Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XI. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM___________________________1984. DECEMBER 39., SZOMBAT

A közvetítőláncot kiiktathatják.

Olcsóbban a mintaboltban

Ma még meglepődünk rajta, de lehet, hogy holnap már megszokottá válik. És így lesz a jó. Meg kell mondani, a rég' üzleten nem sokan sajnálkoztak. Egyesek szerint többet volt zárva, mint nyitva. Lehet, hogy ez nem az ott dolgozókon múlott, mert nem volt megfelelő az ösztönzésük, avagy lehetőségeik voltak korlátozottak.

Nem kivétel

A városközpont régi-új üzletében, a Lehel Hűtőgépgyár mintaboltjában az ünnepélyes megnyitón olyan egységet avattak. amilyenből az országban sincs sok. Ha a gödöllői üzletekkel hasonlítjuk össze, akkor pedig korszerűségében, szépségében is az elsők közé tartozik. méltó párja mondjuk a Gödöllő és Vidéke Áfész áruházának.

Igen ám. de ez a túrái Gal- gavidéke Áfész üzlete!

—7 Egészen pontosan az Áfész és a Pest megyei Kereskedelmi Vállalat gazdasági társulásának boltja. Ebben a társulásban mi vagyunk a gesztorok. a nyereségből fele-fele arányban részesülünk — tájé’Névadót tartott: Bencsik Zoltán és Deák Mária: Zoltán nevű gyermekének,

Házasságot kötött: Ecsédi István és Mátrai Zsuzsanna, Kovács Zoltán Géza és Ho- nyecz Anna, Becsei László és Kiss Julianna, Héja János és Balogh Ildikó, Nagy Imre Ferenc és Toldi Mária.

Meghalt: Nagy Ferencné

Scymann Wilhelmine, kastély, Prokop Sándor, Hunyadi utca 22., Kapri Istvánpé Taliga Ágnes, Nyisztor György tér 4t,

koztatott Balázs János, a Galgavidéke Áfész kereskedelmi főosztályvezetője.

— Ami gödöllői jelenlétünket illeti, nem kivételes eset az, hogy egy-egy üzlettel kilépnek a szövetkezetek, kereskedelmi vállalatok a működési területükről. Az élet igényli ezeket a változásokat, amelyek kölcsönösek is lehetnek.

— Mi a haszna a Lehel-mintaboltból a szövetkezetnek, és mi a vevőknek?

— A nagykereskedelmi árrést a gyártó kapja. Számunkra viszont az is üzlet, hogy itt nagyon keresett cikkeket , árusítunk. Az egész termékskála könnyen eladható. Inkább a gyártás okoz gondot, mert az nem tud minden esetben minden igényt kielégíteni. Nagy forgalomra számítunk és akkor sikeres lesz a vállalkozásunk.

Vonzáskörzet

— A vásárlók pedig abban látják a hasznát, hogy itt olcsóbban juthatnak hozzá például a radiátorokhoz, fnint a kiskereskedőknél. A közvetítő- lánc eltűnik. Másrészt utazni sem kell olyan messzire.

Papp István, a városi tanács

Varga István, Báthori utca 25., Hucskó János, Kölcsey utca

21., Opoczki Sándor András, Bethlen utca 61., Júhák Mária, kastély, Balogh István Töhötöm, Szabadság tér 12—13, Hrozek Jánosné Hornyacsek Julianna, Dózsa György út 1—3., Varga Jánosné Pethő Margit, Szilágyi Erzsébet út

54., dr. Nechay Tihamér, Köztársaság út 51., Misinké Jánosné Kóczián Mária, Fácán sor 39., Major Gáspárné Szűcs Margit, Ady Endre sétány 56.

elnöke is részt vett a megnyitón.

— Nem volt jó — mondta —, hogy lényegében ugyanazt lehetett vásárolni sok - esetben itt is, meg a7 áruházban is. Ettől az új üzlettől azt várjuk, hogy jövőre is hasonló gazdaságú legyen, mint 1934-ben. Reméljük, érezhetően javítja Gödöllő és a vonzáskörzet ellátását.

/

Előjegyzéssel

Katona Sándor, az’ Áfész áruforgalmi 'osztályvezetője elmondta, hogy a Lehel tiütö- gepgyár programszerűen termei, vagyis a szerelőszalagokon időszakonként más es mas terméket készítenek. Ezt a programot ismerni fogja a mintabolt és ez megkönnyíti a munkájukat, a vevőket is pontosabban tudják tájékoztatni az előjegyzett cikkek érkezésének várható idejéről.

A mintateremben olyan null- szériás hűtőgép is látható, melyet csak 1985 második felében kezdenek majd el gyártani. A programszerű termelés ismerete itt is lehetőséget ad előjegyzések felvételére.

Az ünnepélyes megnyitón Varga László, a Galgavidéke« Áfész igazgató tanácsának elnöke együttműködési szerződést írt alá a Lehel Hűtőgépgyár vezérigazgató-helyettesével, Szabó Istvánnal. Másnap Tusor József üzletvezető és munkatársai már fogadták' pz utolsó rohamra induló karácsonyi vásárlókat.

Ma még azon is meglepődünk, hogy röpke néhány, hét alatt egy bezárt üzlet újra kinyit. Megelégedéssel szólhatunk arról is, hogy szép belsőt kapott a mintaterem, többek között tűzzománckerámiák, díszítik. A Galgavidéke Áfész év végi hajrája még nem ért véget: december 29-én nyitják meg Zsámbok új ABC-áruhá- zát.

Balázs Gusztáv

« Anyakönyvi hírek#

Varázsereje volt a névnek

Rangja lett a fiatalasszonynak

— Aztán hogy hívják a kis- unokát? — hallom a kérdést, amikor két idős asszony után sétálok a főutcán. A megkérdezett egy rövid ideig hallgat, azután bevallja:

— Nem is tudom. Talán Szerafina?

Sóhajtanak mind a ketten.

— Olyan neveket adnak szegénykéknek, hogy alig lehet kitalálni!

Valóban, mintha versenyeznének a szülők, ki tudja kacifántosabb. nyelvkínzóbb névvel megajándékozni újszülött gyermekét. Van már Szibilla, Teofil, Lucián, Kunigunda és Klaudia, miközben senkit sem hívnak Rozikának, Erzsikének. Annának, Juliskának, Miskának, Andrásnak.

Szerencse kísérje

Arany János Bolond Istók című költeményének két sora jut eszembe.

— Kereszteljük, — ne holmi cifra névre: / Katónak, az édes anyja nevére.

Vajda János azt írta, nem igaz, hogy a név oly pehely- könnvü dolog. Roppant sok függ a szép, jó hangzású névtől. Tudjuk, a primitív népeknél e mítosz mélységébe torkollott a név eredete és a hitük kia’akította sokféle szokásnak az volt a célja, hogy a név viselőjét szerencse kísérje, rontó szellem és gonosz

ne árthasson neki. De azt is tudjuk, hogy őseink szerint a névnek varázsereje volt. így keletkezett eleinknél az Ákos név a fehér sólyomról, a Kar- tal a sasról, vagy a Kurd a farkasról.

S ha már a névadás’ keletkezéséről beszélünk, akkor azzal a ténnyel is érdemes megismerkednünk, hogy a kereszténység felvétele új korszakot nyitott abban is. A megkeresztelt ugyanis az apostolok, szentek, vagy bibliai személyek nevét kaphatta személynévül: ez lett a keresztneve.

Kettőre eszik

Az ősi hiedelmekhez való ragaszkodást természetesen nem szüntette meg a keresztelés szertartásának bevezetése. A jóslások, varázslások, tilalmak; a különböző szokások, amelyek tulajdonképpen a lakodalomnál kezdődtek és a névadásig tartottak, a mai napig fennmaradtak. Tavasz- szal figyeltem meg, hogy amikor a lakodalmas menet az esküvőre indult, a nagymama tollpihét fújt a menyasszony után. Miért tette? Egyszerű választ kaptam: könnyebb lesz szegénykémnek a szülés!

Amikor pedig a menyecske már a bölcsőre kezd hízni, azonnal megsúgja a legjobb lánypajtásának a terhességét, nehogy .néma legyen a gyerek. Anyámtól tudom, hogyha a fiatal pár addig kint aludt az istállóban, akkor a fiatalasszony most bekerült a házba: rangja lett. Ha valamit megkívánt, különösen ételt, kívánságát ki kellett elégíteni, nemcsak azért, mert kettőre eszik, hanem, mert elveszítheti Pannikáját!

Amikor megszületett a gyermek, ugyancsak siettek a névadással, a keresztelővel, mert a kereszteletlen gyermeknek árthatott a gonosz, sőt, ki is cserélhette a sajátjára! Valamikor a harmincas években nálunk lakott a falu bábaasszonya, a galga- hévizi Szabó Józ.sefné. Szapora beszédű asszony volt. s mivel felfedezte, hogy érdekelnek a szavai és szívesen hallgatom történeteit, sokat mesélt, ha dolga közben egy kicsit megpihenhetett. Jóízű, szinte minden szavát láttató mondataira több évtized múltán is emlékezem.

Gonoszűző fokhagyma

A megszületett csecsemőt —r mondta oktatóan, — vaseszközzel kell érinteni, mert csak így lehet róla levenni a gonosz hatalmát. A legjobb subára fektetni, az arcát pedig piros, almával simogatni, akkor göndör hajú, szép piros arcú felnőtté cseperedik. De a fürdetésnek is megvolt a maga rítusa. A csecsemőt

Nyugdíjasoknak

Kedves, barátságos est

Öröm veit látni a sürgést-forgást

A városi művelődési központban rendezték meg Gö- uoiiő nyugdíjasainak iáéi aján- dékműsorat, a tomegszerveze- teic, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi szakmaközi bizottság és a Vöröskereszt városi i vezetősége. Már az első érkezőt nagy iigyeiem- mei fogadták. Dr. Farkas At- vánné a nepírontbizottság ri- tegbizottságának vezetője tíztagú csapattal, a Gyógyért Vállalat gödöllői telepének szocialista brigádja Tassy Mária vezetésével, a Vöröskereszt k- tivistái Taliga Margittal az élen nagy ügybuzgalommal dolgoztak.

A rendezőség egy híján nőkből állt, csupán a főrendező volt férfi: Tamási László, ő lépett elsőként a mikrofon elé, s köszöntötte a kétszáz vendéget. Elmondta, hogy a szakmaközi bizottság nyilvántartása szerint 5200 nyugdíjas él a városban, egy-egy rendezvényre viszont csupán töredéküket tudják elhívni és vendégül látni. Innen ered a panasz, amikor többen kérdezik: őket miért nem hívták meg?

Nagy tetszéssel fogadta a közönség a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a gödöllői kisegítő iskola közös színjátszó csooortjának műsorát, melyben Prém Katalin. Bárányt Gizella, Szabó Gábor és Lévai Péter sok tapsot kaptak. Az előcsarnok most egy nagy vendégszobához hasonlított, melyben házaspárok, özvegyek, magányosok, szomszédok, ismerősök, a legkülönbözőbb foglalkozásbeliek ültek a fehér asztaloknál. Volt pogácsa, torta és üdítő. Békésen, barátságosan folyt a beszélgetés.

A jelenlevők nagy többsége ismert régi gödöllői vagy környékbeli, mint Budavári László kerepestarcsai lakos*'aki egykor a gödöllői kapitányság doigozója volt.

Hosszasan lehetne sorolni a neveket az idősebb korosztályból. Jelen volt például Horváth Károlyné a Blaháné útról. ö Prém Kati nagymamája, aki unokáját minden szereplé- isére elkíséri. Látogatást tettünk a rendezők szobájában is, ahol két Évát. Kormos Gyulá- nét és Bene Lásziónét köszönthettünk. Találkoztunk az örökmozgó Borbély Mihálynéval és Csősz Istvánnéval, akik a Gyógyért Vállalat. dolgozói és minden alkalommal segítenek a rendezésben.

Öröm volt látni azt a sürgésforgást, ami mind azért volt, hogy jól érezzék magukat a nyugdíjasok. Meg is jegyezte Szálkái László Táncsics Mihály úti lakos, aki a FÜSZÉRT-nél eltöltött évtizedek után utolsó munkáséveit a LATI-nál dolgozta le, hogy nagyon kedvesek és barátságosak valamennyien, akik a vendégekkel foglalkoznak. Véleményéhez nyomban csatlakoztak jó néhányan, és senki sem mondott volna nekik ellent.

Csiba József

Januári előzetes

Színház, zene, cirkusz

Ausztrál kórus szerepel városunkban

Több érdekes kulturális esemény színhelye lesz januárban a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ. Ausztrál kórus, a Liszt Ferenc Kamara- zenekar, a kecskeméti és a kaposvári színház, valamint egy cirkusztársulat jön Gödöllőre.

Az ötvenegy tagú ausztrál leánykar, a Pembroke Choir január 5-én, szombaton este 6 órakor lép fel. Britten, Händel, Pergoiesi, Kodály és Palestrina műveiből énekelnek. Belépődíj felnőtteknek 30, gyerekeknek, diákoknak 15 forint.

A művelődési ház őszi-tavaszi hangversenysorozatának úiabb estjét tartják január 13-án, vasárnap este 7 órakor. A budapesti Liszt Ferenc Kavigyázva kellett vízbe tenni, lába ne legyen az ajtó felé, mert akkor hamar meghal. Olyan lepedőben törölték tisztára, melynek négy sarkába gonoszűző fokhagymát kötöttek. Arra nagyon vigyáztak, hogy a fürdővizet napnyugta előtt ki ne öntsék: ne vigye el a gyerek álmát. De a vizet se lódíthatták bárhová: a lányoknál az igazi szolgálatot a rózsabokor tette, mert attól lettek olyan szépek, akár a rózsaszál.

Közben természetesen sor került a koma kiválasztására, .ám ez a tevékenység sem tűrte a felelőtlenséget, hiszen a komaság a lelki kapcsolat mellett atyafiságot is teremtett. A keresztelő napján a komaasszony megfürösztötte a kicsit, majd felöltöztette az általa ajándékozott díszes ingbe, bepólyázta, a pólya sarkába csipet sót tett, védelrriül a gonosz ellen.

Jésjelek

Megindultak a templomba. Egész úton figyelték a jósjeleket. Szopó tinó például jót jelentett, nyerítő ló rosszat. Az egyházi szertartás alatt a gyereket nézték. Itt a csecsemő maga jósolt magának: ha sírt, hosszú életű lesz, ha elaludt, hamar meghal.

Az ünnepen a gyerek megkapta a nevét is. Ha lány volt, a nagyanyjáét, az anyjáét, ha fiú, akkor a nagyapjáét, vagy az apjáét, esetleg a keresztszülőét. És szaporodtak az Ilonák, a Klárák, a Borbálák, az Istvánok, a Jánosok. Évszázadokon át.

Fercsik Mihály

marazenekar műsora: Mozart Seretana notturna. Haydn D- dúr kürtverseny, Mendelssohn C-dúr szimfónia. Közreműködik Friedrich Ádám (kürt). A jegy ára 60 forint.

Krikszkraksz címmel lépnek fel bohócok, akrobaták, zsonglőrök, egyensúlyozok, bűvészek. A cirkuszt óvodásoknak ajánlják. Belépő 20 forint. Az időpont: január 14., hétfő délelőtt fél 10 és 11 óra.

Két színházi előadás is lesz az új esztendő első hónapjában. Pontosabban három, a kecskemétiek kétszer lépnek fel. Békés Pál A kétbalkezes varázsló című kétrészes mesejátékát mutatják be, Vándor- fi László rendezésében, január 25-én, pénteken 14 és 16.30 órakor. Belépő 30 és 40 forint.

A kaposváriak, Weöres Sándor A kétfejű fenevad című darabjával érkeznek. Ez egy kétrészes történelmi panoptikum, Babarczy László rendezte, s ugyancsak ővele beszélgethetnek az érdeklődők az előadás után. A jegy ára 80 forint, diákoknak 40.

Végezetül pedig hírt áldunk arról, hogy új filmes sorozat indul a világhírű lengyel rendező, Wajda alkotásaiból. A sorozat címe: A lengyel történelem Wajda filmjeiben. Az első vetítés január 18-án 19'

órakor lesz. akkor az 1965-ben készült A légiót láthatjuk. A további alkotások: Menyegző, Latna, Csatorna, Hamu és gyémánt, A márványember.

Az előadásokra bérletet adnak ki.

Valamennyi színházi, zenei, cirkuszi és filmelőndásra megkezdték a jegyek árusítását a művelődési központban.

A nap programja

Gödöllő, művelődési ház:

A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka. Tennessee Williams A vágy villamosa. 19 órakor.

Veress Ferenc erdélyi fényképész emlékkiállítása, megtekinthető 15-től 19 óráig.

Domony, művelődési ház:

Filmvetítés felnőtteknek, 13 órakor.

Hat gézengúz. Színes, magyarul beszélő amerikai kalandfilm'. 4, 6 és 8 órakor.

g Szombati jegyTeTI

Rokonszenv

A tanácsülés szünetében kialakulnak a laza beszélgető csoportok. Az idő rövidsége miatt csak néhány szóra, üdvözlésre, a hogy- lét tudakolására, a legutóbbi találkozás óta történt, legfontosabb említésére, megkérdezésére nyílik lehetőség. Ilyen alkalommal voltam fültanúja a következő kis párbeszédnek. — Gratulálok a kitüntetésedhez, örülök n-eki. — Ugyan, ugyan, nem kell túlozni, nem is kitüntetés volt, csak elismerés. — Akkor is örülök. — Miért is örülnél, mit számít neked, hogy én elismerést kapok.

— Közben elhangzott a csengőszó, mentek vissza a terembe, a gratuláló még visszaszólt: — Miért, miért, mert gödöllői vagy, azért.

R.endszeres nézője vagyok a Tudósklub cimü tévéműsornak. Néhány hete nagyon az agyamba véstem a legközelebbi adás idejét, véletlenül se felejtsem el. Tudtam, olyasmiről lesz szó, ami a gödöllői agrár központnak a következő esztendőkben igen komoly témája lesz, amihez! nagy várakozások fűződnek. Eljött az adás ide- je, figyeltem a beszélgetést, haladt az idő, s én egyre nyugtalanabb lettem, mikor fogják már kiejteni Gödöllő nevét. Végre eljött a pillanat, két- három mondat volt az egész. Semmi új, mégis megnyugodtam. Elhangzott a név.

Pár hónapja éppen tet- tem-vettem otthon, szólt a rádió, nem nagyon figyeltem, be volt kapcsolva. Akkor kezdtem figyelni, amikor már vagy harmadszor hallottam, a Béla olyan tanácselnök, a Béla közénk jön, a Béla elintézi. Csak nem? Figyeljünk csak. De, róla volt szó. Pásztor Béláról. Idősebb pesti emberek beszéltek róla, akiknek Veresegyházon van hétvégi házuk, telkük.

Hazafelé egy darabon a gratuláló tanácstaggal mentem arról az ülésről.

— Ez azt hiszi, csak beszélek, kezdte magyarázni, a szünetbeli párbeszédre célozva. Jó, jó, nem azt mondom, hogy fürödtem a boldogságban, hallván a nevét, olvasva az újságban. Egy kis örömöcskét érez az ember. Ismerem, nem is szólva arról, hogy együtt vagyunk tanácstagok. Biztos maga is így van ezzel. Ezt a Gödöllőt is folyton szidjuk, van rá okunk elég, de ha dicsekedni lehet vele, nem mulasztjuk el. S dagad a keblünk, ha a -tévében, rádióban, újságban, nem a tie- tekbén, ott mindig találkozhatunk vele, feltűnik a neve. Maga nem így gondolja?

Hogyne gondolnám, válaszoltam gyorsan, noha nem gondolkoztam erről, bár ugyanúgy vagyok ezzel, mint ez az őszülő ha- ‘ jú tanácstag.

Az előbb egyszer tegező, majd magázó formában adtam vissza társam szavait. Nem tévedésből. Így mondta, hisz még nincs it eldöntve a forma. Mivel évek óta taló-lkozunk tanácsülésen, más hasonló alkalommal, néha nem is tudjuk, hogyan is vagyunk. Hivatalos, félhivatalos kapcsolatok, munkából eredő összefutások, vagy . még annyi sem.

Ismeretlenül, ránézésre reagálunk, az egyik iránt ösztönös vonzalmat érzünk, a másikat nem zárjuk azonnal a szívünkbe, megmagyarázni se tudnánk, högy miért. Am ha valahol a várost vagy valamelyik községet képviseli, annak nevében, azért szól, nyomban kigyúl a rokonszenv kis lángocskája. Együtt vagyunk, együtt- érzünk, mi tudunk valamit, amit mások nem, napról napra ugyanazt látjuk, mérgelődünk vagy örülünk valaminek. Ennyi az egész. De ebből akármi sarjadhat. Minden.

Kör Pál

ISSN 0133-1961 «SWdMai Hírlap}

/