Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-16 / 295. szám
Jubiláló dstosok Vendéglátóipar! hűtőpultok lakatosmunkáival foglalkoznak a Cegléd és Környéke Építőipari Szövetkezet Mizsei úti központi telepének műhelyében a KERIPAR megrendelésére’ A hűtőpultokat exportálják majd. Képünkön Makai József és Mester István, a Münnich Ferenc szocialista brigád tagjai az alkatrészeket csiszolják Apáti-Tóth Sándor felvétel« Malom a A Magyar Vöröskereszt ceglédi vezetősége a minap ünnepséget rendezett a tanács épületében. Itt nyújtották át a Kiváló véradó kitüntetés különböző fokozatait azoknak a véradóknak, akiknek munkahelyén nem működik vöröskeresztes a'apszsrvezet, vagy egyéb okból nem kerülhetett sor a kitüntetések átadására. A vendégeket először Hornyák Judit tanuló verssel köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Horváth Józsejné városi titkár. A Kiváló véradó kitüntetés arany fokozatot, tizenötszörös György és Soós György kapta. Hússzoros véradásért 5 fő arany fokozatot, tizenötszörös kiválóknak véradásért 6 fő ezüst fokozatot, tízszeres véradásért 17 fő bronz fokozatot kapott. A kitüntetéseket dr. Bíró János, a ceglédi Vértranszfúziós Állomás főorvosa adta át, megköszönve az önzetlen segítséget. Az idén végzett kimagasló véradás-szervezési munkájáért elismerő oklevelet és tárgyjutalmat kapott: Hubai Bászlóné (kórház), dr. Wágner Viktor (MN), dr. Pásztor Ferenc (városi tanács), Tóth lAszlöné (PENOMAH), Károly Ferencné (Május 1. Ruhagyár), Lengyel Bászlóné (Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat), Retkes Valéria (ÉVIG), Vincze Lászlóné (Kossuth Tsz). Kórusünnep December 8-án ünnepelte a ceglédi vasutas-szakszervezeti vegyes kórus alapításának 65 éves évfordulóját. Ezen a találkozón a fenntartó szeív képviselői, a társadalmi és vasutas szervek képviselői, a nagykőrösi férfikórus, az asz- szonykórus a citerazenekarral is részt vett. Utassy József, a klubkönyvtár igazgatója méltatta a kórus történetét, soksok kiváló szereplését, majd a nagykőrösiek fellépése után a jubiláló dalosok zárták a műsort. Ezután került sor a jutalmak, kitüntetések, emléklapok átadására. A kórus lelkesen ünnepelte a jutalmazott Kis István karnagyot, aki 15 éve vezeti fáradhatatlan munkával, kiváló szakmai hozzáértéssel az énekes csoportot. Tátrai Rezső Álca Hosszabb ideig olyan andalítóan szép volt a ceglédi táj: a fákat, az élő és száraz ágakat egyaránt kedvderítő zúz- maraszakáll fedte, szinte hólepellel felérő dérréteg borította a földet is. Az illegális szemétdombok bájos fehér púppá változtak, a sokszínű rongy ha lmok a Büdösér mellett is elviselhetőbbé váltak. Nehéz a rendetlen ember fejével gondolkodni. A Széchenyi út végleges arculata lassan kialakul, de a felásott földcsíkon máris papírdarabok, eldobott tejeszacskók, téj- fölöspoharak diszlenek. Érdemes lenne egyszer hozzávetőleges számítást végezni, mennyi lelki energia, mennyi lelkesedés hamvad el véglegesen, ami hajtóerő is lehetne?! Jő érv most, sőt divatos is, a pénzszűkére hivatkozni, holott ez a legtöbb esetben csupán a restség, a lustaság kitűnő álcája. Mint ahogyan a ceglédi rendetlenségeket is a dér és zúzmara takarja. A környezetvédelmi munkabizottság olyan szemléket szervez időről időre, amelyeket nem jelent be előre. Nem azért, mert hatósági babérokra áhítozik, hanem mert mindig rendnek kell lenni a köztereken, boltokban, üzemekben, vendéglőkben, intézményekben. Szokás mondani, hogy alacsony a hétköznapok kultúrája Európa közepén, látva a sok rendetlenséget ezen a közép-európai kisvárosnyi területen, bizony megalapozott a vélemény. S. D. Januári változások Zsírosak a háztáji sertések Zsírosak a háztáji udvarokban hizlalt sertések. Régóta mondogatják ezt a húsipari szakemberek, ám mostanáig alig tettek valamit a megváltoztatásáért. Januártól megtörik a jég, s anyagilag is ösztönzik a kistermelőket a húsminőség javítására. Egy forint minőségi felárat fizet kilogrammonként az ipar a kistermelőnek a fehér hússertések értékesítéséért. A „tarka” sertések ára sem lesz a korábbinál alacsonyabb, de a tiszta „fehér” állatokért, amelyek a jobb húsminőséget hordozzák/ többet kapnak a hizlalók. / Az ösztönzés kényszere A hír mindenképpen örvendetes a kistermelőknek, ám az ösztönzés nemcsak nekik kedvez. Kényszer is lett a kistermelők buzgalmának elismerése, szorgalmuk támogatása, hiszen meghatározó szerepük van a hazai sertéstartásban. Tavaly 5,1 millió sertést értékesítettek, a nagyüzemek pedig csak 4.7 milliót. A kistermelők nélkül tehát több mint felére csappanna a sertéstartás az országban. Ez semmiképpen nem lenne kedvező, hiszen a hústermelés export- érdekeltségű ágazat, s a külpiaci egyensúly javításának egyik fontos eleme. Az exportban való érdekeltség azonban feltételezi, hogy a hazai termelők is érdekeitek legyenek a húsminőség javításában. S ezt érezniük kell a kistermelőknek is, hiszen a külpiacon senki nem kérdezi, hogy a sertést a háztájiban vagy a nagyüzemben hizlalták. Ott az egyöntetűen jó minőséget követelik meg, s a magyar exportőröknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Ezt periig csak akkor tehetik meg, ha már a termelők is gondolnak a piacra, s a sertéseket úgy tartják, takarmányozzák, hogy azok feldolgozás után feleljenek meg a vásárló követelményeinek. De nem kell elhagyni az ország határát sem ahhoz, hogy a túlságosan zsíros sertésre panaszkodjon a vásárló. A hús itthon is megdrágult az elmúlt esztendőkben, tehát a hazai fogyasztók is joggal kívánják meg, hogy pénzükért jó minőségű árut kapjanak. Másképpen fogalmazva, karaj helyett ne zsíros húst mérjen a hentes. Több színhűs Elsőként valóban a sertéstartók tehetnek azért, hogy elégedettek legyenek a hazai vásárlók, s kelendőek legyenek a magyar húskészítmények a világpiacon. A feldolgozásnál ugyan lefaragható a hizlalás hátrányainak egy része, de ezt csak a gyártás gazdaságosságának rovására tehetik meg a vállalatok. A tapasztalatok szerint az első osztályú sertéseken mintegy 10— 12 kilogrammal több színhús van, mint a negyedosztályúa- kon, s ezt a különbséget kétszer is érzékelik a vállalatok a pénztárukban. Először a sertések átvételénél, mert a kistermelők állatait nem vágás után minősítik, s ha úgy tetszik, „totóznak” a minőséget illetően. Később a feldolgozásnál újra hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mert a zsíros részek értéke alacsonyabb. Első osztályú A kistermelők persze mit sem törődtek idáig a húsipar bánatával, ők saját helyzetükön igyekeztek javítani. A fel- vásárlási árakat ismerték, s azt is tudták, hogy akkor lesz nagyobb hasznuk, ha olcsóbban hizlalnak. Ezért olcsóbb takarmányozási módszereket választottak, aminek pedig az a következménye, hogy lassabban híznak az állatok, s jobban zsírosodnak. Így is any- nyi pénzt kaptak kilogrammonként állataikért, mintha intenzíven, s drágábban hizlalták volna azokat. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1984. DECEMBER 16.. VASÄRNAP Lepipált tervszámúk Helytállni a külhoni piacokon A géppark felújítása elengedhetetlen Azon senki sem csodálkozik, hogy a ceglédi Vas-, Elektromos és Műszerészipari Szövetkezetét nem szorítják munkaerőgondok. Hogyisne, hiszen az idei tervet rögzítő papíron, mégpedig az árbevétel címszónál ez áll: 141 millió forint, s ha most képzeletben mellé- helyezzük a terv teljesítését tartalmazó adatot, ezt: 231 millió forint, rögvest érthetővé válik, hogy a szövetkezet keresett munkahely. Áru Irakba A gazdasági nehézségektől hangos időszakban valóban látványos és elismerésre méltó ez a gyarapodás. Pláne, ha tudjuk, hogy a szövetkezeti élet valamennyi fontos területén nem is akármilyen tempóban növekszenek a mutatószámok. A tőkés partnerek számára 31 millió forint értékű berendezés exportjáról szólt a terv, helyette azonban 37 millió forintnyi szállítmány indult útnak Ceglédről többek között Algírba, Hollandiába. Ausztriába, Irakba, Jemenbe. Főképp gépészeti technológiai berendezések iránt van kereslet. Az árbevételi fordulatban azonban a szocialista országok számára feladott küldemények játszották a nagyobb szerepet. Az elképzelt 72 helyett 148 millió forint értékű gyártmány talált gazdát a szovjet, csehszlovák, román, NDK-beli és lengyel piacokon. így hát idén a szövetkezet nyeresége is 10 millióval több a vártnál, ösz- szesen 40 millió forint. A számok mögött természetesen a munkában elért sikerek húzódnak meg. Mint Mo- tyovszki Mihály elnök mondta. a ceglédiek által fejleszA holtpontról tehát csak úgy lehet elmozdulni, ha a kistermelők, anyagilag is érdekeltek a minőség javításában. A kilogrammonkénti egy forintos minőségi felár az első lépcsője ennek. Sokan azonban kétkednek sikerében. Véleményük szerint nem ellensúlyozza a költségek növekedését, de nem is erre hivatott. A minőségi felárat ugyanis a fehér hússertések értékesítéséért fizetik. A felár A minőségi felár fizetésével nincs is vége az intézkedéseknek. A húsiparig vállalatok folytatják az úgynevezett kocakihelyezési akciót, tehát tenyészállatok értékesítésével is segítik a jobb húsminőségű sertéseit elterjesztését. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az apaállatok tartását is kézbe veszik, hiszen mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, a kocakihelyezés önmagában nem lehet eredményes. A kistermelők udvarában bizonytalan tenyészér- tékű apaállatok vannak, amelyek további hasznosítása csak ronthatja az állomány minőségét. Egy felmérés szerint az apaállatok mintegy 40 százaléka nem felel meg a követelményeknek. Tennivaló tehát bőven van még, s ezeket ismerik is a szakemberek. Az ösztönzés fokozása sem csak njtuk múlik, hiszen először annak anyagi fedezetét kell megteremteni. Ezt pedig most nem könnyű megtenni, hiszen a világpiaci árak nem ismerik el a hazai törekvéseket. V. F. J. tett termékek ebben az esztendőben értek be. Kezdenek megtérülni a milliók, amit műszaki fejlesztésre fordítottak, azért, hogy meglévő termékeik színvonala emelkedjen, paraméterei javuljanak a versenyképesség megőrzésének érdekében. Ilyen egyebek mellett a fotokémiai és vegyi labor is, amelyet 1985-ben várhatóan tovább fognak korszerűsíteni. Nem sokkal a befejezés előtt áll a könnyű-tetőszerkezet kialakítása, ami műhely, raktár, uszoda, teniszpálya vagy kazánház fedeléül egyaránt szolgálhat, ráadásul té- liesíthető is. Mivel a szövetkezet nemcsak külhonba, hanem a hazai piacon is szeretné forgalomba hozni, várják az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet szükséges engedélyét. Lesz-e félvezető? Az is nyilván a jövő esztendőben válik el, hogy a minisztérium megadja-e azt a deviza- mennyiséget, amellyel a ceglédiek nyugatnémet licencet vásárolhatnának félvezetők gyártására. Érdemes említést tenni azokról a tárgyalásokról, amelyet a szövetkezet egy svéd céggel folytat egy alkat- rész-zsírtalanító berendezés kooperációs gyártása érdekében. Rezsibaj A jövő évi szerződések nagyobbik hányada papírra került, így kapacitásuk kilencven százalékát már lekötötték. A géppark elengedhetetlen rekonstrukciójának megkezdése (egy 2 millió forintos vásárlással) 1935-re csúszik át. A szövetkezet szolgáltató egységeinek java része a korszerűnek mondható gebines üzemelési módra tért át. Az egyéni éredekeltség által inspirált eredményekkel egyelőre mind a szövetkezet, mind pedig a dolgozók elégedettek. Nem úgy a lakótelepi szolgáltatóházban működő részleg. Itt elsősorban az elviselhetetlenül magas rezsiköltségek okozzák a gondot. V. S. A szé! nem válogat Hetekkel ezelőtt, mikor a szentmartoni út felől fújt a szél, valami utálatos szag ülte meg a város levegőjét. Akkor a szaglószervi közvéleménykutatás az alábbi eredménnyel zárult: ragasztanak valahol... égetnek valamit... a szolnoki kutyagyár illata... Es csak a legfinomabb ízlésűek érezték csontenyvnek. A találgatásokban nem akadt telitalálat. A vizsgálódás azonban kiderítette: ez a fertelmes szag a Magyar— Szovjet Barátság Tsz szárítójából származik. Múltak a napok. A szél nem válogat, szerdára megint a kritikus irányból fújt: lett is rettentő szag ismét. Bár a találgatások alábbhagytak, a csend, a tettek kezdetét jelentette. A szagjelek szinte teljes bizonyossággal állati termékre, annak égetésére utaltak. S mint kiderült, állati takarmány állati hulladékból készített komponensének előgyártása folyt az említett üzemben. Az illetékesek azonnal cselekedtek. A tanács műszaki osztályvezetője és a fő- áilatorvos a helyszínen tájékozódott, s ott kitudódott, hogy a szükséges feltételek egyáltalán nem állnak rendelkezésre, vagyis a munkák tovább nem folyhatnak. Mi pedig megnyugtatásképpen elmondhatjuk, hogy addig el sem indulhat újra az üzem, amíg az előírás szerinti berendezések hiányoznak. Környezetünk védelme, az egészséges lakókörülmények megkívánják ezt a szigorú határozatot: kényeked vére, senki sem dolgozhat fel állati termékeket — csak szakszerű körülmények között (surányi) A fénykép feléled Különösen sok ember forgolódik a napokban az ÉVIG ceglédi kisgépgyára ebédlőjének tágas előterében. Most nemcsak a megszokott kóla, kávé, szendvics és ebéd csalogatja ide a dolgozókat, hanem egy reprezentatív megjelenésű kiállítás. Az egyik falat vit- rinek foglalták el. Benne látható a gyár történetét bemutató gyártmánybemutató. Az ötvenes évektől napjainkig tárul fel egy-egy igen jellegzetes terméken keresztül a megtett út. Korabeli fotókat is látunk. A legelsőn egy bájos, fiatal női arc. Hamar kiderül, hogy Balogh József né állt akkor az objektív előtt. A pénztárban találtunk rá. Kértük, beszéljen az elmúlt időről. — 1954-ben kerültem a gyárba, és kifutóként kezdtem el dolgozni. 1958-tól 1983-ig, nyugdíjazásomig, pénztáros voltam. Amikor dolgozni kezdtem, itt csak elvétve akadt nő. Most ők vannak többségben. A gyárunk szegény volt. mint az ország. Egy darab Csepel motorkerékpárja volt az igazgatónak, a pénztárosnak egy biciklije. Ezt nevezték jármű- állománynak. öze bácsi egy szürke pacival végzett bérfuvarozást a vállalatnak. Az ebédet is ezzel a kocsival hordtuk a húsipari vállalattól. — Hol készült a kiállításon látható kép? Pontosan 1955- ben a budapesti ipari vásáron, ahol mi is szemlére tettük az akkori gyártmányainkat, és én tájékoztattam az érdeklődőket. 5 és 10 tonnás garázsemelő, kukoricamorzsoló, mákdaraló, diótörő, lószerszámok és veretek — ez volt az akkori kínálatunk. — 1960 óta a gyár közel került a városhoz, mert megépült a buszforduló. Ezáltal rendsze. res a járat és nem kell télen a a hóban biciklizni. Mindig jól éreztem ebben a gyárban magam, megbecsülték a munkámat. Csak így tudnám újból csinálni, ha újrakezdhetném. Kiss Sándor ISSN 0133—280# (Ceglédi Hírlap) Hűíipyltok a KEREFÜR nak
