Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

Meszelés köztien titkos szavazás Gyönyörű kuckó a kőrengetegben Hát érdemes volt bezáród­ni! — állapítjuk meg most ínár nevetve. Azzal kezdődött ugyanis a dolog, hogy a monori Deák Fe­renc utcai két tömbház gyere­kei valahogy mindig útban voltak valakinek. Hol innen zavarták el őket szitkozódva, hol ott kaptak a nyakuk közé egy pohár vizet. Ha fociztak, veszélyeztették az udvaron .parkoló autókat. Ha a kősze­gélyen ülve nagy nevetések között vicceket meséltek egy­másnak, nem tudtak tőlük pi­henni a lakók. Eljött az esős ősz... Aztán eljött az esős ősz, s ezzel együtt az az időszak, amikor a felnőttekkel való „haragszomrád” miatt nekiáll­tak lekaparhatni a garázsüzle­tek reklámtábláit, a lépcső­házban magnóztak, s egyszer­esek felfedezték, hogy az alag­sorban van egy aprócska, üres szárítóhelyiség. Oda vonultak be illegálisan — s rájuk záró­dott a vasajtó. Fogságukat és szabadulásukat akkor abban a reményben írtam meg, hogy valaki felfigyel végre a lakóte­lepi gyerekekre. Például a művelődési központ... Másnap jött egy telefon, s azon a reggelen elindultak a feltartóztathatatlan események. Hajnal Béla, a KISZ monori városi jogú bizottságának tit­kára arról tájékoztatott: ha sikerül egy klubot létrehozni, húszezer forinttal segíthetnek a tárgyi feltételek megterem­tésében. A gyerekek megszövegezték a kérést, bekopogtak minden lakóhoz: járuljanak hozzá, hogy az üres szárítóhelyiséget ők használhassák, berendezhes­sék. A tanács hatósági osztá­lyán mosolyogva gépelték le a kiutalást a lakók beleegyezé­sének birtokában, ez volt a klub első hivatalos papírja: övék a hét négyzetméteres szárítóhelyiség. Estére már készen állt a házirend és az alapító okmány is. S a gyere­kek — ezt látnia kellett vol­na az „ellentábornak” — ne­kiálltak meszelni. Ezt néhány tréningruha tartósan bápta ugyan, a kuckó azonban gyö­Ideje harcmodort választani! Szerelmem - számítógép Ahol az elnök a kezdeményező A fiatalemberek töprenge­nek, méricskélik a sok fogal­mát. Illő is, hiszen — mint mondják, erejüket gyakorta a mennyiségekkel mérik össze :— nem árt harcmodort válasz­tani. Az lenne az igazi, ha valaki bátran rábökhetne a tananyag vagy a tankönyv egy-egy fejezetére: no, ez szükségtelen, húzzuk csak ki. Ámde matematikából az telje­sen lehetetlen — teszi hozzá rögvest Zoli. S miből lehetsé­ges? A közelgő érettségi válasz­tásra készteti a diákokat. Rá­hajt, magasabb fokozatra kap­csol a majdani felvételihez szükséges tantárgyakból, s egyúttal némiképp hanyagolja a többit. Avagy egy másik esz­me jegyében megpróbál egyen­súlyt tartani, tovább erősítget- ve általános műveltségét, ez viszont nem föltétlenül támo­gatja a fölvételi vizsgát. Egy biztos: mindkét változat fá­rasztó. Nos, ekképp látják helyzetüket a ceglédi Kossuth Gimnázium végzős növendé­kei, Rab László, Cserna Zoltán és Zóna János. Laci jó képességű, a műsza­ki rajz miatt választotta a ceg- légi gimnáziumot. De mire sorra kerülhetett volna, azaz harmadik évben, éppen meg­szüntették ezt a fakultációt. — Nagyon megviselt a do­log — mondja —. és kényte­len voltam a kémia-biológia fakultációra szavazni, mert a rosszak közül számomra még mindig ez volt a legjobb. Köz­ben arra is gondoltam, talán érdemes lenne biológia-raiz tanári szakra jelentkezni, de ez valahogy abbamaradt. Rá­adásul nincs erőm a humán tárgyakhoz. A magyarral még csak elboldogulok, de a törté­nelem nem megy, s a pont- szám miatt ez nem lényegte­len. A programozáshoz lenne igazán kedvem, igen ám, de még ha mostantól fogva kizá­rólag a matematikát és a fizi­kát tanulnám is. ami a fölvé­telihez kell. akkor sem való­színű. hogy be tudnám hozni az eddigi elmaradást. Lehet, hogy mégis megpróbálom. Ha nem sikerül, akkor is számí­tógép mellett szeretnék dol­gozni. Zoli már döntött, s a közép­iskolai finisben ehhez igazo­dik. _ Programozó matemati­kusnak jelentkezem. Á bátyám ugvanezt tanulja Pesten, de én inkább a szegedi tudomány- egyetemen próbálkozom, meri itt alacsonyabb az elérendő pontszám, s talán kisebb a túljelentkezés. Elsőben meg másodikban érdekelt engem a magyar is, sőt el tudtam volna képzelni fakultációs tárgy­ként. De semmiképp sem aka­rok tanár lenni, és igazából mindvégig a matematika kö­tött le. A programozás mint választható pálya merült föl bennem, kiderült, hogy ehhez is nélkülözhetetlen a matek. Most hajtani kell, hogy minél több pontot vihessek. Aztán majd meglátjuk. Ha idén nem vesznek föl, dolgozni fogok va­lahol, s újból jelentkezem. Jancsi pedig: — Humán beállítottságú va­gyok, Pécsre adom be a felvé­teli kérelmet, a jogtudományi­ra. Ha elvégzem, nem ám af­féle Petrocelli akarok lenni, pgy képzelem, hogy elhelyez- kedek egy jó tsz-nél jogtaná­csosként, de ott, ahol az elnök aktív, I kezdeményező, tehát van mit csinálni. Varga Sándor nyörű lett. S miért ne lehet­ne meszelés közben titkos sza­vazást tartani? Ahogy teltek a napok, úgy gyarapodott a klubba be­lépők tábora is. Van közöttük hatodik osztályos, de az öt­éves is jól érzi magát, még csodálja, hogyan asztalifociz­nak a nagyok, s mert hagy­ják, hogy ő válasszon kazet­tát, ő kapcsolja be a. mag­nót ... Szél a magnó Mert a KISZ-bizottság állta a szavát, s a klub határtalan izgalmak közepette — de per­sze KISZ-es segítséggel — be­vásárolhatott. Hajnal Eéla fu­varozta „haza” a magnót, a kis televíziót, a padozatborító pvc-t, a játékokat. A lányok vállalták, hogy ülőpárnákat készítenek — mert a székek csak foglalnák az amúgy is szűk helyet. S bár a dekoráció, a beren­dezés még nincs egészen ké­szen, s nem volt még ünnepé­lyes klubavató sem, délutánon­ként, esténként zajlik ott az élet. Az asztalosnak készülő klubtitkár remek polcot fab­rikált. Kiderült, hogy egy 15 éves gyerek kezében is jól mű­ködik a fúrógép. A ház lakói megérhették, hogy egyikük- másikukhoz bekopognak: tes­sék mondani, nem zavar a zaj, nem túl hangos a magnó... ? Persze, egy ilyen „indulás” is jár nehézségekkel. Előfor­dult, hogy míg a gyerekek a klubban foglalatoskodtak, va­laki úgy rávágott kívülről a vasajtóra, hogy az behorpadt. Hát... a nemtetszés ily módon is kifejezhető. S amikor egy hét végén az ugyancsak alag­sori üzlet öltözőjébe betörtek, felfeszítették az ajtót, letörték a kilincset — a klub vált. az első számú gykhúáítottá, míg' ki nem derült, hogy éppenség­gel hozzájuk szeretett volna bejutni ■'a nemkívánatos ven­dég ... Hét négyzetméteren S nyilván lesz még gond ez­után is. De aki szeretné ta­pasztalni, tudni, hogyan szü­letnek a barátságok, hogyan küszöbölhető ki a „lakótelepi elidegenedés”, s hogyan érez­heti jól magát akár tíz ember is hét négyzetméteren — an­nak látnia kell egy ilyen klu­bot. Mert bajokkal is jár, az igaz, de örömeit felnőtt éle­tünkbe is átmentenénk né- hányan, szívesen. Koblencz Zsuzsa Hatalmas ászokhordókban érlelik és tárolják a bort a Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi (gerjei) pincészetében. Képünkön: szállítás előtt mintát vesznek a dolgozók. Apáti-Xóth Sándor felvétele Könyveli, tervek, ásatások ki eke mindig kiborít valamit Csemegével szolgált a nagy­kőrösi Arany János Múzeum a közelmúltban: megjelentette Simon László: Nagykőrös -és környéke avar kori topográfiá­ja — a nagykőrösi avar feje­delmi kard című taaulmíányát. Az utóbbi esztendőkben ki­adott művekkel együtt ez a nyolcadik nagykőrösi kötet a múzeumból, s a lokálpatrióta polgárok megelégedéssel nyug. tázhatjáik: a múlt századi nagykőrösikélc mellé ma is tu­dunk nyújtani új szemszögű munkákat. A kötet számos szempontbe’ íjszerű és rendkívüli. Oj. mert- szerzője, Simon--László első. kötete.Jrk. enmefe anyasát bölcsészdoktöfi disszertációja részének is tekinti. Üj, mert ilyen szempontok alapján elő­ször rendeztek sorba adatokat. Űj azért is, mert egyedülálló leletről adhat számot, az 1981- es fejedelmi kard bemutatá­sával. Mindezeken kívül, az ezzel kapcsolatban megfogalmazott elmélet is n»w figeimet ér­demel: az előkerült «dato’? alapján a kötet niegerősíti azt a feltételezést, hogy a nagykő­rösi veretek egy gyertnékmé- retű kardot díszítettek, s a kard hatalmi jelvény lehetett. A rendkívüliség a már emlí­tetteken kívül a tárgyalás mélységében, f'ipróléiro-r ágé­ban, gazdag forrásjegyzékében, remek táblázataiban ölt testet. Simon László régésszel ku­tatásairól beszélgettünk. — Nagyrészt a véletlennek is köszönhető egy-egy jelentő­sebb lelet előkerülése, megta­lálása. Ez többek között -azzal Tnöavarózható, hogy ?z ural­kodót, titokzatos külsőségek között, éi szaka temetik el. Vagyis, tudatocan vajmi kevés remény van rá, hogy ta­láljon ilyet ásatáskor az em­ber. —. Így tehát nagy szerepük van a bejelentőknek. — Pontosan. 1981-ben Varró József és Suba Lajos volt se­gítségünkre, ám napjainkban T3‘‘érdekes IelBtrőlixapu'n,k‘T£i­•rk oktatást.1 Például a Száraz dűlőben fLajosmizse felé) Er­dei Károly erdész ágazatveze- tő hívta fel a figyelmünket kü. lönböző, az erdősítésit megelő­ző mélyszántáskor előkerült tárgyakra, maradványokra Ezek rendkívül jelentősek, ugyanis egymás szomszéd-íjá­ban, mindössze száz-egynéhány méterre, szarmata kori, késő avar és honfoglalás kori leletek kerültek elő. Tavasszal itt ása­Az idős, magányos asszony­nak szocialista brigád vágta fel a téli tüzelőjét. Egy má­siknak az otthonában rend­szeresen takarítanak. Van, akinek a szobáját festik ki, mert alacsony a nyugdíja, nem lenne rá pénze, hogy szakem­bereket fizessen meg a mun­káért. Napi információk szo­cialista brigádok úgynevezett akcióiról, amelyek vitaalapul is szolgálnak. Intézményes megoldások kellenek, a biztos megélhetés alapjául szolgáló nyugdíj, vé­lekednek némelyek. Az egye­di jócselekedetekkel nem le­het megváltani a világot, leg­feljebb kevesek gondjain se­gítenek alkalmilag. No meg segíthetne a család, de mint tudjuk, akadnak kirívóan ne­gatív példák, magukra ha­gyott öregek. A vitatkozók gondolataival részben egyetértenek a váci Városgazdálkodási Vállalatnál dolgozó szocialista brigádta­gok is. „Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű” — fogal­mazzák meg a rögtönzött be­szélgetés alkalmával többen is a kollektíva véleményét. Tóth János, a szakszervezeti bizottság titkára, Eckhardt Gyula munkaverseny-felelős, Hegedűs Árpád, az Ady End­re szocialista brigád helyettes vezetője, Ernst Miklós főmér­nök azonos nézetet vall ar­ról, hogy az emberi problé­mák minden kis részletét so­hasem lehet pontosan feltár­Élhetünk magunknak? ni és intézményesen megolda­ni. Ez utóbbinak az ország gazdasági gondjai is sok szempontból korlátot szab­nak. Előfordul, hogy szükség van a társadalmi segítségre. Ez a meggyőződés sarkallja a közösséget, hogy ha tehetik, segítsenek a rászoruló, elemi gondokkal küzdő idős embe­reknek. — Es persze más a szemé­lyes élmény, meg a közvetett információ hatása — szólal meg beszélgetés közben Ernst Miklós. — A vállalat jellege olyan, hogy a tanácsi ingat­lanok kezelése révén kapcso­latban állunk a lakossággal, s munkatársaink közvetlenül ta­lálkozhatnak magukra maradt, olykor cselekvésükben fizikai­lag is korlátozott, beteg, meg­rokkant emberekkel. Az él­mény hatása után sohasem kell agitálni. < — A HVDSZ felhívására évente kommunista műszakot rendezünk az alacsony nyug­díjasok javára. Mindig kará­csony előtt látogatjuk meg ré­gi kollégáinkat, s családi lá­togatás keretében adjuk át a pénzt, ami ezer és háromezer- ötszáz forint körüli összeg. Rendszeresen felmérjük, ki­nek javasolhatunk nyugdíj- emelést. Az SZB javaslatára brigádjaink egyedül élő, nem vállalati nyugdíjasokat, rok­kantakat is patronálnak — sorolja Tóth János. Hegedűs Árpád is ilyen em­berek támogatásáról számol be. Ha betegek, élelmezik, ki­takarítanak náluk. — Miből fedezik a kiadá­sokat? — A brigádpénzből, mert a jutalmakat a brigádok csak részben osztják el, egy része a közös alapba megy, és ilyen célra használják fel. Ezt már Eckhardt Gyula mondja, más tényeket is felsorolva: feljá­rót építenek az ácsok, mert a szabvány lépcsőn a rokkant nem tud közlekedni, összedől a néni fáskamrája, építenek újat. A házfelügyelők Hámán Kató szocialista brigádja, szí­vességből takarít valakinek, aki a telefonközpontban meg­állja a helyét, de járóképte­len, a másik vállalat kocsit küld érte reggel, hét közben bent étkezik, de a hét végén jól jön a segítség. Igaz, jólesik az emberek­nek a köszönet is, de nem ez az indíték. Szívesen segítenek a bajba jutottakon, ha látják, hogyan élnek. Mivel , szükség van ezekre az aprónak tűnő cselekede­tekre, a városgazdálkodásiak megteszik. Cselekvés közben finomul, nemesedik az embe­ri lélek. Kovács T. István tást tervezünk; ugyanis á fel­tárás szinte perdöntő lehet a szakemberek körében régóta vitatott, úgynevezett kettes honfoglalás elmélete megerő­sítésében vágy - elvetésében. — Érdekes a leletanyag? — Na-vcn! Már eddig is csontmerevítős íjakat, nyíl- csúcsokat, hajfonatdíszeket, ezüst szíjvégéket találtunk. Temetkezési módszerükről is tehettünk megállapításokat; érdekesség hogy koporsóba, & ez alá halotti ágyra temette: A terepbejárás is eredménnyel kecsegtet. Szerencsénkre az Arany János Termelőszövetke. zet jó partnernek bizonyult, eddigi segítségüket ezúton" is köszönjük, s az ásatásokig is megőrzi a terület jellegét. — Az ott élők hogyan fogad­ták a hírt: közvetlen közelük­ben jelentős történelmi kin­cset rejt a föld? — A legnagyobb természe­tességgel. Tudtak róla, hiszen egy-egy szántás alkalmával mindig kiborított valamit az eke... Ballal Ottó Visszhangvallatás, műltkutatás Csak azt mondja: a centra Télen-nyáron, ősszel-tavasz- szal felüdülést kínál számomra falum, Bag határa. Hogyan és miért pattantam először ke­rékpárom nyergébe, hogy a Nagyvölgybe kiránduljak, már nem tudom. Ez az egyszerű nevű, de annál hosszabb, vál­tozatosabb völgy mindenki számára mást és mást, sokat jelent. Vannak, akik az erdő­ből élnek, másoknak földjük volt, van a dűlőkben, s itt gaz­dálkodik a szövetkezet is. Én csak szórakozni járok ki. Augusztus végén a szárazság­tól repedezett föld mégis élő virágait csodálom és a maga­san fenn búcsúzó gólyamada­rakat. Most. hogy lehullt a hó, az ezüsterdő Visszhangját fo­góm vallatóra az egyik magas­lesből, és sílécet kötök a lá­bamra a Csigahegy oldalában. Apropó, Csigahégy! Lehet, hogy nem is használom jól ezt a földrajzi nevet. A legtöbb fiatal már csak azt mondja er­ről a pompás lesiklóhelyről, hogy a centra. A dombtetőn áll ugyanis egy oszlopa a völ­gyön áthaladó magasfeszültsé­gű hálózatnak. Gyakran érdek­lődtem már e hegy nevéről, de. a helyszínen még sosem tud­tak válaszolni, csak a faluban. összekevertem én már a Hat­hegyet is a Tatárüléssel. Per­sze, ma legalább már ezt tu­dom. Hamarosan még több is­meretünk lesz lakóhelyünk határáról és az egész körze­tünkről. Pest megyében ■ Gö­döllő térségében kezdődött meg a földrajzi nevek ayűjte- ! sének munkája. Dr. Balázs Jó- i zsef, a bagi nevek szenvedé­lyes gyűjtője jóval többet lát ebben a feladatban, mint egy­szerűen a népi elnevezések megőrzését. Térképet terít elém, fiz aszódi Petőfi Múzeum kiadvá­nyaiból olvas fel részleteket. Horváth Lajos levéltárosnak a Bag történetéről írt könyvét sem végállomásnak tartja, ha­nem az első eredménynek. Iz­galmasan beszél arról, hogy az írott források nem csupán arra valók, hogy belekóstol­junk régmúlt évszázadok tör­ténéseibe. A források igazi ér­telmüket akkor nyerik el, ha folyásuk irányába indulunk, s a torkolatig kísérjük vizét. A régi adatok a helytörténet ku­tatását úgy is szolgálják, hogy támpontokat adnak az egész megértéséhez. Az írott források Bagról jó részükben, határviták fejlemé­nyeit őrzik. Előfordul a Forró kút, a Hideg kút és a Kőkút elnevezés is, s dr. Balázs Jó­zsef reméli, hogy sikerül meg­találni, azonosítani ezeket a helyeket. A faluban már csu­pán egy ember vallja, hogy ismeri a Kőkutat és meg is mutatja, ha kell. Így most. 1984-ben. mint a régiek például 1698 februárjá­ban, ők Is határjárásra ké­szülnek. A távolabbi jövő na­gyon szép terve pedig az, hogy amikor már ismertek lesznek a régi néni földrajzi revek, az érdeklődők számára is tarta­nak majd kirándulásokat, ha­tárjárásokat-. Ne maradjon né­ma a száj, ha egy idegen vagv egv. új bagi ifiú kérdezi a völgyek, te4ők. dűlök neveit! Balázs Gusztáv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom