Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

1981. DECEMBER 21., PÉNTEK Hétköznap is karácsonyi csúcs Az üzletek — hála a. gondos felméréseknek — megfeleld árukészleteket gyűjtöttek a karácso­nyi vásárlási csúcsforgalomra. A pultok roskadoznak, a választék bőséges, akár Vácott, akár Cegléden nézünk körül. Még van idő, tehát minden percet ki kell használni. Ez a zene- műszaki üzlet valóban mindent árusít, amit a kedves vevő keres. A másik tizenkét óra Zárás után — nyitás előtt Tizennyolc óra ötven­öt perc. Az érdi Skála Áruház hangszóróiból kellemes zene hallatszik, majd szöveg, amely tudatja: záróra van, kedves vásárlóink. A lengőajtókon már csak egyirányú, kifelé me­nő a forgalom. Söprik a sárfo­gó fűrészport, blokkolják a szupermarket utolsó vevőinek áruit. Rendrakás Á felső szinten nyugalom van már, a hajas babák tekin­tete a szemközti cipőosztályra mered, ahol egy szusszanásnyi időre az eladók' ültek a padök- ra. De nem sokáig tart a lazí­tó csevegés, mindenki siet haza a családjához. Hét óra után tíz perccel lakat kerül a felfelé vezető lépcső rácsajta­jára. A földszinten még élénk a sürgés-forgás, zárják a pénztá­rakat, takarítják, rendezik a terepet. — Húsz percet töltünk el rendrakással, vámolással — világosít fel Balázs Ferencné, aki a tőkehúsoknál szolgál ki. — A romlandó árukat hűtőbe kell tenni. A pultok rövidesen üresen ásítoznak, csak a pompás illa­tú füstöltfélék maradnak a helyükön. A zöldségesfronton is szorgos munka folyik, a külső részen már rend van, most hátul, a raktárban mun­kálkodik Dormán Anna; kilós zacskókba méri a töltött ká­posztának valót, a csalamádét. Leszámolás A szupermarket osztályve­zető-helyettese, Lipcsei Ferenc hol itt, hol ott bukkan fel; el­lenőrzi a pénztárak leszámolá­sát, végignézi a hűtőkamrákat, gyors pillantással felméri, hol foghíjasak a gondolák. Jó fél­óra elteltével Veszteg Vilmos rendész veszi ót a parancsnok­ságot, figyelme kiterjed min­denre, zárva-^, valamennyi aj­tó, működoképesek-e a riasz­tók, a zuhanyozóban is elol­tották-e a villanyokat és így tovább. Az egyes helyiségek ellenőrzése után kulcs fordul a zárban, s gyűlik csörögve a fémkazettába. Az emeleti rak­tár- és irodarész folyosóján fény szűrődik a ráccsal vé­dett főpénztárból. A csöngő­szóra özv. Cseppentő Endréné kukkant ki, fejét a pénztár- könyvből kiemelve. Nyugdíjas­ként dolgozik itt, munkaideje 21 óráig szól. — De nem mindig megyek ám el akkor. Ha valami nem stimmel, és ez megesik a szá­mokkal, akkor bizony mara­dunk, amíg a hibára rále­lünk ... pékről ledobott röplapok, a moszkvai és a londoni rádió adásai adják hírül. A rendkí­vül nehéz és éppen a megbíz­ható hírközlést leginkábD aka­dályozó háborús viszonyok el­lenére terjed a hír, terjed a kormányprogram és a tisztes­séges magyarok körében nagy lelkesedést, egyetértést, re­ménykedést kelt. A hitlerista­nyilas banditák által erőddé változtatott és a pusztulástól rettegő Budapestre is megér­kezik az esemény híre. „Ta­lán soha hír még nem terjedt olyan futótűzként egy milliós városban, mint a debreceni kormány megalakulásának hí­re az ostromlott Pest szomorú karácsonyán... Az emberek arcáról hosszú hetek óta elő­ször tükröződött a boldogság és a reménység meleg sugara’’ — írta egy szemtanú. Reménykedni pedig, mégpe­dig reálisan nem volt könnyű azokban az időkben. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány programjának bevezetőjében nem túlzott, amikor azt állí­totta: Mohács óta nem zuhant ilyen mélyre az ország.” Az országnak azon a részén, ahol még folytak a harcok, napon­ta tömegével pusztultak az emberek, dőltek rommá a há­zak, égtek az épületek. A fds.aJaüUA országrész városaiban, falvaiban lelkes gyűlések folytak, az Ideiglenes Nemzeti Kormány háromtagú küldöttsége ezalatt Moszkvá­ban tartózkodott, hogy aláírja a szövetséges hatalmak és a Magyarország közötti fegyver­szüneti egyezményt. Igaz, egy ilyen okmányt Faragho Gábor vezérezredes, ennek a kor­mánynak a tagja 1944. október 11-én már aláírt a szovjet fő­városban, de mint Horthy megbízottja. Ezt az egyez­ményt a magyar kormányzó megszegte, amikor nem ren­delte el csapatai szembefordu­lását a németekkel, és a fegy­verszüneti szándék bejelenté­sekor valósággal a nyilasok ke­zére játszotta a hatalmat. Az új, immáron a kötelezett­ségeit minden tekintetben el­fogadó fegyverszüneti egyez­mény aláírásával az Ideiglenes Nemzeti Kormány éppen azt akarta demonstrálni, hogy oz ország mindörökre szakított a Horthy-rezsimmel, amely ok nélkül, mondvacsinált ürü­gyekkel megtámadta a Szov­jetuniót. Az egyezményt 1945. január 20-án írta alá magyar részről Gyöngyösi János kül­ügyminiszter, Vörös János honvédelmi miniszter és Ba­logh István miniszterelnökségi államtitkár. Negyedszázaddal későbbi visszaemlékezésében Balogh István elmondta: az aláírási aktus után tea következett. Molotov négyszemközt Balogh véleményét kérte: meddig lesznek az oroszok és magya­rok barátok? A pap-államtit­kár melegséget érzett a szívé­ben, hogy a szovjet államférfi máris barátságról beszélt. Pintér István Az idő múlik. Jócskán ben­ne vagyunk az estében, ami­kor a második tizenkét óra igazi főszereplőihez tartok. A puritán egyszerűséggel beren­dezett fülkében Horváth János portás és Gál Béla éjjeliőr őr­zi az áruház éjszakai biztonsá­gát. Segítőjük ebben egy okos masina, jelzi a bajt: tüzet, esetleges betörést. De a fülük is figyel; ha gyanús zajt halla­nak, azonnal kint teremnek. Különben sem csak ücsörög­nek, eleinte óránként, majd félóránként körbejárják a környéket. Kevesen járnak ilyenkor es­te, nyugalom van. Az üzlet sö­tétjében glédábari állnak a be­vásárlókocsik, várva a nap­palt, hogy újra és újra megtel­jenek az ünnepi csúcsforga­lomban. — A diszkó zárása után gyakrabban ki-kinézünk — mondja Horváth János, aki korántsem tagbaszakadt em­ber, de helyén van a szíve. — Az italos emberek néha nagyon erősek, a múltkor is késsel jöttek nekünk, minden ok nélkül. Van egy botom ilyen esetekre, de pont nem volt nálam. Azért csak megfu­tamítottuk őket. Nagyobb baj nem is történt ez alatt a két év alatt, mióta itt vagyok. A legtöbb, ami megesett, hogy ifjú emberek — szurkolók?! — elcsenték a nemzetiszínű zászlót. Az éjszaka órái, mint rende­sen, békésen folydogálnak. Üj nap indul. A hajnalt tejes-, kenyereskocsik hozzák, még sötét borítja a tájat fél hat­kor, amikor újra indul a nyüzsgés, egyelőre zárt ajtók mögött... Szigeti Teréz Mit végzett, mit tervez a Vöröskereszt? Akcióprogram és számvetés » Tegnap délelőtt ülést tartott ^ budapesti, Steindl Imre utcai ^ székházában a Vöröskereszt ^ Pest megyei vezetősége. A tcs- á tület dr. Csicsay Ivánnak a ve- z zetőség elnökének Irányításával £ megvitatta az Idei munkáját ér- 7 tékelő beszámolót, s a vezető- ^ ségnek a jövő évi vöröskercsz- á tes tevékenység fő feladataira y. vonatkozó javaslatot Aranyosi 2 Lászlónak, a humanitárius Y, szervezet Pest megyei vezető­je sége titkárának előterjesztésé- ® ben. A családokra figyelve Igazi tömegszervezet a Vö­röskereszt Pest megyében: 983 ezer 200 lakosa közül 82 ezer 550-en tagjai az immár ezernél több alapszervezetnek. Néhány figyelemre méltó tény a most záruló mozgalmi évről: a megyei vezetőség kidolgozta intézkedési tervét a felszabadulás 40. évforduló­jának tiszteletére. Célul tűzte az eltelt négy évtized ered­ményeinek, gondjainak szám­bavételét, kialakította a de­centralizált tisztasági mozga­lomban jeleskedőknek új el­ismerést rendjét, s felhívással fordult a lakossághoz, az alapszervezetekhez, hogy egymillió forinttal járulhas­son új szociális otthoni he­lyek létesítéséhez. Megszer­vezte a véradók jubileumi tanácskozását is — a térítés nélküli véradás 25. évforduló­ja tiszteletére —, s már ha­gyományosan részt vállaltak a szentendrei — idén tizenötö­dik —, egészségnevelési és a második Pest megyei alkoho- lógiai konferencia megszerve­zéséből. A testület nemrég tanács­kozott egy — a megye 5 kór­házáról készített — véle­ményfelmérés tapasztalatairól, kidolgozta a családvédelmi szolgálatok működési szabály­zatát, s határozatot hozott ar­ról is, hogy Pest megyében újabb tíz helyen — például Dunakeszin, Vácott, Budake­szin, Dabason és Pécelen — létesüljön komplex családvé­delmi szolgálat. A Csepel Autógyárban és Cegléden kísérleti jelleggel megkezdték a vöröskeresztes szervezetek a börtönből sza­badultak társadalmi beillesz­kedését segítő tevékenységet. ötvenezer forintos támogatást adott a megyei vezetőség a váci, ráckevei, dabasi moz­gássérül t gyermekek nyári tá­boroztatásához, s félmilliós társadalmi hozzájárulással épült fel Idán májusra Mono- ron a mozgássérültek üdülő­háza. Kellemes meglepetések Újdonság megyénkben a plazmaforézises vérvétel (en­nél a vörös vértesteket vissza­kapja a véradó). Az év má­sodik felében Gödöllőn 950-en segítettek a rászorulókon eb­ben a formában, s ez ki­emelkedő eredménynek szá­mít. Ugyancsak ez évben elő­ször bevezették Pest megyé­ben a gépjárművezetők kép­zésénél az elsősegélynyújtás oktatását, az előadók a Vörös- kereszt aktivistái, szakembe­rei voltak. S ami ugyancsak nem lényegtelen: a középfo­kú tanintézetek országos el­sősegélynyújtó versenyén ezüstérmet nyert a ceglédi kereskedelmi szakmunképző intézet, bronzérmet a rácke­vei Ady Endre gimnázium csapata. Betegápolás, közétkeztetés Hogyan tovább? A jövő esztendő igazán nagy felada­tokat tartogat a vöröskeresz­teseknek. A felszabadulás 40. évfordulójára vonatkozó ak­ciótervet kell végrehajtaniuk, itt az alkalom a két Vörös­kereszt-kongresszus közötti félidős értékelésnek, s a kö­vetkező év nemzetközi ifjúsá­gii esztendő is. Tervezik — mert idén el­maradt —, hogy elemezzék az elsősegélynyújtás helyzetét, s kidolgozzák ennek, valamint a házi betegápolás fejleszté­sének részletes feladatait. Ezentúl vöröskeresztes akciót hirdetnek márciusra, a káros szenvedélyek elleni küzdelem jegyében — valamennyi isko­lában. A korszerű táplálkozás propagandájának jobbítására törekszenek, s ezen belül meg­különböztetett figyelmet .for­dítanak a gyermekek és idő­sek közétkeztetésére. Ugyan­csak a következő esztendőben tanfolyamot szerveznek az önkéntes ápolónőknek, felül­vizsgálják a különleges se­gélyszolgálatok (hegyi és bar­langi mentők) tevékenységét, s a vérad ómozgalcmb an a plazmaforézises vérvétel ará­nyának, valamint a készenlé­ti véradók számának növelé­sét tervezik. V. G. P. Az MTESZ elnökségének ülése Mozgósítják a műszakiakat Csütörtökön ülést tartott az MTESZ országos elnöksége. Tóth János főtitkár értékelte az MTESZ idei tevékenységét és részletesen szólt a műszaki, agrár- és természettudományi értelmiség előtt álló legfonto­sabb jövő évi feladatokról. Ki­emelte, hogy az MTESZ — tár­sadalmi szervezetté válásával — intézményesítetten is be­kapcsolódott a népgazdasági feladatokkal kapcsolatos dön­tések előkészítésébe, a műsza­Harmincöt éve suhannak Harmincöt évvel ezelőtt 1949, december 21-én Budapesten megindult a trolibusz forgalom. Ezzel kezdetét vette a szűk belvárosi utcákban a villamosvasúti vonalak trolibuszokkal való felváltása. Ma már el sem tudnánk képzőin! a főváros közlekedését a népszerű trolik nélkül kd-itudománycxs haladás elő­mozdításába. Ez évben a szö­vetség által véleményezett központi előterjesztések száma elérte az ötvenet, és jövőre olyan nagy jelentőségű felada­toknak kell eleget tenni, mint az MSZMP XIII. kongresszu­sa irányelveivel kapcsolatos állásfoglalás, valamint a hete­dik ötéves terv kialakításában váló részvétel. A szövetség fórumok, viták szervezésével, kiadványokban és folyóiratokban közölt infor. mációkkal a jövőben is segíti a kutatási-fejlesztési eredmé­nyek megszületését és azok el­terjedését. Rendezvényeivel, pályázatok kiírásával ösztönzi a hazai energiagazdálkodási, elektronikai, biotechnológiai és innovációs programok meg­valósítását. Feladatának te­kinti a fiatal műszaki értel­miségiek eddiginél hatékor nyabb mozgósítását, valamint a miár nyugdíjas szakemberek tapasztalatainak hasznosítását. A műszaki-tudományos értel­miség erkölcsi-anyagi helyze­tének javítása érdekében fo­lyamatban van a szövetség ál­láspontjának kialakítása, ame­lyet az illetékes állami és tár­sadalmi szervezetek elé ter­jesztenek. Az elnökség a műszaki-tu­dományos haladás előrevitelé- ben, valamint a társadalmi munkában végzett kiemelkedő tevékenységéért 35 szakem­bernek MTESZ-díjat adomá­nyozott. A ki tüntetéseket Fock Jenő, az MTESZ elnöke adta át. Futár hozta a meghívót Úgy kislány a harmadik ü-ben a második pad- ban, a váci Sztáron Sándor Gimnáziumban: Bors Kata­lin. Még alig tizenhét éves, s máris sokmindenben kü­lönbözik osztálytársaitól. Nemcsak kiemelkedő tudá­sa és kitűnő bizonyítványa jelzi ezt, hanem az is, hogy Kati felnőtt mércével mér­ve is aktív közéleti ember. S nemrég különleges meg­lepetésben volt része: meg­hívták őt a december 21-én Debrecenben rendezendő ünnepségsorozatra, amely­nek résztvevői az ideiglenes nemzetgyűlés negyven esz­tendővel ezelőtti megalakí­tására emlékeznek. — Hétfőn hívattak a vá­rosi pártbizottságra, s kö­zölték velem, hogy levelet hozott nekem a Külügymi­nisztérium futárszolgálata — mondja Kati. — Átvet­tem, felbontottam. A pénte­ki eseményekre szóló meg­hívók voltak benne. Egy ki­csit meglepődtem, hiszen erre nem számítottam. Fel is tettem magamban a kér­dést: miért pont engem? Nos, a választ nem is oly nehéz megfogalmazni. Bors Kati ugyanis a mai fiata­loktól szokatlan sokoldalú­sággal űzi cl az unalmat életéből. Hogy csak néhá­nyat említsünk kedvtelései­ből: a helyi Bartók Béla Zeneiskola kamarazene tanszakának hallgatója, s emellett az intézmény ka­marazenekarának, vala­mint a nemrég alakult váci szimfonikus zenekarnak is tagja; aktív sportoló is, röplabdázik az iskola és a vasutas sportkör csapatá­ban; és készül választott hivatására is: már Kulcsár Gábor könyvkötőmesternél tanulja a szakmát, amit a középiskola befejezése után az iparművészeti főiskolán szeretne szintén mesterfo­kön elsajátítani, mint könyvkötő restaurátor. Naponta két-három órát tanul odahaza. A többi időt a hobbijaira, no meg az if­júsági mozgalomban vállalt tisztségeire fordítja. — Mindjárt az első osz­tályban, alapszervezeti KISZ-titkár lettem — mondja Bors Kati. — Ké­sőbb rám bízták a szerve­zőtitkári teendők végzését. Közben beválasztottak a KISZ KB mellett működő középiskolás és szakmun­kástanuló tanácsba, nem­rég pedig a szövetség köz­ponti bizottságába is. Ta­valy meghívtak a nemzet­közi ifjúsági év nemzeti elő­készítő bizottságába is, ahol egy egyetemistával ketten képviseljük a diákságot. Az üléseken, megbeszéléseken való részvétel sok időmet elveszi, gyakori, hogy he­tente cgy-két napot hiány­zók az iskolából. Ilyenkor osztálytársaim, meg a ta­nárok segítenek pótolni a lemaradást. Ám az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogyha már bizalmat kap­tam, hogy több testület munkájában is részt ve­gyek, akkor igyekszem is megfelelően felkészülni, s hozzászólásaimmal segíteni a döntés kialakítását. A középiskolás és szakmun­kástanuló tanácsban pél­dául többször is elmondtam véleményemet a szakmun­kástanulók új ösztöndíj- rendszerével kapcsolatban, s ennek eredményeként si­került elfogadtatni egy olyan álláspontot, amely­ben a lehetőségek össz­hangban vannak egymás­sal. A MÁV vezérigazgatója-'■* ingyenes jegyet i.-t- dött Bors Katinak a debre­ceni utazáshoz. A pecsétet a váci vasútállomáson csü­törtökön este ütötték rá a díszes bilétára. Az út hosz- szú és fárasztó, de Kati tudja, hogy a munka oly­kor többet követel az em-n bértől, mint amit egy átla­gos középiskolás megszo­kott már. Igaz, Bors Kata­lin nem is átlagos diák .,. (furuez)

Next

/
Oldalképek
Tartalom