Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

Htsr , MCI. Yf.l 1984. DECEMBER 1., SZOMBAT Az MSZMP KB kongresszusi irányelvei (Folytatás a 3. oldalról) jobb formálását. A társadalomtudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk leg­fontosabb kérdéseinek kellő színvonalú el­méleti-ideológiai feldolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindin­kább igényli a tudományok közreműködését. Az oktatási rendszer lényegében ellátja a reá háruló feladatokat. Ebben nagy szerepe van az oktatási intézményekben áldozatos munkát végző pedagógusoknak. A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését, a közoktatás javításának fel­adatait és feltételeit társadalmi-gazdasági program keretében kell meghatározni. A pe- pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagógus­hiány megszüntetését. A párt művészetpolitikájának fő célja, hogy megteremtse a művészet alapvető társadalmi feladatainak teljesítéséhez szükséges feltéte­leket. Változatlan alapelvünk az alkotás sza­badságának biztosítása, a művészeti kezde­ményezések, kísérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése — állapítják meg az irányelvek, majd a művészeti ágak, az irodalom, a kri­tika helyzetével foglalkoznak. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai műveltség gyarapítása társadalmi, gazdasági előrehaladásunknak fontos feltéte­le. Népünk kultúrája gazdagodott, de a kul­turális Igényeket még nem tudjuk eléggé színvonalasan kielégíteni. Helyezzük széle­sebb alapokra az öntevékeny művészi, műve­lődési csoportok munkáját. Tegyük színvona­lasabbá a milliókat érintő szórakoztatást. A művészeti és a kulturális életben erősí­teni kell a párt elvi irányító és kezdeménye­ző szerepét. Az ideológiai munkát politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásá­val szoros egységben kell fejleszteni. Minden kommunista kötelessége, hogy határozott ki­állással, meggyőző érveléssel lépjen fel esz­méink és a párt politikája mellett, a szocia­lizmustól idegen nézetekkel szemben. VI A PART ES A TÖME6SZERVEZETEK A Magyar Szocialista Munkáspárt a mun­kásosztály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja, eredményesen irányítja, szervezi a szocialista énítőmunkát, betölti vezető sze­repét. Politikájával kifejezi, tevékenységével bizonyítja, hogy teljesíti a nép szolgálatában Vállalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kapcsolata jó, a nép bízik a 'pártban, támo­gatja politikáját, dolgozik megvalósításáért. A pártban érvényesülnek a lenini normák. A szocialista építőmunka sikeres folytatá­sának fő követelménye, hogy erősödjön és to­vább szélesedjen a párt eszmei, politikai be­folyása. A vezető szerep gyakorlásának alap­ja a népünk, nemzetünk érdekeit kifejező és szolgáló, a társadalom valóságos helyzetét fi­gyelembe vevő marxista—leninista politika. Ennek képviselete és megvalósítása nagymér­tékben függ a határozatok végrehajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. A vezető szerep érvényesítése, a politika si­keres megvalósítása megköveteli a párt esz­mei, politikai, szervezeti és cselekvési egysé­gét. A párt hatékony működése feltételezi a pártáiét szabályainak, a lenini elveknek a kö­vetkezetes megtartását. Az eddiginél több le­hetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések el­döntése előtt a párt fórumain Véleményt nyil­váníthasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A párt politikájának kidolgozásában, vég­rehajtásában és ellenőrzésében fontos szere­pe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tag­ságnak eredeti foglalkozása szerint csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozása szerint pedig több mint a fele munkás és szövetke­zeti paraszti A pártépítés gyenge a fiatalok között és az értelmiségiek egyes rétegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik ak­tívak a közéletben, szocialista módon élnek, munkájuk, maca tartásuk, társadalmi tevé­kenységük alaoián megbecsülést' élveznek. A párt Politikáiénak megvalósításában, az ország előtt álló fe'adatok megoldásában ki­emelkedő szerepük van a választott tes­tületek tagjainak, a párt- és az állami appa rátus vezető munkatársainak. A vezetők zöme munkája és magatartása alapján rászolgál a bizalomra, alkalmas teen­dőinek ellátására. A pártnak továbbra is fe­lelősséget kell vállalnia, hogy a vezető be­osztásokban rátermett, hozzáértő emberek dolgozzanak. Ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttisztségek kivételé­vel — minden beosztást betölthet arra alkal­mas pártonkívüli is. A pártszervek és -szervezetek támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A ve­zetői tevékenységet is a teljesítmény és a ma­gatartás alapján kell megítélni. A leghatáro­zottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Beosztásra való tekintet nélkül mindenkitől meg kell követelni a szocialista normák meg­tartását. A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz fel­adatok megoldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kommunistának. Pártunk harcokban edzett, gazdag tapasztalatai vannak, bírja né­pünk bizalmát, birtokában van minden lé­nyeges feltételnek, hogy vezetésével eredmé­nyesen folytatódjék a szocializmus építése Magyarországon. A tömegszervezetek és -mozgalmak társa­dalmi életünk fontos tényezői, nélkülözhetet­len szerepet töltenek be a szocializmus építé­sében. A párt a politika kimunkálásában és végrehajtásában igényli a tömegszervezetek és -mozgalmak alkotó részvételét, számít kezdeményezéseikre, épít tapasztalataikra, fi­gyelembe veszi véleményüket. Az irányelvek a továbbiakban kitérnek a szakszervezetek, a KISZ és a Hazafias Nép­front szerepére, feladataira. ¥11 A PÁRT NEMZETKÖZI o TEVÉKENYSÉGE Az irányelvek rámutatnak, hogy a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom a tár­sadalmi haladás legfontosabb és legkövetke­zetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemzeti adottságokkal, hagyományokkal és a követel­ményekkel összhangban alakítják politikáju­kat, és fejtik ki tevékenységüket. A nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom politi­kai befolyása világméretekben szélesedik, szervezeti ereje növekszik, új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a megújulás érdekében folyó törekvések jellemzik. A testvérpártok a legfőbb közös célok elérése érdekében erő­sítik internacionalista szolidaritásukat. A kommunista és munkáspártok összefogá­sát nem gyengíthetik azok a viták, amelyek szükségszerűen zajlanak a szocializmushoz vezető utakról, a már létező, illetve a még csak célként megjelölt szocialista társadalom­ról, a pártok közötti viszony követelményei­ről. • Az MSZMP tevékeny részt vállal a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom össze­fogásának erősítésében. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véleménycse­rét, ennek két- és több oldalú formáit. Osz­tozik a világbéke megőrzését, a társadalmi haladást szolgáló közös erőfeszítésekben. Pártunk szorosan együttműködik az SZKP- val. fejleszti együttműködését a szocialista or­szágokban tevékenykedő testvároár tokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkésországokban mű­ködő kommunista és munkáspártokká1, bővíti együttműködését a fejlődő országok kommu­nista és munkáspártjaival. Szolidáris a fejlő­dő országok nemzeti felszabadító mozgalmai­val, nemzeti demokratikus pártjaival. Tovább építi kapcsolatait a szocialista, szociáldemok­rata pártokkal. Hasznosnak, tartja a véle­ménycserét minden olyan párttal, mozgalom­mal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. ★ ★ ★ Pártunk, forradalmi küldetésének megfele­lően, történelmi felelősséget vállalt a szocia­lizmus magyarországi felépítésiéért, politikája kifejezi, hűen képviseli népünk alapvető ér­dekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom szerves része is. szoli­dáris a szocializmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építéséinek ma­gyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedését és a társadalmi hala­dás, a szocializmus, a béke egyetemes ügyét. Szoítesr.i termékek SzimpozionoR A: magyar vállalatok szel- lemitérmék-exportja — amely­nek értéke eléri az évi más­fél milliárd forintot — tovább fokozható, ezért döntött úgy a Magyar Kereskedelmi Kama­ra, az Ipari és a Külkereske­delmi Minisztérium, hogy a hazánknak fontos piacokon innovációs szimpozionokat szerveznek. Az első ilyen ren­dezvényt az NSZK-beli Düs­seldorfban és Frankfurtban tartották meg. Emlékezés Hámán Katára Hámán Kató, a magyar kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége szüle­tésének 1Ó0. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnep­séget rendeztek pénteken a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában levő urnájánál. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke és Deák Gábor, a XÍII. kerületi pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagjai he­lyezték el a kegyelet virágait. Az évforduló alkalmából a Vasutasok Szakszervezete, a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezete, a Magyar .Nők Orszá­gos Tanácsa, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt IX. ke­rületi Bizottsága, az MSZMP Kál nagyközségi Bizottsága és közös tanácsa, valamint a Ma­gyar Eszperantó Szövetség képviselői koszorúztak. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. A Kelemen fivérek Dunakisvarsánybéi Harcoltunk, mert élni akartunk f ig p jfey J ■? „A magyar nép karjával, az üzemi munká­sok, katonák, parasztok karjával fogunk cse- lékedni, amikor a nemzetgyilkos fegyvert a hitleri Németország és magyarországi béren­cei ellen fordítjuk” — szólt a Magyar Nem­zeti Felkelés Felszabadító Bizottságának fel­hívása 1944. novemberének elején. A bizott­ság alapítója, Bajcsy-Zsilinszky Endre akkor még nem tudta, hogy nemes céljuk, a ma­gyar ellenállás, a nemzet szabadságharcának vezetése rövidesen árulás folytán meghiúsul. Nem tudta, hogy alig egy hónappal később Kiss János, Nagy Jenő és Tartsay Vilmos életükkel fizetnek, s őt magát is kivégzik ka­rácsony előtt, Sopronkőhidán. Halálukkal, a szervezet felszámolásával megszűnt az utolsó lehetőség is arra, hogy az országban kibonta­kozó fegyveres ellenállás központi irányítás alatt fordítsa szembe ezt a népet a háborúval. A kommunista párt azonban — köztudot­tan — nem adta fel a küzdelmet. Pálffy Györgynek, a párt katonai bizottsága veze­tőjének irányításával tovább működtek a partizáncsoportok, egyre erőteljesebben hal­latszottak a robbanások, egyre többször sik­lottak ki a vonatok s dörrentek a fegyverek ott, ahol a németek, a nyilasok a legkevésbé Dunavarsányban azonban már ennél is jóval előbbre tartottak. Kommunistákból, szervezett munkásokból álló tizenhat tagú tanács irányítot­ta a falu életét. Tagjai — köz­tük Éasky József és Sándor, Nagy István,- Vilmán Antal és József, Buncsák János és László, a Zoltán család és Er­dei Sándor — arra töreked­tek, hogy helyreálljon a rend, a termelés, működjenek az iskolák s minden, ami a falut szolgálja. November 4-től Ke­lemen Gábor volt a falu szta- rcsztája, ahogyan Sztaszt- novszkij főhadnagy, a bevo­nuló szovjet alakulat parancs­noka nevezte. De menjünk sorjában. A Kelemen család Budapestről került Dunavarsányba — vagy amint akkor hívták: Dunakis- varsányba. Gábor s bátyja, Dezső, részt vettek a munkás- mozgalomban, eleinte kisebb, később veszélyesebb feladato­kat hajtottak végre. Most, amikor a régi időkről beszél­getünk Kelemen Gáborral, így emlékezik: — Édesanyánk féltett min­ket. Azt javasolta, költözzünk falura, ott nem vagyunk any- nyira szem előtt, mint Pesten. Így kerültünk Dunakisvar­sányba, ahol házat béreltünk. Ideális hely volt a magunkfaj­tának közigazgatásilag Tak­sonyhoz tartozott, a csendőrség Dunaharasztiban volt. Vonat­tal egy óra alatt beértünk a fővárosba, a Kéktaxihoz, ahol dolgoztunk. Ha kellett, bará­tainkat is elrejtettük itt, s mi is alkalmas búvóhelyet nyer­tünk vészterhesebb időkre. Akkor majdnem minden nap vészterhesnek számítha­tott a magukfajtának. Röpcé­dulákkal járkáltak, terjesztet­ték az illegálisan megjelenő Szabad Népet, a kommunista párt lapját. — Amikor Horthy prokla- mációját hallottuk, még októ­ber 15-én a rádióban, össze­ölelkeztünk Varsányban, bol­dogok voltunk, vége a hábo­rúnak! Sárosi Józseffel ro­hantunk be Pestre, ott azon­ban láthattuk, hogy örömünk korai, a nyilasok átvették a hatalmat. Bementünk a cég­hez. Bent állt megjavítva az igazgató nagy fekete Audija, elkötöttük. Először is kihoz­tuk Sárosi édesanyját a Gettó­ból, aztán illegális lakására, Kelemta Gábor A TAG 1 EVE: Cb A, VALL:. ....ÉV-A LAPÍTÓ... Ke lemen Gábor párttagsági iga­zolványának egyik oldala ez Ajtósi Dürer sorra men­tünk, magunkhoz venni az utolsó csomag röplapot, mert a nyilasok is szórták az övé­két, rendesen. Körbekocsikáz- tuk a várost és terítettük a la­pokat a Nagykörúton, a Rákó­czi úton, az Aréna út környé­kén. A Thököly út sarkán az Árpád-karszalagos nyilasnak s a mellette álló rendőrnek a képébe vágott Sárosi Jóska egy marék kommunista röpla­pot, azok röhögve elkapták, én meg beletapostam a gázba, hogy eltűnjünk, mire rájön­HälÄ A KÉ?.3T ■KSCSfl.ÜiáSSA! f. v; y r 1 ti <«wjr & / v~7 /trr-.t tr>. — f ,-n-/ .-7 n /: í- r. htúidja-llßmwunisku'uri­? 1‘J “ 194‘r. szeptember Wt i, «X tolt ol a fUN» Eí? Jelenés« éta. A héfcoru MSíepJn vei túr*. A «ovj**»' zelenittas rohamukat a Kaulrázuabe, uz.rillrf:v. .. a, ^BTTOte...» ’#» a ora, a nt lap^ ar.olt ^t^a ollen, Cak i aX akclélnkbaniT Jelszavainkban "eey magyar, kator-u- «.1er Az illegális Szabad Nép egy példányának részlete Frrlnci Aírnps frlvífÁlA ás rpnrndnkHAi számítottak erre. S ott is, ahol szinte várták. Azokat, akik már fegyvert ragadtak, nem le­hetett megfélemlíteni. Akik negyven esztendővel ezelőtt Budapes­ten éltek,, emlékeznek a plakátokra, amelyek a december 3-ra hirdetett nyilas nagygyűlésre hívták az embereket, az akkori Városi (mai Erkgl) Színházba. S emlékeznek arra is, hogy a gyűlés előestéjén robbanótöltet rongálta meg a színház bejáratánál álló oszlopok egyi­két, figyelmeztetésül a Szír partizáncsoport járt arra, s nincs ínyére a tervezett esemény. Az akciónak azonban nem volt akkora hatá­sa, hogy a nyilasokat a demonstráció elha­lasztására késztette volna. Bár vezérük, Szá­last akkor már Sopronig vitte az irháját, pesti párthívei megtartották a nagygyűlést. A színház megtelt. Ám ott szorongtak a páholyokban a Marót partizáncsoport tagjai is. A zakójuk zsebében előkészített robbanó­anyaggal sikerült olyan zavart kelteniük, hogy a nyilasak egymást tiporva rohantak a szabadba, a meghirdetett nagy ünneplés lé­nyegében dugába dőlt. Ugyanezen a napon az ország déli részén már más szelek fújtak. Szegeden is nagygyű­lés volt a színházban. Ismertették és elfo­gadták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját. nek, mit kaptak. A volt And- rássy-laktanya előtt megállí­tottak minket. Na. gondoltuk, lebuktunk. Előkaptuk a pisz­tolyainkat, a műszerfal árnyé­kában tartottuk, nem akar­tuk olcsón adni az életünket. Végül nem lett semmi baj. Előadtuk ott is a mesénket: a vezér családját kell bizton­ságos helyre szállítanunk a közeledő szovjet csapatok elől. Továbbengedtek, mondván, riadó van,, civil kocsi nem le­het a laktanya közelében, siessünk. Nekünk nem kellett ezt kétszer mondani. , 7 A Kéktaxi vállalat szerelő- műhelyében készítette Kele­men Gábor azokat a vaspofa- kát, amelyeket később Ga­lambos Sándor ék — néniét tiszteket szállító — sínaútók kisiklatásánál használjak, fel. Fegyvereket szereztek fivéré­vel. Régi hobbija volt fele­men Gábornak, hogy szét- szedte-összerakta céllövő pisz­tolyát, s mindenféle lószer­számot, ami a keze ügyébe került. Ennek vette hasznát az ellenállási mozgalomban: az Ullman-fivérek a fegyver­gyárból alkatrészként csem­pészték ki a pisztolyokat, pus­kákat, ő pedig Dunavarsány- ban összerakta, kiosztotta tár­sainak. A fegyverekre nagy szük­ség volt. Leszerelték velük például a falu nemzetőrségét s magukhoz ragadták a hatal­mat még november 1-én. Ke­lemen Gábor vette át a község vezetését. Mire a szovjet csa­patok elérték Dunavarsányt, kommunisták kezében volt a közigazgatás. Pár nappal ko­rábban meghiúsították 70 le­vente Nyugatra szállítását. Hazatérésre bírtak rá vagy ötven huszárt, akik abban a csapatban szolgáltak, amelyet egy evakuáló állami gazdaság kísérésével bíztak meg a nyi­lasok. Civil ruhákat kaptak Dunavarsányban a katonák, s ki-ki ment a családjához. Az általuk hajtott marhákat, lo­vakat a község lefoglalta. Az etet nem volt könnyű a felszabadulás után sem. Kele­men Gábor — aki, megalapí­totta még 1944 novemberében Dunavarsányban a kommu­nista pártszervezetet — a párt kérésére tovább ment, hogy ott álljon helyt, 'ahol szükség van rá: Györ-Sopron megyében, aztán a Földműve­lésügyi Minisztériumban, gép­állomások . létrehozásával, a gépjavítások megszervezésével bajlódott. Nemsokára vissza­tért a falujába, mert elvállal­ta a tanácselnöki posztot. Küzdelmes esztendők követ­kezték. Ma már nyugdíjas Kelemén Gábor. Gyakran látni nem­zeti ünnepeinken, zakóján több magas kitüntetéssel, em­berek gyűrűjében, volt har­costársak, mai tisztelők kö­zött. Ha egészsége engedi, szívesen megy bárhová, aho­vá hívják. Ha kérdezik a múltról, csak azt mondja, harcoltunk, mert élni akar­tunk. Ilyen egyszerű volt. Valóban ilyen egyszerű lett volna? Bálint Ibolya $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom