Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. EVFOLIaM, 300. SZÁM 1934. DECEMBER 22., SZOMBAT Rákosvcfgye Termelőszövetkezet Az idén is milliárdos lesz A gyengén dolgozóktól megváltak lakásban, munkahelyen Hőmérséklet, közérzet Egyszer mindent el keli kezdeni! Az életet,, a tanulást, a munkát, az önértékelést ugyanúgy, mint ezt a riportot is. Ám nem mindegy, hogy hol kezdjük? Talán ott, ahol a pé- celi Rákosvölgye Termelőszövetkezet is kezdte 4 esztendeje azt az utat, amely a milliár- don felüli közös gazdaságok sorában az első helyre emelte. Színvonal, tömeg Ugyanis az elmúlt évben 1 milliárd 40 millió forint árbevételből 173 milliós nyereséget értek el, s ^1984-et is hasonló eredménnyel zárják. A hatékonyság sorrendjében voltak már 77-ek, 70-ek, 47-ek az elmúlt 4 évben, s idén a 19. helyre jutottak föl hazánk 1 ezer 300 termelőszövetkezete között. Akik megelőzik a 2 ezer embert foglalkoztató Rákosvölgyét, 200—300 fős, . és természetesen jóval hatékonyabban dolgozó tsz-ek. Elkezdték a Rákosvölgye Tsz-ben a hatékonyság, a munkafegyelem növelését hozzáértő kemény kézzel 4 éve, idén folytatták azzal, hogy az eredeti 2 ezer 700 fős létszámból elengedtek 700 téesz-tagot, s a - bérszínvonal-gazdálkodást felváltotta a sokkal rugalmasabb, bértömeg-gazdálkodás. Hogy ezen intézkedéseknek mi lett a következménye, ártól már szóltunk bevezetőnkben nagy vonalakban. A nagy számok mögött levő emberekről, technikáról és technológiáról, a hétköznapi munka részleteiről dr. Czerván Mártont, a Rákosvölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökét faggattuk. Először is arra kértük, mutassa be munkahelyét. — A termelőszövetkezetnek 33 önálló egysége van, amelyek egyenként 10-től 200 főig adnak munkát a tagoknak, Sokszor olvashatjuk a gazdasági szaklapok hasábjain, hogy baj van a vállalatok költségérzékenységével. Az egyre nehezebb körülmények, a mind szigorúbb szabályozók ellenére a gazdálkodók még mindig nem bánnak elég takarékosan kiadásaikkal. Hivatalos mutatószámok, netán százalékos arányszámok nem készültek e jelenségről, pedig igazságunkhoz nem fér kétség. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy mind több cég kerül az alacsony hatékonyságnak nem éppen előkelő táborába. Ahol diktál A költségekkel való ésszerű gazdálkodás egyik alapfeltétele, hogy a vállalatok kemény korlátba ütközzenek termékeik értékesítése során: túlságosan drága cikkek ne találjanak vevőre a piacon. Ezt a célt szolgálta a kompetitiv árképzés bevezetése, amelyben a gazdálkodók csak a külpiaci árak szerint kalkulálhatják a belföldi nyereséget is, vagy a honi áremelésnek gátat szab a hasonló termékek Importára. Az e szférába tartozó cégek tehát rákényszerülnek arra, hogy a 1 eg s zii gorú bban m egvi zs g á 1 j á k kiadásaikat, nem túlzott-e energia- és anyagfelhasználásuk, Vajon kihasználták-e a összesen 2 ezer embernek. Alaptevékenységünk valamivel kevesebb árbevételt hoz mint a segédüzemek, amelyek közül az építőké nőm teljesíti a tervet, mert egész évben munkahiánnyal küszködtek, a gmk-k és a kialakult szabadverseny miatt, de nem lesz veszteséges. — Alaptevékenységünkbe tartozik a sertéshizlalás, tojástermelés, jércenevelés. Évente a háztájival együtt 30 ezer sertést adunk át az államnak, naponta 100 ezer tojással számolhatunk. Magunk neveljük ki tojóáillományunkat naposcsibe kortól. S van nem túl jelentős juhászatunk is. Szántóföldi növénytermesztésünk 3 ezer hektáron folyik 270 hektár szőlővel, összes területünk erdővel együtt 6 ezer 400 hektár. — Részleteiben, vagyis személyekre lebontva mit hozott a szövetkezetnek a bértömeggazdálkodás? Kényes kérdés — Az elmúlt 3 évben megduplázódott az egy főre jutó nyereség, míg két évvel korábban 42 ezer forint volt, tavaly 82 ezer forintot értünk el. Idei hasonlóan jó eredményeinkhez pedig gz is hozzájárul, hogy megmaradt a tőlünk eltávozott 700 ember bére, az előző 3 esztendőben kétszeresére nőtt dolgozóink teljesítése, bérük pedig csak 30 százalékkal emelkedett. Mégis maradt a jó munkát végzők zöme — folytatta tárgyilagosan a tájékoztatást dr. Czer- várr Márton, s tényeket sorolt, amikor kényes kérdést tettünk föl neki. — Hogyan reagáltak a téesz- tagok a bértömeg-gazdálkodás következményeire, s hogyan alakult jövedelmük? munkaszervezésben rejlő előnyöket, s nincs-e a kapun belül túl sok dolgozó? Monopolhelyzet Az elmúlt évben folytatott érvizsgálatok összegezéséből kiderült, hogy ezek a cégek az átlagosnál kevésbé emelték áraikat, s nem is mindig éltek a jogszabályok adta lehetőségekkel. Pedig az energia, a beruházás, a munkaerő náluk sem olcsóbb, csak éppen saját bőrükön érzik: a versenyben maradás feltétele, hogy mindig faragjanak valamennyit költségeikből. Nem ilyen rózsás a helyzet a csak a hazai piacra termelő vállalatok körében. Ezek a cégek az önköltség típusú árképzéshez tartoznak. Ez az árforma szinte automatikusan elismeri a költségeket, hiszen erre tehetik rá a nyereség meghatározott százalékát, s elvben miinél magasabb a költség, annál magasabb a nyereség is. Ráadásul a belső piac védi e cégeket, jó néhány közülük monopolhelyzetben van, s importverseny híján egyedüli ellátója a fogyasztóknak. A jogszabály az áremelés előtt bejelentési kötelezettséget ró a vállalatokra, de még ez sem akadályozza meg sokszor a drágulást. A piac hiánya csak egyike a költséggazdálkodás kibon— Voltak olyan dolgozóink, akik megkeresték a 10—15 ezer forintot egy hónapban, mások csak a háromezret. Akik csak 3 ezret kerestek elmentek, nagy részüket nem sajnáljuk, maguk a brigádok küldték el őket, vagy alacsony pénzük miatt önként méntek oda, ahol bérszínvonal-gazdálkodás van, és többet kereshetnek azért a kevés munkáért, amit nálunk produkáltak. Bér, nyereség — így végül is elértük, hogy a szövetkezet 1 forint munkabérrel 1 forint nyereséget tud előállítani. Így van ez a sertéstenyésztő ágazatban, de a tojóház idén 1 forint munkabérre 3 forint nyereséget hozott! — sorolta az elnök, majd a szántóföldi eredményeikről és gondjaikról beszélt. Elmondta, hogy az idei aszály elsősorban a kukorica terméseredményében mutatkozott meg, mert csak 38 mázsás volt az átlag, de szerencsére csak 500 hektáron ültettek, így kevesebb a veszteség. Egyébként búzát, árpát és más gabonafélét takarmányozási céllal termesztenek, de sajnos nem eleget, 200 vagonnal kell -még vásárolni ezekből, mert földjeik nagyon gyengék,1 alig 11 aranykorona értékűek. Kertészetük nagyon modem, és szinte kirakatjellegű eredményeket mutat, de éppen ezért veszteséges is. Az őszi betakarítás jól sikerült.*'A szőlőt kiadta a tsz egyéni gazdáknak megművelni. A sorközök megművelését és a permetezést a gazdaság végezte el, a szüretet az egyéni gazdák bonyolították le zavartalanul 2 nap alatt. Aszódi László Antal takozását gátló tényezőknek. Legalább ilyen fontos szerepet játszik az állami támogatások rendszere. A hasonló fejlettségű országokhoz képesít a költségvetés túlzott mértékben támogatja a vállalatokat, és jelentős mértékben hozzájárul a szociálpolitikai szempontból fontos cikkek vásárlásához. így nem egyszer rossz gazdálkodás nyomait tünteti el a közös kasszából ‘ kapott pénz. És végső soron a vállalatoknak nem kell szembenézniük a csőd rémével, csak elvétve került sor egyedi elbírálás után egy-egy üzem eladására. Sok tartalék Pedig a vállalati gazdálkodás csak akikor javul meg, ha e veszély mindenkit fenyeget. Ezt segítheti a tudatos piacépítő munka: ahol lehet, több kisebb vállalat létrehozásával meg kell teremteni az itthoni versenyt. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése remélhetőleg rákényszeríti — az eddiginél nagyobb mértékben — a vállalatokat arra, hogy komoly revízió alá vegyék saját kiadásaikat, és hosszú távra tervezzenek, mert csak így maradhatnak meg a piacon. Lehet, hogy például egy energiatakarékos technológia A lakások és a munkahelyek fűtésekor mindig olyan mikroklíma megteremtésére törekszünk, amely az embernek jó közérzetet, komfortérzetet ad. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, többé- kevésbé egyenletes hőelosztásra, kellő nedvességtartalomra, az égéstermékek maradéktalan elvezetésére és a levegő rendszeres cserélésére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű felfű- teni, az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például 20-22 Celsius-fok között érzi jól magát, ez jelenti számára a komfortzónát. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően keli beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékleten már erősen kimelegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — intenzitástól függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőmérsékletét. Műhelyekben, szerelőcsarnokokban és hasonló munkahelyeken ezért 12-18 Celsius-fok közötti hőmérséklet látszik célszerűnek. A fürdőszobákban és a zuhanyozókban körülbelül 25 foknak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe különböző hűléses betegségek kialakulásában általánosan isA közeledő ünnepek alkalmából kíváncsian léptünk be néhány élelmiszer- és hentes- áruboltba, hogy megtudjuk, milyen a felkészülés, lesz-e elegendő hús és más kelendő cikk a karácsonyi ünnepekre? A Dregonya utcai egyszemélyes üzletben kezdődött az őrjárat. Mészáros Istvánná fogadott, aki 20 éve dolgozik kereskedőként. Nyugdíjasok boltja az enyém, m-ondta, s már számolta is, hogy például a- Báthori utcában harminc a nyugdíjas, a Zrínyiben hasonlóan sokam vannak ebben a korban. A kétszeres kiváló boltban most is jó az áruválaszték. Nagy volt a sürgés-forgás, egymást követték az áruszállító gépkocsik a János utcai Tham László vezette ABC- ben. A 14 dolgozós üzlet főnöke azzial biztatott, hogy a szállítók ígérete szerint zavartalan lesz az ellátás. Nem lesz hiány tőkehúsból, pulykából, baromfiból. Ital is lesz bőségesein. Kovács József bevezetése néhány éviig megterheli a vállalatot, ám a megtakarításból származó milliók hamarosan jövedelmezővé teszik a beruházást. Hasonlóképpen célszerű az anyagfelhasználásról hosszú távra szóló tervet készíteni. Bár számos új kezdeményezés született, a magyar termékekek még mindig 40 százalékkal súlyosabbak, mint a fejlett tőkés országokban. Ez is arra mutat, hogy ezen a területen még hihetetlen tartalékok rejlenek. Tőlük függ Legalább ilyen fontos a vállalat kidásai között a bérköltség. Bár már. évek óta a szabályozás különböző kedvezményeket fűz a létszámcsökkentéshez, ném egy cégnél még nőtt is az adminisztratív alkalmazottak száma. Épp olyan időszakban, amikor a. teljes foglalkoztatás kényszere a demográfiai hullámvölgy miatt jóval enyhébb, mint például a hatvanas években. Az új keresetszabályozás sokkal inkább ösztönzi a leépítést és a takarékos munkaerő-gazdálkodást, mint a korábbiak. Remélhetőleg a kedvező változás sem marad el, s mind kevesebbszer írják át az árcédulákat számunkra kedvezőtlen módon. Az új keretek között már csak a vállalatoktól függ, milyen gyorsan és rugalmasan próbálnak alkalmazkodni a szigorú takarékosság elveihez. L. M. mert. A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sokkal kevesebben vannak tisztában. Annyit mindany- nyian észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen elbágyadunk, elálmosodunk, csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet. Amikor pedig kimelegedve, megizzadva kilépünk a szabadba, vagy hűvösebb. huzatosabb helyen, folyosón, lépcsőházon megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni, és így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyenletes hőelosztás. A lakószoba fűtése például akkor igazán jó, ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több mint 2-4 fok, a hőmérséklet napi ingadozása pedig nem haladja meg a 3-6 fokot. A jó közérzetet adó mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő ned- Vessógtarta'ma. Ott, ahol a fűtőtest felületi, hőmérséklete 80 Celsius-fok fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelen levő por pörkölödik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj-, és torokszáraz- ság, a köhögési inger és a szomjúság. Ez elsősorban a gőzzel üzemeltetett központi, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel, vagy egyszerűen kevés víz folyamatos párologtatásával lehet ezen segíteni. raktáros beszélgetésünk közben jelentette, hogy elhelyeztek a raktárban 160 láda bort. A János utca HÉV felőli végén nemrég még zöldség - gyümöLcsbolt üzemelt egy garázsból kialakított helyen,. Tulajdonosa, Kovács Rétemé elmondta, hogy profilt kellett változtatniuk, mert nem ment jól az üzlet. Most finom fehér kenyeret árusítanak. Reggel hatkor érkezik a friss sütés Rákosszentmihályról. — Az ünnepekre lesz bő- viben hús, hal, baromfi. A halból élő és hűtött állapotban annyi, hogy talán el sem fogy — vélekedett Kiss József, a Dózsa György út 2. szám alatti húsfoolt vezetője. Az utca túlsó felén, szinte szemben levő hentesüzlet vezetője, Kamhal Gábor véleménye ugyancsak az, hogy jó lesz az ellátás. — Hányán dolgoznak az üzletben? — Kettő és felen! — Hogyan? — A húsbontó Kalmár Sándor nyugdíjas és azért nem számíthatjuk harmadiknak, mert csak négy órát dolgozik. A piacon a napokban a fenyő a sztár. Már csak az áruk is felhívja a figyelmet rájuk. Néhány piaci cikk ára: tojás 3, káposzta 6, kelkáposzta 10, vörös káposzta 10, alma 14—20, sóska 40, paradicsom 70, retek 7.50, torma 60 forint. __________ Cs. J. Nyilvános f őpróba Nyilvános főpróbát tart a gödöllői művelődési központ amatőr színészstúdiója december 23-án, vasárnap este 7 órakor. A művelődési ház színháztermében tartandó főpróbán Árkosi Árpád rendezésében Dürrenmatt A baleset című darabját adják elő. A szereplők: Uray Gergely, Csá- nyi János, Orosz Antal, Ga- lántai Csaba, Mészáros Tibor. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt várnak. A nép jxrogransfa Gödöllő, művelődési ház: A városi-egyetemi vegyeskar karácsonyi koncertje, 19 órákor, vezényel Űjváry Géza, közreműködik Ferenczi Anna zongorán. Társadalomtudományi diák- stúdió a gödöllői és a vonzáskörzet gimnazistáinak, 10-tőI 16 óráig. Veress Ferenc erdélyi fényképész emlékkiállítása, megtekinthető 10-től 18 óráig. Domony, művelődési ház: Sulimozi, 15 órakor. Filmvetítés felnőtteknek, 18 órákor. iSlOMBMI JEGYZET 1 .._ Felhők Bi zonyítékaim nincsenek, mégis azt állítom, tudtam előre, hogy Polónyi Péter, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény vezetője, nem lesz maraaéktalanul elégedett, ha elkészül a rengeteg faradozásába került Természeti környezetűim című új, állandó kiállítás. S nem azért, mert Polónyi felett mindig kicsit felhős az ég, ahogyan némelyek állítják. Abban már van egy kis igazság, hogy a kész munka, mii, legyen az egyszerű kalapács, ház, bonyolult berendezés avagy állandó kiállítás, az avatatlannak még csak nem is sejteti, mekkora erőfeszítés testesül meg benne. Teljes egészében még a szakembernek sem, hiszen ő is csak az általános tényezőket ismeri, amelyek az adott mü iétrenozásunoz szükségesek. Most jut eszembe, vannak azért bizonyítékaim, ha közvetettek is. oot azt állítom, hogy Polónyi Peter emgedeuensége törvényszerű volt. Akárcsak Asziatos Istváné, az aszódi muzeum nagyszerű állandó kiállításának Létrehozása után. Miért volt ez a két jeles ember a nagy mü létrejötte uian egy nieset bánatos, ahelyett, hogy a munka utáni jóleső fáradtságot erezte volna? A magyarázatot egyszerű meglelni, ha megismerjüK az ötlettől a megvalósításig vezető göröngyös utat. Amit igazan persze csak ok tudnak. Magam egy pillanatig sem állítom, nogy teljesen ismerem. i\emi túlzással azt lehet mondani, ez a két kiállítás a semmiből Lett, nona muiiukua került. A semmidül azonoan, régóta tudjuk, nem lesz semmi. A milliókat valahonnan elő kellett teremteni. Asztalos és Polónyi előteremtette, Ehhez son-sok szaladgálás, lelemény, kitartás, diplomáciai erzen., baráti, hivatalos és Jéihivatatos kapcsolat kellett. Ravaszság, néha fondorlat, kombináló képesség ugyancsak. Mint a sakkozónak, gondosait fel kellett mérni, ha az egyik ajtón kopogtatok, ha a felhivatalos kapcsolatomat felhasználom, az hogyan hat az innen hatodik fokon levő hivatalok, személyek viselkedésére. Örökös számolgatás és alkudozás. Besegítökkel, mesterekkel, szállítókkal, kis- és nagyiparosokkal, társadalmi munkásokkal, szakemberekkel és szakértőkkel. Kipuhatolni a számításba jöhető segítők gyengéit, hiúságát, érzékenységét. Mennyi mosoly, mennyi udvarias gesztus, hány látszólag fölösleges óra, látszólag semmitmondó csevegés, míg a becserkészendő elérkezett arra a pontra, hogy úgy érezze, amit a következőkben tesz, amiről dönt, az egyesegye- dül az ő elhatározása, belsőből fakadó döntése, voltaképpen ő sugallja annak a két embernek, hogy mit is csináljanak. Ne tessék megijedni. Itt semmiféle suskus nincs. Minden hivatalos és törvényszerű. Csak az nem törvényszerű, hogy azok a forintocskák éppen Aszódra, éppen Gödöllőre, éppen erre a két kiállításra köl- tődjenek el. Erről kellett meggyőzni sokakat. És ez sem törvénytelen. Az viszont igpz, hogy máshol, mások is hasonlóképpen érvelhettek volna a maguk szabályszerű igényeik mellett. Asztalos és Polónyi úgy érvelt, olyan helyzetet teremtett, hogy a személyek, hivatalok az ő, a mi kiállításaink megvalósítását mozdították elő. S mivel a legtöbben nem is sejtik mekkora erőfeszítés árán, az elismerésük sem érte el annak ellenértékét. Ezért maradt bennük egy kis tüske. öle szerencsére olyanok, hogy tüskékkel együtt is folytatják a munkát. Kör Tál ISSN *ISS—líát «GßdOUSl Hírlap) Váüalati gazdálkodás Kényszer, piac, önköltség Talán el sem fogy majd
