Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

1981. NOVEMBER 7., SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 9 Dr. Mondok Fái, a Pest megyei Tanács elnöke: A közigazgatás az embert szolgálja A társadalmi és gazdasági élet fejlődése, a lakosság életkörülmé­nyeinek változása a tanácsoknál is még hatékonyabb munkát, a köz- igazgatás állandó megújítását és korszerűsítését igényli. A párt XII, kongresszusának határozata is nagy figyelmet fordított az államélet to­vábbfejlesztésére, az államigazgatási munka további korszerűsítésére. Ezt fejezi ki az 1971-ben elfogadott és a tanácstörvényben megfogalma­zott azon fő célkitűzés, hogy növel­ni kell a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási ■tevékenységét. A,z Országgyűlés az elmúlt hetekben tekintette át a ta­nácsok egy évtizedes tapasztalatait. Az elmúlt évek nyomán a megyé­ben is megállapítható, hogy a taná­csok tevékenysége sokat fejlődött, a magasabb társadalmi elvárásnak ■mind jobban megfelelnek. Különö­sén kiemelkedő a tanácsok gazda­ságszervező munkája, a települések, a városok, a nagyközségek, községek lakosságellátó képességének növeke­désében, szervezésében. Akik a ta­nácsok munkáját figyelemmel kísé­rik, tapasztalhatják, hogy az el­múlt,években a helyi tanácsok gaz­dasági és államigazgatási feladata tovább bővült, felelősségük megnö­vekedett a település arculatának ala­kításában, a lakóhelyi ellátás meg­szervezésében, a lakóhelyi közérzet alakításában. Egy csapásra nem lehet Közismert, hogy a települések la­kással, közművel, vízzel, csatorná­val, villannyal, úttal, közlekedéssel történő ellátásában, a lakásépítés feltételeinek kialakításúban, annak megszervezésében a tanácsok tevé­kenysége, kezdeményező képessége meghatározó szerepet tölt be. Olyan fontos lakóhelyi ellátás, mint az egészségügy, a gyermekintézmények, a szociális gondoskodás, a közmű­velődés, a kereskedelmi, a lakossági szolgáltatás, a köztisztaság stb. megszervezése ugyancsak a taná­csok feladata és felelőssége. ■ Ezt a feladatot azonban csak ak­kor tudják eredményesen megolda­ni, ha a nem tanácsi szervekkel jó együttműködést, jó munkakapcsola­tot alakítanak ki. Igen sokat tehet­nek napjainkban a lakossági szol­gáltatás további javításában azok a tanácsok, amelyek elősegítik a kis­vállalatok, kisszövetkezetek, társu­lások létrehozását, működését, a kisipari szolgáltatás további bővíté­sét. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a lakóhelyi ellátás minden gondját egy csapásra nem lehet megoldani. Hiszen ennek — különösen nap­jainkban — határt szab a korláto­zott anyagi lehetőség is. Azonban a jó tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy a helyi kezdeményezés, s az együttműködés a pártszervezetek­kel, a tömegszervezetekkel, az ipari üzemekkel, a termelőszövetkezetek­kel, a lakossággal kialakított szo­ros kapcsolat ma mór nagy politi­kai, erkölcsi és anyagi erőt képvisel a lakóhelyi ellátásban. Ezt bizonyít­ja az is, hogy a VI. ötéves terv élső négv esztendejében több mint 3 milliárd forint értékű társadalmi munkát képvisel a közös összefogás eredménye. Ténv és igazság az is. hogy a lakóhelyi ellátás minden gondját nem lehet csak helyi kezde­ményezéssel és helyi eszközökkel megoldani, de örömünkre szolgál, hogy nagyszámú olyan létesítmény valósult meg, amelyek helyi erőfor­rások nélkül elképzelhetetlenek let­tek volna. Talán nem kell részle­tezni annak a jelentőségét, hogy a megyében a VI. ötéves terv negye­dik esztendejében 10 milliárd forint fejlesztést használunk föl város- és községfeljesztésre, a VI. ötéves terv teljes előirányzatát Jelenleg előkészítés alatt áll a város- és községfejlesztés 1985. évi kialakítása. A terv a szerényebb anyagi lehetőségek mellett is továb­bi kedvező lehetőséget teremt a települések ellátó képességének fo­kozására. A megye lakásállománya a VI. ötéves terv során várha­tóan 37 ezer otthon megépítésével bővül. Hagyományainknak megfele­lően ennek többsége magánerős csa­ládi ház formában valósul meg. A lakásépítésre jellemző, hogy megnö­vekedett a nagyobb alapterületű lakásépítés arárjva, elterjedt a te­tőtér-beépítés, a lakásépítésben több a variáció, esztétikusabb a külső megjelenés. A lakások kisebb része telepsze­rűen, a megye 8 városában és né­hány népes nagy településében, a többsége hagyományos családi ház­ként épül. A tanácsok és tanács­apparátus. egyik fő feladatát képe­zi, hogy az építkezni szándékozókat még nagyobb segítségnyújtással se­gítsék. Az elmúlt évben minden ta­nács elkészítette a lakástelkek ki­alakítására vonatkozó tervét. A ta­pasztalatok alapján a telekikialakí­tások folyamata meggyorsult, míg korábban a lakásépítés egyik aka­dályát képezte. A lakásépítést je­lenleg a magas árak és egyes anyag- féleségek átmeneti vagy tartós hiánya lassítja. Jogos lakossági pa­naszok forrása ma is egyes tele­püléseken, hogy a személyi tulaj­donban lévő telkek egy része, a korábbi években készült rendelke­zési terv alapján, építési tilalom alá került. A megváltozott körül­mények ezt nem indokolják, azon­ban késik és lassú a tiía’om fel­oldása. Ez növeli a telekigényt és nem egy esetben növeli az enge­dély nélküli építkezést. Demográfiai hullám A lakóhelyi ellátásban további kedvező lehetőséget nyújt a vízveze­ték és csatorna fejlesztés, a gyer­mekintézmény-hálózat, az egészség­ügy, a kereskedelem, szolgáltatás bővülése. Kiemelt figyelmet fordí­tanak az iskolákra. Az alsófokú oktatásban azzal számolunk, hogy a hatodik ötéves tervből — ez év vé­géig — mintegy ötezer óvodai hely és mintegy hétszáz általános isko­lai tanterem megépítése teszi ked­vezőbbé az oktatás és nevelés fel­tételeit. Ezzel megvalósul az öt évre tervezett tantervi feladat. Jelentős számú korszerű iskolák­kal gazdagodott az alsófokú okta­tás. Egyebek között Budaörsön 16 tanterem, Gyálon 12, Nagykátán 12, Pécelen 12, Vecsésen 16, Dunake­szin 16, Zsámbékon 16, Nagykőrösön 16, Erden 16. Százhalombattán 12, Szigetszentmiklóson 16. A jelentős iskolaprogram megvalósulása mel­lett, a megyére jellemzően nagyszá­mú általános iskolába lépők száma következtében változatlanul szüksé­ges egyes településekben a meglévő iskolák házilagos bővítése és az át­meneti szükségmegoldások alkalma­zása is. Az általános iskolai hely­zet fejlődését mutatja, hogy ma már a tanulóknak csak 32 százaléka kényszerül két műszakban tanulni és ez a megyében nagy eredmény. Azonban változatlanul alacsony a napközis ellátás. Az általános isko­Ki'gl épületből új könyvtár Zsámbékon. Tóth Irén főnővér korszerű műszerek segítségével dolgozik a ceglédi kórház koro­náriaörzőjében. lai helyzet mellett — a demográfiai hullám következtében — középpont­ba került a középiskolai hálózat ki­emelt feljesztése. A következő évek legfontosabb feladata lesz a közép­iskolai tanulók oktatási feltételének javítása, illetve megteremtése. Je­lenleg Cegléden szakmunkásképző intézet, Százhalombattán vegyipari szakközépiskola, Vácott egészségügyi középiskola, Szentendrén gimná­zium, Örkényben kollégium építése van folyamatban. Egészségügy, kereskedelem A megyében az egészségügy terű-' létén kialakított integráció, azt is figyelembe véve, hogy a feltételek teljes mértékben nem állnak ren­delkezésre, számos előnyt jelent az ellátásban, összehangoltabbá vált a kórházak, szakrendelők és orvo­si körzetek közötti együttműködés. Javult az egészségügyi ellátás a me­gye,,J a városok és a községek között. Ezt elősegítette a váci, ceglédi, ke- repestarcsai kórházak működése, csaknem ezer ággyal. Javult a já­róbeteg-ellátás a Szentendre, Gö­döllő, Százhalombatta, Vác, Monor, dabasi rendelők belépésével. To­vább javítja a járóbeteg-ellátást Erden a folyamatban lévő bővítés, Dunakeszin, Nagykőrösön megépítés alatt álló, és Vecsésen megvalósult rendelők működése. 1984-ben 14 ezer négyzetméterrel növekedik a kereskedelmi hálózat. Javították a lakosság kereskedelmi ellátását a Vácott, Dunakeszin, Ér­den, Monoron belépő nagyáruházak. Több korszerű ABC-áruház készült el az év során. Jelenleg 6 ABC-áru­ház építése van előkészítés, illetve építés alatt, év végéig befejeződik és átadásra kerül a szigetszentmiklósi áruház. Az arányokra ügyeljünk Az elmúlt évek során a település- hálózatban a közigazgatásban nagy átalakulás, szervezeti változás, fejlő­dés tapasztalható. A megye telepü­léshálózata és közigazgatási szerve­zete korszerűsödött. A tanácsok, a köztisztviselők munkája, a lakosság­gal való kapcsolat formái bővültek, kiszélesedtek. Az átalakulás követ­keztében 179-ről 130-ra csökkent a közigazgatási -egységek és tanácsok száma. Bővült a városok száma, nö­vekedett a nagyközségek aránya, lét­rejöttek a közös tanácsok, kialakul­tak a társközségek. Napjainkban nagy várakozás előzi meg az elöljá­róságok működését. Csökkent a ta­nácsi bizottságok száma, megnöve­kedett a falugyűlések szerepe, ered­A napokban avatták fűi a 40 a/emélyes dabasi hólesődét ményes a tanácstagok választókerü­leti és testületben végzett közéleti munkája. Csökkent a tanácsoknál a formális értekezletek száma. Bővült és sokoldalú a kapcsolat a népfront szerveivel. A megye 1 milliós lakos­ságának ma háiár 24 százaléka a vá­rosokban, legnagyobb aránya (44 százalék) a nagyközségekben és 32 százaléka a községekben él. A tele­püléshálózat fejlesztésének arányos érvényesítésére megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk. A városhálózat kiemelt fejlesztése mellett érvénye­sül a városi jogú nagyközségek és a legnépesebb nagyközségek fejleszté­sének messzemenő támogatása. Ugyanakkor nem kerül háttérbe a többi település alapellátásának elő­segítése sem. A közigazgatás további korszerű­sítését szolgálta á járások megszün­tetése 1984. január 1-vel. Az átszer­vezés fő célja, hogy tovább növe­kedjen a helyi tanácsok önállósága, gyorsuljon a lakossági ügyintézés, bővüljön a tanácsok és lakosság köz­vetlen kapcsolata. A mostani szabá­lyozással a nagyközségekben, közsé­gekben, majdhem teljes körűvé vált a helyben elintézhető ügyek száma. Pest megyében a terület- és telepü­léshálózatnak megfelelően a megye 7 városa és 6 városi jogú nagyközsége tölt be vonzásközpont szerepet, ame­lyek közvetlenül a megyéhez tartoz­nak. A városok és. városi jogú nagy­községek — a hatósági ügyek kivé­telével — nem fölérendeltjei a kör­nyéki tanácsoknak. Elsősorban köz­reműködnek a központi akarat me­gyei szintű közvetítésében, a környé­ki térségi kapcsolat és együttműkö­dés kibontakoztatásában, elősegíté­sében. A megye városai és városi jogú nagyközségei, helyzetükből adódóan, dinamikusan fejlődnek, többségük alkalmas arra, hogy a környezeté­ben is mégnövekedett politikai, gaz­dasági, egészségügyi és kulturális ellátó szerepet töltsön be. A tanácsok és lakosság kapcsolatának alakulásá­Bó választékával, széles áruskálájával szolgálja a monorlak és környékbeliek ellá­tását a Forrás Aruház. Hancsovszkl János felvételei ban politikailag is nagy jelentősége van a közügyék. a lakossági hatósági ügyek körültekintő, gyors, igazságos intézésének. A közigazgatás az embe­rekért van, ez sokat hangoztatott és régi igazság. Esért nem mindegy, hogy a .mindennapi élet, a helyben élő emberek tapasztalatai ezt meny­nyire támasztják alá. Ennek nem mond ellent az sem, hogy a szocia­lista közigazgatás akkor is a társa­dalmat, az embereket szolgálja, ami­kor érvényt szerez a jogszabályok­nak. A tanácsok döntéseikkel olyan szolgálatot teljesítenek, amelyek a település, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítésére hivatott. Növekedett a bizalom A közigazgatásban végbement de­centralizáció következtében ma már a helyi tanácsokhoz került az I. fo­kú hatósági jogkörök döntő többsé­ge. Az intézkedés jó hatást váltott ki a lakosság körében. Meggyorsult az ügyintézés, lehetővé vált, hogy a lakosság ügyeit ott intézzék, ahol azok keletkeznek, és legjobban isme­rik a döntéshez szükséges körülmé­nyeket. A lakosság sok fölösleges utazástól, időtöltéstől mentesült. Em­beribb lett az ügyintézés, növeke­dett a tanácsok iránt a bizalom. Javította az ügyintézést és jó a la­kossági visszhangja az ügyfélszol­gálati irodák működésének. Bár még a megyében csak a városokban és a népesebb nagyközségekben nyíltak meg. mégis megállapítható, hogy ked­vező a tapasztalat, mert elősegiti a lakossági tájékoztatást és felvilágosí­tást, és az egyszerűbb ügyekben azonnali ügyintézést biztosít. Indo­kolt, hogy az ügyfélszolgálati irodák hálózata tovább bővüljön. A lakossági ügyintézésre kedve­zően hatott, hogy összehangoltabbá vált és növekedett a helyi tanácsi testületek ellenőrzése az ügyintézés fölött, növekedett az apparátus fe­lelőssége és kiszélesedett az ügyin­tézés helyi társadalmi ellenőrzése. A tanácsok és lakosság kapcsolatának alakulásában nagy jelentősége van annak, hogy a tanács tisztségviselői, a tanácsapparátus, hogyan és mi­lyen színvonalon végzi a munkáját. A tapasztalatok kedvezőek. Mind ke­vesebb esetben fordul elő az udva­riatlan magatartás, a lakosság javas­latainak figyelmen kívül hagyása, a* aktatologatás, a panaszlevelek, köz­érdekű bejelentések érdemi válasz nélkül hagyása és egy szóval bü­rokratikus ügyintézés. A jó közigazgatási munkához nél­külözhetetlen, hogy tovább keressük és hasznosítsuk az új szervezeti és működési formákat, hogy alkalmazá­sukkal még korszerűbben, egysze­rűbben és eredményesebben dolgoz­hassunk. Ugyanakkor nélkülözhetet­lenek az időtálló jogszabályok, és ugyanilyen fontos a stabil, munkáját jól értő, anyagilag és erkölcsileg megbecsült apparátus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom