Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-30 / 305. szám
.wui» 1984. DECEMBER 30.. VASÁRNAP HP Szesinyvíztiszfító Befejezéséhez közeledik a Fővárosi Csatornázási Művek budakeszi szennyvíztisztító telepén a szennyvíziszap-égetőmű szerelése. A Pest megyei Tanács Tervező Vállalat tervei alapján és a Csatornázási, valamint a Szellőző Művek generálkivitelezésében épülő létesítmény a település és az ott levő szanatóriumok szennyvizéből képződő napi 50 köbméternyi iszapját égetésiéi fogja megsemmisíteni. fáik aláírják a tssakot A plazmából albumin lesz Tudjuk jól iskolai tanulmányainkból, hogy az emberi vér felerészt plazmából, felerészt pedig fehér vérsej- cekből, vörös vértestekből és vérlcmezkékből áll. Békeidőben a gyógyászat sokkal több plazmát igényel, min* amennyi sejtes elemet. Albumin készül az előbbiből. Ez nem más, mint rendkívül alacsony nedvcsségtartalmú plazmapor, mely szobahőmérsékleten is sokáig eltartható, s desztillált víz hozzáadása után ismét plazma lesz, zömmel égési sérülteknek, máj- és vesebetegeknek jut-, tátják. Az albumin alapanyagát tehát véradók ereiből, az úgynevezett plazmaferezises vérvétellel nyerik. masszát itt rögtön visszajuttatjuk a vénába. — Így.— s ismét kezdődik a csőszorító csipeEfiagán is próbálta Vágóhidak kezeiében Rakatokban érlelődnek a bőrök Vajon mit jelent ez: BIV1MPEX? Erről, no meg arról, hogy miként dolgozik a Bőripari Vállalatok Import- Export Közös Vállalatának ceglédi telepi?, kértünk tájékoztatást. Gyűjtik, konzerválják — A BIVIMPEX a budapesti, a pécsi és a simontor- nyai bőrgyárak együttes vállalkozásaként jött létre, és 1074 óta folytat önálló import-export tevékenységet — mondja Csórik András, a belföldi nyersbőrfőosztály helyettes vezetője. — Az egész ország területéről begyújtjuk és konzerváljuk a nyersbőrt, a bőripari termékek alapanyagát. Foglalkozunk marha- és sertésbőrrel, tímáripari juh- biirrel és szőrmés ipari juh- bőrrel. A begyűjtött nyers' anyag egyharmad részét honi gyáraink feldolgozzák, a fennmaradót pedig külföldön értékesítjük. Az országhatáron túlról is vásárolunk nyersbőrt, Ausztráliából például kedvező áron, de kisebb tételben hozunk Hollandiából, az Egyesült Államokból és Argentínából is. mégpedig kitűnő minőségűt. sertésbőrből 16 millió forint. Ügy néz ki, ezt teljesíteni fogják. A nehéz, nem gépesített fizikai munkát alapul véve, közepesnek mondhatók a kereseti lehetőségek. Az itt dolgozók alighanem többet is érdemelnének. — Dolgozóinkat új fürdő, étkező és öltöző várja. Negyedévenként kötelező az orvosi vizsgálat. Mindent megteszünk azért, hogy a ceglédi kollektíva továbbra is gördülékenyen végezhesse munkáját — mondotta befejezésül Csórik András. , Kiss Sándor ioncserélt radiátorvíz Zölden viszik — Hol helyezkednek el a gyűjtőtelepek? — Többnyire a vágóhidak közelében, akárcsak Cegléden. — Mennyit fizetnek a nyersbőrért? — Követjük a világpiaci árakat A bőröket súly szerint osztályba sorolva vesszük át, A minőségileg nem megfelelő, túlforrázott, égetett vagy lyukas portéka értéke kisebb. A ceglédi telep munkaterülete a bőrraktár. Kétoldalt rakatokban sorakoznak a sózott, érlelődő nyersbőrök. Hat rakat jobbra, hat balra. Egy-egy halom 100 marha vagy 1300 sertés bőrét érleli. A raktár vegében vagonnyi só, ebből havonta 67 mázsa fogy el. A 10—40 kilogrammos nyersbőröket egymásra terítik és vastagon megszórják ipari sóval. Így érlelődik az áru egy hónapon keresztül, szállításig. Itt hideg van, de a jól szigetelt épületben nem is hiányzik a meleg. Helyben csak a borkészlet 30 százalékát tudják konzerválni, a többit zölden (nyersen) szállítják el. A rengeteg só használata környezetszeny- nyeződést okozhat. Ügy védekeznek ellene, hogy a megszilárdult sót visszakeverik és újból felhasználják. Kísérletek fölynak a só helyettesítésére, jó eredménnyel. A ceglédi telep működését az OKI rendben találta. Új fürdő Nyáron időnként elő kell venni a klórmeszet, a legyeket pedig permetezéssel irtják. A telep éves bevételi terve marhabőrből 40 millió forint, A korrózió- és vfzkőképző- dést megakadályozó rádiátor- víz gyártását kezdte meg a Fejér megyei vízművek. A különféle hazai vegyszerekkel kezelt ioncserélt víz összetétele szolgálati szabadalom. A készítmény alkalmazása meghosszabbítja a csövek, kazánok, bojlerek, radiátorok élettartamát, javítja a fűtőtestek hőleadási képességét és szükségtelenné teszi a gyakori karbantartást. Az ioncserélt radiátorvíz egyelőre csak az acélból készült vezetékek, berendezések feltöltésére alkalmas, de hamarosan úgynevezett vegyes rendszerek — alumíniumból, acélból készült vezetékek — feltöltésére is alkalmassá teszik. Tervezik azt is, hogy kifejlesztik gépkocsi-akkumulátorok feltöltésére és ablakmosó folyadék céljára is. A radiátorvíz-gyártő üzemet a Fejér megyei vízművek egyik székesfehérvári telepén hozták létre. Hazai gyártmányú ioncserélő berendezést és töltősort állítottak munkába. Óránként öt köbméternyit tudnak készíteni a különleges szerből, amit a Skála-Coop üzleteiben hoznak forgalomba- a tüzeléstechnikai berendezés és alkatrészellátó társaságon keresztül. Magánszemélyek tízliteres ballonokban vásárolhatják meg, a közületeknek — nagyobb fűtési rendszerek feltöltésére — tartálykocsikban szállítják a helyszínre a szükséges mennyiséget. Az ioncserélt víz rendszeres .használatától nemcsak a karbantartási költségek csökkenését, hanem jelentős energiamegtaka-- rítást is várnak a szakemberek. díthatóak. Azután itt kétszer négy deciliter vért veszünk le. Közben a pótlásra élettani sóoldatot kap a donor. A folya- | mat végére a keringő vér mennyisége azonos lesz az ere- I delivel, hiszen a sóoldat és a visszajutatott vérmassza együtt ugyancsak nyolc deciliter. Ezért lehet jobb a véradók közérzete.- A hagyományos vérvételnél ugyanis a négy deciliter vér utána hiányzik. — Már az eddigiekből is sejthető, hogy a korábbinál naí ; , A plazmaferezises vérvétel pillanata. Képünkön Makádi Józsefné és Komáromi Antalné donorok, a két ágy között Kakucska Mihályné asszisztens. székkel a csiki-csuki, s a sötét színű vérmassza megindul a felfüggesztett tasakból. fiiarad, amennyi veit Miért számít duplán a plazmaferezises véradás? S miért érzi magát mégis jobban a donor? Miért kell a véradókat az állomásra vinni? Miért nem kell meghatározni a vércsoportjukat? S hogyan gondoskodnak arról, hogy ne cserélődjön el a tasak? Ezekre, s még sok más kérdésre dr. Pethö Edétől, a kere- pestarcsai kórház főigazgató főorvosától, a gödöllői Vértranszfúziós Állomás vezetőjétől kapunk választ: — A plazmaferezis során a levett vért cehtrifugálás után szétválasztjuk, s a sejtes elemeket visszakapja a véradó. A hagyományos véradástól több tekintetben is különbözik a plazmaferezises. Tovább tart. A véradónak be kell jönnie az állomásra, hiszen a gépek, például a centrifugák nem mozVarázsereje volt a névnek Rangja lett a fiatalasszonynak — Aztán hogy hívják a kis- unokát? — hallom a kérdést, amikor két idős asszony után sétálok a főutcán. A megkérdezett egy rövid ideig hallgat, azután bevallja: — Nem is tudom. Tatán Szeráf ina? Sóhajtanak mind a ketten. — Olyan neveket adnak szegénykéknek, hogy alig lehet kitalálni! Valóban, mintha versenyeznének a szülők, ki tudja kacifántosabb, nyelvkínzóbb névvel megajándékozni újszülött gyermekét. Van már Szibilla, Teofil, Lucián, Kunigunda és Klaudia, miközben senkit sem hívnak Rozikának, Erzsikének, Annának, Juliskának, Miskának, Andrásnak. Szerencse kísérje Arany János Bolond Istók című költeményének két sora jut eszembe — Kereszteljük. — ne holmi cifra névre: / Katónak, az édes anyja nevére. Vajda János azt frta, nem igaz, hogy a név oly pehelykönnyű dolog. Roppant sok függ a szép. jó hangzású névtől. Tudjuk, a primitív népeknél e mítosz mélységébe torkollott a név eredete és a hitük kialakította sokféle szokásnak az volt a célja, hogy a név viselőjét szerencse kísérje, rontó szellem és gonosz ne árthasson neki. De azt is tudjuk, hogy őseink szerint a hévnek varázsereje volt. így keletkezett eleinknél az Ákos név a fehér sólyomról, a Kurtái a sasról, vagy a Kurd a farkasról. S ha már a névadás keletkezéséről beszélünk, akkor azzal a ténnyel is érdemes megismerkednünk, hogy a kereszténység felvétele új korszakot nyitott abban is. A megkeresztelt ugyanis az apostolok, szentek, vagy bibliai személyek nevét kaphatta személynévül: ez lett a keresztneve. Kettőre eszik Az ősi hiedelmekhez való ragaszkodást természetesen nem szüntette meg a keresztelés szertartásának bevezetése. A jóslások, varázslások, tilalmak;. a különböző szokások, amelyek tulajdonképpen a lakodalomnál kezdődtek és a névadásig tartottak, a mai napig fennmaradtak. Tavasz- szal figyeltem meg, hogy amikor a lakodalmas menet az esküvőre indult, a nagymama tollpihét fújt a menyasszony után. Miért tette? Egyszerű választ kaptam: könnyebb lesz szegénykémnek a szülés! Amikor pedig a menyecske már a bölcsőre kezd hízni, azonnal megsúgja a legjobb lánypajtásának a terhességét, nehogy néma legyen a gyerek. Anyámtól tudom, hogyha a fiatal pár addig kint aluJt az istállóban, akkor a fiatalasszony most bekerült a házba: rangja lett. Ha valamit megkívánt, különösen ételt, kívánságát ki kellett elégíteni, nemcsak azért, mert kettőre eszik, hanem, mert elveszítheti Pannikáját! Amikor megszületett a gyermek, ugyancsak siettek a névadással, a keresztelővel, mert a kereszteletlen gyermeknek árthatott a gonosz, sőt, ki is cserélhette a sajátjára! Valamikor a harmincas években nálunk lakott a falu bábaasszonya, a galga- hévizi Szabó Józsefné. Szapora beszédű asszony volt, s mivel felfedezte, hogy érdekelnek a szavai és szívesen hallgatom történeteit, sokat mesélt, ha dolga közben egy kicsit megpihenhetett. Jóízű, szinte minden szavát láttató mondataira több évtized múltán is emlékezem. Gonoszűző fokhagyma A megszületett csecsemőt — mondta oktatóan, — vaseszközzel kell érinteni, mert csak így lehet róla levenni a gonosz hatalmát. A legjobb subára fektetni, az arcát pedig piros almával simogatni, akkor göndör hajú, szép piros arcú felnőtté cseperedik. De a fürdetésnek is megvolt a maga rítusa. A csecsemőt' vigyázva kellett vízbe tenni, lába ne legyen az ajtó felé, mert akkor hamar meghal. Olyan lepedőben törölték tisztára, melynek négy sarkába gonoszűző fokhagymát kötöttek. Arra nagyon vigyáztak, hogy a fürdővizet napnyugta előtt ki ne öntsék: ne vigye el a gyerek álmát. De a vizet se lódíthatták bárhová: a lányoknál az igazi szolgálatot a rózsabokor tette, mert attól lettek olyan szépek, akár a rózsaszál. Közben természetesen sor került a koma kiválasztására, ám ez a tevékenység sem tűrte a felelőtlenséget, hiszen a komaság a lelki kapcsolat mellett atyafiságot is teremtett. A keresztelő napján a komaasszony megfürösztötte a kicsit, majd felöltöztette az általa ajándékozott díszes ingbe, bepólyázta, a pólya sar«- kába csipet sót tett, védelmül a gonosz ellen. Jósjelek Megindultak a templomba. Egész úton figyelték a jósjeleket. Szopó tinó például jót jelentett, nyerítő ló rosszat. Az egyházi szertartás alatt a gyereket nézték. Itt a csecsemő maga jósolt magának: ha sírt, hosszú életű lesz, ha elaludt, hamar meghal. Az ünnepen a gyerek megkapta a nevét is. Ha lány volt. a nagyanyjáét, az anyjáét, ha fiú, akkor a naav- apj"t. vagy az apjáét, esetleg a keresztszülőét. És szaporodtak az Ilonák, a Klárák, a Borbálák, az Istvánok, a Jánosok. Évszázadokon át. Fercsik Mihály gyobb szervezettséget követel az ilyen véradás. Rendkívüli figyelmet kíván, hogy ügyeljünk a vér és a donor azonosságára. Négyszeres a biztosítás. Á tasafcon feltüntetjük a műtő számát, az ágy számát, a véradó nevét, s ő maga is aláírja, a massza beadása előtt pedig ellenőrzi, hogy a sajátja-e. A vércsoport-meghatározás pedig azért nem szükséges, mert az albumin előállításakor a több embertől származó vérplazmát összekeverik. A vércsoport-tulajdonságok hordozói a vörösvértes- tek. Ezeregy donor — Az albuminprogramot — terápiás úttal, térítésmentesen — 1979-ben hirdette meg a Bács-Kiskun megyei Vértranszfúziós Állomás, s az ottani Vöröskereszt-vezetőség. Pest megye fél évtized múltán csatlakozott. Milyen eredménnyel? — Nem panaszkodhatunk. Bár a szervezés nehézségei miatt — például, hogy nincsen népes megyeszékhely — csak 1984 júniusának végén került sor az első plazmafere- zásre nálunk. Az év végéig 1001 donor adott vért Gödöllőn ebben a formában. S ha hozzátesszük, hogy a tavalyi országos adat négyezer körüli rolt, elmondhatjuk,s hogy az élmezőnybe kerültünk. Tény azonban, hogy hazánkban kevés az albumin, csekély a tartalék. Jó lenne, ha többen vállalkoznának a plazmafere- zisre. Ha a Vöröskereszt által meghirdetett célt tekintjük, országosan évi százezer, Pest megyében tízezer plazmát adóra lenne szükség. Vasvári G. Pál A tasakban a centrifugális után fölül a vérplazma, alul a massza. Barcza Zsolt felvételei \ A karácsony utáni első munkanapon nagy a forgalom a gödöllői Vértranszfúziós Állomáson. Ráckevéról hozta a busz a donorokat. Egyikük, Csapiár Kálmán, a KÖVIZIG szakaszmérnökségén gépszerelő. tgy beszél: — Huszonöt éves vagyok, s a mostani a tizedik és a tizenegyedik véradásom. A plazmaferezis ugyanis duplán számít. Ebben a formában másodszor adok. Jobb utána a közérzetem, mint a hagyományos vérvételnél volt. — Én még soha nem próbáltam így, .de nem érzek semmi különbséget — mondja Maká- di Józsefné, a ráckevei hűtőház dolgozója. — Tudom sok betegnek jut a plazmából készült gyógyszerekből. S a vérsejteket visszakapjuk. Hogy honnan tudom ezt? Volt nálunk egy gyűlés, a doktor úr elmagyarázta. — Én voltam az — ismer magára a mostani véradást vezető dr. Kalász László. — Könnyű volt meggyőzni az embereket. Hiszen az asszisztensek között öt is akad nálunk, aki kipróbálta magán, milyen a plazmaferezis, én is háromszor adtam így vért. Egy ízben csak azért, mert eggyel kevesebben érkeztek, s kár lett volna az előkészített felszerelésért. Kakucska Mihályné asszisztens csipeszt cserél a csöveken, melyek összekötik a ráckevei Aranykalász Tsz forgácsolóüzeméből jött Komáromi Antalné vénáját, a vért gyűjtő tasakot és az élettani sóol- datot tartalmazó üveget, hogy megforduljon az áramlás iránya, s az oldat a vénába folyjon. Az asszisztens ezt mondja: — Sokkal felelősségteljesebb így a munka. A plazmaferezis tulajdonképpen transzfúzió, az azonosságra tehát jobban kell ügyelni. A tasa- kokat jelöljük meg többféleképp is, hiszen a plazma levétele után a maradékot, a vér-
