Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

'-'V t PEST MEGYEI VILÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Ára: 1.40 forilli 1984. DECEMBER 29., SZOMBAT Ma: 2—3. oldal: A megelőzés társadalmi ügy 3. oldal: littalan utakon döcög a fuvar 4. oldal: Disputa az adminisztrációról 7. oldal: Karates éremdömping Nem lehet korán kezdeni 8. oldal: Karácsonyi feledékenyek Gazdára lelt sportszerek Mentesítő vonatok Jövőre helyezik üzembe Megkezdődik Dunakeszin a betoncserépgyár építése A 43. számú Állami Építőipari Vállalat, a NIKEX és az olasz Comes külkereskedelmi vállalat, valamint a Vortex-Hydra cég képviselői pénteken az építő vállalat székhazában szerződést írtak alá betoncscrépgyár léte­sítéséről. Az építő vállalat 3. számú — dunakeszi — házgyárának egyik csarnokában rendezik be a betoncserépgyárat, amely­nek gépeit az olasz partnerek szállítják és segítséget nyújta­nak a szereléshez, valamint a termelés megszervezéséhez, in­dításához egyaránt. A tervek szerint a jövő év végén helye­zik üzembe a gyárat,' amely évente 20 millió betoncserepet készít. Ezek a termékek az ége­tett cserépnél nagyobbak, s így az éves termelés 30 millió ha­gyományos méretű tetőfedő cserépnek felel meg. Ez a nagyüzem lesz az ország má­sodik betoncserépgyára. Az el­ső ugyanilyen teljesítményű gyárat ugyanis most rendezi be a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat és az oszt­rák Bramac cég közös válla­Az Elnöki Tanács ülése Törvény módosítások Pénteken ülést tartott az El­nöki Tanács. A testület meg­erősítette a Magyar Népköz- társaság és a Vietnami Szocia­lista Köztársaság között, Ha­noiban 1984. november 21-én aláírt — a két ország kapcso­latának további fejlődése szempontjából nagy jelentősé­gű — barátsági és együttmű­ködési szerződést. Az Elnöki Tanács a gazda­ságirányítási rendszer tovább­fejlesztése és a gazdálkodás önállóságának fokozása érde­kében módosította a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt, a polgári perrendtartásról szóló 1952. év! III. törvényt, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvény­erejű rendeletet; majd a to­vábbiakban kiegészítette a tár­sadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény egyes rendel­kezéseit. Határozatot hozott a testület a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat jogállásáról és ál­lami felügyeletéről. Ennek ér­telmében a jövőben a társu­lat társadalmi szervezetként fejti ki tevékenységét. Ezzel növekszik önállósága és széle­sebbé válik választott testüle­téinek jogköre. A társulat fe­letti állami felügyeletet a Mi- n'sztertanács megbízásából .a művelődési miniszter látja el. Az Elnöki Tanács végül bí­rákat mentett fel és választott meg. lata a veszprémi házgyár egyik csarnokában, s jövő év köze­pén kezdik meg az üzemszerű munkát. A két betoncserép- gyár együttvéve mintegy 60 százalékkal bővíti a tetőcsere­pek gyártását, így lényegesen enyhíti majd a hiányt. A 43-a.s vállalat Dunakeszin már megkezdte a második b?- tcncserépgyár 236 millió forin­tos beruházásának kivitelezé­sét a házgyári üzemcsarnok átrendezésével, a berendezé­sekhez szükséges közművezeté­kek és gépalapok építésével. A beruházás finanszírozását csak­nem 190 millió forint kölcsön­nel segíti az Állami Fejleszté­si Bank, s a vállalat nyolc év alatt törleszti ezt a tartozást az új gyár nyereségéből. A be­ruházást gazdaságossá teszi, hosv a meglevő üzemcsarnokot használják fel, s így a teljes kiadásnak még 15 százalékát sem éri ej az építési költség, tehát az anyagi eszközök túl­nyomó részét a korszerű olasz berendezések vásárlására for­dítják. Az automatikus beren­dezéseket számítógép vezérli, s ipari tv-kamerák ellenőrzik a gyártás legkényesebb műve­leteit. Az olasz partnerek nyolc külföldi gépszállító ajánlatával versenyezve nyer­ték el a magyar megbízást. A gyár 42x33 centiméter méretű, darabonkint 4,7 kilogramm sú­lyú színes betoncserepeket, s a komplett tetőfedéshez szük­séges egyéb kiegészítő eleme­ket — kúpcserepet, szélcsere­pet, tetőjárdaidomot. tv-anten- na-rögzítő idomot stb. — állít elő. A tervek szerint négyféle színű terméket, a hagyomá­nyoshoz hasonló piros, továb­bá sötétbarna, sötétszürke és sárga betoncserepet gyártanak majd, de a megrendelők kí­vánsága szerint másféle szín- árnyalatban is készíthetik ter­mékeiket. Egészségház-avató a nagyközségben A szabadság lángja Zsámbékon Zsámbék középületeinek homlokzatán tegnap már a kora délelőtti órákban nemsetiszínű lobogókat, vörös zászlók drapériáit lengette a csípős decembe­____ _____________ d szél. Az alkalomhoz, a nagyközség fe lszabadulásának negyvenedik cvforduíójáho#*iliőén öltöttek ünneplőt a középüle­tek. Negyven évvel ezelőtt hozták el a szabadságot a szovjet katonák Zsámbék lakói­nak, éppúgy, mint a környező településeken élőknek. S egyúttal e nap azért is je­les, mert ez a dátum azt is jelentette: az utolsó Pest megyei település is felszabadult négy évtizede. Múltat idézve, erre a jeles napra emlékezve az MSZMP budaörsi vá­rosi jogú és a zsámbéki nagyközségi Bizottsága tegnap a kora délutáni órákban ün­nepséget rendezett. Még a megemlékezés előtt került sor a nagyközség új egészség- házának avatására. Az 1983 decemberében aláírt Zsámbék—Tök.községet érintő — szocialista együttműködési és védnökségvállalási szerző­désnek megfelelően a térség ismét gyarapodott. A harminc­egy aláíró többek között arra is vállalkozott egy évvel ez­előtt, hogy szakorvosi rendelőt létesít. S amit vállaltak, azt teljesítették. A társadalmi ösz- szefogás nyomán a tegnap át­adott egészségház a tervezett négy és félmillió forint helyett egy és félmillióba került. A 360 négyzetméteres körzeti rendelőben — mely alapterü­letét tekintve éppen háromszo­rosa a korábbinak, a meglevő­nek — új fizikptherápiá, kor­szerű laboratórium, anya- és csecsemővédelmi szolgálat mellett sikerül megoldani ál­landó telephellyel a hétvégi orvosi ügyeletet is. Míg a meg­levő orvosi rendelőben, a kör­zet" ellátás mellett, eddig a fogorvosi, s a gyermekorvosi szakrendelés működött. Az avató ünnepség résztve­vőit Zink Imre tanácselnök kö­szöntötte. Ezt követően a kivi­telezők, a magyar néphadsereg katonái nevében Hegedűs Mik­lós ezredes adta át dr. Fodor Miklós zsámbéki körzeti főor­vosnak az épületet. A nemzeti­színű szalagot Balázs Cézáné, a megyei tanács elnökhelyette­se vágta át. Az új egészségház január közepétől teljesen fel­szerelve már a gyógyítómunka szolgálatába áll. S átadása nem kevesebbet jelent, mmt- hogy a szocialista együttmű­ködésre szövetkezők, azt vál­lalók, a szerződést aláírók a papíron megfogalmazott hu­szonkilenc feladat közül tizen­kilencet már teljesítettek. A Balról jobbra: Rabóczi László, Balázs Géziné, Hargitai Károly és dr. Arató András, társadalmi munka ezeknél nagyközség művelődési házá- nyolcmillió forint, s az általa nak nagytermében került ser létrehozott érték húszmilliót &z ünnepi megemlékezésre, tesz ki. I (Részletes tudósításunk a 3. ol­Délután három órakor a I dajon.) * Teljesítették a tervet Szénbányászok évzárója Pénteken teljesítették éves, 24.9 millió tonnás mennyiségi tervüket a szénbányászok. Az év vegéig várhatóan még 200 090 tonna szenet küldenek a felszínre. KEZÜNK NYOMÁN K ét napja már, hogy aki­vel találkozom, attól csak azt hallom: főzni sem kell, csak felmelegíteni a maradékot, s a család apra- ja-nagyja a fogáravalót kapja ebédre, vacsorára. Ugyanis vagy a kondér volt túl nagy, vagy a szemünk, amikor felmértük, hogv ha­lászléből. székely káposztá­ból mennyi is kell ahhoz, hogy a váratlanul betop­panó vendégnek éppúgy jusson, mint a családból ebédre, vacsorára invitált­nak. Nem tudom, me’yik volt nagyobb, a kondér. vagy a szemünk, egy azon­ban tény: nem a beiglin rá­gódunk december harm.n- cadikáig. hanem az ínycsik­landó húsos ételek sokasá­gán. S lehetőleg szaporán — mert a ház asszonya er­re serkent, bennünket — hi­szen szilveszter éjszakáján frissen főttet-sültet "kar láfnj az asztalon, a hideg­tálak szomszédságában a családtag éppúgy, mint a Két ünnep között va­gyunk. Sokan vannak sza­badságon, mások előj;e ].- dolgozták az év még hátra­levő napjait, de azok, akik kemény munkában búcsúz­nak az óévtől, ebédidőben, műszak után a szilveszter­re gondolnak. Ez persze újabb ..megpróbáltatást” je­lent a fehérasztalnál. S gu­rul a forint az italos pult, az utcai alkalmi pezsgőárus standja felé éppúgy, minta kocsonyánakvalót. bő"ös virslit kínáló húsbolt pénz­tárába. Van ugyan, aki elő- kelősködő ajkbigsyesztésse1 elítéli ezt a mértéktelen eszeim-iszomot. de igazsá­ga ezekben a napokban csak abban van. hogy nem kell, nem szükséges, s nem is szabad válogatás nélkül vé­gigenni a terített asztal kínálta minden fogást, mindent, ami ínyenceknek va^ó... Ám én mégis azok közé tartozom, akik örülnek, an­nak, hogy két ünnep kö­zött fürgébben, kell őröl­niük az állkapcsoknak ah­hoz, hogy a maradékot elfo­gyasszuk, a frissen sültnek- íőttnek legalább a hűtő- szekrényben helyet szorít­sunk. Mármint annak, ami marad-maradt. Mert em­lékszem én még azokra a karácsonyokra, amikor úgy kellett önteni a szaloncuk­rot a márványiapra, s az ember elbeszélésekből tud­ta meg, hogy mondjuk a tartárral leöntött, vacsorá­ra adott rántott halat éjfél után követheti a virsli mus­tárral, tormával, borkorcso­lyával, s hajnaltájt pedig jöhet a korhelyleves. Most meg a hozzávalókért ál­lunk sorba a csarnokokban, a boltokban. a piacokon... Nem felhánytorgatás akar ez lenni, nem is visszaem­lékezés, csak a lehetősé­geinkhez alkalmazkodó, gasztronómiai szokásaink változásához kapcsolódó eszmefuttatás. Amikor megválogatjuk még azt is, mi a jó. s mi a legjobb. De nemcsak felmelesítve ... Válogatunk, s szerencsére van miből. Terített., mégpe­dig dúsan terített az asztal két kezünk munkája nyo­mán.- Ha elégedetlenek is vagyunk a teljesítmé­nyeinkkel, ha képessé­geinkhez mérten kevesell- jük is azt, amit teremtet­tünk, ahova eljutottunk, azért azt látni, tudni kell, a terített asztal, melyhez most is leülünk, az mun­kánk gyümölcse. A nnak a mezőgazdaság­nak a produktuma, melytől éppúgy többet vá­runk holnap, mint ók ma­guk önmaguktól. S ahogy az iparnak többet kell ad­nia, jobban szerveznie a munkát, új életet kezdenie az új szabályozók szellemé­ben, azokhoz idomulva, al­kalmazkodva az új év első napjától. Amikor be- és felmelegítve újra indulnak a gépek, amikor rendes hétköznapi lesz az üzem­menet. Már akkor a követ­kező ünnepre készülünk, amikor roskadásig terítve lesz asztalunk mindazzal, amit két kezünk munkája, amit a föld adott. Varga Edit Rendkívül nehéz évet hagy­tak maguk mögött a szénbá­nyászok. A különféle természe­ti és termelési problémák, va­lamint a súlyosbodó létszám­helyzet miatt (a szükségesnél 3000-rel kevesebben dolgoznak a bányákban) szeptember vé­géig 300 000 tonnára emelke­dett a szénbányászat elmara­dása. Az év utolsó negyedében viszont sikerült a bányák egy részében fokozni a termelést. Szerepet játszott ebben több, hatásos műszaki intézkedés csakúgy, mint a bányászok ál­dozatvállalása. Az. ősz eleje óta ugyanis minden szomba­ton és vasárnap dolgoztak. De­cember 24-én és 26-án is ter­meltek és szilveszterkor is tar­tanak egy-egy rendkívüli mű­szakot több bányavállalatnál. Ilyen erőfeszítések árán tud­ta határidő előtt teljesíteni éves mennyiségi tervét a ha­zai szénbányászat. A lakosság közvetlen ellá­tására az eredetileg vállalt 4,9 millió tonna tüzelőanyag helyett 5 millió tonnát adtak át a belkereskedelemnek. En­nek ellenére nem volt minde­nütt és mindig zavartalan az ellátás. Ennek oka az, hogy a népgazdaság szénigénye több, mint amennyit jelenleg képes adni a bányászat. A népgazdaság szén igénye jövőre sem csökken, ezért az év első negyedében a mostani­hoz hasonló tempóban és is­mét sok szabadnapi termelés­sel kell dolgozni a bányákban. Ugyancsak fontos feladat a vágathajtás meggyorsítása. A következő hónapokban több időt fordítanak az elhasználó­dott gépek, berendezések ala­posabb karbantartására is. Kielégíti az igényeket a kohászat Nincs veszteséges üzem A vaskohászati vállalatok — az előzetes adatok szerint — túlteljesítették tervcélkitűzé­seiket. A belföldi ellátás, és az exportképesség javítása érde­kében fokozták az értékesebb termékek előállítását, új, haté­konyabb kereskedelmi módsze­reket vezettek be, hatékonyab­ban gazdálkodtak. Így — a ta­valyi két vállalattal szemben — most egyetlen vaskohászati vállalat sem zárja az évet veszteséggel. A Magyar Vas- és Acélipari- Egyesülésnél elmondták, hogy idén * nyersvasból 2,1 millió tonnát, nyersacélból 3,7 mil­lió tonnát, hengerelt áruból pedig 2,9 millió tonnát gyár­tottak, valamennyiből többet, mint azt tervezték. Sikerült a belföldi igénye­ket kielégíteni, s növekedett a vaskohászat exportja és a szocialista országokba 7—8 százalékkal többet szállítottak, mint egy étfvel korábban. A vállalatok konvertibilis ex­portja számottevően bővült, miközben a nagyobb termelés­hez csak mérsékelten emelke­dett az alapanyag-behozatal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom