Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

.wui» 1984. DECEMBER 30.. VASÁRNAP HP Szesinyvíz­tiszfító Befejezéséhez kö­zeledik a Fővárosi Csatornázási Mű­vek budakeszi szennyvíztisztító telepén a szenny­víziszap-égetőmű szerelése. A Pest megyei Tanács Tervező Vállalat tervei alapján és a Csatornázási, va­lamint a Szellőző Művek generálki­vitelezésében épü­lő létesítmény a település és az ott levő szanatóriu­mok szennyvizéből képződő napi 50 köbméternyi iszapját égetés­iéi fogja meg­semmisíteni. fáik aláírják a tssakot A plazmából albumin lesz Tudjuk jól iskolai tanulmányainkból, hogy az embe­ri vér felerészt plazmából, felerészt pedig fehér vérsej- cekből, vörös vértestekből és vérlcmezkékből áll. Béke­időben a gyógyászat sokkal több plazmát igényel, min* amennyi sejtes elemet. Albumin készül az előbbiből. Ez nem más, mint rendkívül alacsony nedvcsségtartalmú plazmapor, mely szobahőmérsékleten is sokáig eltartha­tó, s desztillált víz hozzáadása után ismét plazma lesz, zömmel égési sérülteknek, máj- és vesebetegeknek jut-, tátják. Az albumin alapanyagát tehát véradók ereiből, az úgynevezett plazmaferezises vérvétellel nyerik. masszát itt rögtön visszajuttat­juk a vénába. — Így.— s ismét kezdődik a csőszorító csipe­Efiagán is próbálta Vágóhidak kezeiében Rakatokban érlelődnek a bőrök Vajon mit jelent ez: BIV1MPEX? Erről, no meg arról, hogy miként dolgozik a Bőripari Vállalatok Import- Export Közös Vállalatának ceglédi telepi?, kértünk tájé­koztatást. Gyűjtik, konzerválják — A BIVIMPEX a buda­pesti, a pécsi és a simontor- nyai bőrgyárak együttes vál­lalkozásaként jött létre, és 1074 óta folytat önálló im­port-export tevékenységet — mondja Csórik András, a bel­földi nyersbőrfőosztály he­lyettes vezetője. — Az egész ország területéről begyújtjuk és konzerváljuk a nyersbőrt, a bőripari termékek alapanya­gát. Foglalkozunk marha- és sertésbőrrel, tímáripari juh- biirrel és szőrmés ipari juh- bőrrel. A begyűjtött nyers' anyag egyharmad részét honi gyáraink feldolgozzák, a fenn­maradót pedig külföldön érté­kesítjük. Az országhatáron túl­ról is vásárolunk nyersbőrt, Ausztráliából például kedvező áron, de kisebb tételben ho­zunk Hollandiából, az Egyesült Államokból és Argentínából is. mégpedig kitűnő minősé­gűt. sertésbőrből 16 millió forint. Ügy néz ki, ezt teljesíteni fog­ják. A nehéz, nem gépesített fi­zikai munkát alapul véve, kö­zepesnek mondhatók a kere­seti lehetőségek. Az itt dolgo­zók alighanem többet is érde­melnének. — Dolgozóinkat új fürdő, étkező és öltöző várja. Ne­gyedévenként kötelező az or­vosi vizsgálat. Mindent megte­szünk azért, hogy a ceglédi kollektíva továbbra is gördü­lékenyen végezhesse munká­ját — mondotta befejezésül Csórik András. , Kiss Sándor ioncserélt radiátorvíz Zölden viszik — Hol helyezkednek el a gyűjtőtelepek? — Többnyire a vágóhidak közelében, akárcsak Cegléden. — Mennyit fizetnek a nyers­bőrért? — Követjük a világpiaci árakat A bőröket súly szerint osztályba sorolva vesszük át, A minőségileg nem megfelelő, túlforrázott, égetett vagy lyu­kas portéka értéke kisebb. A ceglédi telep munkaterü­lete a bőrraktár. Kétoldalt ra­katokban sorakoznak a sózott, érlelődő nyersbőrök. Hat ra­kat jobbra, hat balra. Egy-egy halom 100 marha vagy 1300 ser­tés bőrét érleli. A raktár vegében vagonnyi só, ebből havonta 67 mázsa fogy el. A 10—40 kilogrammos nyersbő­röket egymásra terítik és vas­tagon megszórják ipari sóval. Így érlelődik az áru egy hó­napon keresztül, szállításig. Itt hideg van, de a jól szigetelt épületben nem is hiányzik a meleg. Helyben csak a borkészlet 30 százalékát tudják konzer­válni, a többit zölden (nyer­sen) szállítják el. A rengeteg só használata környezetszeny- nyeződést okozhat. Ügy véde­keznek ellene, hogy a megszi­lárdult sót visszakeverik és új­ból felhasználják. Kísérletek fölynak a só helyettesítésére, jó eredménnyel. A ceglédi te­lep működését az OKI rend­ben találta. Új fürdő Nyáron időnként elő kell venni a klórmeszet, a legye­ket pedig permetezéssel irtják. A telep éves bevételi terve marhabőrből 40 millió forint, A korrózió- és vfzkőképző- dést megakadályozó rádiátor- víz gyártását kezdte meg a Fejér megyei vízművek. A különféle hazai vegyszerekkel kezelt ioncserélt víz összetéte­le szolgálati szabadalom. A készítmény alkalmazása meg­hosszabbítja a csövek, kazá­nok, bojlerek, radiátorok élet­tartamát, javítja a fűtőtestek hőleadási képességét és szük­ségtelenné teszi a gyakori kar­bantartást. Az ioncserélt radiátorvíz egyelőre csak az acélból ké­szült vezetékek, berendezések feltöltésére alkalmas, de ha­marosan úgynevezett vegyes rendszerek — alumíniumból, acélból készült vezetékek — feltöltésére is alkalmassá te­szik. Tervezik azt is, hogy ki­fejlesztik gépkocsi-akkumulá­torok feltöltésére és ablakmo­só folyadék céljára is. A radiátorvíz-gyártő üzemet a Fejér megyei vízművek egyik székesfehérvári telepén hozták létre. Hazai gyártmá­nyú ioncserélő berendezést és töltősort állítottak munkába. Óránként öt köbméternyit tud­nak készíteni a különleges szerből, amit a Skála-Coop üz­leteiben hoznak forgalomba- a tüzeléstechnikai berendezés és alkatrészellátó társaságon ke­resztül. Magánszemélyek tíz­literes ballonokban vásárol­hatják meg, a közületeknek — nagyobb fűtési rendszerek fel­töltésére — tartálykocsikban szállítják a helyszínre a szük­séges mennyiséget. Az ioncse­rélt víz rendszeres .használa­tától nemcsak a karbantartá­si költségek csökkenését, ha­nem jelentős energiamegtaka-- rítást is várnak a szakembe­rek. díthatóak. Azután itt kétszer négy deciliter vért veszünk le. Közben a pótlásra élettani só­oldatot kap a donor. A folya- | mat végére a keringő vér mennyisége azonos lesz az ere- I delivel, hiszen a sóoldat és a visszajutatott vérmassza együtt ugyancsak nyolc deciliter. Ezért lehet jobb a véradók közérzete.- A hagyományos vérvételnél ugyanis a négy deciliter vér utána hiányzik. — Már az eddigiekből is sejthető, hogy a korábbinál na­í ; , A plazmaferezises vérvétel pillanata. Képünkön Makádi Józsefné és Komáromi Antalné donorok, a két ágy között Kakucska Mihályné asszisztens. székkel a csiki-csuki, s a sötét színű vérmassza megindul a felfüggesztett tasakból. fiiarad, amennyi veit Miért számít duplán a plaz­maferezises véradás? S miért érzi magát mégis jobban a donor? Miért kell a véradókat az állomásra vinni? Miért nem kell meghatározni a vér­csoportjukat? S hogyan gon­doskodnak arról, hogy ne cse­rélődjön el a tasak? Ezekre, s még sok más kér­désre dr. Pethö Edétől, a kere- pestarcsai kórház főigazgató főorvosától, a gödöllői Vér­transzfúziós Állomás vezetőjé­től kapunk választ: — A plazmaferezis során a levett vért cehtrifugálás után szétválasztjuk, s a sejtes ele­meket visszakapja a véradó. A hagyományos véradástól több tekintetben is különbözik a plazmaferezises. Tovább tart. A véradónak be kell jönnie az állomásra, hiszen a gépek, pél­dául a centrifugák nem moz­Varázsereje volt a névnek Rangja lett a fiatalasszonynak — Aztán hogy hívják a kis- unokát? — hallom a kérdést, amikor két idős asszony után sétálok a főutcán. A megkér­dezett egy rövid ideig hall­gat, azután bevallja: — Nem is tudom. Tatán Szeráf ina? Sóhajtanak mind a ket­ten. — Olyan neveket adnak szegénykéknek, hogy alig le­het kitalálni! Valóban, mintha versenyez­nének a szülők, ki tudja ka­cifántosabb, nyelvkínzóbb névvel megajándékozni új­szülött gyermekét. Van már Szibilla, Teofil, Lucián, Ku­nigunda és Klaudia, miközben senkit sem hívnak Rozikának, Erzsikének, Annának, Julis­kának, Miskának, Andrásnak. Szerencse kísérje Arany János Bolond Istók című költeményének két sora jut eszembe — Kereszteljük. — ne holmi cifra névre: / Katónak, az édes anyja nevére. Vajda János azt frta, nem igaz, hogy a név oly pehely­könnyű dolog. Roppant sok függ a szép. jó hangzású név­től. Tudjuk, a primitív né­peknél e mítosz mélységébe torkollott a név eredete és a hitük kialakította sokféle szo­kásnak az volt a célja, hogy a név viselőjét szerencse kí­sérje, rontó szellem és gonosz ne árthasson neki. De azt is tudjuk, hogy őseink szerint a hévnek varázsereje volt. így keletkezett eleinknél az Ákos név a fehér sólyomról, a Kur­tái a sasról, vagy a Kurd a farkasról. S ha már a névadás kelet­kezéséről beszélünk, akkor az­zal a ténnyel is érdemes meg­ismerkednünk, hogy a ke­reszténység felvétele új kor­szakot nyitott abban is. A megkeresztelt ugyanis az apostolok, szentek, vagy bib­liai személyek nevét kaphatta személynévül: ez lett a ke­resztneve. Kettőre eszik Az ősi hiedelmekhez való ragaszkodást természetesen nem szüntette meg a kereszte­lés szertartásának bevezetése. A jóslások, varázslások, tilal­mak;. a különböző szokások, amelyek tulajdonképpen a la­kodalomnál kezdődtek és a névadásig tartottak, a mai napig fennmaradtak. Tavasz- szal figyeltem meg, hogy ami­kor a lakodalmas menet az esküvőre indult, a nagymama tollpihét fújt a menyasszony után. Miért tette? Egyszerű választ kaptam: könnyebb lesz szegénykémnek a szülés! Amikor pedig a menyecs­ke már a bölcsőre kezd hízni, azonnal megsúgja a legjobb lánypajtásának a terhességét, nehogy néma legyen a gye­rek. Anyámtól tudom, hogy­ha a fiatal pár addig kint aluJt az istállóban, akkor a fiatalasszony most bekerült a házba: rangja lett. Ha vala­mit megkívánt, különösen ételt, kívánságát ki kellett elégíteni, nemcsak azért, mert kettőre eszik, hanem, mert elveszítheti Pannikáját! Amikor megszületett a gyermek, ugyancsak siettek a névadással, a keresztelővel, mert a kereszteletlen gyer­meknek árthatott a gonosz, sőt, ki is cserélhette a saját­jára! Valamikor a harmin­cas években nálunk lakott a falu bábaasszonya, a galga- hévizi Szabó Józsefné. Sza­pora beszédű asszony volt, s mivel felfedezte, hogy érde­kelnek a szavai és szívesen hallgatom történeteit, sokat mesélt, ha dolga közben egy kicsit megpihenhetett. Jóízű, szinte minden szavát láttató mondataira több évtized múl­tán is emlékezem. Gonoszűző fokhagyma A megszületett csecsemőt — mondta oktatóan, — vasesz­közzel kell érinteni, mert csak így lehet róla levenni a gonosz hatalmát. A legjobb subára fektetni, az arcát pe­dig piros almával simogat­ni, akkor göndör hajú, szép piros arcú felnőtté cseperedik. De a fürdetésnek is megvolt a maga rítusa. A csecsemőt' vigyázva kellett vízbe tenni, lába ne legyen az ajtó felé, mert akkor hamar meghal. Olyan lepedőben törölték tisz­tára, melynek négy sarkába gonoszűző fokhagymát kötöt­tek. Arra nagyon vigyáztak, hogy a fürdővizet napnyugta előtt ki ne öntsék: ne vigye el a gyerek álmát. De a vizet se lódíthatták bárhová: a lá­nyoknál az igazi szolgálatot a rózsabokor tette, mert attól lettek olyan szépek, akár a rózsaszál. Közben természetesen sor került a koma kiválasztásá­ra, ám ez a tevékenység sem tűrte a felelőtlenséget, hiszen a komaság a lelki kapcsolat mellett atyafiságot is terem­tett. A keresztelő napján a komaasszony megfürösztötte a kicsit, majd felöltöztette az általa ajándékozott díszes ing­be, bepólyázta, a pólya sar«- kába csipet sót tett, védelmül a gonosz ellen. Jósjelek Megindultak a templomba. Egész úton figyelték a jós­jeleket. Szopó tinó például jót jelentett, nyerítő ló rosszat. Az egyházi szertartás alatt a gyereket nézték. Itt a cse­csemő maga jósolt magának: ha sírt, hosszú életű lesz, ha elaludt, hamar meghal. Az ünnepen a gyerek meg­kapta a nevét is. Ha lány volt. a nagyanyjáét, az any­jáét, ha fiú, akkor a naav- apj"t. vagy az apjáét, esetleg a keresztszülőét. És szapo­rodtak az Ilonák, a Klárák, a Borbálák, az Istvánok, a Já­nosok. Évszázadokon át. Fercsik Mihály gyobb szervezettséget követel az ilyen véradás. Rendkívüli figyelmet kíván, hogy ügyel­jünk a vér és a donor azonos­ságára. Négyszeres a biztosí­tás. Á tasafcon feltüntetjük a műtő számát, az ágy számát, a véradó nevét, s ő maga is aláírja, a massza beadása előtt pedig ellenőrzi, hogy a sajátja-e. A vércsoport-meg­határozás pedig azért nem szükséges, mert az albumin előállításakor a több embertől származó vérplazmát összeke­verik. A vércsoport-tulajdon­ságok hordozói a vörösvértes- tek. Ezeregy donor — Az albuminprogramot — terápiás úttal, térítésmente­sen — 1979-ben hirdette meg a Bács-Kiskun megyei Vér­transzfúziós Állomás, s az ot­tani Vöröskereszt-vezetőség. Pest megye fél évtized múltán csatlakozott. Milyen ered­ménnyel? — Nem panaszkodhatunk. Bár a szervezés nehézségei miatt — például, hogy nin­csen népes megyeszékhely — csak 1984 júniusának végén került sor az első plazmafere- zásre nálunk. Az év végéig 1001 donor adott vért Gödöl­lőn ebben a formában. S ha hozzátesszük, hogy a tavalyi országos adat négyezer körüli rolt, elmondhatjuk,s hogy az élmezőnybe kerültünk. Tény azonban, hogy hazánkban ke­vés az albumin, csekély a tartalék. Jó lenne, ha többen vállalkoznának a plazmafere- zisre. Ha a Vöröskereszt által meghirdetett célt tekintjük, országosan évi százezer, Pest megyében tízezer plazmát adó­ra lenne szükség. Vasvári G. Pál A tasakban a centrifugális után fölül a vérplazma, alul a massza. Barcza Zsolt felvételei \ A karácsony utáni első munkanapon nagy a forgalom a gödöllői Vértranszfúziós Ál­lomáson. Ráckevéról hozta a busz a donorokat. Egyikük, Csapiár Kálmán, a KÖVIZIG szakaszmérnökségén gépsze­relő. tgy beszél: — Huszonöt éves vagyok, s a mostani a tizedik és a tizenegyedik vér­adásom. A plazmaferezis ugyanis duplán számít. Ebben a formában másodszor adok. Jobb utána a közérzetem, mint a hagyományos vérvételnél volt. — Én még soha nem próbál­tam így, .de nem érzek semmi különbséget — mondja Maká- di Józsefné, a ráckevei hűtő­ház dolgozója. — Tudom sok betegnek jut a plazmából ké­szült gyógyszerekből. S a vér­sejteket visszakapjuk. Hogy honnan tudom ezt? Volt ná­lunk egy gyűlés, a doktor úr elmagyarázta. — Én voltam az — ismer magára a mostani véradást vezető dr. Kalász László. — Könnyű volt meggyőzni az embereket. Hiszen az asszisz­tensek között öt is akad ná­lunk, aki kipróbálta magán, milyen a plazmaferezis, én is háromszor adtam így vért. Egy ízben csak azért, mert eggyel kevesebben érkeztek, s kár lett volna az előkészített felszerelésért. Kakucska Mihályné asszisz­tens csipeszt cserél a csöve­ken, melyek összekötik a rác­kevei Aranykalász Tsz forgá­csolóüzeméből jött Komáromi Antalné vénáját, a vért gyűj­tő tasakot és az élettani sóol- datot tartalmazó üveget, hogy megforduljon az áramlás irá­nya, s az oldat a vénába foly­jon. Az asszisztens ezt mond­ja: — Sokkal felelősségtelje­sebb így a munka. A plazma­ferezis tulajdonképpen transz­fúzió, az azonosságra tehát jobban kell ügyelni. A tasa- kokat jelöljük meg többféle­képp is, hiszen a plazma levé­tele után a maradékot, a vér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom