Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1984. DECEMBER 30., VASÁRNAP Aiaisygyűrűs mesterek Nem mindegy, mi van a számlán Az országos választmányi ülésen Kapolyi László ipari miniszter így fogalmazott: Ma már nem konzultáció, megbeszélés vagy vita tárgya, bogy a kisiparosok tevékeny­sége a magyar ipar tevékeny­ségének szerves része. Érde­kes, hogy a miniszter hozzá­szólásában mégis szükségesnek tartotta ezt hangsúlyozni. Mint ahogyan a szerényebb, háztáji fórumon, mikor Cegléd és kör­nyékének mesteremberei talál­koztak, hogy meghányják-ves- sék az elmúlt esztendő dolgait. Nagy Lajos alapszervezeti tit­kár is említést tett erről a las­sanként természetessé váló tényről. Hej, építők... Év vége táján a helybéli iparostársadalom létszáma 727. 418-an főfoglalkozásúként, 204-en a munkaviszony, 105-en pedig a nyugdíj mellett gya­korolják a szakmát. Utóbb 7 3-an kaptak jogosítványt, többségük gépjárműfuvarozó­ként rója az utcákat. De akad az újdonsültek között nylon­zacskó-ragasztó, szoláriumüze­meltető és háziszövő is. ök, akik. nekivágnak, viszont több mint félszázan megváltak jo­gosítványuktól. Kőművesek, műszerészek, szobafestők, köz­pontifűtés-szerelők, vagyis mind a képesítéshez kötött szakmák képviselői. Az elégedetlen megrendelők panaszai csak nem akarnak szűnni. Mondani sem kell, hogy a legtöbben éppen az építőiparosok munkájában ta­lálnak kivetnivalót, de sajná­latos, hogy felzárkózik mellé a gépjárműjavító és a vasas szakma is. A viták szikráit többnyire két visszatérő ok csiholja: a minőség és a ha­táridő. Nyilvánvalóan nézetel­térést vált ki az is, ha a be­nyújtott számlán nagyobb ösz- szeg szerepel, mint az eredeti megállapodásban. Általános tapasztalat, hogy a tanulók gyakorlati képzésé­re fordított idő nem elegendő a növekvő igényeknek megfe­lelni tudó szakemberek neve­lésére. Ráadásul a ceglédi alapszervezet keretszáma ala­csonynak mutatkozik, a kis­iparosok jóval több tanulót tudnának foglalkoztatni. Emel­lett akadnak olyan szakembe­rek is, akik elfelejtik, hogy Ifjú társuk még diák, s en­nek megfelelően az iskolai rendtartás szerint él és dolgo­zik. Semmiképp sem követés­be méltó például az az iparos­ember, aki külföldi útja ide­jén tanulóját egyedül hagyta a műhelyben. Kontárok Az alapszervezet igen jó kapcsolatot teremtett a városi tanács iparhatóságával, együt­tesen próbálják yisszaszoríta- ni a kontárok áradatát. De mindez kevés, az iparosok igénye szerint sokkal szigo­rúbban kellene eljárni a kon­tárokkal szemben. Hogy miért? íme két példa. A volt iparos ez év márciusában visszaadta engedélyét. Ennek dacára májusban 72 ezer fo­rint feletti költségvetést ké­szített egy megrendelőjének,! a •költségvetést aláírta s bélyeg­zőjével látta el. A manipuláció úgy vált is­mertté, hogy a megrendelő pa­naszt tett az immár kontár munkavállaló ellen, mert az a határidőt nem tartotta be. Vagy: az iparos még 1979-ben lemondott jogosítványáról, ám azóta is a város exponált he­lyén bérelt műhelyt, s abban engedély nélkül dolgozik. Jog­gal ingerli ez az ilyenfajta ügyeskedésre nem hajlamos iparosokat, hiszen a kontárok semmiféle adóterhet nem vál­lalnak. Az iparűzőknek egyre gyakrabban kell számolniuk iparhatósági és árellenőrzé­sekkel. Ezek a vizsgálódások segítő szándékúak, ugyanak­kor a felfedezett szabálysérté­sekért büntetés jár. Fuvarospanasz A fűtési szezon beálltával több fuvarozó kisiparos pana­szolta, hogy lakossági megbí­zatásaiknak nem minden eset­ben tudnak eleget tenni. A TÜZÉF-telep vezetője ugyanis nem engedélyezi, hogy az egyébként nagy teherbírású kocsikon egyszerre több csa­lád részére (természetesen el­különítve) szállítsanak tüzelőt. Ez az elhatározás mindenkép­pen kedvezőtlen, hiszen a vá­sárló később jut a szénhez, a kocsik pedig szinte üresen gu­rulnak. A télidő kiváló alkalmat nyújt a szakmai képzésre. A kezdő iparosokat ár- és adó­tájékoztató várja, az építők és a villanyszerelők a helyi adottságokról meg a jogszabá­lyokról hallhatnak ismertetőt, az órások továbbképzésre kap­nak lehetőséget, de sor került mestervizsga-előkészítő tanfo­lyamra is. Végezetül érdemes megemlí­teni, hogy ötvenesztendös szakmai munkálkodásukért idén ketten is kaptak arany­gyűrűt: Horváth József férfi- fodrász és Gál Ferenc kötél­gyártó. Varga Sándor ■■Piaci jelentés hí Kevés baromfit árultak A hét végén a komolyabbra fordult télben kis piac volt. Baromfit is keveset árultak. Különlegesség volt a konyhá­ban nevelt laskagomba, mely­nek kilóját a termelő 60 fo­rintért árulta. A szemfesterménypiacon a búza literje 5,50—6, az árpa 6, a morzsolt kukorica 7, a napraforgómag 12—15, a köles 20 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 10—16, a körte 20—30, az ananász szőlő 16, a héjas dió 23—34, az aszalt szilva 75, a burgonya 6, a kel­káposzta 10, a fehér káposzta 6, a gyökér 16, a sárgarépa 12, a' vöröshagyma 12, a lilahagy­ma 16, a fokhagyma 40, az üvegházi paradicsom 85, a zöldpaprika darabja 10, cékla­répa 10, zöldség csomója 8—10 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 180—300, a vágócsirke 120— 250, a gyöngytyúk 150, a puly­ka 550—600, kilóra 55, a tyúk­tojás darabja 3 forint volt. Színház A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor: Tíz kicsi néger. Fontos a nedvességtartalom is Komfortzóna munkahelyenként A túlfűtés káros hatásai A lakások és a munkahe­lyek fűtésekor mindig olyan mikroklíma megteremtésére törekszünk, amely az ember­nek jó közérzetet, komfort- érzést biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, többé-kevésbé egyenletes hő­elosztásra, kellő nedvességtar­talomra, az égéstermékek ma­radéktalan elvezetésére és a levegő rendszeres cserélődé­sére, % szellőztetésre. Alkalmazkodni Hogy egy helyiséget milyen hőmérsék'etre célszerű feifű- teni, az e sősorban rendelte­tésétől függ A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 C- fok között érzi jól magát, ez jeienti számára a komfortzó­nát. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmér­sékletét tehát ennek megfe­lelően kell heállítani. Ahol a dolgozók megeről­tető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékleten már erő­sen kimelegszenek, megizzad­nak. Az izommozgás ugyanis, intenzitástól függő mértékben, fokozza az anyagcserét, növe­lj a «zervezet hőtermelését. Műhelyekben, szerelőcsar­nokokban és hasonló munka­helyeken ezért 12—18 C-fok közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyzókban mintegy 24 C-foknak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. \ hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegsé­gek kialakulásában általáno­san ismert. A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sokkal kevesebben van­nak tisztában. Annyit mind­annyian észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen elbá­gyadunk, elálmosodunk, csök­ken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt bizonyos munkakörökben ve­szélyes is lehet. Amikor pe­dig kimelegedve, megizzadva kilépünk a szabadba, vagy hűvösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkal­mazkodni, és így könnyen megfázhatunk. Párologtatás A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyen­letes hőelosztás. A lakószoba fűtésé például akkor igazán jó. ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több, mint 2—4 C-fok, a hőmérséklet na­pi ingadozása pedig nem ha­ladja meg a 3—6 C-fokot. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérsékle­te 80 C-fok fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelen­lévő por pörkölődik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gya­kori a száj- és torokszáraz­ság, a köhögési inger és a szomjúság. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi, il­letve távfűtés esetén jelentke­zik. Elektromos, párásító ké-, szülékkel vagy egyszerűen kevés víz folyamatos páro­logtatásával lehet ezen segí­teni. Légcserj A zárt, fűtött helyiségek­ben előbb-utóbb kedvezőtle­nül megváltozik a levegő ösz- s/etétele. Csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxidtar­talom, az emberek bőréből, ruhájáról, valamint használati eszközökről különböző szeny- nyező anyagok kerülnek a légtérbe. A levegő kellő fel­frissüléséről az ablakok időn­kénti szélesre tárásával gon­doskodunk. Télen a külső és a belső hőmérséklet között meg­lehetősen nagy a különbség, ezért a szükséges légcseréhez ilyenkor néhány perces szel­lőztetés is elegendő. Sporthírek; Asztalitenisz-mérkőzések örbottyán, helyett Szentend­rén rendezlek megyei minősí­tő asztalitenisz versenyt. A Nk. Kinizsi sportolói közül az erős mezőnyben néhányan ér­tek el dobogós helyezést is. Egyébként a következő módon szerepeltek. Felnőtt férfiak, egyéniben (36 induló): Pörge Gy. és dr. Domokos a legjobb 8 közé ju­tott. Párosban (21): 3. dr. Do­mokos Győző á gödöllői Var­gával, a Pörge — Bori kettős (utóbbi szentendrei) 8-ig ju­tott. Felnőtt nők. egyéniben (25): Holló, Pomázi és Szabó 16-ig jutott. Párosban (12): Holló — Pomázi és Szabó a váci Je- szenszkynéval 8 közé került. Felnőtt vegyespárosban (22): Pomázi — Pörge Gy. és Holló a vecsési dr. Kováccsal' 8-ig jutott. Ifjúsági fiú egyéniben (26): Pörge Zoltán 16-ig jutott, csak kicsit szerencsésebb sorsolás­sal jóval előbb is végezhetett volna. Ifjúsági leány egyéniben (16): 2. Holló Julianna. A XX. téli úttörő-olimpia városkörzeti fiú döntőjét a Sportotthonban rendezték, öt iskola fiataljai indultak, isko­Fogatosból állattenyésztő Gazda szeme hizlalja a jó­szágot — jut eszünkbe a köz­mondás, amikor állattartásról esik szó. Persze mindenki tud­ja, a dolog korántsem ennyire egyszerű, mert éppen a benne rejlő örökös gondoskodást, sokszor lemondást kívánó munkát summázza a régi böl­csesség. Igazából nem sokat veszített az idők folyamán. Így van ez odahaza, nem kü­lönbül a nagyüzemekben, mert hiába a korszerű technológia, 9Z állattartás eredménye nagy­ban függ a gondozói, tehát az emberi hozzáállástól, lelkiis­merettől. lünk, szépen megtalálja a szá­mítását. — Mindez az állattenyésztés vonalán is igaz? — Amilyen a gazda, olyan az állománya, és persze a pénztárcája is, hiszen ahogy hízik az állat, úgy jár érte a prémium. Havonta 8500 forint körül viszek haza, de a töb­biek sem keresnek rosszul, ennek oka, hogy egyre több fiatal jön a telepre. Mosta­náig sokat fejlődött nálunk is az állattenyésztés, változott a technológia, kicserélődött a fajtaállománv, a tejtermelés megháromszorozódott ugyan­annyi állattól. Az eredmények fontos té­nyezői ezek, de felületesek lennénk, ha nem sorolnánk a fejlődés okai közé az állatte­nyésztők emberebb, felelősség­teljesebb munkáját, hiszen vé­gül is ők' a közvetlen letéte­ményesei a gazdaság itteni eredményeinek. Danka Mihályt nem önkényesen választottam ki közülük, a közelmúltban a Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetést kapta, nos, ennek ürügyén beszélgettünk el a Salamon utcai házban. Szép példa Amikor a családról esett szó, úgy éreztem, hogy ami­kor e szép elismerést javasol­ták számára a szövetkezetben, nemcsak múltját, hétköznapi munkáját vették figyelembe, hanem azt is, hogy mindemel­lett három gyereket nevelt fel becsülettel, adott szakmát a kezükbe. Jóllehet, ez nem tar­tozik az érdemek közé, min­denesetre szép példaként szol­gálhat együtt a többi dolgai­val. Miklay Jenő Tanyán nőtt Sajátos területe ez a gazdál­kodásnak, má$ az életritmus, a munkarend, nehéz is bele­szokni, de mondják, aki meg­szerette, már nem szívesen szakad el innen. Valahogy így alakult Dan­ka Mihály élete is. Fiatalabb korában aligha gondolta, hogy egyszer jóhírű állattenyésztő válik belőle a Mészáros János Termelőszövetkezetben. Azelőtt pedig csak annyi köze volt az állatokhoz, amennyi egy foga- tosnak lehet, igaz, négylábú társai többet jelentettek szá­mára, mint egyszerű munka­eszközöket. Később ez a kap­csolat is megszakadt, ahogy jöttek a gépek, fogytak az iga­vonók, a változó idő az övéit sem kímélte, egy napon fogat nélkül maradt. Hogy mennyire esett számá­ra rosszul ez a változás, ma már nehéz felidézni az akkori érzelmeket, főleg, mert új be­osztásba kerülése óta immár 17 esztendő telt el. Danka Mihály nem tartozott a munkahelyüket gyakran vál­togatok közé. Jórészt ezért is tették meg akkoron a tehené­szet borjúnevelőjének gondo­zójává. A választás fő oka azonban másban keresendő, ide olyan ember kellett, aki­nek legjobb tulajdonsága, hogy szereti az állatokat. — Hát ez utóbbi éppenség­gel nem hiányzott, tanyán nőt­tem, vonzalmam is megvolt hozzá, örömmel vállaltam, pe­dig kezdettől tudtam, a borjú­nevelés a legkényésebb munka itt a tehenészetben. Sok gya­korlat és figyelem kell a kis állatok gondozásához, hiszen életük legkritikusabb időszaka ez. Ne mondjak mást: a takar­mányt, tápkeveréket precízen meg kell válogatni, és összeál­lítani, minden életkorban más­más adagolásban, még az sem mindegy, milyen hőfokon kap­ják a tejet a legfiatalabbak. Nos, és a tisztántartásról nem beszélve, erre megy el a leg­több időm. Vagy 40-en dolgo­zunk itt, a tehenészetben, a többiek azt mondják, nem szí­vesen vállalnák helyettem ezt a sok vesződséggel járó beosz­tást. Megháromszorozódott — Hogyan telik el egy nap­ja? — Az állattenyésztőknek is 8 óra hivatalosan a munkaide­jük, a valóságban oda a nap­juk. Reggel 5-kor kezdek, s nagyjából 9 óra, mire végzek az etetéssel, takarítással. Ha­zamegyek, de délután két óra­kor már újra itt vagyok, s es­te van, mire elmondhatom, mára végeztem mindennel. El­aprózódik az idő, ez a nagy hátránya a mi munkánknak, s persze az ünnepnapokat sem nekünk találták ki, ha esik, ha fúj, jönni kell, a sok éhes jó­szág enni kér. Ne értse félre, nem panasznak szántam ezt elmondani, mert valójában ma sem bántam meg, hogy ide szegődtem. Danka Mihály 33 éve lett tagja az akkori Szabadság Termelőszövetkezetnek, hely- lyel-közzel tehát az alapítók közé sorolhatjuk őt is. Tanúja volt egy teljesen új közösség születésének, majdan gazda­ságuk 8 év előtti megszűnté­nek, vagyis az összevonásnak. Ma már persze más az ő vé­leménye is a történtekről, de akkoron korántsem volt min­denki meggyőződve az intéz­kedés helyességéről. — A mi szövetkezetünk volt a legjobb itt, Nagykőrösön, mi tagadás, évtizedek ered­ményét láttuk elveszni. Ké­sőbb megértettük, alaptalan volt ez a félelem. Az új veze­tőség megszolgálta a bizalmat, pedig a megnövekedett terüle­ten nem kis feladat összehan­golt gazdálkodást folytatni. A legfontosabb tényező az volt, hogy a három szövetkezet tag­sága töretlen kitartással, szor­galommal dolgozott tovább. Ennek eredménye, hogy idáig jutottunk. s • elmondhatjuk, aki becsületesen dolgozik ná­lánként-kategóriánként 2—2 fő. Példásan sportszerű volt a viadal. Csoportos körmérkőzé­ses selejtezők után mindkét kategóriában 3-as körmérkő­zéses döntőt vívtak. Reális sorrend született. A legjobb­nak a következő pajtások bi­zonyultak. IV. korcsoport (10 induló): 1. Bari Béla (Nk. Petőfi isk.) 'technikás és játszmavesztés nélkül, 2. Varga István (Nk. Arany isk.), 3. Pintér István (Nk. Petőfi isk.). III. korcsoport (10 fő): 5. Hoffer Ferenc (Nk. Kossuth isk.) volt a legküzdőképesebb, 2. Pákozdi Paszkál (Nk. Petőfi isk.), 3. Aszódi János (Nk, Pe­tőfi isk.). Tekézők NB III-as tekézőink előbb a hírős városban, majd a te­metőhegyi tekecsarnokban küzdöttek a csapatbajnoki pontokért. DUTÉP (Kecskemét)—Nk. Mészáros Tsz SK 7:1 (2470­2306 fa.). Nagykőrösiek: Ko­vács 397, Farkas J. 357, Kasza 396, Szabó B. 385, Tóth F. 367, Lóczy 404 (1). Az ősszel remekül szereplő építőipariak most is kitettek magukért: öten dobtak 400 fán felül, a ez éllen nem volt ellenszer. Nk. Mészáros Tsz SK— Szanki Olajbányász 6:2 (2173- 2150 fa). Utolsó hazai óévi mérkőzésükön — amely na­gyon fontos volt a kiesés elle­ni küzdelem szempontjából — a termelőszövetkezetiek meg­érdemelten győztek, amit a számszerű eredmény is kifejez. Ez volt az összeállítás: Ko­vács 293, Farkas J. 375 (1), Szabó B. 376 (1), Kasza 391 (1), Fekete 356, Lóczy 382 (1). S. Z. Mozi December 30-án Szerelem csapdája. Színes, szinkronizált mexikói film. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban No, megállj csak! Színes szovjet mesefilm, fél 4-kor. Keresztapa III-IV. Színe®, szinkronizált amerikai film. (16 éven felülieknek!) Fél 8- kor. December 31-én A férfikaland elmarad. Szí­nes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban A francia hadnagy szeretője. Színes, szinkronizált angol film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. Január 1-én A férfikaland elmarad, 5 és 7 órakor, A stúdiómoziban A francia hadnagy szeretője, fél 6-kor. Január 2-án A férfikaland elmarad, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban A francia hadnagy szeretője, fél 6-kor. ISSN 0133-27C3 (VagyMiM Hbtep)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom