Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

mr ,IIA6) 1984. DECEMBER 8., SZOMBAT 5 Titoktartás AZ ÉLET jó néhány terüle­tét lengi át a titoktartás. Ezekhez a területekhez szá­mítjuk többek között a pénz­ügyeket. Nem állunk egyedül e téren n titoktartással. Nyugati or­szágokban a legnagyobb illet­lenségek közé tartozik valaki­nek a fizetése felől érdeklőd­ni. A pénzügyek bizonyos faj­táit pedig államilag garantált diszkréció övezi. (Gondoljunk csak Svájcra, ahol nemrég népszavazás erősítette meg a bankbetétek titkosságát!) A takarékbetétek nálunk is tit­kosak, felfedésük csak körül­határolt esetekben lehetséges, akkor, ha bűncselekmények ügyében nyomoz a hatóság, s ezekhez köze van a takarék­ban őrzött pénznek. Sajnos, ez a titkosság csak onnan kezdődik, ahonnan a pénz elindul OTP-beli útjára, amikor valamelyik fiók felve­szi a pénzt. Mert vajon diszk­rét körülményeket jelent-e az az üvegkalicka, amely mögött a kedves kartársnő dolgozik, aki átveszi vagy kifizeti a pén­zünket? Egy csöppet sem. A sorban állók mindent látnak. A.zt is, mennyit teszünk be, azt is, mennyit veszünk ki onnan. Hogy mennyit teszünk be, abból legfeljebb csak követ­keztetni lehet anyagi helyze­tünkre, Ez talán az adóhiva­talnak jelenthetne valamit, bár aligha van (lesz) emberük arra, hogy az OTP-fiókban le­selkedjen, úgy ítélje meg el­titkolt jövedelmeinket. De hogy mennyit veszünk , ki, az már mások kíváncsiságát is felcsigázhatja. S ezzel máris félretehetjük az: ironikus hangnemet. Mi van akkor — és Jet zárhatja ki ezt? — ha rosszra kapható ember áll a hátunk mögött, a lakosság bankjának pénztára előtti sorban? Aki eredetileg személyi kölcsönt akart csu­pán fölvenni, szorult helyzetét enyhítendő. S ez az ember — látván, hogy előtte valaki ez­resekből álló köteget vesz át — " hirtelen más módját találja ki a pénzszerzésnek. Mondjuk .azt, hogy utána megy és el­rabolja az ezreseket. A nyugati bankokban — amelyek amúgy is a pénz templomai — jobban ügyel­nek. Ott aligha nyílik alkalma illetéktelennek bepillantania a pénzkivevők és betevők pénzügyeibe. Igaz, ott na­gyobb összegek forognak, amelyek kamataiból inkább telik a biztonságot szolgáló berendezésekre, de azért mi is tehetnénk valamit e téren, amíg az elektronikus pénzki­viteli módszerek nálunk is el­terjednek. FÉLREÉRTÉS NE essék, nem azt kívánom, hogy a je­lenlegi, takarékosságra intő helyzetben — amelyben persze az OTP-nek is jól jön, ha mi­nél több a betétes— külön he­lyiségeket alakítsanak ki, ame­lyekben csak az OTP-alkal- rnazottak és a pénzét hozó- vivő ügyfél tartózkodik a mű­velet lebonyolításának idő­pontjában. De azt igen, hogy tegyék lehetetlenné a bekuk- kantást a jelenleg alkalmazott üvegkalickába az illetéktele­nek számára. Akár a szerkeze­ti anyag megválasztásával, akár például fényt visszaverő, tükröző fólia felragasztásával. S akkor majd nem zavarja az ügyfeleket, hogy boldog-bol­dogtalan belelát pénzügyi mű­veleteikbe. Talán még a forgalom is emelkedhet attól, ha a betéte­sek látják, valóban titkos a titkos takarékbetét. Gőz József A Mechanikai Müvek helyzetére!, terveiről Időkén kapták el a mentőövet? Kevesebb árbevétellel több nyereség — Termelési szerkezetünkön sem hosszabb, sem rövidebb távcm nem kívánunk változ­tatni. Az egyes termékcsopor­tokon belül azonban folyama­tosan törekszünk a megújulás­ra. Vállalatunk jelenleg stabi­lan támaszkodhat termékeire, úgymint a kondenzátorokra, a telefonokra, a festékszórókra és a fémtömegcikkekre. — Vegyük sorba a termék- csoportokat! Kondenzátorok, telefonok A festékszóró még a régi Két évvel ezelőtt a Mechanikai Müvekben megszüntették az olaj­kályhák gyártását. Többen jósolgatták, hogy nem tudja majd a vál­lalat kiheverni azt a veszteséget, amit a termék kiesése okez. A vesz­teség első pillantásra tekintélyes, évente 300 millió forint, ennyi ár­bevételtől estek el. Bár az olajkályhák gyártása nem Is volt annyira nyereséges, a kiesett gyártmányt mindenképpen pótolni kellett. Rá­adásul az Is egyértelművé vált, hogy a vállalat exportcikkei sem gaz­daságosok, sőt, némelyik többe került, mint amennyiért el tudták adni. A termékek korszerűsítése, az intenzív fejlesztés és a korábbiak­nál jobb gyártmányok bevezetése nem várathatott magára sokáig. lUegtaláita-e vajon a Mechanikai Müvek azt az utat, amelyik, !ia úgy tetszik, kudarcok helyett a sikerhez vezet? Erre a kérdésre kerestük a választ, amikor Lénára László vezérigazgatóval a vállalat jelenlegi helyzetéről, terveikről beszélgettünk. nyeinkről. Az idén például termelésünk 40 százalékát .már az új, formatervezett készülé­kek adták, jövőre arányuk már 60 százalék lesz. Évente 6—7 ezer nyomógombos ké­szüléket értékesítünk szabad forgalomban. Az utcai telefo­nokat teljesen automatikus érmevizsgálóval láttuk el, gondolkozunk rajta, miként lehet az érmeVizsgáló ■ részt, mint önálló egységet eladni. Étel-ital automatákhoz lehet­ne alkalmazni. A teléfonokon egyébként mintegy 20 százalé­kos a nyereségünk, ezért is fontos a későbbiekben külön­féle szolgáltatásokkal növelni ..... az értékesítést. Adhatunk pél­~ »T« m,’hó dául kiegészítő hallgatót stb elektroid kondenzátort gyár­tunk, de még így is 8—10 mil­liót kell az országnak impor­tálnia. Többet ugyanis nem tudunk vállalni, a továbblé­péshez beruházásra lenne szükség. A kondenzátorgyár­tás nyeresége úgy 7—8 száza­lék. De ez, a típustól függően változik. A kisebb átmérőjű kondenzátorok készítése több élőmunkát, pontosabb techno­lógiát igényel, ezért nem ter­melékeny. — Az elektrolit kondenzátorgyártásban a vi­lágszínvonalat a japánok kép­viselik. Gyártmányaik körül­belül másfél-kétszeresét telje­sítik annak, amit a v mieink tudnak. Termékeink minősége közepes. Bár a technológia korszerűsítésében értünk már el eredményeket, papír helyett fóliát használunk fel például az eljárás során; — Lassan tíz éve, hogy a Mechanikai Művek telefonké­szülékeket gyárt. — Igen. Az idén például 110— 130 ezer asztali telefont készí­tünk, e mennyiség döntő ré­szét természetesen a postának adjuk át. Ez kis sorozat. Ahhoz tehát, hogy gazdaságosabbá te- hessük a telefongyártást, nagy szériában kellene dolgoznunk, csakhogy a hazai piac ennél többet nem vesz fel. Az ex­portnak pillanatnyilag két fő akadálya van. Az egyik, hogy minden qprszágban más és más speciális igényekkel lépnek fel a vevők, amit tehát a Magyar Postának adunk el, az nem fe­lel meg, mondjuk, az osztrák vagy cseh kívánalmaknak. A másik, hogy külföldön nagyon éles a verseny, csak elektro­nikus készülékkel rúghatnánk labdába. Képesek lennénk ezek gyártására is. hiszen mintát már készítettünk, de hazai alkatrészeket, integrált áramköröket, chipeket nem tudnánk beszerezni. Ezért a megoldás: a kooperáció. Még csupán tárgyalunk a Phibps céggel közös fejlesztésből és gyártásról. Egyelőre mi kap­nánk tőlük a chipeket, amiért cserébe bérmunkát adnánk. — A gondok mellett azéirt kár lenne hallgatni eredmé­— A festékszórók gyártásá­ról már lapunkban is többször írtunk. Így olvasóink értesül­hettek arról, hogy a Mechani­kai Művek 1978-ban a KGST-n belül elsőként és egyelőre utoljára, a Szovjet­unióval közösen vásárolta meg a nyugatnémet Wagner cég licencét, és azóta is ko­operációban készülnek a fes­tékszóró berendezések. Ám a licenc továbbfejlesztéséről még nem hallottunk. — Az idén kifejlesztettünk egy kisebb típusú festékszó­rót, de még tovább kellene fejleszteni a terméket, elkép­zelésem szerint a licenc ki- terjesztésével. Erről tárgya­lunk a Wagnerrel. A gondot a festékszórónál elsősorban az okozza, hogy míg gépeink évente 15 ezer darab gyártá­sára képesek, mindössze 10— 11 ezret tudunk eladni. Rá­adásul a fejlesztéshez felvett hitelt most kell visszafizet­nünk, nem elégedhetünk hát meg ennyivel. — Milyen új fémtömegcik­keket kezdtek gyártani a Me­chanikai Művekben, hiszen korábban ebbe a termékcso­portba tartoztak az olajkály- l\ák is? — Szerszámosládákat, fém­kazettákat, párologtatót, lég­tisztítót, robbanásbiztos ben­zineskannákat, kábeldobokat Ez utóbbit a Kábel Műveknek adjuk el, de exportálunk is belőle. A szerszámosláda azon termékeink egyike, amelyek korábban veszteségesek vol­taik. Értákelemeztük a ter­méket, így egyrészt sikerült 15 százalékos költségmegtaka­rítást elérnünk és ugyanakkor emelni az árat. A hitelt vissza kell fizetni — Milyen évet zárnak te hát 1984-ben? S milyen elkép­zelésekkel készítették el ter­veiket jövőre? ön szerint a Mechanikai Művek nehé: helyzetben van-e vagy csupán annyira, mint amennyire mai gazdasági körülmények között lehet egy vállalat? — Másfél milliárd forint ár­bevételt és 122 millió forint nyereséget terveztünk, ami várhatóan 135—140 millió fo­rint lesz. Több, mint 1980-ban. A likviditás szempontjából nehéz helyzetben vagyunk. Köztudott, hogy eladósodtunk, hiszen fejlesztéseinkhez hite­leket vettünk fel, és ezeket vissza kell fizetnünk. De úgy látom, és nem akarok túl op­timistának tűnni, hogy biztos lábon, azaz lábakon állunk Piacaink, termékeink megvan­nak, a létszámcsökkenés is megállt, kezdi' visszanyerni régi jó hírnevét a vállala­tunk. Stratégiánk a jövőre, hogy amíg törlesztjük a hite­leket, addig őriznünk kell a már elért színvonalat, hogy a későbbiekben biztos alapról tervezhessünk egy dinamikus fejlődést. Eller Erzsébet Épült a VI. ötéves tervben Mem ültek ölbe tett kézzel A hatodik ötéves terv utolsó esztendejének közeledtével mind több település készít mérleget arról, mi valósult meg azokból, a fejlesztési feladatokból, amelyek megvalósítását erre az időszakra tűzték maguk elé. A rendelkezésre álló anyag eszközökkel mindenütt nagyon ta­karékosan kellett bánn hogv jusson a legégetőbben szükséges léte­sítményekre. Most kitűnik, hogy településeink mégis szépen gyara­podtak az elmúlt négy esztendőben. Ezt példázza a gyáli számvetés is, ahoi a jelentőségének megfelelően értékelik a megye, az egykori já­rás nyújtotta segítséget, hiszen annak idején a dabasi járásnak jutta­tott fejlesztési támogatá. D5 százalékát Gyál kapta. Erre az öt évre 213 millió forint fejlesztési alapo; hagytak jóvá a nagyközség gyara­pítására. Amikor Gyál fejlesztési ter­vét a tanácsülésen jóváhagy­ták, a kiemelt feladatok közé sorolták az orvosi ellátás javí­tását, az iskola- és óvodabőví­tést, valamint az egyik főútvo­nal, a Pesti út kiépítését. Ez utóbbi, a tömegközlekedés ja­vítását célzó 6,8 millió forin­tos beruházás befejezéséhez közeledik, részben saját erő­ből, részben a közelmúltban kapott 3 millió forint összegű megyei tanácsi támogatásból. A korábbi négy munkahelyes körzeti orvosi rendelőt újabb néggyel ‘gyarapították. Ezzel lehetőség nyílott a központi ügyelet megszervezésére is, amelyhez minden feltételt megteremtettek, kivéve az ügyeleti gépkocsit. E bővítés eredményeként most már öt körzeti orvos és ugyanannyi fogorvos kezeli korszerű kö­rülmények között a község la­kosságát. Terven felül, helyi erőkkel — 8—900 ezer forint értékű társadalmi munkával — lát­tak hozzá a gyermekorvosi rendelő bővítéséhez, amelyet •még az idén befejeznek. Ez­zel a két gyermekkörzeti or­vosi munkahely négyre emel­kedik. Egy szakorvosi rende­lő építésére azonban már nem tellett, így továbbra is gond, hogy a 25 ezres településről a fővárosba kell beutazni szak­orvosi vizsgálatokra. A legnagyobb arányú fejlő­dés az oktatási és- gyermekin­tézmények, és kisebb mérték­ben a kulturális létesítmények tekintetében mérhető le a nagyközségben. Elkészült egy ötvenszemélyes bölcsőde, és folyamatban van az újabb bő­vítés. 1981—84 között 300 kis­gyereknek létesítettek óvodai helyet, a Szabadság Tsz nagy­mérvű segítségevei. Egy régi épületből a közös gazdaság alakított ki 50 személyes óvo­dát. Egy másik 50 gyermeket befogadóhoz pedig épületet adott. A társközségben, Felsőpa- konyban ugyancsak befejezé­séhez közeledik az 5,5 millió forint költségű óvodabővítés. Így most már nem jelent gon­dot a kicsinyek elhelyezése. A legnagyobb esemény Gyá- lon a 12 tantermes iskola át­adása volt az idén. Több mint 2500 tanköteles korú gyermek él á községben.; 3 igazgatóság irányítása alatt 5 helyen ta­nulnak. Az 53 milliós beruhá­zás nyomán csökkent az isko­lák zsúfoltsága,.javult az ok­tató-nevelő munka színvonala. S ami még fontosabb: nem kell átjárniuk már a gyere­keknek a községet átszelő vas­útvonalon. Az ugyanis nem­csak veszélyt jelentett, hanem sajnos, okozott is balesetet az elmúlt években. Az optimális állapot elérésé­hez azonban még további ál­talános iskolai tantermekre van szükség. Az elkövetkező időszak tervei között szerepel egy IS tantermes iskola építé­se. Ezzel megvalósulhatna ré­gi álmuk, ipari-közgazdasági szakközépiskola működhetne a községben. Felsőpakonyban az előző tervciklusban épült új iskola, most csupán tanterem­bővítésre kerülhetett sor. Pénz hiányában azonban a tor­naterem és a konyha már nem készülhetett el. Érzékeny pontja a község­nek a művelődési otthon, il­letve annak hiánya. Évek óta a tervekben szerepel, de a megvalósítás a közeli jövőben sem látszik valószínűnek. Pe­dig a 300 személyes mozin és a most átadott könyvtáron kí­vül semmiféle közművelődési létesítménnyel nem rendel­keznek. Ezért is érzik nagy vívmánynak a korábbinál jó­val nagyobb területű új könyv­tárat. Nem törekedhetünk teljes­'Ségfé az Összegzéssé^ 'hiszen sok egyébbel is gazdagodott Gyál az elmúlt négy évben, felkészült négy célcsoportos la­kás, hármat vásároltak a nagycsaládosoknak. Korszerű­södött a közvilágítás, és több új bolt nyílt az Áfész beru­házásában. És még valami, ami nagyon fontos: megkez­dődött a vízműhálózat építése. Kádár Edit Embertől emberig araszol a nehezék... Több emeletnyi magasságban Mindig vágyott fölfelé az ember: éjjel csillagokat, nap­pal felhőóriások: játékát, ma­darak röppenését vigyázza sze­mével, vagy éppen a cikázó villámok születésére kíváncsi. És a földön lüktető világot kik csodálhatják a magasból? Például a magasépítők vagy a toronydaruk kezelői... Sarkadi Gusztávnak, a Szent­endrei Építő Szövetkezet daru­sának munkája közben nem igen jut ideje arra, hogy a vá­ros legújabb lakótelepének jár­dáin sétálgató csinos asszonyo­kat, lányokat, vagy éppen az autócsodákat figyelje: mozdu­latai percekre szabottak. Négy-öt emeletnyi magas­ságban, a No-fines eljárással készülő házfalak, zsalutáblák, állványok között dolgozik a szerkezetöntő brigád — ácsok és kőművesek, szak- és beta­nított munkások —, s bizony, elegendő egy eltévedt mozdu­lat vagy egy kései reflex, s máris megtörténhet a baj. ITéís^Evckbci érteitek — Évek óta dolgozom' da­run, balesetet soha nem okoz­tam — mondja két mozdulat között. — Ügy ismerem ezt a gépet, mint ács a szék ércé j ét, lakatos a kalapácsát vagy esz­tergályos a masináját. Kezeim kapcsolóihoz simultak, a sze­mem pedig az emelkedő-süly- lyedő daruhorgon himbálódzó teher útját vigyázza. Ember­től emberig araszol az a nehe­zék — zsalutábla vagy zuza- lékbetonnal töltött konténer —, s szinte centimétereken múlik az élet. De ismerem munkatár­saim mozdulatait is. Jól össze­szokott brigád a miénk, fej- biccentésből, f sípszavakból meg­értjük egymást. A daru horgán leng, himbá­lódzik egy zsalutábla, aztán aláereszkedik a több mázsás acéllemez. A falak peremén Bárány Boldizsár és Varga Im­re mozdul, óvatosan illesztik helyére a belső zsalutáblát. Ki­merevítik, tiplizik, s riéhány perc múlva intenek Sarkadi Gusztávnak: — Lazíthatod! Állványok között, pallókon, létrákon kapaszkodom föl a tetőre. Egy leendő otthon — egyelőre még nyers betonpado­zatú — közepén állunk, s míg a daruhorog újabb zsaluleme­zért indul alá, beszélgetünk a szerkezetöntő brigád tagjaival. Néhá,nyán cigarettára gyújta­nak; a Kő-hegy felől rohanó szél belemarkol a füstcsíkokba, hajunkat fésüli, s néha ketté­vágja a mondatok fonalát. — A László-telepen eddig százhuszonkét No-fines eljá­rással készült otthont emel­tünk — mondja Bárány Boldi­zsár. — Tíz férfi dolgozik a csapatban, néhány kivétellel messziről, nyolcvan, száz ki­lométerről járnak munkába. Én például a Nógrád megyei Varsányból ingázom. Hajnali négykor csörög a vekker, s öreg este van már, amikor ha­zaránt az autóbusz. — Én Szécsényben lakom — szólt Rácz Tibor. — Az sincs a szomszédban ... — S miért vállalják az in­gázást? Nem lenne otthonuk­hoz közelebbi munkahely? Reklamáció nélkül — Volna — veszi át a szót a szintén varsányi Percze Béla —, de itt megtalálom a szá­mításomat. Keresetem — ta­vasztól őszig — eléri a havi 6—7 ezer forintot, s érdekes­nek találom ez a munkát, ar­ról nem beszélve, hogy jól ösz- szeszoktunk már. Olyan nagy család a miénk. Sajnos, mun­ka után ritkán jövünk össze, hiszen mindenkit vár a család, a háztáji, a jószág ... — Mi a lényege a No-fines módszernek? — Angol licenc alapján öntjük a szerkezetet, maga a kifejezés egyébként nem fi- nom-at jelent. A készülő be­tonba sóder és kavics helyett kőzúzalékot rakunk — mond­ja Rippel Ferenc. — Ezáltal több légbuborék marad az apró kövek és a cementelegy között, s így sokkal jobb a la­kások hőszigetelése. Arra vi­szont ügyelnünk kell, hogy az öntés egyenletes legyen. — Meg a tiplizésre, függő- zésre. a sarkok kiképzésére — veti közbe Percze János. — Az eddig átadott lakásokkal nagyon elégedettek a tulajdo­nosok. Reklamációnk még nem volt.. ■. i — Maga szívesen lakna ilyen telepszerű otthonban? — Lakni mindenkinek kell valahol. A brigád tagjai többségének — nekem is — családi házunk van, de ha mu­száj lenne, szívesen élnék ezek között a falak között is. — Öt nap alatt építünk fel egy szintet, azaz két lakást — mondja Bárány Boldizsár. — Persze csak akkor, ha megfe­lelőek a körülmények. Ha jó az idő, ha van alapanyag, ha időben megkapjuk a szükséges állványtartozékokat... Ez utóbbi hiánya miatt előfor­dult, hogy napokig állt a mun­ka. De ez nem jellemző. S ha mégis adódik ilyen eset, más munkaterületre vezényelnek. Értenek ezek az emberek mindenhez, ami egy modern építkezésnél nem lebecsülendő előny... Szakavatott mozdulatok — A szövetkezetben milyen rangjuk van? — Falak nélkül nincs lakás. Néha mégis mostohagyerekek­nek érezzük magunkat. Olyan­kor, amikor tudjuk, hogy túl­teljesítettük a normát, sőt, még rá is tettünk egy lapáttal, ám jutalmazáskor elfeledkez­nek rólunk. Közben — jó méternyire tő­lünk — újabb zsalulemez kö­zelít. Félreállok. A markos- férfiak szakavatott mozdula­tokkal illesztik helyére a/, acéllemezt, aztán intenek Sar­kadi Gusztávnak: Engedd! Meglazul a kötél, kiakaszt­ják a horogból. Ismét nőtt egy szinttel az — egyelőre még be- tonszürke — épület. Nyikorog, fordul a daru gémje, dacol a Kő-hegy felől mindjobban ránk támadó, de­cemberi széllel... Besze Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom