Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

1984. DECEMBER 18., KEDD Emlékezés Hidas Antalra Hidas Antal Kossuth-díjas író születésének 85. évforduló­ja alkalmából a Magyar írók Szövetsége síremlékavató-ün. népségét rendezett hétfőn a Mező Imre úti temető művész parcellájában. A síremlék előtt — amely Somogyi László grafikusmű­vész tervei alapján készült — Fodor András "József Attila- díjas költő, műfordító az író- szövetség alelnöke mondott be­szédet. Emlékeztetett arra, hogy Hidas Antal ifjúmunkás­ként élte át a magyar prole­tárforradalmat. Azok közétar­tozott, akik nemcsak tanúi, ha­nem cselekvő részesei voltak a korszak viharos változásai­nak. Forradalmi hangú ver­seit, dalszövegeit, elbeszéléseit legtöbbször más néven publi­kálta. A síremlékavató ünnepséget követően Hidas Antal egykori lakóhelyén, a II. kerületi Só­lyom László utca 2-es számú háznál megemlékezést tartot­tak, leleplezve az író emlék­tábláját. Szerkesztőségünk vendége volt Berecz János Eseménydús év küszöbén A kongresszusi irányelvek tükrében A következő esztendő Igen gazdag lesz fontos belpolitikai eseményekben, s bőséges al­kalmat kínál majd intenzív tömegpolitikai munkára — mondotta tegnap szerkesztősé­günk vendége, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, aki a Pest me­gyei Hírlap vezető munkatár. saival beszélgetett aktuális nemzetközi és belpolitikai kér­désekről. Kiemelte, hogy a nemzetkö­zi helyzetben feltétlenül ta­pasztalható néhány kedvező változás, azonban nem szabad illúziókat táplálnunk. A továb­biakban szólt Berecz János belső helyzetünk gazdaságpo­litikai összetevőiről, az üzemi, munkahelyi, s közéleti demok­rácia fejlődéséről, az ideológiai munka időszerű feladatairól — az MSZMP XIII. kongresszusa irányelveinek tükrében —, majd a sajtó soron következő tennivalóiról beszélt, s vála­szolt lapunk munkatársainak számos kérdésére. Ifjúsági parlament a Csepel Autógyárban Mindig együtt gondolkodnak Alkotó légkörű vita Általában a gazdasági eredményekkel Is mérhető, hogy egy mun­kahelyen miként működnek a demokrácia fórumai. Ahol a termelés­sel járó nehézségek, olykor konfliktusok ellenére is az együttgondol­kodás jellemző, ott mindenre lehet megoldást találni. Ezt példázza a hét végén, a Csepel Autógyárban megtartott Ifjúsági parlament ts. Alapos előkészítés, háromszori átdolgozás után került a plénum elé a vezetőség beszámolója, amely nem hagyott nyitott kérdéseket. Az alkotó légkörű vitában tizenhat felszólalás hangzott el, s ez a tény már önmagában Is figyelemre méltó. Nemcsak kérnek A Csepel Autógyár mintegy 2500 fiatalja már az alsóbb szintű parlamemeken ts''.bizo­nyította aktivitását, s az is megfogalmazódott: nemcsak kérnek, de tenni is akarnak saját és a tágabb kollektíva gondjainak megoldásáért. Az írásbeli beszámoló és dr. Nó­ták Béla vezérigazgató iá hang­súlyozta szóbeli kiegészítésé­ben a fiataloknak döntő érde­mük volt a tervek teljesítésé­ben. Mind többen vesznek részt a munkavep,senyben, a brigádmozgalombari, a szak­mai és politikai vetélkedőkön; érdeklik őket a társadalmi problémák, a vállalat és azon belül saját helyzetük. Közéle­ti szerepvállalásukra jellemző, hogy 59 százalékuk KISZ-tag, s ez érmen kétszerese az or­szágos átlagnak. Ennek egy­szerű az oka: az ifjúsági szer­vezet véleményének súlya van és következetesen képviseli tagjainak érdekeit. Jenei Mi­hály, a KISZ-hizotíság titká­ra méltán állapította meg, hogy a fiatalok nemcsak ré­szesei, hanem alakítói is a po­litikai légkörnek. A gazdasági vezetők a KISZ-szel és a szakszervezet­tel közösen rendszeresen vizs­gálják a pályakezdők szakmai fejlődését, élet- és munkakö­rülményeinek alakulását. _ Bár a felsőfokú végzettségű fiata­lok az idén tizenöt százalékos kiemelt bérfejleszíésberí ré­szesültek, s az utóbbi három évben 19, illetve 28 százalék­kal nőtt az adihin:sztraíív_ és a fizikai dolgozók fizetése, mégis az anyagiakkal foglal­kozott a legtöbb fölszólaló. Kozák Jánosné. a 4. sz. gyár küldötte a műszaki értelmi­ségnek kért nagyobb megbe­csülést, Kimer József, az I. sz. gyárból pedig az alkalmazotti rétegért emelt szót. Papp Sán­dor, a kísérleti és kutatási fő­osztály mérnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan kény­szerülnek túlmunkára és ja­vasolta, hogy emeljék fel az Alkotó ifjúság pályázat díjait. Mint a vezérigazgató válaszá­ból kiderült, erre van lehető­ség. Lakásszövetkezet A fiatalok legégetőbb prob­lémája, a lakáskérdés ezúttal is nagy hangsúlyt kapott. Az utóbbi években bevezették az albérleti hozzájárulást, föl­épült az új munkásszálló, amely a fiatal házaspároknak is átmenéti Otthont nyújt és a vállalat számos egyéb 'eszköz­zel is segíti az önálló lakáshoz jutást. Egyebek között támoga­tást nyújt új lakás építéséhez, vásárlásához, emeletráépítés­hez és tetőtér beépítéséhez, tol­daléképítkezéshez. Boros Já­nos, a 2. sz. gyár küldötte és Szalkó Éva, az üzemi óvoda óvónője sürgette azt a vezető­ség által is elismert igényt, hogy növeljék a kamatmentes kölcsön összegét. A beszámoló azt is hangsúlyozta, hogy szük­ség van a lakásépítő szövetke. zet munkájának felújítására, s a következő években csak­nem negyven otthon megte­remtésére. A vállalat vezetői a többi felvetésre is pozitív választ adtak: újabb kisszámítógépe- ket vásárolnak és támogatják egy számítástechnikai klub megalakítását; az új szabá­lyozók adta keretek között megnövelik az ifjúsági alapot; megvizsgálják egy ifjúsági klu kialakításának lehetőségét. A vállalati intézkedési terv ha­táridőket és felelősöket meg­jelölve, az említetteken kívül is számos feladatot tartalmaz. Goldmann György emlékére Harcolt, a halállal is dacolva Vecsésen tisztelegnek életműve elctt „Sokszor figyelmeztették barátai, hogy a politikai munka szétforgácsolja a tehetségét. Mondták, hogy ő az emberi haladás és a humanizmus ügyét művészetével szolgálhat­ja legjobban. Nem értett ezzel egyet. Nem­csak művészetével, egész emberi magatartá­sával akarta szolgálni a jövő letéteménye­seit, a munkásosztályt, a forradalmi, üldö­zött kommunista pártot. Tudta, hogy ezért megkínoztatás, börtön, halál jár Magyaror­Újítani kefl A fiatalok egyhangúlag fo­gadták el á beszámolót és az intézkedési tervet, amelyek hangsúlyozzák, hogy a termék- szerkezeíváiíás, az új technika meghonosítása folyamatos át- és továbbképzést igényel. A jól bevált termékek mellett korszerűbb főegységek, egye­bek között kormányok, sebes­ségváltók gyártása, kifejleszté­se a cél. Dr. Novák Béla hét olyan témát nevezett meg, amelyben számítanak a fiata­lok tudására, kezdeményezé­sére. Kövess László B udapesten, a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában, az egyik márványtáblán szerepel a mártírok között Goldmann György neye is. Élt 1904-től 1945-ig. Hogyan lett kommu­nistává, miért tekintette a társadalom megváltoztatásáért folyó harcot néha még a mű­vészi alkotásnál is elsőbbren­dű feladatnak? Erre próbálok választ keresni. Igazságszeretete, mély hu­manizmusa, jellemének gyé- mánttiszbasága a szülői ház­ban alakult ki. Édesapja, Goldmann Vilmos, vasutas volt, Vecsésen állomásfőnök. Édesanyja Bécs'oen nevelke­dett, árva leányként egy túl szigorú, lelketlen nagynéni­nél. Férje, három fia kárpó­tolta a gyermekkorában any- nyíra hiányolt saeretetárt. A család középpontja, lelki és szellemi kapocs volt, művészi érzékkel is megáldva fiait, gyakran vitte múzeumokba, tárlatokra, különösen miután már Pestre költöztek. Az apát 1920-ban nyugdíjazták a vas­útól, büntetésből, mert a Ta- 1 .íácsközíársaság idején vállal­ta a szakképzetlen vasutasok tanítását. A család megélhe­téséért — bár egyéniségétől távol állt a kereskedelem —, Pesten, az Ipoly utcában meg­próbálkozott egy fatelep léte­sítésével. György fia itt is­merkedett meg a szénhordó munkások életével. Kapcsola­tuk közvetlen volt, hiszen mindenkivel hamar szót ér­tett, nyíltsága, jóindulata szinte azonnal megnyerte azt, akivel összekerült. Goldmann Györgyöt az édesapja banktisztviselőnek szánta, mivel nyugodt polgá­ri foglalkozást s vele bizton­ságot szeretett volna a fiá­nak nyújtani. Am a szüleit egyébként mélyen tisztelő fiú ezúttal szembeszállt az atyai akarattal, s érettségi után egy Kotász nevű épületdíszítő mester műtermében szobrász­inasnak szegődött, meg akar­önportré ta tanulni a mesterség tech­nikai fogásait. A szobrászat­ban ekkor már sikerei vol­tak, egy fiúfejet ábrázoló plakettért pénzt is kapott. Egy év múlva felvették a Képző- művészeti Főiskolára, ahol Kisfaludy Strobl Zsigmond ta­nítványa. Tehetségét a főisko­lán felismerik, ám mégsem kap ösztöndíjat, holott arra a család anyagi helyzete miatt nagy szükség volna. Ez az első nagyobb igazságtalanság, ami kívülről éri. Később ba­rátaival szembekerülnek a fő­iskola hivatalos (neobarbkk) irányzatával, az újrealizmus képviselői. El kell hagyniuk a főiskolát. Huszonkét éves, amikor Párizsba megy tanul­mányútra — és dolgozni. Szorgalmasan tanul, alkot, s éhezik, nyomorog. De ön- portré-ját kiállítják a Grande Palais-ban, a kritika kiemeli, Picasso figyelmét is fölkelti. H azatérve folytatja tanul­mányait. Kisfaludy in­gyen juttatja műteremhez az Epreskertben. Megtalálva egyéni stílusát, önállóan, a főiskolától függetlenül akar dolgozni. Édesapja segítségé­vel az Ipoly utcában bérel műtermet. S nem . véletlen, Ezüstvasárnap, az áruházak, az üzletek nagy forgalmat bo­nyolítottak le. Sokan a család programjába iktatták az aján­dékvásárlást. A budapesti Centrum áruházakban a tava­lyinál jóval több, csaknem 50 millió forint értékű áru lelt gazdára. Hasonlóképpen nagy forgalmat bonyolított le a Skála Budapest Nagyáruház, a Skála Metró és a Skála Sztrá­da is, ahol összesen mintegy 35 millió forint értékű áru kelt el. Már a kora délelőtti órákban sokan keresték fel a játéküzleteket, ahol a hazai úidonságok közül a kuckó já­tékház, a Kereskedj okosan társasjáték, valamint a Viki műanyag építő volt a sláger. BeváUak a Centrum áruházak kitelevült árusítóhelyei, ame­lyek közül az óbudai áruház a pomázi lakótelepen állt a ve­vők szolgálatába. A fővárosi áruházak forgal­máról is indokolt beszámol­nunk, mert alighanem sok Pest, megyei forintjai is gyaraoí- tották azt. Nehéz megváltoz­tatni a vásárlói szokásokat; le­győzni a főváros vonzását, ez volt tapasztalható például Ér­den, ahol a 13 óráig nyitva tártó Skála Áruházban megle­hetősen langyos volt az üzlet­menet. Igaz, oka lehet ennek az is, hogy a háziasszonyok dél- előttjüket a konyhában töltöt­ték. Egészen más volt a kép Va­Ezüstvasárnapi gyorsmérleg Äru mellé árengedményt is cott; a Dunakanyar Áruház várakozáson felüli forgalmat regisztrált, szemben a tavalyi 970 ezer forintos bevétellel, idén 1 millió 350 ezerrel zárta az ezüstvasárnapot. Különösen kelendőek voltak az ajándék­tárgyak, s az ajándéknak al­kalmas ruházati cikkek; haris­nyák, zoknik, nyakkendők, női fehérneműk, sálak, sapkák. Sikert aratott az árengedmé­nyes bundavásár, amelyben a műszőrmék árából 40 százalé­kot, a valódi szőrme bundák­nál 30 százalékot takaríthatott meg vásárlójuk. Szintén sok kelt el a bőrdíszmű árukból. A Skála Budapest Nagyáruházát is sokan keresték fel az agglomeráció­ból, a budai térségből. Budaörsről, Zsámbék, Páty, Biatorbágy felel tömött buszok vitték-hozták ezüstvasárnap a fővárosi boltokba is a vevőket (MTI Varga László felvétele) A Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat gyors­mérlege közepes forgalmai mutat: körülbelül 2,7 millió forintos bevételt. Cikkeik kö­zül főleg a kötöttáru, a cipő fogyott, a lakástextil és a kon­fekció kevésbé. Üzleteik több­sége — valamennyi területen volt belőlük nyitva — ki­egyensúlyozott ezüstvasárna­pot tudhat maga mögött. A Dél-Pest megyei Áfész Skála Coop áruháza Cegléden 1 millió 100 ezer forintos be­vételt könyvelhetett el a va­sárnap reggel nyolctól, dél­után egy óráig tartó nyitva- tartás végén. Ez az összeg 10 százalékkal magasabb, mint a tavalyi ezüstvasárnapé. De egy átlagos hétköznaphoz mérve is szinte rekordnak számít, hisz a tízórás nyitvatartás árbevé­tele, 1 millió 500—700 ezer fo­rint körül mozog. Költeni ott lehet, ahol van mire. Nos, Ceg­léden szép ajánlattal várták a lakosságot, még a hiánycikk­nek számító 60 és 120 literes mélyhűtőkből is volt kínála­tuk. Sok minden kellette ma­gát a műszaki osztályon, e-"e- bek mellett Pioneer videomag­nó is. A Robi rotációs kapa 15 700 helyett, 12 500 forintért kellette magát. Sok tetszetős porcelán, étkészlet és miitatós francia hőálló edény is az ezüstvasárnapi csomagokba került. ______U . Sz. T. sz agon. Mégsem hátrált meg. Tudta, hogy ha nem meggyőződése szerint cselekszik, művé­szetében sem lesz képes kiteljesedni” — ír­ja Döme Piroska Fény és Árnyék című köny­vében Goldmann György szobrászművészről, akinek születése nyolcvanadik évfordulója alkalmából rendeznek ma emlékülést szülő­falujában, Vecsésen. Az alábbiakban özvegyének visszaemléke­zéséből közlünk részletedet. hogy éppen itt készül el élet­nagyságú Munkás szobra. A szénhordó munkásokon ke­resztül az egész munkásosz­tállyal találkozott, a szociális és társadalmi problémákkal, a munkanélküliséggel. A gazdasági válság követ­keztében nemcsak a munkás» ság helyzete vált tarthatat­lanná, hanem az értelmiség is szenvedett a munkanélküliség­től, a terrortól, amely elfoj­totta a véleményt, a sajtót, a szabad alkotást. Az értelmi­ség legjobbjai az elnyomott munkásosztály és parasztság mellett álltak, mert felismer­ték, hogy csak együtt lehet­nek. szabadokká. Goldmann György 1930-tól tudatosan vállalta a forradalmi harcot, megismerve a marxizmus— leninizmus tudományos elmé­letét, értelmileg és érzelmileg azonosulva a munkásosztály forradalmi harcának céljai­val. Művészi munkája kétség­telenül megsínyli bizonyos ér­telemben mozgalmi aktivitá­sát. Kevesebb alkotása szüle­tik, de a művek tartalmi mon­danivalója tükrözi meggyőző­dését: először a társadalmi problémákat kell megoldani, s aztán szabad társadalomban alkothat szabadon minden művész. A Szocialista Képzőművé­szek Csoportja tagjaként részt vett az illegális KMP által szervezetit akciókban. Elme­sélte egyszer, hogyan mene­kült egy csepeli gyár előtti röpgyűl-ésről, amelynek ő volt a szónoka. A pesterzsébeti kertek alatt gyalogolt Pestre, kabátjába rejtve a vörös zász­lót. Mozgalmi tevékenységé egyre szélesedett. Dolgozott a legális Szociáldemokrata Párt VI. kerületi szervezetében, mint ifjúsági összekötő és vb- tag, az illegális kommunista párt tagjaként a VI. kerületi sejt vezetője Lett Kádár Já­nossal és Döme Piroskával. Az ifjúsági csoport víkendtelepet létesített Békásmegyeren, ahol nagyszerű alkalom nyílt a já­ték és a sport mellett rend­szeres szemináriumokra, elő­adásokra, vitákra. A politikai oktatásra létrehozott munka- csoportok vezetői között, ott találjuk Goldmann Györgyöt. Nyílt derűje, meggyőző hatá­rozottsága, embersége tartal­mat adott a körülötte élő, dolgozó fiatalok mindennap­jainak. Goldmann Györgyöt 1942. június 25-én tartóztatták le Lontón, ahová azért ment, mert azt remélte, hogy ott nem találják meg. Május óta kereste a rendőrség. A két csendőr felolvasta a paran­csot: hűtlenség vádjával le­tartóztatják a Goldmann há­zaspárt, ha szökni próbálnak, fegyvert fognák használni. Másnap reggel már az And- rássy laktanya hóhér csend­őrei kínozták, vallatták Goid- mann Györgyöt — s ez több mint egy hónapig tartott. De társaira ő sem vallott. A ve­zérkari főnök különbírósága életfogytiglani fegyházbünte­tésre ítélte. E lőször a Margit körúti fegyházba, azután a sze­gedi Csillag börtönbe került, majd vissza a Margit körútra. 1944. október 22-én a Margit körúti fegyház elítéltjeit a börtönudvaron sorakoztatták, s elindították a komáromi Csillag erődbe. Onnan októ­ber 31-én vagonokba zsúfolva Dachauba vitték a foglyokat. Goldmann György a láger felszabadulása előtt, 1945. ép* rilisában halt meg ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom