Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-13 / 292. szám

1984. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Tanácsülésen a környezet védelméről Változás a közgondolkodásban A szemét elhelyezésének problémái SZENTENDREI ^/círían A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A városi tanács keddi ülésén a környezetvédelem és a köztisztaság helyzetét is áttekintették a testület tag­jak A számos megállapítás közül most a legfontosabbak­ról írunk. Az elmúlt öt év szemléletváltozást hozott. A lako­sok megértették, hogy a környezetvédelem fontos ügy, mindannyiunk ügye. A romboló hatások azonban még. erősebbek a védekezés eredményeinél. Kagy parlagok Szentendre nagy területen, 44 négyzetkilométeren . fek­szik, 1980 óta kétezer lélekkel gyarapodott a lakossága. Ezer lakás és több száz hétvégi ház épült. A családi házak szennyvize sok körzetben a talaj teljes elszennyeződését okozta. A hatalmas idegen­forgalom állandó köztisztasá­gi és környezetvédelmi gon­dok forrása. Kisebb lett a szántóföldek területe, (új ke­nyérgyár, vízmű védterület, kavicsbányászat), de még min­dig sok parlag található a Fel- szabadulás lakótelep környé­ken, a Szabadságforrás út két oldalán és a szennyvíztisztító mellett. A mezőgazdaság szá­mára értékes területeket (Kő­hegy, Pismány) veszélyezteti az erózió vagy a belvíz. A város legféltettebb kin­cse, természeti környezete. Fontos, hogy az új városré­szek harmonikusan illeszked­jenek a tájba. A domboldalak megóvása a betonerdőtől alap­vető követelmény. Csendes város Városunk enyhén szennye­zett levegőjű térségben talál­ható. A légszennyezés forrá­sai: a fűtés, a közúti közleke­dés, a por és szemétlerakás. Bírságot csak a Papíripari Vál­lalat szentendrei gyára és a BVM fizet. Szentendre csendes város. Az ipari övezetek jól elkülö­nültek. A környezetvédelemben a legfontosabb a vizeit tiszta­ságának megőrzése. A Duna állapota az utóbbi öt évben változatlan. Az üzemek kö­zül szennyezi a papírgyár. Ifjúsági parlament az LHV-nál Készek az együttműködésre g Az elmúlt héten Budaka- j Jászon tartották a Buda- f, flax Lenfonó- és Szövőipari i Vállalat ifjúsági parla- ff. mentjét. Az 1600 fiatalt képviselő küldötteket Beck 1; Tamás vezérigazgató tájé- í koztatta a vállalat helyze- í téröl, majd az ifjúsági bi- ? zottság beszámolóját hali­ig gatták meg, A hozzászólá- | sok után a küldöttek elf o- ^ gadták az intézkedési ter- ^ vet, amely az elkövetkezen- í dó időszakra meghatároz­na az országos nagyvállalat £ fiatalokkal kapcsolatos te­lj endőit. Mit hallottunk a hozzászó­lódtól? Feig i Istvánná arról beszélt, hogy leértékelődött a te.,tilipar presztízse. A fiata­lok csak akkor mennek szövő- és fonógyárakba, ha máshol nem tudnak elhelyezkedni. Ennek egyik okát abban lát­ja, hogy hiányos a propagan­da. Horváth Gizella azt szor­galmazta, hogy a fiatalok is tervezzék a termékeket, s azo­kat gyártsák is. Németh Anna él zrevételezte, hogy a lakás- építési támogatás elintézésé­nek átfutási ideje három hó­nap. Komár László nem ta- lá'ta elég hatékonynak az if­júsági bizottság munkáját. Ráckevi András, a vállalati szakszervezeti bizottság politi­kai munkatársa elmondta, hogy az ÉVM-rendelet megje­lenése óta csak a bürokrácia útvesztőinek bejárása után le­het a vállalati lakásépítési kölcsönhöz hozzájutni. Hiá­nyolta, hogy a kollektív szer­ződésben nem domborodnak k: a fiatalok problémái. A pá­lyakezdők nem ismerik a jog­segélyszolgálatot. A KISZ- és a szakszervezet között nincs meg az állandó kapcsolat. A vállalati ifjúsági bizottság beszámolójából az is kiderül, hogy nagvon sokat tesznek a K ISZ-korúakért. Csak vázla­tosan soroljuk fel, hogy éven­te 40—45-en vesznek rész kül­földi tapasztalatcserén. Hal­latják szavukat az üzemi négy­szög munkájában, a döntések elkészítésében. A kádertar- talék 85 százaléka 30—35 év közötti. A húsz ifjúsági bri­gádban kétszázan dolgoznak. Szerveznek szakmunkás-vetél­kedőket, kiírják a Kiváló ifjú szakember és a Szakma kiváló mestere és az Alkotó ifjúság című pályázatokat. Évente 15 f.étalt részesítenek Kiváló ifjú á: igozó kitüntetésben. Támo­gatják a továbbtanulókat, a szakmunkás-bizonyítványt S’- szőkét, a pályakezdőket. Az u óbbiaknak 6000 forint indu­ló alapot biztosítanak. A bu­dakalászi munkásszállón 100 fiatal él, rendkívül kedvezmé­nyes térítésért. Az elmúlt öt évben az egész vállalatnál negyvenhat 35 éven aluli dol­gozó kapott lakásépítési köl­csönt. A munkakörülmények javítása céljából modern gé­peket szereznek be. Kiemelten foglalkoznak a budakalászi gyárban tevékeny­kedő negyven kubai fiatallal. A vállalati ifjúsági bizottság intézkedési terve negyven ol­dalon foglalkozik a jövő teen­dőivel. E helyen reménytelen vállalkozás volna ismertetni a kívánalmait. Csak annyit, hogy a legfontosabb témakörei a lakáskérdés, a bérek ala­kulása, a beilleszkedés, az üze­mi demokrácia és a termelés. Vagyis a legfontosabb kérdé­sek. Ami azt bizonyítja, hogy az LSZV fiataljai készek az együ ttműköd ásre. Nagy előrelépést jelent a köziponti szennyvíztisztító te­lep bővítése. Jövőre már napi hatezer köbméter életet adó folyadék káros anyagai­nak kivonására lesz alkalmas (most 2500 köbméter/naip a tel­jesítménye). Aggasztó viszont az ivóvíz- termelő kutak környezetének egyre fokozódó szennyeződé­se. Romlik a vizük minősége, emelkedik a nitrát- és ammó­niatartalmúk. A hetedik ötéves terv során más regionális rendszerhez kell csatlakoz­nunk, hogy megfelelő mennyi­ségű és minőségű ivóvízhez juthassunk. Szeméthegyek A lakosság a legtöbbet a szemétszállításról és a hul­ladék elhelyezéséről beszél. A Városgazdálkodási Vállalat kukákkal és konténerekkel szállítja el az évente terme­lődő 21-22 ezer köbméter tö­mör szemetet. A Kéki-bányai telep három év múlva telí­tődik. A hetedik ötéves terv­ben új helyet kell találni a szemét elhelyezésére. Gondot okoz az illegális lerakóhe­lyek állandó újratermelődése. Elképesztő állapotok találha­tók a László telep mögötti fenyvesben és a Szarvashe­gyen. A közterület tisztításá­ra a VGV rendelkezésére áll­nak a megfelelő gépek. Ahol ezeket nem tudják használni, ott piszkosak a szűk utcák. E helyeken a kirándulók és a maroknyi utcaseprő gárda ki­látástalan küzdelme folyik. S harcolnak az üdülőtulajdono­sok is, hogy a szemétszállítá­séit beszedett pénzért a sze­metet rendszeresen szállítsák is el, ne éktelenkedjen az I állatok által szétcibált piszok hetekig, mert konténer bera­kásáról ;sé gondoskodnak. Településünk környezetét csak társadalmi összefogás­sal védhetj ük meg. A lakos-, ság mellett nagy szerepe van a KÖJÁL-nak és a tanácsi el­lenőrzésnek. Jó kezdeménye­zés a tisztasági hónapok, a fásítási és virágosítási akciók szervezése. Az elmúlt öt esztendő kör­nyezetvédelmi munkájának legnagyobb eredménye, hogy o közgondolkodásban fontos­ságának megfelelő helyre ke­rült a természet kímélése. Várják a társadalmi munkásokat Saját erőből épül — Tahitótfaluban hosszú évekig nem épült semmiféle közintézmény — kezdi a be­szélgetést a sommás megálla­pítással Lévai Gézáné tanács­elnök. Aztán részletezi: 1962- ig alig volt járható közút. A bölcsőde 1938-ban, a tanács 1979-ben. lett életveszélyes. A művelődési házat egy régi nyomda épületében rendezték be. Tizenöt esztendővel ezelőtt beépítették a .padlásteret, s he­lyet szorítottak a vizesblokk­nak is. Pártbizottsági határo­zat mondta ki 1973-bam: Tahi- tótfalu legyen a sziget kultu­rális centruma. E visszatekintés a megértést szolgálja. Szorosan kapcsolódik a ma problémáihoz. Neveze­tesen a zsúfolt iskolához, az árválkodó, omladozó kultúr- házihoz. A párthatározat megvalósí­tásának első lépése a szigeti falvak iskoláinak körzetesítése volt. Három hónap alatt két tantermet emeltek. Mindenki ámult a gyorsaságon. Mondo­gatták az emberiek, hogy egy­kettőre felépül a művelődési ház is. Nem így történt. A ha­tározat végrehajtása megállt Kisoroszi kapott ifjúsági há­zat. A táhitótfaluiák jövőre sa­ját alapból nekiveselkednek a kultúrház építésének. A jelen­legi futtüallpályán fog állni, kétszintes lesz. A helyiségei összenyithatok s így alkalma­sak lesznek tanteremnek, klub­szobáknak is. A kiviteli terv szerint 6 millióba kerül. A kéz- I déshez megvan a fedezet. ügyfelek és betegek Ügyészségi vizsgálat az alkoholizmusról Az ivás nem lehet bocsánatos! A szentendrei ügyészség tavaly októberben általános törvényességi felügyeleti vizsgálatot folytatott a szent­endrei Városi Tanács és járási hivatal egészségügyi osz­tályainál, majd most decemberben — immár a köz- igazgatás átszervezése után — a városi tanács hatósági osztályánál az utóvizsgálatot is megtartotta az alkoho­listák gyógyítására és gondozására irányuló eljárások törvényessége tárgyában. Több szempontból is tanulsá­gos az ügyészség egyes megállapításainak közzététele. Hallgató munkahelyek Szóljunk arról például, hogy a városból és körzetéből 1979. és 1984 között 766 személyről érkezett bejelentés, mely sze­rint alkoholelvonó kúrára len­ne szükségük. Közülük csak 167-en vállalták önként a gyógykezeltetést. Az említett időszakban — természetesen az idei adatok kivételével — 377 volt a visszaeső. Vajon mennyien ihatnak ki- sebb-nagyobb rendszerességgel a körzetünkben? Gondolom, azt fölösleges bizonygatni, hogy a bejelentések csak a jéghegy csúcsát mutatják. Emellett szól az ügyészség azon megállapítása is, hogy társadalmi szerv, munkahely egyszer sem kezdeményezte az elvonókúrát. Valószínűtlennek tartom, hogy ezek az emberek kizárólag otthon néznének a pohár fenekére. Inkább arról van szó, hogy a részegség még mindig bocsánatos bűnnek számít. Akik nem a bőrükön érzik e sorscsapást, hallgat­nak. Nem véletlen tehát, hogy a bejelentéseket csaknem ki­zárólag a házastársak, a rend­őrök és a szülők teszik. Az alkoholelvonó kúrára kötelezés folyamán környezet­tanulmány készül. Dr. Németh István vezető ügyész megálla­pítja, hogy ezek túl sok álta­lánosságot tartalmaznak. Az okot az általános visszahúzó­dásban látja. A szomszédok, ismerősök nem szívesen nyi­latkoznak, félnek az alkoho­listától. A tanácstagok sem kívánnak a konkrétabb isme­reteikről számot adni. Még mindig magánügynek fogják fel az italozást. Lassú ügyintézés Meglepő a vizsgálatnak az a megállapítása is, miszerint a múlt év első felében folyamat­ban levő ügyek közül az ál­lamigazgatási szerv egyet sem intézett el 30 napon belül. Ta­láltak két évig elhúzódó eljá­rást is (!), a több hónapos késedelem pedig általánosnak mondható. A tanácsok illeté­kesei a folyamatban levő át­szervezéssel magyarázták a határidők csúszását. Az utó- vizsgálatban — amely mint említettem, már az átszerve­zést követően történt — az ügyészség, megállapítja, hogy az ügyintézési határidő lénye­gesen lerövidült, de a 30 na­pon belüli lezárás gyakorlati­lag nem érvényesül. Hosszú időt vesz igénybe a személyek előállítása, késve érkeznek a környezettanulmányok, de leg­főképpen a SZEGYMI (ideg­gondozó intézet) szakvélemé­nyei. Csak szófessérlés A vizsgálat anyagát olvasva az emberben az a vélemény alakul ki, hogy nem kezelik súlyának megfelelően ezt a sokakat nyomasztó problémát. Pedig a szakemberek szerint társadalmi betegségről van szó. Amint láttuk, a gyorsabb eljárásnak megvannak a jogi, szervezeti és személyi feltéte­lei. Az ügyek mégis csigalas­súsággal haladnak. Az italozók száma ezzel szemben fokozato­san emelkedik. Ideje lenne alaposan megváltoztatni a szemléletünket, mert a ve­szélyről nemcsak beszélni kell, hanem határozottan tenni is ellene. Mielőbb, mindnyájunk ér­dekében ! fahitótfalu központjában már két hete üzemel az új gyógy­szertár és postahivatal. Az új intézmények jelentősen javít­ják a sziget négy falujának gyógyszerellátását és a tele­fonszolgáltatás színvonalát Gondckkal küzdenek az úszók Villanófény Kévésünknek adatott meg, hoey iuk.cuxs uagyjugu uubck.ui, a é»í-ü nfca**es títici-r uióuv-a, tuakúlontuí­segoon, éljuiiit. A toboseg m ás* mert o-avcit miatt uev a^z-r- nyutvba, tubb emeletes panel- kandinkba kényszerűi, tsz zei azonban el is veszti a pihenés­hez, csenuncz va-o jognu Peaig nemcsak a lakasoa muaz lámá­tok, mert o*ykor az emoerek teszik pokouuä egymás életét. Joggal vemeH eben az olvasó, hogy ugyan kérem, a falak vé­konya^, uangszigecelés sehol, a helyiségek esszerü beosztá­súnak még a nyomai sem lel­hetők fel. Mindez valóban igaz, mégis megismétlem: az embe­rek teszik nehézzé egymás éle­tét. IVIa már Szentendrén két la­kótelep és számtalan társashoz található, fcn is kéí-szazadma- gammal koptatom egy Hív-tu­lajdonú ingatlan negyedik emeletét. A bőrömön tapasz­talom, hogy sokan fittyet huny­nak az írott és íratlan törvé­nyeknek, de főként, az illem­nek. Annyi a példám, hogy a bőség zavarával küszködöm. Mivel is kezdjem? Talán a leg­frissebb „élménnyel*1. Az ab­lakok alatt, a játszótéren és a járdán motorozó fiatalemberek­kel. Akik bravúros kanyar vé­telekkel kerülik ki a háromke­rekű bicikliseket, súrolják a gyalogosok vállát, s a parko­lókban ügyességi versenyeket rendeznek. Akik több emeletes házakban élnek, tudják, hogy az ötven köbcentis motoroknak a panelekről visszaverődve mekkora ä hangjuk. Hallottam kisgyermekes anyát, három műszakban dolgozó munkáét panaszkodni. Mit tehetnek? Szóljanak ráiuk? Megkapják a magukét. Jelentsék fel őket? Azt sem tudják, kik a tettesek. Más példa: a hét végi hajna­lon túrára induló laaótars a parko.óoan melegíti az autót, majd kürtő Igét a nejének, je­lezve, most mar jöhet. A házi­buliról távozó lóiíedvű vendé­gek dalolva sétainak le a lép­csőkön, majd negyedórás bú­csúzás következik. A szemköz­ti ház minden ablaka tárva, bőmből a magnó, az idő éjjel egy és két óra között van. A radio, tv „hangoskodásárói”, a név- és születésnapok zajáról, a vendégjárások eseteiről kár szólni, azok már „természete­seknek’* tűnnek. Tudniillik, kj szólhat abba bele, hogy a „sa­ját házamban” milyen hang­erővel hallgatom az adásokat, az Omegát, vagy köszöntőm a barátaimat. Akinek nem tet­szik, költözzön el. A törvények, rendeletek pró­bálják biztosítani a pihenés­hez való jogot, de az esetekhez mértén eíeisyésfcő azoknak á száma, akiket ilyesfajta kihá­gásokért megbüntettek. Pedig a jogszabályok jók. Csak hát a végrehajtásuk ... Például mire kijön a járőr, lehet, hogy csend lesz. Ha nem, bizonykod­ni kell, hogy zavaró-e a dolog vagy sem? Ki vállalja mind­ezt? Marad a vatta a fülbe, pár­na a fejre módszer. És a re­mény, hogy abbahagyják. De a dolog korántsem ilyen egysze­rű. Ahol ennyien élnek, mindig akad valakinek oka a mula- tásra. Mindig utazik, fúr, ka­lapál, szerel, zenél, ordít, ug­rál, futkos, javíttat valaki. Z ez így megy örökkön-örökké. Pedig mindezt másként is lehetne, csak tapintat, kultu­ráltság, empátia kellene hoz­zá. Nem törvényekre volna itt szükség, hanem olyan bensőből fakadó jóindulatra, amely tekintetbe képes venni mások érdekét, egészségét is. Sajnos, úgy tűnik, ettől még messze vagyunk. Évadzáró telt ház előtt A Szentendrei Vízmű úszó­szakosztályának tagjai szép eredményekkel zártás az éva­dot. Az alig másfél éves egye­sület a megyei pontversenyben a második helyet szerezte meg. Talán ennek köszönhető, hogy a városi tanács díszter­me zsúfolásig megtelt az ér­deklődő szülőkkel, a sportolók­kal, s a város vezetői is jelen voltak. Dr. Németh István szakosz­tályvezető megnyitója után Simon Péter vezető edző szá­molt be munkájukról. A ver­senyzők teljesítményét az úgynevezett NDK pontszámí­tás szerint értékelte. A fiúk közül első helyre Szabó Zsolt, a központi iskola nyolcadikos tanulója került, a gyengébb nem képviselőjeként Korcsok Laura, a Felszabadulás lakó­telepi általános iskola diákja állhatott a képzeletbeli dobo­gó felső fóliára. Az egyesület vezetőd díjakat adtak át az arra érdemes ver­senyzőknek, majd megválasz­tották a szülői munkaközösség öttagú vezetőségét. Nem akarunk ünneprontók lenni, de le kell ínná, hogy a több megyei csúcsot tartó egyesület súlyos anyagi gon­dokkal küzd. Ősz óta nem tud­nak vizes edzéseket tartani, mert nincs öltözőjük. A gye­rekeik türelmetlenül várják a megígért koníérierházakat, de azok egyre késnek, pedig jö­vőre az országos reménységek versenyének négy fordulójáé ' egyet Leányfalun rendeznek. A vízmű úszói szeretnének elcsípni a helyezésekből. Téli edzéslehetőség nélkül azonban ez nem megy. Hírek sarckkan — Felújítások. A Rákóczi Ferenc utcában kilenc lakás műszaki átadása már megtör­tént. A kisiparosok jelenleg a hibákat javítják. A lakóik de­cember derekáig beköltöznek az épületbe. — Vendégfogadó, A szabad­téri néprajzi múzeum fogadó­bázisán autóparkoló, kereske­delmi egységek, büfé, esetleg étterem építését tervezik. A munkákat a tavasszal kezdik. Az oldalt Irta: Vicsolka Mihály Fotó: HancsovszkI János

Next

/
Oldalképek
Tartalom