Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-09 / 289. szám

Csak egy állomás mii Isaszeg... A hazaszeretet bensőből fakad Lázár György szülőfalujában Lázár György felszólalt a tanácsülésen. A képen (balról jobbra) Cservenisa Ferencné, űr Tó3á József né, Krasznai Lajos, dr. Mondok Pál. Eszlári Egon, nak Takács Zoltán művész munkásságát reprezen­táló festményeit, valamint a Lignifer termékeiből összegyűjtött legszemléletesebb darabokat. Ezután megtekintette Lázár György és kísérete a falumú­zeum értékes kiállítását. Ezt követte az ünnepi tanácsülés, amely a Him­nusz hangjaival vette kezdetét, Dr. Eszlári Egon elnökölt és Tóth Józsefné mondott nagy tetszéssel fogadott alkalmi beszédet. Felszólalt (sorrendben) Szűcs László, a HNF titkára, Apáiti Istvánná, Haj­dú János tanácstagok, valamint Lázár György. Ez alkalommal az 1978-ban alapított Isaszegért euUékplakettet átadták Pénzes Isívánnénak, aki több évtizeden át, nyugdíjba vonulásáig szolgálta hűségesen a nép ügyét a tanácson, A másik emlék­plakettet Hajdú János kapta, aki 1338 óta válasz­tott tagja a tanácsnak. Várhelyi György szobrászművész alkotását Lá­zár Györgynek és Cservenka Ferencnének nyújtot­ták át. A tanácsülésen kiváló társadalmi munkáért járó ki '.mtetéseket is átvehettek az arra legérdemeseb­bek. A Kossuth utcai általános iskola kisdobosai, a Csata táncegyüttes adott emlékezetes műsort. A tán­cokat Nyikos József tanította be. Az isaszegi nép­viseletbe öltözött lányok-fiúk méltán arattak osz­tatlan sikert. Az emelkedett hangulatú ünnepség az Internacio- nálé eléneklésével ért véget. szövetkezet, a Pécel—Isaszeg Afész, a dányi Magvető Ter­melőszövetkezet, a Gödöllői Gépgyár kollektívája, a kör­nyék katonái. Minden hazafi. Örömmel jött haza Lázár György látogatását több epizódra lehetne tagolni. Hiszen jelentős része volt a felszabadulási emlékezésnek, csupán megjelenése is. Régi ismerősök, barátok, az ifjabb nemzedék felállva fogadta es tapssal köszöntötte a kedves, ritka vendégét, hiszen Isaszeg szülöttére, aki innen indult útjára — büszke a lakosság. A Politikai Bizottság tagja is kifejezte felszólalásában, hogy ő is örömmel jött haza, kicsit megpihenni az otthon levegőjében. Visszaidézte a tanácselnök- nő szavait, aki szépen emléke­zett az elődökre, tisztelgett a* első proletár hatalomért har­colók emléke előtt. A harco­sok között ott volt a,z isaszegi Besztercei János, Kosik Béla, Hajdú Mihály, Nyikes Mihály, Dénes Mihály, Surman István, Velczer István... S tisztel­CFolytatás a 3. oldalon.) PEEW MEGYÉS I, KYBfiUETtXI AZ MSZMP PEST M XXVIII. ÉVFOLYAM, 2891 SZÁM Arai l. lfl forint' 1931. DECEMBER D., VASÁRNAP Tálán is dolgoznak az Ml-esan Aszfaltozzák az autópályát A'téli időjárás ellenére jól ütemben halad az Ml-es autó­pálya Fest megyei — Herceg­halom—Bicske közötti — sza­Ma; 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Fcldevés i. oldal: Siránkozni, b.ralni könnyebb Csiribiri 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Csepel Autó: csapatsiker S. Oldal: A másik tizenkét óra Három hónapig érvényes kaszának építése. Jelenleg, a 325 ezer négyzetméternyi autópályafelület legfelső asz­faltrétegét, az úgynevezett koptatóréteget helyezik el, folyik hét kisebb-nagyobb híd befejező munkája és a körül­belül három kilométenyi al­sóbbrendű út korszerűsítése. A jövőre átadásra kerülő, mintegy 13 kilométer hosszú­ságú szakaszon az útvonalat átszelő hét híd biztosítja majd, hogy a szintbeli keresz­teződések ne akadályozzák a forgalmat, megszüntessék a torlódásokat, megelőzzék a baleseti forrásokat. Az autópálya teljes hosszá­ban elkerüli a lakott területe­ket, vonalvezetése jól illeszke­dik a dombvidék arculatához. Az új pályaszakaszon tágas parkolóval egybekapcsolt pi­henőhelyet is létesítenek a nemzetközi szabványoknak megfelelő színvonalon. Hazánkba látogat Kaievi Sorsa Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára december 9-én, vasárnap hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik Kaievi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszter- elnöke. (A finn kormányfő életraj­zát a 2. oldalon ismertetjük.) Elutazott tegnap Ali Akbar Velajati Hivatalos látogatását befe­jezve szombaton reggel el­utazott Budapestről Ali Akbar Velajati, az Iráni Iszlám Köz­társaság külügyminisztere és kísérete. Az iráni diplomácia vezető­jét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt Ali Akbar Farazi Irán budapesti, valamint Nagy S. Lajos. hazánk teheráni nagykövete. Szerelvény vizsgáló állomás , Működés közben mérhetik Szerelvényvizsgáló állomást építenek és szerelnek fel — 30 millió forintos költséggel — az Ipari Szerelvény és Gép­gyárban. 1935-re tervezett el­készülte után helyben, a gyár területén végezhetik el a sze­relvények műszaki fejlesztésé­vel, az új konstrukciók kiala­kításával kapcsolatos össze? vizsgálatokat. E munkák zö­mét eddig a Veszprémi Vegy­ipari Egyetemre bízták. Az új állomáson elsőként a szerelvények áramlástechnikai tulajdonságait modellezik. Töb­bek között azt is tisztázni akarják, mekkora az egyes konstrukciók energia-, illetve áramlási vesztesége. A jövőben ugyanis ezek lényeges csök­kentésére törekszenek. Az új állomáson ellenőrzik majd, ho­gyan reagálnak az ipari szerel­vények a hőre, s deforrnálódá- suk veszélyét, lehetőségét is. lit, a tervezett működésvizsgá­latok során, kapnak majd vá­laszt arra a fontos kérdésre, hányszor lehet a különféle sze­relvényeket nyitni és zárni, mekkora a zárásbiztonságuk. A későbbiekben olyan mű­szereket is vásárolnak, vagy bérelnek, amelyekkel a szerel­vények működés közbeni zaj- szintjét és kopásállóságát is modellezhetik. Tíziíiiiás megtakarítás újításokból Első az Iparágban a Buda-Flax A korábbinál hatásosabb ösztönző módszerekkel, újszerű verseny­pályázatok kiírásával és más kezdeményezésekkel az idén országo­san is kiemelkedő eredményt produkáltak a Buda-Flax úiítói. Szom­baton rendezték meg Komáromban a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat újítóinak tanácskozását, amelyen a vállalat gyáregységeinek újítói munkahelyi vezetőikkel közösen értékelték a mozgalom eredményeit. Az idén, a múlt évhez ké­pest 70 százalékkal nőtt vál­lalati szinten az elfogadott újítások száma, s bevezetésük­kel csaknem tízmillió forintot takarítottak meg. A vállalat gyáregységeiben az újítók szá­A hallgatóság emlékezik ma meghaladja a hétszázat, közülük 470 fizikai dolgozó. A munkások száma az idén 65 százalékkal nőtt a mozgalom­ban. Ebben az esztendőben kétszer annyi nődólgozó nyúj­tott be újítást, mint 1983-ban. Átlagon felüli teljesítményü­ket bizonyítja, hogy az Ipari Minisztérium, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete és az MTESZ újítási versenyfelhí­vása alapján a Buda-Flax újí­tói idén — immár harmadszor — kiérdemelték az iparágban az első helyezést. A gyáregységek vezetői és szakszervezeti bizottságai sok­féle módon ösztönzik a dolgo­zókat ésszerűsítésre, a gazda­ságosságot és biztonságot nö­velő új módszerek kidolgozá­sára. Rendszeresen értékelik például az egyéni újítók és a brigádok eredményeit, s nem­csak az újítókat jutalmazzák meg, hanem azokat is, akik se­gítik őket és közreműködnek a javaslatok mielőbbi megva­lósításában. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy kedvezően hatott a mozgalomra az újí­tási rendeletek módosítása, csakúgy, mint a helyi sajátos­sághoz jól igazodó vállalati újítási szabályzat kidolgozása és alkalmazása. Közélet mms Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának elnöke szombaton visszaérke­zett Moszkvából, ahol t-éázt vett a szocialista országok szákszervezeti központjai ve­zetőinek tanácskozásén. A re­pülőtéri fogadásnál jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségé­nek követtanácscsa. Dr. Borics Gyula igazság­ügyi államtitkár — delegáció élén — szombaton hazaérke­zett Varsóból, ahol részt vett a KGST jogi értekezletének 23. ülésén. A jogi értekezlet — többek között — határozatot hozott a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekez­letén, a KGST ülésszakán és a végrehajtó bizottság ülésén elfogadott döntések végrehaj­tásáról. Javaslatokat dolgozott ki a KGST-tagállamok gazdál­kodó szervezetei és szervei közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésére és megvizsgálta a szerződéses kapcsolatokból és megállapodásokból eredő kö­telezettségek teljesítésével kapcsolatos kérdéseket. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke de­cember' 5. és 8. között meg­beszéléseket folytatott Moszk­vában az APN, a TASZSZ és más szovjet sajtószervek ve­zetőivel az intézményeik kö­zötti kapcsolatok továbbfej­lesztéséről. Találkozott az SZKP KB nemzetközi tájé­koztatási, valamint aSitációs és propagandaoszlályainak il­letékes vezetőivel is. Akik vállalták az új világot Így fogalmaztak: Isaszegen csupán egyetlen kis ipari szö­vetkezet működik; mintegy 550 embert foglalkoztat a Lig- nifer. A tízszer lakosnak majdnem fele jár a fővárosba vagy a környékre dolgozni, nehéz az ingázás. Igaz, nincs mozijuk, a tanácsházán szű- kösködik a könyvtár, korsze­rűsítésre vár az egészségügy, új múzeumukat bővíteni kel­lene, hogy valamennyi érté­kes régi emléket a nyilvános­ság elé tárhassanak. A gáz be­vezetését szorgalmazni kell, nagy az igény a lakosság ré­széről ... Minden igaz, de csak akkor, ha látjuk a nagyközség törté­nelmi átalakulásának mérföl- tíes lépteit. Méjíöldes léptek a gazdasági, a társadalmi, a mű­velődési eredményekben! Jól-' lehet nagy városok , tövében tán nem tűnik oly látványos­nak a változás, de önmagához mérve Isaszeg népe elégedett lehet. Eltakarították a romo­kat, helyreállították a vasutat, a villanyvezetékeket, megala­kították a közellátási bizottsá­got, s építettek, építettek. Szebbnél szebb lakóházak so­rakoznak, a legutóbbi Időben 93 telket parcelláztak, már közművesítették családi házak számára. A valaha kihaszná­latlan nádas földön épült fel az első korszerű lakótelep, csaknem ezer embernek adva otthont. 1965-re kiépült az ivó- vízhálózat. Három körzeti or­vos gyógyít itt, s van gyer­mekorvosi, valamint terhes szakrendelés is, 1970-ben új postaépületet avatták, 1972- ben Takarékszövetkezet nyílt, van új ABC-áruházuk ... Minden gyereknek jut hely az óvodában, s a szükség szerint új iskolát is építettek.. i A tanács költségvetésének csak­nem felét á gyermekintézmé­nyek javára fordítják. A nagyközségben olyan em­berek dolgoznak, élnek, mon­dotta a tanácselnöknő, akik­ben magukban is benne él Isaszeg történelme, jelene, fe­lelősséget éreznek közösségü­kért. Számokkal is kifejezhető mindez: 1983-ban , több mint 12 millió forint értékű társa­dalmi munkával' járultak a fejlődéshez, idén novemberig . meghaladták, már a tízmillió forint értéket. Segít a Lignifer Sárvári Károly, Etele József, Berkes István, Budavári Ist­ván, Kópor István, Bodrogi József, Szántai István, Lázár FlánLw. és még sokan mások nem ünnepelhették tegnap Isaszegen felszabadulásuk negyvenedik évfordulóját. Pe­dig ott lett volna a helyük, hiszen valamennyiüknek része Volt a munkáshaíalom kivívá­sában, az új, megváltozott vi­lág megteremtésében. Tóth Józsefné, a tanácsülés szónoka felidézte az arra ér­demesek nevét, emlékét. Mihdazokét, akik a történelem lapjaira tetteikkel írták fel nevüket. Mert vajó igaz, hogy a Bditónyátöl Nemesmedvesi'g vívott felszabadító küzdelem­ben „csak” egy állomás volt Isaszeg, s lehet, hogy a má­sodik világháború nagy csatáit őrző visszaemlékezesek nem is említik a nagyközség nevét — az itt élőknek sokat jelent ez a nap. Élő tanúk, az ünnepség résztvevői között foglalva he­lyet, idézhették, mit jelentett a község sorsában is a válto­zás. Besztercei János, Kovács Ernő, Sárosdi József, Szikszai Béláné, Balázs Mihály, Balato­ni István példája a ma ifjú­ságát is neveli, hiszen az új világ sok küzdelem, nehéz ví­vódások, munka árán formá­lódott és ők ott sorakoztak a formálók között. Hogy tegnap szépen öltözött, jól táplált, ki­egyensúlyozott körülmények között élő emberek emleget­hették fel a negyven1 évvel ez­előtti sorsot — valamennyiük helytállására, önfeláldozó munkájára szükség volt. Hajdú János, a községfej­lesztési bizottság elnöke, ma már nyugdíjas, régen, elfele­dett napokat bányászott, elő a múltból: a községházán felál­lított insógkonyháról, a napi egy tál levesről és karéj ke­nyérről beszélt, s az ínség- munka szervezéséről -t- a Rá­kos-patak szabályozásáról. Inségkonyha ... ínségmun­ka ... Milyen messzire, milyen távlatokba vezetett a máig, a valaha nincstelenek útja! Hányszor reménytelennel: tűnő, rendkívül nehéz napok virradták az itteniekre, S még­is, akik vállalták a másfajta világ megteremtését, nágy hit­tel, tele önbizalommal, tudatos elszántsággal tették dolgukat. Isaszeg negyven esztendővel ezelőtt, december 12-én szabadult fel. E napokban több esemény kap­csán emlékeznek meg e sorsfordulóról. A felszaba­dulási rendezvény nyitánya tegnap az ünnepi ta­nácsülés volt. Külön emelte a nap jelentőségét, az ünnep fényét, hogy Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnö­ke hazalátogatott szülőfalujába, s részt vett, fel­szólalt az emlékező tanácsülésen. Jelen volt a nagy eseményen Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Pest me­gye (Gödöllő) 4. számú választókerületének ország­gyűlési képviselője, az országgyűlés alelnöke. Lázár Györgyöt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, valamint dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke fogadta. Részt vett a programban Herczenik Gyula, Gödöllő város és körzste pártbizottságának első titkára, Papp István, Gödöllő tanácsának elnöke, Tihanyi Lászlóné, az isaszegi pártvezetőség titkára, ür. Esz- lári Egon orvos, a HNF. elnöke, dr. Papclczy Antal, a tanács vb-titkára, Sebián Mihályné tanácsi dol­gozó, a helyi KISZ-bizottság titkára, Kálóczi Jenő, a Lignifer Ipari Szövetkezet elnöke, valamint Szi­láról József, az erdészet nyugdíjas vezetője, Lázár György ifjúkori társa. A magas vendéget Tóth Józsefné, Isaszeg tanács­elnöke tájékoztatta a nagyközség életéről. A ven­déglátók megmutatták a Politikai Bizottság tagja-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom