Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

/ 4 PEST MEGYEI HÍRLAP 1984. NOVEMBER 7., SZERDA Balogh László, az ftöSlftSP Pest megyei Bizottságának titkára Hétköznapi, de fontos tettek A gazdaságban mindig nagyon felelősségteljes időszak, az utolsó &ét hónap van még hátra az 1984-es esztendőből. Közben nem lehet teljes leltárt készíteni, de a gazdasági folyamatokat; állandóan figye­lemmel kell kísérni, a még előttünk álló feladatokat célszerű újra meg újra számbavenni. Induljunk ki abból, hogy a Pest megyei pártbizottság az év elején a Központi Bizottság 1983. december 7-i határozata alapján határozta meg az éves gazdasági célokat. A népgazdaság külső és belső egyen­súlyának a szilárdítása, a hatékonyság javítása, a termékszerkezet korszerűsítése, az anyag- és energiatakarékosság — valamennyi gaz­dálkodó egység elé követelményeket állít. A testület megfogalmazta, kogy „a növekedés forrása elsősorban a meglévő eszközök jobb hasz­nosítása, az élőmunka termelékenységének, szervezettségének javítása és racionálisabb felhasználása lehet.” A gazdálkodás feltételeit a körülményekhez képest megfelelőnek minősíthetjük. Kormányzatunk nagy erőfeszítésekkel javította az anyag- és energiaellátást, biztosította a folyamatos termeléshez és a tervezett fejlesztésekhez szükséges Importigények kielégítését. Néhány vállalatnál azonban komoly gondok és bizonyos kiesések is keletkez­tek az importszállítások akadozása miatt. Általánosabb probléma en­nél a hazai anyag- és alkatrészszállítás ütemtelensége. A végtermék exportja fokozza a minőségi igényeket az öntödékkel és más alkat­részgyártókkal szemben, ezeknek azonban a vállalatok egy része még nem tud megfelelni. A munkaerőhiánnyal kapcsolatos korábbi feszült­ségek enyhültek. Továbbra sem egyezik azonban szerkezetében a mun­kaerő a vállalati igényekkel. Egyes területeken (Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat, Dunamenti Hőerőmű, PEVDI egyes gyárai, stb.) a ren­delkezésre álló létszámmal csak nagy erőfeszítésekkel tudják a fel­adataikat teljesíteni. Ugyanakkor a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a FORTE-ban és a Váci Kötöttárugyárban nőtt a létszám. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a termelés-gazdálkodás alap­vető feltételei közé tartozik a jó politikai légkör, a kollektívák cselek­vőkészsége. Közéletünk fejlődése, eseményei, pártszervezeteink aktív munkája határozottan segíti a főbb gazdasági célokért végzett munká­ban az egységet, a számtalan előre nem látható akadály elhárítását is. Százhalombatta fényei Hancsovszki János felvétele Az ipari termelésben ez év­ben már élénkülés tapasztal­ható. Az átlagosnál dinamiku­sabban növekszik a vegyipar es a könnyűipar értékesítése. Egyértelműen kimutatható, hogy ezt a termékszerkezet következetes korszerűsítése, a versenyképes termékek növe­lése tette lehetővé. Az ipari szövetkezetek (különösen a textil-, játék- és fpipari ter­mékek) termelése a múlt év­ben csökkent Idén örvendetes változás következett be, az új kisszövetkezetekkel együtt, fo­lyó áron ez a szektor 20 szá- t zalék fölötti termelésnöveke­dést fog elérni, összességében a megye ipara több mint 3 százalékkal bővítheti a telje­sítményét, ennek azonban az a feltétele, hogy az utolsó ne­gyedévben fokozzuk az erőfe­szítést a szerződések maradék­talan teljesítéséért. Kemény követelmények A beruházási források nap­jainkban lecsökkentek a ko- i'áboi évekhez képest — ez bi­zony gondokat is okoz a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­ben, a műszaki fejlesztésben. Másrészt koncentrálódtak a beruházások, javult a szerve­zettségük, fegyelmezettebb a megvalósítás. Költségkereten belül és határidőre megvaló­sították a DKV katalitikus krakküzemét. Már termel a Csepel Autógyár új szervo­kormány-gyártó »üzeme. Her­ceg halmon megépült a ' folyé­kony műtrágyát előállító telep, Albertirsán a szövetkezetek hűtőháza. Megyénkben első­ként termelni kezdett a döm- södi biogáztelep. Jó ütemben halad a FORTE extrúziós ön­tés és az ISG keményfémlap- Ica beruházása. A gazdaságos export bőví­tése, a nemzetközi kötelezett­ségek teljesítése az idei esz­tendő egyik alapvető gazdasá­gi feladata. A gazdasági veze­tés, az üzemi pártszervezetek ennek megfelelően is végezték a munkájukat. A dolgozók többsége részéről ehhez meg is kapták a támogatást. Min­den vállalatnak van tennivaló­ja a dollár viszonylatú egyen­súly megszilárdításáért. An­nak ellenére, hogy az import- kiváltás eredményei ma még nem mérhetők, az látható, hogy megyénkben is nagy erő­feszítéseket tesznek az üze­mek — különösen a tőkés ex­port növelésére. Ismeretes, hogy a világpiac milyen ke­mény versenykövetelménye­ket támaszt. Ugyanakkor hihe­tetlenül változékony, csak nagy dinamizmussal lehet vele lé­pést tartani. Azt várjuk, hogy az ipar egésze teljesíteni fog­ja a tervezett dollár viszony­latú exportot, de nagyfokú dif­ferenciáltság lesz a vállalatok között. Feltehetően nőni fog a Du­nai Kőolajipari Vállalat, a FORTE, a Budaflax, a Váci Kötöttárugyár, az Ipari Mű­szergyár és a Pest megyei Mű­anyagipart Vállalat tőkés ex­portja. Aki valamennyire isme­ri ezeknek a vállalatoknak a többéves teljesítményét, az nem is lepődik meg a felsoro­láson. Hasonlóan jó a teljesít­ménye az ipari szövetkezetek egy részének: Írószer Szövet­kezet, a Ceglédi Vasipari Szö­vetkezet stb. Külön figyelmet érdemel, hogy a Nagykőrösi exportját annak ellenére, hogy számtalan egyéb akadályozó tényező mellett még nyers­anyaghiányai is küzdött. A DKV kiemelkedő teljesít­ménye igen nehéz piaci viszo­nyok mellett születik. Ez csak úgy lehetséges, hogy a piac, az árak változásaira kivárás­sal, vagy a szállítások fokozá­sával reagál. Reméljük, eb­ben jó partnerként fogja se­gíteni a vállalatot a MÁV is. A váci üzemekben biztosított a szocialista és a tőkés ex- porterv teljesítése is. Á Diós­át Csapágygyár termékeinek több mint kétharmad része dollárpiacon realizálódik, nagy erőfeszítéseket tesznek a kapa­citások rrfaximális kihasználá­sáért — itt ez a korlát. Dicsé­retes a Penomah ceglédi gyá­rának helytállásp — dolgozóik nehéz feltételek között, hétvé­gén is rendszeresen dolgozva, mintegy másfélszeresére növe­lik a múlt évi tőkés exportot. A gépipari vállalatok, szö­vetkezetek többségénél lema­radás mutatkozik az export­ban. Ennek több oka van. A tőkés piaci verseny ebben az iparágban különösen erős. De nem volna helyes megfeled­kezni a saját gyengeségeinkről — a piaci munkában, a mű­szaki fejlesztésben, a kooperá­cióban és a szervezésben. Mi­nőségi problémák változatla­nul előfordulnak. Megenged­hetetlen, hogy esetenként a selejt magas aránya miatt ve­szítünk el piacokat. Azt java­soljuk, hogy a pártszervezetek kritikusabban tárják fel eze­ket, mindent tegyenek meg a teljesítmény javításáért már ez évben is, majd tovább foly­tatva 1985-ben. Áldozatos munkával A mezőgazdaság 1984. évi teljesítményére jelentős mér­tékben rányomja a bélyegét, hogy egymás után kétszer súj­totta szárazság Pest megyét. A gazdasági viszonyok romlá­sa és az aszály idén körülbe­lül 1 milliárd forint többlet­terhet rakott a gazdaságokra. Ezzel szemben a mérleg másik serpenyőjébe kerül, hogy idén igen erőteljes szerkezetátala­kítás ment végbe az alapon kívüli tevékenységben, javítot­ták a gazdálkodás színvonalát, .csökkentették a költségeket. A háromnegyedéves felmérések azt mutatják, hogy az erőfe­szítések a legtöbb helyen meg­hozzák az eredményt. Az előrejelzések szerint igen jó eredményt érnek el idén a Pest megyei állami gazdasá­gok. Változatlan létszámmal a termelést (folyó áron) 7 szá­zalékkal, a nyereséget 18 szá­zalékkal növelik. Jövedelme­zőség szempontjából továbbra is a Herceghalmi Állami Gaz­daság jár az élen, majd a tö­rökbálinti és a soroksári gaz­daság követi. A sor végén az alagi, a kiskunsági és a fel­sőbabáéi gazdaság van, de utóbbi kettő a 4 százalékos jö­vedelmezőségével már jelentős felzárkózást mutat Sajnos, ahol korábban a látszateredmények kerültek előtérbe, ott a tevékenységek megszüntetése, az ágazatok át­rendezése átmeneti vesztesé­geket is okoz. Tapasztalják ezt a volt tóalmási tsz jogutódai, a gödi termelőszövetkezet ered­ményeit is nagymértékben le­rontja ez jelenleg. De figyel­meztet mindenkit a gazdálko­dás rendjének, fegyelmének a szilárdítására, beleértve a szak­csoportokat és gazdasági tár­sulásokat is. Megyénk közvéleményét bi­zonyosan érdekli, hogy a gaz­dálkodás jövedelmezőségét te­kintve milyen most a sorrend a termelőszövetkezetek között. Nos, jelenlegi ismereteink sze­rint a legjobbak: Rákosvölgye, Abony (Ságvári), Galgamácsa, Abony (Űj Világ), Abony (Jó­zsef Attila), Kiskunlacháza (Pereg), Szigetszentmiklós (Szi­getfő), Letkés, Örkény, Berne- cebaráti, Túra, Pilis termelő- szövetkezetek. A szentmárton- kátai és a ceglédi MSZB tsz ek még a megszilárdulás út­ját járják. Alig mutatkozik nyereség a gödi, a vecsési, a monori és az albertirsai Sza­badság termelőszövetkezetek­ben. Alacsony a csemői és a ceglédi Kossuth tsz-ek jöve­delmezősége ... A mezőgazdaságról szólva feltétlenül meg kell emlékez­ni arról a szervezett és áldo­zatos munkáról, amelyet a tsz-ek, és állami gazdaságok dolgozói végeznek a betakarí­tásért és ß jövő év termésé­nek a megalapozásáért. Min­dig is ősszel van a legnagyobb munkacsúcs a földeken, de idén, amikor az érési folyamat heteket késett, hihetetlenül nagy tempóban kell csinálni mindent. És ezt a feladatot ki­fogástalan ütemben, jó minő­ségben látják el. Megyénkben az őszi kalászosok vetését ok­tóberben lényegében minde­nütt befejezték, a gabona op­timális határidőre, jó mag­ágyba került Tisztelet a gépe­sítési dolgozóknak, a szakem­bereknek, mindenkinek, aki' segíti a munkájukat. Ezt a pél­dás fegyelmet szükségés foly­tatni a még hátralévő tenni­valók során is. Egyértelmű támogatás A kedvező tavaszi Időjárás, a technológiai fejlődés és a gondos munka eredményeként idén kiemelkedő volt a ke­nyérgabonatermés. Sajnos, ugyanezt nem mondhatjuk el a kukoricáról, a zöldség-gyü­mölcs ágazatról és a takarmá­nyok egy részéről sem. Talán ennek is a hatásai, hogy a leg­több nagyüzem növeli az őszi vetésű kalászosok területét, ugyanakkor mérlegeli az állat- tenyésztés fejlesztésének az irányát és mértékeit Szeret­nénk ezúttal is felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a nagyüze­mi állattenyésztés a megye mezőgazdaságának egyik prog­resszív ágazata, sok szép ered­ményt ért el már eddig is, és szüksége van rá az országnak. Javítani kell a közgazdasági feltételeit, az üzemek is igyekezzenek olcsóbb takar­mány előállításával, célszerű rekonstrukcióval stb. elősegí­teni a versenyképességét. Kí­vánatos volna elsősorban a nem abrpkigényes irányú fejlesztés lehetőségeinek a felkutatása. Ez egyben a kevesebb beruhá­zást igénylő terület Is. A háztáji és kisegítő gazda­ságok állatállománya igen ma­gas szintre fejlődött. Megvan­nak a maga problémái is. El­sősorban a gazdasági feltéte­lek miatt bizonyos hullámzást mutat az állatok átvétele a húsipar részéről, a gabona- ipar változó minőségű keve­réktakarmányt tudott biztosí­tani. Ezek kihatnak a kisüze­mek tulajdonosainak a hangu­latára. Fontos érdekünk szün­telenül figyelemmel kísérni ezt a területet és a lehetőségek szerint stabilizálni az elért magas színvonalat, haladva itt is a minőség javítása irányá­ba. Politikánk, a kormányzat törekvései továbbra is egyér­telműen támogató jellegűek. Ezt teszik a termeltető és ellá­tó vállalatok és a mezőgazda- sági nagyüzemek is. Tovább folyik például a húsmarha te- nyészüszők kihelyezése — a kereslet is növekszik. Vemhes süldőkihelyezés most már az igények szerint lehetséges, ez igen népszerű a kistermelők körében. A kiválók példája Végezetül arról szeretnék szólni, hogy a gazdasági cél­jaink elesésében rendid vül nagy szerepe van a munkaver- senymozgalomnak. Hazánk fel- szabadulásának 40. évforduló­ja és a XIII. pártkongresszus tiszteletére valóban tömeges­sé kezd válni a versengés, a szocialista brigádok például már szinte kivétel nélkül meg­tették vállalásaikat, sőt állan­dóan újakkal is kiegészítik azokat. A munkaverseny elmozdult a minőség, a hatékonyság irá­nyába. A termelési többlet mint cél megjelenik, de csak a piaci igényeknek megfelelő­en. A Váci Kötöttárugyár pél­dául a brigádok vállalásaira támaszkodva tudja a terve­zetthez képest is 15 százalék­kal növelni a tőkés exportját. Ugyanígy a FORTE 1 millió dollár-többletet tud elérni. A PEMÜ brigádjai az éves nye­reség 20 millió forintos túl­teljesítését vállalták. A Csepel Autógyár „Fürst Sándor” szo­cialista brigádja a település fejlesztésének segítésére indí­tott mozgalmat. Lehetne tovább sorolni a ki­válók példáját, vállalásaikat a szállítási határidők porcos be­tartására, az anyag- és ener­giatakarékosságra, a mezőgaz­dasági üzemekben a lemara­dások pótlására. A vállalások zöme azonban nem ilyen lát­ványos, és ez nem is baj. Az a legfontosabb, hogy a válla­lat céljaihoz, valódi problé­máihoz kapcsolódjanak. A tel­jesítmény javítása, a minőség és a hatékonyság javítása nagy nemzeti célunk, de nagyon Is hétköznapi, konkrét felada­tokban realizálódhat. Egyre több dolgozó ért!, hogy amikor az 1984-es gaz­dasági év sikeres befejezéséért dolgozunk, amikor erőfeszíté­seket teszünk az 1985-ös esz­tendő jó előkészítésére, a za­vartalan átmenet biztosítására, gazdasági életünk és fejlődé­sünk anyagi alapjait teremtjük meg. Ez nemcsak a vezetők ügye, dolga — mindenkié, ki­nek-kinek a maga posztján, a maga lehetőségeinek megfele­lően. A közösségeké pedig kü­lönösen. Az Mén 1,3 milliárd forint értékű terméket készítenek a Vád Kötőtt- , , . árugyárban. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a gyár exportte­Konzervgyar és a Dunakeszi vékenysége, ennek eredményeként az Idén már 2300 millió forint ér- Konzervgyár növeli a tőkés téka készáru jut a tőkés piacokra. A Csepel Autógyárban nemrég adták át rendeltetésének az új hid­raulikus szervokormáuyüzemet, amely méltón bizonyítja a technológia rohamos fejlődését Hancsovszki János—Fehér József felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom