Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
6 kMüw 1984. DECEMBER 5.. SZERDA OGI TANÁCSOK* lí Tíz NAP Rendeletéiből í Térítés vállalati bérlakásban $ Volt házastársak szülői felelőssége % Kártérítés gondatlanság esetén • A vállalati bérlakásban lakó bérlő mikor tarthat igényt térítésre? Több olvasónk kérésének teszünk eleget, amikor időszerű kerüléseikre megpróbálunk a teljesség igénye nélkül választ adni. Vállalati bérlakásban lakó házastársak írásban és együttes nyilatkozatban lemondhatnak a bérleti jogviszonyukról. Ilyenkor nem minden esetben illeti meg őket pénzbeli térítés a lakással rendelkezni jogosult szerv részéről. Ha a munkáltató a dolgozójával abban állapodott meg, hogy a lakás- bérleti jogviszony addig áll fenn, ameddig a dolgozó munkaviszonya meg nem szűnik, akkor lemondás esetén nem illeti meg a dolgozót pénzbeli térítés. Ha ilyen kikötést a lakásbérleti szerződés nem tartalmaz, a bérlőt általában megilleti a kártalanítás. így például, ha a munkáltató és a dolgozó abban állapodnak meg, hogy a bérlő a munkaviszonyát meghatározott ideig nem szünteti meg, ezen idő eltelte után, lemondás esetén jár neki a pénzbeli térítés. Úgyszintén akkor is, ha a dolgozó határozatlan időre szóló munkaviszonyát a munkáltató mondja fel és a bérlő másik cserelekásra nem tart igényt. Nem illeti meg azonban a bérlőt semmiféle térítés, ha a vállalati bérlakást úgy hagyja el véglegesen, hogy oda többet nem akar visszaköltözni. Egy nagyon lényeges rendelkezésre azonban fel kell hívjuk kérdezőink figyelmét, tekintettel arra, hogy feltehetően több olvasónknak a jelenlegi lakása korábban szolgálati lakás volt. Ha ugyanis a vállalati bérlakás 1971. július 1. előtt szolgálati lakás volt, és a bérleti jogviszony most is fennáll, a bérlő lemondása esetén csak akkor tarthat igényt pénzbeli térítésre, ha a lakással rendelkező szerv és a bérlő megállapodtak abban, hogy kettőjük jogviszonyában a továbbiakban a vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák. • A külön élő, illetőle? volt házastársak lakáshasználati vitája a bíróság elé tartozik. Olvasónk házasságát a bíróság felbontotta. A volt közös lakás használatában a felek megállapodtak. Egy évig békességben megvoltak egymással, bár a mellékhelyiségek közös használata tekintetében voltak némi súrlódások. Egyre rosszabb lett azonban a helyzet. Különösen akkor vált elviselhetetlenné, amikor mindketten újabb párkapcsolatot létesítettek. Az egymásnak történt szemrehányások, közönségességig menő veszekedések jórészt a lakásban lakó kiskorú gyermek előtt zajlottak le. A gyermekeket nevelő anya fordult hozzánk panasszal, és kérdezte, tehet-e valamit a brutálisan viselkedő férje ellen. Nehéz lesz igazságot tenni olvasónk helyzetében, mert nyilván ön sem nézi jó szemmel, hogy férje egy év után a válástól, mással kapcsolatot teremtett, és partnerét a lakásba hozzá. Ugyanezt teszi olvasónk is. A gyermekek védelme érdekében a bírósági eljárás megindítása halaszthatatlan. Bár a kiskorúak megfelelő erkölcsi fejlődésének biztosítása a legfőbb szempont, mégsem kizárt, hogy a bizonyítástól függően éppen olvasónkat marasztalja el a bíróság. Ha mégis a volt férjet kötelezné a bíróság Sürgős kihelyezésre, az lehet, hogy a szülők helyzetét, de legalább is az önét megoldaná, nem biztos, hogy a gyermekek ezzel a megoldással nyernének. A gyakorlatot ismerve, ilyenkor jön aztán a „csak azért is per”, netán a gyermekek- családi állásának • megváltoztatása iránt, amely kötélhúzásnak a legnagyobb mértékben’ a"gyermekek'lennének a kárvallottjai. Ügy gondoljuk, a házasságuk felbontásától függetlenül, önök szülők maradtak. Családjuk iránti kötelességük, hogy magánügyüket a válás után is kulturáltan, apához, anyához méltóan oldják meg, és ne okozzanak még nagyobb sebet az apróságoknak. • Gondolatlan károkozás esetén is megtéríthető az okozott teljes kár. Olvasónk gondatlanságából megrongálódott az az esztergagép, amelyen dolgozott. Gondatlanságát elismerte, csupán a teljes kártérítésre kötelezését sérelmezi. Az okozott kár 2200 forint, és ugyanezen összeg megfizetésére kötelezték. Olvasónk úgy tudja, hogy fizetésének 15 százaléka erejéig kötelezhető, ez 750 forint. A vállalati döntőbizottság is el- •utasította kérelmét. Az intézkedések nem tör- vénysértőek. Gondatlan károkozás esetén a dolgozó átlagkeresetének 50 százaléka erejéig marasztalható. Minthogy a kár 2200 forint, ez kevesebb, mint havi átlagának ötven százaléka, ezért azt tanácsoljuk, ne indítson pert a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen. Dr. M. J. A társulati adóról és a társulati különadóról a 47/1984. (XI. 21.) MT és végrehajtási utasításaként a 45/1984. (XI. 21.) PM számú rendeletek intézkednek. (Magyar Közlöny 50. száma.) Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. számú rendelet és a 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-MÉM-PM számú rendeletek módosításáról az 51/1984. (XI. 23. MT. és a 14/1984. (XI. 28.) ÉVM-MÉM- PM rendeletek intézkednek. A személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmának és pénzügyi feltételeinek szabályozásáról a korábbi rendeletek módosításait az 1052/1984. (XI. 28.) Mt. h. számú, és a 49/1984. (XI. 28.) PM-ÉVM módosítják jövő év január 1-i hatályba lépéssel. Az előbbiekben ismertetett rendeleteket a Magyar Közlöny 51. száma tartalmazza. Mást várt keresztgyermekétől Vissza a nászajándékot! Egy nyugdíjas férfi hosszú évekig nagy szeretettel viselkedett keresztlányával szemben. Évekkel ezelőtt takarék- betétkönyvet is nyittatott nevére, és erre rendszeresen ki- sebb-nagyobb összegeket fizetett be. Gyakran hangoztatta: a pénzt nászajándékul szánja. Amikor azonban a lány olyan férfihez ment feleségül, aki neki nem tetszett, amellett az esküvőre csak egy nappal előbb hívták meg, a kapcsolat közöttük annyira megromlott, hogy a keresztapa a betétköny- vön elhelyezett összeget, amit a leány időközben felvett és vásárlásra elköltötte, visszape- xelte ______________ A menyecske arra hivatkozott, sem ő, sem férje nem adott okot arra, hogy a nászajándékot keresztapja visszakövetelje. A nyugdíjas rendezett anyagi körülmények között él, jelentős összegű megtakarított pénze van. jó egészségnek örvend, tehát igénye alaptalan. — Csalódtam keresztlányomban — replikázott a nyugdíjas. — Azt hittem, látogatásaival magányomat, enyhíteni fogja idős koromban, vagy ha megbetegszem, segítségemre lesz. Ha korábban tudom, hogy így fog viselkedni, a jövedelmi viszonyaimhoz mérten jelentős nászajándékot nem adok neki. Én jót akartam, mégis emiatt szakadt meg köztünk a kapcsolat Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság a kerestet elutasította. Határozatában a következőkre mutatott rá: Az ajándék visszakövetelhető, ha az a feltevés, amelynek reményében adták, véglegesen meghiúsult. Abban a kérdésben, hogy az igény alapos-e. azt is meg keli állapítani, ez a feltevés olyan körülményre vonatkozik-e, ami nélkül az „ajándékozás, .semmiképpeiusem történt volna meg. A nászajándékot azonban általában nérr, úgy adják, hogy annak ellenében gondozást vagy szolgáltatást várnak. A keresztapa és keresztlánya közt a viszony olyan szubjektív ok miatt romlott meg. ami nem zárja ki, hogy a jövőben a férfi a remélt szeretetben és gyámoli- fásban részesülni fog. Keresztlánya és annak hozzátartozói vele szemben nem követtek el jogsértést, ami az ajándék visz- szakövetelésére alapul szolgálhatna. Ezt az igényt egyébként a nvugdíjas létfenntartása sem indokolja. Ügyészi vizsgálatok a tsz-ekben Háztáji és termelőszövetkezet Megyénkben hetvenkét tsz működik és közülük huszonnégynél vizsgálták az ügyészségek a háztáji gazdaságra vonatkozó és a belső szabályzatokban megfogalmazott előírások, továbbá az ezzel kapcsolatos szövetkezeti döntőbizottsági határozatok törvényességét. A vizsgálatok célja annak megállapítása volt, hogy az 1933. január 1-én hatályba lépett jogszabályi változások következtében mennyiben módosultak a háztáji gazdaságokra irányadó előírások és hogy a szövetkezeti döntőbizottságok hogyan segítik a gazdasági, jogpolitikai elveik érvényesülését, valamint határozataik megfelelnek-e a törvényességi követelményeknek. Egyik üzemág A legtöbb alapszabály rögzítette azt, hogy a háztáji gazdaság a tsz egyik üzemága, amely nem akadályozhatja a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését. Ezt tartalmazza többek között a Sasad, a Zsámbéki Medence, az Öbuda, a Benta Völgye, valamint a tápióbicskei Április 4. tsz alapszabálya. Leszögezik az alapszabályok azt is, hogy a háztáji gazdaság a tagok kisegítő gazdasága, amóvr’k célja a ta-Tik és csaiádlc.'i'a:k háztartási szükségleteinek kielégítése és jövedelmének növelése, valamint a háztáji árutermelés. Természetesen vannak olyan tsz-ek is, ahol szűkebb körben határozták meg a háztáji gazdaság kereteit. így például a szigetcsépi Lenin Tsz alapszabálya úgy rendelkezik, hogy a tagok csak a vezetőség egyedi hozzájárulásával tarthatnak lovat és baromfit korlátlan mennyiségben, s hogy mennyi lehet a kecskék, juhok és szarvasmarhák száma. Egyébként ‘majdnem mindenütt megfogalmazták azt, hogy a háztáji nem mehet a közös gazdálkodás rovására. Kor és nem szerint De említhetjük példaként, hogy az Öbüda Tsz alapszabálya a takarmány és szaporítóanyag biztosításán túl, szántást, vetést és szállítási szolgáltatást biztosít. A Benta Völgye Tsz megszervezi a kihelyezett állattartást az egyéb szolgáltatások biztosítása mellett és az állattartáshoz rendszeres állatorvosi ellenőrzést is szervezett. A töki Egyetértés a már említetteken kívül a tagok részére műtrágya- és szerve-trágya-szolgáltatást is biztosít. A dunavar- sányi Petőfi pedig épületek bérbeadásával is segíti a háztáji gazdálkodást. Mmden tsz-ben létrehozták a háztáji bizottságokat, sőt egyesekben külön háztáji ágazatok is működnek. A háztáji ágazaton belül működő háztáji bizottságoknak ügyrendjük és munkatervük is van. A tsz-ek mai gazdasági körülményei nem teszik lehetővé, hogy a közösből a háztáji korszerűsítéséhez hozzájáruljanak. A vizsgált tsz-ek közül mindössze 5 alapszabály tartalmaz e vonatkozásban rendelkezéseket, de meglehetősen szűk körben. így a Benta Völgye Tsz a tagoknak bontott anyagot biztosít, természetesen allékor, ha az rendelkezésre áll. A pilisi Aranykalász Tsz a háztáji gazdaság felújításához kedvezményes fuvarral járul hozzá. A tagok részére biztosított háztáji föld mértéke mindenütt a lehetőségekhez igazodik. A juttatás mértékét a munkateljesítményhez kötötték. Differenciálnak ezentúl az- alapszabályok kor és nem szerint is. Döntőbizottságok A jogtanácsosok mindenütt tevékeny résztvevői a belső szabályzatok elkészítésének és gyakorlati alkalmazásának. A Benta Völgye jogtanácsosa például a belső szabályzatok korszerűsítését naprakészen végzi. Minden negyedévben a vezetőségi ülésen ismerteti az új jogszabályokat és azokból kiemeli a tsz-ekre háruló jogokat és kötelezettségeket. A szövetkezeti döntőbizottságok eljárásaik során minden esetben megtartották a hatáskörre, az eljárás megindulására, a tagsági vita eldöntéséből való kizárásra, a tag értesítésére és meghallgatására vonatkozó jogszabályi és ügyrendi előírásokat. A vizsgálatok e vonatkozásban mulasztást vagy hiányosságot nem állapítottak meg. A szövetkezeti döntőbizottságok általában valamennyi ügyben beszerzik a szükséges bizonyítékokat és meghallgatják azokat a személyeket, akik az ügy eldöntése szempontjából érdemi nyilatkozatot tudnak tenni. A döntőbizottságok szükség esetén szakvéleményt is szereznek be. A korábbi • tapasztalatokkal szemben általánosnak mondható az a megállapítás, hogy a szövetkezeti döntőbizottságok eljárásainak időszerűsége jó. A vizsgálatok szükségtelen halasztásra utaló adatot nem tártak fel. A vizsgált ügyek egyikében sem volt tapasztalható, hogy a döntőbizottságok szükségtelenül rendeltek volna el bizonyítást. A vizsgálati tapasztalatok szerint a gyakorlatban kellően érvényesült az az elv. hogy a jogok érvényesítése e kötelezettség teljesítésével zoros egységet alkot. Ezt bi- onyítja az az eset, amikor a kérelmező a kötelező óraszámot nem teljesítette, ezért háztáji terményjuttatást nem kapott. Az erre irányuló kérelmét a szövetkezeti döntő- bizottság elutasította. Dr. Varga Emil Tallózás Üzemi lapokban olvastuk £ Gyártmányfejlesztés, minőségjavítás, újítás — kulcs^ fogalmak, s a versenyben maradás feltételei. Jól tükröí ződik .ez az üzemi lapok hasonló tárgyú írásaiban Is. } Ezekből válogattunk lapszemlénkben. jiteAsJs A felhasználók eltérő igényei és a tőkés piacokon fennálló erős árverseny hatására széles fénycsőfojtó típusválaszték kialakítására kényszerültünk — írja a Híradástechnikai Anyagok Gyárának lapja, majd így folytatja: jelenleg 15 különböző teljesítményű típust tudunk ajánlani vevőinknek, az igényeknek megfelelő me- legedési és feszültségértékekkel, több változatban. A fény- csőfojtók exportképességének megőrzését — az emelkedő alapanyagárak és a nehéz külpiaci helyzet ellenére — a gyártmánykorszerűsítések tették lehetővé. A cikk ezeket említve kifejti, hogy például a fojtótekercs-konstrukció módosításával sikerült jelentősen csökkenteni a felhasznált réz- huzal és dinamószalag mennyiségét, ezen keresztül az önköltséget is. Az eredményben nagy szerepet kapott a maglap- méretarányok megváltoztatására vonatkozó újítási javaslat bevezetése. Ugyancsak anyagtakarékos a már nagy sorozatban gyártott AT-típusú fénycsőfojtó, amely korábbi társával szemben 20 százalékkal kevesebb rézhuzalt és dinamószalagot igényel. A felsorolt tények azt példázzák, hogy a jó újítás nem csupán egy célra irányul; összefonódik benne a kettős cél: modern, egyszersmind kisebb önköltségű termék megkonstruálása. Ä környező "országokban és hazánkban- is nagy erőfeszítésekbe kerül az elért műszaki színvonal megtartása — kezdi a Dunai Cement- és Mészmű cikkírója. Bagi Józsefné újítási előadó. Kifejti, hogy ez elképzelhetetlen az újítók tevékenysége nélkül. A továbbiakban azt olvashatjuk, hogy a DCM-ben ma is a szakmunkások köréből kerül ki az újítók többsége. Nemcsak ottani sajátosság, hogy a nevek visszavisszatérnek. bár — jegyzi meg a cikkíró — örömmel tapasztalták, hogy fiatal műszakiak is beálltak az ötletemberek sorába. Míg a szakmunkások javaslatai a munka ésszerűsítésére. a gépek ^könnyebb kezelhetőségére irányulnak, addig a felsőfokú végzettségűek keze alól — érthetően — a magasabb műszaki színvonalú, nagyobb gazdasági hasznot eredményező újítások kerülnek ki. Megtudhatjuk, hogy nem látványosan, de javult a kalkulálható újítások száma. Kevés ugyanakkor a munkavédelmi újítás. Abban sem áll egyedül a DCM, hogy nem felhőtlen az újítási tevékenység. Azaz: viták nehezítik a szerződéskötéseket. E nézeteltérések legtöbb esetben az újítások értékelésével függnek össze. A műszakiaknál pedig gyakran vita tárgya a szolgálati jelleg. Egyebek mellett e gondokon is segít — szögezi le az újítási előadó, ha újítási feladatterv készül, amely a gyár igényeinek megoldására sarkallja a gondolkodni kész embereket. Takarmányínség — szinte drámai a címe az Öbuda Termelőszövetkezet érdekes, gondolatébresztő cikkének. Ha valamikor, hát most, a több éve tartó aszály nyomában járó szükség idején időszerű végiggondolni takarmányozási, s vele állattenyésztési struktúránkat — olvashatjuk Bán Béla tollából. Ezenkívül pedig földhasznosítási, . -használat: gyakorlatunkat, valamint, rét- és legelőgazdálkodásunkat. Egy dolog ugyanis már érzékelhető: a világ — területéhez . képest — egyik legnagyobb állatállományát nem tudja hosszú távon eltartani egy ország, ha a világ egyik legkorszerűtlenebb takarmányozási struktúrájával és egyik legfelelőtlenebb talaj- gazdálkodásával dolgozik. A helytelen, idejétmúlt gyakorlat példáinak felsorakoztatása utána következtetés: végre komolyan kell venni a korszerű talajgazdálkodást. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a takarmánykultúrát ott viselte meg legkevésbé az aszály, ahol megfelelő — laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott — volt a tápanyag-gazdálkodás. A sikeres tevékenység alapja tehát, hogy a hosz- szú távú feladatok a tudományos kutatás, a biotechnika legújabb eredményeire épüljenek. Fentebb arról szóltunk, hogy az elbírálás esetenkénti lassúsága nem sarkallja az újítókedvet. Megesik azonban, hogy az időjárás szól közbe, amint erre a Rákosmezeje Tsz lapjában találhatunk példát. 1983- ról húzódik át egy, a lucernabetakarítással (szénatartósí- ással) foglalkozó újítási ügyük, amelynek értékelése az aszály miatt idén sem sikerült. Még e_gyévnyi türelemre van szüksége az újítónak, míg ötlete sikeressége beigazolódik, Egyébkéút ’ h "áfcö'v’étft’ezéfb'ert' áz újítómozgalom 1976-tól' áz eltelt időszakig 14 millió forint hasznot eredményezett, 78 megvalósított javaslatból. MMlYSZÖJtö A Csepel Autógyár dolgozóinak lapja a híroldalon tudósít egy rendezvényről, amely jó serkentőnek bizonyult. Mint közük. az 5-ös számú alkatrész- és főegységgyár az új itatási csoporttal közösen újítási ötletnapot rendezett. Megjelent hetven újító, akik 63 ötlettel álltak elő. A zsűri a különféle elgondolásokat, megoldási javaslatokat a helyszínen értékelte és díjazta. A javaslatok újításként történő elbírálása megkezdődött. Az újítási hónap eredményei címmel közöl értékelést a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat üzemi újságja. Kifejti, hogy nem volt hiábavaló az akció: az egy hónap alatt háromszor annyi ötletet nyújtottak be elbírálásra a vállalat dolgozói, mint az év többi időszakában együttvéve. Az újítási előadó mégsem elégedett, mert mint mondja: a sikeres időszak nem változtat azon a tényen, hogy igen nehéz fejleszteni az újítómozigalmat. Pedig egyre nagyobb szükség van a hasznosítható gondolatokra, amelyek díjazására egyre nagyobb összegeket szánnak. Ám ezekhez a megérdemelt díjakhoz — éppen a vállalat számára legfontosabb újítások után — csak hosszas várakozás után jutnak az alkotók. Rendkívül hosszú ugyanis a kalkulációs munka, az elő- és utókalkulációt szinte minden gyárban „fél kézzel” végzi valaki. Ezen feltétlenül változtatni kell — szögezi le nyomatékosan az interjúalany például- oly módon, hogy érdekeltté tegyék a kalkulációk készítőit a pontos, gyors munkában. Sz. T.
