Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-09 / 289. szám

\ A hazaszeretet bensőből fakad (Folytatás az 1. oldalról) gett a későbbiek előtt, akiket szintén nem felejt el az utó­kor. Mint a többi között mondot­ta Lázár György, jó volt hall­gatni a felsorolást, ami mind a fejlődést jelzi, akkor is, ha a megoldandó feladatok kö­zött gondokat is emlegettek. Hangsúlyozta a vendég, hogy mint Isaszeg, hazánk más te­lepülései is nagy változáson mentek át. Sok eredményt a számok is tükröznek — hang­súlyozta. De van megválto­zott életünknek olyan része, amelyet számokkal semmi­képp sem tudunk kifejezni. Ilyen például: eltűntek a ki­zsákmányolt proletárok. S el­tűntek az urakat megsüvegelő parasztok; az éhes, a semmire sem becsült, hétrét- görnyedt dolgozók. Ma — ezek a vala­ha lenézett emberek méltó­ságban élhetnek, alkothatnak. Minden ami hazánkban tör­tént ezeknek a nevéhez fűző­dik. Őket illeti valamennyiünk tisztelete. Mindenki okos fejére Napjainkban — hangoztat­ta a miniszterelnök — nehe­zebb viszonyok között végez­zük munkánkat, mint né­hány esztendővel ezelőtt. Élesebb a nemzetközi helyzet, s akadnak hazai gondjaink is, mégis úgy gondolom — mon­dotta —, reményteljes a hely­zetünk. így tapasztaljuk a párt XIII. kongresszusára ké­szülve, tervezve az 1985-ös esztendőre, vagy mindazon tennivalókra, amelyek a kö­vetkező időszakban várnak ránk. Ahhoz azonban, hogy nagy feladatainkat valameny- nyiünk hasznára elvégezzük, szükség van mindenki okos fejére, gondolkodására, a nép egységes cselekvésére. Külön fejezetet érdemelne Lázár György látogatásának az a részlete is, amikor Pest megye egyes településeinek gondjairól beszéltek. Cserven- ka Ferencné, Krasznai Lajos, dr. Mondok Pál vagy a helyi vezetők felemlegették a drá­ga utazást, az ingázók gond­ját, ellátási problémákat, a néha csak vállalatok közötti szervezésen múló tennivalókat — így például a Volán és a MÁV összehangolatlan közle­kedési problémáit. Szó volt a némelykori lassú cselekvésről, a szemléletbeli bajokról... A látogatásnak lehetett ez valóban fontos része, mégsem ezt emelné ki a tollforgató. Inkább azt, amit Tóth József- né tréfásan fogalmazott meg: — Ma szabad szombat van, nem akarjuk Lázár elvtársat fárasztani. Kevés számot, ada­tot mondunk, nem terheljük gondjainkkal. Mindenki mosolygott a tré­fán, de végül is kiderült, a találkozás inkább hasonlított családi, oldódott összejövetel­re, semmint magas rangú vendég hivatalos látogatására. Mert miközben Lázáír György érdeklődött: hány embert tud­nak foglalkoztatni a nagyköz­ségben,' s tudomásul vette, hogy a keresőképes lakosság­nak 90 százaléka ingázik, hogy a Lignifer termékei be­törtek a külföldi piacra, elő­kerültek az emlékezés homá­lyából régi történések, elő­bukkantak a szülőfalu iránti kíváncsi kérdések... — Nagyapáim a vasútnál szolgáltak ... azt akarták, hogy egyszer én is kövessem őket pályájukon... — mon­dotta Lázár György. — Földműves ember e tá­jon nem élhetett meg, sovány a talaj. — Ma sem sok ember mű­veli a földet, ötvenen, ha tagjai a dányi Magvető Ter­melőszövetkezetnek ... — Mi van a vasúton túli tő- zegteirülettel? — Megvan-e a fürdő? Áh, akkor mi csak belopózhattunk oda, bemenni tilos volt. — Egy évig jártam csak Isaszegen iskolába, Pécelen tanultam tovább, Megvan a régi iskola? És a régi temp­lom a domboldalon, ami már a török időben is állt? — A polgári második osztá­lyától Rákosligeten tanultam. Egyszer-kétszer hazaküldtek, mert aki nem fizetett időben tandíjat... — lyti van a Topjossal? Ezt és sok minden mást Lá­zár György Szilárd Józseftől kérdezett, a régi ismerőstől. Szilárd József örömmel vála­szolt, mégsem nyerte meg a miniszterelnök tetszését. — Ügy emlékszem, mondta, hogy mi tegeződtünk, te meg itt magázol, mintha nem em­lékeznél ... Együtt nézték a tanácshá­zán kiállított festményeket, Takács Zoltán alkotásait. Ez itt a malom, az meg a Rákos- patak. Ott a régi templom... Szemben az agával a képet honnan vettétek? — kérdi a > Józseftől megilletődött vendég Szilárd Később, a falumúzeumban a kedves vendég megörült a rési néDraizi tárgyaknak, a Közösséggé kovácsolva E gyazon 1 feladatban együtt létezhet a von­zás és a taszítás, s amikor nekilát az ember, aligha tudja, majd melyik kerekedik felül. Persze, el­sősorban magán az em­beren múlik, győz-e, avagy meghátrál. Vonzás és ta- szífás egyszerre volt ab­ban, amikor a jelentkezők meglátták, milyen is az a föld, mely — egyszer — kertként díszük majd ... A föld ugyanis parlag volt, Nagykáta népfrontbizctt- ságának titkára, és az Áfá-sz elnöke buzgó! kodott azon, legyen belőle termő- terület. Lett. A jelentkezők — döntő részük ipari mun­kás —, derekas igyekezet­tel láttak neki a kertte- remtésnek, ami akkor is igaz, ha néhányan megfu­tottak, bennük a taszítás kerekedett felül, a több­ségben azonban a vonzás. Az ún. társulásos földhasz­nálat egyik példája ez, de korántsem az egyetlen! Du- nakeszin, Szentendrén, Bu­dakeszin a nagykátaiakhoz hasdn’can az összefogás hozott létre virágzó ker­teket a parlagon, s eköz­ben fokozatosan, észrevét­lenül teremtett segítőkész­séget, törődést a másikkal, majd mér meglepetten ta­pasztalták az érintettek, közösséget kovácsoltak az elvadult növényzettel vias­kodva. Jelképként is felfogható a jelenet: a kertbarátkor összejövetelére szorosan zá­ró dobozkában hcz'a a oarlg^gal b'rkózó. s mi tagadás, némelyektől meg- mosp’v^oit szabad'dős föld­művelő a bizonv't'kot, ám. nemcsak a flóra. ha­nem a farina is écj-’e'i ke­ze, kezük munkáját, mert megjelent „valaki”, akit korábban nem láttak, nem észleltek. A dobozkában ugyanis bodobács volt, azaz a feketével tarkázott vörös színű mezei poloska... A bodobács, mint a minő­ségellenőrzés megtestesítő­je? Akár így is felfog­hatjuk, hiszen az elvadult négyzetmétereken terpesz­kedő növényzetet, felváltó zöldség- és főzelékfélék, bogyós gyümölcsű bokrok egyszeriben kívánatossá tették a rovaroknak az új életlehetőséget, a koráb­biaktól teljesen eltérő te­rített asztalt. Sokan, sok helyről hozhatnának ilyen vagy hasonló bizonyítékot, mert öt esztendő alatt a. megyében összesen 446 hektár parlagot — csakis kistermelésre alkalmas földterületet —, sikerült bevonná a rendszeres mű­velés körébe. Döntő rész­ben a nagykátaihoz ha­sonló módon, • formában, eszközökkel. Ennek a 446 hektárnak persze van je­lentősége a családok ún. saját fogyasztásának bőví­tésében, választéka gazda­gításában, meggyőződésünk szerint mégsem ez a leg­fontosabb nyereség az ügyön, hanem a szabad idő ilyen, egészséges eltöl­tésének a felkínálása. Érzékeltet valamit a kö- zösságkeresés ingeréből, igényéből, hogy -napjaink­ban a megyében százh ?t kertbarátkor, klub tevé­kenykedik, munkájukban negyvenezer ember része­sedik! Ez bizony mór lét­szám. aminek növekedése reális várakozás, hiszen mostanában például Ve­resegyházon gyarapodhat a táboruk az újonnan par­cellázott területek meg­művelőivei. Ezt a reális várakozást az sem teszi semmissé, hogy a még mindig meglévő parlagföl­dek egy része a jövőben sem lesz megművelhető —, mert olyanok a megközelí­tési, a talaj-, a domborzati viszonyai —, s van bizony­talankodás is, tájékozat­lanság is, bérlőknél, tulaj­donosoknál egyaránt, mi tehető meg, mi nem, emel­hető-e szerszámoskamra, más ideiglenes épület, ha igen, milyen és így to­vább. M egkerülnénk a lénye­get, ha nem írnánk le, hogy ezeken a volt parlagokon, a társulá­sos földhasználatban azo­kat leljük meg, akik pénz­tárcájuk vastagsága foly­tán másként aligha jutot­tak volna, jutnának hozzá a kedvtöltásnek ehhez a nemes terepéhez. Hiba len­ne tehát pusztán a prak­tikum oldaláról nézni, ítél­ni; bonyolultabb hatások találkoznak itt össze. Ép­pen az ilyen bérlők, tulaj­donosok miatt lehetne, kel­lene egy-egy helyen fonto­lóra venni, a meglepően dráguló szaporítóanyagok­ból mi módon — akár a kertbarátkörnek nyújtott kollektív lehetőségként, akár időszakos kedvez­ménnyel — juthatna azok­nak is elfogadható ősz- szegért, akik a par'.ag fel­törésével egyszerre szolgál­nak köz- és önérdeket. Pl. O. Kálóczl Jenő bemutatja a lesszebb termékeket a miniszterelnöknek Erdősl Ágnes felvételei történelmi emlékeknek ... Isa­szeg történelme a messzi múlt­ba vezet vissza; 1235-ben itt ütközött meg IV. Béla István­nal. 1514-ben Dózsa csapatai is vívtak erre harcot. 1594- ben Forgách Simon erre csa­tázott a töröikkel. 1710-ben a kurucok győztek a császá­riak ellen. S itt zajlott a híres isaszegi csata 1849-ben. Április 6-án Windischgrätz 40 ezer főnyi'seregét megverte a 24 ezer főnyi magyar hősök se­rege. A tárlókból Ismerős tájak, emberek képei néznek vissza. Lázár György nehezen lép egyiktől a másikig. Az igazi meglepetés az volt, amikor az egyik képen édesapját ismer­te fel: honnan ez a kép, kié volt? Soha nem láttam... Az 1919-es helytállókról készült dokumentumkép. Négyen áll­nak rajta, köztük Lázár Mi­hály. ' Téved, aki azt hiszi, hogy az Isaszegen töltött rövid órák, a gyermek- és ifjúkor idézése nosztajligiailátogatás volt. Min­den igaz ember szereti hazá-' ját, s a hazában azt a csücs­köt, ahol a szülőföld várja mindig haza fiát. A gyökér, amely összeköti ezernyi szálá­val szülöttét a hazai földdel, olyan kötelék, amely része a hazaszeretetnek. Megfoghatat­lan, megmagyarázhatatlan. Né­ha ellenállhatatlanul húz. Tegnap Lázár György ott­hon volt. ö igazította ki, ha valaki faluról vagy községről beszélt. Figyelmeztetett: nagy­község. A nagy alatt lehetett lakos­sági léVekszámot érteni. De sokkal inkább a tettekre utalt: az önmagához mért nagy tet­tekre, amely akárhogyan néz­zük, mégiscsak beíródott az egész haza történőmébe. Sági Ágnes F&LDEVÉS @ Lezajlott a Magyar Politikatudományi Társa­ság közgyűlése. ® A fővárosban megrendezték az egészségügyi feltalálók munkáinak IV. országos bemu­tatóját. © A Hazafias Népfront Országos Tanácsa köz­lekedési és távközlési munkabizottsága a gépkocsijaví­tás helyzetét és problémáit tekintette át. © Bolgár -játékkiállítás nyílt Budapesten. 0 A hét híre az is, hogy a Magyar Geofizikusok Egyesületében vitaülés témája volt az ásványvagyon szerepe életünkben. SzSgSfty a megye ásványkin­csekben, ércek nincsenek, csu­pán nyomokban fordulnak elő, szén már több van. Solymár, Nagykovácsi, Pilisvörösvár, Pi- lisszentiván környékén a bar­naszén annyira belerejtezik a földbe, hogy felszínre hozatala irreális önköltséggel lenne le­hetséges. Most. És majd va­lamikor, a távoli holnapdtán? A beszüntetett szénbányászat sokáig hullámzó következmé­nyekkel volt jelen az említett térség községeiben, foglalkoz­tatási, lakhatási gondokkal, hiszen például az ún. bányász­kolóniák lakóinak elhelyezése sok éven át adott feladatot a tanácsoknak. Az ásványvagyon két jelenlegi sztárja, az olaj és a földgáz sem kínál lénye­ges szerepet a megyének, így azután döntő bányatermékké a kő, a kavics, a homok lépett elő. Ebben viszont már orszá­gosan is jelentős a megye he­lye. Ma csak képletesen eszi, ám valóságosan fogyasztja az em­ber a föld ásványkincseit, va­lamikor azonban a földevés — a geofágia — nem számított különlegességnek. A spanyol nemes hölgyek például a 17. században varázserőt véltek fölfedezni Ertemoz földjében, s nyelték jóízűen egészen ad­dig, míg az egyház súlyos bün­tetéssel fenyegetve, be nem tiltotta ezt a szokást. A zsíros agyagot cipónak megsütötték vagy fűszerként az ételbe rak­ták még a század közepén is afrikai, dél-amerikai, indoné­ziai népcsoportok. Európában a zsíros agyagot, azaz a ková­ját, a bányászlisztct nem cse­megeként, hanem jobb híján ették sok országban a legsze­gényebbek. Tucatnyi alakot ölt, ezer­nyi szolgálatot lát el a megyé­ben bányászott mészkő, ande­zit. Ez utóbbit például útbur- ko’ásra, vízvédelmi partfal átütésére, zúzott formában út­alapnak szállítják Szobról. Du- nabogdányból. A mészkő, fara- gottan. burko’ólaoként — Sós­káiról —, vagy éppen vakolat­anyagként — Pilisvörösvárról —. mészégetéshez — Pilisszán­tón — nversanyagként szolgál­ja az embert, csupán néhánvat említve hasznosítása, változa­tai közül. S persze, ott van Vác, a fogyó Naszály, melyet óriások kanalával kisebbít im­már több mint két évtizede a Cement és Mészművek váci gyára. S ez csupán a kő... ! Folytatódik ugyanis a sor a kaviccsal, a homokkal, a Du­na mentén szinte nincsen olyan folyamszakasz, ahol ne lenne legális vagy illegális bá­nya. A kavicstermelés híres­hírhedt helye Délegyháza, re­mélhetően lassan ott is rende­ződnek a hadállások, bányá­szok, legális és illegális natu­risták, nudisták között. S még mindig hiányzik a sor vége, mert szót kell ejteni az agyag­bányákról. a téglagyárak ki­szolgálóiról Solymáron, ör- bottyánban, Pilisborosjenőn, Cegléden... A hevenyészett lista korántsem teljes, feltéte­lezhetően mégis érzékelteti, az ásványvagyon egyetlen kompo­nense, a kő, kavics, homok csoport mennyire fontos, mennyire nélkülözhetetlen a mindennapi életben. S mert fontos, bizony eszi a fö’det az ember, csak mostanában kezd tere lenni az ún. rekultivációs tevékenységnek, azaz a felha­gyott bányák növényekkel tör­ténő betelepítésének. HsniiltISS harapásokkal fo­gyasztjuk a földet, piszén pusztán a megyében egyetlen esztendő alatt félmillió tonna magnezit, dolomit, egvmillió tonna feletti terméskő, 400 ezer tonnát megközelítő zúzottkő, 1,1 millió köbméteres kavics kitermelése soványítja az em­ber természetes környezetet cs épül bele, hizlalva, gyarapítva azt. a mesterséges környezetbe, eDÜletekbe. utakba, ipari, me­zőgazdasági, kommunális be­ruházásokba. A legismertebb ásványi anyag, melyet az em­ber közvetlenül fogyaszt, a só. pontosabban — neve is erre mutat — a konyhasó. Sok törzs, sok nép nem ismerte, nem használta, elégetett növé­nyek, fűszerfák hamujával íze­sítette — „sózta” — étkeit. Ami azt bizonyítja, nem kevés, ré'külözhetetlennek tartott dolgunk csupán a szokás te­remtménye. Ezért, hogy né­melykor a földevés mértéke is gvanússá lesz. Hátha csak a szokás diktálja a hatalmas ét­vágyat ? 1 Mészáros Ottó Készülődés a VST-re A XII. Világifjúsági és Diák Találkozóig még mintegy há­romnegyed év van hátra, a közvéleményt azonban már most élénken foglalkoztatja a fesztivál. A VIT hazai és nemzetközi előkészületeiről Ernőd Pétertől, a KISZ Központi Bizottsága és a VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága titkárától kér­tünk tájékoztatást. 9 Miként vesznek részt a VIT előkészületeiben a külön- böző országuk ifjúsági szerve­zetei? — A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet egyfelől szükségessé teszi, hogy a világ haladó ifjúsága egy nagysza­bású seregszemlén demonst­rálja készségét a közös cselek­vésre a béke megvédésében, a nemzetközi függetlenségért és a társadalmi haladásért küz­dő erők támogatásában, más­felől azonban jelentős mérték­ben bonyolítja is az előkészí­tő munkát. A nagy nyugati nemzetközi ifjúsági szervezetek többsége halogató taktikát folytat. En­nek ellenére van okunk az op­timizmusra. Eddig mintegy 80 országban alakult meg a VIT nemzeti előkészítő bizott­sága, ami nyolc hónappal a fesztivál meghirdetése után páratlan eredmény. A nem­zetközi előkészítő munka in­tézményes fórumain megkez­dődött a fesztivál politikai programjának kidolgozása. A Szovjet Nemzeti Előkészítő Bizottság által előterjesztett programjavaslat messzemenő nyitottságról tanúskodik, egy­értelműen tükrözi a házigaz­da szervezet, a szocialista or­szágok ifjúsági szervezetei ér­dekeltségét a fesztiválon való széleskörű részvételben. A jelenlegi helyzetben a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek feladatát ab­ban látjuk, hogy a különböző orientációjú ifjúsági szerveze­tekkel kiépített, s nagyobb­részt a bonyolultabb nemzet­közi körülmények között is megőrzött kapcsolataikat hasz­nálják fel a fesztivál nemzet­közi előkészületeinek gyorsítá­sa érdekében. Ebben a szellem­ben tevékenykedik ifjúsági szövetségünk is. • Hogyan igyekszik a KISZ a (okozott érdeklődésnek ele­get tenni, hiszen Moszkvában csak mintegy 690 tagú delegá­ció utazik? — A hazai előkészítő rendez­vények programját úgy állí­tottuk össze, hogy azok alkal­masak legyenek a fesztiválok hangulatának, légkörének meg- idézésére, a fesztiválmozga­lom történetéről, jelenéről, feladatairól való sokoldalú tá­jékozódásra. Ezeket a célokat szolgálja egyebek között az országos VIT-vetélkedő, amely minden bizonnyal fiatalok né­pes csoportjait serkenti ver­sengésre. Döntőbe jutott részt­vevői jövő tavasszal a televí­zió nyilvánossága előtt mér­hetik majd össze tudásukat, s a legjobbak a magyar politi­kai delegáció tagjaiként utaz­hatnak Moszkvába. 9 Milyen programokat szer­veznek idehaza a VIT tiszte­letére? — Budapesten jövő július­ban — akárcsak a havannai fesztivál előtt — ismét lesz VIT-utca. politikai, kulturá­lis, szabadidős és sportrendez­vények gazdag választékával. 'A VIT jegyében szervezzük meg a fiatal művészek feszti­válját, s országszerte lesznek VIT-napok, kis VIT-ek. A fesztivál hangulatának felidé­zését segíti majd az a — ko­rábbi VIT-ek helyszíneit érin­tő — különvonat is, amely­nek Európa csaknem vala­mennyi országát képviselő if­jú utasaival baráti találkozó­kon, kulturális rendezvények keretében ismerkedhetnek meg a magyar fiatalok. K. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom