Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

Fényes mikrofoncsapok Sokféle fémalkatrész nikkelczését, krómozását és horganyzását végzik el a maglódi Galvanizáló Kisszövetkezetben. Képün­kön: Varga Gábor csiszoló a miferofoncsapokat fényesíti Hancsovszki János (elvétele Cikkünk nyomán Lakótelepi zajos élet A fenti címen megjelent cikkre másnap reagáltak az illetékesek, sőt még azok is, akikről egyáltalán szó sem volt, Délután — mint máskor is — hangos volt az erkélyek, loggiák alatti park, de nem a focizástól: 9—13 éves gyere­kek gereblyéztek, hordták egy kupacba a szemetet, lehullott levetek .Hogy tó V9.lt. a csa­patmunka főszervezője? Hogy a kerti szerszámokat honnan szedték össze a gyerekek? Ki tudja. De volt ott minden: seprű, lapát, gereblye. A kukaedények, amit a szeméttárolókból hoztak fel, bizony gyorsan egymás után megteltek és cipelték — pon­tos beosztás szerint —, a ha­tár felőli üres területre. Kiabálni pedig azért kiabál­tak egymásra, mert volt, aki elhagyott, vagy leejtett egy darab papírt, vagy egyéb sze­metet. Már késő este volt, amikor készen lettek a nagy munká­val és talán — Varga Peti, Hajdú Attila5 Török Norbi, ..Kálmán Frigyes, Szántó. Csa­ba, Bedő Andris és Szörényi Zsolti is — megelégedetten tértek haza ezen a napon, mert társadalmi munkájuk­kal hozzájárultak a vecsési lakótelep szépítéséhez. Ez bizony „férfimunka” volt a javából, gyerekek! Varga Ferencnó Köszönet íÍrül és bánkódik a taná- esi intézmény vezetője. Sikerült lelkes, önzetlen helybelieket mozgósítva né­hány olyan feladatot elvé­gezniük, amire a költségve­tésükből belátható időn be­lül nem futotta volna. A társadalmi munkások, ha kellett, kubikoltak, ha arra volt igény, komoly szakmai munkát vállaltak. Olyan felszereléseket, segédeszkö­zöket készítettek el saját otthoni műhelyeikben, ame­lyekből az egész meavében kevés van. Ennek örül az intézményvezető. Keserűen tapasztalta vi­szont, hogy közvetlen felet­tesei — szerinte — egyked­vűen, közömbösen fogad­ták kezdeményezését. Nem jutalomra, nem is dicséret­re számított — mondja —. legfeljebb arra. hogy mpn- kérdezik. esetleg megnézik, hogyan haladnak. Az intézményvezető így ismét önállóan cselekedett. Mint korábban is. köszönő­levelet írt a társadalmi munkában részt vevők munkahelyeire, hogy tudják ott is: dolgozóik a munka­idő letelte után sem zár­kóznak be otthonaikba, ké­szek segíteni, ha hívják őket. De mennyivel na­gyobb lenne ennek a, levél­nek az erkölcsi súlya, ha a vénén ott szerepelve a ta­nácselnök aláírása is... A fenti eset már megtör­tént, nem lehet rajta vál­toztatni. Tanulni belőle an­nál inkább. Most a szám­adások. mérlegkészítések időszakát éljük. A tanács­tagok minden félévben ösz- szeállitanak egy-egy jelen­tést arról, hogy az 'adott időszakban miiven és mennyi társadalmi munkát végeztek választóik a kör­zetükben. Nyilván azt is ők tudják legjobban, ki az. aki közülük rendszeresen a legtöbbet vállalja, áldozza a közérdekért. Javaslataik alapján ezeknek az embe­reknek a tanács vezetői — ahol ez még nem szokás — küldhetnének egy üdvözlő­lapot, összehesonlBhatatln- vvl többet nyernének vele. mint amibe a postai költsé­gek kerülnek. A z emberséges, jó szó a ^ jó ügyek igazi lendí- tő je. V. J. fi felnőtté válás zavarai fi legfontosabb a megelőzés Az iskola olyan • sajátos élettér, ahol minden megfi­gyelésre alkalom kínálkozik. A gyermekek általános maga­tartásáról, fékezhetetlenségé­ről, nehezen kezelhetőségéről szaporodnak a hírek, cikkek, észrevételek. A jelzések nö­vekvő száma arra enged kö­vetkeztetni, hogy erősödő je­lenséggel van dolgunk. Veszélyeztetettnek minősül az a gyermek, akinek eltartá­sát, gondozását, nevelését, ok­tatását, testi és értelmi, vala- . mint erkölcsi fejlődését vala­milyen körülmény károsan befolyásolja, vagy gátolja. Ez a meghatározás szükségkép­pen nem tesz különbséget a veszély nagysága, a súlyos morális ártalom; és a csak kedvezőtlen hatások között. Az enyhe ártalom könnyen fokozódhat, ezért minden kis­korú figyelmet érdemel, füg­getlenül attól, hogy milyen segítségre van szüksége. fi2 iskola ellen Milyen következményekkel jár a veszélyhelyzet? Talán a legsúlyosabb az, hogy bűnö­zésre, késztet. Ide sorolható az alkoholizmus, a zavart men­tális fejlődés, az öngyilkosság, a kábítószerek rabsága is. A bűnözés határán csellengők semmittevő viselkedése, a csavargás, a morális tartás hiánya, a cél nélküli élet csá­bítása, a cinizmus, a sodródás, a társadalmi és egyéni érték­rend teljes zavara úgyszintén. Ezt a felsorolást nagyon hosz- szan lehetne folytatni. A szórványos, de növekvő számú, a közfigyelmet is fel­keltő esetek elemzése azt jel­zi, hogy á veszélyeztetés a társadalmilag kedvezőtlenebb helyzetben levő szociális réte­gekben mutatkozik a leggyak­rabban: a társadalmi beillesz­kedés zavarait mutató szülők, a szakképzetlen dolgozók, a családi rend felbomlásától szenvedő emberek körében. Az ilyen családok jövedelme is alacsony kategóriába sorol­ható. (Az egy főre jutó jöve­delem majd minden esetben 2 ezer forint alatt van.) Az iskolai nyilvántartásból az is kiderül, hogy az okok összetettek és egyszerre több is mutatkozik: az alkoholiz­mus gyakran a rossz lakáskö­rülményekkel társul: a beteg­ség, a válás néha már követ­kezmény (bűnözés, alkoholiz­mus következménye), és ezek együttesen fenyegetik. a gyer­meket. A szülők elhanyagol­ják ápolását, gondozását, ne­velésében pedig negatív hatá­soknak teszik ki őket, nem se­gítik, inkább gátolják tanulá­sát, a rendszertelen életmód miatt rossz példával szolgál­nak, igen gyakran az iskola ellen „dolgoznak”. A társadal­mi beilleszkedés zavarai tehát a fiatalok veszélyeztetésének fő forrásai. Ebből egyértelműen adódna az a következtetés, hogy a be­illeszkedés felnőttkori zava­rait kel) elsősorban vizsgálni, alaposan elemezni, e zavarok elhárítására do1 gozni ki több­frontos stratégiát, hogy el­apasszák a fiatalokat ve­szélyhelyzetbe hozó forráso­kat. Ez azonban szociálpoli­tikai és nem utolsósorban gaz­daságpolitikai feladat, ez a fiatalok veszélyeztetésének gondját csak a távolabbi jö­vőben oldaná meg, és azzal a hibás szemlélettel járna, hogy elterelné a figyelmet a neve­lésnek már ma is sürgető fel­adatairól. Veszélyhelyzetben Itt gyorsabb segítség kell. Csak az azonnali cselekvés tennivalóinak, a beavatkozás lehetőségeinek megtervezése mozgósíthatja a fiatalok for­málódásának, egy-egy esetben megmentésének erőit. És erre van ma — nemcsak az iskolai, hanem a családi nevelésben is — a legnagyobb szükség, még akkor is, ha ez tűzoltómun­kának tűnjk, tüneti kezelés­nek látszik. A fiatalok esété- ben a tünetek kezelése maga a gyógyítás, a korrekció néha egyetlen, gyors módja lehet. Mit tud mozgósítani a tár­sadalom? Mit láttunk, a ten­nivalók kettős cselekvési stra­tégiát tesznek szükségessé. Egyrészt a társadalmi beil­leszkedés felnőttkori zavarai­nak elhárítására kell tervet kidolgozni, másrészt azonnali javulást ígérő beavatkozásra van szükség. Ez az utóbbi egyértelműen gyermek védelmi feladat. Az iskola a nyilván­tartás mellett operatív fel­adatot is kell hogy vállaljon. A már helyenként jól műkö­dő gyermekvédelmi hálózatot ki kell szélesíteni, meg kell erősíteni, és azon is érdemes gondolkodni, hogy függetlení­tett szakembereket, lehetőleg gyógypedagógiai képesítéssel is rendelkező nevelőket kell alkalmazni, akik a gyámügyi, XXVI. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1934. DECEMBER 7., PÉNTEK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IW1 ŐRI Kisiparosok a lakosság szolgálatában fi panaszok rontják a tekintélyt Egyre nagyobb feladatok megoldása hárul a kisiparra olyan területeken is (lakásépí­tés, járműjavítás, fuvarozás, stb.), ahol korábban főként ál­lami vállalatok elégítették ki a lakosság igényeit. A KIOSZ gyömröi alapszervezetéhez tar­toznak Ecser, Maglód, Gyöm- rő, Mende, Sülysáp és Űri kis­iparosai, létszámuk meghalad­ja az ötszázat, ügyeiket újab­ban hárman intézik a Tán­csics Mihály utcai székházban. Társadalmi munka A kisiparosok közül három- százharmincan főállásban dol­goznak, százkilencvennégyen munkaviszony mellett, hatva- nan pedig nyugdíjasként. Eb­ből is kitűnik, milyen hetero­gén az összetételük, munkáju­kat azonban igyekeznek a la­kosság közmegelégedésére, jól ellátni. A közelmúltban több olyan rendelet jelent meg, amely élénken foglalkoztatja őket, s amelyek változtattak a koráb­bi szokásokon. így például a jövőben új termékek csak elő­zetes KERMI minőségvizsgá­lat után hozhatók forgalomba. Megváltozott a kisiparosok részére adható OTP-kölcsönök összege és feltétele is. Ezzel kapcsolatban az OTP június 30-án új szabályozást adott ki. Űj üzlet, műhely létesítésére 200 ezer, a régi korszerűsíté­sére, átalakítására 100 ezer fo­rint kölcsönt nyújtanak. Az utóbbi hónapokban a villa­moshálózat-fejlesztési hozzá­járulás összege miatt többen visszaadták iparukat. A Pénzügyminisztérium ide vonatkozó rendelkezése értel­a szociális ügyekkel foglalko­zó tanácsi apparátussal, a szo­ciálpszichológiai szakemberek­kel és a gyermekvédelmi ha­tóságokkal szorosan együtt­működve tudnának hatáso­sabb munkát végezni. Az is­kolaorvosi hálózat teljesebb kiépítésére és az iskolai ren­delés idejének növelésére is szükség lenne. A gyermekek környezeté­ben élő deviáns viselkedésű felnőttek többszörösen is ve­szélyhelyzetet teremthetnek: rossz példát mutatnak, anya-' gilag tönkreteszik a családot, érzelmileg befolyásolják a fo­gékony korban levő fiatalo­kat. Az öngyilkossági kísérle­tek, öngyilkosságok, a. keze­lésre szoruló neurotikus be­tegek, az alkoholizálok, a tör­vénnyel szembekerülő szülők, rokonok, ismerősök, szomszé­dok mély benyomást tesznek, megrendítik a fiatalokat, személyiségük kibontakozását gátolják, érzelmileg károsak, a magatartásban kóros for­mákat sugallnak. Külső okok A gyermekeik viselkedésé­nek minden zavarát azonnal észre kell venni, mert mögötte súlyosabb és erősebb káros hatások húzódhatnak meg. A zavart viselkedés igen árul­kodó. A kötekedő, agresszív vagy közönyös, dckoncentrált magatartás mögött mindig meghúzódhat olyan külső ok, amely felderítésre vár. A mai nevelési gyakorlat kevés fi­gyelmet tud fordítani arra, hogy a hirtelen változást, a gyermek magatartásában be­következő, az addigi tapaszta­latnak ellentmondó viselke­dést kinyomozza, okát felde­rítse. Pedig itt kezdődik a „védelem”, addig kell beavat­kozni, amíg nem rögződik ez a zavar, mert később sokkal nehezebb lesz a korrekció. S. L. mében a hozzájárulás adóbe­vallásban költségként elszá­molható kiadás. Az év elejétől módosult a forgalimiadó-ren- delet. A nyáron több .kisiparos ré­szesült munkavédelmi okta­tásban, januártól 21 szakmá­ban indul munkavédelmi kép­zés. A vezetőség szeretné, ha ezeken minél többen venné­nek részt. A panaszügyek az utóbbi időben megnövekedtek a gyömrői KlOSZ-alapszerve- zethez tartozó településekén. Sok az olyan minőségi panasz, amely valamennyi kisiparos hírnevét rontja. 1983-tól áthú­zódóan 30 írásbeli panaszbeje­lentés érkezett, szóban kilen­cen reklamáltak. A gyömrői székházban je­lentős változások történtek eb­ben az esztendőben. A nagy­teremben a világítótesteket Holecz József sülysápi villany- szerelő kisiparos szerelte fel. Üjrafestették a nagyterem mennyezetét, a lábazatot lam­bériával látták el. Ez utóbbit Kanyik Sándor és Katona Má­tyás ecseri asztalos kisiparo­sok végezték — részben társa­dalmi munkában. Segített még Kövér Béla, Kalló Pál, Hege­dűs István, Gecsei Ferenc, Lendvai Pál, Lehoczki Berta­lanná. Az összes társadalmi munka értéke meghaladja az ötvenezer forintot. Természe­tesen a legszorgalmasabbak — saját településükön is — vál­laltak és végeztek társadalmi munkát. A gyömrőiek is részt vettek a nyáron a Dobáson megtar­tott megyei sport- és baráti találkozón. Lövészetben Né­meth Albertné első helyen végzett, sakkban Fábián Lász­ló második lett. Ugyanő elin­dult ja-miskolci országos ve­télkedőn is, ahol az értékes 3. helyet szerezte meg. Politikai vitakör A téli hónapokban sem tét­lenkednek majd. December 10-én hétfőn tartják meg a po­litikai vitakör első előadását a székházban. Ismeretterjesz­tő, felvilágosító előadások szí­nesítik majd a téli programo­kat. December 13-án a nyug­díjas kisiparosok baráti talált kozójéra kerül sor. Nagy ér­deklődésre tarthat számot a december 17-i előadás, ame­lyen a kezdő építő és általá­nos iparosok árképzéséről és könyveléséről lesz szó. G. ,T. Levél a sülysápi labdarúgókról Csendes, szerény jubileum Nagy hagyományai vannak Sülysápon a labdarúgásnak, hiszen ezt a sportot űztek leg­többen az elmúlt évtizedek­ben több-kevesebb sikerrel apáink és fiaink. Jelenlegi labdarúgócsapatunk immár a 10. bajnoki évadját játssza a megyei I. osztályban, ahol a csúcsot is elérték. Bajnokok lettek, osztályozót játszottak az NB Ill-ba jutásért, sajnos egy öngól miatt diszkvalifikál­ták csapatunkat. Ezután a csúcs után állandóan hullám­völgyben van a csapat, a leg­több esetben a kiesés ellen kell küzdenie. Ezt a helyzetet egyszerűen úgy lehet megma­gyarázni, hogy Sülysápon csak hazaiak kergetik a lab­dát, szemben legalább 8—10 csapattal, ahol NB Il-es, sok esetben NB I-es játékosok el­len kell harcba szállni. Nehezíti a csapat helyzetét az is, hogy sok csapat — fő­leg azok, akiknél nem helyiek játszanak — szombaton játsz- sza mérkőzéseit. Ilyen ebetek­ben még sohasem tudtunk komplett csapattal kiállni, melynek jogos következménye a vereség lett. Érzi a csapat, az MTK VM-be távozott Hu- szárik, valamint Béres hiá­nyát — aki katonaként a Mo- norban rúgja a gólokat — és azt, hogy a fiatal tehetségek még nem értek be. Mérkőzé­sek sorát veszítettük el egv- egy góllal, mert a csatárok nem találták még meg a gól­lövő eioőiüket. Mindezek mellett az őszi idénvt jóval kedvezőbben fe­jeztük be. mint az előző év!t, hiszen akkor 15.-ként öt nont- ta! lemaradva tettük el cipőin­ket tavaszig, hét ponttal zár­va az évet. Jelenleg 10 pontja van a csapatnak, kettő győze­lem és hat döntetlen kivívásá­val., Igaz, hogy ez csak a 13. helyhez elegendő, de az előt­tünk álló négy csapatnak csak három ponttal van többié. Ez azt jelenti, hogy az 1984—85- ös bajnokság végével válto­zatlanul megyei I. osztályban játszhat — reméljük — csa­patunk. Ifjúsági csapatunk az utób­bi években állandóan az el­ső hat között van, ez arra en­ged . következtetni, hogy ré­szükre a serdülőcsapat jó utánpótlást biztosít. Az ifjúsá­gi csapat jó helyezése ellené­re sem tud 1—2 játékosnál többet adni a felnőtt csapat részére és azok főleg védőjár tékosok. Hiányoznak az úgy­nevezett befejező csatárok. Több alkalommal hallot­tunk a játékvezetők indiszpo- náltságáról. Sajnos el kell mondanunk, hogy bennünket is utolért az ilyen enerváltan, nem jól vezető bírói hármas. Mindezek ellenére reméljük, hogy a téli szünetet a játéko­sok jól töltik és újult erővel küzdenek majd a sülysápi szí­nekért a tavaszi folytatásban. Csaba János a Tápióvölgye Mgtsz Sport Club elnöke J Megjegyzésünk: Csaba 0 János minden szavából ki- £ csendül a féltő aggódás a £ sülysápi labdarúgás jövője '■ iránt. Néhány megállapitá- fysának azonban — a tények $ ismeretében — kénytele- ^ nek vagyunk ellentmondó- % ni. Azt írja, hogy Sülysá- £ pon csak hazaiak kergetik f a labdát. Most bizonyára í így van, de néhány évvel íj ezelőtt több volt az idegen 0 (pesti) játékos, mint a ^ helybeli. Huszárikért kár % esdekelni, hiszen ő csak < ugródeszkának tekintette £az • egyesületet. örülni, ^kell(ene), hogy az NB I- '/ ben is megállja a helyét. $ Ami az utánpótlást illeti, £ véleményünk szerint bát- ‘ frabban kellene hozzájuk ^ nyúlni, többen játszhatná- , ^ nak már a felnőtt csapat­ig ban. Mert mi lesz, ha egy- % szer Motolai. Tóth S.. és a £ többiek tényleg és véglege- £ sen a szögre akasztják a ? cipőjüket... $ Ami a bírókat illeti, lát- % tünk mi már olyan fekete- ^ ruhásokat is — bajnoki £ mérkőzéseken —, akik ki- £ fejezetten előnyös felfogás- í ban (sülysápi szempontból1 « vezették a találkozókat. (ISSN 0US-ZSS1 (Monorl Hírt*»)

Next

/
Oldalképek
Tartalom