiskolások a felszabadulás első pillanatában a haladás mellé álltak. Szer­vezték a Nemzeti Farasztpár- tot, részt vettek a nemzetőrök munkájában, a földosztásban, szüleik, nagyszüleik felvilágo­sító meggyőzésében. _ Bizto­san részük volt abban is, hogy Hévizgyörkön soha annyian nem kezdtek el tanulni, mint ezekben az években. Angyal Mihály Moszkvában szerzett közgazdászdiplomát, pedig napszámos legényke volt. Bazsik László Leningrád- han végezte el az állatorvos­tudományi egyetemet. És mi­lyen sokan indultak a népi kollégiumokba! Benkó Gábor, Pauló Lajos, Aszódi Pál, Ha­rangozó László, Maródi István. Rapszodikus és hiányos a névsor, de talán szemléltetés­nek ennyi is elég. Esetleg ked­vet is csinál. Mert napjaink­ban ez az egykor volt neki­buzdulás mintha elapadt vol­na! Most olvastam, hogy ismét lesznek népfőiskolák, amelyek­nek mai újjászületéséről azt gondolom: jó, hogy előbá­nyásszuk értékes hagyomá­nyainkat. Többet! Természetesen más, a mai kornak megfelelő feltételek szükségesek, ám az újjászer­veződő népfőiskolák megtalál­hatják feladatukat és helyü­ket, ha abban segítenek, hogy a buktatókkal nehezített, kité­rőkkel és feszítő ellentmondá­sokkal terhes jelenünkben se­gítik eligazodni hallgatóikat, segítik megértetni velük a kor szavát. Bankó Gábor és egykori népfőiskolás társai, majd az őket követő népi kollégisták nemzedéké a maga idején so­kat adott a szülőfalunak. Re­mélhető, hogy az újak még többet nyújtanak. Fercsik Mihály Rákosvölgye Tsz, Mogyoród Feljavított homoktalaj A péceli Rákosvölgye Ter­melőszövetkezet és a mogyo­ródi Arany János Tsz egyesü­Tiszíeleíbeli és pártoló tagokkal Baráti kör Szadán A tizenkilencedik század magyar művészeti életének jelentős alakja Székely Berta­lan festőművész, művészetpe­dagógus. Születésének az idén lesz a százötvenedik évfordu­lója. Mint ismeretes, Székely Bertalannak egyik alkotói korszaka Szadához kötődött, ahol háza is volt. Az évforduló alkalmából a szadai tanács baráti kör' ala­kítását határozta el. A kör célja Székely Bertalan helyi vonatkozású tárgyi és szélie­Gödöíiői könyvtár Kompország katonái A Tények és tanúk sorozat újabb estje A gödöllői Juhász Gyula Könyvtár Tények és tanúk sorozatának újabb összejöve­telét tartják meg csütörtökön, január 17-én este hat órai kezdettel, A vendég Simonffy András író. Ennek az előadás­nak a címe Kompország kato­nái. Mint ismeretes, az író nemrégen megjelent sikeres regényének is ez a címe. Si­monffy András első novellái az Üj írásban jelentek meg, és ugyanott látott napvilágot A repülés című irodalmi riport­ja, amelynek alanyai a szülei voltak. Édesapja 1944 novem­berében a Magyar Front meg­bízásából Moszkvába repült, hogy tárgyalást folytasson a fegyverszünetről, s az újjá­szerveződő magyar hadsereg felállításáról. Ekkor jött rá, hogy tulajdonképpen rehabi­litálta az apját, de azt is meg­értette, hogy egy egész nem­zedéket kell rehabilitálni. Si­monffy Andrással ilyesmiről beszélgethetnek azok, akik el­mennek a találkozóra. ikü Mozi Piedone Afrikában. Színes olasz kalandfilm. Csak 4 óra­kor! Yerma. Színes magyar— NSZK film, 6 és 8 órakor. mi hagyatékának a felkutatá­sa, ezek propagálása, közzé­tételükhöz kiadványok terve­zése. A festőművészről elne­vezett emlékház és a szadai Általános Művelődési Köz­pont művészeti rendezvényei és táborai szervezésében való részvétel, azok szakmai támo­gatása. Művészeti előadá­sok, szakmai, ismeretterjesztő programok szervezése. A baráti körnek rendes, tiszteletbeli és pártoló tagjai lehetnek. Rendes tag minden 18 éven felüli magyar állam­polgár, pártoló tag a 11—18 év közötti tanuló lehet. Kér­hetik felvételüket intézmé­nyek, vállalatok, brigádok, amelyek anyagi támogatásuk­kal, társadalmi munkával já­rulnak hozzá a kör működé­séhez. A rendes tagok évi 100. a pártolók 20 forint tagság; díjat fizetnek. A kör létrehozásának kez­deményezői azok jelentkezését várják, akik Székely Berta­lan szellemi hagyatékát ápol­ni kívánják, akik a kör cél­jaival egyetértenek, akik kép­zőművészeti ismeretekkel, öt­leteikkel annak munkájában részt vennének. Jelentkezni levélben vagy személyesen a következő cí­men lehet: 2111 Sz.ada. közsé­gi tanács, Dózsa György út 90. A részletekről felvüátfnsífás* ad Kelemenné Baross Zsuzsa. Címe: Általános Művelődési Központ. Szada, Dózsa György út 63. Telefon: Veresegyház 186. lése óta nagy változások tör­téntek az utóbbi székhelyén, illetve Szadán, ahol szintén voltak földjei. Mogyoródon édesipari termékeket csoma­goló üzem, szőlőfeldolgozó, bor- és burgonyatároló, száz köbméter befogadóképességű víztorony létesült. Az itteni gyenge homoktalajok termő- képességének fokozására, va­lamint terület- és vízrende­zésre több millió forintot köl­töttek. Hétszáz hektárnyi szőlőst korszerűsítettek, s új fajtákat is telepítettek. Ezek a kordo- nos művelésű szőlők hamaro­san termőre fordulnak, s vár­hatóan nagyobb hozamúak lesznek a régieknél. A telepí­tések költségei megközelítik az ötvenmillió forintot. Tavaly a mogyoródi terület új vízelvezető vápával gazda­godott, s a közeljövőben a ma­jorból a szőlőültetvény felé szilárd burkolatú utat építe­nek. Szadán ezekben az években szintén végeztek talajjavítást, tetemes volt az állattenyésztés fejlesztésére fordított összeg. A legjelentősebb ezek közül a kétszer 22 ezer 500 férőhelyű jércenevelő, amely húszmillió­ba került. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Hangszerbemutató (népi hangszerek), 14.30 órakor. Kesztyűbábkészítés, 14 órakor. Művelődéstörténeti játszóház 5. osztályosoknak, 15 órakor. Játszókörök a napköziben. Jellemzés, külső-belső tulaj­donságok, 14 órától. Na És klub: az A. E. Bi­zottság együttes Jégkrémbalett című filmjének bemutatója, 18 órakor. ISSN 0183—1957 ‘(Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom