Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-07 / 287. szám
1981 DECEMBER 7., PÉNTEK 3 FELMENTÉSEK, VÁLASZTÁSOK Az Elnöki Tanács ülése A kormány új tagjainak eskütétele ülése ponti Bizottsága első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB december 4-i üléséről. Az elnökség megvitatta, elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. tekintettel — e tisztségéből felmentette. Maróthy Lászlót és Csehák Juditot a Minisztertanács elnökhelyetteseivé megválasztotta. Czinege Lajos hadseregtábornokot, honvédelmi minisztert e tisztségéből felmentette, egyidejűleg a Minisztertanács elnökhelyettesévé választotta meg. A magyar kommunista sajtó napján Szövetségben az olvasóval Hiven a hagyományokhoz ünnepeljük az idén is a magyar sajtó napját. Tisztelettel emlékezünk meg elődünkről, az első magyar kommunista lapról, a Vörös Üjságról, amelynek első száma 1918. december 7-én jelent meg. Homlokán viselte a máig élő, közös jelszót: Világ proletárjai, egyesüljetek! Első számának vezércikke tömör és félremaayarázhatatlan címmel hívta fel a figyelmet: Osztályharcot! Hazánkban évtizedek óta nincsenek egymással kibékíthetetlen ellentétben álló kizsákmányolt és kizsákmányoló osztályok, niás célokra mozgósít ma a kommunista sajtó, mint elődje hatvanhat esztendővel ezelőtt. De a megváltozott körülmények nem azt jelentik, hogy most könnyű a dolgunk, hogy már csak a babérokat kell learatnunk. Mi az építőmunka korszakát éljük, de ez a korszak nem mentes az ellentmondásoktól. Nem függetleníthetjük magunkat a körülöttünk forrongó világtól. A szocializmus építése többfrontos harcot jelent. Minél bonyolultabb, nehezebb feladatok állnak népünk előtt, annál fontosabb, hogy az írott szó erejével segítsük a megvalósítást, magyarázzuk azt, ami az összefüggések ismerete nélkül érthetetlennek tűnik, érveljünk az eredményekkel biztató megoldások mellett, szót emelr jünk minden alkotó kezdeményezés érdekében, és bíráljuk mindazt, ami hátráltatja, akadályozza a nehéz helyzetben a kibontakozást. A sajtó feladata a hiteles tájékoztatás, de nem kívülállóként. Különösen érvényes ez az országosnál kisebb közösségek sajtóorgánumaira. Egy-egy megye vagy város lapját szinte személyes jó ismerősüknek érzik az ott lakók, nagy érdeklődéssel figyelik, miként képviselik ügyüket. Még a jelentéktelennek látszó események is fontosak, ha a jól ismert utcában vagy közismert emberekkel történnek. Még inkább elvárják, hogy a szűkebb pátriájuk sorsát érintő jelentősebb változásról, intézkedésről rendszeresen tájékozódhassanak a helyi lap hasábjairól. A szülőföldjükhöz, lakóhelyükhöz ragaszkodó emberek patriotizmusa fejeződik ki a megye, a város lapjának megbecsülésében. az iránta tanúsított figyelemben. A helyi sajtónak sajátos eszközeivel kell hozzájárulni ahhoz, hogy a termékeny viták segítsék a kongresszusi felkészülést, majd, hogy a kongresszuson elfogadott határozatot magáénak vallja az egész magyar nép. A tennivalók megértetéséhez s az egységes cselekvéshez nélkülözhetetlen, hogy a sajtó munkásai érzelmileg azonosuljanak az olvasókkal. Mert a legnagyszerűbb újságcikk is csak öncélú szellemi torna lenne, ha nem volnának a sajtó hű szövetségesei az olvasók, akiket tisztelettel köszöntünk a magyar sajtó napján. L E. Tornatermet értenek Óvodástól kamaszkorig A HNF elnökségének ' A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyulának, a HNF elnökének elnökletével december 6- én ülést tartott. Meghallgatta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt KözAz Elnöki Tanács csütörtöki ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára személyi kérdésekben határozott: Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyettesét — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására Csütörtökön az Országház ’Nándorfehérvári termében Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Maróthy László, Czinege Lajos, Csehák Judit, Medve László és Oláh István letette a hiyataty, esküt,, , " Az' eskütételen jelen volt [ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. , A képen (balról jobbra): dr. Maróthy László, dr. Csehák Judit, Czinege Lajos, Oláh István és dr. Medve László. MARÓTHY LÁSZLÓ Dr. Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese 1942-ben született Szeghalom községben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd doktori címet. 1965. és 1961. között a KISZ Pest megyei Bizottságának titkáraként, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem csoportvezetőjeként dolgozott. A pártnak 1965 óta tagja. 1970-ben megválasztották az MSZMP szentendrei Városi Bizottsága első titkárának. Ezt követően a KISZ KB első titkára, 1980-tól a budapesti pártbizottság első titkára. Az MSZMP Központi Bizottságának 1973 óta, a Politikai Bizottságnak 1975 márciusától tagja. Budapest 33. választókerületének országgyűlési képviselője. CIIHESE LAJOS Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, 1924- ben született Karcagon. Húszéves korában kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1914 óta a párt tagja. A felszabadulás előtt mező- gazdasági munkás, majd kovácssegéd volt. 1915-ben Karcag város MADISZ-titkárává választották. 1951-ig különböző pártfunkciókat töltött be, majd a Honvédelmi Minisztériumban politilzai osztályvezetőként dolgozott. 1957. és 1960. között az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkáraként dolgozott. 1960-ban honvédelmi miniszterré nevezték ki. 1959 óta az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A Munka Vörös Zászló Érdemrend és több más kitüntetés birtokosa. CSEHÁK JUDIT Dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, 1940-ben született Szekszár- don. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1965-ig a Tolna megyei Tanács kórházában segédorvosként, majd Fadd nagyközség körzeti orvosaként dolgozott. Ezt követően a szekszárdi Városi Tanács osztály- vezető főorvosa lett. 1975. és 1978. között az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének a titkára volt, majd megválasztották a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárává. Fiatalon bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. A pártnak 1967 óta tagja. Munkásságáért 1984-ben a Munka Érdemrend, arany fokozatával tüntették ki. MED VE LÁSZLÓ Dr. Medve László egészség- ügyi miniszter, 1928-ban, Vá- mosgyörkön született. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1952. és 1954. között a lengyeltóti kórház segédorvo- sa volt, majd 1963-ig az A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének a munkás- mozgalomban, a szocialista társadalom építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköz- társaság Érdemrendje; Schultheisz Emil egészségügyi miniszternek az egészségügy fejlesztése érdekében kifejtett munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Nép- köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje; Schultheisz Emil egészség- ügyi minisztert — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — felmentette tisztségéből. Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkárt e tisztségéből felmentette, egyidejűleg egészségügyi miniszterré választotta meg. Oláh István vezérezredest honvédelmi miniszterré választotta meg. Csémi Károly vezérezredest, honvédelmi minisztériumi államtitkárt — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — tisztségéből felmentette, egyidejűleg Mórocz Lajos altábornagyot honvédelmi minisztériumi államtitkárrá választotta meg. Hutás Imrét egészségügyi minisztériumi államtitkárrá választotta meg. MSZMP Központi Bizottságának 1984. december 4-i üléséről. A pártbizottság Maróthy Lászlót érdemeinek elismerése mellett — más, fontos megbíT zatása miatt — felmentette a budapesti pártbizottság első titkári tisztségéből, és Grósz Károlyt, a Központi Bizottság tagját megválasztotta a párt- bizottság első titkárának. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Petru Groza emlékére Koszorúzás Petru Groza, a kiemelkedő román államférfi és politikus születésének 100. évfordulója alkalmából csütörtökön koszo- rúzási ünnepséget rendezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Budapesten, a Groza Péter rakparton levő emléktáblánál. Az ünnepségen felidézték a politikus pályáját, aki 1945-től a kormány elnöke volt, 1952-től 1958-ig — haláláig — pedig a nagy nemzet- gyűlés elnökségének elnöki tisztét töltötte be. Az emléktáblát megkoszorúzták a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a KISZ Központi Bizottságának, a Művelődési Minisztériumnak, a Fővárosi Tanácsnak és a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének képviselői. Jelen volt a Román Szp- ciálista Köztársaság budapesti nagykövetségének képviselője is. Felmentés-választás A Pest megyei Tanács apparátusi pártbizottsága december 6-án, tegnap ülést tar-' tott, melyen részt vett ‘<K Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. * A testület érdemei elismerésével — nyugállományba vonulása miatt — dr. Gulyás Ilonát felmentette a pártbizottság titkári funkciójából. A testület megválasztotta Plutzer Miklóst, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjét a pártbizottság tagjává, valamint a megyei tanács apparátusa pártbizottságának titkárává. Szerencsés helyzetben van a gyermek- és oktatási intézmények tekintetében Iklad. A településszervezet lehetővé tette, hogy a község központjába kerüljön a klubkönyvtár, itt épült fel négy éve a minden igényt kielégítő, hetvenöt gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda. Tavaly év elején pedig új szárnnyal bővült a szomszédban lévő iskola. Így a három intézmény, amellett, hogy háromévestől a tizennégy esztendősig ösz- szefogja az ifjúságot, közművelődési funkciót is betölthet, Ebben az esztendőben társadalmi összefogással tovább bővítik a már kialakult oktatási-művelődési centrumot; megkezdték egy tornaterem építését. A tervek is társadalmi munkában készültek, akárcsak a kivitelezés. A szükséges anyagot a tanács vásárolta meg, de a szülők építik. Kitüntetések az Országháziban Egészségügyi Minisztériumban dolgozott főelőadóként. Ezt kővetően a minisztérium tudományos tanácsának osztály- vezetője volt, 1967-ben a minisztérium pártbizottságának titkára lett. T97V. és 1974. között az MSZMP KB alosztályvezetője- ként tevékenykedett. 1974-ben egészségügyi miniszterhelyettessé, 1981-ben minisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1945 óta a párt tagja. Munkásságát 1973-ban és 1978-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el. OLÁH 1ST VÁM Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, 1926- ban született, Nádudvaron. 1945-ben önként jelentkezett az új magyar hadseregbe. MADlSZ-titkárként az ifjúsági mozgalomban is szerepet vállalt. 1949-ben elvégezte a Kossuth Lajos Katonai Alzadémiát, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, 1964-ben pedig a Szovjetunió Vezérkari Akadémiáját. 1945 óta tagja a pártnak. 1966-ban nevezték ki honvédelmi miniszterhelyettesnek. Hét évvel később a magyar néphadsereg vezérkari főnöke lett. 1975 óta tagja az MSZMP Központi Bizottságának. A Szocialista Magyarországért Érdemrenddel 1977-ben tüntették ki. / Csémi Károly vezérezredesnek, honvédelmi minisztériumi államtitkárnak a honvédelem erősítésében, a néphadsereg fejlesztésében, a Varsói Szerződés hadseregei közötti együttműködés, barátság elmélyítésében szerzett érdemei elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. B udakeszin mindig mások a fenyők. Ilyenkor már zúzmarásak, jégcsapok fénylenek a tűleveleken, s az égbenyúló ágak szmte ölelkeznek az erdei rengetegoen. Régen jártam arra, a meghitt képet is emlékezetem őrzi. Most sem annyira a karácsonyt idéző táj, mint inkább a fák között felbukkanó fehér köpenyes ifjú orvos alakja fogott meg. Annak a fehér köpenyes orvosnak vékony figurája, akit először a háború után ismertem meg. Utoljára pedig akkor találkoztam vele, amikor egy alkalommal, jó néhány esztendővel ezelőtt, azt kérdezte a kórház rideg szobájában : — Mondja, kedvesem, miért jött? Nincs már magának szüksége ezekre a találkozásokra. Ertetlen mozdulatomra, hitetlenkedő tekintetemre megerősítette szűkszavú mondatát: — Régen meggyógyult, feleslegesek ezek a kontrollok. Éljen csak nyugodtan, nevelje a gyerekeit. Ezzel véget is ért orvos és betege évtizedes kapcsolata. Böszörményi Miklós doktor urat nem láttam többé. Azt nem állíthatom, hogy elfelejtettem, mert egy-egy influenzás láz után felködlött emléke, riadtan gondoltam a szanatórium hónapjaira amikor társaimmal egymást ijesztgettük: aki egyszer ide bekerült, úgysem gyógyul meg. Tüdeje cipeli a kórt haláláig. Az élet azonban az orvost igazolta, ha az idegek nem is heverhették ki a háborút, az emberi szervezet erősnek bizonyult. Nem állíthatom, hogy egyedül is győzötl volna a test, akkoi sem. ha fiatal —, kellett hozzá Böszörményi doktor úr és a többiek szigorúsága, a mit nem szabad napi rendje. Baráth Irén, Országh Oszkár, Katona dr., ha feltűnt a Korányi szanatórium parkjában, még a bokrok és a fák is súgták: vigyázat, jönnek! Mint a csínytevő gyerekek a tanárok jöttére, igazodtak rendbe külön a nők, külön a férfiak a sétányon, lassították lépteiket utasítás szerint a fennjárók. Mert nemcsak az orvosság és a tiszta eredei levegő gyógyított ott, hanem az együttélés szabálya is, s az a mérhetetlen bizalom, amit orvosaink iránt éreztünk. Kivált Böszörményi Miklós Iránt, Hiába láttuk ritkán mosolyogni, hiába volt zárkózott, szűkszavú, mégis nagyon közel tudott kerülni hozzánk, önzetlen, csak másokkal törődő magatartása miatt. Az elhivatottsága miatt, ami csak az igazi orvosok sajátja. Nem hi- szam, hogy neki bárki is mert volna hálapénzt adni, vagy át mert volna nyújtani valamilyen ajándékot, Nem fért össze az iránta érzett bizalommal a pénzen mért viszony. Nemcsak azért, mert a háború után az ott fekvő tömegnek amúgy sem volt miből adnia. Ám később, amikor már nem lett volna gond a hálát tárgyakban kifejezni, akkor sem sérthette meg őt senki ily módon. Egyik laptársunknak éppen így is nyilatkozott Böszröményi Miklós doktor: az orvos állami alkalmazott, tehát a betegektől nem fogadhat el hálapénzt. Olyan fizetést állapítson meg az állam, ami honorálja a gyógyító munkát, hogy az orvos valóban mindent megtehessen, megtegyen a beteg érdekéért. N egyven évvel ezelőtt is magas volt erkölcsi mércéje. Most, amikor e napokban hetvenedik születésnapját ünnepük, ugyanúgy gondolkodik. Tudása, hite gyarapodhatott az eltelt évtizedek alatt — emberi artása a régi. Ma már tanítványai róják az utat a budakeszi fenyők erdejében. Új orvosok, új betegek között. Sokan dr. Böszörményi Miklós kitaposott ösvényét választják. S. A. A budapesti pártbizottság ülése Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának tájékoztatóját az A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti Bizottsága december G-án ülést tarlott, amelyen meghallgatta Maróthy
