Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-08 / 288. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1984. DECEMBER 8., SZOMBAT Az építek vállalása Azonosultak az iskola céljaival Közadakozással járultak házzá Az elmúlt években Albert- sp'; ír.-iat sem kerülték el az isko- I lagondok. A nagyközség munkahelyei és lakói társadalmi összefogással, kétkezi munkával és közadakozással járullak hozzá az iskolaépítéshez. A nagyszerű emeletes épület di- 5$ szere válik a településnek, ám ez még mindig kevésnek bizonyult, mert több a diák, mint amennyit a tantermek befogadhatnak. Arról nem beszélve, hogy a testnevelés órákat sem könnyű megtartani ősztől tavaszig, arra alkalmas hely hiányában. íj szárny A vezető testületek úgy döntöttek, hogy — központi támogatással — folytatják az .építkezést. A meglevő épülethez kapcsolnak egy új szárnyat, amelynek földszintjén a tornaterem kap helyet a csatlakozó kiszolgáló helyiségeknél,-továbbá elhelyeznek benne három osztálytermet is. ‘ A tervek kivitelezésével a ceglédi Lenin Termelőszövetr kezet építőbrigádját bízták meg, amelynek jó híre van a településen eddigi sikeres munkálkodása alapján. Az épület átadási határidejét eredetileg 1985. december. 31-ben .mábtaft" még. Az' építők ■— né- ,mi tégiahiányból eredő késedelem tői eltekintve — tették a dolgukat, s még a napokban is a helyszínen serénykedtek. Megbízható cégről lévén szó, eleve b;zteásak lehettek a megrendelők az ígért időpont betartásában. Most azonban még ennél is több történt. A ceglédi Lenin Tsz építőrészlegének munkatársai dolgoznak az új albertirsai iskolaépületen. Apáti-Tóth Sándor felvétele Rlár szepíembarre A munkakollektíva a közelmúltban ülést tartott, amelyre meghívták Fazekas Zászlót, a nagyközségi tanács elnökét is. Akkor hangzott el az építő- munkások részéről az a felvetés. hogy a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásokhoz, í felajánlásokhoz csatlakozva, i előbbre hozzák az új iskola- ] épület befejezésének határide- j'jét. Az egyhangúlag elfogadott j dátum augusztus 31. A kollek- | tíva határozatát ismertették a közgyűlésen is, mint amelyet a szövetkezet vezetése is támogat, megteremtve a teljesí- j téshez szükséges feltételeket. | A tsz irányítói még célpré- I mlumot is kitűztek a sikeres i megvalósítás érdekében. Az albertirsai tanácselnök — elismerve a Lenin Tsz építő szakembereinek községükben kifejtett jó munkáját — négy személynek elismerő oklevelet adott át a közgyűlés keretében. Létszámrekord * Dicséretes dolog, hogy a kőművesek, ácsok, villanyszerelők és segítőtársaik azonosultak az albertirsaiak gondjaival, s módot találtak a gyors megoldásra. Tudták,, hogy az Iskolának két műszakban kellene tanítani, ha tanévkezdésére nem készülnének el ez új tantermek. ősztől ugyanis ezerötszázra emelkedik a diákok száma. Ezek több mint fele felső tagozatos lesz, s elhelyezésükre másképpen aligha lenne mód. A Lenin Tsz kivitelező gárdája jóvoltából sikerül elkerülni a kényszer- helyzetet T. T. Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-tiSkára december 12-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobájában. Korpa, rizsliszt, búzacsíra Az egészséges életmód része Művész vendégünk, mi tagadás, kicsit szokatlan jelenség volt családunk körében. Nem foglalkozása, külleme, életszemlélete, hanem étekszemlélete miatt. Ö, aki az embert ábrázolni „a saját formájában” szerette, így kívánta az elemózsiákat is. Kalács? — Nem, inkább kemencében sült lepény. Zsúrkenyér, pihe-puha rozsiángcs, vagy burgonyás? Hogyisne! Barna legyen, teljes búzából, legfeljebb, ha nap- rafoi-gómagos, köleses, szezá- mos, esetleg graham-cipócska jöhet számításba. De a legigazibb az, amit ö maga készít otthon, ügyes fortéllyal „plat- nin sütve”, mint az indiaiak a csapatit és más keleti népek az ízletes íepénykenyerüket. Lisztes-szemesről szólva háza táján szóba jöhet még a kukoricaliszt és dara bármely formája, a borsóliszt, szójaliszt és így tovább. Gyümölcsből természetesen a kukacos, mivel feltételezhetően az kevesebb vegyi permetet kapott, mint a többi. Vidéki vevők Cegléden barangolva, városnézve épp ezért fogadta kitörő örömmel a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakboltját, amelyet a távolsági buszok végállomásától macskaugrás- nyira talált meg. Zacskókkal és szóróanyag ismeretterjesztő sillabuszként elhozható füzetekkel felmálházva tért meg. Lelkesedése, mint a kincskeresőé, amikor aranyra lel. Aznap este a kedves vendéggel juhtúrós puliszkát ettünk, az addig falidíszként használt valamikori vászontálból, fakanalakkal. A'szójaliszt a fasíro- zottat vadította meg, a korpát kefirbe keverve, picit sózva i ízlelgettük és nyeltük, almás- lepényünkben a darált diót a búzacsíra helyettesítette, főzelékünk habarása és palacsintánk, amíg a vendégség tartott, rizslisztből készült. A boltot azóta is számon tartják az ismerős körből sokan. Ki az egészséges, teljes búzából sült szögletes „oroszos kenyér” előjegyzett rendszeres Amatőr al'ioták a tsz-ben iegszelídi a spárga is N?*y irtván csavart Vízparti eszmecsere Idén a dömsödi tanács ünnepi- üresen foglalkozott a Délpest megyei Nagy István képzőművészeti csoporttal. — Milyen alkalomból? — kérdeztük a csoport titkárától, Barnóth Zoltántól, alti a ceglédi művelődési központ munkatársa. — A dolog még tavaly kezdődött, amikor a csoport néhány tagja tábori körülmények között Rozsnyón vendégeskedett, szlovák kollégák meghívására. Vendéglátóink kérése volt. hogy ha majd a következő esztendőkben ők látogatnak el hozzánk, lehetőleg vízparti helyet keressünk számukra. Így jutottunk el Döm- sodre, a vízi úttörők táborába. Tíz szlovákiai magyar, -egy NDK-beü amatőr alkotó találkozott itt tizenöt Nagy István- ossal. A külhoniak között akadt szakoktató, párttjtkár, szakmunkás, tisztviselő, mű- vel ődási ház-i ga zga tó. — Hogyan teltek a tábori- napok? — Bár elég nagy különbségek mutatkoztak a helybeliek és külhoni barátaink munkái között, főlég témaválasztásban és 'a feldolgozás elvontságában. ennek ellenére számottevő szakmai elmélyülésre ennyi Idő alatt természetesen nem is lehetett mód. Helyette a szabad alkotó tevékenységet szorgalmaztuk. Napközben mindenki dolgozhatott, esteiente pedig kritikai beszélgetések során eiemezitü'k az elkészült 1 vagy készülő munkákat. A tá- ! bor tehát elsősorban az ismer- | kedés, a szellemi feltöltődés terepe volt, ahol alkalom nyílott a szakmabeliekkel való eszmecserére. Az pedig magától értetődik, hogy a közvetlen körnVeaet. a táj művészi feldolgozását valamennyien vállaltuk. — Gondolom, másféle programokat is szerveztek. — Jártunk többek között a Nemzeti Galériában, ahol Kondor Béla tárlatát és a huszadik századi magyar képzőművészet közszemlére tett tárgyait néztük meg. Találkoztunk Vecsési Sándor festőművésszel és Losonci Miklós művészet- történésszel. Egy ízben meglátogattuk a Nagy István csoport szigetszentmiklósi regionális műhelyét. — Táborzáráskor pedig ... — ... néhány alkotást ajándékoztunk a helybelieknek. Közülük öt festmény a dömsödi közintézmények falára, Eőry Emil Petőfi című faszobra pedig (díszes adományle- véílel együtt) az általános iskolába került V. s. A ceglédi Lenin Termelő- szövetkezet kultúrtermében a minap tartott közgyűlés alkalmából kiállítás nyílt az ott dolgozó amatőr alkotók munkáiból. Űj, sokunk számára eddig ismeretlen oldalukról mutatkoztak be munkatársaink. Olyan alkotóként, akik különböző művészeti ágakban tevékenykednek, kedvtelésből. Egész napos, fárasztó munkájuk után alkotnak, saját gyönyörűségükre. Ölükkel találkoztunk ez alkalommal. Csernus Lajos a tsz építőrészlegében dolgozik. Szobafestő és mázoló. A Nógrád megyei amatőr képző- és iparművészeti csoport tagja. Első önálló kiállítását ez év májusában rendezték Budapesten. Politikus festő. Meg- döbbenten álltunk képei előtt, hiszen a XX. század borzalmaival, kegyetlenségeket hordozó világunkkal kellett szemben, áznünk. Nemcsak a tények puszta feltárására vállalkozik. Elmondja azt is, hogy félelmeink ellenére sem szabad félreállnunk, kilépve szemlélődnünk. Saját eszközeinkkel meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy növeljük az emberiség életben maradásának esélyeit. Hörömpő Ferenc esztergályos olajkénekkel, valamint fafaragásokkal mutatkozott be. Mint fafaragó rendszeresen részt Vesz a velemi alkotótábor munkájában. Lakást díszítő domborműveket, apró szobrokat farag. Festményei a tájban, a természetben gyönyörködtetnek. Nem szereti az elvont művészetet. Vallja, hogy egy műalkotás akkor igazán értékes, ha sok ember, számára érthető. Imre Jánasné adminisztrátor makramé munkált hozta el. Gyermekkora óta kézimunkázik, kipróbálva szinte minden technikát a csomózástól a hímzésig. Mesterien bánik bármilyen minőségű fonallal. Még a legdurvább spárga is megszelídül a kezében, és könnyedén formálódik faliszőnyeggé vagy akár mellénnyé. ízlésesen használja a különböző pasztellszíneket, a természetes anyagokat kedveli. A tsz-ben makramészakkört vezetett, most szeretne egy újabb kézimunkaszakkört indítani. Bottka Kálmán nyugdíjas, a pénzügyi osztályon dolgozott, j ö és felesége varázslatos vi- ! lágba invitálta a látogatókat. 1 Az ország szinte valamennyi ! tájegységének népi motívumait felvonultatták, térítőkre, párnákra hímezve azokat. Ök maguk írják elő a mintákat is, de ezek nem az eredeti szolgai másolásai. Egyéni ötleteikkel gazdagítják minden egyes darabjukat. Ez teszi igazán egyénivé alkotásaikat. Szívesen vesznek részt kiállításokon. Legutóbb a tsz nyug- díjasiklubjáhan tették közszemlére kézimunkáikat. Péter Aladár főál Latten vésztő-helyettes. A díszítőműves- ség legősibb formáját műveli, öt év óta farag különböző használati tárgyakat. Rendkívül plasztikusan vési fába díszítő motívumait. Széket, asztalt, ágyat, különböző dísztárgyakat munkál meg. ö is a népművészet továbbörökf- ! tésére vállalkozott. Az eredeti motívumokat saját egyénisége szerint ötvözi, esetenként a minta telis« egészében az ő elgondolása. Formavilága igen gazdag. A kiállítás megtekintése után megfogalmazódott az iaÄnv. teremtsünk, minél több lehetőséget, hogy megismerkedjünk amatőr művészeinkkel Szeretnénk teret adni a találkozáshoz. Kiss Györgyi vevője, ki a székesfehérvári gyártmányú, tojásmentes du- rumtésztából készült száraz- tésztákért jár oda, vagy épp a kukoricalisztért. Mindkét fajta több formában kapható, cérna- és íodrosmetélfiként, egyszerű szélesmetéltnek hasogatva, vagy kiskockának, kagylónak, szarvacska tésztának. (Ezek a tojástalan tészták főzés után rugalmasak, melegít- hetők, kellemes ízűek, készüljenek bár paprikás szelethez, túrós csuszának, vagy másképpen.) Újszerű eledelek Szakorvos mondta: a gyógyítók sok gondja megoldódna, ha a megye minden városában — hogy országos elterjedésről ne is szóljunk — legalább egy-egy ilyen szaküzlet volna. Cukorbetegeknek, lisztre érzékenyeknek, rossz gyomrúaknak és nehezen ‘emésztőknek, felerősítésre szorulóknak és fogyókúrázóknak egyaránt megannyi' eledelhez valót kínálnak itt—, ha nem is készen, tálcán, de beszerzési lehetőségként. — Az érdeklődők száma hullámzó — említi a bolt vezetője, Dósa Viktorné. — Ha valamelyik újságban olyan ételreceptre lelnek az asszonyok, aminek az alapanyaga más élelmiszerboltban nem, csak nálunk kapható, hogy kipróbálhassák, hát szép számban jönnek. Ha a rádióból szereznek információt valamelyik műsor kapcsán, seregével betérnek. Ha valamelyik munkahelyen ismeretterjesztésként a korszerű és célszerű étkezésről esik szó, kóstolóval egybekötve, tudunk arról is, mert egyszerre sokan keresik a kuko- ricapisikótához való lisztet gyümölcslepény tészta alapanyagához szükséges malomipari termékeket. Kik? Általában a fiatalok és a középkorúak. Érdekes módon, ‘ az idősebb korosztály, bármily egészséges is, a múlt sanyarúságát emlegetve viszo- lyog a kukoricás dolgoktól, a burízstól, hasonlóktól. Használja ezeket az alapanyagokat viszont a ceglédi kórház konyhája, a betegélelmezést választékossá és ízletessé téve, az egészséges táplálkozást segítve. A vevők sorra jönnek. Piaci nap van, délelőtt. Borsos Pál- né — Dósáné kolléganője — térül-fordul, mér, ajánl, számol. Néhány napja egyik or-v szagos lapunk a búzakorpa nagyszerűségét említette. Gazdára lelt a raktárkészlet utolsó pakkja is, várhatják a következő, már megrendelt szállítmányt. Az egyik asszony Pá- kozdi Sándor pékmester szép fehér kenyere miatt tért be a malomipari szaküzletbe. A pék kisiparos, ám. a boltnak lehetősége van, hogy tőle értékesíteni átvegyen. Ügyszintén beszerezhetnek számos más árut, ami a profilba tartozik, különböző kereskedelmi vállalatoktól. Csong- rád megyéből, Dócról, a lisztesfeldolgozóból így jut ide a grízgaluskapor, a krumpli- pürépor, a bécsi panírpor, a székesfehérvári és a békéscsabai tésztagyár száraztésztái. Malmot, hogy hány szállít, illetve szállíttat ide, lehetne sorolni. A szaküzlet két alkalmazott- í ja szíves szóval tájékoztatja a ! betérőket, Számon tartják a ! törzsvevőket, figyelemmel hall- j gatják a régi és az új vásárlók véleményét, észrevételeit, javaslatait. Segítségükkel felfigyelnek esetleg olyan malomipari vagy tésztaipari termékre, ami a boltba még el nem jutott, 'ám meg kéne próbálni. Említik: nagyjából végigfőzték már a kínálatot. A család sokszor úgy fogadta el az újat, hogy szinte észre 6em vette, csak azt állapították meg, hogy ami az asztalra került, az finom. Ismeretlen ízek — Pedig csak magunk készítettük, beépítve a megszokott konyhai módszerünkbe — említi Dósáné. — Ám, az itt található receptek sem rosszak | — ad a kezembe néhány s-illa- ! buszt, s javasolja, próbáljam ki magam is. Táskámban kisebb-nagyobb pakkok. A boltot felfedező vendég jut eszembe. A különféle lisztek, tészták mellett ott lapul néhány receptgyűjtemény. Nemeskövi Dénesnek, a Duna Intercontinental mesterszakácsának ajánlata, a szója, sárgaborsó és rizsliszt felhasználásához. Sebestyén Lajos Oscar-díjas mesterszakács ételreceptjei az árpagyörtsy- hpz. Kis szakácskönyv diétás ételekhez, Dózsa György mes- terszakács átdolgozásában, dr. Rigó János professzornak, az Országos Diabetikai Intézet igazgatójának és Lontai Egonnak, a Magyar Szakácsok ős Cukrászok Szövetsége elnökének szaklektorálásával, a gabonatröszt igazgatói ajánlásával. Mindannyian jó étvágyat és jó egészséget kívánnak az étitek készítőinek és elfogyasztóinak egyaránt. Eszes Katalin Cr.msózó brigád le] tett gombolássá! A ceglédi szövetkezetek között az igen jól gazdálkodók közé soroljuk a Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezetei. A korszerű elvek alapján létesített tetszetős terme- lőegyseg a Horváth József utcában található. Dolgozóink többsége nő, férfiak itt csak mutatóban dolgoznak. — Üzemünk létszáma 57 fő — mondja Halmi Imréné, a ceglédi részleg vezetője. — Permstezőoverallt, hosszú, gumírozott esőkabátot gyártunk. Haladunk a divattal, most kaptuk meg az új fazonokat. Célszerűbb az eddiginél, mert rejtett gombolása van. Készül nálunk saválló védőruha és kétrészes férfi munkaruha. Az első félévben 21 879 darab munka- és védőruhát gyártottak Cegléden. Minőség szerint is mérik, vizsgálják munkánkat. Ennek alapján a szövetkezeti átlagban az I. osztályú termékek aránya 92,6 százalék, Cegléden ez az arány 94,08 százalék. A dolgozok keresete erősen függ a minőségtől. Szocialista munkaversenyben 41-en vesznék részt és szép eredményeket értek el. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére brigádjaink három kommunista műszakot dolgoztak végig. Az ebből befolyt összeget a Nemzeti Színház, az OKlSZ-üdülö építésére, és a szövetkezet} bizottság jóléti alapjára fizettük be. A szövetkezeti részlegek munkáját negyedévenként kiértékelik és vándorserleggel díjazzák. Az első féévben nálunk volt a díj. Brigádjaink közül az Április 4-röl részletesebben is érdemes szólni — folytatja Halmi Imréné. — Ez már aranykoszorús brigád. A munkaidőt pontosan kezdik, állami oktatásban vesznek részt. Faliújságot szerkesztenek, olvasnak, mert mindenki könyvszerető köztük. Ápolnak egy nyugdíjast. Tüzelőt hordanak, fát vágnak, mosnak rá. Édességet visznek neki. Leülnek és beszélgetnek vele. A szállításnál megsérült zsákokat megvarrják, megmentik a teljes pusztulástól. A November 7. brigád már négyszer lett aranykoszorús. Bevezették és jól működtetik az önmeózást. Az első osztályú áruk aránya náluk kimagaslóan jó. Az oktatásban teljes létszámmal vesznek részt. Havonta látogatják a szociális otthont. Tagjai a Vöröskeresztnek, önként adnak vért. Színház és mozi, kulturális rendezvény sokszor szerepel programjaik között. A brigádot Negyedi Já%osné vezeti. Tudom, szigorodnak a gazdasági szabályzók a jövőben, de ilyen jó kollektívával biztosan megtesszük azt, amit várnak tőlünk — mondta befejezésül Halmi Imréné. Kiss Sándor ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
