Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

1384. DECEMBER 30., VASÄRNAP

Ecseri úttörők Steinmetz kapitány nyomatlan

Nemcsak szobor a főváros szélén

Koszorúzás! ünnepségeket rendeztek tegnap Budapesten a hős szovjet parlamenterek emlékműveinél, haláluk 40. évfordulója alkalmából.

Hja Osztyapenko kapitány emlékművénél a budapesti és a XI. kerületi pártbizottság, a Honvédelmi Minisztérium, n fővárosi, valamint a kerületi tanács, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport, valamint az ifjúsági, társadalmi és tömegszervezetek képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Lerótták kegyeletüket a hős parlamenterről elnevezett szocialista brigádok és úttörőcsapatok képviselői.

Elhelyezte a kegyelet virágait számos fővárosi lakos is.

Steinmetz Miklós kapitány emlékművénél hasonló ünnepséget rendeztek. Itt elhelyezték a kegyelet virágait Steinmetz kapitány hozzátartozói is.

■ Mindkét ünnepségen jelen volt Vlagyimir Zotov ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja.

F~€é ÉW~1

„A szovjet csapatok a sokat szenvedő polgári lakosságot, a történelmi és kulturális értékeket kímélni akarták. Ezért fehér zászlókkal követeket, úgynevezett parlamentereket küldtek a németekhez, hogy a főváros békés átadásáról tárgyaljanak. A fasiszták azonban a parlamentereket — Osztyapenkót és a magyar származású Steinmetz kapitányt —, gáládul meggyilkolták”.

A negyven évvel ezelőtti december 29. tragikus eseményeiről ennyit közöl a nyolcadik osztályos történelemkönyv.

Nyikoskának hívták

Mit jelent ez a néhány szűk szavú mondat a mai gyerekeknek? Azoknak, akik a televízió híradójában naponta látják a terroristák gyilkosságait, túszok kivégzéseit, a politikusok ellen elkövetett merényleteket.

Az ecseri általános iskola 7,/b osztályos tanulóinak Steinmetz kapitány meggyilkolása több a pusztító háború egyik epizódjánál. A gyerekek az évforduló alkalmából vállalták, hogy fölkutatják a falujukban és a környéken lezajlott események hátterét, összegyűjtik a még fellelhető emlékeket.

Nyeste Lászlöné osztályfőnök és Parázsó Gézáné történelemtanár irányításával fogtak a munkához. Felkeresték az idősebb embereket, akik az eseményeknek szemtanúi voltak, a könyvtárakban a háborúról szóló könyveket böngészték, újságcikkeket kerestek.

— Dankó Gyula bácsiék házában volt Steinmetz kapitány szállása — mondja Lilik Ildikó —, ő akkor katona volt, az édesanyja mesélte el neki a történteket.

— Steinmetz Miklós Magyarországon — Pécsett — született — veszi át a szót Szilágyi Mária —, édesapjának a Tanácsköztársaság leverése után menekülnie kellett. Olaszországiba, Ausztriába, végül Argentínába mentek. A Szovjetunióba 1932-ben költöztek. A fiatal Steinmetz részt vett a spanyol polgár- háborúban, Zalka Máté brigádjában harcolt. Miután visszatért a Szovjetunióba, a Frunze Katonai Akadémián tanult. Magyarországra a Vörös Hadsereg tisztjeként érkezett.

— A faluban az emberek először meglepődtek, hogy milyen szépen beszél magyarul ez a szakállas százados, akit a társai Nyikoskának szólítottak — mondja Guta Judit. — De nagyon jól tudott spanyolul, németül és franciául is.

— Szakálla meg azért volt — szól közbe Potoska Attila

—, mert a magyar határ átlépésekor megfogadta, csak akkor fog borotválkomi, ha Budapestet fölszabadították.

Elmaradt vacsora

— December 29-én három társával indult el a németekhez, de a fehér zászló ellenére lelőtték.

— Dankó néni hiába várta vissza, pedig az utolsó tyúkját vágta le, abból akart vacsorát főzni a kapitánynak.

— Először itt temették el a faluban, Malinovszkij marsall mondott beszédet.

— Később Gyömröre vitték a hamvait, de 1949-ben innen is elszállították. Nem tudni pontosan, hová.

— Van olyan vélemény, hogy a Vecséstől két kilométerre lévő elágazásnál van a sírja, ott, ahol lelőtték. De lehet, hogy a Szovjetunióba vitték vissza.

Apránként, mondatról mondatra kerekedik ki a történet, áll össze egységes képpé mindaz, amit a gyerekek szorgos munkával, lelkesen ösz- szegyűjtötték. Lejegyezték azt is, amit Dankó Gyula az édesanyjától hallott:

„A veranda kövén tették le a golyóktól, szilánkoktól ösz- szeroncsolt testét. Zsebében ott lapult a golyók szabdalta uéres ultimátum. Anyám mosta le róla a vért, a sarat. Tiszta ruhába öltöztette. Azután az udvaron fölravatalozták”.

A egykori Meskó Rudolf utca ma Steinmetz Miklós nevét viseli. A gyerekek fényképet készítettek az első ház falán elhelyezett emléktábláról:

„Ebből az utcából indult el utolsó útjára 1944. december 29-én Steinmetz kapitány, a felszabadító szovjet Vörös Hadsereg hős parlamentere, akit a fasiszták orvul meggyilkoltak. Emléke örökké élni fog”.

Az emlékek mozaikkockáiból kibontakozik e néhány nap története. De megtudunk-e valamit Steinmetz Miklósról, az emberről? Milyennek látják őt negyven esztendővel később az ecseri iskolások?

A harcban kemény

— Az emberek szerették őt a faluban, hamar hire ment, hogy magyar származású — mondja valaki a hátsó padokból.

— Szerintem szerette a hazáját — egészíti ki Szilágyi Marika —, annak ellenére, hogy nyolcéves korában elkerült innen.

— És barátságos ember lehetett — ez Bakó Kriszti véleménye.

— Szerintem ezt mi nem tudhatjuk — szólal meg Horváth Gábor —, csak most gondoljuk így, hiszen olyan rövid ideig volt itt.

— Egészen biztos, hogy barátságos volt, de a harcban

NIe*őgazdaság

Kistermelők támogatása

A jövőre életbe lépő szabályozás továbbra is lehetővé teszi a mezőgazdasági kistermelők támogatását. Változatlanul felkarolják a zöldségtermelést és az ültetvénytelepítést, az 1984-ben érvényes feltételek azonban némiképpen módosulnak. A kistermelők változatlanul 40 százalékos árkedvezményt kapnak' a fólia alatti zöldségtermesztés egyes felszereléseinek megvásárlásánál. Módosítást jelent viszont, hogy

valamennyi fólia-vázszerkezetet kedvezményesen vásárolhatják meg — az idén csak a műanyag tartószerkezetekre vonatkozott a vásárlási köny- nyítés. A költséges gyümölcsültetvény-telepítéseknél jövőre a kistermelők — az eddigihez hasonlóan — akkor részesülhetnek a szaporítóanyagok megvételéhez támogatásban, ha a nagyüzemi táblákhoz kapcsolódóan alakítják ki a bogyós gyümölcsök új területét.

Steinmetz Miklós

Ilja Osztyapenko

kemény! — szögezi le ellentmondást nem tűrő hangon Kriszti.

A beszélgetés után a kutatás összegzett eredményét olvasgatom. Még számtalan apró tény, mozzanat sorakozik Steinmetz Miklós életéről. Alapos munkát végeztek a gyerekek. Amit lehet földerítettek. A maguk módján megörökítették hazánk felszabadításának egyik pillanatát. A történettudomány valószínűleg nem lesz gazdagabb ezzel a munkával, újabb, eddig ismeretlen tények nem kerültek napvilágra. A tankönyv száraz, tényközlő mondatai azonban az ecseri gyerekek számára élettel teltek meg. S Steinmetz kapitány, aki sokaknak csak egy bronzba öntött szobor a város határában, nekik hús-vér ember, hős, aki a hazájáért, az embertelenség ellen folytatott harcban áldozta életét. Általa érezték, értették meg igazán, mit is jelentettek Magyarország számára a negyven esztendővel ezelőtti események.

M. Nagy Péter

Bővül a KCST- árucsere-forgalora

Csehszlovákiával jövőre 27 százalékkal növekszik a belkereskedelmi csereforgalom, s oldalanként megközelíti a 130 millió rubel értéket,. A csehszlovák konfekciőárúk, tapéták, kozmetikai termékek, porcelánok, cipők, csillárok, .játékok, elektromos háztartási gépek, radiátorok, valamint ajtó- és ablakkeret ellenértékeként a magyar kereskedelem egyebek közt pvc-padlóburko- lót, necc harisnyanadrágot és ugyancsak kerámiát, kozmetikai termékeket, valamint háztartási eszközöket szállít Csehszlovákiába.

Mintegy 10 százalékkal növekszik jövőre a magyar— szovjet belkereskedelmi csereforgalom. A két ország belkereskedelme kölcsönösen mintegy 53 millió rubel értékben szállít fogyasztási cikkeket. A Szovjetunióból hűtő- szekrények, konyhai és kerti szerszámok, közkedvelt órák. ezüsttárgyak, halkonzervek és pezsgők, valamint kerékpárok érkeznék. Több kerül a magyar üzletekbe hordozható színes televízióból, jövőre kapható lesz a szovjet nagy képernyős színes tv is.

A magyar—bolgár árucserében tobo mint 20 millió rubel értékű fogyasztási cikket Szállítanak egymásnak, ennek mintegy feiet áruházi hetes keretesen. Bulgáriából zöldség- és gyümólcskonzerve<>, halkészítmények, sós fogkrém, porcelánok, népművészeti tárgyak, világítótestek, valamint fonott demizsonok kerülnek a magyar üzletekbe. Belkereskedelmünk ellentételként kempingcikkeket, kuktaedényeket, fürdőszobamérlegeket, autó gyújtógyertyát, elektromos kávédarálót, lámpákat és kozmetikumokat szállít a partnernek.

A magyar—lengyel forgalomban jövőre 27,6 millió rubel értékű áru cserél gazdát. Lengyelországból az ideinél mintegy 7 százalékkal több áru — moped, kempingkerékpár, üveg- és kristályáru, valamint műbőr- és bőrcipő — érkezik, a magyar belkereskedelem pedig ugyanennyivel több konzervet. Italárut, lakásfelszerelési cikket, kozmetikai és ruházati terméket szállít Lengyelországba.

A Romániával kötött megállapodás értelmében mindkét ország belkereskedelme 22 millió rubel értékű árut iut- tat partnerének. Romániábn' bútorok, játékok és ruházati termékek kerülnek a magyar üzletekbe.

Jövőre Kubával az árulista jelentősen bővül. Szabadidő- ruhák, bőrcikkek, népművészeti és kerámia dísztárgyak, függőágyak. édességek és gyümölcsök. valamint italok kaphatók a hazai üzletekben.

A HÉT HÍRE

osztalék

£ Megrendezték a negyven évvel ezelőtt születettek találkozóját Debrecenben, O Budapesten megkoszorúzták a nyolcvan esztendeje világra jött Ladislaw NovQmesky szlovák költő, újságíró szülőházán levő emléktáblát. O Szolnokon bemutató előadáson láthatta a közönség a Kirov Balett szólistáit. @ A hét híre az is, hogy ma 145 éve alakult meg a Pesti Hazai Első Takarékpénztári Egyesület, az első önálló magyar pénzintézet.

Kzntis.ias nélkül nevezhetjük az annak idején történteket megyei eseménynek. Amint az sem ferdítése-fordítása a valóságnak, ha azt írjuk, egészen másként kezdődött, mint folytatódott. A takarékpénztári egyesület létrehozásában döntő érdemeket szerzett Fáy András 1810 és 1818 között szolgabíró Pest vármegyében, 1825-től aktív szereplője a vármegye és az ország — ma így mondanánk — közéletének. Politizál; változásokat akar.

Vármegyei és törvényhozási gyűléseken érveit,- vitatkozott, bizonykodott a takarékpénztári egyesület haszna, szükségessége, áldásos volta mellett. Nyomatékül 1839-ben — persze saját költségén! — megjelentette „Fáy András Terve a pestmegyei köznép számára felállítandó takarék-pénztárnak” című művét. Eredménynyel tette. Pest vármegye 1839. évi közgyűlésének támogatásával megkezdhette tevékenységét az egyesület. Nemes célokkal, kissé az álmoknak engedve. A kezdetekkor ugyanis — mint egy később megjelent szakcikkben olvasható — „ekkori szervezetében tisztán humanisztikus intézmény volt, amennyiben egyfelől a takarékosság gyámolítására s az uzsora kiirtására vállalkozott, e mellett munkásságának eredményeit közcélokra kívánta fordíttatni.” Humanisztikus pénzintézet? Volt- ilyen valaha? Elképzelhető? Fáy uramék megpróbálták. Szomorúan vehették tudomásul, a vártnál kevesebbel, 326 jegyzett részvénnyel kezdhették a munkát. Ahogy előtérbe került az üzleti tevékenység, úgy nőtt a befektetők. érdeklődése, 1844-ben már 667 a jegyzett részvények száma. Kossuth Lajos indítványára — aki fölismerte a szükségszerűt, az adott helyzetben célra vezetőt — 1845-ben az egyesület részvénytársasággá alakult ót. A nyereség nőtt

— az üzletmenet javult. írták a korabeli lapok ~r, új tagot már nem vettek fel... igaz, közben a humanisztikus célok sápadtabbak lettek. Halov.á- nyodásuk folytatódott, azután a későbbiekben is, hiszen 1871- ber már 2.4 millió — akkori!

— forint az alap- és a tartaléktöke együttes összege, a kilencvenes években pedig ötezer darab ezer forintos névértékű részvényen ötmillió! A századfordulón az ország minden tekintetben legnagyobb, legerősebb pénzintézete ...!

Ez lett az osztaléka a haza mindenesének — ahogyan Szemere Pál nevezte Fáy Andrást —, annak az embernek, akinek egy 1943-ban megjelent könyv szerzője — Almássy György — „a magyar józanság nevelője” titulust adta. Bizonyos, nem ilyen, aranytehenet hizlaló pénzmező múveltetését óhajtotta ő, hiszen a köznép sanyarú sorsán kívánt volna lendíteni... Az üzleti főkönyvek azonban azt mutatják, hogy a kilencvenes években az esztendőnként! osztalékok a részvények névértéke 40-45 százalékost!) kamatozásának feleltek meg. Minden porciká- jában tőkés, minden szenti- menta! izmustól mentes vállalkozás már ez, igaz, Fáy uram réges-régen — 1864-ben hunyt el — megpihent, nem lehetett tudomása róla, valamikori teremtménye milyen furcsa módon gyámolít...

Elsöpörte a történelem az osztalékok ilyen világát. A megyében a magánerőből épülő lakásoknak mindössze a 4-4,5 százalékához nem vesznek igénybe OTP-kölcsönt a jövendő tulajdonosok, s bizony az építési kölcsön osztalék, nem hogy nyerne, hanem veszít rajta a pénzintézet, ám vannak magasabb, nemesebb célok, no meg, más tevékenységből származó bevételek, melyek ellensúlyozzák e veszteséget. A megyében a takarékbetét-állomány 1984 harmadik negyedévének végén 11.6 milliárd forint volt, 11 százalékkal magasabb, mint az égy évvel korábbi hasonló időpontban. A lakossági hitelek állománya ufvanakkor több, mint húsz százalékkal nőtt, •16 3 nvlllárdo* tett ki szeptember végén. Hitelfelvételi több- letes a megye — így mondják a szakemberek, s többletes azért, mert a legtöbbet építi az új otthonokból az országban. Lám, a gvámolításnak azért akadtak! vannak folytatói és az osztalék is valameny- nyiünké.

Mészáros Ottó

A régi trikRik már nem segítek

Törvény a munkakerülők ellen

Január elsején hatályba lép a Büntető Törvénykönyv módosítása: a szigorított nevelömunka intézményének a bevezetése. Pest megyében ez az intézkedés legalább háromezer munkakerülő életvitelében idézhet elő változást.

Büntetőjogi szempontból munkakerülő életmódot folytat az a személy, aki annak ellenére nem vállal munkát, hogy a lét- fenntartásához szükséges javakkal sem rendelkezik. Persze a társadalom becsületes többsége joggal tartja munkakerülőnek azt is, aki alkalmi munkákkal saját létfenntartását biztosítja ugyan, de a gyermekeiről való gondoskodást, valamint az egyéb, munkával teljesíthető kötelességeit konokul megtagadja.

Egy ügyészi vizsgálat meg állapította, hogy a tankötele zettség elmulasztása, a tulaj dón elleni vétség, a lakcím bejelentési kötelezettség meg szegese, a jogosulatlan keres kedés, a köztisztaság elleni cselekmény, az önkényes be^ költözés és a csendháboritás elkövetői között, fordulnak elő a legnagyobb arányban a munkakerülő életmódot folytató személyek. A közveszélyes munkakerülés tehát egész sor szabálysértés előidézője lehet, felderítése és bizonyítása azonban korántsem köny- nyú feladat.

Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Major Miklóstól, a Pest megyei Főügyészség vezetőjétől kértünk választ.

— Egyes állampolgárok valótlan nyilatkozatokkal, például el nem végzett munkáról adott igazolással, segítik a munkakerülőket a

felelősségrevonás alól való kibújásban. tgy lesz ez ezután is?

— Szeretnénk, ha nem így lenne. Ez azonban a puszta óhajtól nem változik, összehangolt munkát és közreműködést kérünk ebben is minden állami szervtől, intézménytől, szövetkezettől, de nem nélkülözhetjük a lakosság segítőkészségét sem. Aki a közveszélyes munkakerülőt segíti abban, hogy elkerülje a felelősségrevonást, maga is jogsértővé válik és súlyos következményekkel számolhat. Nagyon időszerű ugyanis, hogy a munkakerülők reflektorfénybe kerüljenek és közös erővel munkára szoktassuk őket.

— A dologtalanok régi trükkje, hogy formálisan munkaviszonyt létesítenek, azután eltűnne'-, s mivel a munkáltató gyakran hónapokig nem értesíti erről a rendőrséget, az Igazoltatáskor a munkakerülő a „dolgozó ember vagyok” pózában tetszeleghet.

— Ez így igaz. Vizsgálatunk azt bizonyítja, hogy a munkáltatóknak valamivel több, mint fele értesítette ilyen esetben a lakóhely szerinti rendőrkapitányságot. Valamennyi munkáltatót arra kérünk, hogy ha a munkaviszony megszűnését a dolgozó magatartása miatt rtem sikerül a személyi igazolványba bejegyezniük, értesítsék az illetékes rendőrkapitányságot..

— Bizonytalanság volt eddig tapasztható a munkakerülő életmód fogalmának — munkaképesség, keresetre utaltság — megítélésében.

— A Legfelsőbb Bíróság máris iránymutatást adott a jogalkalmazók számára. így az egységes joggyakorlat feltételei megvannak, a bizonytalanság megszűnt.

— A munkakerülők javakat nem állítanak elő, csak fogyasztják, illetve gátlástalanul pusztítják azokat. Munkára késztetésük tehát közös érdek. Igen ám, de a vállalatok számára az új gazdasági szabályozók nagyon meedrá-ítják a munkaerőt. így aligha fogadják szívesen a munkáló! elszokott, envvesliczű iszákos emberek jelentkezését. Hol fognak hát dolgozni a szigorított nevelömunká- ra Ítéltek?

— Mindenekelőtt azt szeretném mondani, hogy bíznunk kell az emberek megváltoztathatóságában. Ha . a munkakerülők azt tapasztalják, hogy eddigi életmódjukkal egyetlen környezetben sem lehetnek nyugodtan, mert örökös erkölcsi elmarasztalás éri őket, elöbb-utóbb munkára kényszerülnek. Ezt segítik a célszerű adminisztratív intézkedések is. amelyek ismételten alkalmazhatók a konok egyénekkel szemben.

Bízunk abban, is, hogy a munkáltatók fogadják majd a szigorított javító-nevelő munkára ítélteket, akik egyébként addigi magatartásukért megkapták büntetésüket. Ha tehát jelét adják változási szándékuknak, e szándékot a munkáltatók a társadalom érdekében méltányolják, emelkedjenek felül előítéleteiken, hisz olyan sérült, emberekkel kerülnek kapcsolatba, akik kiközösítés helyett segítségre szorulnak.

Megyénkben jó példát mutat a Csepel Autógyár, ahol évek óta foglalkoztatnak és utógondoznak sikeresen korábban elítéli és büntetésüket letöltött dolgozókat.. Meggyőződésünk. hogy üzemeink kollektívái — ahol erre szükség van —. megértéssel és segi- tós’éndékkal befogadták a szigorított iav'tó nevelő munkára ítélteket.

Cseri Sándor