Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-09 / 263. szám
1984. NOVEMBER 9., PÉNTEK 3 A maguk teremtette hagyományok őrzői Halásztelken dere terveznek Vträjgcsarnok sí Biidnörss isten Már délelőtt elkelt az áru Halásztelek egyike a megye legfiatalabb településeinek. Igaz, hogy már a tizenharmadik században lakott hely volt, ám a törökdúlás, majd kétszáz éve egy nagy árvíz elnéptele- nítette a Csépel-szigeti területet. A felszabadulást mint Iler- mina-niajor élte meg, és ettől kezdve viharos gyorsasággal fejlődött a kis település. A csepeli gyárak újjáépítése, a termelés beindulása sok munkaalkalmat kínált. Halásztelek a községgé nyilvánítás idején — 1953-ben — már ezernégyszáz lakost számlált. Az új tanács első intézkedése egy óvoda kialakítása volt, amelyet a helybeliek közadakozásából tartottak fenn. Az önfeláldozó, lelkes társadalmi munka mindig is jellemző volt a fiatal Halásztelek népére, így készült itt — az igen előrelátóan tervezett — víz- és villanyhálózat, és a lakosság helytállása mentette meg a falut az 1956 tavaszán fenyegető jeges árvíz pusztításától is. Budapest és Budaörs határában sokáig találgathatták a járókelők, vajon mi lesz az a narancssárga épület a Sasad hajdani ribizlisorai helyén. Raktárház? Vagy áruház? A fémszerkezet mindenesetre ilyesfélét sejtetett. November 6-án átadták, és 8-án megkezdődött az élet a virágcsarnokban. Fél hatkor nyitnak A bejáratnál cseppet sem hivalkodó tábla: Flóracoop virág- és dísznövény kereskedelmi szervezési és szolgáltató egyesülés. Mint ahogy szeptemberben arról lapunkban is beszámoltunk, a Flóracoop egyesülést az a 18 termelőszövetkezet hozta létre — köztük a Duna, az Óbuda, a Sasad és a fóti Vörösmarty tsz —, amely a leginkább érdekelt az országban a dísznövénytermesztésben. A Fővárosi Tanács 12 millió forintjához ők tették hozzá a sajátjukat, s ebből fedezték a mintegy 90 millió forintos beruházást. — Fél öttől, fél hatig gyülekeznek a termelők, és fél hatkor nyitjuk meg a kapukat a kereskedők számára — mondja Vida József, a Flóracoop igazgatója. — Hiába hirdettük meg, hogy ez nem a Sóház utcai piac, mindenki be tud jönni, de csak nyitás után: Miskolcról és Szegedről már este 9 óta itt vártak az emberek. S bár az autóparkolót még utólag is bővítették, az első nap hajnalban mégis úgy tűnt, kicsi lesz. A virágcsarnok előtti forgalmi dugó azonban nem tartott tovább egy óránál. Reggel nyolckor-ki- lenokor, akár be is zárhattak volna, hiszen ekkorra már gazdát cseréltek az áruk. Egy kis séta a csarnokban. Körben a boxokban a szövetkezetek rendezkedtek be, középen — bár itt is elkelt minden hely, az első napon néhány bérlő mégis otthon maradt — a magánkertészek. Számukra a szabadtéren is több mint száz elárusítóhelyet alakítottak ki. A 2600 négyzetméternyi Takács András, a ceglédi ki- ] rendeltség vezetője tájékoztat- | ja olvasóinkat: miről is van szó? — Nem csekélységről. Cegléden és körzetében — a kirendeltség illetékességi területén —■ két város és 17 község tartozik hozzánk, ezen túl a volt monori járás 15 településén és Nagykátán is mi intézzük a családipótlék-ügyeket. Ez havonta mintegy háromezer tételt jelent, a biztosítottak, famíliák tőlünk kapják a pótlékot. Hasonló a helyzet a nyugdíjak folyósításánál: Ugyanebben a körben a korábban is ide tartozó' 148 ezer ember egyötöde mellett (ennyi a nyugdíjasok aránya), még 130 ezer Pest megyei lakos közül a nyugdíjasok ügyeit intézzük. A méreteket jel mutatja, hpsy havonta átlagosan 500 új nyugdíjigénnyel, évi hatezerrel van dolgunk. — S elégedettek az érintettek ezzel az állapottal? — Hiszen éppen ez a lényeg. A biztosítottak, illetve családtagjaik így hamarabb jutnak a pénzbeli ellátáshoz, s közelebb kerül a lakossághoz az ügyek intézése, nem kell mindenért a budapesti székhelyű igazgatóságra utazniuk. Ki- rendeltségünk a családi pótlék intézésénél napra 1 ész lehel (az igények beadásának napján, soron kívül rendezzük az iratokat), a nyugellátásnál a kérelem benyújtását követő harminc napon belül megkapják a határozatot az érintetalapterületből a Sasad 180 négyzetmétert vehetett birtokba. Itt osztják el regge- lfenként a virágokat 47 boltjuknak, és a többit „nagyban” értékesítik. A cserepes zöldnövények, a fokföldi ibolya, _ az elatiol begónia, a ciklámen, az authenum egész évben kapható. Vágott szegfűt, rózsát szerződéses kistermelők is szállítanak a Sasadnak, amihez, hogy mindig teljes legyen a választék a virágboltokban, naponta vesznek frisset, természetesen helyben a piacon. Világos, fűtőit, tágas Ágazatunk 150 millió forint árbevételt tervezett erre az évre, ebből 18 millió forint a nagybani eladás forgalma — tájékoztat Paróczi Józsefné ágazatvezető. — A csarnokban négyen foglalkoznak az értékesítéssel, de ide költözött az ágazati irodánk is, ott heten dolgoznak. Milyen körülmények között? Mindenekelőtt világos van. A Batthyány téren, majd a metró építése óta a Tolbuhin körúton azt sem tudtuk, esik-e vagy fúj sötét zárkáinkban. Esztétikus, tágas és nem utolsósorban, fűtött a csarnok. S ami az új virágpiac legnagyobb és talán legfontosabb előnye: itt valamennyi termelő ugyanakkor, í-egge! fél hattól kínálja áruját, s a vevők — azaz a kereskedők, a viszonteladók —. a teljes kínálatból válogathatnak. így egészségesen érvényesülhet a kereslet és kínálat árat szabályozó hatása. Jól zárták a napot Az Óbuda emblémája alatt a termelőszövetkezet által gesztorált Iparszerű Dísznövénytermesztési Rendszer például szegfűt, rózsát, gerberát, muskátlit adott el a nyitás napján, 200 ezer forinttal zárták a pénztárt. — Rendszerünknek ma negyven tagja van, mi bizományba vesszük át tőlük a virágokat, és az értékesítésért. 15 százalékot kapunk — I tek. Tudomásom szerint má- I sutt olykor gondot okoz ennek a határidőnek a betartása. — S miként oldották meg, hogy vállalhassák a többletfeladatot? — Kínálkozott a lehetőség. A fővárosban nem könnyű rátermett embereket találni a társadalombiztosítási ügyek intézésére, itt pedig akadt érettségizett és vállalkozó fiatal több is. Míg 1983 előtt 40- en dolgoztak a kirendeltségünkön, azóta már hatvanan vannak az ügyintézők, s az átlag- életkoruk 35 évről 30 alá süly- Syedt. így még arra is futotta, hogy hagyományos körzetünkön kívül, Monoron, Pilisen. Nagykátán munkáltatói és beteg-ellenőrzési teendőket, lássunk el. A célunk végül .az. hogy az ellenőrzést is megoldjuk a mostani, a nagyobb körzet egészében. — Ügyfeleik tisztában vannak azzal, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá vált problémáik megoldása? — Sajnos, nem mindenki. Sokan még egy év múltán sem ismerik a lehetőséget, s idős. rokkant emberek is olykor fölösleges kerülőutakat tesznek Budapestre. Talán nem kísérte kellő propaganda a változást Megnövekedett kirendeltségünk jövőre úi otthonba költözik. a tervek szerint a volt ceglédi járási hivatal. helyét foglalja el. Addig címünk a régi: 2700 Cegléd. Rákóczi út 7. Telefon: 11-296. illetve 11- 677. Várjuk, hogv keressenek bennünket a biztosítottak. mondja Komjáti István részlegvezető, majd kisebb fejszámolásba kezdünk. — Ennek a 15 százaléknak kell fedeznie a költségeiket és a nyereséget. A Rendszer 36 négyzetmétert bérei a csarnokban, aminek éves fenntartási költsége 1—1,2 millió forint. Tavaly a Tolbuhin körúton, Kazincbarcikán, Győrben és Szombathelyen adtak-vettek, 36 millió forintért. Aminek a 15 százaléka 4,4 millió forint, körülbelül ennyi volt hát a nyereségük. S mert a boxok fenntartása nem az egyetlen kiadása a társulásnak, bizony igyekezniük kell az új értékesítési hely és forma minden előnyét kihasználni. — Az első napon a vártnál is . nagyobb volt a virágcsarnokban az érdeklődés, a forgalom — summázza Vida József. Igaz, a Tolbuhin körúti Nagycsarnokból ismerős termelőkön és kereskedőkön kívül, akadtak olyan látogatók is, akiket csupán az újdonság, a szép virágok látványa vonzott, de egészen biztosan nem az utóbbiak voltak többségben. El, E. Ä szigeten maradnak A térképre nézve akkor Is láthatjuk, hogy Halásztelek új, modern település, ha nem ismerjük a múltját. Egyenes utcák, szabályos terek, minden olyan, mintha rajzasztal mellett körzővel, vonalzóval tervezték volna. Ez a tervszerűség megmutatkozik a falu mai fejlesztésében is. Erről beszél Bundev Ivánné tanácselnök: — Hol van már az ezer- négyszázas lélekszám? Napjainkban nyolcezernél is többen élnek Halásztelken. Egy valami nem változott, a helybeliek döntő többsége ma is kétkezi munkás, és legtöbbjük a megye két nagy gyárában, a Csepel Autóban, illetve a Pestvidéki Gépgyárban dolgozik. Mások a főváros irányába szállnak buszra reggelente, de legtöbbjük nem hagyja el a szigetet, a csepeli nagyüzemekbe járnak. Igaz, hogy a robbanásszerű lélekszám-gyarapodás a hatvanas évekre tehető, ennek ellenére ma is sokan szeretnének telekhez jutni itt. Ezért folyamatosan alakít ki a tanács új családi házas beépítésre alkalmas részeket. Sót betű a fehér falon — A közműellátottság lehetővé teszi a parcellázást — mondja az elnökasszony. — Ugyanis előrelátóan úgy építettük és méreteztük a villany- és vízhálózatot, hogy <i majdani igényeknek is megfeleljenek. E törekvésnek ma is sok szép példáját látjuk például a tanácsháza környékén. Itt a hagyományos Vidéki, paraszti építkezés nyomait viselik a közintézmények épületei. Ennek kihangsúlyozása a hófehér fal, a piros tetöcserép. A német nemzetiség hagyomáA puding próbája, hogy megeszik. Előfordul néha, hogy a legkörültekintőbb tervezés mellett is olyasmit főznek ki a forgalom szervezői, amit a mindennapi közlekedők nem esznek meg. , Autósok és gyalogosok bejelentései, javaslatai nyomában jártunk tegnap Dunakeszin és Gödöllőn. Mészáros András rendőr százados, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság íorgalomszervezésá főelőadója, Huszárik János, a Pest megyei Tanács csoportvezetője és Tóth Tamás, a Budapesti Közúti Igazgatóság forgalomtechnikusa alkotta a helyszínelő csoportot. Az első állomás Dunakeszi volt. Itt csatlakozott hozzánk Pataki Péter rendőr őrnagy, a dunakeszi kapitányság vezetője, Kenderesi Jánosné, az Utiber mérnöke és Demeter Domokos, a városi tanács osztályvezetője. A téma az átépítés alatt álló 2-es főút terelése volt. A Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében a vasbolt előtt megszüntetik a parkolót, mert a beálló és induló járművek akadályozzák a forgalmat. Ott jártunkkor egy-egy autó fél perces manőverezése alatt kilométeres kocsisor alakult ki, s még negyedóra múltán sem állt helyre a folyamatos forgalom. Ráadásul a közelben máshol szabad várakozni. Ezen a sarkon nincs lehetőség gyalogátkelőhely kialakítására. Száz .méterre Vác felé, az 1. számú iskolánál sem indokolt a zebra. Még veszélyes 'is lenne, mert hamis biztonságérzetet keltene a gyerekekben és az arra járókban. A Marx, térnél nem láttunk okot a panaszra, a Budai Nagy Antal utcai óvodát is megfelelőén jelzik és védik a táblák. A Béke út és a Lenin út kereszteződésében tükröt szerelnek fel. hogv jobban tájékozódhassanak azok, akiknek elsőbbséget kell adniuk az arra haladóknak. Ott ahol a Béke út visszatér a Tanácsköztársaság úthoz. gyalogátkelőhelyet létesítenek, keresztezve a terelésen közlenyaira utal az orvosi rendelő gót betűs felirata. Az összkép igen kellemes, teljes harmóniában áll egymás közelében az új lakótelep és népi építészet jegyeit hangsúlyozó utcasor. — Ahhoz, hogy ez az összkép megmaradjon, átgondolt szakmai munkára van szükség, ehhez viszont hozzáértő és a települést magáénak érző építész kell — mondja Bundev Ivánné. — A megyei tanácshoz fordultunk segítségért, hiszen a rendelkezésünkre álló alacsony bérért nem találtunk megfelelő jelentkezőt a műszaki ügyek intézésére. A kért segítséget megkaptuk és találtunk egy olyan mérnököt, aki helyben lakik, tehát saját személyes ügyének tekinti Halásztelek jövőjét, sok éves gyakorlata pedig biztosíték a hozzáértésre. Meghatározó Nézegetjük a falu térképét, azokat a helyeket, ahol már épül, illetve ahol ezután alakulnak ki új utcák, lakónegyedek. — Egyre inkább terjed a sorházas, csoportos beépítés, Halásztelken is szeretnénk ezt a formát népszerűsíteni. Nemcsak azért, mert gazdaságosabb helykihasználásra ad módot, hanem, mert hosszú távon meghatározza a község képét, . Halásztelek község megpályázta a nagyközségi címet. A nyolcezer lakosú agglomerációs munkástelepülés vezetői eddig is mindent megtettek azért, hogy a fiatal, urbani- zálódó település kialakítsa és megőrizze maga teremtette hagyományait, hangulatát. Móza Katalin kedők. útjátj hogy biztonságosabban mehessenek át az arra járók a túloldalra. Gödöllőn Szuppinger Péter, a városi tanács főelőadója, Pesti Gyula, az Utiber mérnöke és Csányi László rendőr törzszászlós, a helyi közlekedési alosztály vezetője egészíti ki a helyszínelő bizottságot. Először a Dózsa György út 5—7. előtti helyzetet vizsgáljuk meg. Ide megállási tilalmat kértek, ám a szakemberek szerint ez nem indokolt, csakúgy mint a Szabadság tér 10. számú ház előtti szakaszon. A Rézgombosnál, a Hév felé menet viszont kiteszik a várakozást tiltó táblát. A 30-as úton, a Ganz Árammérő Gyár, és a 202-es számú szakmunkásképző iskola közötti gyalogátkelőhely előtt nem szükséges sebességkorlátozó táblát elhelyezni, s ez nemcsak a bizottság véleménye, így látják ezt az óvónőképzőbe igyekvő lányok is, Budai Mária és öt társa. Nekik mindig megáiinak az autósok, sohasem érezték magukat veszélyben. A legnehezebben orvosolható probléma a Dózsa György út és a 30-as főút kereszteződésében levő fénysorompó működése. A Hév ugyanis már akkor tilosra kapcsolja, amikor még meg sem érkezett az Erzsébet parki állomásra. Pedig itt időzik egy-két percet, majd elmegy a Szabadság térre, itt is le- és felszállnak az utasok, s csak miután innen is továbbment és túljutott a kereszteződésen, akkor kapcsol szabadra a fénysorompó jelzése. Ez bizony négy-öt perc, vagy még több, s ezalatt mindig hosszú kocsisor gyűlik össze a Dózsa György úton. Egy-egy gépkocsivezető úgy gondolja, hogy elromlott az automata berendezés és elindul a tilosban, Ha a főváros felől érkező, éppen induló szerelvény érkezik csak, akkor nincs nagyobb baj, ám ha ‘ellenkező irányból is érkezik a Hév. . Ezt a gondot csak a BKV segítségével lehetne orvosolni. Koóz Péter Csaiádipótiék- és nyugdíjügyek Közelebb a lakossághoz A családi pótlékokkal, nyugdíjakkal kapcsolatos ügyintézés feladatait országszerte a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok látják el. Van azért kivétel: Pest megye. Itt a műit év közepe óta » központot tehermentesítve átvállalta a teendők egy részét az igazgatóság váci, illetve ceglédi kirendeltsége. ki utolsó kísérlet A z 1944 májusában lét- rejött Magyar Front, a demokratikus, baloldali pártok politikai szervezete, történelmi feladatot töltött be. A német megszállás után tevékenysége gyorsan kibontakozott, szervezte az ellenállás érőit, reményt nyújtott a változásra, a majdani felszabadulásra. Az október 15-i szomorú események mégis azt tanúsították, hogy a Magyar Front egyedül nem volt képes az események megváltoztatására. A kommunista párt 1944. október 28-i Nyílt levele drámai őszinteségű számvetés október 15-e tanulságaival. Megállapította: bebizonyosodott, hogy a demokratikus pártok politikai tevékenysége önmagában nem elegendő, s szükség van egy olyan szervezetre, amely a közös elvek alapján gyakorlati téren is szervezi, vezeti, irányítja a magyar nép antifasiszta szabadságküzdelmét. Kell egy olyan végrehajtó szerv, amely tervekkel rendelkezik, határozott irányítást követ, számba veszi az erőket, s megkezdi a napi gyakorlati feladatok végrehajtását. A megváltozott viszonyok azt kívánták, hogy létrehozzanak egy olyan szervezetet, amelynek keretei a Magyar Frontnál tágabbak. Az új szervezet, a Felszabadító Bizottság létrehozásának gondolatát a vészterhes idő, a parancsoló szükség érlelte meg. November első napjaiban már erről tárgyalt egy kisebb baráti csoport Dessewffy Gyula, a Magyar Front intéző bizottsági tagja lakásán. Makay Miklós, 'a Nitrokémia Vállalat vezérigazgatója irodájában november első hetében került sor a legfontosabb tanácskozásra. Ezen a párt képviseletében Rajk László titkár. Kállai Gyula, a leendő Felszabadító Bizottság részéről Bajcsy- Zsilinszky, valamint a katonák, Kiss János altábornagy, és Nagy Jenő ezredes vettek részt. Itt tisztázták a legfontosabb politikai koncepciókat. Zsilinszky így összegezte a teendőket: szembe kell fordulni a németekkel, meg kell akadályozni Bvdavesi elpusztítását, kapcsolatot kell teremteni Malinovsz- kij marsallal. A Felszabadító Bizottság megalakulására végül is 1944. november 9-én került sor Budapesten az V. kerületi Nádor utca 21. szám alatt, a Nitrokémia Vállalat székházának egyik termében. Bajcsy-Zsilinsz- kyt helyettesítve az ülésen Csorba János elnökölt. O jelentette be meghatottságtól elcsukló hangon a Felszabadító Bizottság megalakulását, amely közleményben adta hírül megalakulását, s felhívta a pártokat, szervezeteket, hogy akik az alábbi célokat elismerik, azok csatlakozzanak hozzá. A program célkitűzései: a német és fasiszta bérencek kiűzése az országból; a dicsőséges Vörös Hadsereggel együttműködő nemzeti felkelés megszervezése; szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtése; alapvető szociális változások előkészítése; szoros együttműködés, az összes környező államokkal; a legszorosabb baráti együttműködés hatalmas szomszédunkkal, a Szovjetunióval. A bizottság már másnap, november 10-én kiáltványnyal fordult a nemzethez, a . társadalom különböző rétegeihez, a tisztviselőkhöz, diákokhoz, a vasutasokhoz. katonákhoz es rendőrökhöz. Pontos utasításokat adott, hogy kinek ni a teendője a német- és nyilasellenes harcban. , A Felszabadító Bizottság tevékenységének leggyengébb pontja a nem kielégítő konspiráció volt. Feltételezhető, hogy a Gestapo, s a nyilas Számonkérő Szervezet már a szervezkedés korai szakaszában tudomást szerzett a mozgalomról, s bizonyos, hogy kellő időben be is építette besúgóit. I? nnek a következménye- ként november 22-én felszámolták a mozgalmat. Ezzel végleg meghiúsult annak reménye, hogy Magyarországon egységesen vezetett, központilag irányított antifasiszta mozgalom, szervezett ellenállás jöjjön létre. A Felszabadító Bizottság munkájában részt vevő katonai és polgári személyek a nemzeti történelem egy vészterhes szakaszában kísérelték meg, hogy más folyást adjanak az eseményeknek, hogy mentsék a magyarság becsületét. Minden hiba és gyengeség mellett is tettük történelmi tett, utolsó kétségbeesett kísérlet volt. K. S. Forgalemszervezokkel Dunakeszin és Gödöllő» Ami változik és ami nem
