Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

M_Sz0MBATI JEGYZET■ Besegítés Kimondva, kimondatla­nul, már az a bizonyos be- szócska is jelzi: valami baj van ezzel az egésszel. Már­mint a háztartási munka-, megosztással. A be ugyanis rengeteg mindent jelent. Azt, hogy „én ugyan segi- tek, de (!) ez tulajdonkép­pen mégiscsak a te dolgod” vagy: „kötelességed ugyan, ám én, mint ab­szolút felvilágosult (ural­kodó) férj, mégis feláldo­zom magam". Ezzel csak a leggyakoribb véleményeket próbáltuk felvillantani... mint ahogy az is azok kö­A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1981. DECEMBER 22., SZOMBAT Vágóhidak közelében zé tartozik, miszerint az a férfi, aki segít otthon, az már igényt is tarthat a nem túl hízelgő papucs elne­vezésre is. Érdekes a szó azért, mert, mint előző pél­dánk is mutatja, nem egyenjogú, ugyanis arról sose hallunk, hogy a. férj­nek lenne szüksége segít­ségre, s azt hosszas kö­nyörgés árán-után kapja meg hitvesétől. Nem, ilyen­ről szó sincs, ami a szóma­gyarázat után oda vezet: baj van az egyenjogúság­gal. Alapvető ez a baj? Erre nagyon nehéz válaszolni, többszáz oldalas tanulmány szerzője óvakodik a nyílt állásfoglalástól, körülírás­sal valószínűsítve elfolyó véleménycsokrot. Jelzi ezt olykor egy-egy mással nehezen magyaráz­ható gesztus is. Példátok okáért, lakótelepeinken ész­revehető, esténként füg­gönyt húznak a konyhaab­lak elé. A megfejtés egy­szerű: ilyenkor mosogat a férfiember. Befelé vállalja n rendteremtés gondját, ki­felé, a környezetének, nem. Persze, tulajdonképpen iga­za is lehet, végtére, ez ma­gánügy. A gond másutt je­lentkezik. Ott, hogy előfor­dul ám az is, a nőket kell megvédeni saját maguk el­len! Nem is egy — amúgy jószándékú — hölgyet is­merünk, aki még cukkol­ja is az otthon segítő férjei (persze másét!) — mifé­le ember vagy te, olyan lusta a nejed, hogy neked kelt mosogatni? Pedig ez­zel semmi mást nem mond, mint azt, náluk a feleség egyben cselédszerep is, tá- gabb értelemben véve. Mert a mosogatás, ez a nem va­lami közkedvelt munkafá­zis. mégiscsak egy folyamat lezárása, mert azt meg­előzte a krumplipucolás, a felkészítés, az ízesítés, a főzés, tálalás, hogy csak a jelentősebbeket említsük. Nem annyira ismert, bár tériy viszont az is, férfiak egymás között, jónéhány- szór tapasztalatot cserélnek a mosószerek alkalmazási lehetőségeiről, mondván, te mivel mosol, öregem? S hol vagyunk még az apa­szerepet mind következete­sebben vállalóktól, , akik nem valamiféle mártírom, súgnak tekintik, hogy cse­metéikkel időnként — ha már vannak — foglalkozni is kell, hanem, uram bocsá’ — még egy-egy óvodai, bölcsődei, iskolai szülői ér­tekezletre is elmerészked­nek. Sajnos, itt lohasztják le lelkesedésüket sokszor egyetlen mondattal: hát az anyuka? Kész, adtunk egy újabb öngólt. Mások hallani sem akar­nak az egészről. Magánügy — vágják el a vita fo­nalát ellentmondást nem tűrő hangon, jelezve, véle­ményük több, mint meg­fellebbezhetetlen. Többé-kevésbé azzal is tisztában vagyunk, férfiak olvasnak először újságot. Nehogy félreértsék: pusz­tán az értelmes családi munkamegosztás, a csalá­don belül megvalósuló de­mokrácia mellett kardos­kodnánk, így ne dugják el az újságot nejük elől, már megint lovat adnak alájuk felkiáltással. Értelmes te­hermegosztással — amit egyúttal a besegítés he­lyett ajánlanánk — ugyanis mindenkinek könnyebb. Kevesebb a lelkifurdalás, fittebb marad az asszony, meg amúgy is nyakunkon a karácsony meg az új esz­tendő is. Ez is ajándék, ha nem is becsomagolható. Ballai Ottó Rakatokban érlelődnek a bőrök Vajón mit jelent ez: BIViMPEX? Erről, no meg arról, hogy miként dolgozik a Bőripari Vállalatok Import- Export Közös Vállalatának ceglédi . telepe, kértünk tájé­koztatást. Gyűjtik, konzerválják — A BIVIMPEX a buda­pesti, a pécsi és a simontor- nyai bőrgyárak együttes vál­lalkozásaként jött létre, és 1974 óta folytat önálló im­port-export tevékenységet — mondja Csórik András, a bel­földi nyersbőrfőosztály he­lyettes vezetője. — Az egész ország területéről begyűjtjük és konzerváljuk a nyersbőrt, a bőripari termékek alapanya­gát. , Foglalkozunk marha- és sertésbőrrel, tímáripari juh- bőrrel és szőrmés ipari juh- bőrrel. A begyűjtött nyers­anyag egyharmad részét honi gyáraink feldolgozzák, a fenn­maradót pedig külföldön érté­kesítjük. Az országhatáron túl­ról is vásárolunk nyersbőrt, Ausztráliából például kedvező áron, de kisebb tételben ho­zunk Hollandiából, az Egyesült Államokból és Argentínából is. mégpedig kitűnő minősé­gűt. — Hol helyezkednek el a gyűjtőtelepek? — Többnyire a vágóhidak közelében, akárcsak Cegléden. — Mennyit fizetnek a nyers­bőrért? Zöiden viszik — Követjük a világpiaci árakat. A bőröket súly szerint, osztályba sorolva vesszük át. A minőségileg nem megfelelő, túlforrázott, égetett vagy lyu­kas portéka értéke kisebb. A ceglédi telep munkaterü­lete a bőrraktár. Kétoldalt ra­katokban sorakoznak a sózott, érlelődő nyersbőrük. Hat ra­kat jobbra, hat balra. Egy-egy halom 100 marha vagy 1300 ser­tés; hőrét érleli. A raktár végében vagonnyi só, ebből havonta 67 mázsa fogy el. A 10—40 kilogrammos nyersbő­röket egymásra terítik és vas­tagon megszórják ipari sóval, így érlelődik az áru egy hó­napon keresztül, szállításig. Itt hideg van, de a jól szigetelt épületben nem is hiányzik a meleg. Helyben csak a' borkészlet 30 százalékát tudják konzer­válni, a többit zölden (nyer­sen) szállítják el. A rengeteg só használata környezetszeny- nyezödést okozhat. Ügy véde­keznek ellene, hogy a megszi­lárdult sót visszakeverik és új­ból felhasználják. Kísérletek folynak a só helyettesítésére, jó eredménnyel. A ceglédi te­lep működését az OKI rend­ben találta. Nyáron időnként elő kell venni a klórmespet, a legyeket pedig permetezéssel irtják. Új fürdő A telep éves bevételi terve marhabőrből 40 millió forint, sertésbőrből 16 millió forint. Ügy néz ki, ezt teljesíteni fog­ják. A nehéz, nem gépesített fi­zikai munkát alapul véve, kö­zepesnek mondhatók a kere­seti lehetőségek. Az itt dolgo­zók alighanem többet is érde­melnének. — Dolgozóinkat új fürdő, étkező és öltöző várja. Ne- gyendévenként kötelező az or­vosi vizsgálat. Mindent megte­szünk azért, hogy a ceglédi kollektíva továbbra is gördü­lékenyen végezhesse munká­ját — mondotta befejezésül Csórik András. Kiss Sándor Szünidei műsornaptár December 23-án 10 órakor a Petőfi Sándor Általános Isko­lában, a városi úttörőelnökség fenyőünnepet rendez. A gye­rekek nagy örömére a nem­zetközi hírű Szergej látogat el városunkba. December 24-én, hétfőn 10 órakor a gyermekkönyvtárban beszélgetés karácsonyi népszo­kásokról. A résztvevők kará­csonyfadíszeket is készítenek. December 28-án, pénteken szintén a gyermekkönyvtárban 10 órától játszani lehet, ennek címe „Keresd a könyvtárban”. December 29-én, szombaton az ifjúsági klubházban 9 órá­tól bábkészítés, papírhajtoga­tás, mesefilmvetítés, 10 órakor a gyermekkönyvtárban, készü­lődés a szilveszterre. December 30-án, vasárnap az ifjúsági klubházban vidám, zenés, táncos délután. Ez a rendezvény 4 órakor kezdődik. Szilveszter napján, 10 óra­kor a gyermekkönyvtárban felidézhetik a résztvevők az évkezdő babonás szokásokat. Január 2-án‘, szerdán „Ki, mit tud Petőfiről ?” címmel az érdeklődők vetélkedhetnek a gyermekkönyvtárban, délelőtt 10 órától. iirSziNHÄflä A kecskeméti Katona József Színházban, szombaton este 7 órakor, Nyitott ablak. A szolnoki Szigligeti Színház­ban este 7 órakor: A kaktusz virága. A második találkozás M okány Pál vígan fütyörész- "■* ve lépett ki a törvény­szék épületéből, mely most jogerősen elválasztotta a fele­ségétől. A világért hátra nem nézett volna, nehogy még azt higgye az a gőgös famíliából való asszony, hogy egy kicsi­két is sajnálja. De az asszonyt se bántotta valami nagyon a dolog. A jó­kedvű fiatalasszonyok örökös, mosolygása huncutkodott az arcán, amint húgával lefelé haladt a márványlépcsőkön. Mokány Pál megállt, akku­rátusán rágyújtott szépen ki­égett tajtékpipájára, majd bo­dor füstfelhőket eregetve, el­indult a vasútállomás felé. — Hót, másképp nem lehe­tett jóvá tenni a dolgot — fűzte gondolatait. Szép asszony volt, de csúffá tette a falu előtt. Mintha tegnap lett vol­na ... Egy vasárnap délután a kocsmában iszogattak a cim­borákkal, amikor jött az asz- szony, és invitált hazafelé. Er­re én, mint a többiek szokták, egy kicsit ráripakodtam, mire ős se szó, se beszéd, képen vá­gott ... Közben Pál gazda kiért az állomásra, s látva, hogy még egy órát kell várnia a vonat­ra, bement a restibe, bort kért és az ablakon keresztül must- rálgatni kezdte az asszonyné­pet. — Hát ami igaz, az igaz — mondta csendesen a bajusza alatt —, nemigen \jan ezek közt olyan mozgású, mint az én Mariskám. Csak ne lett volna olyan gyors a keze já­rása. Jött a vonat. Pál az utolsó kocsiba húzódott. Ott is utol­érte egy falujabeli öregasszony megjegyzése: — Hát bizony bolondok a fiatalok ... Otthon, midőn leszálltak a vonatról, valahogy rosszul esett Pálnak, hogy az asszony, a volt felesége az alvég felé indul, s neki egyedül kell ha­zaballagni a felvégre. Eddig nemigen jutott ilyesmi az eszébe, pedig már 8 hónapja külön voltak. Hazaérve először megszidta a rokon gyereket, aki egész nap nem fejte meg a tehenet, majd belépett a házba, mely bizony, mióta az asszony el­vitte a berendezést, félig-med- dig üresen állt. Csak itt-ott volt egy pár ócska bútordarab. Azután Pál gazda felhajtott egy pár pohár bort, és ledőlt az ágyra, ahonnan ijedten ug­rott fel egy fekete macska. Egy darabig hánykolódott, s lassan elaludt, és visszaálmod­ta a múltat, amikor még le­gény volt. A Nagyerdőben ker- getőcskét játszott a volt fele­ségével, de amikor utána ka­pott — kij híja, hogy le nem zuhant a keskeny ágyról... A következő napokbnn-he- tekben lassan beletörődött a helyzetbe, de sokszor rajta kapta miagát, hogy az arfyósa háza körül ólálkodik. De azért a fél világért nem nyitott vol­na be az ajtón. Egyik este, amidőn az újsá­got olvasta, véletlenül szemé­be ötlött az apróhirdetések közt egy házassági hirdetés, amely így hangzott: „Férj hibája miatt elvált vagyonos fiatalasszony férj­hez menne. Megbízottja: Ci­nege Aladár. Budapest, Szív utca 1. — A napokban úgyis me­gyek Pestre a dohányszerző­dés ügyében — mondotta ma­gában, és elmosolyodott. — Elmegyek ehhez a Cine­géhez is, úgyis szőrével szok­ták gyógyítani a kutyahara­pást ... És egy ceruzával be­karikázta az apróhirdetést. Egész jókedve lett erre a gon­dolatra, borral kínálta meg a sarokbaij vacsorázó rokon gyé­reket is. — Igyál, Pista — mondott® —, újra nősül a nagybátyád ... Ezután Mokány Pál pár nap múlva csakugyan be is állított Cinege Aladár irodájába, és elmondotta mondókáját. A kis kopasz emberke ra­vasz mosolygással fogadta. — Nagy szerencséje van uraságodnak, hogy éppen Pes­ten tartózkodik. Holnap dél­után személyesen találkozha- tik vele. Mokány Pál jókedvűen csa­pott Cinege Aladár tenyerébe, majd egy pár kérdést intézett hozzá. Tűzoltók évzáró közgyűlése Ügyelet, ellenőrzés A napokban tartotta az ön­kéntes tűzoltó egyesület évzá­ró és vezetőségválasztó köz­gyűlését. Nóniusz Sándor, az egyesület elnöke ismertette az elmúlt 4 évben végzett munka eredmé­nyét. Egyperces néma felállás­sal emlékeztek meg az idén el­hunyt három tűzoltótársukról. Taglétszámuk 69. a kötelező 34-gyel- szemben. CB-rádió be­szerelésével korszerűsítették a tűzoltóautót. Évente átlagosan 45 alkalommal riasztják az egységet. A kár évente mintegy 200 ezer forint. A mentések so­rán több sérülés is előfordult. A ceglédi és a kecskeméti tűz­oltókkal együtt több gyakorla­ton vettek részt. A négy év alatt igen sokan kaptak jutal­mat. A vállalatok és a városi tanács fenntartási összegeiből fedezik költségeiket. Folyama­tosan ellenőrzik a lakóházakat tűzrendészet,! szempontból. Aratáskor, hétvégeken és ün­nepnapokon ügyeletet tarta­nak. A sok munka mellett kö­zös kirándulásokat is szervez­nek. Rédai Lóránt a gépjármű állapotáról panaszkodott, és az ügyeleti díjak felemelését kér­te. Horkai Ferenc a fecskendő cseréjéhez szükséges anyagiak előteremtéséhez a tagok társa­dalmi munkáját kérte. Pintérné dr. Torma Mária a kérésekhez hozzáfűzte: egy vízszállító kocsit tűzoltóautó­nak fognak átalakítani 1985- ben. Törőcsik Pál a lakóház-el­lenőrzésekkel kapcsolatban megemlítette, hogy a lakosság nagyon sok helyen nem tartja be a legelemibb tűzvédelmi előírásokat. ötven embert pénzbírságra büntettek, 10 lakó elten pedig eljárást indítottak. Farkas József, az önkéntes testület parancsnoka belügy­miniszteri dicséretben része­sült. Öten szolgálati érmet ve­hettek át, heten megyei pa­rancsnoki, hatan pedig városi tűzoltó-parancsnoki jutalmat kaptak. Ezt vezetőségválasztás követte. Az egyesület Káló Jó­zsefet elnökké. Farkas Józsefet parancsnokká választotta. Végezetül közös vacsora és vidám mulatság következett. Magyar Andrea ■mi Sporthírek«« Nem mindannapi győzelem Labdarúgó diákok Űjabb mérkőzéseket játszot­tak az 1984/85-ös tanévi me­gyei diák labdarúgó-bajnokság déli csoportjában. Sorrendben a következő módon. Az Ifjúsági-sporttelepen: Nk. Szakmunkásképző—Mono- ri Szakmunkásképző 4-0 (1-0). A helyiek jobbak voltak. Gól­lövők: Pásztor (2), Ádám és Mocsai. Idegenben: Nk. Gimnázium —Monori Szakmunkásképző 14-0 (6-0). A magasan jobb körösiek idegenben nem min­dennapi különbségű győzelmet arattak. Gólszerzők: Sípos (4), Kiszel (4), Kakukk (2), Hor­váth (2), Bállá és Bíró. Az Ifjúsági-sporttelepen: Ceglédi Mezőgazdasági DSK— Nk. Toldi DSK 5-2 (1-2). A jó képességű vendégek ellen döntő volt, hogy az élelmiszer­ipariak kapuját mezőnyjáté­kos védte. Gólotk: Varga és Balogh L. A toldisok ősszel 9 mérkőzésből 4 győzelemmel 8 pontot gyűjtöttek. A Nk, Szak­munkásképző—Monori Szak­munkásképző mérkőzést a hi­deg időre való tekintettel ta­vaszra halasztották. — Púpos? — Egyenes, mint a nádszál. — Ragyás? — Szép, mint egy madonna­kép. — Heptikás? — Egészséges, mint a nyíló rózsa... Másnap délután Pál gazda boldog Izgalommal ment el a találkozásra, de majdnem kő­vé vált, midőn Cinege Aladár kinyitotta a másik szoba ajta­ját, és előtte állott Mariska, a volt felesége. — Te — hebegte Pál. — Én — szólt mosolyogva az asszony. Itt szünet következett, mi­közben Cinege Aladár a mar­kát dörzsölte, s a két kliens közelebb lépett egymáshoz. — Én nem.;. ■— mondta Pál bocsánatkérőleg. — Én sem ... — válaszolt az asszony, és megcsókolta Pál gazdát ott, ahol 8 hónappal azelőtt kis kacsójávíil képen ütötte. Azután megbeszélték Cine­ge úrral, hogy befejezett té­nyek elé állítják a falut. Pes­ten fognak újra megesküdni, majd boldogan, karonfogva felejtkeztek bele a pesti utca forgatagába. Dál gazda és Mariska asz- szony azóta újra férj és feleség, és Mokány Pál máig sem tudja, hogy a csodálatos véletlent a kis Pista gyerek kormányozta, aki titkon elvit­te volt asszonyához a bekari­kázott apróhirdetést, aki az­után érintkezésbe lépett Cine­ge Aladárral, és már Pesten várta Pál gazda érkezését. Kopa László Asztaliteniszczők: NB Ill-as asztali teniszezőink a Sportotthonban küzdöttek a csapatbajnoki pontokért, e sportág többi körösi vonatko­zású eseményeire pedig ide­genben került sor. Az NB Ill-ban: Nk. Kinizsi —Makói Spartacus Vasas 9-7. Nagykőrösiek: Varga (4), Er- dey (3), Szily1, Szakács (2). A fiatal, fejlődőképes ellenféllel küzdelmes mérkőzést vívtak a helyiek és jó játékkal' a szám­szerűnél bizitosabb győzelem­mé! zárták az őszi idényt: mgr 9-5 is volt az állás. ★ Nagyon sok indulóval Ve- csésen rendezték a Steinmetz Kupa asztalitenisz-viadalt, amit külföldiek szereplése nemzetközivé tett. A Kinizsi- sek -több számban értek el he­lyezést,-® a következő módon szerepeltek. Felnőtt férfi egyéniben (57 induló volt): Gebei és Szakács a legjobb 16, dr> Domokos 8 közé jutott. Férfi párosban (37): 2. dr. Domokos Győző a ceglédi Gyurával, 3. Szakács István a ceglédi Szily György- SyeL Felnőtt női egyéniben (36): Holló 16-ig, Szabó 8-ig jutott. Női párosban (17): 3. Holló Julianna—Pomázi Zsuzsa. Felnőtt vegyes párosban (37): 2. Pomázi a ceglédi Gyurával, Holló a ceglédi Szily György- gyel 8 közé jutott. Ifjúsági fiú egyéniben (53): 2. Szily Zoltán. Ifjúsági leány egyéniben (32): 3. Szabó Adrienne. ★ Az idegenbeli kettős megyei férfi csapatbajnoki összecsa­páson az örök rivális vendég­látók jobbak voltak. Veresegy­házi KSK—Nk. Kinizsi II. 10-6 és Veresegyházi KSK ifi—Nk. Kinizsi ifi 7-2 volt. Szombati sportműsor Labdarúgás / Petőfi iskolai tornacsarnok, 14 óra: 21-es Volán—Kossuth laikótelep, 15 óra: Konzervgyár —Mészáros Tsz, 16 óra: Nyárs­apát—Kinizsi, 17 óra: PVCSV —Toldi, 13 óra: Városgazdál­kodás—CÁT, 19 óra: Arany János Tsz—Kőcser, városkör­zeti kispályás öregfiúk terem- kupa-mérkőzés. S. Z. Mozimé Hat gézengúz. Színes, szink­ronizált amerikai kalandfilm. Előadás szombaton 5 és 7 óra­kor. A stúdiómoziban Az eltévedt nyuszi. Színes mesesorozat, fél 4-kor. Keresztapa I—II. Színes, szinkronizált amerikai társa­dalmi filmdráma. (16 éven fe­lülieknek!) Fél 6-kor, ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom