Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-28 / 303. szám

\ \ / PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . ÁZ MSZMP P'fST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXVUI. ÉVFOLYAM, 303. SZÄM jira: 1.40 forint 1934. DECEMBER 28., PÉNTEK Fél energiával Műszakok a két ünnep között Összehívták a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületét Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1985. január közepén Szófiában tartják meg a Varsói Szerződés tagál­lamai politikai tanácskozó testületének soron következő ülését. Ellenőrzés a mini gyárban INGYENES SZÍNES NAPTÁRT MELLÉKELÜNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK Tóth István, a százhalom­battai Dunai. Hőerőmű Vál­lalat igazgatója mértékegy­ségét is tudja adni a nagy or­szágos pihenőn ék. Bár ilyen­kor szinte minden háztartás­ban működik a televízió, har­sog a lemezjátszó, erőlködik a porszívó, az áramfogyasztás mégis csak fele a hétközna­pokon megszokottnak. Ennek ellenére nem kisebb, hanem a megszokottnál még nagyobb az áramtermelők felelőssége — állítja az igazgató. Ilyen­kor különös gondot fordíta­nak arra, hogy sehol, a leg­kisebb üzemzavar se kedvet- lenítse el a pihenőket. Éjjel- nappal több mint száz ember felügyel a DKV berendezései­re, s bár az ünnepek alatt is dolgoztak, mégis örömükre szolgál, hogy minden baj nél­kül látták el a szolgálatot. Az olyan ipari üzem, ahol a két ünnep között a portá­son és a rendészeken kívül más is szolgálatban van, ta­pasztalataink szerint olyan ritka Pest megyében, mint a fehér holló. Tucatnyi telefon után egyedül az ikladi Ipari Műszergyárban fogadták a hívást, itt viszont a teljes ve­zérkaron kívül a munkások és alkalmazottak fele is szolgá­latban volt. Kővágó László, a titkárság vezetőjének tájékoz­tatása szerint, nem azért dol­goznak, mintha az évközbeni mulasztásokat kellene pótol­ni, ellenkezőleg, azon igyekez­nek, hogy az új év kezdőd­hessék fennakadás nélkül. Több gépükön, berendezésü­kön, folyik a nagyjavítás, más üzemekben januárra és feb­ruárra gyártanak alkatrésze­ket. Idei tervüket — már ami a termékek előállítását ille­ti —, teljesítették ugyan, de ahhoz, hogy az év eredmé­nyes legyen az is szükséges, hogy megrendelőik részére eljuttassák ezeket a gyártmá­nyokat. Teljes az üzem tehát a szállítási osztályon is, s joggal bíznak abban, hogy minden szerződés szerinti vál­lalásukat teljesítik, árbevéte­lük sem marad el a tervezet­től. Cs. A. A műbőrgyár kutató Intézetében Idén százmillió forintot meg­haladó összeget költenek fejlesztésre, kutatásra. A fejlesztő, kutató munka a gj'ártásban, a hatékonyabb termelésben ka­matozik. A kutatóhoz tartozó mini gyárban kicsiben Is legyárt­ják a termékeket, mielőtt a folyamatos gyártás megkezdődik, így ellenőrizhető a minőség, a tartósság. Matusz Károly felvitel« fiz Wll-es Bicskétől Herceghaloiüig Örkényig az MS-ösön A korábbi évekhez ké­pest csökkent az idén az út­építésekre fordítható pénz­összeg, másfél miiliárd fo­rint jutott az országos utak fejlesztésére. A cél inkább az volt, hogy ne romolják tovább az utak állapota; ezért útfenntartásra 4 és fél milliárd forintot fordí­tottak. Számítógépes út- adatbank segítségével hatá­rozzák meg és döntik el 1980 óla, hol kell feltétle­nül javítani az út állapo­tán. A szűkösebb pénzfor­rások elosztása azóta pon­tos adatokon alapszik. Az idén az országos úthá­lózatból 480 kilométeren meg­erősítették a régi burkolatot (1983-ban még több mint 670 kilométeren végezték el ezt a munkát), összesen négy és fél kilométeren szélesítettek négy nyomtávúra egyes utakat: a 3-as főút gyöngyösi bevezető szakaszát, a 44-es utat Békés­csabánál, valamint a 8-as utat Körmendnél. Hatvan útcso- mópontot is átépítettek, a leg­többet Borsod megyében. Ti­zenöt helyen jelzőlámpás ke­reszteződést alakítottak ki. Több mint kétszáz autóbusz- öböl épült, s harminc kilomé­teren kerékpárutat készítettek. (A Közlekedési Minisztérium pályázatot hirdetett kerékpár- .utak építésére, s ahol a for­galmi és a baleseti helyzet a legjobban indokolta, ott a »szükséges összeg felét támo­gatásként a minisztérium nyújtotta.) Az 58 ezer kilométer hosszú tanácsi úthálózat fejlesztésére mintegy kétmilliárd forintot, fenntartására pedig 3,2 milli­árd forintot fordították. Jövőre továbbra is körülte­kintően kell az útfejlesztési összegeket felosztani, mert csak kevés számú beruházás­ra lesz mód. Jövőre nem kez­dődik új beruházás, de foly­tatják az Ml-es Bicske és Herceghalom közötti szakaszá­nak építését, s a leendő M5-ÖS autópálya egyelőre két nyomsávját adják át, a fővá­rostól Örkényig. A fenntartási munkákban az olcsóbb, takarékosabb, de műszakilag nem alacsonyabb értékű megoldásokat igyekez­nek alkalmazni. TÉVEDÉSEK Úttörők karácsonya Parlamenti gyermekünnep Az Országház kupolacsarno­kában ezen . a karácsonyon is kigyúltak a gyertyák a zöld fe­nyőfán. Kedden délelőtt kez­dődött, és két napig tartott az ünnepi program, amelyre négy csoportban összesen mint­egy háromezer kisdobost és úttörőt — a gyermekmozga­lomban kitűnt pajtásokat — hívtak vendégül. Az ünnepségen ezúttal is — csakúgy, m’-ifaz elő-* ''vekben — tíz méternél magasabb volt a kék és a piros nyakkendős pajtások fenyőfája. A zenés.: játékos főműsor háziasszonya Halász Judit volt. A Télapót — mint már annyiszor — ez alkalommal is az örökifjú Ha- dics László (a képen) szemé­lyesítette meg. ■ A kiegészítő' programokban — különböző helyszíneken — a gyerekek együtt játszhattak, mókázhattak a Kaláka együt­tessél, a Karsai Pantomim Rt. tagjaival, hallgathatták Dévai Nagy Kamilla és Pelsöczy László gyermekdalait? illetve videovetítésen talákozhattak a televízióból jól ismert kedven­ceikkel. Az ötödik helyszínen — a kupolában apró bűvészek produkcióit kísérhették figye­lemmel a pajtások, s megte­kinthették a Rollér együttes úi műsorát, A programot a Dolly Roll együttes koncertje zárta. Az ünnepség idején a kupo­lában felállított alkalmi posta- hivatal — úttörővasutasok köz­reműködésével — megannyi képeslapot továbbított szerte az országba, hírül adva; me­gint békés, boldog karácsonyt töltöttek a gyerekek‘ az Or­szágházban. M entség, magyarázat sokféle kínálja ma­gát, mert hiszen té­vedni emberi dolog, a lónak négy lába van, mégis meg­botlik és így tovább, így to­vább, mindenre ráhúzható bölcsességből akadály nél­kül jut több is egy-egy nap­ra, ám miként vélekedjünk akkor, amikor a tévedés már-már szándékos, azaz nehéz eldönteni, innen van-e még. avagy már túl azon, tévedés és megtévesz­tés határán? A tévedés, a megtévesztés közötti — fon­tos! — különbséget a szankcionális eltérő mérté­kével a jog, például a gaz­dasági jog is, elismeri, ki­fejezi, de persze azért, mert büntetnek valamit,'az nem tűnik el automatikusan a gyakorlati életből, a terme­lési, értékesítési kapcsola­tokból. Kevésbé képletesen szól­va; a megye ipari üzemei­ben sűrűn ismétlődő eset az, amikor a szállító part­ner olyasmit ad át, amiről az első pillanatban kide­rül, nem egyezik a kárt, a megrendelt: a szerződés­ben szereplő műszaki jel­lemzőkkel, minőségi foko­zatokkal, s mert az eltérés tetemes, vélelmezhető, nem tévedésről van szó, inkább arról, hogy a partner sej­tette — tudta?! — ugyan a különbséget, de megpró­bált túladni az árun, hát­ha sikerül. Erre a próbál­kozásra a háttérben sereg­nyi ok mutatható ki — a szállítási határidő elérkez- te, a gyengébb anyag, a munkaerőhiány és így to­vább —, mentség azonban nem lehet, mert céh, a cég jóhíre sokkal többet ér, mint az egy-egy ügyeskedés fialta forint. Hagyjuk meg azok hitét, gyermekien naiv bi­zodalmát, akik úgy gondol­ják sok-sok esetről, hogy ilyesmi is csak nálunk es­het meg, másutt lehetetlen­ség. de mert a szomszéd rét­je mindig zöldebbnek lát­szik a mienkénál, kicsip- pentünk egy dühös híradást a Die Presse hasábjairól. A beszámoló tömörített lénye­ge: az osztrák élelmiszer­rendőrség megállapítot­ta, hogy Sieglinde és Bintje, fajtanevekkel, de azoknál sokkal gyengébb minőség­ben rendszeresen forgal­maznak burgonyát a piaco­kon. A próbavásárlások hat­van százaléka (!) bizonyí­totta a hamis — jogosu­latlan — névmegjelölés,t. Szükséges a kommentár? Vagy inkább most már a lábunk elé nézve folytas­suk azzal, ami ránk tartó­zik, nevezetesen, hogy a megyei gyártóknál kifogá­solt termékeknél — beleért­ve ebbe mind a termelőesz­köz-kereskedelmet, mind a lakossági ellátást — a hi­bák ötven százaléka techno­lógiai fegyelmezetlenség következményének bizo­nyult...! Meghökkentő arány, mert hiszen ez a fe­gyelmezetlenség azonnal, gyáron belül lefülelhető, az­az miért jut el oda a ter­mék, ahol már reklamáció lesz belőle?! Azért említettük a szom­széd rétjéről a példát — és még seregestől sorolhat­nánk továbbiakat minden országból —. hogy érzékel­tessük, a tévedés, megté­vesztés összemosódó hatá­rai nem hazai spacialitások, kísérői ezek a termelés, ér­tékesítés valamennyi rész­mozzanatának, mert min­denkor és mindenütt akad­nak olyanok, akik kevés rá­fordítással sokat akarnak keresni. A döntő különbség ott van, hogy a tőkés piaci viszonyok között felbukka­nó tévedők-megtévesztők nem mások, mint az egyik üzletből lei- és a‘ másikba beszálló szerencselovagok, akik pontosan tudják, ilyen módszerekkel csak egy-egy esetben lehet boldogulni, itthon viszont stabil, tegnap is, holnap is eladni akaró cégek próbálkoznak a hát­ha nem veszi észre a vevő átlátszó módszerével. En­nek a döntő különbségnek a figyelmen kívül hagyása bizony nagy tévedés, mert azt akarja üzleti gyakor­lattá, tenni, ami a világ minden táján távol áll a tisztességes, a megbízható, azaz a hosszú távra szóló üzleti kapcsolatoktól. V isszatérve a már em­lített, kifogásolt ter­mékek ügyéhez; a minden második esetben okként felderített technoló­giai fegyelmezetlenség, amint arról meggyőződhet­tünk, sok ágra oszlik. A többi között ilyen ágak a rosszul választott anyag, a be nem tartott technológiai előírás, a.termelési feladat­tal nem egyező — azaz a feladat végrehajtására al­kalmatlan — gép, szerszám, az adott technikai szinttel össze nem egyeztethető — mert szigorúbb követelmé­nyeket szabó — technoló­gia és persze, ág, ágacska a figyelmetlenség, a felüle­tesség is, de tapasztalataink szerint ez a legvékonyabb ág. ennek a súlya a legki­sebb. Ezeknek az összete­vőknek az ismeretében, ál­líthatja-e bárki is, hogy a hibás szállításoknál csak­is tévedésről lehetett szó?! S ha mégis tévedésről és nem megtévesztésről, mi­lyen lehet ott a rend, a szer­vezettség, ahol az ilyen té­nyezők fedve maradnak?! Mészáros Ottó Változások a mezőgazdasági támogatásban Tágul a segítés köre A mezőgazdaság közgazda- sági szabályozórendszerének jövőre is szerves része lesz az átlagosnál gyengébb termőhe­lyi feltételek között gazdálko­dó üzemek megkülönböztetett támogatása, de január 1-től ebben változtatásokra kerül sor. A támogatott üzemek köre kibővül. Kedvezőtlen adottsá­gúnak minősül, és megkülön­böztetett támogatásra jogosult lesz minden olyan mezőgazda- sági nagyüzem, ahol a szántó- terület átlagos kataszteri tisz­ta jövedelme nem haladja meg a hektáronkénti 19 aranykoro­na értéket. Az üzemkör bővü­lését azonban nem követi az erre a célra fordítható anyagi keret növelése, így a támoga­tás színvonalának csökkenésé­vel kell számolniuk a terme­lőknek. A támogatás továbbra is többcsatornás lesz. A mezőgaz­dasági termelés többletköltsé­geinek indokolt megtérítését célzó árkiegészítésen túlme­nően a támogatási rendszernek változatlanul lényeges eleme marad a fejlesztési támogatás, a kiegészítő tevékenység bő­vítésének differenciáit ösztön­zése. valamint a szakember­foglalkoztatást elősegítő állami támogatás. Az árkiegészítéses támoga­tás keretében megszűnik az egyes termékekhez és a táj­körzetekhez kötődő, külön ár- kiegészítés. Helyette egységes alapár-kiegészítést vezetnek be, amely a kedvezőtlen adott­ságú nagyüzemek területéről származó termékek árbevétele után jár. Az árkiegészítés mér­téke a földminőségtől függően differenciáltan változik. A fejlesztési hozzájárulás a kedvezőtlen adottságú nagy­üzemekben változatlan formá­ban fennmarad. Közélet Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke táviratban üd­vözölte Henryk Jablonskit, a Lengyel Népköztársaság állam­tanácsának elnökét 75. szüle­tésnapja alkalmából. ! Gazdaságossági és emberi megfontolások terjesztet­ték el az utóbbi esztendőkben azt a szokást, hogy a ka­rácsonyi és az újévi ünnepek közötti napokon Pest megye ipari üzemeinek túlnyomó többségében nem dol­goznak. Ilyenkorra amúgy is nagyon sokan tartalékol­nak szabadságot, s a csökkent létszámmal talán több energia fogyna, mint amennyi haszon származna a munkából. Ez idő tájt általában az iskolás és óvodás gyerekek is otthon vannak, s jobb ha legalább ilyen­kor együtt van a család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom