Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

fckáscrök számvetése A család, a gazdaság is segít Számvetésre gyülekeznek a monori Data Ferenc mun- kásőregység tagjai ma délelőtt 10 órakor Vecsésen, a Felsőbabádi Állami Gazdaság ottani kerületének Iíalmi­telepi központjában. Az idei — évzáró, évnyitó — ünne­pi cgységgyűlésen megemlékeznek hazánk, s szőkébb pátriánk felszabadulásának 40. évfordulójáról, kitünte­téseket, jutalmakat adnak át. A meghívottak sorában ott lesznek ezúttal a családtagok, valamint az úgynevezett bázisszervek képviselői is. Az ő segítségük nélkül a kör­zet munkásőrei lényegesen mostohább körülmények kö­zött, nehezebben tudnának eleget tenni kiképzési fel­adataiknak. Ha a nagyközség fejlődésé­ről, gyarapodásáról beszélnek Pilisen, előbb-utóbb szóba ke­rülnek az acélszürke egyen­ruhások. Sokan vannak? Egy biztos, soknak látszanak, mert ott látni őket minden társa- dalmimunka-akcióban: járda­építésnél, iskola-, óvodabőví­tésnél, parkosításnál. Minde­nütt, ahol szükség van rájuk. A PENOMAH pilisi hizlal­dájában már évekkel ezelőtt önálló munkásőrraj alakult. Az Aranykalász Termelőszö­vetkezetben ugyanezt még csak tervezik, de így sincs okuk a szégyenkezésre. Dolgozóik kö­zül jelenleg öten tagjai a tes­tületnek, s a ma esküt tevő előképzősök között is ott lesz egyik fiatal gépkocsivezetőjük. Szép számmal akadnak a téeszben tartalékos, vagy le­szerelt munkásőrök is, akikre aktív társaikhoz hasonlóan, mindig számíthat a közösség. — Sajnos, az utóbbi öt év­ben tizenkét olyan emberünk, ment el más munkahelyre dolgozni, aki munkásőr volt — mondja Malik Károly, a tsz párttitkára. — ök másutt sem vetették le az acélszürke egyenruhát, de azért nekünk hiányoznak. Meg kell persze érteni: manapság nagy a csá­bítás, senkit sem lehet elítél­ni, mert elfogad egy jövedel­mezőbb ajánlatot Szerencsére vannak, s lesznek, akik itt, ná­lunk a helyükre állnak. Per­sze, a kiválasztás felelőssége a miénk ... — Nem lehet könnyű, kü­lönösen, ha tudomásul vesz- szük, hogy a közvetlen mun­kahelyi vezetők sem mindig lelkesednek, hogy egyik vagy másik dolgozójuk a többieknél gyakrabban van távol. — Őket is meg lehet érteni, hiszen a gazdasági feladatok elvégzését rajtuk kérjük szá­mon. De azért rendszerint si­kerül meggyőzni mindegyikü­ket, s az érintett kollektívá­kat is: a munkásőrségben a legjobbakra van szükség — hívja fel a figyelmet egy lé­nyeges kérdésre Puskás Imre tsz-elnök. — Az általunk a munkásőrségbé ajánlott em­berek munkaterületükön is példamutatóan dolgoznak, ezt várják el tőlük a testületben is. Nehéz teher ez számukra... — ... és a család, a felesé­gek számára is — egészíti ki az elnök szavait a párttitkár. — Minden elismerést, megbe­csülést kiérdemelnek, hiszen a szolgálatban, kiképzésen, vagy a társadalmi munkában részt vevő férj helyett a ház körül is nekik kell helytáll­niuk. Persze; ha szükséges, gazdaságunk is igyekszik se­gíteni : a gyerekek óvodai el­helyezésével, lakásépítési köl­csönnel .... ahogy tudunk. A pilisi Aranykalász Tsz azonban a munkásőrök na­gyobb családját is segíti: ha az egység vezetői igénylik, szállítóeszközt adnak, vállal­ják egyes létesítmények kar­bantartását — ingyen vagy mi­nimális térítés ellenében. — A számszakiak nem te­szik ezt szóvá most, amikor minden forintnak több helye is lenne? — Ezek a költségek nem okozhatnak gondot a miénk­hez hasonló méretű közös gaz­daság számára — jelenti ki határozottan Puskás Imre. — Ha ugyanis ez a tétel zavart keltene, akkor a gazdálkodás más területén kellene keresni a bajok eredőjét. A teljes képhez tartozik, hogy az Aranykalász Tsz ugyanígy kötelességének érzi Pilis, Nyáregyháza, s a lehető­ségekhez képest Csévharaszt, Monori-erdő fejlődésének, gyarapodásának segítését. Kö­rülbelül egymillió forintra te­hető a támogatás papíron, szá­mokkal is kimutatható értéke, s legalább ennyire a kisebb munkahelyi közösségek, a szo­cialista brigádok spontán ak­cióinak eredménye. Példaadók, s a példát kö­vetők tehát bőven akadnak a pilisi közös gazdaság 600—650 dolgozója között. Munkás­őreik pedig a jók között is a legjobbaknak számítanak: a termelőszövetkezet vezetősége, közössége méltányolja több­letvállalásaikat. A jó együtt­működés kamatozik: az üzem és a környező települések hasznára. V. J. Pilis Áramszünet A DÉMÁSZ monori körzet- szerelőségétől kapott értesítés szerint január 14-én, hétfőn 8 tói 15 óráig áramszünet lesz Pilisen a Kossuth Lajos, a Rá­kóczi, a Bencze utcák és a vasút által határolt területen, továbbá a településnek a sí­nektől Nyáregyháza felé eső részén. ŐRI iífici A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1985. JANUÁR 12., SZOMBAT fáegyjultak az érdek Fűrészek vijjognak a hidegben „Meglehetősen nehéz évet tudhat maga mögött a Nagy­kunsági Erdő- és Fajeldolgo­zó Gazdaság monori erdészeti üzeme. Különböző okok miatt erőteljesen beszűkült a fapiac 1983-ban, és súlyos értékesíté­si nehézségeket okozott a mo- noriaknak is. Még a különbö­ző árkedvezmények, a fuvar- költség csökkentése sem jelen-* tett vonzerőt a vásárló part­nereknek.” Ezeket a sorokat pontosan egy évvel ezelőtt ír­tuk lapunkban. Pótlásra nyárfa — Hogyan zárták a múlt évet, milyenek az idei kilátá­sok? — erről kérdeztük Szöör Levente üzem igazgatót. — Tavaly nem kevesebb, mint 45 ezer köbméter fát ter­meltünk ki, ebből 18,5 ezer köbméter tűzifa volt. Az utób­bi mennyiséget a lakosság ré­szére értékesítettük, csaknem felét közvetlen az erdőből vá­sárolták meg, segítettek a ki­termelésben is. Ez a mennyi­ség elegendő volt, mivel az előző évi kitermelést 3 ezer köbméterrel fölülmúlta. — Tudtak-e erdőfelújítást végezni? — Most már hosszú évek óta 200—220 hektár területen vég­zünk erdőfelújítást, így tör­tént 1984-ben is, zömében fe­nyőt, tölgyet, akácot és neme­sített nyárfát. Ugyanakkor 1,4 millió csemetét neveltünk sa­ját és vállalati célra, de érté­kesítettünk is. Az aszály egyébként nem sújtotta külö­nösebben az erdőt. Ugyanis régi tapasztalat, hogy a csapa­dékhiány abban az évben még nem érezhető a fák fejlődésén, hiszen azok gyökérzónája jó­val mélyebben van, mint az egyéb növényi kultúráké. A húsz évnél idősebb fák viszont észre sem veszik a csapadék- hiányt, hiszen fejlődésüket az már nem befolyásolja. Sze­rencsére mi már több év óta új nemesített szaporítóanyagot használunk, amely jobban al­kalmazkodik az itteni klímák­hoz és talajviszonyokhoz. Ta­valy elsősorban azokat a fákat vágtuk ki, amelyek már rossz állapotban voltak. Helyüket nemesített nyárfákkal pótol­tuk éppen a fent említett okok miatt. — Gazdaságilag hogyan ér­tékeli a múlt évet? — Rendkívül nehéz évet hagytunk magunk mögött. A bizonytalan piac csak nehezí­tette helyzetünket. Ennek elle­nére 167 fős kollektívánk szor­galmas munkájának gyümöl­cse a várhatóan 11 millió fo­rintos nyereség. Különösen ne­héz féladát hárult a kerület- vezető erdészekre, akiknek szinte naponta új és új teen­dőket, problémákat kellett gyorsan megoldaniuk a mun­kásokkal. A korábbi évekhez képest jóval kevesebb — csu­pán 4 hektár — új erdőt tele­pítettünk. mivel nem volt több területünk. Rendetetböngészők — Milyenek az idei kilátá­sok? — Egyelőre csak 20—22 ezer köbméter fa kitermelésére, il­letve leszállítására van meg­rendelésünk. A papírgyárak ódzkodnak a megrendeléstől, a közvetett export is veszélybe került. Azért bízunk abban, hogy hamarosan megérkeznek az újabb megrendelések cí­münkre. — Teljes intenzitással folyik jelenleg is a fakitermelés, fű­részek hangos vijjogásától visszhangzik a végtelen erdő. Az erdőművelési ágazatban dolgozók a vadkárelhárítással foglalkoznak, s rájuk hárul az erdőtisztítás is. Csévbaraszti és tápiószecsői üzemünkben parkettfrízt és egyéb faipari termékeket állítunk elő. Meg­nőtt az érdeklődés a parketta iránt, hiszen az idén tovább emelkedik a kislakásépítők száma. Ők köztudomásúan sze­retik a parketta felhasználását az építkezés során. A Darkett- frízt a gazdaság pusztavacsi SZOMBATI MOZAIK'.'— SZOMBATI MOZAIK - SZOMBATI MOZAIK - SZOMBATI mám* Mosolyog az értekezlet S ok mindenért vagyunk morcosak mostanában, de azért nem mondhatnák, hogy ■mogorvák lennénk. A magyar ember — tartják róla az ide­genek— a legnehezebb hely­zetben is képes elnevetni ma­gát. Hát még egy értekezle­ten, ha a hozzászólók okot adnak rá ... Kinevetni senkit sem illik, aki — amatőr szónokként — vállalja u nagy nyilvánosság előtti szereplést és hibát vét. A somölygását mégsem tudta eltitkolni a hallgatóság, ami­kor a közelmúltban valaki többször is kijelentette: „az a baj, elvtársak, hogy egyene­sen elmegyünk a problémák felszínén”. Egészen más okból moso­lyogtak egy másik tanácsko­zás résztvevői, amikor Tóth József, a Rákosmezeje Tsz el­nöke a kisvállalkozások elő­nyeit, buktatóit ecsetelte, s szóba került az anyag, alkat­részellátás, azzal kapcsolatban pedig a csúszó-, illetve kenő­pénz is. „Hamar rájöttek az emberek, hogy olcsóbb a zsír, mint a traktor.” Vagyis: meg­találták a célhoz vezető leg­gyorsabb — ha nem is legtisz­tább — titat... Azután egy másik furcsaságról beszélt az elnök. „A szakcsoportban vég­zett munka jótékonyan hat az emberek egészségére — bi­zonygatta az egyik ágazat példáján. — Amióta ugyanis kevesebben végzik el ugyan­azt a munkát, tehát több a dolguk, jelentősen csökkent a táppénzes napok száma.” S hamiskásan összekacsintott a hallgatósággal. Sedró János nyugdíjas előtte szintén téesz-elnök volt Pilisen. Mint mondta, az ö pél­dája még aktív korából való. „Volt egy ember, aki egész esztendőben egyetlen napot dolgozott csak a közösben. Megválasztásom után próbál­tam rábeszélni, győzködtem, s annyit sikerült is elérnem, hogy a következő esztendőben már hat napot töltött a téesz­ben. így azután a közgyűlésen őt kellett kiemelnem, mint aki 500 százalékkal többet teljesí­tett ...” A hallgatóság jót derült a találó példán. Sedró János ugyanis hozzászólásában — többek között — az elavult bázisszemléletet ostorozta. „A tagság persze megértette, rriennyit ért az a dicséret” — mondta. S értette persze az értekezlet is. Azért mosoly­gott ... tyogja ijedten —, hogy itt ha­marabb átjutok... Miért gondolta, nem tudni. Tán, mert a számtalan gon­datlan úttakarítás érvényte­lenné tette a mondást, hogy a legrövidebb út az egyenes? Észrevettük... ..., hogy a Volán 20. Vál­lalat monori üzemigazgatósá­ga gyorsan és rugalmasan reagált a hétfői „Kellemetlen sarok” című rovatunkban megjelent bírálatra. Az akkor emlegetett „szardíniás jára­tok” zsúfoltságát enyhítendő úgynevezett kisegítő járatot indítottak a Mortor—Pánd út­vonalon Bényéig. Az utasok nevében is — köszönjük. Érvénytelen — Százezreket ér a kerítés — dohog a szerkesztőségben egy betoppanó, párafelhőket eregetve az ajtóban —, de ar­ra már nem futja, hogy a ha­vat, a jeget eltakarítsák elő­le! A szokásos téli téma: so­kan nem veszik a fáradságot maguknak, hogy Monoron — de akár másutt is — legalább valamelyest megkönnyítsék embertársaiknak a közleke­dést, letakarítsák a járdáju­kat. De hát olykor a köz út­jain is hasonló a gond. A mo­nori Kossuth Lajos utcában például nagy igyekezettel ka­paszkodik az elárvult üzletso­rok előtti járdaszélen magaso­dó jég- és hókupacra egy idős asszony. Az egyenes járda csúszik, a lejtős lejáró is csú­szik, de a legjobban a dom-i bocska. Esik is akkorát sze­gény asszony, hogy hárman ugranak a csattanás után talp­ra segíteni. — Ügy gondoltam — mo­Tiiske Olyan hideg volt a héten, hogy ilyenkor rendes em­ber a kutyáját sem zavar­ja ki az udvarra. Hogy Monoron vajon há­nyán cáfolták meg ezt a mondást, csak találgatni lehet. A főtértől a vasútál­lomásig ugyanis kisebb-na,- gyobb kutyafalkák kóbo­rolnak, riogatva a járóke­lőket, felborítva a szeme­teskukákat, gyakran meg­dézsmálva az üzletek ajta­jába lerakott péksüte­ményt, tejet. Hovatovább a különböző közintézmé­nyek nyitott udvarára is bemerészkednek. Köztudott, hogy Monoron — bármennyire is kellene — nincs gyepmester (ma­gyarán: sintér). Tervekről — a vecsésiekkel közösen — már hallottunk, de ma­radt midden a régiben. Ez p'edig nem megoldás. Talán bátrabban, s gyakrabban kellene kezdeményezni. Miért épp olyan gmk ne alakulhatna, amelyik meg­ragadná — a kutya fülét?! másik játékterembe is. Van pénzünk, s kinek mi köze hozzá — válaszol flegmán, s visszamegy a társakhoz. A fentiek több tanulsággal is szolgálnak. A játékautoma­ták ideje lassan lejár, a ren­delet értelmében ki kell vonni azokat a forgalomból. A ven­déglátó egységek most rex- meg biliárdasztal okkal pró­bálják ellensúlyozni a „ki­esést”. Azt azért hozzátehet­jük, hogy ezek a játékok nem gyerekeknek valók. Bár biz­tos, nem tiltott, hogy ők is játsszanak rajta, de azért mégiscsak furcsa látványt nyújtanak itt az apró legé­nyek. A szülőknek vajon hogyan számolnak el szabad idejük­kel meg a zsebpénzzel? Meg­válaszolatlan kérdések. Egy­szer még azt is megérjük, hogy a gyerek rexezők sört isznak, s úgy játszanak az eszpresszókban. Sbx Kortyolgatom a kávét a pult mellett Gyomron, az eszpresz- szóban. A belső teremből hangos hahotázásra leszek fi­gyelmes, s amikor bekukkan­tok, az ifjú vendégek is ész­reveszik érdeklődésemet, s hirtelen hátrakapják a fejü­ket. Tíz-tizenkét éves srácok lökdösik a rexasztal golyóit. Jó ideje itt lehetnek már, mert az asztalon ott sorakoznak a süteményestányérok. A leg- dundibb még a pulthoz megy. s újabb „rundót” kér, három óriás krémest. Megkérdezem tőle: — Nem tudnátok máshol eltölteni a szabad időtöket? — Mi rendszeresen idejá­runk, még ma elmegyünk a Jégpálya Több hónapja már, hogy a posta szakemberei telefonká­beleket fektetnek Gyömrö fő­utcáján. A hét közepén a Táncsics és a Mendei út sarkán ismét ott serénykedtek a szakembe­rek, az aknákat ugyanis elön­tötte a víz. Kiszívatták a mélyből a vizet, s a járdára, úttestre folyatták. A mostam nehéz közlekedési, útviszo­nyok éppen elég gondot jelen­tenek a járművezetőknek, gya­logosoknak egyaránt. A víz még aznap odafagyott, valóságos jégpáncél keletkezett egy darabon, balesetveszélyt teremtett. Nem lehetett volna más­képp, esetleg földdel leszórni a jeget? SMwM' Gombán, 18 órától, ma és holnap: Kincs, ami nincs. Gyomron, a művelődési ház­ban. ma és holnap 16.30-tói és 18.30-tól: Szalamandra. Mono­ron, mindkét napon 16-tól: Ví- zipók-csodapók, 18-tól és 20- tól: Lady Chatterley szeretője. üzemébe szállítják, ahol kész- terméket állítanak elő belőle. — Az új gazuasagi szabályo­zók bizonyára nehezítik gaz­dálkodásukat. — A vállalat központjától kapott értesülésünk alapján a’ szabályozók előreláthatólag 20—22 millió forint többletel­vonást eredményeznek a NE- FAG-tól. Ezt ki kell — együtt a többi üzemmel — gazdálkod­nunk, sőt törekedni szükséges a nyereségre is. Január 1-től a mezőgazdasági üzemek szabá­lyozói vonatkoznak ránk is, pontosabban az agrár- és élel­miszer-termelő ágazatok utasí­tásai. Számviteli szakembe­reink ezekben a napokban, he­tekben tanulmányozzák a ren- deleteket, hogy aztán jól tud­ják majd alkalmazni. — Folyamatos a téli karban­tartás, kissé javult az alkat­részellátás. A vállalati köz­ponttól ígéretet kaptunk arra, hogy a régi, elhasznált gépe­ket folyamatosan újakra cse­rélhetjük ki. Terveink között szerepel új traktorok, gépko­csik vásárlása. Készül a mérleg — Az év eleje óta nagy munkában vannak az irodai alkalmazottak is, akik hozzá­fogtak az üzemi mérleg készí­téséhez. Fontos és pontos ada-.. tokát szolgáltatnak majd a gazdaság központjának, amely:: február végére készíti el a végleges vállalati mérleget. G. J. Hétfőn Néhány olvasónk panasz­kodott: számukra még szo­katlan lapunk hétfői meg­jelenése, levelesládájukban felejtették az újságot. Ta­lán segítünk nekik, ha je­lezzük, hogy miről olvas­hatnak oldalunkon január I4-én. Százegy esztendős matró­na vendége volt munkatár­sunk Pilisen, ahol Szokn­ia Pálnéval Petőfiről és a hazaszeretetről is beszélge­tett. A monori önkéntes tűzol­tók közgyűléséről, gondjai­ról szóló tudósításunkban feltesszük a kérdést, va­jon elegendő-e tulajdon­képpen egy családra ala­pozni a tűzvédelmet. „A lányok szépek akar­nak lenni.” Erről az örök érvényű igazságról szól Üllőn készített riportunk. A „Kellemetlen sarok­ban” egy kontár ügyletei­nek tanulságait boncolgat­juk. ÜGYELET Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyomron: köz­ponti ügyelet (Steinmetz ka­pitány u. 62., telefon: 70.). Mo­noron, Monori-erdőn, Csévha- raszton. Vasadon és Péteri­ben: központi ügyelet (Mono­ron, a rendelőintézetben), Maglódon és Ecscren: dr. Kóspál Lajos (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis. Rákóczi u. 40), Sülysápon, Úriban és Mon­dén: dr. Csernyk Zoltán (Men- de), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: központi ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Baj- csy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton 7-től 14-ig Monoron, a rendelőintézetben, egyéb idő­pontban, tehát szombat dél­után és vasárnap egész nap Budapesten, a VIII. kerület­ben, a Szentkirályi utcai szak­rendelőben. Ügyeletes állatorvos: dr. Felde István Monor, H. Ko­vács J. u. 11. Beteg állatok bejelentése: reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén. (ISSN 0133—2851 (Monori Hírfap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom