Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

/■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1985. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK A Pest megyei úttörőelnök­ség mellett dolgozó úttörőtör­téneti bizottság a közelmúlt­ban tartotta vándorgyűlését Túrán. A cél a tízéves Gal- ga-expedíció munkájának összegzése volt. A bizottság tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy egy gyérmekhagyorbány, milyen körülmények között képes egy évtizedig fennma­radni, valamint arra, hogy az úttörőcsapat életében milyen hatása jelentkezik az expedí­ciónak. Szarvas László, az expedí­ció kutatásvezetője tartott elő­adást az expedíció tartalmi munkájáról számot adva. Tíz évvel ezelőtt tizennégyen in­dultak el, szegényes felszere­léssel, de azzal a szilárd el­határozással. hosv felkutatják á Galna. patak forrását és vé- giajárják a viz 58 kilométe­res partját. Akkor egyik részt­vevő se gondolta, hogy e cso­dálatosan gazdag vidék meg­ismeréséhez hosszú évek kel­lenek! Bárkit megtanított A Galga-vidéken egyetlen történelmi korszak §em múlt el úgy, hogy valamilyen em­léket ne hagyott volna az utókornak. Ez a táj kimerít­hetetlen gazdagsággal megál­dott a népi hagyományokban is. Minden falunak más a népviselete, más dalokat éne­kelnek, más táncokat táncol­nak. A dombok tövében meg­húzódó völgyekben három nyelven szól a dal. A Galga völgye egy sor nagyszerű embert adott az or­szágnak. Itt élt például Farkas Pál, a környék eevetien faze­kasmestere. Bocskai házában nemcsak szívesen fogadta a látogatókat, de bárkit megta­nított a mesterség egyik-má­sik fortélyára. Galachévizcn élt Zsíros néni, a híres ötös- fogat vezetője, nem messze, Túrán, a népművészek falu­jában Ilona, nénj, a drukkoló- asszony. Juli néni a néoi csa­logány és Szaszkó József a eltérés. Ez a könyvek Buszé,- rik Zoltánnal, Pauló Lajossal és Sára Sándorral is büszkél­kedhet, a film és televízió ki­magasló egyéniségeivel. Szarvas László, a továb­biakban arról beszélt, hogy a kutatómunka mellett remek tábori életet sikerült kialakí­tani a Galga-expsdíción. Utóbb az acsaújlaki kastély parkja lett az állandó tábor­hely, ahonnan csillagtúrákat vezetnek a kutatócsoportok. Eddigi munkájukat diaképe­ken, mozgófilmeken és fény­képeken őrzik. Pozsonyi vendégek Gregus János munkásör volt az első hozzászóló. Elsősorban a Galga-expedíció társadalmi kapcsolajairól beszélt. Az idén nyáron már közel százan vet­tek részt a táborozásban, kö­zülük húsz felnőtt vezető. Pe­dagógus, tanácselnök, villany- szerelő, ápolónő, újságíró, la­katos, miunkásőrpanancsnok, s más foglalkozások képviselői. A vezetők között voltak régi diákok ,is, mint például Csősz Ágnes, aki tizenegy évesen az első expedícióban vett részt. Ma már orvosi asszisztens. A mozgalom támogatói a Galga vidéke Áfész, a Galga- menti Magyar—Kubai Barát­ság Termelőszövetkezet, a tú­rái nagyközségi tanács, a Bar­tók Béla Művelődési Ház, a városi és megyei rendőrkapi­tányság és munkásőrség. A gondtalan táborozás anyagi feltételeit ők teremtik elő. Ürr László aszódi szer­számkészítő, az expedíció mód­szertani vezetője elmondta, hogy az utakon úttörőgárdis- ták és úttörő-munkásőrök, út­törő közlekedési járőrök is közreműködnek. A kutató­munka mellett'a gárdisták feladata az útbiztosítás, az éj­jeli őrség, a honvédelmi játé­kok, akadályversenyek szer­vezése. Az expedícióval tart tíz aszódi gárdista és hat szarvasi úttörőriporter is. Két éve pozsonyi úttörőket is fo­gadnak. Idén már tizenhat fiatal tartott velük a szom­szédos országból. Varró Marietta gimnazista ifivezető arról beszélt, hogy az expedíció valóságos ifiveze­tő nevelő iskolává vált. A tu- raj és aszódi úttörőcsapatok legjobb 1 fistál a galgások kö­zül kerülnek ki. A táborban sokat tesznek az önállóságra nevelésért. Találók, f’írnek A vendég .hozzászólók elis­meréssel nyilatkoztaik a túrái úttörők munkájáról, s kérték őket, hogy folytassák ezt a jó hagyományt, A vándorgyűlés résztvevői végül megtekintet­ték az expedíció történetét be­mutató fényképes tablókat, mozgói ilmeket. Takács Pál Megbízható, pentos Elektronikus automaták folyamatában ellenőrzik a gyártást Tovább bővíti választékát az Elektronikai Mérőműszerek Gyára, a rendkívül pontos el­lenőrző és mérőműszer-auto­matákból. Ezek a műszerek napjainkban már úgyszólván beépülnek az alkatrészek gyártásának technológiájába, a termelés minden fontosabb műveletében ellenőrzik a mű­Siínhá-i esték A vágy villamosának gödöl­lői előadásán nekem Mitch drámája volt a megrendítő. Amihez nagymértékben hozzá­járult Hclyey László alakítása. Helyey érzékeltette mindazt, ami egy. ilyen •nagy darab, suta legényben lejátszódik. Édes­anyja súlyos beteg, s ennél is jobban aggasztja fia sorsának rendezetlensége. Az anya nem jelenik meg a 'színen, fia né­hány szavából mégis el tudjuk képzelni, amint betegségével viaskodva sem szűnik meg töprengeni azon, miként vezet­hesse révbe fiát. Szegény édesanyák! Mind egy másik nőben vélik megta­lálni a révet. Keress magad­nak asszonyt, hajtogatják, aki gondodat viseli, ha én már nem leszek. A fiák pedig ke­resnek. Századok óta ezt te­szik, holott tudhatnák, miként az édesanyák is,,az a másik nő soha sem pótolhatja az életet adót, nem is akarja, nem is feladata, nem is célja. Mitch a kártyapartneréhez érkezett sógornőben véli meg­találni élete párját. Vagyis a révet. Az pedig nem rév, nem a biztonság, a nyugalom, sok­kal inkább saját démonaival sikertelenül viaskodó töré­keny lény. A darab végére Mitch szá­mára is bebizonyosodik a meg­másíthatatlan szomorú valóság. Ettől, no meg az előtte lehaj­tott szesztől válik a különben is nehéz feje olyan súlyossá, hogy a legnagyobb erőfeszíté­sek árán sem képes egyenes­ben tartani. A föld iszonyatos vonzerejének fokról fokra kénytelen engedni. Görbül, görbül az a hatalmas test, mirid közelebb kerül a földhöz. Már- már összeroppan, hogy odaros- kadjon, ahonnan vétetett. Mitch azonban még fiatal. Még nem törik össze teljesen. Meg­törve, meggörnyedve, de tartja magát, azt sugallva a nézőnek, hogy van remény az újbóli fel­emelkedésre. Mitchnek még van reménye. Sokszor fog még fölemelkedni, s még többször meggörbülni. Tudjuk, hiszen mindnyájan Mitchek vagyunk. Meggörbü­lő, fölemelkedő Mitchek. Éle­tünk csupa meggörbülés, csu­pa fölemelkedés. Azt is tudjuk persze, hogy mindenkinél elkö­vetkezik az utolsó, a teljes meggörbülés, ami elől nincs kitérés. Ám, hogy melyik lesz az utolsó, azt senki sem tudja. Feladni ezért sem szabad so­ha. , Akármilyen közel kerü­lünk is a földhöz, bármilyen kilátástalan a helyzetünk, mindig meg kell próbálnunk visszaogyenesedni. Mintha még lenne valahol rév. Kör Pál szaki adatokat, osztályozzák és válogatják az alkatrészeket. A korszerű, elektronikus, te­hát igen precíz és megbízható mérőműszer-automaták dön­tően befolyásolják a termékek minőségét és versenyképessé­gét. Ezért az utóbbi időben különösen megnőtt a feldolgo­zóipar igénye az ilyen készü­lékek iránt. >- Az Elektronikai Mérőműsze­rek Gyára négy évvel ezelőtt kezdett hozzá az automaták fejlesztéséhez. Azóta mind több típusú mérőműszer- automata sorozatgyártására rendezkedtek be. Ezeket a műszereket elsősor­ban az elektronikai alkatré­szek és részegységek gyártásá­ban alkalmazzák az üzemek. Szolgálat után is vasutasok Mindennapi kenyér, havi fizetés Könczöl Lajosnak már az édesapja is a vasutat szolgál­ta, így aztán szinte természe­tes volt, hogy a négy gimná­ziumi osztály elvégzése után — tizenöt éves korában —, á gyerek is a MÁV állományá­ba került. Valamivel több mint négy évtizede ennek, s Könczöl Lajos most nyugdíj­ba készül. Júniusban már el- mehe.tne, de úgy tervezik, egy esztendőt még ráhúz. Kell az ember, mondja, s a jó gazdát csak a rossz cseléd hagyja cserben. Ritka vasárnapok Könczöl Lajoshoz hasonlóan gondolkozó vasúti alkalmazot­tak sokasága él a Galga menti fidvakban. Valamikor, fél év­százada, vagy több is lehet ta­lán, az egész magyar vasút az ilyen kis falvakban eresztette mélyre a gyökereit, ahonnan jelenleg is az embereit kapja. A túrái Gólyák, a galgahé- vizi Só tik, \a hévízgyörki Ko­vácsok, a bagi Könczölök vas­utas dinasztiákká fejlődtek, olyan családokká, amelyekben az élet ritmusa a vasúti mű- szakváltás.hoz Igazodott, s ak­kor volt vasárnap, amikor a családfőnek ráesett a szabad­nap. Ezt természetesnek tartot­ták, aminek az volt az oka, hogy a fiúk már tíz-tizenkét éves korukban eljártak a sínek melletti füvet irtani — akkor még gazméntes volt a vasúti pálya —, s amikor betöltötték a 18. évüket, felvette őket a pályafenntarlás vagy a forga­lom, aztán szolgálták a vas­utat a nyugdíjig, vagy még azon túl is. Hétköznap is hús — A harmincas években ko­moly protekció kellett ahhoz, hogy valaki bejusson a vasút­hoz — mondja Könczöl Lajos. — Aki felvette a MÁV egyen­ruháját, annak bizony még a lányok előtt is megnőtt a te­kintélye. Vasutasfeleségek könnyen odavágták a szót a szomszédasszonynak, ha az megszólta őket, amiért hétköz­nap is hús főtt a fazékban: Tóm Pistáné teheti, államvas- út fizeti. — Ezért volt az, hogy sok­szor hízott libával, esetleg kés alá érett mangalicával kellett a pályamestert megkörnyékez­ni egy kis segítségért, ami egész életen át tartó bizton­ságot nyújtott. Mindennapi ke­nyeret, havi fizetést, nyugdí­jat. olcsó vasúti jegyet. Ma már mindez érthetetlen, hiszen a MÁV is, akár a leg­több termelőüzem, munkaerő­Környezetvédő mozgalom A Magyar Vöröskereszit, a Hazafias Népfront megyei vezetősége, illetve bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban döntött arról, hogy hazánk felszabadulásának negyvene­dik évfordulójára társadalmi versenymozgalmat indít kör­nyezetünk védelmére, tiszta­ságára. A mozgalom célja, hogy a településfejlesztéshez kapcsolódóan tegyünk -erőfe­szítéseket lakó- és munkahe­lyi környezetünk rendjének, tisztaságának fokozására. Ennek főbb feladatai: a közterületek takarítása, tisz­tán tartása, a lakóházak, közintézmények, munkahelyek belső rendjének folyamatos fenntartása, a külső környe­zet gondozása, a településeken keletkezett hulladék pormen­tes tárolása, elszállítása és végleges elhelyezése, a kör­nyezetvédelemért szervezett társadalmi megmozdulások számának és eredményességé­nek növelése. A városi tanács végrehajtó bizottsága decemberi ülésén úgy döntött, hogy csatlakozik a versenymozgalomhoz. A fel­adatok eredményes végrehaj­tására felhívással fordulnak a városban lévő vállalatokhoz, intézményekhez, a lakosság­hoz, kérve őket, hogy járulja­nak hozzá a környezet védel­méhez. Javasolják a vállala­toknak, üzemeknek, tanácsta­goknak önértékelő bizottságok létrehozását, amelyek felada­ta évente két alkalommal ér­tékelni a lakó- és munkahely rendjét, tisztaságát. Az érté­kelés alapján kialakuló he­lyezések szerint az elismerést minden év április 4-én, ha­zánk felszabadulásának ján adják át. nap­Szilasmenii Tsz Háromszor több aroma Nsgy szerepet kap a minőségellenőrzés Hosszú és alapos előkészü­letek után a múlt év utolsó negyedében megkezdték a ke- repestarcsai Szilasmenti Ter­melőszövetkezet aromaüzemé­nek bővítését. A beruházás eredményeként a jelenlegi ter­melést megháromszorozhatják. A döntés még 1982 végén szü­letett, égy mezőgazdasági mi­nisztériumi államtitkári hatá­rozat nyomán, melynek értel­mében mindent meg kell tenni az import aromakészítmények hazai helyettesítéséért. A fejlesztési elképzelések kidolgozásával az ilyen felada­tokban jártas Biotechnika Rt-t bízták meg, amely a szövetke­zet szakembereivel együtt ké­szítette elő a fejlesztést. Az új üzem elsősorban a hazai felhasználók igényeit ve­szi figyelembe, az ő követel­ményeiknek megfelelő aromá­kat fog gyártani, de megterem­tik a tőkés export lehetőségeit is. A tervezéskor arra töreked­nek. hogy az üzem berendezé­sei tetszőlegesen átcsoportosít­hatók legyenek, s rugalmas technológiával elérhető legyen a minél tökéletesebb gyárt­mányösszetétel. A legkorszerűbb megoldáso­kat alkalmazták, hogy hosszú távon is gazdaságos legyen az üzemeltetés, s feleljen meg a környezetvédelmi előírások­nak. Az új üzemben jelentős szerepet kap a minőségellen­őrzés, hogy az esetleges hibá­kat a lehető leghamarabb fel­tárják. Nagy gondot fordítanak a gyártmányszervizre, hogy a vevők igényeinek pontos isme­retében irányíthassák a készít­mények fejlesztését. Az értékelés két kategóriá­ban történik. Az egyik a csa­ládi és több lakásos házak tisztasági mozgalma, a tiszta udvar, rendes ház, tiszta, rendes, lépcsőház, valamint a tiszta utca címért. Tisztaságot, rendet környezetünkben, ez a másiknak a neve. Ide tar­toznak a vendéglátó és keres­kedelmi egységek, az egész­ségügyi intézmények, az üze­mek, termelőszövetkezetek, az iskolák, a közterületek, par­kok, kempingek, a szemétszál­lítás, tárolás. Az első összesített értéke­lést 1935. március 31-én tart­ják meg. gondokkal küzd és a legkisebb állomáson is ott a felirat: munkásokat keres a Magyar Államvasutak, s folytatódik a hirdetés a jelentkezés helyé­nek megjelölésével. Sokszor úgy tűnik, mindez hiába. Pe­dig most már a bérezésre sem lehet különösebb panasz, mert az a vasutas, aki szorgalmas és arra is hajlandó, hogy ese­tenként túlórázzon, a havi tíz­ezer forintot is megkeresheti. Egyik barátom fia — szak­középiskolai Végzettséggel — éppen a közelmúltban hagyta ott kényelmes üzemi munka­helyét és csapott fel a vasút­nál sarusnak. — Most nősültem — magya­rázta —, s az otthonteremtés gondjai szorítanak. A gyárban háromezer forint körül keres­tem, itt, igaz veszélyes körül­mények között, összeverem a havi tízezret. Hogy sok vagy kevés-e ez az összeg, arra így válaszolt: — Meg kell -próbálni és megszűnik az irigykedés. — Sokan azt tartják. — hallottam Könczöl Lajostól — hogy a vasutasok világa külön világ. Lehet, hogy van benne valami, de ez a többletként je­lentkező szakmaiság a közös nehézségekből fakad. Aki a gurítón dolgozik, az nem áll­hat félre, ha jeges eső hull a nyakába. Akinek karácsonyra esik a szolgálata, az nem emelheti magasra az ünnepi koccintás poharát, ha indul­nia keLl. Mondják, hogy a vasutas az esküvőjét, gyerekének a ke­resztelőjét a szolgálati rendjé­hez igazítja. Állomáson kapával — Nehéz volt a munka — sóhajtott Darnyik János — azokat a régi váltókat csak úgy tudtuk emelgetni, hogy lapátnyelvet tettünk alá. Nem volt elektromosság, meg min­denféle önműködő szerkezet. Tudtam, hogy amikor hazajö­vök a szolgálatból, nem fekhe- tek le, mert vár az asszony az állomáson a kapával. Fercsik Mihály Ajánlás, előadás, klub Hazánk mezőgazdasági ku­tató-fejlesztő szakembereinek csaknem egyharmada dolgozik a gödöllői agrárközpont intéz­ményéiben. Így érthető volt az igény a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége gödöllői intéző bi­zottságának létrehozása iránt. A bizottságnak lényegében ta­valy alakultak ki a munka- módszérei, de már beszámol­hat kezdeti eredményekről is. Felvették a kapcsolatot a ceglédi, nagykőrösi, váci bi­zottsággal, tanulmányozták az Esztergomban folyó egyesületi munkát. A városi tanáccsal kötött megállapodás szellemé­ben az MTESZ1 tagegyesületei ajánlásokat készítettek a vá­rosfejlesztési tervhez, segíte­nek a beruházások megvalósí­tásában. Számos konferenciát, szakmai előadást és más ren­dezvényt szerveztek. Kieme­lendőek voltak a Pest megyei műszaki hetek és az innová­ciós napok városi rendezvé­nyei. . Az intéző bizottság szerint a gödöllői tagegyesületek kö­zül a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság városi szervezete fejlődött a legjob­ban. A keretében létrehozott igazgatók klubja mind jelen­tősebb szerepet játszik a tele­pülés közéletében. A társaság célja általános­ságban a politikai, gazdasági feladatok végrehajtásának elősegítése. Fórumot kívánnak teremteni a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésére vo­natkozó határozatok megis­mertetésére, a szükségesnek mutatkozó változtatások, az új módszerek megvitatására, az üzem- és munkaszervezés fej­lesztésének megbeszélésére. Elő kívánják segíteni a szá­mítástechnika széles körű el­terjesztését, az anyagtakaré­kossági kormányprogram vég­rehajtását, a személyzeti, mun­kaügyi, szociálpolitikai tevé­kenység fejlesztését. A fórum lehet az elméleti és gyakorlati szakemberek vi­tája, tapasztalatcsere, a sze­mélyi kapcsolatok kialakítása, ápolása, fejlesztése, szakmai tanfolyamok, módszertani is­mertetők, vállalkozói tevé­kenység. Tavaly tizenhét összejöve­telt szerveztek a városban. Ezeken szó volt a vezetésről és a szervezésről, a személy­zeti és kádermunka fejleszté­séről, a jövő vállalatáról, Ve­resegyház fejlesztési program­járól, a személyi-vezetői kap­csolatok megteremtéséről. Lá­togatást is szerveztek, a me­zőgazdasági ügyvitelszervezési irodába, ahol ismertetést kap­tak a résztvevők az ügyvitel- szervezésről és bemutatták nekik a személyi számítógépe­ket. Számos eszmecserét tartott az igazgatók klubja, amit ösz- szekötöttek egy-egy üzem, vál­lalat életének megismertetésé­vel. Jártak a Humán Oltó­anyagtermelő és Kutatóinté­zetben, a Volán 1-es Vállalat 12-es üzemegységében, a Pest megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomáson. A városi pártbizottsággal közös rendezésben vendégül látták Bácskai Tamást, a Nemzeti Bank elnökhelyette­sét, Pongrácz Lászlót, az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal főosztályvezetőjét, Nyi- kos Lászlót, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének helyettes igazgatóját. A városi szervezet tovább­fejlesztésére határozatot hoz­tak a szakosztályok megerő­sítésére, illetve újak szervezé­sére. Megvizsgálják annak le­hetőségét, hogyan tudnának hatékonyabban bekapcsolódni a vállalkozói feladatok elvé«» zésébe. Mozi Koma kalandjai. Színes, szovjet film. Csak négy óra­kor! Lady Chattcrley szeretője. Színes, magyarul beszélő, francia—angol film. 6 és 8 órakor. Felemelt helyárakon, csak 18 éven felülieknek! ISSN 0133—1951 (Odd&USl Hírlapi | Amiről a Galga mesél Váiicforgyyfésesi a torai táborról Mitch meggörbüiése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom