Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-20 / 272. szám
4 ftír « MH'IVI 1984 NOVEMBER 20.,.KEDD Versmondó szakmunkások o o Összeköti őket az irodalom Közművelődési nap Örkényben Amikor az érdekek találkoznak á Ipari tamilok és fiatal 5 szakmunkások... Az egyik | Nagykőrösről, a másik Goig döllőről, volt aki Ccjlétl- j; ről, vagy Szentendréről ér- J kezelt. Akad köztük olyan, ^ aki ápolónő lesz, egy másik bolti eladó, a harmadig nyomdász, egy további villanyszerelő, vagy éppen már dolgozó diszpécser. p Más-más szakma, lakó- 4, vagy munkahely, Iskola. ^ Egyetlen dolog azonban jg közös mindegyikükben: az 6 irodalom szeretete. I Most izgatottan róják a köröket a DCM Ságvári klubkönyvtárában, ahol az előzékeny házigazdák terített asztallal várták a munkásfiatalok VII. országos vers- és prózamondó versenyének Pest megyei döntőjére érkezőket. Míg a zsűri a versengés feltételeit egyezteti, ők kissé ideges magyartanáraikkal vagy édesanyjukkal próbálnak. Némelyik egyedül vonul félre egy sarokba, s száját rágva böngészi a verseskötetet. S megkezdődik a vetélkedő. Egymás után hangzanak el Szabó Lőrinc, Kosztolányi, Babits, József Attila, Ady Endre, Simon István jól ismert vagy ritkábban hallott sorai. Mi tagadás, kevésbé színvonalas ez a döntő a megszokottnál. A miértre jól ismert a válasz: nagyon kevés jó képességű gyerek jelentkezik manapság szakmunkástanulónak. S nemcsak az a gond, hogy általában gyenge a , tanulmányi eredményük, Fussuk át míg egyszer!... Ja], csak cl ne rontsam!... hanem az is, hogy nem tudnak, nem szeretnek olvasni. Akik ideérkeztek, azok a kivételek. Sajnos, kevés fiatal közül válogatták őket, hiszen az egész megyéből mindössze huszonheten vettek részt a középdöntőkön. Nem csoda hát, ha még a döntőn is van olyan kislány, aki éppen csak elmondja a választott költeményt, anélkül, hogy tudná, értené, miről is szól valójában. Ennek ellenébe a győztesek méltóképpen képviselik majd szőkébb pátriánk színeit az április 19—20—21-én Salgótarjánban rendezendő országos versenyen. Koczkás Erzsébet, aki a ceglédi 200. számú ABC tanulója, vitán felül végzett az első helyen. Mint mondotta, szereti a verseket, de csak olyan költemény szavalására vállalkozik, amit ért, amit kellően képes átérezni, így esett Szentmihályi Szabó Péter egyik versére a választása. Mai költő, aki a fiatalok gondolatait veti papírra. Mészáros Tibor, a PÁÉV villanyszerelője, Gödöllőről a XX. század nagy magyar költőegyéniségének, Babits Mihálynak egyik művét interpretálta, igazán -szuggesztív erővel. Ugyan József Attila kedvesebb' számára, ám kíváncsi volt. mire megy Babits lírájával, hiszen őt visszaadni talán még nehezebb. Az ugyancsak gödöllői Rádai Judit, a Ganz Árammérőgyár diszpécsere végzett a harmadik helyen. Azon kevesek közi tartozik, akik szeretik A.dy Endrének a versenyeken még ma is viszony’ag ritkábban hallható poétikáját. Tudta, értette, érezte Ady minden sorát. A három nyertes januárban Elniélyültsn a könyv felett. A közönséf sora'ban Trencsényi Zoltán felvételei egyhetes felkészítő táborba megy, ahol értő szakemberek készítik majd fel őket a végső vetélkedésre, amelyen reméljük, jól szerepelnek majd, s ezzel is kedvet csinálnak társaiknak az olvasáshoz, irodalmunk, költészetünk alaposabb megismeréséh *7. Kö. Zs. Koczkás Erzsábet Mészáros Tibor Cigányközművelődési napot tartottak a hét végén az Örkényi művelődési központban. Két nehéz terület találkozott, hiszen a közművelődés önmagában is gondokkal küzd, hát még a cigányközművelődés. Mégis fontos erről az oldalról is megközelíteni ennek a sajátos etnikumnak a problémáit, mert a felvilágosításnak, az igények felkeltésének jó színterei lehetnek a művelődési intézmények. Erről beszélgettek, cseréltek tapasztalatokat a Pest megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottságának meghívását elfogadó közművelődési szakemberek. nemrégiben megjelent cigány Egyre többen szótár segíthet. amelynek minden érintett művelődési házban ott kell lennie. Találkozókat lehet szervezni a cigány művészekkel, írókkal, költőiekéi, képzőművészekkel és a népi együttesekkel, bátorítani kell a helyi amatőr mozgalmak kibontakozását. Várady Géza, a bizottság titkára elöljáróban elsorolt' néhány adatot, amely nélkülözhetetlen a téma szempontjából. Egy-két évvel ezelőtti felmérés szerint a megye hét városában és további 123 egyéb településén 22119 cigány élt. ötvenkét százalékuk tartozik a munkaképes lakossághoz, s ebből 70 százalék az aktív kereső. A következő adat pedig eloszlatja azt az elterjedt tévhitet. miszerint a cigányok többsége alig dolgozik: az aktív keresők 60 százaléka rendszeresen dolgozik, és magas a rendszeresen alkalmi munkát vállalók száma is. Egyre többen élnek kulturált ■ körülmények között, s jelenleg már csak 67 cigánytelepen 536 családot tartanak nyilván. Sok minden eldőlhet azon. hogy a cigány gyerekek milyen arányiban kerülnek be az óvodákba, az iskolákba, hogyan jutnak túl a tanulmányaikon. A megyei tapasztalatok szerint a gyerekeknek több mint 20 százaléka maradt ki az általános iskolákból, s mindössze 53 százalékuk tanult tovább. Elsősorban a családi segítség és a fegyelem hiánya, a nyelvi problémák magyarázzák ezt A statisztika szerint: a cigányság 29 százaléka nem vagy rosszul beszél magyarul. A művelődési házak a felvilágosítással, a cigányklubok megszervezésével segíthetnek a helyzet megváltoztatásában A mindennapi boldoguláshoz kell fogódzót nyújtaniuk. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a sok irányú ismeretterjesztés. Az előadások — akár a cigánytelepekre klhe'yzve is — az etnikum töriénetétő1. kultúrájától kezdve felölelhetik az egészségügyi, n pedagógiai tudnivalókat, Akkor a leahatáso- r, ab bak, ha a vizuális fo?é- konyságra építve, különböző szemléltetőeszközökkel keltik í»i az érdek’ődést. A filmvetítések é-. az eevéb gyakorlati h--mutatók msl’ett az olvasás, a könyvek, az úf ságok meCTsze- -ettetbse is hozhat e-^dménve- ket. A nyelvi problémákon a A klubok szerepe Az országos és a megyei tapasztalatok szerint ezekért a célokért a cigányklubok tudnak a legtöboet tenni. Bar a közművelődés általános válságjelenségei ezeket is elérték, a cigányság erős közösségi kötődését kihasználva túl lehet jutni a buktatókon. Ebben az esetben is tudomásul kell venni azt, ami az ifjúsági kluboknál is nyilvánvaló: a kötetlen, a mindennapokhoz kapcsolódó programok jobban vonzzák az embereket. Isaszegen például sikerrel kísérleteznek a háztartásvezetési, gazdálkodási tanfolyammal, amelyekbe az egészségügyi és jogi felvilágosítás is beépült. Egyre nagyobb érdeklődés mellett működik a valkói kismamaklub is. Molnár Sándor, a koordinációs bizottság társadalmi aktívája elmondotta, hogy nem látványos eredményekre kell törekedni, hanem onró lépéseket kell tenni. Munkája során sok Pest megyei községben járt, és sehoi sem találkozott közönyösséggel, nemtörődömséggel. A ráckevei Kéri Mihály arra figyelmeztetett, hogy nem szabad általánosítani a még fennálló előítéleteket olykor erősítő egyedi esetekből, mert csak a türelem lehet célravezető. Bogdán József, a budapesti XX. kerületi cigánygondozó vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy gyorsítani kell az információcserét, mert gyakran ennek a hiánya okozza a félreértéseket. Révai György, a ceglédi művelődési ház munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a klubokban tartós, folyamatos munkát kell végezni. Sok meggyőző eset bizonyltja a megyei eredményeket. Pánczél Ferenc, az albertir- sai művelődési ház vezetője elmondotta, hogy lakóhelyén oéldás a cigányság és a falu lakóinak kapcsolata. Meggyőző példák A telep felszámolása után, szétszóródva vertek gyökeret a cigánycsaládok, akiket elfogadtak a szomszédok. Rendszeres látogatói a művelődési háznak, az ifjúsági klubnak, a mozinak. Tamás Jánosné, a ke- repestaresai cigányklub vezetője szerint a személyes hang, a megértés a legfontosabb. Hozzá már így járnak vissza az emberek: Erzsiké néni, elhoztam a lányomat, tessék megnézni. hogyan táncol Vagyis ezt a klubot érdemesnek tartják a tagok arra, hogy később is visszatérjenek, családi örömeiket is megosszák a közösséggel. Szép példájaként annak, hogyan találkozhat a társadalmi segítség a cigányság jobb életre való törekvésével. K. L. Eredményt hirdettek a drámapályázaton Első díjat nem adtak ki Hétfőn a Radnóti Miklós Színpadon kihirdették az egy felvonásos drámapályózat eredményét. A 12 tagú zsűri, amely a meghirdető szervek, továbbá a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Színházi Intézet és a Magyar Rádió munkatársaiból alakult, az első díjat nem adta ki. Megosztott második díjat, egyenként 25 ezer forintot kapott Bücher Iván Oszkár című monodrámája és Jávor Róka fegía csiEa. A Lüdas Matyi hűcúges olvasói — mármint azok, akik legalább két és fél évtizede forgatják, böngészik a közkedvelt szatirikus hetilapot — jól emlékezhetnek arra, hogyan lett é'vonalbc’i humorista annak idején az alig hatvanéves korában elhunyt Somogyi Pál, Nos. úgy futott ő be, hogy elkezdte a. világhíres itáliai prózaíró. Boccaccio históriáit maivá igazítani. A sztorik többé-'kevésbé úgy a'okultak, mint azokban a régi mesékben, a környezet azonban a huszadik század második harmadát idézte, és a szereplők.is közülünk való nők és férfiak voltak. Hogy példát is mondjunk: a csábító harmadik nem egy firenzei gyémánt- kereskedőként esdekelt és eoe- dstt. hanem aktatáskás üzletkötőként, aki pedig a könyörgésnek engedett, az e"v vállalati direktor feleségeként csacsogott, csiMo-'ott. Somogyinak ezek a modernizált példázata! máig üdék, kedvesek, szellemesek: éooen ez említett kettősségük miatt. Amikor — húsz éve — kol- ’égái, barátai végre rábírták, hogy a kis karcolatok mel’ett egy színvadi művet is írion természetesen akkor is ezt a boccacciói le’eménvt a’ka'ma z- ‘a. azaz a Róka fogta csuka, című bohózatában is megpróbálta összekeverni a régi Itáliát a mai Magyarországgal E~ az igyeikváse azonban — tani’ rá az említett jelenetsornak a minap látott televíziós változata — nem járt sikerrel: a századok összepászitásábói semmi különösebb humor nem szikrázott fal. Először is azért nem, mert maga a sztori igencsak lassan bontakozott ki. A szapora léo- tű kocogás helyett csak ballagtak az epizódok, amelyeket — lévén ez a komédia zenés — újból és újból megakasztottak a bizony szövegük és dallamuk szerint egyaránt gyön- géeske rigmusok. A sikertelenség másik oka abban jelölhető meg, hogy míg az olvasó kedvére kiszínezheti az eseményeket, a szereplőket a saját képzeletének megfelelően láthatja, addig a televízió nézője csak azt az egy bizonyos színészt kénytelen figyelni, aki nyilván nem lehet olyan, mint egy elgondolt rajzolat. Ugyanígy a helyszín'“11:. a ke"ákek is csak e'""- szeriek, s olyanok, mint amilyet a rendező irányításával ki- öt’öttek. illetve amire futotta a rendelkezésre álló pénzből. A csalódás harmadik előidézője pedig éppen Bán Róbert dirigálása volt. Más munkáiban is tapasztalhattuk már. hogy meglehetősen statikusak az ő rendezései; a kamerákkal egyszerűen csak rápuskáz a szereplőkre, ahelyett, hogy a fotografálás megannyi alkalmát, lehetőségét kihasználná Most — ha egyáltalán lehetséges ez — még kevesebb figyelmet fordított arra, hogy ez a Róka fogta csuika ne valami színjáték egyszerű rögzítése legyen. Ugyanígy azt sem igen tapasztalhattuk, hogy a fölkért színészeket valami módon instruálta volna. Túlnyomó többségük jól ismert manírjait új- rázta meg. egyszar-másszor már-már bosszantó rutinnal. (Hernádi Judit szemforgatásai immár kezdenek az elviselhe- tet'enségig túladagolódni.) Summázva: szegény Somogyi Pálnak ez a színműírói fölfedeztetése sajnálatosan nem sikerült. Még azt sem sikerítet- ték ki e csacskaságból. amit egyébként több ambícióval — mint mondani szokás; több odafigyeléssel — ebből a videós, helyzetkomikumos haca- cáréból ki lehetett volna hozni. Komlós Juci. A nézők őszin-x te örömére megszaporodtak a színészportrék a képernyőn. Még jól emlékezhetünk Fónay Márta kedves önvallomására, és nem sokkal utána máris feltűnt Komlós Juci, hogy színi működésének állomásait e'so- rolja. ö más típus, mint Fónay. és ennek megfe’elően visz- szatekintése is fátvolosabb. bo- rongósabb volt. Mindem“”ett igen őszintén láttatta karrierjét. amely mint mondta, a “ért sem lett csillogóbb, mert képtelen szerepeket kikövetelni. Komlós Juci tehát ilyen pasztell színezetű, visszafogott személyiség. S ha ilyen. így lehet és keli szeretni... Akácz László Ottó Damjanich címií drámája. Ugyancsak megosztott, egyenként 15 ezer forintos harmadik díjban részesült Németh Gabriella Facipők című egyfelyonásosa és Csajági János Kertvárosi történet című darabja. A díjakat Keres Emil, a Radnóti Miklós Színpad igazgatója, a zsűri elnöke adta át. Az Artisjus 20 ezer forintos küiöndíját Gyárfás Endre A holló árnyéka című művének ítélték oda. A Radnóti Miklós Színpad még ebben az évadban bemutat a pályázaton részt vett egyfelvonásosok közül kettőt, későbbi terveiben további két mű színre vitele szerepel. A többi darabnak az Artisjus Lesz a gazdája. Magyar filmek Fesztiválok Magyar filmeket is bemutatnak azon a nemzetközi filmfesztiválon, amelyet Londonban a hónap második felében rendeznek meg. A december 2-ig tartó eseményen Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című produkcióját vetítik, a Zágráb legjobbjai elnevezésű, a zágrábi animációs rövidfilm-fesztivál legsikeresebb alkotásait bemutató szekcióban pedig Varga Csaba Auguszta szépítkezik című animációs filmjét láthatja a közönség. Az olaszországi Sulmonában november 19—25. között ma- gyor filmhetet tartanak. Ezen Gyöngyössy-Kabay Jób lázadása, Dobray György Vérszerződés, Szörény Rezső Boldog születésnapot, Marilyn!, Sándor Pál Szerencsés Dániel, valamint Gothár Péter Ajándék ez a nap és Megáll az idő című filmjét, valamint Kézdi- Kovács Zsolt Visszaesők, Sós Mária Boldogtalan kalap, Mészáros Márta Kilenc hónap című alkotását, és Bacsó Péter, a Zongora a levegőben, a Ki beszél itt szerelemről?, a Forró vizet a kopaszra, a Tegnapelőtt és a Te rongyos élet című alkotásait vetítik.
