Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

1985. JANUAR 11., PÉNTEK Növekvő export, csökkenő nyereség Évzáró ipari szövetkezetek A dinamikus növekedés jel­lemezte tavaly is a jnegyében az ipari szövetkezetek gazdál­kodását. Bár még az adatok nem véglegesek, az már most bizonyos, hogy 1985 végére alaposan túlteljesítik árbevé­teli terveiket. Ebben nagy szerepe volt an­nak, hogy szűkebb pátriánk­ban eddig több mint félszáz kisszövetkezet alakult, a ha­gyományos formában működő közösségek pedig rugalmasan alkalmazkodva a piac változó igényeihez, igyekeztek ver­senyben maradni. Termékeik nemcsak idehaza, hanem kül­földön is keresettek, ezt bizo­nyítja, hogy 1934-ben csak­nem 15 százalékkal növelték tőkés exportjukat — ennek értéke, mintegy 175 millió dol­lárt tesz ki várhatóan —, s a szocialista országokban is el­adtak körülbelül 700 millió rubelnyi árut. Akad persze néhány terü­let, ahol elmaradnak a ter­vektől. Ezek közé tartoznak a szolgáltatások, amelyek az el­telt években nem úgy fejlőd­tek, ahogy arra eredetileg szá­mítottak. A tavalyi szabályozók nem kedveztek a tőkés export nö­velésének sem. Mint kiderült, a dollárbevételek emelkedése kedvezőtlenül hatott a nyere­ségre, hiszen jelenleg a leg­jobb üzleteken is alig van ha­szon, s gyakori, hogy a nyu­gati piacokon értékesített áru veszteségeket okozott a ter­melőnek. F. Z. A jövő héten Bemutatkoznak a fővállalkozók A fővállalkozások helyzeté­ről kiállítással egybekötött konzultációsorozatot szervez a Magyar Kereskedelmi Ka­mara és az Ipari Miniszté­rium, január 14—18. között A rendezvényen tervezőin­tézetek, gyárak, szerelőválla­latok, fővállalkozó és küike reskedelmi vállalatok mutat­ják be azokat a komplett be­rendezéseket, technológiai gép­sorokat, szerelési és építés technológiákat, amelyeket ön­állóan vagy kooperáciában szállítani tudnak. A kiállítók bemutatják azo­kat a létesítményeket — la­boratóriumokat, oktatási in­tézményeket, magas raktára­kat, szivattyútelepeket, mező- gazdasági és élelmiszeripari létesítményeket, stb. —, ame­lyeket fővállalkozással t készí­tettek el itthon és külföldön. Mi legyen a veszteségesekkel? Csődszabályok és vállalatok Ki gondolta volna, hogy egy állami gazdálkodó szervezet csődjénél a magánvállalkozók zokognak majd a legjobban. Amint ugyanis az újságok részletesen megírták, a múlt évben felszámolt Pest megyei Tanácsi Építőipa ft~V$ífálat esetében az utolsó pillanatig úgy tűnt: az érvényben lévő csődszabályok szerint a ma­gánvállalkozók húzzák a rövi- debbet. A felszámolási rende­let 13. paragrafusa alapján ugyanis a bukott cég vagyo­nából először teljes egészében ki kell fizetni az adókat és a bankhiteleket, majd a hitelező állami vállalatokat s csak ezt követően reménykedhet­nek a magánszemélyek. A hagyományt Követték Ez csupán az egyetlen pont­ja az érvényben lé\ő, és az utóbbi időszakban sokat os­torozott csődszabályoknak. So­kak szerint maga a szabályo­zás is csődben van. Ami pél­dául az említett paragrafust illeti, a szakértők egy része amellett voksol, hogy felszá­molás esetén se a költségve­tésnek. se a bankoknak, se a vállalatoknak, se a magán­vállalkozóknak nem szabad a többieknél nagyobb garanciát adni követelésük kiegyenlíté­séhez. Mások indokoltnak tartják a kicsik elsőbbségét, mondván, hogy a banknak és az állami szerveknek inkább van rálátása a gazdálkodó te­vékenységére, mint a szállító partnernek vagy a magánvál­lalkozóknak. Mindenesetre az tény, hogy a Petév magáncégekkel szem­beni adósságait — a kormány elnökének döntése alapján — végül is méltányossági alapon kiegyenlítették a költségvetés­ből és hogy a később felszá­molt Irodagépipari és Fi­nommechanikai Vállalat va­lamennyi hitelezőjének egy­aránt 60-60 százalékot fizet­nek. Ez arra enged következ­tetni, hogy a gyakorlat nem a jogszabályt, hanem a Ma­gyarországon és másutt is kialakult igazságosabb hagyo­mányt követi. eljárás szabályai is megértek az újragondolásra. Gondot okoz például, hogy az érvényben lévő szabályok lehetőséget adnak a vállala­tok halódásának elhúzódására, és ezáltal az egész társada­lom érdekeit veszélyeztetik. Miről is van szó? Jelenleg a felszámolás elrendelésére — pénzügyminiszteri egyetértés­sel — kizárólag az alapító szervnek van joga. Ez, leg­alábbis az eddigi esetek erre utalnak, csak késlelteti a dön­tést. A korábbi gyakorlat sze­rint a hitelezők is indítványoz­hatták a csődeljárást. Hasonló szisztémát alkalmaznak a fej­lett ipari államokban is. Az eljárás lépcsőfokai le­hetőséget adnak arra, hogy elkerüljék az azonnali felszá­molást, és haladékot adjanak a kátyúba jutott vállalatnak. Az NSZK-bali AEG Telefun- ken esetében például a hitele­zőik maguk mondtak le köve­telésük egy részéről, remélve, hogy ennek révén és a korsze­rűsítési programok segítségé­vel nagyobb garanciával jut­nak a maradék összegekhez. A beavatkozás ezek szerint nem a gazdálkodó szervezet sorsának végső megpecsételé- se, hanem olyasfajta vészjel­ző, ami vegetálás és agondzá- lás helyett felépülésre — új vezetés, új termelési progra­mok. vagy a meglevő eszkö­zök egy részének értékesítése révén —, talpra állításra kény­szeríti a gazdálkodót. Kié legyen a döntés ji>ga? Átalakuló, új alapokon fel­épülő gazdaságirányítási rend­szerünkkel is jobban harmo­nizálna egy olyan — felszámo­lást elkerülő — vesztesógren- dezési folyamat, amely első­sorban az adások és hitelezőik alkujának tekintené a vállalat megmentését. Hiszen az ő pénzük is kockán forog. Az más kérdés, hogy társadalmi- gazdasági rendszerünkben to­vábbra is lesznek olyan vál­lalatok, amelyek- működéséhez, létéhez — ha még veszteséges is — társadalmi-politikai ér­dek fűződik. Mi sem termé­szetesebb, minthogy ezekben az esetekben a központi szer­veké, az államé legyen a dön­tés joga. Egyébként pedig minden bi­zonnyal megelőző vészjelző­ként szolgálhatna o hitelezők figyelmeztetése. Márcsak azért is, mert leginkább így van esély annak elkerülésére, hogy néhány veszteséges vállalat másokat is adóssá tegyen. Molnár Patricia Itt folyamatos a munka Az áltat is érzi a szeretetet A behavazott táj késő esti csendjét csak a távolból ide­szűrődő kutyacsaholások tö­rik meg időnként. Elnéptele­nedtek az utak is, az árokpart nagy fájának ágai között egy sötét folt: a galamboktól ret­tegett vércse foglalta el éjjeli szállását. A Monori Állami Gazdaság gombai kerületének központ­jában az alig egy éve épült tejház ablakai fénysugarakat vetnek a hóra. Kerekes /-nd- rásné, miként az elmúlt évti­zed minden estéjén, most is a kétezer literes hűtőkádak kö­rül serénykedik. A patikatisz­taság Fűrész Ferencné szor­galmát is dicséri, ő éppen a negyedik kád súrolását, fer­tőtlenítését, mosását fejezi be Félmillió cs'ra — A tejház vezetője Bódy Miháíyné, o a délelőttös mű- szasban dolgozott, én a he­lyettese vagyok — tájékoztat Kerekesné. — Ezen a csőrend­szeren érkezik a harminckét fokos tej a kádba, ezzel a kap­csolóval meg a keverőlapát forgási irányát és a hűtést sza­bályozom. Ot fokra kell lehű­teni a tejet. Megmérem a zsír­tartalmát, a benne levő bakté­riumok számát és a tej fizikai tisztaságát. A mintavétel után meglepe­téssel hallom: nem egészen félmillió csíra, azaz bakté­rium van a tejben, s ez azt je­lenti, hogy jó minőségű. Ha fél- és egymillió között lenne ezeknek a szabad szemmel nem látható, parányi testek­nek a mennyisége, akkor a tejipari vállalat a szokásos hat forint ötven fillér helyett hu­szonöt fillérrel kevesebbet fi­zetne literenként. A pasztőrözés arra való, hogy ezektől a parányi lényektől is megtisztítsa mindennapi ita­lunkat, amely — mint tudjuk erő, egészség. Hortobágyi Károly műszak­vezető azt a helyiséget mu­tatja meg, ahonnan a tej a ká­dakba érkezik: a fejőházat. Ifjú Adám István, Magócsi Jó­zsef, Mudrák Attila és ifjú Papp Géza fejőmesterek Nagy Sándor felhajtóval együtt ezen az estén százhetvenkilenc te­héntől kétezerötszáz liter tejet szivattyúznak le a modern gé­pekkel. Nyalogatja hátát Aki ezt a műveletet csak fil­meken látja, azt hihetné, hogv a tejtermelés mennyisége csak az állat képességeitől és a ta­karmányozástól függ. Ezt a feltételezést Hortobágyi Ká­rok egy példával cáfolja: volt egy fejő, aki ugyanazoktól a tehenektől csak fele annyi te­jet kapott, mint ifjú Papp Géza. Mi hát a titka akkor a na­gyobb ‘eljesítménynek? Az ál­latok szeretete — hangsúlyozza a műszakvezető. Szavaiból az derül ki. hogy minden tehén egy-egy egyéniség. Van, ame­lyik csak akkor adja le a te­jet, ha közben nyalogathatj i a fejőmester hátát. Van, ame­lyiknél a simogatás, megint másiknál a becéző szó éri el a kedvező hatást. — Ütleget a fejőházban nem­hogy használni, de még bevin­ni sem szabad — szögezi le határozottan Hortobágyi Ká­roly. — Sőt még a szitkozódás, a hangoskodás ts tilos. Jó s"ó- val többet lehet elérni a jó­szágnál is, mint az ostorral. A fejőmesterek ügyesebbje megkeresi a havi 9 ezer forin­tot is, de aki a munkájukat látja, az nem irigyli tőlük. Tőgymosás, -törlés, a fejőgép felhelyezése, majd annak i eg- igazgatása. aztán a fejőkely- hek levétele, a tejcsepp letör­lése és a fertőtlenítés tartozik a munkaműveleteik közé. Is­merniük kell a tőgy biológiai felépítését is annyira, hogy ha valamelyik tehén testében gyulladás keletkezne, azt rög-, tön észrevegyék. Szorgalommal megéri A gépek működésére most Boroas József karbantartó vil­lanyszerelő ügyel. Sűrűn kell cserélni a fogiaia tokát és elektromos érzékelőket, mert az ammóniák maró hatására hamar tönkremennek — zsör­tölődik. Ismert szakemberek szerint nem gazdaságos a tejtermelés Magyarországon. Hortobágyi Károly viszont az itteni ta­pasztalatok alapján határozot­tan állítja: koncentrált állat­tartással igenis kifizetődik, Csak szakértelem és lelkiisme­retes munka kell hozzá. Éjjel egy órakor megérkezik a tejipari vállalat tartálykocsi­ja. A kádak színültig telve várják most is, mint minden éjjel. Itt ünnep nincs, csak munka van, az év minden napján. Ezért nem hiányzik sohasem az asztalunkról a tej. Cseri Sándor Csak mérsékelt élénkülés várható Alapos piaci munkát kíván A hazai gépipar a számítások szerint 1983-ben három százalékkal, vagyis az ipari átlagot meghaladó mértékben növeli termelését. Bár a népgazdaságban általában csak mérsékelt élénkülés várható, a ko­rábbi évekhez képest valamelyest nagyobbak a különböző ágazatok beszerzési lehetőségei egyes beruházási javakból. Tartós fogyasztási cikkekből pedig a folyamatosan növekvő igények miatt elengedhetetlen a termelés fokozása. A gépipar számára további lehetőségeket kínál a vállalatoknak az a törekvése, hogy hazai cikkekkel pótolják a nehezeit és drágán beszerezhető importtermékeket. A népgazdaság számít a gépipari export számottevő növelésére. A számítások sze­rint a szocialista országokba irányuló kivitel mintegy 5—7 százalékkal növelhető. A ru belelszámolású export nagy része hosszú távú, tartós kap­csolatokra épül, ami elősegíti a termelő kapacitások még jobb kihasználását. A konver­tibilis elszámolású kivitelnek az ipari átlagot meghaladó ütemű dinamikus bővítését pedig elsősorban az indokol­ja, hogy ez az ágazat viszony­lag mérsékelten importigé nyes, és a termelés gazdasá­gosan megszervezhető. így a népgazdasági terv a gépipar tőkés exportjának 8—9 szá­zalékos növekedésével számol. Azt is figyelembe vették, hogy a fejlődő országokbeli partnereink fizetési nehézsé­fc c-M~ Kimutatható a gazdasági haszna Apró ötletekből tetemes összeg Nemcsak vállalkozási kedvünktől függ, hogy beievágunk-e egv újabb pályázat elkészítésébe. Érzékelnünk kell a problémát, és per­sze megoldást is keli találni. Mindenesetre ez az első dolgozat, amit tavaly benyújtottunk az MTESZ az energiatakarékosságért pályázat­ra, meghozta a kedvünket a további munkához. Jogszabályra varva Kár lenne a szót veszteget­ni, ha csupán két vállalat ügye lenne a tartós veszteség vagy a csőd. Csakhogy: tavaly a nem mezőgazdasági ágazatok­ban 62 százalékkal emel­kedett a veszteséges gazdál­kodók száma, és ennek csak­nem háromszorosa — 173 szá­zalékos — volt a veszteség összegének növekedése. Miután a magyar gazdaságirányítás régóta hangoztatott elve, hogy a tartósan veszteséges és ala­csony hatékonysággal működő vállalatokat meg kell szüntet­ni, fel kell számolná, a csőd­blokkból ugyanis 50-50 tonna gőzt lehet kiadni. Ám csak akkor, ha a blokkok legalább 100 megawatt felett termel­nek, s miint ismert, energiata­karékossági szempontok miatt egyre gyakrabban állunk ez alá, 80 sőt 50 megawattra is csökkentve a minimális ter­helést.. Száz megawatt alatt pedig blokkjaink nemhogy hőt nem biztosítanak, hanem még maguk is 15-20 tonna hőener­giát használnak fel. Ezért kezdtünk foglalkozni a gondo­lattal: mi lenne, ha egy átkö­téssel Legalább ezt a 15-20 tonnányi hőmennyiséget saját forrásból biztosítanánk a mi­minimum terhelésekor. — Tehát, ha jól értettem, többlet-hőenergiát nem tud­nak adni, de az újítás révén nem igényelnének a hőszol­gáltató turbináktól? HetvenmiKió forint — Igen. S hogy jobban ér­zékelni lehessen ennek hasz­nát, íme néhány adat: az ötlet megvalósítása blokkonként mintegy 100 ezer forintot igé­nyelne. Azáltal viszont, hogy alacsonyabb nyomású gőzzel íűtenénk a berendezéseket, a kalorikus megtakarítás évente 20 millió forintot jelentene a vállalatnak. S további 50 mil­lió forintot, amit ugyan nem érzékelne vállalatunk, mert az népgazdasági szinten jelent­keznék. Ha ugyanis lehetővé válik'a' drágább szénhidrogén­re épült blokkok száz mega­watt alá terhelése, a szüksé­ges villamos energia olcsóbb széntüzelésű berendezésekkel is előállítható. Pályázatunk­nak egyébként van egy kiegé­szítő része is, ebben gazdasági számítások találhatók. Ezek alapján állítottuk össze, hogy milyen sorrendben érdemes bekapcsolni az egyes forráso­kat, amikor a hőszükséglet emelkedik. Nekünk beugrott — Önök itt az F—1 kalori­kus üzemben nem a hőellátá­sért, hanem a villamos ener­gia szolgáltatásért felelősek. S bár a pályázatból kiderül, hogy miként kapcsolódik a kettő össze, számomra mégis hiányzik az indíték, amiért egy tulajdonképpen másokra nehezedő problémát vettek a nyakukba és oldottak meg. — Maga a feladat az egész vállalatnál ismert volt, s azt hiszem mindenkit foglalkoz­tatott, függetlenül attól, hogy közvetlenül is érintette-e vagy sem, Attilának beugrott a megoldás — mondja Belső István —, s mert az ötletet mi is jónak találtuk, közösen álltunk neki a kidolgozásnak. A nyers elképzelésből nem egyik napról a másikra ké­szült el az újítás, amit a DHV vezetőinek nyújtottunk be; majd a nyertes pályamunka. A műszaki-gazdasági számítá sokhoz igen sok adatot gyűj főttünk, feltételezéseinket el­méleti számításokkal támasz­tottuk alá és a szemléltetéshez több rajz is készült. — Pontosan 17 ábrából, 16 táblázatból és 30 gépelt oldal­ból áll a dolgozat. Esték, hét­végék mentek rá. S bár nyil­ván siker az, hogy az MTESZ- en keresztül neves szakem­berek is jónak találták az el képzelést, az igazi elismerés mégiscsak az ötlet bevezetése lenné. Számíthatnak-e rá? — Amit leírtunk, azt tavaly áprilisban egy-kót órára ki is próbálhattuk egy ideiglenes át­kötéssel. A végleges döntést vezetőink a régi kazánok re­konstrukciójának következmé­nyeitől tették függővé. Rés2- eredményért persze már most is érdemes lenne megvalósíta­ni. Egy éve adtuk be újítá­sunkat, számíthatunk arra, hogy még az idén elbírálják. Hiszen kimutatható gazdasá­gi haszna van, és — mint ahogy azt az MTESZ-ben a pályázat értékelésekor is hangsúlyozták, — az ener­giaipar a legnagyobb energia- fogyasztó, ezért itt minden apró kis megtakarítás tetemes összegekre rúghat forintok­ban. El. E. gei talán oldódni fognak, és a fejlett országokba irányuló kiviteli lehetőségek is széle­sednek. A kivitel növelése azonban mindenképpen az ed- . diginél alaposabb piaci mun­kát kíván, s jobb cgyüttmfi- : ködöst az exportmunkában részt vevő vállalatok között. Ezúttal is az átlagosnál di­namikusabban nő majd a köz­úti jármüvek és részegységek, a háztartási és a tartós fo­gyasztási cikkek és egyes elektronikai termékek előállí­tása. A piaci lehetőségek számbavételével mérsékeltebb fejlődésre van lehetőség az egyedi nagy berendezéseket, mezőgazdasági gépeket és szerszámgépeket gyártó nagy vállalatoknál. Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépekből még mindig kisebb a belföldi piac igénye, mint néhány év­vel ezelőtt volt, de a gyártók eladási lehetőségei javíthatók különféle részegységek gyár­tásának bővítésével. Jelentős előrelépés várható a szerszám- gyártásban. Minden eddiginél több keményfém-szerszám és -lapka készül, és felkészülnek a modern csigafúrógyártás meghonosítására is. A járműiparban az egyik legfőbb cél az importalkatré­szek hazaival való helyettesí­tése. Járműiparunk korszerű­sége, az igényes gyártmány- választék továbbra is kedve­ző lehetőséget ad a konverti­bilis export fokozásához. Ugyanakkor mind itthon, mind külföldön még mindig nehezebb eladni a korszerű energetikai gépeket és készü­lékeket, ami befolyásolja* a termelés bővítésének lehetősé^ gét. Az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap 1985-ben a gépipari vállalatok belső ér­dekeltségének javítása és a vállalati szervezeti formák korszerűsítése. A szabályozó- rendszer változásának arra kell ösztönöznie a vállalatokat, hogy a piaci igényeknek mű­szakilag megfelelő és gazda­ságosan értékesíthető termé­keket hozzanak forgalomba, javuljon teljesítőképességük, és igyekezzenek jobban hasz­nosítani azokat a kapacitáso­kat is, ahol rendeléshiány vár­ható. Mindennek érdekében hatékonyabb és összehangol­tabb szervező munkára, a minőség folyamatos javítása érdekében pedig jobb együtt­működésre van szükség az alapanyagokat előállító kohá­szat és a feldolgozóipar között. Varga Attila, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat F—1. ka- toríirtts üzemének vezetője és munkatársa Belső István fő­művezető, valamint Vészeli Károly üzemmérnök, — aki időközben már új munkahe­lyet keresett — harmadik dí­jat nyert a Javaslat a DHV tizenhat báros gőzrendszer biz­tonságának és gazdaságossá­gának javítására című pályá­zattal. A megírás körülmé­nyeiről, indítékairól beszél­gettünk az alkotókkal. Csak egy átkötés — Létkérdés, hogy vállala­tunk zökkenőmentesen bizto­sítsa a Dunai Kőolajipari Vál­lalat termeléséhez a tizenhat baros gőzt. Korábban ez nem is okozott problémát. Ám az utóbbi években egyik oldalról megnőtt a DKV és a százha­lombattai lakótelep hőenergia­igénye, a másik oldalon pedig csökkentek az ehhez szüksé­ges források. A hőszolgáltató turbinák természetesen to­vábbra is működnek. Csak­hogy eddig rendelkezésünkre állt némi tartalék is: a villa­mos energiát termelő hat, egyenként 215 megawattos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom