Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-11 / 290. szám

^€úhm 1984. DECEMBER 11., KEDD Realista józan értékeléssel (Folytatás az 1. oldalról.) glai munkájává] szemben, in­tézkedéseket hozott a tömeg­kommunikációs eszközök mun­kájának javítása, az ifjúság kommunista nevedésének töké­letesítése, a dolgozóik körében végzett hazafias és ateista propagandamunka magasabb szintre emelése céljából — mu­tatott rá Gorbacsov, Alkotó módion Az előadó megállapította, hogy a szovjet társadalom je­lentős események előtt áll. Az SZKP soron következő XXVII. kongresszusa új történelmi távlatokat nyit az ország előtt, elfogadja a párt újjászerkesz­tett programját, és meghatá­rozza a következő ötéves terv fő feladatait. A párt stratégiai irányvonalának, az ideológiai és az egész szervezeti munká­nak az alapját Konsztantyin Csernyenkónak a szovjet tár­sadalom érettségének szintjére vonatkozó elméleti megállapí­tásai képezik. Alapvetően in­dokolt az a megállapítás, hogy jelenleg a fejlett szocializmus történelmileg hosszú szakaszá­nak kezdetén tartunk. Erről az elvi alapról kiindulva szület­nek meg a fejlett szocialista társadalom koncepciójának konkrét megfogalmazásai. Az elkészült értékelések és követ­keztetések óvnak az indoko­latlan előreszaladástól, a már elért és a még elérendő ered­mények összekeverésétől. Ugyanakkor határozottan ki­mondják, hogy a gyakorlati cselekvésben, a döntésre érett problémák megoldásában, a hiányosságok kiküszöbölésé­ben nincs helye a halogatás­nak. Mélyreható változtatáso­kat kell végrehajtani a gaz­daságban és a társadalmi kap­csolatok egész rendszerében, s biztosítani kell, hogy a szovjet emberek életszínvonala minő­ségileg magasabb színvonalra emelkedjék. A szocialista tár­sadalom e változások eredmé­nyeként jut el a magasabb érettségi szintre. Fejlődő gazdaság A továbbiakban Gorbacsov kitért néhány, a szocialista tár­sadalom féjlődésével összefüg­gő, s a társadalomtudományok által még kellően meg nem ol­dott kérdésre. Példaként em­lítette. hogy a közgazdaságtu­domány még mindig adós a dinamikusabb, hatékonyabban működő gazdaság megteremté­sének, a tökéletesebb gazdasá­gi mechanizmus létrehozásá­nak átfogó koncepciójával. A korszerű termelőerők és a szo­cialista termelési viszonyok közötti kölcsönhatások értele mezésében is gyakran jelent­keznek még dogmatikus néze­tek, amelyek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból káros hatásúak. Tovább kelt fejleszteni a szocialista társa­dalom politikai rendszerének fejlődésére vonatkozó elméle­teket is. Mihail Gorbacsov beszédé­ben az egyik legfontosabb po­litikai feladatnak nevezte a népgazdaság fejlesztését, mű­ködésének magasabb szintre emelését mind tudományos­műszaki. mind gazdaságszer­vezési téren. Külön kiemelte a társadalmi termelés intenzí­vebbé és hatékonyabbá tételé­nek jelentőségét, mivel csak a legújabb tudományos és mű­szaki eredmények alapján in­tenzíven fejlődő gazdaság le­het megbízható anyagi bázisa az életszínvonal növelésének, csak ez biztosíthatja az orczág nemzetközi pozícióinak erősö­dését, s csak ez teheti lehető­vé, hogy a Szovjetunió erős és virágzó hatalomként lépjen az új évezredbe. A gazdaság működésének intenzívebbé tétele szempont­jából különösen fonto6 a tu­dományos-műszaki haladás lé­nyeges meggyorsítása. Az ez­zel összefüggő kérdéseket az SZKP KB is megvitatja leg­közelebbi plénumán — muta­tott rá Gorbacsov. A legidőGzerűbb, megoldás­ra váró kérdések egyike a gazdálkodás módszereinek és formáinak átalakítása, a fej­lett szocializmus támasztotta követelményeknek megfelelő gazdasági mechanizmus létre­hozása. Fontos állomása ennek az útnak a szovjet iparban most folyó gazdasági kísérlet. A társadalom életének töké­letesítéséről szólva Mihail Gorbacsov szólt arról, hogy a szodalistá demokrácia egyik elengedhetetlen vonása, az egész közélet normája a nyílt­ság. A széles körű, idejében jövő és nyílt tájékoztatás az emberek iránti bizalom tanú­jele, ami jelentősen növeli a tömegek aktivitását is. Keidsményezőok A gazdasági feladatok vég­rehajtásának ideológiai jelen­tőségéről mondottakat össze­gezve Gorbacsov leszögezte; a világ sorsának alakulására a szocializmus a legnagyobb ha­tást gazdaságpolitikáján, gaz­dasági területén elért sikerein keresztül gyakorolja. Minden­fajta előrehaladás ezen a téren a legmeggyőzőbb érv a szocia­lista társadalom, a szocialista életmód mellett. Az ideológiai munka néhány nemzetközi vonatkozására ki­térve az előadó rámutatott ar­ra, hogy az utóbbi időben je­lentősen megnőtt a monopol­tőke ideológiai aktivitása. A szocializmus ellenfelei hatal­mas propagandagépezetet épí­tettek ki. Intenzitását, tartal­mát és módszereit tekintve az imperializmus által indított pszichológiai háború a más or­szágok szuverenitását sértő agresszió egy különleges fajtá­jának tekinthető. Ilyen körül­mények között különösen fon­tos, hogy a Szovjetunióban fo­lyó propagandamunka offen­zív, kezdeményező legyen. Ez az offenzív jelleg nem jelent­heti csupán az ellenséges bur- zsoá ideológiai nézetek lelep­lezését, fő vonásai a szocialista eszmék igazságának bizonyí­tása, az SZKP és a szovjet ál­lam, valamint a szocialista kö­zösség békeszerető külpolitiká­jának legaktívabb propagálása kell hogy váljon. A kezdemé­nyező propagandához feltétle­nül hozzátartozik a tájékoztató munka pártos elvszerűsége és operativitása. Ideiében és a lé­nyeget érintően kell megvála­szolni azokat a kérdéseket, amelyeket a világ fejlődése, a kát szemben álló társadalmi rendszer küzdelme és versen­gése felvet. Idejében tudni kell módosítani az elméleti el­képzeléseket és a mindennapi gyakorlatot is, ha az élet ezt követeli — állapította meg végezetül Mihail Gorbacsov. Danis! Ortega managuai sajtóértekezlete Fennáll a beavatkozás veszélye lentette, a hivatalos segélye­zés felfüggesztése óta, havon­ta legalább félmillió dollárt gyűjtöttek össze a különböző szervezetek az ellenforradalmi csoportok számára. Közben az ellenforradalmá­rok egyik vezetője, Adolfo Calero egy Floridában meg­tartott gyűlésen azt követelte, hogy az amerikai kormány haladéktalanul újítsa fel a nicaraguai ellenforradalmá- rok hivatalos segélyezését is. Goniáhz a spanyol NA TŰ-tagságról Felipe González spanyol miniszterelnök elismerte, hogy a spanyolok többsége ellene van az ország N ATO-tagságá- nak. De szerinte „a témát hi­deg fejjel kell megközelíteni és nem érzelmi alapon”. Az ibériai ország kormány­fője a katalán televíziónak adott, vasárnap sugárzott ter­jedelmes interjújában leszö­gezte, hogy a realitásokat kell figyelembe venni, „s azo­kat a külső erőket, amelyek az ország NATO-ban maradá­sát szorgalmazzák”. Arra a kérdésre, hogy az USA gya korol-e nyomást ebben az ügyben, azt válaszolta, „a nyomás kifejezés erős”. Majd hozzátette, hogy a szövetsége­sek aggódnak amiatt, hogv ; kormány kitűzte (198Í3. feb­ruárra) a NATO-tagság jövő­jével kapcsolatos népszava­zást. Zaglagyin nyilatkozata a Der Spiegelnek Új enykiilési folyamat szükséges A világ — a hetvenes évek­hez hasonlóan — válaszút elé ért. s a Szovjetunió a kon­frontáció helyett az enyhülés megvalósításán kíván fára­dozni — jelentette ki Vagyim Zaglagyin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a KB nemzetközi osztályának he­lyettes vezetője a nyugatné­met Der Spiegel legújabb számában. A Konfrontációs helyzet után egy „új enyhülés” nem a réginek az egyszerű megis­métlése lenne, hanem sokkal mélyebb, pozitívabb fordula­tot jelenthetne, ha sikerülne megvalósítani — tette hozzá. Zaglagyin történelmi reali­tásnak nevezte a két ellenté­tes társadalmi rendszer létét és azt, hogy nem tudják n-em­A külügyi bizottság vizsgálatot indít A rengeni politika bírálata Az amerikai külpolitika egé­szét áttekintő vizsgálatot in­dít az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága a jövő év ele­jén. Mint Richard Lugar sze­nátor, a bizottság új elnöke — aki általában támogatja Reagan elnök külpolitikáját — a The New York Times című lapnak kijelentette, a vizsgá­lat célja elsősorban az, hogy a külpolitikai célokhoz ,.két- pár-ti támogatást” biztosítsa­nak. „Csak akkor érhet el a kormány külpolitikai sikere­ket, ha ehhez az ésszerűség határain belül. erős kétpárti támogatást kap” — mondotta Lugar, az ilyen témák közé sorolva mindenekelőtt az eset­leges jövőbeni leszerelési meg­állapodásokat. A bizottság nemcsak Shultz külügyminisztert és az ame­rikai külpolitika m/ás irányí­tó személyiségeit akarja meg­hallgatni. hanem olyan ismert politikusokat is, mint Henry Kissíngert és Cyrus Vancet — Nixon, illetve Carter egykori külügyminiszterét — és Zbig­niew Brzezinskit, Carter volt nemzetbiztonsági tanácsadóját. J. William Fulbright volt demokratapárti szenátor, aki hosszú éveken át volt a kül­ügyi bizottság elnöke, s an­nak idején a vietnami háború ügyében kezdeményezte a nagy visszhangot kiváltó szenátusi vizsgálatot, a lapban élesen hdlüi választási előkészületek Összetűzések több államban JSlŐFe kitervelt, tudatos ha­zugság Ronald Reagan ame­rikai elnöknek az állítása, hogy szovjet hajók MÍG va­dászgépeket szállítanak Nica­raguába — jelentette ki Da­niel Ortega, Nicaragua meg­választott elnöke Managuá'oan tartott sajtóértekezletén. A szovjet vadászgépek körül csapott kampány azt a célt szolgálja, hogy félrevezessék az amerikai közvéleményt, el­hitessék vele a nem létező „nicaraguai fenyegetést”, to­vábbá, hogy elfogadtassák: az Egyesült Államoknak fegy­veresen kell beavatkoznia a nicaraguai belügyekbe. Ebbe a kampányba illeszkedik az a legújabb amerikai állítás is, amely szerint Nicaragua ve­gyi fegyvert akar bevetni szomszédai ellen. Ortega ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a Vegyifégyver-támadás veszé­lye fennáll, de nem Nicara­gua, hanem fordítva: az Egye­sült Államok részéről és ép. pen az 5 országuk (azaz Ni­caragua) ellen. Egy másik jelentés szerint, bár az amerikai kongresszus egyelőre megakadályozza a kormányszintű segélyek folyó­sítását a nicaraguai ellenfor­radalmároknak, különböző jobboldali csoportok jelentős összegeket nyújtottak nekikaz élmúlt hónapokban. Mint John Singlaub nyugalmazott ameri­kai tábornok, a „Kommunis­taellenes Világliga” nevű szél­sőséges szervezet elnöke kije­Csak röviden... A SZOVJETUNIÓ oly mó­don is segíti az élelmezési helyzet javítását Etiópiában, hogy részt vesz az etióp szűz- föildek feltörésében, és segít­séget nyújt az öntözéses nö­vénytermesztés fejlesztésében. Egyebek között erről beszélt Vollie Csekol etióp külkeres­kedelmi miniszter, aki a szov­jet—etiópiai gazdasági, tudo­mányos-műszaki együttműkö­dési és kereskedelmi állandó bizottság hétfőn Moszkvában megkezdődött ötödik ülésén az etióp delegációt vezeti. A NAGYHATALMAK KÖ­ZÖTTI komoly tárgyalások mellett foglalt állást, s egyút­tal bfrálta a comisói rakéta­telepítéseket vasárnap Ales­sandro Natta, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára, aki Falermóban, Szicília déli tar­tományi székhelyén mondott beszédet. AZ IRÁNI biztonsági erők vasárnap este megrohamoz­ták a teheráni repülőtéren veszteglő kuvaiti utasszállító gépet, és kiszabadították a tú­szokat — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Ezzel vé­get ért a drámai gépeltéríté­si akció, amely — a korábbi jelentésekkel ellentétben —•, nem négy, hanem két ember­életet követelt. Az a két ku­vaiti, akiknek kivégzését ko­rábban bejelentették, valójá­ban csak megsebesült. Az Indiai Kommunista Párt a jövőben is következetesen támogatja Indiának a béke, az el nem kötelezettség, az im­perializmus elleni harc, vala­mint a Szovjetunióval és más szocialista országokkal fenn­tartott kapcsolatok erősítésére irányuló politikáját — jelen­tette ki Radzsesvara Rao, az Indiai KP országos tanácsának főtitkára az indiai rádió által sugárzott választási beszédé­ben. Rao utalt arra, hogy a kö­zelgő képviselőházi választáso­kat feszült belpolitikai és nemzetközi helyzetben tartják. Az imperialista erők fokozzák az emberiség pusztulásával fe­nyegető nukleáris fegyverke­zési hajszát. A jelenlegi helyzetben — húzta alá Rao — minden ha­zafias és imperialistaellenes erő szoros összefogására van szükség az ország függetlensé­gének és területi épségének megőrzésére. Hangsúlyozta egyszersmind, hogy a párt kész együttműködni India összes baloldali és demokratikus pártjaival, amelyek érdekeltek abban, hogy az ország előbbre lépjen a haladás útján. ★ Indiában tovább éleződik a választási küzdelem. A PTI indiai hírszolgálati iroda je­lentése szerint hétfőre virra­dóra újabb politikai jellegű összetűzések robbantak ki a kormányzó párt és az ellen­zéki Dzsanata képviselői kö­zött Ándhra Prades, Orissza és Bihar szövetségi államokban. A jelentések szerint két sze­mély — egyikük rendőr —, életét vesztette, tizenöten pe­dig megsebesültek. bírálja a Reagan-kormány kül­politikáját. „Az amerikai kül­politika legnagyobb hiányos­sága az, hogy nincs elképzelé­se a világ rendjéről” — írja Fulbright. — Politikacsiná­lóink figyelmét teljesen lekö­ti az, hogy milyen fegyverek­kel és milyen taktikával har­coljanak „a gonosz birodal­ma” ellen, s közben alig ta­núsítanak látható érdeklődést az iránt, hogy miként lehetne ezt a harcot mérsékelni, sőt esetleg végleg megszüntetni— Mint a múltban, most is csak úgy lehet tartós a béke, ha a nagyhatalmak között legalább minimális kölcsönös kötelezett­ségvállalás jön létre a nem­zetközi rend fenntartására és védelmére — állapítja meg a szerző. létezőnek tekinteni egymást. Szavai szerint az SZKP a szovjet társadalom fejleszté­sét tekinti feladatának, mig a kapitalista rendszer meg­változtatása az adott népektől függ. : A szovjet politikus ügy ítélte meg Ronald Reagan amerikai elnök politikáját, hogy az utóbbi időben stílust változtatott, ami bizonyos re­ményre ad alapot. Azt is lát­juk azonban, hogy az ameri­kai kormány több cselekede­te, így a világűrben fegyverek kipróbálása és a Nicaragua elleni politika, más irányba mutatnak — mondta. A Szovjetunió a fegyverke­zési verseny megfékezését ki?- vánja gazdasági és politikái okokból egyaránt. Elsősorban a világűrbeli, valamint a ha­dászati és a közép-hatótávol­ságú, nukleáris fegyverkezést kell megállítani. Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió a közép-hatótá­volságú fegyverek esetében még mindig ragaszkodik-e a Nyugat-Európába telepített Persching—2-sek és robotre­pülőgépek kivonásához, Zag­lagyin ezt válaszolta: az a véleményünk, hogy ha a tár­gyalásokat a régi formában akarjuk folytatni: vissza kell térni a kiinduló helyzethez. Egy másik válaszában a szov­jet politikus nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a vir lágűrbeli fegyverkezés témá­jával kibővített tárgyalások színhelye Bécs is lehet. Zaglagyin elítélte, hogy bi­zonyos nyugatnémet körök kétségbe vonják az európai határokat és az NDK önálló állami létét. Ezt azonban ki­egészítette azzal a megállapí­tással, hogy a szoviet vezetés nem tekinti az NSZK-t „re- vansista államnak”. isme* megélénkültek a tárgyalások Haédam Bejrátba utazik A hét kezdetével felélénkül­tek Libanonban a helyi és nemzetközi tárgyalások a holtponton lévő problémákról. Bejrútban keddre várják Ab- del Halim Haddam Szíriái al- elnök érkezését, akitől a liba­noni kormány azt várja, hogy sikeresen közvetít az immár egy hete eredmény nélkül vi­tatkozó felek között, az úgy­nevezett tengerparti biztonsá­gi terv ügyében. Az ország szempontjából kiemelt fontos­ságú, hogy biztosítani tudják a hadsereg mielőbbi kijutását az Arali-folyóhoz, a jelenlegi izraeli megszállási vonalhoz, mert csak így tudnák élét venni a hétfőn újra megismé­telt Tel Aviv-i fenyegetésnek, miszerint a részleges vissza­vonulás véres felekezeti ösz- szetűzéséket fog kiváltani az érintett területeken. Hétfőtől egyébként Libanon­ban tárgyal Richard Murphy amerikai külügyminiszter-he­lyettes, s nyíltan hangoztatott célja, hogy előrelendítse az egyhelyben topogó izraeli—lir. banoni tárgyalásokat a meg­szálló csapatok kivonásának feltételeiről. Hétfőn Nakurában sor ke­rült az izraeli—libanoni ka­tonai megbeszélések újabb fordulójára, ám érdemi hala­dás nem történt. WmJíGYZÍT Washington és az HHiSÍO országé, amely esetleg cseké­lyebb összeggel járul hozzá a pénzügyi alaphoz. Kommentá­torok szerint Washington „sér­tődöttségének” ez az egyik leg­fontosabb magyarázata. KÉTSÉGTELEN TÉNY azon­ban az is, hogy az amerikai és a brit távozás nem fog a pá­rizsi székhelyű intézmény megszűnéséhez vezetni. Az UNESCO-nak — a jelek sze­rint — a korábbiaknál keve­sebb pénze lesz ahhoz, hogy a fejlődő országokban élő fiata­lok oktatását segítse. Szűkö­sebb összegek jutnak tudomá­nyos kísérletekre, valamint egyes műemlékek védőimére is. A korábbinál takarékosabb, megfontoltabb programok azonban éppen olyan haszno­sok és eredményesek lehetnek, mint az eddigiek voltak, s az Egyesült Államoknak be kelt majd látnia, hogy politikai és pénzügyi nyomással semmiféle eredményt sem érhet eí. Ez utóbbit nem egy, a Szovjetunió és a szocialista országok ellen hozott korlátozó intézkedés példája is bizonyítja, amelyek sorra kudarcot vallottak. Csitári János dó engedni az amerikai nyo­másnak, s továbbra is antiim- perialista irányvonalat kövei. Ez annál is érthetőbb, mivel a tagországok zömét a fejlődő világ országai képezik, s ezek­nek az államoknak a jelentős hányada haladó politikát foly­tat. Így az is érthető, hogy a washingtoni „felszólítást” ed­dig csak Nagy-Britannia vette komolyan. Mint ismert, néhány hónappal ezelőtt London js je­lezte, hogy kivonul az UNES- CO-ból, ha a szervezeten belül úgymond nem megy végbe „pow zLtiv" változás. Az amerikai és a brit maga­tartás egyben azt is jelzi, hogy az utóbbi évtizedekben gyöke­res átalakulások mentek vég­be az ENSZ különféle szako­sított szervezeteiben. Ma már ugyanis nem működnek a má­sodik világháború éveit köve­tő időszakból jól ismert „sza­vazógépek”, amelyek segítsé­gével Washington mindig a maga elképzeléseit kényszerí- tette rá a többi országra. Az UNESCO-ban ugyanis az Egye­sült Államok „véleménye” egv-egy kérdésben pontosan annyit ér, mint bármely más EGY ESZTENDŐ telt el az­óta, hogy Washingtonban hiva­talosan bejelentették: az Egye­sült Államok 1985. január el­sejei dátummal kilép az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, az UNESCO-ból. A távozás oka­ként az amerikai fővárosban azt jelölték meg, hogy az utób­bi éveikben egyre több bírálat éri az Egyesült Államokat., s hogy úgymond felerősödött az áz irányzat, amelynek követ­keztében Washington nem tudja a szervezeten belül meg­valósítani saját elképzeléseit. Shultz amerikai külgymi- niszter szavai egy évvel ez­előtt hangzottak el, de lénye­gesebb álláspont-módosításra később sem került sor. A je­lek szerint a távozási szándék mögött sokkal bonyolultabb összefüggések húzódnak meg. Így például — mint hírmagya­rázók többször is rámutattak — az, hogy a tőkés világ vezető hatalma politikai és pénzügyi nyomást gyakoroljon az UNES- CO-ra. Az ENSZ-nek ez az in­tézménye — amely több mint 160 tagországot tömörít — az Egyesült Államoktól kapta az éves pénzügyi támogatás ne­gyedét, s ez 300 millió dollár körüli összegnek felel meg. Bár a szervezetet kétségte­lenül érzékenyen fogja érinte­ni ennek a pénznek a megvo­nása, az UNESGO-tagországok többsége mégsem volt hajlan-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom