Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-11 / 290. szám
1984. DECEMBER 11., KEDD WVT * 3 Emlékezés Rezi Károlyra Társadalombiztosítási tanácsok Módosítják az alapszabályt Rezi Károly, a magyar kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából, koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Imre úti temetőben. Sírjánál a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti és IV. kerületi Bizottsága nevében Békési László, a budapesti pártbizottság titkára és Káder Gyula, a IV. kerületi párt- bizottság első titkára helyezte el a kegyelet virágait. ★ Rezi Károly emlékének adózva hétfőn szobrot állítottak az újpesti városközpontban. A munkásmozgalom kiemelkedő személyisége portréját az 1981-ben elhunyt Farkas Aladár Mun.káesy-díjas szobrászművész mintázta meg. A társadalombiztosítás irá- ; nyitásának átszervezéséről in- ; tézkedő minisztertanácsi határozat alapján, a mezőgazdasági szövetkezetekben is létrehozzák a munkahelyi társadalombiztosítási tanácsokat. Ezzel kapcsolatban a TOT elnöksége az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal, a MÉM-mel és a ME- DÓSZ-szal közösen ajánlást adott ki. Eszerint a tanács ellenőrzi majd a társadalombiztosítási feladatok végrehajtását, illetőleg az ' ezzel kapcsolatos jogorvoslati, méltányossági kérelmek elbírálását. Jogkörét tekintve a küldöttgyűlés, illetőleg a közgyűlés bizottságaival azonos elbírálás alá esik. i Létrehozásával egy időben in- ! dokolt módosítizni a szövetkezet alapszabályát, belső szabályzatait. Azokban a tsz-ek- ben, ahol szakszervezeti szerv is működik, az alkalmazottak arányában a szövetkezet szak- szervezeti szerve is képvisel-- teti magát a tanácsban. A tanács a közgyűlésnek, illetőleg a küldöttgyűlésnek számol be p szövetkezeti dolgozókat érintő társadalombiztosítási és a feladatkörébe tartozó más kérdésekről. Működésének anyagi és egyéb feltételeit a vezetőség biztosítja. A termelőszövetkezetek a küldöttgyűléseken, illetőleg a közgyűléseken legkésőbb 1985. július 1-ig választják meg a társadalombiztosítási tanácsokat. Ritka vendég a fotóriporter a Rádió hajnali szerkesztőségében. Nem is titkolják, csodabogárnak tartják . azt, aki vállalja a három ódái hajnali felkelésit egy képriport kedvéért. Ezzel el is árulják, hogy számukra csak az adás fontos. Az adás, az a három és fél óra, amely hozzátartozik milliók munkába indulásához, amelyből a nap első információit szerezhetjük, amely így vagy úgy meghatározhatja egész napunk hangulatát. Erről a három és fél óráról számolunk most be néhány képbén, bemutatva azokat. akiknek arcát csak ritkán láthatjuk, akik azért dolgoznak, hogy -reggelünk valóban jó legyen. Hajnali négy óra. Sötét és kihalt a B-ródy Sándor Utca, amikor Győrffy Miklóssal belépünk a Rádió épületébe. Többszöri igazoltatás után juthatunk csak el a műsorstúdiókhoz — az adóra. A Jó reggelt szerkesztőségi szobájában gyülekezik a stáb. Állandóan működik a kávéfőző — ez hozzátartozik a hajnali munkához. Négy óra után néhány perccel már mindenki a helyén van, teszi a dolgát. Az előző Zahorán Adrienn és Györffy Miklós a mikrofon előtt napon előkészített anyagok mellé egymás után érkeznek a külföldi tudósítók télefon- jelentései. Létrejön a kapcsolat a Meteorológiai Intézettel. Kopog az írógép, forog a magnetofon, nevek, számok hangzanak el, mindenki egyszerre beszél. Forrósodik a levegő. A hírszerkesztő, Sze- lestey Lajos újabb híreket hoz. Az avatatlan nehezen tudja elképzelni, hogyan lesz, s lesz-e egyáltalán műsor ebből a hatalmas, zűrzavarosnak tűnő információhalomból. Az óra pedig már 4.29-et mutat. És egy perccel később, az öt sípszó után, Győrffy Miklós szerkesztő-műsorvezető már a hallgatókat köszönti. Megkezdődik az adás. A technikusok egymás után indítják a tekercseket, Zahorán Adrienn bemondó konferál, pontos időt mond, ismerkedik az elé helyezett felolvásni- valókkal. Mint az óramű,' dolgozik mindenki. A hangulat kitűnő. Győrffy Miklós gondoskodik arról, hogy a tempó, az élő adás egészséges izgalma ökozta feszültség oldódjon. Ehhez elég egy grimasz a stúdió üvegfala mögül, egy gesztus a munkatársaik felé — hírolvasás közben. Gyorsan telik az idő. Nyolc óra előtt néhány perccel búcsúzik a műsorvezető. Jó napot, jó munkát kíván. Uj 1131) kezdődik. Az ország dolgozik, a hajnalosok sze- delőzködnek, hazafelé indulnak, de gondolataik már a következő adás körül forognak. Veress Jenő örszággyílési bizottságok a költségvetésről Tovább épülnek az autópályák Az 1985. évi állami költségvetés tervezetének a tanácsi gazdálkodásra és az igazságügyi tevékenységre — ezen beiül az Igazságügyi Minisztérium, az ügyészi szervezet és a Legfelsőbb Bíróság munkájára — vonatkozó fejezeteit elemezte hétfői ülésén az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Az Országházban Gajdócsi István elnökletével tartott tanácskozáson Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta a képviselőket az idei népgazdasági terv várható teljesítéséről, az államháztartás bevételeinek-kiadá- sainak alakulásáról, és a jövő évi költségvetés tervezett előirányzatairól. Az igazságügyi tárca pénzügyeiről, a jogalkotásról, az ítélkezés személyi és tárgyi körülményeiről Kun László igazságügyi miniszterhelyettes előterjesztésében, a Legfelsőbb Bíróság munkájáról pedig Fekete Károly általános elnökhelyettes tájékoztatása alapján mondtak véleményt a képviselők, akik előzetesen kézhez kapták áz érintett területekről szóló munkaanyagokat. A vitában felszólalók legtöbbje — köztük Nezvál Ferenc (Budapest), Mátay Pál (Fejér megye), Nagy József (Baranya m.), Juhász Tibor (Bács-Kiskun m.) — kitért arra, hogy az elmúlt időszakban a bíróságok káderhelyzetáben kedvezőtlen tendenciák tapasztalhatók, s ez hovatovább már az ítélkezés időszerűségének és színvonalának is a rovására mehet. A más területekhez képest kedvezőtlenebb bérek, nemkülönben a sokasodó munkateher miatt, a fiatalok számára nem vonzó a bírói pálya. Ami a tanácsi területet Illeti: elhangzott, hogy a tanácsok 1985. évi költségvetésének — amely magában foglalja a működési költségeket és a fejlesztési alapot —, tervezett előirányzata csaknem 10 milliárd forinttal magasabb lesz az ideinél, jóllehet ezen belül a fejlesztési előirányzatok valamelyest csökkennek. E téma kapcsán Barta László (Szolnok m,), felhívta a figyelmet: a fejlesztésre szánt összegekkel a tanácsoknak úgy kell gazdálkodniuk, hogy 1985-ben, a mostani középtávú tervidőszak utolsó esztendejében, ne csak a beruházások befejezésére törekedjenek, hanem kellőképpen készítsék elő a következő tervidőszakra esedékes fejlesztéseket is. Röder Edit (Budapest), ugyancsak a szűkös fejlesztési alapok körültekintő felhasználását szorgalmazta. A vitában elhangzottakra Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese, Kállai Lajos és Kun László válaszolt, majd Gajdócsi István zárszavával ért véget az ülés, amelyen a képviselők tájékoztató jelentést is kézhez kaptak a jogszabályok számítógépes nyilvántartásának az Igazságügyi Minisztérium számítástechnika-alkalmazási központjában eddig elvégzett munkálatairól. ★ Hétfőn a Parlamentben Sas Kálmán elnökletével ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága, amely megvitatta az építőipar, a közlekedés, valamint a posta és távközlés jövő évi költségvetését. Szelestey Lajos hírszerkesztő munkában Adás előtt hét perccel. Győrffy Miklós, Relsler Erzsébet technikus, P. Szabó József, Szöllős István, a szerkesztő munkatársa és Horváth Gyuláné A megindultság okozta csendben mindenki azt várta, hogy a felszólaló úrrá legyen a megindultságán. A párt- alapszervezet tagsága évtizedeken át hozzászokott, hogy B. T.-né mindig higgadtan érvel, javasol, kezdeményez, elérzéke- nyülni még soha sem látták. Felszólalása most is úgy kezdődött, ahogy megszokták tőle. A kommunistáknak arról az elemi kötelességéről beszélt, hogy felkészülten, alaposan tájékozódva vegyenek nászt a közhangulat formálásában. Aztán így folytatta: A beszámolóból tudtam meg, hogy nekem és két nyugdíjas elvtársamnak át kell jelentkeznünk a lakóhelyi pártszervezethez. A döntést fegyelmezetten tudomásul veszem, de negyvenegy évi ittlétem után, higgyék el, nagyon nehéz számomra ez a búcsú. — És elcsuklott a han.gja. Drámainak nevezhető percek következtek. Miikor B. T.-né ismét meg tudott szólalni, még ennyit mondott: Ott is kommunistaként oldom majd meg a rám bízott feladatokat. Mindezt csak azért idézzük fel a közelmúltban megtartott pártalapszervezeti beszámoló taggyűlés történéseiből, mert ezekben a hetekben az alapszervezetek sok olyan idős kommunistától köszönnek el a munkahelyeken, akik már évek óta nyugdíjasként tevékenykednek. Mint a fenti példa és sok más tapasztalat is bizonyítja, nehéz az ilyen búcsúzás. (Kiváltképpen az, ha hiányzik az előzetes, tapintatos egyéni beszélgetés az életkoruknál fogva egyébként is érzékenyebb emberekkel.) Régi tapasztalat, hogy ezek az idős párttagok — minden jó szándékuk, igyekezeNEHÉZ BÚCSÚZáS tűk ellenére — egyre nehezebben tudnak lépést tartani a vállalat felgyorsult eseményeivel. fgy aztán a taggyűléseken már nemigen tehetnek olyan gyakorlati, konkrét javaslatokat, amelyek nélkülözhetetlen hozzájárulást jelentenének a taggyűlési határozatokhoz. Ám mi legyen a politikai munkában évtizedeken át szerzett tudásukkal? Vajon megengedhetjük-e, hogy mellőzzük ezeknek az érdemekben gazdag, idős kommunistáknak a mozgalmi munkában szerzett ismereteit, azokat a készségeket és jártasságokat, amelyek a munkahelyeken rendszeres és a helyi eseményeket valóban meghatározó pártéletben kialakultak? Nos, éppen arról van szó, hogy az idős kommunistákkal a lakóhelyi pártszervezetek megerősítését lehet elősegíteni. Vagyis arról, hogy a politikai munkához szükséges tudás és elkötelezettség ott kamatozzon a társadalom javára, ahol arra a legnagyobb szükség van. A közéleti demokrácia fórumain — a naprakész információk birtokában — úgy segítsük az emberek magatartásának, gondolkodásmódjának, cselekedeteinek formálását, hogy mindez a közjó és az egyéni boldogulás harmóniáját erősítse. M indig is nehéz marad a megszokott környezetből való kiválás, a megszeretett emberektől, elvtársaktól való búcsú. Az érzelmi megrázkódtatást enyhítheti azonban a tapintat, s főként az a felismerés, hogy minden párttagnak ott a helye, ahol a legnagyobb szükség van a segítségére. Cseri Sándor Az írásbeli jelentésből, továbbá Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes szóbeli kiegészítéséből kitűnt: ebben az évben a kivitelező építőipar termelése a kereslethez igazodóan alakul, 7 százalékkal mérséklő-' dik. A kisvállalatok, kisszövetkezetek termelése azonban dinamikusan, mintegy 35 százalékkal nő. Az állami nagy- beruházások munkáinak idei értéke a tervezettet meghaladóan várhatóan eléri a 7,2 milliárd forintot. 70—74 ezer lakás épül fel az év végéig, ez megfelel a terveknek. Javult az építési kereslet és kínálat összhangja, erősödött a verseny az építési piacon. Az előrejelzések szerint a következő esztendő fordulópont lesz az építőiparban. Folytatódik az építőipar szervezetének korszerűsítése, itt a fő cél a szakosodott és „ specializált kis- és közepes méretű szervezetek számának további bővitése. A közlekedési ágazat munkájáról és terveiről Klézl Róbert, közlekedési miniszterhelyettes elmondotta: ebben az évben a vállalatok megfelelően ellátták a szállítási feladatokat, azonban a termelés és az export ütemtelenségéből adódóan időszakonként voltak és vannak gondok. A szállítás-közlekedés minősége nem romlott, sőt egyes területeken — metrólcözlekedés, vasút- villamosítás, utak szélesítése, villamoskocsipark rekonstrukciója — jelentősen javult a színvonal. 1985-ben a célcsoportok beruházások között a közforgalmú vasúthálózat fejlesztésére mintegy 4 és fél milliárd forintot fordítanak. Az országos közforgalmú úthálózat fejlesztésére másfél milliárd forint jut, ennek nagyobbik részét autópálya építésére használják: két autópálya-szakaszt adnak át, s előkészítik a következő 5 éves terv feladatait. Az idén tovább csökkent a közlekedési dolgozók száma; több intézkedést is tettek a munkaerő megtartása érdekében (például a MÁV az átlagosnál magasabb — 7 százalékos bérfejlesztési lehetőséget kapott), ennek ellenére a létszám további csökkenése várható. Doros Béla, a Magyar Posta elnökhelyettese a postai előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítést. 1985-ben a távbeszélő hálózat fejlesztésére 2,7 milliárd forintot fordítanak: 17 százalékkal többet, mint az idén. Több központot üzembe helyeznek, összesen 31 ezer állomást fognak bekapcsolni. A belföldi távhívásba újabb 53, a nemzetközi távhívóhálózatba pedig 60 helység fog jövőre bekapcsolódni. A vitában Koltai Imre (Pest m. 28. vk.), rámutatott: igen nagy gondot okoz, hogy az újonnan átadandó lakótelepeken hosszú ideig egyáltalán nincsen lakástelefon, a telefonhálózat kiépítése nincs összhangban a lakótelep elkészülésével. A válaszadást követően Sas Kálmán elnök zárszavával fejeződött be a tanácskozás. A szerző (elvételei A másik tizenkét óra Jé REGGELT, JÓBEGGELT!
