Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

1984. DECEMBER 29., SZOMBAT 5 Műszerautomaták Az Elektronikai Mérőműsze­rek Gyára továibb bővíti vá­lasztékát a rendkívül pontos ellenőrző és mérőműszer-auto­matákból. Ezek a műszerek ma már szinte beépülnek az alkatrészeket gyártó technoló­giákba, s a termelés minden fontosabb műveleténél ellen­őrzik a műszaki adatokat, osz­tályozzák, válogatják az alkat­részeket. A korszerű, elektronikus, te­hát rendkívül precíz és mes- t>ízható műszerek döntően be­folyásolják a termékek minő­ségét és versenyképességét. Ezért az utóbbi időben külö­nösen megnőtt a feldolgozó­ipar igénye az ilyen műszerek iránt. Az EMG négy évvel ez­előtt „vágott bele” a műszeir- automaták fejlesztésébe, azóta egyre többfajta ellenőrző és mérőműszer-automata család sorozatgyártására rendezked­nek be. Az automatákat elsősorban az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásánál al­kalmazzák. Áruház Budaörsön A RAMOVILL Szolgáltató Szövetkezet Budaörsön, az M7-cs leágazása mellett új áruházát nyitott, amelyben elsősorban barkácseszközök, villany-, gáz- cs vízszerelési anyagok, kézi- szerszámok szerezhetők be. Többszörösen kiváló dolgozók Kisujjukban a hivatali munka Délután fél 2. Beérkezett az utolsó levél is, kétszázvalahá- nyadikként ráteszik a boríték­hegy tetejére. Előkerül a hosz- szúkás stempli, a fiatalasszony szaporán kopogtatja a rőt be­tűket a hófehér küldemények bal felső sarkára. Mire elfogy az utolsó is, hozzák a termetes küldönctáskát, aminek fene­ketlen gyomra elnyeli a ifote- geket. Útra kész a napi posta. Átolvassák. Másnap reggel. A kövér tás­ka újra nyílik, gazdája kék, fehér, sárga borítékokat húz elő belőle, s várom, hogy a tegnapi procedúra kezdetét vegye. Most azonban nem a bélyegző, hanem a levélkések állnak szolgálatba. Nyissz- nyassz hallatszik perceken át, s a borítékokból kikerülő kéz­zel, géppel írt zizegő papírokat a hivatalbeliek figyelmesen át­olvassák, majd minden egyes küldeménynek számot adnak, amit precízen bevezetnek a mindentudó könyvecskébe. Az­tán ahány levél, annyi felé ve­zet útjuk — néha ketten, hár­man alig győzik széthordani. Üzemek, osztályok, irodák a címzettek. Ha mindezeket olvasván va­lakinek netán a posta jut eszé­be, hát felejtse el, bár meg kell hagyni Papp József né, Gyulai Dénes és Papp Györgyné na­pi munkájának némely fázisa első pillantásra nagyon hason­lít a postai dolgozók ügyködé­séhez. A Nagykőrösi Konzerv­gyárba beérkező összes hiva­talos levélnek a felbontása, szortírozása, iktatása, no és széthordása napjában az el­ső teendőjük. Délután pedig a vállalat levelezését könyve­lik, és továbbítják a postára. Persze túl egyszerű lenne a dolguk, ha csupán a fenti tennivalók töltenék ki min­dennapjaikat. Aki még nem járt a gyár igazgatói épületé­nek eme kicsiny irodájában, nehezen tudja elképzelni, mi­vel foglalkoznak az iktató dol­gozói. * A fenti két esemény csak egy-egy pillanatkép, csu­pán azért emeltük ki, mert a leggyakoribb foglalatosságaik közé tartozik. Olajozottan A hivatalos közlö­nyök, napilapok, s a legkü­lönbözőbb iratok elosztását is mi végezzük. A kiküldetésbe indulók rendelvényeit, is itt írják — sorolja Papp Józsefné iktatás, aki 33 év óta. szinte gyerekkorától kezdődően a konzervgyárban dolgozik. — Hét évvel ezelőtt még a IV-es üzem csoportvezetője voltam. Rosszabbodó egészsé­gi állapotom miatt határoz­tam el, hogy valami könnyebb munka után nézek itt a gyár­ban. ' ' — Az új beosztás vajon könnyebbnek bizonyult? — Hát, ki tudja? Fizikailag mindenképp elviselhető, de ne higgye senki, hogy az iro­dai munka álom. Ami előnyt nyertem vele, annyit el is vesztettem, másrészt a sok aprólékos papírmunka is fá­rasztó. Az iktató a termelő, és az adminisztratív folyamatok egyik sajátos láncszeme. — Látszólag nem sok köze van a többihez, de az egész gyár precíz, pontos hivatalve­zetése megkívánja, hogy ná­lunk is olajozottan menjenek a dolgok. Persze más területe­ken is elmondható ugyanez, de nagy előny, hogy két olyan szorgalmas munkatárssal di­csekedhetek. akiknek a kis­ujjában van a hivatali mun­ka. Gyulai Dénesnek hivatalse­géd a titulusa, örökmozgó, mindig úton levő embernek ismerik itt. A 25 éves gyári múltból 23 évet az iktatóban töltött el. A nagy táskát már el sem lehetne képzelni nél­küle. A város és a gyár kö­zött ő a kapocs, hezza-viszi a küldeményeket, futárpostát- újságokat, meg mikor mi kell a házhoz. Fstroitáló brigádok ki Idős ember környezete Tápiógyörgyén magas az át­lagos életkor, a lakosság egy- harmada hatvan éven felüli. Ez a tény sajátos gondozási problémákat is felvet, melyek megoldása érdekében a köz­ségi tznicsnál részletes kör­nyezettanulmányt készítettek az idősekről. Ennek alapján állapítják meg, hogy az 1023 nyugdíjas­korú ember közül ki részesül­het házi szociális gondozásban, rendszeres és rendkívüli se­gélyben. étkeztetésben, illetve egyéb kedvezményben, jutta­tásban. Ebben az évben 094 ezer fo­rintot fordítottak segélyezésre, és ha ehhez hozzáadjuk az öregek napközi otthonának 76C ezer forintos fenntartási költ­ségeit, tekintélyes összeg kere­kedik ki a költségvetésben. A segélyezésnek többféle formáját is alkalmazzák. Ese­tenként nem pénzt kapnak a rászorulók, hanem társadalmi aktívák közreműködésével megvásárolt élelmiszert, tüze­lőt, ruhaneműt. A Tápiószele és Vidéke ÁFÉSZ önkiszolgáló szocialista brigádja például tíz rászorulónak segít a bevásár­lásban, és házhoz szállítja az élelmet. Az úttörők ugyancsak segítenek a bevásárlásnál és az ételhordásnál. A tiszteletdíjas szociális gon­dozók száma is emelkedett. Je­lenleg már 17-en látják el ezt a tevékenységet a községben. Mint a környezettanulmányok is bizonyítják, ennél a formá­nál különösen fontos a szemé­lyek körültekintő kiválasztá­sa, az egyéni problémák meg­beszélése. Papp Györgyné ugyancsak régi dolgozó — 22 éve mun­kahelye a gyár —, csaknem hét éve került az iktatóba. — Ha már ír rólunk, azt se feledje megemlíteni, hogy mi iktatósok amolyan mindene­sek vagyunk — veszi át a szót. Ha vendégek jönnek, mi készülünk a reprezentációval, kávét főzünk, lebonyolítjuk a beszerzést. Miközben beszélgetünk, a három ember csak néha-néha pillant fel munkájából. Hétfő lévén, fárasztó, mozgalmas napjuk volt, legalább 90 levél érkezett, és vagy háromszoro­sa ment ki. Munkarendeket, körleveleket továbbítottak, s egy nagy csomó sokszorosí- tanivaló is érkezett. Munká­juk apró titkairól szeretettel beszélitek, fűszerezve hozzá régi, meg újkeletű gyári tör­téneteket. Megbecsültek Így aztán azt is megtudtam például, hogy Papp Józsefné nemcsak jó kedélyéről, hanem díjnyertes kézimunkáiról is hí­res, de ugyanígy munkatársai­nak is volt sok elmesél« ivaló- ja, ha másról nem, hát kirán­dulásokról, brigádrendezvé- ■nyekről. Persze csak futólag, hisz ilyesmire nemigen jut az időből. Végül pedig ne feled­jük el azt sem, hogy kiváló, sőt többszörösen kiváló dolgo­zni a gyárnak. Megbecsült emberek. Miklay Jenő Gondok varrnak vidéki váro­saink tömegközlekedésével. Adódhatnak ezek a vái-osok el­térő sajátságaiból, a város szerkezetéből!, annak hagyo­mányaiból, a korábbi évek kel­lőképpen át nem , gondolt köz­lekedéspolitikai döntéseiből. Egy gond azonban v issza- visszaköszön a városok tömeg- közlekedésében: nincs elég au­tóbusz az egyre növekvő igé­nyek kielégítésére. A buszok fölött eljárt az idő, a buszmannyiség féle nul­lára leírt jármű. Ez a foga­lom ugyanannyi és neun töb­bet jelent, mint azt, hogy az értékcsökkenési leírás elérte a busz teljes értékét, de az , is igaz, ezek a gépek már annyit futottak, hogy beértek a tisz­tes öregkorba. Műszakilag ugyan megfelelőek, legalább­is nem balesetveszélyesek — akkor nem is vehetnének részt a forgalomban —, de állapotuk ilyen színvonalon tartása -is egyre többe kerül. Kevésbé igaegbíahatóak is az ilyen bu­szok, miattuk sok a járatkima- radás. Jobban szennyezik a le­vegőt, fogyasztják az üzem­anyagot, mint új társaik. Az elaggott buszok pótlására általában nincsenek meg a kellő anyagi eszközeik sem a Bortermelés Egyre nehezebb vevőre lelni Az idei ősz nem volt sike­res éve a szőlőtermelőknek. A késői kitavaszodás, a tetemes fagykárok, a helyenként nagy vámoi szedő jégverés, a ke­vés napsütés és a szeptember végi esők alaposan megcsap- pantották a tőkék hozamát. Ráadásul a fürtök érettsége sem volt olyan, mint tavaly, így közepes mennyiségű és minőségű termés került a hor­dókba. Msmánycs alapok De nemcsak emiatt fáj a szőlősgazdák feje. Aggasztja őket az is, hogy a világon mind nagyobb mértékű a bor- túltermelés. Tavaly például 60 millió hektoliter bor nem ta­lált vevőre. Hová vezet ez? Hazáink a bortermelő országok világranglistáján! a 12. helyet foglalja el, exportban az ötö­dikek vagyunk. Az évi 6—6,5 millió hektoliter bor felét kül­földön adjuk el, mégpedig egyre nehezebben. A túltermelést elsősorban a tudomány fejlődése eredmé­nyezte. Az utóbbi években — a hetvenes évek közepétől — új fajtákat vontak be a ter­mesztésbe, korszerűsítették a metszési-művelési eljárásokat, tudományos alapokra helyez­ték a tápanyag-utánpótlást. Mindez megszüntette, ponto­sabban mérsékelte a termésin­gadozást. S miközben nőtt, egyre nőtt a megtermelt bor mennyisége, a fogyasztás je­lentősen visszaesett. A telített piád helyzetben csak a minőség javítása, a meglevő gyengeségek felszá­molása segíthet. Sajnos szőlő­termesztésünk hatékonyságá­ban igen nagy eltérések ta­pasztalhatók. Az elhanyagolt, tőkehiányos ültetvényeken 4— 6 tonnát termelnek, a fiatal, gondozott szőlők viszont 15— 25 tonnával fizetnek. A hiva­talos, a tudomány által java­solt művelési mód is sűrűn változott: olykor nem a szak­mai megfontolás, hanem az erőgépek méretéhez való kényszerű alkalmazkodás volt a perdöntő. nem kielégítő. A feldolgozó gé­pek majdnem 60 százaléka el­avult, pedig korszerűsítésük nélkül elképzelhetetlen a gyors szüret és a minőség javítása. A tárolókapacitás sem ele­gendő: egy-egy közepes ter­mést hozó évben több százezer hektoliter bort kell szükségtá­rolókban elhelyezni, ami költ­ségnövekedéssel jár és olykor veszélyezteti a bor állagát is. A becslések szerint mintegy 1,5—2 millió hektoliter tároló­térre van még szükség, ami­nek megépítése csak három­négy év alatt oldható meg. A palaokozókapacitás je­lenleg órámként 1320 hektoli­ter. Ez elegendő, de a gépek nagy része alkalmatlan a min­den igényt kielégítő, stabil bo­rok töltésére. Ezért az elkövet­kezendő években indokoltnak látszik öt-tíz palackozó re­konstrukciója. A mostani kül­piaci versenyben különös je­lentősége van az áruk megje­lenésének. Sajnos, a magyar termékek nem a legtetszető­sebbek, vonatkozik ez a borok­ra is. A háttéripar fejletlensé­ge miatt kevés a formás pa­lack, az igényes kivitelű cím­ke és csomagolóanyag. A rek­lámra sem költenek eleget az üzemek, a kereskedők, s ezért nehéz betörni egy-egy ország piacára. A Monimpex Külke­reskedelmi Vállalat most az Egyesült Államokban szeretne piacot hódítani, mégpedig a tőkeerős Pepsi-Cola és a Co­ca-Cola cégek segítségével, akik vállalják a magyar borok menedzselését. Sűrítménnyel Nehezíti a borászat helyze­tét, hogy a készletgazdálkodás — szakmai szempontból — nem kielégítő. A fejlett borá­szattal rendelkező országok­ban az átmenő óborkészlet meghaladja az évi terráés 50 százalékát. Nálunk a pénz­ügyi szabályozás csak 20—30 százalékos készlet kialakítását teszi lehetővé, emiatt az üze­mek elesnek a borok értéknö­velésének lehetőségétől. Sú­lyosbítja a helyzetet a szőlő- termelés jövedelmezőségének ingadozása is. A veszteséges időszak után az 1982-es év ki­ugróan kedvező volt, de az utóbbi években a termelési költségek növekedési üteme meghaladja az árbevétel ősz- szegét. Az idén a gyenge mustok feljavításának kérdése foglal­koztatta a leginkább a terme­lőket. A hazai borászatnak 5— 6 ezer tonna mustsűrítmény­re volt szüksége, amit a tej­ipar, a konzervipar, néhány állami gazdaság és termelő- 1 szövetkezet elkészített. Csak­hogy — tanácskoztak a szak­emberek — rossz alapanyag­ból nem lehet jót csinálni, s félő, hogy egyes üzemek, kis­termelők hoppon maradnak. Éppen ezért többen más ala­pú sűrítmény felhasználását kérelmezték, mondván, így tudnák legolcsóbban, legköny- nyebben megoldani a minőség­javítást. Szigor A MÉM illetékesei — a kö­vetkezetes rninőségvédelem ér­dekében — nem támogatták ezt a megoldást, s továbbra is a mustsűrítmény mellett törnek lándzsát. Az. biztos: a tavalyi szigorító intézkedések — a szü­ret időpontjának késleltetése, a hatósági ellenőrzés' szigorítá­sa — mind-mind a verseny- képesség fokozását szolgálta. Mert boraink csak ezzel az igényességgel őrizhetik meg elért rangjukat, pozíciójukat itthon és a világban. Cs. J. Vegyi hulladékok megsemmisítése Plazmás égetési eljárás Menedzserek Jelenleg mintegy 30 jelentő­sebb borászati üzemünk van, ezek technikai felszereltsége és technológiai színvonala eltérő. Egy-egy kiemelkedő vállalattól eltekintve (Hungarovin, To- kaj-hegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát, Balatonboglár) elmaradnak a nemzetközi szín­vonaltól. A hazai feldolgozó kapacitás összhangban van a megtermelt szőlő mennyiségé­vel, a technikai színvonal, a te­rületi elhelyezkedés azonban Különösen veszélyes kémiai hulladékok, szennyező anyagok maradéktalan, környezetkímé­lő megsemmisítéséire dolgoztak ki korszerű, eljárást a Villa­mosipari Kutató Intézet szak­emberei. Az új technológia nagyüzemi alkalmazásának le­hetőségét most vizsgálják. A módszer iránt máris több kül­földi — köztük az egyesült államokbeli — cég érdeklődik. Korábbi becslés szerint ha­zánkban évente mintegy 20 millió tonna ipari hulladék ke­letkezik, ebből csaknem 5 mil­lió a mérgező, valamint a fér­Busz helyett szervezés városoknak, sem a vállalatok­nak. Hogyan lehetne mégis a növekvő igények elébe menni ? Csak a szervezés javítása jö­het szamba. Ügy kell haszno­sítani a meglevő buszáílo- mányt, meg azokat az újakat, j amelyek mégis gyarapítják — ha nem is nagy számban —az autóbuszparkot, hogy lépést tartsanak a fejlődéssel. E szervezés kétirányú lehet. Ha vállalatnál jobban tisztába jönnek az igényekkel, fel tud­ják mérni, mikor és hol kell sűrűbbé tenni a járatokat, azo­nos mennyiségű busszal több utas is szállítható. Pécsett pél­dául lassan kialakul a számító­géppel irányított hálózat, amelyben a beérkező adatok alapján a számítógép „mond­ja” majd meg, mikor, hol kell az erősítés, a tartalékok beve­tése, az átcsoportosítás. Szege­den már évek óta, Debrecen­ben a jövő év közepétől kezd­ve trolibusz is javítja a váro­si közlekedést, lehetőségeket. Utóbbi, városban, noha ez nem egyszerűen csak szervezési fel­adat — igen sokba kerülő be­ruházással jár —, a tócóskerti lakótelep közlekedésében attól várhrtó gyökeres változás, hogy a lakótelepet és a belvá­rost elválasztó vasútvonalat ki­telepítik a városból. A szervezés másik iránya nem a -közlekedési vállalatoktól függ. A sokat emlegetett lép­csőzetes munkakezdésről van szó, amelyet évekkel ezelőtt bevezettek vidéki nagyváro­sainkban. Sajnos, sok helyen láSsan, észrevétlenül vissza­álltak a régi kezdési időpon­tokra, így szűkült az az idő­szak, amelyben a városi közle­kedés a csúcsterhelést kapja. Az ötnapos munkahéttel meg­növekedett napi munkaidő is szűkítette azt az időhatárt, amelyben a műszakkezdésnek és -befejezésnek el kell férnie. Mindez azonban neun menthe­ti fel ennek a közlekedési gon­dokat enyhítő munkaidő-sza­bályozási rendszernek az alkal­mazása alól a vállalatokat. Á rugalmas munkaidő bevezeté­sében bátortalanok a vállala­tok. Ténjí' az emberek közérzetét alapvetően befolyásolja, hogy naponta rriennyi időt töltenelj el közlekedéssel, s milyen színvonalon tehetik ezt. Ezért minden rendelkezésre álló esz­közzel — ha anyagiak híján vagyunk, a munka- és üzem- szervezés eszközeivel is — ar­ra kell törekednünk, hogy ja­vítsuk a város tömegközleke­dési színvonalát. Gőz József tőző anyagok aránya. Ezek egy része hagyományos égetés­sel elbontható, jelentős hánya­duk azonban olyan vegyi ösz- szetételű, hogy nem. vagy csak részben égnek el. Az ilyen anyagokat világszerte, nálunk is speciális hordákban, konté­nerekben, kimerült bányákban, a lakóterülettől távol eső he­lyeken tárolják. AZ elhelyezés­re alkalmas terület azonban évről évre csökken, emellett fennáll a tárolóeszközök kor- rodáiásánák, az esetleges szi­várgásnak, s az újbóli környe­zetszennyezésnek a veszélye. A Villamosipari Kutató Intézet­ben kialakított, úgynevezett plazmás égetési eljárás lehe­tővé teszi bármely összetételű vegyi hulladék teljes elbontá­sát, megsemmisítését, fölösle­gessé téve ezzel a tárolást. A módszer lényege, hogy kis területre speciális berende­zéssel olyan rendkívül magas hőmérsékletet és nagy energiát (egvüttes nevén: plazmát! összpontosítanak, amelyben c hulladék atomjaira bomlik. Az így nyert elemek már hagyo­mányos úton oxidálhatok, el­égethetők. A szakemberek ki­mutatták. hogy plazmás bon­tással addig nem éghetőnek minősített anyagokat tökélete­sen megsemmisíthetnek. Magas halogéntartalmú hulladékok esetében például a hagyomá­nyos eljárás alkalmazása után mintegy 15—20 százalék mér­gező anyag marad vissza, plazmás égetéssel azonban csaknem százszázalékos bontást sikerült elérni. A plazmás égetés további előnye, hogy infrastrukturális igénye kicsi. A berendezések viszonylag kis területen, könv- nyen felállíthatok, illetve szál­líthatók. Az elképzelések sze­rint az ország különböző kör­zeteibe telepítendő plazmád égetőbázisok mellett létrehoz­nak mozgó üzemeket is, ame­lyek az igények szerint bárhol — például a nagyobb mennyi­ségben tárolt szennyezőanva- gok közelében — rövid idő alatt felállíthatok, üzembe he­lyezhetők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom