Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

PEST KEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM jí rn: 1-40 forint 1984. DECEMBER 12., SZERDA Ma: 3. oldal: Birtokba véve a múlt kincseit 6. oldal: Jogi tanácsok 7. oldal: Három hazai veretlen 8. oldal: Tragédia a vasúti sínen Know-how-t vásároljak Solymáron Import helyett export Ma már nem vitatott kérdés, hogy érdemes-e külföldről licencet vagy know-Öiow-t vásárolni. Példák sora igazolja létjogosultságát, bár természetesen nem mindegy, hogy mit, mikor, kitől és milyen feltételek mellett veszünk át. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat — úgy tűnik — az idén jó vásárt csinált. Solymári gépészeti gyáruk­ban eddig évente 700 ezer pár talpszerszámot készítették el. Csakhogy ezzdl a mennyi­séggel a hazai igényeiket sem tudták kielégíteni, s így min­den évben negyvenszer dol­lár értékű importra is szükség volt, adott technológiájuk­kal pedig ‘nem láttak lehe­tőséget a termelés növelésére. Három évig keresett a PEMÜ hazai öntászeti eljárást, m'g végül is úgy döntöttek, hogy kísérletezés helyett egy kül­HIEDELMEK F urcsa, már-már kiszá­míthatatlanul szeszé­lyes ingadozást látha­tunk a két véglet’között, ha azt vesszük szem ügyre, mi­ként ítélkezik az ún. közvé­lekedés a nőseit; való meg a nem nőnek való munká­ról. Volt időszak, amikor szinte mindenre alkalmas­nak tartották a leányokat, asszonyokat, figyelmen kí­vül hagyva biológiai tulaj­donságaikat. Természetes reakciója volt ennek a szél­sőségnek az. amikor mag úev hangzott az ítélet, ma­radjanak csak a hagyomá­nyos területeken a nők, az való nekik, hiszen kipróbált megoldásokról van szó, nin­csen kockázat. Ma ott tar­tunk, hogy ugyan a hivata­los msgítéltetés sokkal ész­szerűbb. mint a korábbiak­ban volt — szakmák sere­gét nyitotta meg a lányok előtt — a család, a gyermek gyakran makacsul ragasz­kodik a szokványoshoz, a „női” mesterségekhez. Ezért azután a megyében a leg­több ipari szakmunkáskép­ző intézetben kétszer, há­romszor annyian jelentkez­tek a mostani tanévre lód. rásznak, mint amennvi hely, felvehető gyermek volt. S ennek a megfordí- tottja: a textil- és ruházati ipari szakmacsoportnál mu­tatóba akad olykor egy-egy fiú. mert itt meg azt su­gallja az előítélet, nem fiú­nak való terület ez. men­jenek csak oda a lányok. Ilyen okok látszanak köz­re abban, hogy például Cegléden, a Bem József Inari Szakmunkásképző In. testeiben — a megye legna­gyobb ilyen intézimmivei közé tartozik! — a fehér hollónak kijáró érdeklődés övezi a nagy ritkán ..el tévé­dét”,, azt a fiút például, aki bemerészkedik a Mains I. Ruhagyár ceglédi gyáregy­ségében tanuló leányok se­regébe. illetve azt a leánvt.1 aki a gépi forgácsoló szak­mák valamelyikét választot­ta. Ez Utóbbinál ténvleg szabályi erősítő kivétel a gvengébb nem va’amelvik ifiji képviselőjének a fel­bukkanása. m*rt mint né­mi ttsszeszámoleatással ki­derült. a megyében össze­sen nyolc leánv vo’t talál­ható e szakmái termeten a júniusban befejeződött tan­évben. A valóság áltail réaen meghaladott régi tapaszta­latok nzpiamkban hiedel­mekként. élnek tovább. íw nehéznek, e’szknsnak minő­sítve a gépi forgácsolást, nem leánynak valónak te­hát, ám ramm is nekik il­lő az a textilipari szakma e felfogás szerint, ahol a munka nehézségi foka ma­gasabb (!), mint például az esztergaiyosoKnál, anoi a porszennyezodés, az elemi sza.a.cnaK a levegooen le­begése soKkal ijöbb piszok­kal jár, mint egy iorgacso- lómuneiyben... A hiedel­mek furcsa kialakulása, makacs megmaraaasa nem korlátozódik pusztán a szakmunkásképzésre. hi­szen hasonló okoKira, h.e- delimek vezérelte választá­sokra vezethető vissza az is. hogy a megyében a gim­náziumokban és a szakkö­zépiskoláikban szembeszö­kően magas a leányok ará­nya, napjaiméban hatvan­egy százalék felett van. Fő­kent a gimnáziumba kerü­lőknél igaz soka.c esetében, a választás valójában a pályaválasztás elhalasztását szolgálja, mért így a még­nyerni vélt négy év alatt — gondolja a család — vala­mi majd csak kialakul a leánygyermek számára. Ez a valami sokszor a csalódás, a. sikertelen egyetemi felvé­telű, s azt követően a pró­bálkozás, hová is lehetne mennie az ifjúnak, szakkép­zettség nélkül. .. Nem vala­mi bő a választók, ha a csa­lád tragédiának látja azt, ami természetes lenne, a szakmatanulást, a fizikai munkát. Ahnak ellenére így van éz, hogy a megyé­ben jelenleg minden száz gimnazista közül hatvanhét a leány, a szakmunkásta­nulóknál viszont arányuk minden százból huszonhét. Mekkora különbség! Kérdés azonban, társadalmilag in­dokolható. elfogadható-e ez az eltérés? a’gatagság lenne észre nem venni — azaz magunk is a hiedel­mek ingoványára tévednénk a csak fekete, a csak fehér láttató,sával —. hogy a leg­utóbbi kát-három esztendő­ben valami azért megmoz­dult. Ceglédi, pilisvörösvári, szentendrei tapasztalatok mutatnak például arra. hogy némely területen, mint a mechanikai jellegű mű­szerész, az elektromos jelle­gű műszerész, a bőripari szakmacsoportban lgssan növekszik a vállalkozó ked­vű lányok száma, azaz a ko­rábbiaknál többüknek tá­mad kalandozó kedve felfe­dezni egv-esy olyan terüle­tet.' amelyet ugyan nem tart „igazi” leányszakmá­nak a közvélekedés, de amelyek ma máir mindkét nem részére kenyeret kínál­nak. Kenyeret, olyan mun­kakörülményekkel. ame­lyektől nem keh félteni, a leányokat sem. Félteni .in­kább a hiedelmek tere!t.e pályaválasztástól kell, kel­lene őket... Mészáros Ottó B földön már bevált módszert honosítanak meg. Az Euro-Machinery SPA olasz cégtől a Tisza Cipőgyár­ral közösen vették meg a know-how-t. Az eljárás és néhány alapvető berendezés 300 ezer dollárba került, az olaszok a magyar munkások betanítását is vállalták. A PEMÜ szakemberei szerint a ráfordítás hamarosan meg­térül, mert az olasz techno­lógiával évente az eddiginek több mint kétszeresét gyárt­ják, s a felhasznált import anyagok mennyisége is csök­ken. Ily módo-n nemcsak a ha­zai keresletet tudják teljes mértékben kielégíteni, da ex­portálni is fognak. Már az idén számítanak 50 ezer dol­lár bevételre. A finn kormányfő keddi programja Kétoldalú kapcsolataink jók Vidéki gyárlátogatással kez­dődött Kalevi Sorsa finn mi­niszterelnök keddi programja. A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó magas rangú vendég — . Nagy János külügyminisztériumi államtit­kár kíséretében — felkereste a Videoton Elektronikai Vállalat székesfehérvári gyárát. Kalevi Sorsa, a Finn Köztár­saság hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó miniszter- elnöke kedden ezután a bu­dapesti Hilton szállóban talál­kozott a hazai és a nemzet­közi sajtó képviselőivel. Bá­nyász Rezső államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a finn kormányfő rövid nyilatkozat­ban foglalta össze magyaror­szági látogatásának tapasztalar tait. Elöljáróban- hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kap­csolatok nemcsak jók, problé­mamentesek, hanem valóban barátinak jellemezhetők. A Kádár Jánossal, Losoncéi Pállal és Lázár Györggyel foljdatott megbeszéléseiről szólva elmondotta: részletesen áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, s a megvitatott kérdésekben néze­teik messzemenően egybevág­tak. Hozzátette: Finnország, mint semleges állam, s Ma­gyarország, mint egy védelmi rendszer tagj3, ugyanazon cé­lokért száll síkra a nemzetközi színtéren, könnyű volt tehát a megértés. Egybehangzóan meg­állapították: a jövő esztendő döntő fontosságú lehet a nem­zetközi helyzet alakulása szempontjából. Finnország és Több jut az ideganísjrgzfomra Segítik a sikló építését Az Országos Idegenforgalmi Tanács Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszternek, a ta­nács elnökének vezetésével kedden a Duna Intercontinen­tal Szállóban ülést táhtott. A részvevőket Meggyes Ist­ván, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal vezetője tájé­koztatta a jövő évi idegenfor­galmi alap felhasználásának tervezetéről. Elmondta, hogy a rendelkezésre álló összeg elő­reláthatóan 430—445 millió fo­rint lesz — mintegy 10 száza­lékkal több, mint ebben az év­ben. A tervek szerint az alap­ból mintegy 120 millió forin­tot a kiemelt idegenforgalmi területek infrastrukturális és kommunális létesítményeinek fejlesztésére, felújítására, kor­szerűsítésére fordítanak. Az alap fennmaradó részét az el­képzelések szerint a nagy for­galmú idegenforgalmi ‘terüle­teken autóparkolók és nyilvá­nos mosdók létesítésére, szú­nyogirtásra, tovább a budapes­ti sikló építésének támogatá­sára fordítják. Magyarország mindent elkö­vet, hogy a világpolitikában, az államok közötti kapcsola­tokban kedvező fordulat tör­ténjék. A kétoldalú kapcsolatokat jónak minősítve kiemelte a gazdasági együttműködés té­makörét. Mint hangoztatta: az elmúlt tíz esztendőben, mióta a két ország szabadkereskedel­mi megállapodást kötött, a kétoldalú kereskedelmi forga­lom a háromszorosára növe­kedett. Elégedettek lehetünk tehát az eredményekkel — mondotta —, ám a forgalom szerkezetének alakításában még számos lehetőség rejlik. Üj területeket és új együttmű­ködési formákat szükséges ke­resni — hangoztatta. A rokoni kapcsolatokon ala­puló, hagyományosan jó kul­turális együttműködésről szól­va a kormányfő kiemelte: e téren igen kiterjedt, széles kö­rű, sajátos formák alakultak ki az elmúlt évtizedek során. Rendszeressé váltak mindkét országban a barátsági hetek, amelyekre népes delegációk utaznak Finnországba, illetve Magyarországra. E népi diplo­máciának jelentősége van, s közvetlen hatást gyakorol egy­más jobb megismerésére, a kultúra terjesztésére. Jelentős a két nép közötti barátság ápolásában a testvérvárosi kapcsolat is — mondotta. A finn miniszterelnök az újságírók kérdéseire válaszol­va a nemzetközi helyzet több fontos témájával foglalkozott. Elmondta, hogy Kádár Já­nossal folytatott megbeszélé­sén a szovjet és az amerikai külügyminiszter januári ta­lálkozójáról létrejött megálla­podást igen jelentősnek ítél­ték meg. A genfi tárgyalások meghatározóak lehetnek a jö­vendő fejlődésben. Mind Finn­ország, mind Magyarország üdvözölte ezt a folyamatot. Este kulturális műsoron vettek részt a finn vendégek. Lázár György miniszterelnök és felesége társaságában meg­tekintették a magyiar néphad­sereg központi művészegyüt­tesének műsorát, az együttes székházában. A finn kormányfő kísérem tében < hazánkban tartózkodó üzletemberek tárgyalásokat folytattak magyar vállalati partnereikkel. Lázár György fogadta Szung Fingét Tudományos együttműködés Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Szung Ping államtanácsost, a Kínai Népköztársaság Állami Terv­bizottságának elnökét. Szung Ping Budapesten tárgyalásokat folytatott Fa- luvégl Lajossal, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­vel, az Országos Tervhivatal elnökével. Áttekintették a ma­gyar—kínai műszaki-tudomá­nyos együttműködés időszerű kérdéseit, és véleménycserét folytattak az elkövetkező évek gazdasági együttműködésének fő irányairól. Szung Ping budapesti tar­tózkodása során találkozott Marjai Józseffel, a Miniszter- tanács elnökhelyettesével,. Ka- polyi László ipari miniszter­rel, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terrel és Török István külke­reskedelmi államtitkárral. Szung Ping és kísérete el­utazott Budapestről. Befejeződött a dizefesítési program Bizománybán értékesít a Volán A Volán vállalatok idei tevékenységéről, jövő évi terveiről tartott sajtótájékoztatót kedden, a Volán béri oktatást telepén Paisch Nándor, a Volán Vállalatok központjának vezérigazgatója. Mint mondotta: az idén mérsékelten növekedett a népgazdaság szállítási igénye, s ez tükröződik a Volán vál­lalatok ez évi eredményei­ben. A Volán autóbuszok csaknem 1,8 milliárd utast szállítottak, 2,6 százalékkal többet, mint tavaly. Különö­sen a helyi járatok, illetve a szerződéses es bérautóbuszok, valamint a különjáratok ^iránti igény növekedett. Az áruszállítási teljesítmény kis­sé elmarad a tavalyitól, első­sorban az úgynevezett öm­lesztett tömegáruk arányának csökkenése miatt. A kieső feladatok pótlására újabb pia­cokat kerestek a Volán válla­latok, ennek 1 eredményeként sikerült növelni a távolsági és a nemzetközi árufuvarozások arányát — ez utóbbi árbevé­tele a tavalyihoz képest egy- harmadával növekedett, meg­haladja az 1 milliárd forin­tét. A Volán vállalatok idei nyeresége várhatóan eléri a 3,2 milliárd forintot. Ebben jelentős szerepet játszik az energiaköltségek csökkenése: gyakorlatilag befejeződött a dízelesítési program, ma már a felhasznált üzemanyagnak csak mintegy 20 . százaléka a benzin, a többi .gázolaj (1980- b-an mindössze 44 százalék volt a gázolaj aránya). A következő évben az egyik legfőbb faladat a -személyszál­lítási szolgáltatások, az, utas­kiszolgálás színvonalának, mi­nőségének megtartása, lehető­ség szerinti javítása. A helyi közlekedésben igyekeznek ru­galmasan az igényekhez iga­zítani a járatokat, javítják az autóbusz—vasút csatlakozá­sokat. Pontosabbak, tisztáb­bak lesznek az autóbuszok, s jobb lesz az utastájékoztatás. Tervezik a jegyelővétel és a helyfoglalás rendszerének kor­szerűsítését, s kiterjesztését valamennyi, 50 kilométernél nagyobb távolságra közlekedő járatra. Gondot okoz azonban jövőre is, hogy az autóbuszok jelentős hányada — a terve­zett selejtpótiások elmaradása miatt — elöregedik, s az ál­lomáshálózat fejlesztése nem tart lépést az igényekkel. Az áruszállításban a szol­gáltatások bővítését tervezik: a darabáru-fuvarozásban be- veztik az expressz szállítási rendszert, s bizománybán ér­tékesítenek majd építőanya­gokat és egyes tüzelőanyago­kat. Géppel nyers, pontes Műszakonként 3 ezer 400 darab belföldi pénzesutalványt dol­goz fel egy ember Mcndén a Posta Számítástechnikai Intézet adatrögzítő részlegében. Itt Mcndén kerül sor a számítógépes adatfeldolgozás első lépcsőjére, az előkészítésre. Képünkön Pápp Ildikó és Farkasné Halász Gabriella a korszerű berende­zésekbe táplálják be az adatokat Ilancsovszki János felvétele Budapesten Afrika-nap Afrika-napot tartottak ked­den a Magyar Kereskedelmi Kamarában. A. rendezvényen, melyét az ENSZ iparfejleszté­si szervezete, az UNIDO és a szervezet magyar nemzeti bi­zottsága — együttműködve a Magyar Kereskedelmi Kama­rával — szervezett meg, ma­gyar vállalati vezetőknek is­mertették az afrikai országok fejlesztésére kidolgozott nem­zetközi programot. A hazai szakemberek arról számoltak be, hogy a magyar vállalatok miként vesznek részt a fejlődő országok gaz­daságfejlesztésében. Igen ked­vező feltételekkel kapcsolód­hatnak be a magyar vállala­tok a program végrehajtásá­ba, hiszen jelentős tapasztala­tokat szereztek a kontinens országaiban. Esősorban ter­vek elkészítésével, ipari beru­házásokhoz gépek, berendezé­sek szállításával, technológiák átadásával, szakemberek kép­zésével vehetnek részt a fej­lesztési elképzelések valóra váltásában. ■ KözéletI Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására kedden Varsóba utazott. Kíséretében van Ra­dies Katalin, a KB tudomá­nyos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezető­je, valamint Pataki István, a KB külügyi osztályának mun­katársa. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a . Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására kedden a Szovjetunióba utazott. Kísé­retében vannak Kótai Géza és Petrovszki István, a KB osztályvezető-helyettesei. Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettesének meghívására kedden Buda­pestre érkezett Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, aki részt vesz a magyar— NDK gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési bizottság társelnökeinek ta­lálkozóján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom