Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
iVii még jól emlékezünk Melyikünk cserélne apáinkkal? XXVIII. ÉVFOLYAM. 200. SZÁM 1984. NOVEMBER 4., VASÁRNAP Kilenc osztály kínálja Ä két szinten szinte minden Korszerűbb lett ez áruház Mi, az idősebb korosztályhoz tartozó nemzedék még emlékezünk az elmaradott falura. Sár és por, tüdőbetegség és petróleumlámpa, bábaasz- szonyok és uradalmak, 80 filléres napszám, csendőrtollak, házaló koldusok, télen görhe és máié, nyáron árvagané- gyűjtés — tüzelőnek télire ... Cselédsors, summásélet, kubikosélet ... egy falu nagyobbik részének. A nagy kalap Azt hiszem, mindent elmondtam az egykori faluképről, a községről is, amely sokáig járási székhely volt, s talán többet kapott a vármegyei nagy kalapból. Mit ért ebből a ma fiatalja? S menynyire érzékelik a változást a középkorúak s a még öregebbek tábora? Én abonyi vagyok, kevés híján 42 évet egy helyen dolgoztam... Volt alkalmam látni, érezni, hogy vívódik az új a régivel, hogy alakul ez a gigászi küzdelem. Láttam, és akik akarták, látták, hogy lehet apródonként, csak parányi lépésekkel előre haladni. November 7-én — Abony felszabadulásának 40. évfordulóján nagyméretű fotókon mutatjuk be 40 év villanásait, az embert és munkáját, aki alakítója volt jó és rossz időben azoknak az éveknek — s benne történéseinek, alkotásainak —, amelyek négy évtizedet ölelnek fel. Keveset tettünk vagy sokat? Ki mondhatja ezt meg? Kinek is jutna eszébe a ma munkát kereső falusi nemzedék tagjaiból és főleg miért jutna eszébe, hogy valaha egy nagy település — egy se falu, se város teljes ipara csak a dr. Nyirai-féle téglagyárból állt Abonyban is, máshol talán ennyi sem. Ki gondolna arra, hogy szépen berendezett, fürdőszobás falusi lakását elcserélje egy istenháta mögötti tanyával (hacsak nem a falusi turizmus kedvéért), hogy nem kell Pestre kubikostaligávai fölgyalogolni, lebbencstésztával, kisbográccsal, avas szalonnával — azután vissza, mert nincs munka; hogy a „köpködőn”, az emberpiacon, nem kell várni gazduramat, kom- menciós bérest fogadni... Elcsépelt dolgok, amit mondok? Ma minden természete^, mintha a szocializmus így teremtette volna a „világot”, a mi kis hazánkat... Általános dolgok! Átalakult, ha vajúdva is, de megszületett egy emberséges, emberközpontú rend. Mi a falunak a szocializmus? Leegyszerűsítve talán: az a szemléletváltozás, amit tapasztalunk, talán az az összefogás, amelyben az emberek úgy nyújthatják egymásnak jobbjukat, ahogy sohasem. Emberközpontú Talán? — Sőt, biztos, hogy az a sok-sok közös munka, amely összekovácsolja a faluban élőket, a mindenkiért, egymásért való küzdelem: az „én” mellett a „mi”, közös dolgaink előtérbe helyezése jelenti falum és házainak teljes villamosítását — jelenti az évi 100—120 új házat, a 6-7 mázsás búzatermés helyett a 30-40 mázsát, a hatalmas erőgépeket, amelyek mint valami kis üzemek mozognak a hatalmas táblákon, a tanyavilág szép mezőgazdasági üzemeit, a tsz-eket. Nyugdíját a falusi parasztembernek, a teljes orvosi ellátást, az egykori ceglédi járás minden községében a zenetanulást. (Abonyban 700 gyermek tanul zenét.) Aztán néha a kelleténél türelmetlenebbek, elégedetlenebbek vagyunk. Ez sincs, az sincs, miért nincs!? Mondhatnánk azt az egyszerű választ: mert nem telik! De nem mondjuk. Mert sok mindenre telt a 40 esztendő alatt a faluban, falvainkban, így Abonyban is, ha nem is mindig annyi, amennyi kellett volna... Nem adott a Harkányi báró a cselédeinek tisztességes bekötő utat sem, pedig telhetett volna miből. Szapáry gróf nem épített egyetlen óvodát sem, pedig építhetett volna. Most hát ez a rend — amelyet 40 esztendeje kormányoznak fönn is, lenn is jalunkbeliek — legyen elmarasztalva? Türelmetlenségünk miatt? Rajtunk múlik Ügy gondolom, hogy a válasz a látható eredményekben van mindenütt ebben az országban. Abonyból majdnem 4 ezer munkás járt el az ország különböző részeibe. Ma ez a szám csak kevéssel haladja meg az 1200—1500 embert, mert ipar került Abony- ba is. Az egykori mezőgazda- sági jellegű településből ipari jellegű mezőgazdasági település lett. A Mechanika, a Kötőszövetkezet, az Egyesült Ruházati Szövetkezet, a Vasipari és Építőipari Szövetkezet sok száz abonyinak ad munkalehetőséget, amely azt jelenti, hogy csaknem teljes a foglalkoztatottság a mi településünkön is. Ez a mérleg és rajtunk múlik, mennyit teremtünk közösen, újabb és újabb összefogással. Győré Pál Nagygyűlés, koszorúzás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. és Cegléd felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából november ífr-én, hétfőn délután megyei ünnepség lesz városunkban. Délután két órakor megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket, majd három órakor a tornacsarnokban nagygyűlésen mond beszédet Kárpáti Ferenc altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, országgyűlési képviselőnk. A Lenin-szobrot november 6-án, kedden délelőtt fél tízkor koszorúzzák meg. Pest megye negyven éve A ceglédi Kossuth Múzeum a város felszabadulásának 40. és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 67. évfordulója alkalmából Pest megye negyven éve címmel kiállítást rendez a Vár- konyi iskola Rákóczi úti új épületében, amely novemberben hétfő kivételével 9-től 17 óráig naponta megtekinthető. Cegléd patinás, védett és felújításra érdemesített régi épületei között tartják számon a városközpontban a Dél- Pest megyei Afész Skála- Coop áruházát. Tény, hogy nem ilyen célra építették egy-két emberöltővel ezelőtt, ám hosz- szú idő óta e célt szolgálja. 1968-ban végeztek rajta felújítást, bővítést, ám azóta — a mostaniig — különösebb változtatás nem nagyon történt. A forgalom viszont megduplázódott. Ha nem a nézélő- dőket, hanem a vásárlókat nézzük, akkor naponta átlagosan öt-hat ezer tényleges vevőt tarthatnak számon itt. Kedvezményes vásárkor, karácsony és húsvét előtt lényegesen többet. Fűtés, világítás Ahogy a használattól meg- viselődik a ruha, a lakás, egy áruházra is olyan sors vár, mert ott rengetegen megfordulnak. A világítás túlterhelt volt, a padlózat elkopott, a polcsorok úgyszintén. Kopott lett az áruház, megérett az alapos felújításra. Ehhez a munkához előre elkészített terv szerint hozzá is láttak tavaly áprilisban. A feladatra megbízást az Áfész ipari részlegből létesült szakcsoport ka- oott. A többlépcsősen végzett átalakítás húszmillió forintba került. A mostani rekonstrukcióval az összalapterület egy keveset növekedett, most 2928 négyzetméter — ebből az eladótér 1360 négyzetméter — a két szint együttesen. A munkálatok alatt az áruház kilenc osztálya szinte vándoréletet élt, hogy a lehetőségek szerint az árusítás ne akadozzon. A' vásárlóktól elzárt területen a szerelők, a szakcsoportbeliek foglalatoskodtak. Teljesen korszerűsítették a fűtést. Most gazdaságosabb megoldást alkalmaznak az eddiginél, gázkazán adja a meleget. Ehhez új kazánház készült, s persze új kazánok. Nagy munka volt a villany- hálózat teljes cseréje. Az eddigi terhelést most megduplázhatták. Üj elektromos kapcsolórendszer működik. A padozatot szintén teljesen felújították, új berendezést kapott valamennyi osztály. Költözések után Átcsoportosítással igyekeztek nagyobb eladóteret kialakítani. Elköltöztek és kisebbek lettek az irodák, jobb raktármegoldást alakítottak ki. Nagyobb lett az élelmiszerosztály, amelynek alapterülete 40 százalékkal nőtt. Korszerű hűtőrendszert építettek be, kapott három mélyhűtőkamrát, az eladótérbe négy hűtőgondola került, tejnek, tejterméknek, mirelit és gasztrofol élelemnek, félkész és kész gyári terméknek. A műszaki osztály eladótere megnőtt, árukínálata kiszélesedett, a cipőosztályé úgyszintén. A konfekcióárut a vásárlóközönség Meglepően jó arányérzék jellemezte a ceglédi tűzoltók ifjúsági parlamentjét. Pedig egy-egy ilyen találkozón se szeri, se száma azoknak a csapdáknak, amelyekbe bele- pottyanhatnak a széksorokban ücsörgő fiatalok s a munkahelyi vezetők az asztal mögött. Talán valami ösztönös ízlés eredménye, hogy a kora reggel kezdődő fórumon, amelyen részt vett a városi párt- és KISZ-bizottság képviselője is, a közéleti műfajok, módszerek, fogások: előterjesztés, tájékoztatás, kérdés, válasz, vita, nézetközelítő próbálkozások és így tovább egészséges harmóniában, őszinte eszmecserében találtak egymásra. Igen fiatal a tűzoltócsapat, a teljes állomány 60 százaléka 35 év alatti, övék a szakmai munka, no meg a felelősség java. Azt persze nem lehet kívánni senkitől, hogy átlépve a Széchenyi úti laktanya küszöbét, annak szellemével is egy csapásra feltöltekezzen. Idő kell és sok segítség az újonnan érkezők beilleszkedéséhez. A parancsnok írott beszámolója szerint a KISZ-a!ap- szervezet megalakulása kedvezően hatott a fiatalok magatartására, mert terep teremtődött a közösségi viselkedési formák gyakorlásához. Nem véletlen, hogy 1984-ben mindössze egyetlen szóbeli figyelmeztetésre került sor. A laktanyabeliek,, bár egyenruhát hordanak, gondjaikban és örömeikben hasonlatosak más egyéb munkahelyen dolgozó fiatalokhoz. A különbség mindössze annyi, hogy havi szolgálati idejük 240 óra. Ez nagyon sok — hangzott el többször is a parlamenten. Pláne, ha tudjuk, hogy a leterheléssel nem arányosak a munkabérek. Okként épp ezt nevezte meg több próbaidős tűzoltójelölt, mikor felmondott. Csoda-e, ha a tűzoltó ifjak közéleti tevékenysége távolról sem élénk. Legtöbbjük a szabad időt jövedelme pótlására használja fel, azaz tovább végre nappali fényben próbálhatja, mustrálhatja. Változott az üveg-porcelán-edény osztály raktározási körülménye. Teli a raktár A múlt év hasonló Időszakához mérve százszázalékos forgalmat ért el az áruház eddig, vagyis sikerült áthidalni az építkezés adta nehézségeket. Nem ment volna, ha nem all helyt egy emberként mind a 121 itt dolgozó, eladó, irodista, raktáros, rendész, takarító — beleértve még a szorgos szakmunkástanulókat is. Az éves forgalmi terv várhatóan teljesülhet az év végére. A karácsonyi vásárra már dugig telt raktárral felkészültek, a választékból ízelítőt kap a vevősereg máris mindén osztályon. Az áruház a szolgáltatásait is bővíteni kívánja, mint jelezték. A ruhákat méretre igazítják a vevő kérésére, készítenek ajándékkosarat, kínálnak ajándékutalványt, segítenek a gyorsított OTP-ügyirité- zésben. Lesz emellett hariS- nya-szemfelszedő, gyors órajavító, információs szolgálat -is. Közvélemény-kutatással Igyekeznek a vásárlóközönséggel még szorosabb kapcsolatot kialakítani. E. K. dolgozik. Ez a tény ugyan nem ad okot a lelkesedésre, hiszen azt jelenti, hogy pihenőidőben nem sok erő gyűlik a szolgálathoz, de ennél jobb megoldást pillanatnyilag senki sém tud ajánlani. Ráadásul átfogó bérrendezés belátható időn belül nem várható. A tűzoltók — mint azt több hozzászóló is megfogalmazta — korántsem szórakozásból, csakis szükségből emésztik újabb és újabb munkával szabad idejüket. Természetes, hogy a lakás- helyzet bonyodalmaihoz fűződő valamennyi megállapítás élénk érdeklődést váltott ki. Ebben az évben két ifjú tűzoltó kapott megyei keretből kedvezményes lakásvásárlási, illetve építési kölcsönt. Az ösz- szeg azonban szerfölött alacsonynak mutatkozott, s így igencsak elgondolkodtató volt az a megjegyzés: akinek történetesen nem szakad a nyakába valami nagyobb örökség, az mitévő legyen, ha lakáshoz szeretne jutni? A lehető légke’- lemetlenebb tapasztalatairól számolt be az a fiatalember, aki a 280 ezer forintos beugró kifizetése után a várakozás örömével nyitott be majdani lakásába (a Beloiannisz utca egyik égbe nyúló házának ötödik emeletén), és ott csupán az építők alacsony színvonalú munkájának nyomaival találkozott. Ennyit kapott a pénzéért. És ráadásul, mint mondta, még örülnie is kellett, hogy egyáltaián kap valamit. Az természetesen még tréfából sem jöhet szóba, hogy a tűzoltók esetleg a házcsinálók- tól vennének példát. Ezzel szemben hajlamosak azon töprengeni, miként tehetnék dolgukat jobban. Egyikük például, az elöregedő gépparkra gondolva, azt javasolta, jó lenne, ha a megye tűzoltólaktanyáit legalább egy szerszámokkal jól ellátott műhelykocsi látogatná meg rendszeresen. Sokat segíthetne. V. S. ISSN OISi-MQt (Ceglédi Hfeltp Múlt, Jelen s jövendő C éltalanul felkunkoro- dó, semmibe vezető sínek, kiégett vasúti kocsik, lebombázott házak. Ez a kezdő képsor, jól mutatva, milyen volt Cegléd negyven évvel ezelőtt azon a november 4-iki napon, midőn kiűzték a szovjet csapatok ellenfeleiket a városból. A komor képeket békésebb, megnyugtatóbb látvány követi; az újjáépítés, a kiteljesedés időszakáé, az eredményes alkotómunkáé, amelyet jó érzékkel foglal ösz- sze az a kiállítás, amely a városháza aulájában látható. Valójában negyvenezer embernek kellene megnézni ezeket a tablókat, fotókat, terveket, térképeket. El kellene jönniük az óvodásoknak, iskolásoknak, azoknak a fiatal felnőtteknek, akik csak hírből ismerik a negyvenes-ötvenes éveket. De ott a helyük azoknak is, akik megélték mindazt, ami együtt van ezen a kiállításon. Jogos elégedettségre lehetne okuk és jogos türelmetlenségre is, hiszen vannak, akik könnyen sorolják; hogy ez is van, meg az is, de még mennyi minden kellene. Az új lakónegyedek, középületek, a kórház tekintélyes tömbje, a gabonatároló, a víztorony, a tornacsarnok, a pártszékház jó arányú, mértéktartóan egyszerű épülete és még sok más létesítmény jelzi, hogy szorgos munkával, megalapozott városfejlesztési program végrehajtásával teltek az évek. Feltűnnek a sorban nagyszerű színes képkockák is. Ezek azt mutatják, hogy lassan megtanulunk meglévő értékeinkkel is jól sáfárkodni. Példamutatóan igényes, szép a múzeum, a bíróság. a Teleki utca és a Rákóczi út sarkán álló öreg épület felújítása. Meghatározó városképi elemmé rukkolt elő valamennyi rendbe hozott ház. A további tervekre utalnak a színdinamikai tanulmányok, amelyek a Szabadság téri patika és ruhaüzlet épületének méltó megújítását körvonalazzák. Már megvalósult elképzelésként tűnik elénk a gimnázium helyreállított tömbje, a Petőfi utcai MTESZ-székházé, a Malom téri piros iskoláé. A leghosszabban a holnap városának tervei előtt időznek a látogatók. Olyan színesek ezek a térképek, tervrajzok, mint a képzelet. De nem csapongók, hanem lehetőségeinkhez és holnapi igényeinkhez igazodók. A látogató képet alkothat a Rákóczi út—Reiner Albert utca közötti rész beépítéséről, a Fürst Sándor utcába tervezett épületekről, a Teleki utcába javasolt beépítési módról, a Mária utca változó látványáról, a kétszintes, tetőtérbeépítéses hajlékokról, a korszerű sorházakról. Az öregszőlők háztervei is a holnapot villant- jár fel. akárcsak a Csen- geri rendezési megoldása, a városközépen a bevásárlóközpont körvonalai sej- lenek elő. T ucatnyi tablón együtt van a múlt, jelen s jövendő. Amit itt csokorba gyűjtöttünk értékeinkből, a valóságban szétszórtan bukkannak elő napi sétánk során. Sok erőfeszí'.és árán lettek ilyenné. De a gyöngyhalász is hányszor bukik a víz alá, amíg ki- eme’het eeyetlen kincses kagviót? Mi most gyöngyszemeket tartunk a tenyerünkben. Tamasi Tamás Saját úton kerekezek má I» > ' '■ •£ 'Vr. f: '/S ‘ :/ ' s.- £-v7 V jtV ' í’ /v,■*.*: «"t i ' ’ ’ /■ V Cegléden a nagy forgalmú Széchenyi út átépített kétszer kétsávos útteste mellett kerékpárutat készítenek a Kozma Sándor utca és a Béke tér közötti szakaszon. Az Aszfaltútépítő Vállalat brigádja a kivitelező Apáti-Tóth Sándor felvétele Tűzoltóparlamcnt Egészséges vitafórum
