Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

■ Abonyi krónikái Nagyobb telep kellene Félezer családi hajlék Abonyban már a 70-es években is magánerőből épült a legtöbb lakóház, az utóbbi két évben pedig valamennyi. A kiadott építési engedélyek szerint az építési kedv 1983- ban volt a legnagyobb, 123-an kezdték el a fészekrakást. Je­lentős szerepe volt a fellen­dülésben a megváltozott OTP- ' hitelfeltételeknek. Mint a nagyközségi párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi ülése elé terjesztett jelentésből kide­rül, a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában 350 új — egyéni vagy társas — lakó­ház készült el, emellett sokan bővítették, korszerűsítették hajlékukat. Ezeket is figye­lembe véve, félezer családnak sikerült lakásgondját a terv­időszakban megoldani. TJsk, anyag A lakásépítéshez szükséges építési telekből Abonyban van elegendő, de a holnapra is gondolni kell. Ehhez fel kell gyorsítani a területelőkészítő munkát. Jó alapot nyújt eh­hez a település általános ren­dezési terve, amelyet nem ré­gen készítettek el. Ebben rész­letesen szerepel, hol hajtanak végre tömbfeltárásokat, hol parcelláznak majd telkeket. A település belterületén hétszáz- nál több, a periférián ugyan ennyi ház épülhet majd. A jelenlegi állapotokat és a programot tekintve, nem áll fenn az a veszély, hogy nem tudnak hol építkezni, bár az igazsághoz tartozik: a tömb- féltárás sok kiadást igényel a tanácstól. Az építkezés másik lénye­ges feltétele az építőanyag. Sajnos, a. TÜZÉP helyi telepe ■ elég szűk, ezért gyakran nem tudja megoldani a folyamatos anyagellátást. Az év minden szakában kapható volt ce­ment, tudtak adni hőszigete­lő anyagokat, a tetőszerkezet­hez szükséges faanyagot a 6 méter hosszú gömbfa kivéte­lével. Aki vasbeton födémpa­nelt keresett, annak sem kel­lett ' csalódottan távoznia, vi­szont nem tudtak minden igényt teljesíteni falazó-, tető­fedő anyagokból, és ajtókból, ablakokból, valamint vasbe­ton gerendából. Természete­sei nem írható minden a helyszűke rovására, mert egyes anyagok máshol is hiányoztak. Pillanatnyilag kisméretű, uniform válaszfal téglát tud­nak adni, a tetőfedő anyagok kévül osztrák és jugoszláv cserép kapható, igaz mind­kettő elég borsos áron. Ha­zai gyártmányú cserép csak esetenként Szerezhető be. Az abonyi lakásépítők zavarta­lan ellátása akkor oldódik meg, ha a település létszámá­hoz ■ méretezett TÜZÉP-teiep lesz. lődők. Sokan válas?tják a te­tőtér beépítéses megoldást. Az Országos Építésügyi Szabály­zat lakószobának az olyan he­lyiséget minősíti, amelynek J alapterülete 12 négyzetméter­nél nagyobb, fűthető, meleg- padlás, megvilágítása és szel- I lőzése közvetlenül megoldha­tó. Félszobának minősül, amely 6 négyzetméternél na­gyobb, de 12-mél kisebb és az előzőkben említett techno­lógiai követelményeiknek meg­felel. Ezzel kapcsolatban azon- ] ban van egy ellentmondás. A típustervek alapján ké-1 szülő házak zöme, a jó hely-1 kihasználás és egyéb gazda­ságossági okokból, úgyneve­zett nyeregtetős változatba! épül.'Így a nyeregtetőben két esetleg három 8—9 négyzet- méter nagyságú félszobáka képeznek ki. A földszintet többnyire két normál méreti (14—16 négyzetméteres) lakó­szoba van, és ez együtt, ' egy 4—5 tagú családnak kényel­mes, kulturált körülményekéi nyújt. Ezt emeli ki a típus­tervekről szóló ajánlás. Félrevezető Mit mond a hazadó ren­delet? Lakószobának minő­sül minden szoba, félszoba, gyermek-, dolgozószoba, könyvtár, tekintet nélkül, hogy mekkora az alapterüle­te. Az 1983. január 1-én ha­tályba helyezett, említett ren­delet mindazoktól, akik az említett módon, típusterv fel- használásával építkeztek, megvon minden adókedvez­ményt, ugyanis a tetőtérben elhelyezett félszobákat is szo­bának minősíti, és így öt szo­ba esetén az építő fizetni kö­teles évente a 280 forint alap-, a 400 forint progresszív adót, valamint a 30 százalék köz­ségfejlesztési hozzájárulást. A lakástulajdonos becsa­pottnak érzi magát, mivel egy­felől olyan tájékoztatást kap, építsen-, típusterv alapján, mert, gazdaságos, és amikor elkészül a ház, adófizetésre kap felszólítást. Ugyanakkor a nagyobb alapterületű, de kevesebb szobával, gazdaság- talanabbul megépített lakások 25 évig adómentesek. Jogosan sérelmezik ezt az építkezők. Gy. F. Múzeumi ismeretterjesztés Az abonyi falumúzeum szerteágazó, az egész község­re kiterjedő tevékenységet folytat, amelynek keretében gyakoriak a rendezvények. Előadások, megemlékezések, tártatok váltják egymást. Most vasárnap, december 9-én dél­után három órakor, a mú­zeum megalapításának hu­szonötödik évfordulója alkal­mából Az Abonyi Lajos Falu­múzeum ismeretterjesztő mun­kája címmel nyílik kiállítás, amelyet február 3-ig tekinthet meg a közönség. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1984. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Nincs rivalizálás Nagy dolgok közt apró örömök bérfejlesztés, s ami megint csak örömet jelent a háznál, január elsejével nekik is fél­órával lerövidül a munkaide­jük. Több idő jut a pihenésre, i akinek kedve tartja, gmk-t is vállalhat. A szövetkezet 32 éves törté­nete alatt sokat változott a kollektíva, a körösi legrégeb­biek közül is csupán ketten dolgoznak még itt. A frissülés közepette mégis tovább él a régi keletű összetartás, s ez nemcsak lokálisan igaz. 'A szö­vetkezet dolgozóinak legalább 90 százaléka brigádtag, a kol­lektívák között szoros a kötő­dés, a két város telepei között nincs rivalizálás mint azt esetleg rosszmájúan gondol­hatnánk. Miért is lenne, egy a munkahelyük. Amit megtagad tőlük a szűkre szabott idő, a távolság, azt közös ünnepi ren­dezvényeken, kirándulások formájában pótolják, a, sok társadalmi felajánlással pedig egymás lakóhelyét segítik. — Általában két kommunis­ta szombatot szervezünk éven­te, tavaly a ceglédi vasutas- klub és a város sportéletének támogatására adtuk a pénzt, az idei összegét Nagykörös­nek adtuk ugyancsak sportcé­lokra — mondja Mészáros Dé­nes, az Arany János brigád vezetője. Idevalósi — A brigádok konkrét vál­lalásai természetesen mind­annyiszor a lakóhelyhez kö­tődnek, mi az iskolákkal ala­kítottunk ki jó kapcsolatot. Az óvónőképző szakközépiskola diákjainak gyakorlati munká­ját ruhaanyagok juttatásával segítettük. A Kossuth iskola A tetőtérben Az abonyi építkezők jelen­tői része típusterv alapján készíti lakóházát. A tanács műszaki csoportjánál 40-fé!e tervet találhatnak az érdek­Arany János rajával a leg­szorosabb a viszonyunk, a 125. évforduló alkalmával függö­nyökkel ajándékoztuk meg őket, hogy szebbé tehessék osztálytermeiket. A gyerekek meglátogattak bennünket, egyiknek-másiknak annyira megtetszett a munkánk, hogy azóta is el-eljárogatnak a mű­helybe. A nagy dolgok közt mennyi apró öröm, az ilyesmik csak könnyed beszélgetéssel jönnek a felszínre. A zümmögő masi­nák mellett sok minden szóba kerül még, a múltkori szak­munkásverseny is, amiről sér­tés lenne nem beszélni. Főleg mert a győztes idevalósi, sőt a 3. legügyesebb versenyző Eszenyi Erzsébet is. Szaszkó Józsefen ugyan nem csodálko­zom, hogy éppen ő szerezte meg az első helyet, de az már sehogyan • sem fér a fejembe, hogyan lehet alig 3 óra alatt elkészíteni egy műirha dzsekit. Mert ilyen ördöngös tempó kellett a sikerhez, s bízik ben­ne, hogy a decemberi megyei verseny sem hoz rosszabb eredményt. Miklay Jenő Keresetszabályozás A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság ceglédi szervezete legközelebbi össze­jövetelét december.* 6-án. csü­törtökön délelőtt 9 órakor tart­ja a technika házában, a Pe­tőfi utcában. Az 1985. évi ke­resetszabályozás gyakorlati al­kalmazásáról Borlói Rudolf, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal munkatársa tart elő­adást. Az SZVT taggyűlése is ez alkalommal lesz. Sultacert A napokban ismét hang­versenyt adott a ceglédi 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben az Országos Filharmónia. A Fiatal Zeneszerzők Csoportjá­nak kamaraegyüttese tartott koncertét Sugár Miklós ve­zényletével. A műsorban íze­lítőt adtak századunk zenéjé­ből. Kurtág-, Petrovics-, Du- kay-, Sugár- és Madarász- műveket szólaltattak meg. Az elhangzott darabok modern hangvételük ellenére sem vol­tak szokatlanok, mert sok hangzásbeli hasonlóságot mu­tattak napjaink beat-, pop-, rock- és dzsesszzen-ájével. Mindenkit megragadott nemcsak a zene szépsége, ha­nem a zenekari tagok nagy lelkesedése és szakmai tudá­sa, A tanulók figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták a műsort. Ez a Filharmónia má­sodik látogatása volt az isko­lában. Még esv előadást tar­tanak és utána összevont koncert lesz a budapesti Ze­neakadémián, amelyen szin­tén szakmunkásbérlettel vehet részt a tanuló ifjúság. Bögöthy Andrea Szabadegyetem. A Dózsa György ifjúsági, klub által szervezett szexuális szabad­egyetem keretében december 8-án, szombaton este hat óra­kor a ceglédi Kossuth Művelő­dési Köznont B-épületében dr. Szilágyi Vilmos nszichoteaus A nemi élet elkezdésének prob­lémái címmel tart előadást. Avatják a CVSE csarnokát A Ceglédi VSE férfi asztali­teniszezői rangos csapatot kap­tak ellenfelül az ETTU Kupá­ban, a legjobb nyolc közé ju­tásért sorra kerülő fordulóban. December 12-én, szerdán 18 órakor az NSZK-beli TC Ettin- gen együttesét fogadják, ahol a többszörös világbajnok jugo­szláv Surbek is játszik. Az eseménynek az ad külö­nös rangot, hogy ezen a napon — 16 órától a meghívott ven­dégek részvételével — lesz csarnokavató ünnepség. Ezért a szervezők kérik a szurkoló- ' kát,; hogy helyüket csak öt óra után fogláljék el. A nagy érdeklődésre való te­kintettel, a CVSE elővételben is árusítja a belépőjegyeket a sportcsarnokban, amelyet ér­demes lesz korábban megvá­sárolni. hiszen nem valószínű, hogy minden érdeklődő bejut­hat a nézőtérre. V. L. G az esíssz Abonyban a Vörös Hadsereg úton földgázvezeték épül. Ott, va­lamint a János és a Beloiannisz utcában még az idén földbe kerülnek a csövek. A Vörös Hadsereg úton, amelyet felvéte­lünk mutat, a gerincvezeték fektetésével egy időben 25 lakó­házhoz az idén csatlakozó vezeték készül Gyurik! Ferenc felvétele Amikor a napokban a Nivc Ruházati Szövetkezetbe láto­gattam, eszembe jutott a sza- bók-varrók aggodalommal ve­gyes reménykedése, amit múlt­kor a modem csinos női öve- raliokhoz fűztek. Sok száz da­rab elkészült akkor, rtieg is említettük, hogy nyugati ex­portra küldik, de ugye hiába az önbizalom, a vevő szeszé­lyeit mindig nehéz kiszámíta­ni. Nos, az első szállítmány után nyomban jött is a válasz újabb megrendelés formájá­ban, készítményeik nagy sikert arattak odakint. A szovjet piacon meg az esőkabátoknak van keletjük, I több ezer darab legyártása I szerepel a Nívó közeljövőbeli ! tervei között. Szeptember óta főképpen a téli és átmeneti holmikat gyártják a két körösi műhelyben. A teljesen új szö­vésmegoldású bakfis műszőr­mék mellett kamasz ballono­kat, téliesített nadrágokat ké­szítenek ugyancsak sok száz darabos nagyságrendben. Utánpótlás Az csak természetes, hogy a körösi télapók is itt varratnak maguknak bundát, a piros „munkaruhák” készen várják illusztris viselőiket. Komolyabbra fordítva a szót, úgy tűnik, megrendelésekben ezután sem lesz hiány, egyéb­ként é tekintetben az év egé­szét illetőén sem volt különö­sebb gond, sőt hozzáteszik, né­ha több is kijutott a kelleté­nél. A 84-es év termelési ter­vei már ez idáig maradék nél­kül teljesültek, s ez nagy szó, a múlt esztendőkben kevésbé hallhattunk ilyen kedvező hí­reket. Meg kell hagyni, a dol­gok alakulásában a szövetke­zet kollektívájának is megvan a maga szerepe, felismervén a gyors, és mindenekelőtt a mi­nőségi munka piachódító ere­jét. Soós Józsefné telepvezető azonban jól tudja, a sikerek­hez komoly feltételeket kell teremteni. Hogy szűkösen van­nak az öreg helyiségekben, már megszokták, nem is ez a nagyobb baj, hanem az után­pótlás. Ez esetben sem a szám- beliség okozza a fejfájást, je­lenleg is elegendően vannak, de az újak, akik a nyugdíjba, gyesre menők helyére lépnek, bizony ritkán hozzák maguk­kal a szaktudást. Lerövidül Néhány hónap alatt kell be­hozniuk azt, ami rendesen 3 év munkájába telik. Mindenki tisztában van vele, ez nem le­het egyenlő azzal, amit az is­kola nyújt. No, de a szükség törvényt bont, és a kezdeti hátrányok ellenére el kell is­mernünk, hogy a fiatalok jötte mindenképp előny, végül is ők lesznek meghatározói a szövet­kezet jövőjének. A mostani if­júsági parlament jó alkalom volt felmérni a hangulatukat. Akik ott voltak a körösiek közül, úgy mondják, nem volt viharos a gyűlés, de a fő gond terítékre került, ami abból állt, hogy a fiatalok keveslik a szövetkezet támogatását, ami nagyon elkelne nekik is az építkezéshez, ’ lakáshoz jutás­hoz. A megfontolt ígéret sem maradt el, s bizonyára sok fia­tal helyzetén könnyít a szövet­kezet jóindulatú segítsége. A ruhaipar nem éppen a nagy keresetű munkahelyeket foglalja magában, itt sem min­denki mondja magát elége­dettnek, sok gyakorlat, ügyes­ség kell ahhoz, hogy valaki teljesítménye nyomán az ellen­kezőjét állíthassa. Az idén volt lentös előadásról képet for­mál, figyelemmel kíséri a színházbeli megújító törekvé­seket, s szinte végig köveii Hevesi Sándornak, a század jeles színháztörténeti alakjá­nak pályafutását. Támogatta a kortárs magyar drámát, nye­segette vadhajtásait, főképp a görcsös aktualizálás veszélyei­re figyelmeztetett. A harmin­cas évek válságtüneteit abban látta, hogy a színház öncélú­vá, iparszerűen szórakoztató intézménnyé vált. A társada­lom kapitalizálódásával a drá­ma is kapitalizálódott. A dog- matizmus korában Kárpáti a nemzeti hagyományok és a klasszikus értékek fontosságát hangsúlyozta. Kossuth-díj 1930-ban, három esztendő­vel halála előtt Kossuth-díjat kapott. A ceglédi gimnáziumban tartott megemlékezés az Él még Bánk című összeállítás' bemutatásával zárult, melyben neves színészek tolmácsolták Kárpáti Aurél műveit A be­mutatóról a Magyar' Rádió helyszíni felvételt készített. _____________________V. S. KÖ SZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton mondunk köszönetét mind­azoknak. akik felejthetetlen jó testvérünknek és sógornőmnek, BÁLINT GIZELLÁNAK temetésén megjelentek, mély gyászunkban osztoztak, koszorút és virágot hoztak. Külön mondunk köszöne­tét a Ceglédi Vendéglátó Vállalat vezetőinek és dolgozóinak a kül­dött koszorúért. BÁLINT CSA­LÁD. BSN 0133—2390 (Ceglédi HM»p) I Kárpáti Aurélra emlékeztek Mindig vidékinek vallotta magát l pókban, sőt a kor jelentős fo­lyóiratában, a Kiss József ál­tal szerkesztett A Hétben is. Egy esztendő elteltével pedig a folyóirat beltagja, a kultu­rális rovat munkatársa. Igen sok műkritikát, recenziót ír. önálló újság kiadásával is kí­sérletezik, így jön létre a Kri­tika, ám pénz hiányában csu­pán 16 számot ér meg. A Hét Pályája során számos hatás éri. Regényei, novellái Krúdy Gyula világát idézik. Ke­mény Zsigmondot realizmu­sáért tisztelte, mesterének azonban — elsősorban írói tisz­tánlátásáért — Ambrus Zol­tánt, az értekező próza jeles alakját tekintette. Nyilván az sem volt közömbös, hogy A Hét-beli feladatait neves előd­től, Kosztolányi Dezsőtől vet­te át, aki a kritika műfajának egyéni formáját művelte. Kár­páti Aurél színi bírálataiban a dráma keltette impresszióit fogalmazza meg, ragaszkodva természetesen a mű tárgyához és feltárva történeti össze- : függéseit. A Tanácsköztársaság eszmé- i je sem hagyta érintetlenül. 1 Mi több, ő szerkesztette a kommün egyetlen irodalmi « lapját. 1922-ben a Pesti Napló rovatvezetőiéként látjuk vi- ! szont. Színházi kritikák, glosz- t szák, kötetek kerülnek ki a ! keze alól. A La Fontaine Tár- , saság alapító tagjaként tévé- r kenykedik. A társaság többek 1 között a Kalevala és a La } Fontaine-könyvek kiadása i miatt emlékezetes. Kárpáti Aurél a két világ­háború közötti valamennyi je- * Kárpáti Aurél író, kritikus 1884-ben született Cegléden. A századik évfordulóról a minap •emlékeztek meg a helybeliek Előbb az író egyik művéből elevenített meg részletet Pat­kós Irma színművész, majc koszorúik kerültek a szülőháí helyét jelző emléktábla alá. A múltidéző ünnep a Kos­suth Gimnázium dísztermében folytatódott, ahol Fekete An­tal tanácselnök megnyitójában arról beszélt,’ hogy míg Ceg­léd és az országban valaha lezajlott haladó forradalmi mozgalmak kapcsolata megle­hetősen ismert, addig a város történetének nem. kevés olyan szelete van, mely mind a mai napig feltáratlan. Például, hogy mivel járult hozzá az irodalmi éle) formálódásához. A Ssde mezői A megnyitót követően Ko- vácsné dr. Novák Mária szak­író vázolta Kárpáti Aurél életútját. Mint mondta, a ceglédiek méltán ápolják az író emlékét, hiszen nem akadt más, aki hozzá hasonló hite­lességgel ábrázolta volna a város utcáit, lakóit, a bedei mezőt, a kámáni erdőt. Kár­páti Aurél mindig is vidéki­nek vallotta magát, noha európai műveltségű, széles lá­tókörű egyéniség volt. Esztergomban járta a taní­tóképzőt, majd Nagykőrösön segédtan ítóskoriott. Verseket írt, képeket festett. Nemsoká­ra a fővárosban találjuk, ahol egy ipari iskolában oktatja a liákokat. Költeményei ekkor már megjelennek a pesti la-1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom