Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

1981. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK 3 Beszélgetés A. P. Koszisin vezéiőrnaggyal, a Szovjetunió hősével Az első csónakkal kelt át KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KB ÜLÉSÉRŐL Negyven esztendeje a de­cember negyedikéről ötödiké­re virfadó éjszaka megszólal­tak az ütegek a Duna partján. A gépágyúk és aknavetők ha­talmas tüzet zúdítottak a túl­partra; rövid ideig szinte nap­pali világosság támadt az éj­szakában. Megkezdődött az a nagyszabású hadművelet, melynek során a Vörös Had­sereg második ukrán frontjá­nak alakulatai Budapesttől délre átkelve a Dunán felsza­badították Érd és Százhalom­batta térségét. . Napokig tartó, sok véráldo­zatot követelő kemény küzde­lem volt ez: a hitlerista had­erő szívósan védekezett, több ellentámadást hajtott végre, s csak lépésről lépésre adta fel állásait. December hatodiká- nak reggelén azonban arra éb­redt a' kicsiny településnek számító Százhalombatta, hogy nincs több ellenséges katona a környéken: a község felsza­badult. Ezekben a harcokban vett részt, akkor még ifjú had­nagyként Alekszandr Pavlo­viéi Kosziéin vezérőrnagy, aki most négy évtized múltán Százhalombattára látogatott, s a város lakóival együtt ün­nepli ma a felszabadítás év­fordulóját. Ez alkalommal kér­tük meg emlékeinek felidézé­sére. • Alighanem az egyik legfia­talabb tisztként vett részt e súlyos harcokban ... — Már korábban Is jelent­keztem a frontra — mondja a beszélgetés kezdetén —, de túl fiatalnak találtak, ami igaz is volt, hiszen akkor jártam a középiskola kilencedik osztá­lyába. A tizedik osztály elvég­zése után 1942-ben traktorista tanfolyamot végeztem, tavasz- szal, ősszel szántottam, de ami­kor .betöltöttem, a XT. évemet, felvettek a tisztképző Iskolá­ba, Orenburgban. Mint alhad­nagy végeztem és 1944 január­jában szakasznarancsnokként a frontra kerülhettem. Meg­sebesültem, tovább harcoltam, s így jutottam el az év de­cemberében Százhalombattá­ra. • Emlékezetesek az Itteni harcok? — Annál is inkább, mert szokatlanul kemény küzdelem várt ránk. A németek ugyanis mindent elkövettek, hogy ne tudjanak csapataink átkelni a Dunán, s ezzel Budapest irá­nyába előretörni. Magam is ott munlsta Párttal szoros szö­vetségben a Hitler-ellenes antifasiszta erők szövetsé­gének megteremtésén fá­radozik, s bár 1943 karácso­nyán a királyi .román politikai titkosrendőrség más harcos­társaival együtt rá is lecsap, a megpróbáltatások sem törik meg elszántságát. Amikor azután a szovjet hadsereg diadalmas előrenyo­mulása új történelmi helyze­tet teremt, az 1044. augusztus 23-i sikeres romániai felkelést követően október 12-én létre- jön az Országos Demokratikus Arcvonal, amely dr. Petru Grozát javasolja a miniszter- elnöki tisztségre. Hosszú huza­vona után Mihály király 1945. márciusában végül kénytelen kinevezni a Groza-kormányt. Románia első demokratikus kormánya is nagyón nehéz kö­rülmények közt látott hozzá a román nép és a nemzetiségek felemelkedésének megteremté­séhez. Románia történetének ez a szakasza ma már hősi eposzként él az utókor emlé­kezetében. Groza minden ideg­szálával a szocializmus építé­sének útjára lépő országok együttműködésének elmélyíté­sére törekszik, egyetértve a román és a magyar kommu­nisták politikájával. 1948. ja­nuár 24-én Budapesten ő szen­tesíti aláírásával az országaink között megkötött első barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnvúitási szerző­dést. Az 1945-ös földreformtól kezdve a nemzetiségek anya­nyelvi oktatási hálózatának megteremtéséig hozott intézke­voltam a vízre szálló első deszantban; az volt a felada­tunk, hogy rövid ideig tartó, de hatalmas erejű tüzérségi előkészítés után keljünk át a Dunán, s hídfőállást teremtve biztosítsuk további alakulatok átkelését. • És Így Is sikerült? — Majdnem minden a terv szerint haladt. Vízre bocsátot­tuk a csónakokat, s az 1077-es lövészezred első osztagaival elindultunk. Talán a folyó kö­zepén jártunk, amikor a fel­hők mögül előbukkant a hold, s megvilágította csónakjain­kat. Az ellenség észrevett ben­nünket, s azonnal tüzet nyi­tott. Sorba robbantak körülöt­Szerdán a Parlamentben ta­nácskozást tartottak az ország- gyűlés tisztségviselői, a me­gyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetői. A képviselőket Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoz­tatta a soron következő, téli ülésszakkal kapcsolatos tud­nivalókról Hetényi István pénzügyminiszter a tanácsko­záson ismertette az 1985. évi állami költségvetés, VLoós Já­nos, az Országos Tervhivatal államtitkára pedig a jövő évi népgazdasági terv fő kérdé­seit. désék egész sora tanúskodik arról, hogy a közös felszaba­dulásról korábban kiérlelt marxista—leninista internacio­nalista eszméi mind jelentő­sebb hatást gyakorló történel­mi erővé váltak. 1952 júniu­sától mint a szocializmust épí­tő Románia nagy nemzetgyű­lése elnökségének elnöke, vál­tozatlanul ennek a folyamat­nak az elmélyítésére töreke­dett, szinte élete utolsó pilla­natáig. 1958 januárjáig. „Tanuljuk jól megismerni egymást!” — írta annak idején a sümegi általános Iskola 6/B osztályú tanulóinak, akik arra kérték népünk Igaz ba­rátját: „őrizze meg szeretetét Arany János és a magyar nép iránt, és segítsen minket, hogy mi pedig minél jobban meg­ismerjük és megszeressük a román népet.” A sümegi isko­lás gyerekek Grozának az Arany-ünnepségekre írott le­velére reagáltak így. ö is vá­laszolt a kisdiákoknak, többek közt ezt írva nekik: „Tanuljá­tok ti is megismerni a román alkotószellem termékeit, szép hagyományait; úgy, amiként én ízleltem meg teljes lelkem- ből a magyar nép nagy költői­nek, tudósainak, művészeinek és magának a dolgozó népnek gyönyörű alkotásait." így szolgálta ez a nagysze­rű politikus és államférfi, ez az igazán nagy ember minden tevékenységével az egykor kölcsönösen ellenséggé hazu­dott kiét szomszédos testvér- nép barátságának ma is aktuá­lis ügyét. Cjiaki László tünk a lövedékek és a&nák, szerencsére az utolsó méterek­nél már fedezéket nyújtott a meredek part... A neheze azonban még hátra volt: meg­vetni a lábunkat az ellenség szakadatlan tüzében. Géppus­kás szakaszt irányítottam: kúsztunk, lőttünk, kézigráná­tot hajítottunk az ellenséges tüzelőállásokba, majd tovább nyomultunk, s végre elfoglal­tunk egy magaslatot. • Amit aztán meg la keUett tartani... — És milyen harcok árán! A hitleristák újabb és újabb erőket vetettek be; minden­áron vissza akartak szorítani bennünket a Dunába. Emlék­szem: tizenkét kisebb-nagyobb ellenlökést vertünk vissza, s ez idő alatt ezredünk további alegységei is átkelhettek. De­cember ötödikének reggelére már egész ezredünk a túlpar­ton volt, estére pedig elkészült a pontonhíd az egész hadosz­tály átkeléséhez. • A december hatodlkán fel- szabadított Százhalombattát ki­csiny községként ismerte meg. Most negyven év múltán ide­látogatva milyennek látja? — Nem ismertem rá. Va­donatúj város fogadott, a fej­lődésnek egy olyan példája­ként, amiről csak elismeréssel szólhatok. Alekszandr Pavlovics Ko­szicin vezérőrnagy, akit itte­ni bátorságáért és helytállá­sáért a Szovjetunió hőse ki­tüntetéssel jutalmaztak, de­cember 7-ig tartózkodik a fel- szabadulását most ünneplő Százhalombattán a város ven­dégeként T. L Ezután Apró Antal röviden értékelte az országgyűlés idei munkáját. Három ülésszakot tartott eddig az országgyűlés, folytatódott a parlament tör­vényhozó és ellenőrző tevé­kenysége. Az országgyűlés megvitatta és elfogadta az al­kotmányjogi tanácsról szóló törvényjavaslatot, megválasz­totta e tanács tagjait; törvény­nyel módosította a népi ellen- őrzésrőil szóló 1968. évi V. törvényt; elfogadta az 1983. évi állami költség­vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot; megvitatta a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevé­kenységéről, a külkereskedel­mi miniszter beszámolóját a külkereskedelmi törvény vég­rehajtásáról, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a tanácstörvény végrehajtásáról. Megvitatta az országgyűlés — a művelődési miniszter előterjesztésében — a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját. A három ülésszakon 56 kép­viselő szólalt fel, s 66 javas­latot, észrevételt tett a kor­mányzati szerveknek. A kép­viselők öt interpellációt ter­jesztettek elő. (Folytatás az l. oldalról.) tervezett kereskedelmi, hírköz­lési, kommunális, művelődési fejlesztések megvalósulnak, amit a lakosság értékes hozzá­járulása is segít. A Központi Bizottság az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés leg­főbb feladatának azt tartja, hogy a termelés növelésével, a gazdálkodás jövedelmezősé­gének és nemzetközi verseny- képességének fokozásával to­Az Ipari termelés az ex­portképesség és a jövedelme­zőség figyelembevételével dif­ferenciáltan emelkedjen, nö­vekvő mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyen­súly javulásához és a nemze­ti jövedelem gyarapodásához. Az ipari vállalatok folytassák termelési szerkezetük és bel­ső szervezetük korszerűsítését, és tegyenek határozott intéz­kedéseket a veszteséges tevé­kenységek visszaszorítására. Az építőipar termelésének növelésével, munkája szer­vezettségének, és minőségé­nek javításával, elégítse ki a keresletet. A mezőgazdaságban folyta­tódjon a hozamok növelése, a ráfordítások mérséklése, az ésszerűbb takarmánygazdál­kodás, a melléktermékeik és a hulladékok jobb hasznosítása. A növénytermesztés fő fel­adata 15,5 millió tonna gabo­na megtermelése. .Az állatte­nyésztésben meg kell szilárdí­tani és tovább kell fejleszte­ni az elért eredményeket. A közlekedésben a rendel­kezésre álló szállítási eszkö­zök összehangoltabb, gazdasá­gos kihasználására, a korszerű szállítási módok elterjesztésé­re, valamint a szolgáltatások minőségének javítására kell törekedni. Az energiagazdálkodási és racionalizálási program vég­rehajtását folytatva, a fel- használásban további megta­karítást kell elérni. A beruházási összegek na­gyobb részét kell a műszaki­technológiai színvonal emelé­sére, valamint a feldolgozó- ipar és a termelést szolgáló A napokban újabb területi, iskolán kívüli úttörőcsapat alakult a fővárosban. A cse­vább javítsuk az ország külső pénzügyi egyensúlyát, folytas­suk a belső gazdasági egyen­súly konszolidálását, s állít­suk meg a beruházások és a reálbérek csökkenésének fo­lyamatát. A Központi Bizottság egyet­ért azzal, hogy a Miniszterta­nács az 1985. évi népgazdasá­gi tervet az alábbi fő elő­irányzatok szerint véglegesít­se, és az állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze. infrastruktúra fejlesztésére fordítani. A támogatások, hitelek oda­ítélésénél előnyben kell ré­szesíteni az exportképességet fokozó, az anyag- és energia- igényt mérséklő fejlesztése­ket, A kivitel 5—6 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal emelkedjen. A Szovjetunió­val, a KGST többi tagorszá­gával, minden szocialista or­szággal a tervszerű gazdasági együttműködés, és az árufor­galom bővítésére törekszünk. Szélesítjük gazdasági kapcso­latainkat a fejlődő országok­kal, és a fejlett tőkés orszá­gokkal is. 1 A lakosság reáljövedelme és a társadalmi juttatások reál­értéke egyaránt 1,5—2 száza­lékkal emelkedjen. A teljesít­mény tervezett javulása ese­tén — a bér- és keresetsza­bályozás, a bérpolitikai intéz­kedések, és a bérpreferenciák együttes hatására —, a kere­setek átlagdsan 7—7,5 száza­lékkal emelkedhetnek. A gaz­dálkodó szervezetek, az intéz­mények bérfejlesztési lehető­ségeiket használják fel a ke­reseteknek a teljesítménnyel arányos differenciálására. A lakosság fogyasztása 1— 1,5 százalékkal növekedjen. Fontos feladat a vásárlóerő és az árualap összhangjának, az áruellátás színvonalának meg­őrzése. A fogyasztói árszínvo­nal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet, ebből 3 százalék az alapvető fogyasztási cik­keket és szó! gáltatásokat érin­tő központi áremelés. Az árellenőrzést, különös tekintettel a szabadáras ter­mékek körére, szigorítani kell. pell ifjúsági pantomimegyüt­tes tagjaiból szerveződött gyermekkö^össég Latinovits Zoltán nevét vette fel. Ezek az új szervezeti for­mák az 1984—85-ös úttörőév­iben induló mozgalmi kísérle­tek eredményeképp jöttek lét­re. A kísérletek elsősorban az úttörőszövetség szervezetének fejlesztését szolgálják, de az egyes tevékenységi formák módosítására, megújítására is lehetőséget kínálnak. A kezdeményezés ország­szerte kedvező visszhangra ta­lált, eddig mintegy száz tele­pülésen alakítottak ki a ha­gyományostól eltérő felépítésű, vagy iskolán kívüli úttörőcsa­patot. A helyi sajátosságoknak, működési feltételeknek megfe­lelően- különböző típusú közös­ségek szerveződtek. Egyebek közt budapesti, tö­rökbálinti. halásztelki és kis­kunhalasi tanulócsoportokból alakultak olyan úttörőőrsök is. amelyek egy adott közösségi vállalás teljesítésére, megha­tározott időtartamra szerve­ződtek. A kísérletek negyedik típusa az általános művelődé­si központok és az úttörőcsa­patok kapcsolatára épül. E Meg kell akadályozni a ter­melői és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. A Központi Bizottság egye* alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának emelé­sével együtt jövedelempoliti­kai, szociálpolitikai intézke­déseket tart szükségesnek. In­dokoltnak tartja azt is, hogy népesedéspolitikai céljaink ér- < dekében, a kormány további lépéseket tegyen. Az életkörülmények javítá­sa céljából épüljön fel 74—75 ezer lakás, készüljön el 800 általános iskolai tanterem, lé­tesüljön 5000 óvodai és 1900 szociális otthoni hely és 2600 kórházi ágy. © Céljaink elérésének fő útja, a gazdálkodás szín­vonalának emelése, a szer­vezettség és a munkafegye­lem javítása. A gazdaságirá­nyítási rendszer fejlesztésé­vel összhangban, a központi szervek emeljék munkájuk színvonalát, növeljék a vál­lalati gazdálkodás önállósá­gát, és teremtsenek nagyobb lehetőséget a dolgozó kollek­tívák részvételére, a vállala­tok vezetésében. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a gazdaság- politikai követelményekkel összhangban, saját lehetősé­geik gondos mérlegelésével ké­szítsék el saját terveiket. A pártszervek és -szerveze­tek politikai munkával segít­sék gazdasági céljaink eléré­sét. Az agitáció és a propagan­da segítse elő, hogy a dolgozó tömegek világosan lássák és fegyelmezett munkával támo­gassák törekvéseinket. A párt XIII. kongresszusának és ha­zánk felszabadulása 40. évfor­dulójának tiszteletére kibon­takozott szocialista munkaver­seny — különösen a gazdálko­dás minőségi követelményeit szem előtt tartva — járuljon hozzá az 1985. évi népgazda­sági terv teljesítéséhez. A Központi Bizottság felhív­ja-a pártszervezeteket, a kom­munistákat, a társadalmi és a tömegszervezeteket, egész né­pünket: az 1985. évi terv tel­jesítésével tegyék lehetővé az 1986—90-es esztendőkre > szóló VII. ötéves tervünk jó megala­pozását, hogy biztonságosan haladhassunk előre a népgaz­daság intenzív fejlesztésének, a nép jólét emelésének, a szo­cialista társadalom további si­keres építésének útján. ' ★ A Központi Bizottság szer­vezeti és személyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat fogadott el társadalmi és állami tisztsé­gek betöltésére. speciális művelődési Intézmé­nyek egyik fontos sajátossága az, hogy a hatókörükben élők olyan szolgáltatásokat élvez­hetnek, amelyek másutt még hiányoznak az alapellátásból. A kísérletre önként jelentkező üttörőfeözösségeik — egyebek közt Halásztelken, Pécsett és Mezőlakon — arra keresik a választ: milyen szervezeti ke­retek között bontakozhat ki optimálisan az általános mű­velődési központok úttörő­mozgalmi tevékenysége. Vége­zetül olyan gyerekközösség! szervezetek is tevékenykedhet­nek úttörőcsapatként, amelyek nem az iskola, hanem más — kulturális területen, vagy azon kívül működő — Intéz­mények hatóköréiben jönnek létre. Az úttörőszövetség országos tanácsánál hangsúlyozták: a kísérlet új lehetőségeket kínál a fnegcsontosodott szervezett formákhoz viszonyítva, de semmiképp sem kötelező jel­legű. A vállalkozókészségen túl a helyi körülmények ala­pos mérlegelése szükséges ah­hoz, hogy egv adott útörőkö- zösség megtalálja a neki leg­megfelelőbb formát. Szabadidőruha exportra A Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységében több tízezer szabadidőruhát készítenek és szállítanak Európa több orszá­gába. Részint bérmunkában dolgoznak, részint saját tervezésű és készítésű ruhát exportálnak. Képünkön: meózás a varro­dában. Ellenőrzik, majd tasakolják a ruhát Tisztségviselők tanácskozása A téli ülésszak előtt Pest megyei úttörőőrsök Újabb mozgalmi kísérletek AZ 1985. ÉVI TERV AZ 1984. ÉVI VÁRHATÓ TELJESÍTÉS SZÁZALÉKÁBAN Nemzeti jövedelem 102,3—102,8 Belföldi felhasználás 101,0—101,5 Ipari termelés 103,0 Országos építés-szerelés 101,0—102,0 Mezőgazdasági termékek termelése 101,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,5—102,0 Állami költségvetés bevétele 106,5 Állami költségvetés kiadása 106,0—106,5 A szocialista szektor beruházásai 193 —195 milliárd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom