Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-09 / 289. szám
i«rvr .mi£ 1984. DECEMBER 9.. VASÁRNAP Váci Mihály Kossuth-díjas költő, műfordító, publicista születésének 60. évfordulója alkalmából emlékestet rendeznek a közeljövőben a Rátkai Márton munkás-művész klubban, illetve a Radnóti Miklós Seinpadon. December 10-én, hétfőn a Rátkai Márton munkás-művész klubban Jegenye — fényben címmel tart irodalmi estet a Magyar Színházművészeti Szövetség és Szépirodalmi Könyvkiadó. Az esten Váci Mihályné bevezetője után Erdélyi György, Kertész Lilla, Kovács P. József, Prokopius Imre, Ta- tay Éva, Tóth János István adja elő Váci Mihály műveit. A Radnóti Miklós Színpad és a Magyar Rádió közös emlékestje december 13-án, csütörtökön lesz a Nagymező utcában. Az esten Czine Mihály irodalomtörténész idézi fel Váci Mihály életútját, elemzi munkásságát. Az életműből Berek Katalin, Egressy István, Hegedűs D. Géza, Keres Emil, Havas Judit, Kozák András és Nagy Attila tolmácsolásában hangzanak el alkotások. Bemutató: jövőre Az évfordulóra tervezik Hazai és . külföldi filmek gazdag választékát kínálja a Mokép 1985 első harmadában. Az évharmad műsorából kiemelkednek a hazánk felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére Sorsforduló címmel szervezett és már ősz óta folyó programsorozat produkciói. Emellett 13 új magyar filmet kívánnak bemutatni a jövő esztendő első hónapjaiban, közöttük olyanokat, mint a Reál ezredes című kétrészes alkotás, amelyet Szabó István rendezett vagy a Vörös grófnő című Kovács András-film. Hazánk felszabadulásának évfordulójára tervezik Bacsó Péter Hány az óra, vekker úr? című fasizmusellenes produkciójának bemutatóját. Könyv gazdasági fejlődésünkről Józan bátorsággal CrSZágOS elméleti konferenciát tartottak a nyáron gazdasági íejlödésünKroi és a gazdaság.ranyítás tovább rejtesz i-t sóról, amelyet most a Kossuth Kiadó köny vajakban megjelentetett. Négy előadás hangzott el gazdálkodásunk rendszeréről, s szakértői hozzászólók mondták el véleményüket a kérdésről. A megnyitó beszédet Lakatos Ernő, a párt agitá- ciós és propagandaosztályá- nak vezetője tartotta. Ahogyan fogalmazott, a tanácskozás célja volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a gazdaságirányítás továbbfejlesztésére. Tudott dolog, hogy a gazdaságirányítás rendszerének meghatározó szerepe van a szocializmus építésében. Ezért a szükséges változtatások előkészítésére, bevezetésére fel kell készítenünk a pártszervezeteket és a szak- szervezeteket, mozgósítanunk a kommunistákat, mindazokat, akiket érdekel gazdaságunk fejlesztése. Hoós János a gazdaságfejlesztés, a gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás kérdéseit elemzi. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikát, az irányítás rendszerét folyamatosan hozzá kell igazítani a gazdaságfejlesztés követelményeihez. Ezután tanulmányában a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének főbb jellemzőit és karakterét ismerteti. A jövőre vonatkozóan megállapítja, hogy legfontosabb a vállalkozói jellegű vállalati, magatartás kibontakoztatása, a szabályozott piac szerepének és hatókörének növelése. S ehhez hozzáteszi: azon intézmények ki- alaki tási és olyan eszközrendszer kidolgozása, folyamatos működtetése, amelyek tényleges lehetőséget adnak a vállalat oknak a hatékonyabb mozgásra. Szükséges a népgazdasági tervezés továbbfejlesztése. a gazdasági szabályozó- rendszer. valamint a szervezeti rendszer továbbfejlesztése is. Balassa János a népgazdasági tervezés és a gazdálkodó egységek önállóságát vizsgálja. Sorra veszi az iparoo’itika. az agrárpolitika, á külkereskedelmi, pénzüevi politika kérdéseit. Hangsúlyozza, hogy _ a nagyobb önállóság a tervezésben aagyon fontos tényező, növeli a iu’aidonosi és társadalmi tudatot, jobban kibontakoztatja a kezdeményezőkészséget. Szikszói Béla a szabályozott p:ac szerepéről értekezik, hapeoz'-atva, hogy annak a gazdaságban megvan a máza ö n,“-örvénye. Sipos Aladár a gazdaságirányítás intézményi rendszerét, a párt és az állam szerepét a gazdaságirányításban _ veszi szemügyre. Hangsúlyozza, hogy a párt a társadalom vezető ereje, a politikai rendszer legáltalánosabb érdekintegráló szerve. Felelős a társadalomért, ebből következik az az elidegeníthetetlen joga és kötelezettsége, hogy a gazdasági életet irányítsa. Ugyanakkor a pártbizottságok, párt- szervezetek a gazdaságvezetés helyett nem dolgozhatnak, nem dönthetnek helyettük. Feladatuk, hogy jó politikai munkával segítsék a vállalati gazdasági vezetés önálló tevékenységét és a társadalmi szervezetekkel együttműködjenek a gazdaságpolitika megvalósításában. A hozzászólók is nagyon sokrétűen elemezték a lehetőségeket. Simái Mihály a világgazdasági kihívás és a magyar gazdaság kapcsolatát bogozta, kifejtve azt, hogy a világgazdaság nem jótékonysági egyesület, amely segíti a szegényeket. felemeli a gyengéket vagy esetleg kihúzza a baj- K jutott országot a kátyúból. Kozma Ferenc pedig azt fejtegeti, hogy józan bátorságra és bátor józanságra van szükség a gazdaságfejlesztésben. Huszár István befejezésül hangsúlyozta, hogy bonyolult világunkban nem könnyű eligazodni, s ezért meg kell tanulnunk megismerni másokat, s cselekvőén gondolkodni, csakis így lehet eredményesen munkálkodni a gazdaságfejlesztésen, a gazdaságirányítás megújításán. Az elméleti tanácskozás, s annak a könyvben összegyűjtött és megjelentetett anyaga is gondolkodásra késztet. Gall Sándor Apró sikerekből épül a vár Siránkozni, bírálni könnyebb A tapasztalatok szerint á nyolcvanas évek eléjének eseményei, eredményei a megnövekedett gazdasági nehézségek, problémák egyre feszítőbb jelenlétének, s az azok feloldására tett erőfeszítések jegyében teltek el. ... A népművelésnek számolnia kell azzal az egyszerű ténnyel, hogy napjainkban a gazdasági értékteremtés befolyásolja a közszellemet... A munkahelyi közművelődés alapvető problémája napjainkban abból adódik, hogy a gazdasági vezetés is ezt a folyamatot szorgalmazza. Bár határozatok, rendeletek élnek, a napi vállalati gyakorlatban a közművelődés komoly mértékben háttérbe szorul. Elapadó források Egy pályázatból valók a fenu idézetek.' A ceglédi Kos- sutn Művelődési Központ munkatársai készítették a Szak- szervezetek Fővárosi Művelődési Házának kiírására. A téma: a munkahelyi művelődés. — Nyolc-tíz esztendővel ezelőtt kezdtünk a munkásművelődéssel foglalkozni — mondja Farkasházi István, a művelődési központ csoportvezetője —, amikor a közművelődési intézmények közös fenntartása napirendre került. Ez a forma itt Cegléden nem látszott megfelelőnek. Akkor kötöttünk együttműködési szerződést a helyi vállalatokkal, szövetkezetekkel. Kulturális célra fordítható pénzeiket befizették nekünk. Ebből húsz százalék a művelődési házé lett, a többiért pedig programokat kaptak. Később a költségek növekedése miatt, ez a húsz százalék negyvenre emelkedett. Az évek során azonban a kipróbált és jól működő rendszer akadozni kezdett, s ebben nem kis része volt a gazdasági helyzet alakulásának. A város üzemeinek többsége — kis leányvállalat — pénzügyi nehézségekkel küzd. A források elapadása némelyiküket arra késztette, hogy fölmondja az együttműködést. Makacsul hitték A művelődési központ dolgozói azonban nem törődtek bele a kudarcba, új formákon, módszereiken törték a fejüket. Makacsul hittek benne: bármennyire is leköti az embereket a munka, a megélhetéshez szükséges jövedelem előteremtése, az őket érdeklő programokra igenis szakítanak' időt. — A kisüzemeik azonban a maguk öt-hatezer forintos kulturális alapjukkal nem sokat tudtak kezdeni — mondja Csilléi Béla, a művelődési központ munkásművelődéssel foglalkozó népművelője. — Így jött az ötlet: hozzuk össze a kis cégeket, divatos szóval az integrációban láttunk új lehetőségeket. — Azóta a kevesebb pénzért lényegesen többet kapnak — veszi át a szót Farkasházi István. — A város határában levő ipartelepen kezdtük három évvel ezelőtt, összesen öt ki- sebo üzem, szövetkezet inusu- cűk itt egymás meueit. az mei evadDan mar kiterjesztettük ezt a format a vo.ct.i-mmpie is, anoi narom üzem egyesíti anyagi ienetosegeit. i-ensze nem ment ez ilyen egyszerűen. Rossz beidegződéseket kénéit legyőznünk, iá rengeteg múlik a neiyi kulturális leieiosokon, akiknek ez a munka csak piuszreiadat. Mi, szakemberek segítő, váiogato, eaenorzo szerepet töltünk be, a konkrét feladatokat nekik kell megoldaniuk helyben. Napi csaták — Ez nem azt jelenti, hogy mi valahonnan a magasból dirigáljuk okét — egészíti ki Csilléi Béla. — Szinte naponta járjuk a munkahelyeket, szemetes kapcsolatunk van a közművelődési felelősökkel, de magukkal a dolgozókkal is. Nekünk tudni kelt, hova lehet megnivni Chrudinák Alajost és hova a Hofit. Az egész munkahelyi művelődésnek ez a lényege: a realitásokból keil kiindulni. Siránkozni és bírálni persze sokkal könnyebb, mint csinálni. Mi még ma is naponta megvívjuk apró kis csatáinkat az ügy érdeliében. Dicséretes lelkesedés, szép elképzelések. De mit takar ez a valóságban? Pontos, konkrét választ kapok erre is. Csilléi Béla fiókjából dossziékba rendezett iratok, szerződések, dokumentumok - kerülnek' «lő.-A közismert népművelői mentalitást meghazudtoló precízség- gel gyűjt, rendez minden anyagot. — A vállalatok szb-titkárait és közművelődési felelőseit minden hónap utolsó napjaiban összehívjuk egy értekezletre. ök elmondják, mikor, milyen programot szeretnének. Persze a választásban néha bizonytalanok, érdeklődésüket igyekszünk irányítani. Ilyenkor szoktuk szétosztani a művelődési központ programját, műsortájékoztató kiadványait, ; Újabban ezekre a megbeszé- j lésekre meghívjuk a könyvtár, j a mozi, a múzeum, a TIT, de I még a könyvesbolt munkatársait is; ők ugyancsak bemutatják kínálatukat. Ez a fórum egyre népszerűbb, az utóbbi időben már szinte mindenki eljön. Szomszédolás Az integráció lényegéről Farkasházi istván beszél. — Az egymás mellett levő ' kisüzemeiknek nemcsak a ! pénzük kévés az önálló prog- j ramok megvásárlására, de a kellő számú közönség sem jön össze egy-egy helyről. Ezért közösen kérnek műsort, előadást, kiállítást. Hol az egyik, hol a másik cég ad helyet a rendezvénynek. S ennek nemcsak praktikus előnyei vannak. Elindult egy folyamat: érdeklődni kezdtek egymás munkája, körülményei iránt. Üzemlátogatásokat szerveznek, úgymond szomszédainak. Az együttműködés kiterjedt a sportra is; versenyekre hívják ki egymást. A programok,' a rendezvények pontos terv szerint követik egymást — amint ez az iratokból kiderül —, van köztük szórakoztató műsor, kül- és belpolitikai előadás, és íróolvasó találkozó. S csupa úgynevezett nagy név: Hofi, Chrudinák, Moldova, Szilvást A házhoz szállított programokon kívül ezek az üzemek — a befizetett összeg arányában — a művelődési ház minden őket érdeklő műsorára kaphatnak jegyet. Élnek is a lehetőséggel. Nem mérhető? Azt még nem tudni, hogy a pályázat elbírálói miként értékelik majd a ceglédiek munkáját. De azt hiszem, ez a legkevésbé fontos. Az igazi siker az,.hogy sikerűit.visszafordítaniuk egy folyamatot, föltámasztani egy jó kezdeményezést. Nem látványos módon érik el eredményeiket. Kis lépésekkel haladnak céljuk felé. Ma már azon gondolkodnak, miként lehetne az üzemekhez hasonlóan a város középiskoláit is összefogni? Az első próbálkozások biztatóak. Farkasházi István találóan fogalmazta meg törekvéseiket: — Sokszor mondják, hog a népművelő munkája gyökérte- len és parttalan, eredménye nem mérhető. Mi éppen az apró kis sikerekből próbálunk meg várat építeni magunknak. M. Nagy Péter Csiribiri VI int egy kiállításra, úgy térnek be Gödöllőn az érdeklődök a művelődési központ Csiribiri játékboltjába. Kezdetben mindenkinek szokatlan volt, hogy a nap bármely szakában még a hétvégeken is lehet itt vásárolni. Bár az ötlet nem előzmények nélküii. Már régen elterjedt a hír a környéken, de még a fővárosban is:.érdemes elmenni a ház családi hétvégeire. Ott mirtden korosztály megtalálhatja a számára kedveset. A nagyszülők a nosztalgiamoziban álmodhatják vissza ifjúságukat, az apukák a lépcső alján, a zenebuükban másolhatják kazettára a legújabb számokat,: miközben a feleségek textilfestést tanulnak, vagy a lákásdíszítés fortélyaival ismerkednek. A gyerekek pedig kedvükre játszhatnak, bábozhat- nak... A művelődés, a szórakozás mellé, a gödöllőiek felsorakoztatták a szolgáltatásokat is. Szám talanszor láthattunk itt népművészeti kirakodóvásárokat. Akinek elromlik az órája, megjavíttathatja. Időszakról időszakra bővül ezeknek az apróbb-na- gyobb segítségeknek a sora. Az iparművészeti vásárok sikere adta az ötletet a saját üzlet nyitására. A megvalósításig majdhogynem egy esztendő telt el. Immár három hónapja rendszeresen üzemel. A gödöllőiek büszkék arra, hogy náluk csakis iparművészek tervezte holmik kaphatók. Kötött ruhácskák, rugóbabák, különféle bábuk, mézeskalács, könyvek. hosszan^ sorolhat^ nánk, mi . mindenből válogathatnak az erre járók. Sajnos — alaptőke híján —, csupán a bizományba adott alkotások jutnak el az üzletbe. Az iparművészek ennek ellenére szíve? sen „dolgoznak” a művelődési háznak. Mint egy kiállításra, úgy térnek be Gödöllőn a művelődési központba az erre járók, A népművelők remélik, hogy a szép játékok előbb-utóbb, -talán az idei karácsonyra az otthonokba is belkerülnek. Er. K. DIOFIGYELO Népi iparművészet Kecskeméten egy ri93-ban készült egykori $jrfőzó- ház épületében megnyílt a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma. A közel ezer négyzetméteres kiállíióterüle- ten a hazai népi iparművészet páratlan gazdagságú — több mint ezerdarabos — gyűjteménye kapott otthont. A kiállításon külön termet kaptak a legjelesebb hazai fafaragók, fazekasok, szövők, bíírművesek, kovácsok, kékfestők, vesszőfonók, és bútorkészítők legszebb munkái. Képünkön karcolt, spanyo- lozott és faragott szarukürtök a kiállításon CSALÁDI TÜKÖR. Nem tudom, hogy milyen lett volna a Rádióújságban megjelent címek alapján a tegnapi adás. mert javarészt hem á~ beharangozott riportok hangzottak el. De ha a szerkesztők — Juhász Edit és Balogh István — azért változtattak eredeti elképzeléseiken, hogy aktuálisabbak legyenek, az eredmény őket igazolja. Ügy gondolom, hogy az OFO- TÉRT szemvizsgáló laboratóriumainak munkájáról szóló alapos, a kérdés minden oldalát körüljáró interjúi üzérük, amoly a tegnapi adásból a legtöbb hallgató érdeklődésére tarthatott számot, ugyan nem elsősorban egy családi magazin műsorba kívánkozott volna. Ám annak okán, hogy kicsik és nagyok között egyre többek szorulnak szemüvegre, jól tették, hogy felvállalták a témát. Aki nem tudná, az OFO- TÉRT Vállalatnak Budapesten van három szemvizsgáló laboratóriuma, ahol 110 forint ellenében megvizsgálják a szemüveges embert, s szeme állapotának megfelelő új óku- lárét írnak és készítenek számára. Igaz, hogy egy-két órát várakozni kell, s időnként előfordul, hogy a nyitás előtt sorban állnak az üzleteiméi, de mind a megszólaltatott várakozók szavaiból kitűnt, nekik még a vidékről való felutazással együtt is megéri, mert gyors a munkájuk. Az Országos Szemészeti Intézet vezetőjének más a véleménye. A veszélyt ő abban látja, hogy ily módon esetleg rejtve maradnak olyan szembetegségek, hályog, daganat, stb. — amit egy szemorvos minden bizonnyal észrevesz vizsgálata közben. Csakhogy a gyakorlat, mindenekelőtt a nagy forgalmú szemészeti rendelőkben az, hogy az új szemüvegre várakozókat a szak- asszisztensek vizsgálják meg a hagyományos módon, ők írják fel számukra a lencsét, csak gyanús esetben küldik át az orvoshoz. Említett a szakember egy, a hatvanas évek végén kelt rendeletet is, amely a látszerészeknek kifejezetten megtiltja a szemvizsgálatot — igaz ennek megjelenésekor még nem volt komputerük az optikusoknak. NÉMIKÉPP MÁSKÉNT látja a problémát az Egészség- ügyi Minisztérium illetékese. Szerinte az élethez kell majd alakítani a jogi szabályozást, s lehetővé tenni az ilyen üzletek szükség szerinti szaporítását. Hamarosan értékelik azt a felmérést, amit ebben a három budapesti laboratóriumban ejtettek meg úgy, hogy a látszerészek tevékenységét szemészorvosok felügyelték éppen azzal a céllal, hogy kiderüljön, milyen gyakorisággal kerül (kerülhet) ide olyan szembeteg ember, akinek orvosi vizsgálat nélkül betegsége nem derülne ki. Valószínűleg neki van igaza, aki azt mondta, hogy ezeknek az eredményeknek a birtokában engedélyezni lehet majd, hogy orvosi felügyelet nélkül is működhessenek a látszerészek. • Mert abban ugyan igaza van a szemész professzornak, hogy a szocialista együttélésben az orvos kötelessége, hogy a betegnek ne okozzon bajt, ellenben legjobb tudása szerint gyógyítsa, de abban már Balogh Istvánnak van igaza, hogy ez csak követelményminimum, s minden beteg mélán elvárhatja, hogy a gyógyítás a rendelkezésre álló legkorszerűbb módszerekkel és gyorsan történjék. Kommentár nélkül: . az OFOTÉRT Népköztársaság úti laboratóriumában olvasható egy tábla, miszerint a Semmelweis kórház ellátási területén élő szemüvegeseket itt ingyen, a táriada’ombiztosítás terhére vizsgálják meg. B. H. Jegenye — fényben Váci Mihály emlékestek
