Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

1984. NOVEMBER 4., VASÁRNAP Betonypház Országszerte is­mertté válnak a Nyugat-ma­gyarországi Fa­gazdasági Kom­binát cementköté­sű forgácslapból — fantázianéven a betonypból — épített családi há­zai. A hagyomá­nyos építőanya­gokkal azonos tu­lajdonságú beto­nypból 15—20 nap alatt készítik el a ház szerkezetét, szerelik össze a fal- cs tetőeleme­ket, ezután máris következhet a bel­ső szerelés. Ké­pünkön: épül a 120 négyzetméte­res alapterületű betonypház ISső a faksonyi ABC < Szíves szó Is jár az áru mellé — Szép sovány oldalast vág­jon, 'kedveském, de a tarja az lehet zsírosabb — mondja az idős néni a Taksony és Vidéke Áfész taksonyi ABC-áruhá- zábam. Az eladó miközben vá­logat a füstölt áru között, sor­ba kérdezi az unokákat. • Az idős asszony büszkén válaszol- gat. Közben a munka sem áll meg, kerül a sovány oldalas­ból és a kövér tarjából a ko­sárba. Bő választék — Szeretek itt vásárolni — magyarázza a néni, miközben szatyrába rakja amit vett —, mert ebben a boltban az áru mellé szinte mindenkinek jár egy jó szó. Van ám a házunk­hoz közelebb is üzlet, de én szeretek idejárni. Törtei lmréné üzletvezető­helyettes kissé meghatódva hallgatja az elismerő “'Szává­kat. Érzi, naponta tapasztalja, hogy szeretik a vásárlók az itt dolgozókat és örömmel járnák ebbe a boltba. — Nekünk a legnagyobb el­ismerés, ha a vevők szeretnek bennünket és szívesen tesznek kerülőt azért, hogy nálunk szerezzék be az élelmiszert — mondja. Bizonyára nem sok bolt di­csekedhet hasonló megbecsü­léssel. Napjainkban divat szid­ni az eladókat. Igaz, hogy az árdrágítók, súlycsonkítók, töb­bet számolók rá is szolgáltak erre, ám az általánosítás nem használ a becsületes kereske­dőknek — és ők vannak több­ségben — a szakma presztízsé­nek. A taksonyi ABC-áruház dolgo­zóinak magas színvonalú mun­káját az idén nemcsak a vásár­lók ismerték el. Az üzlet kol­lektívája a Pest megyei ABC- áruházak között a MÉSZÖV által- kezdeményezett verseny­ben az első helyet érte el. Hogy mivel, az nem lehet kérdéses azok számára, akik végignéz­nek, az üzlet polcain, vagy az épület környékén. Itt hiányoz­nak a ládahalmok, rekeszhe­gyek, szemétnek, rendetlenség­nek nyoma sincs. A polcokon példás rendben sorakozik az áru, lejárt szavatosságú, árazás nélküli cikket sem találni. A választék sok tekintetben fe­lülmúlja a hasonló adottságú fővárosi boltok kínálatát is. A zöldség- és gyümölcsskálát egy Zöldért-üzlet is megirigyelhet­né. Szakmaszeretet Az első díj tehát méltán ke­rült a taksonyiakhoz. A kér­dés inkább az, hogy miként si­kerül évek óta ilyen magas színvonalon dolgozni? Taksony talán sziget a kereskedelem vi­haros tengerén, itt nincs lét­számgond, itt magasabb a fize­tés? — A mi eladóink, pénztáro­saink sem keresnek jobban, mint más kereskedők a me­gyében — vélekedik Barta Károly üzletvezető. — Sőt, biz­tos, hogy egy budapesti áru­házban többet is kapnának. Nincs titkunk, talán a szak­maszeretet, ha ezt megtartó erőnek lehet nevezni. Az üzlet 1977-ben épült és a dolgozók többsége is akkor került ide. Sikerült olyan jó kis kollektí­vát összekovácsolni, hogy ez még a szép ígéretek ellenére is itt-tartja az asszonyokat. Nincs panasz Bizonyára nagy szerepe van ebben a bolt József Attila szo­cialista brigádjának. A kollek­tíva kétszer nyerte el az ezüst brigádjelvényt és remélik, hogy jövőre meglesz az arany is. Tavasztól őszig duplájára nő a bolt forgalma, hiszen sok üdülőtulajdonos kiköltözik er­re az időre. A hétvégéken pe­dig — lévén az üzlet az 51-es út mellett — az erre elhala­dók jó része is itt vásárol. Nem könnyű kiszámítani, hogy mennyi tej, kenyér kel majd el. Mégsem panaszkodnak, rendszerint csúcsforgalomra számítva rendelnek árut és in­kább visszamondják, ha éppen a pihenőnapokra romlik el az idő. Hamarosan jelentősen nő az ABC-áruház alapterülete, mi­vel kiköltözik az épületből s gazdabolt. — Még nem döntötte el az Áfész vezetősége, hogy mely árucikkekből növeljük a kíná­latot, de legjobb lenne a papír és strandcikkek választékát bővíteni, hiszen Taksonyban nincs írószerbolt — mondja végezetül Barta Károly. M. K. Kiegészítő szereléket is terveztek * Hazai homlokrakodógép Saját szakembereinek sza­badalma alapján úgynevezett homlokrakodó gép gyártását kezdte meg a nagyszénási Ok­tóber 6. Termelőszövetkezet ipari üzeme. Már ebben az évben mintegy 25 darabot ké­szít belőle hazai szállító- és építőipari, továbbá mezőgaz­dasági vállalatok megrende­lésére. A hasonló típusú gé­peket eddig importáltuk. Az óránként 150 tonna kü­lönféle anyag, termény — föld, homok, kavics, szén, cu­korrépa, burgonya, stb. —, felrakására alkalmas géphez, még szervestrágya-rakodó sze­reléket is terveztek. Munkára kész partnerek Kitekintve a tiszta udvaron túl Ráckevén a vén asszonyok nyara bágyadt verőfényében nyújtóztak még a kertek virá­gai. A patinás, régi városhá­za tornya azonban, a hídfővel szemközt, üres, kiégett virág­tartókra vetette árnyékát. A kőedények öle, a forgalmas teret díszítő növényzet helyett legfeljebb néhány csikket dé­delgetett.. A hulladékgyűjtő nyílásán viszont a szokásos papír- és szeméttömeg he­lyett buja, zöld növények szá­rai törtek elő, bizonyítva, hogy nemigen használják eredeti rendeltetésének meg­felelően a bádogdobozt. Gyarapodó zöldterületek Nem tudni, a helybeliek kö­zül a kiáltó ellentét hány em­bernek szúrt szemet. Bizony­nyal nem e különös példa okozta, hogy a nagyközségi közös tanács éppen ez idő tájt látott hozzá, hogy végleges megoldást találjon a közterü­letek fenntartásának, ápolásá­nak régi gondjára. — Ráckevén már 85 ezer négyzetméternyi közterület — többnyire parkok, játszóterek — karbantartásáról kellene gondoskodni. Most készült el a legújabb, a Mesterházi La­jos emlékpark, ahol már csak az író emlékművének felállí­tása, s felszabadulási évfor­dulónkon az ünnepélyes ava­tás van hátra — mondja Bu- kovszky István műszaki fő­előadó. — Mindennek fenntartására évente 100 ezer forint áll a tanács rendelkezésére. Ez az összeg még a legfontosabb munkákra sem elegendő, kü­lönösen olyan körülmények között, hogy sajnos számol­nunk kell a rongálás okozta károkkal is. Gazdára talált Az Aranykalász Termelő­szövetkezet, • a helyi üzemek és intézmények munkára kész partnereknek bizonyultak a közös cél érdekében. Hiszen a parkok, játszóterek nemcsak a település díszei, hanem ked­velt játszóhelyei az óvodások­nak, iskolásoknak is, akiknek jelenleg, tornaterem híján szinte csak ezek a terek nyúj­tanak lehetőséget mozgásra, szaladgálásra szabad idejük­ben. — Valamennyi közterület Bernád új arculata . Változó közösség, változó emberek l Aicw mw 1 Jelentős nap volt 1944. no­vember másodika Hernád éle­tében, ezen a napon szabadult fel a község. A 40 évvel ezelőt­ti esemény történelmi jelentő­ségű sorsforduló, mely gyöke­resen meghatározza a falu egész eddigi és jövőbeni útját. Ersdmányek Hernád arculata azóta sok tekintetben megváltozott. Üj üzemek, iskola, kereskedelmi és vendéglátó egységek, intéz­mények, a régiek helyén új la­kóházak épültek. Villantsuk fel. mi minden jelzi a község életét, fejlődését a felszabadulás óta. 1943. január 1-én az Újhar- tyántól közigazgatásilag kü­lönvált Hernád elnyerte ön­állóságát. Az 1945-ös földreform során a Steihertz-féle birtokból két- százhatvánhárom 800 négy­szögöles házhelyet osztottak ki. 1943-ban felépült az új ta­nácsháza. A következő évben szilárd burkolatú utat kapott a község. 1951-ben megkezdődött a község villamosítása. 1955-ben új orvosi állást kapott a köz­ség. 1937-ben megnyílt a művelő­dési ház. 1900-ban 0 tantermes iskola épült a községben szolgálati lakással. 1966-ban 50 gyermekét be­fogadó óvoda készült el, me­lyet később kétszeresére bőví­tettek, majd korszerű óvoda­konyhával egészítettek ki. 1970-ben a Láncgyár tele­pült a községbe, s rá egy év­re ABC-áruház épült, majd postaépület és takarékszövet­kezet, ez utóbbiak a helyi „Március 15.” Mgtsz segítségé­vel. Felépült két pedagógus­lakás, három buszváró és el­készült a makadámút Hernád és Üjhartyán között. Spcrtkombinát A felsorolt eredmények ön­magukért beszélnek, pedig a sor nem is teljes. 1977-ben — a tsz beruházásában — a korszerű sportkombináttal gazdagodunk, a gazdaság pedig a baromfi- és sertésfeldolgo­zóval, valamint húsbolttal. Ugyancsak a tsz segítségével készült el a községi fogorvosi rendelő és az új 5 tantermes iskola — továbbá még számos létesítmény, mely a lakosság életkörülményeit javítja. A legjelentősebb azonban, hogy létrejött a községben egy olyan mezőgazdasági nagy­üzem, a „Március 15.” Mgtsz, amely ma közel 6000 ember­nek ad munkát. Az ország ha­tárán túl is ismert, kapcsola­tai a községen és a megyén kívül csaknem az egész or­szágra kiterjednek. Mindeb­ben nagy szerepe van annak, hogy a község lakossága is együtt változott a település arculatával. Magukénak érzik, két kezük munkájával, alkotó fantáziájukkal alakították a jelent, alapozták a jövőt. Pél­da erre a közelmúltban társa­dalmi munkával elkészült há­romkilométernyi járda. Községünk jó néhány fiát ott találjuk a kommunista párt szervezői között: így Ge- cser Györgyöt, Cserepkei Já­nost, Kovács Györgyöt, Motel Jánost. A földelosztó bizott­ságban pedig áldozatos mun­kát végeztek id. Lévai János, Rutterschmidt János, Motel János és Gecser György. Társadalmi munka Községünk felszabadulásá­nak ünnepén átadjuk az álta­lános iskola új gyakorlóműhe­lyét. napközis helyiségét, vala­mint az átalakított napközis­konyhát. Elkészül a földgázvezeték Fő utcai szakasza. Űj helyre költözik a községi könyvtár, ahol olvasóterem is lesz már. A)z eredmények további erő­feszítésekre ösztönöznek. A község lakóira mindig számít­hatnak. Nincs különösebb gond, ha társadalmi munkáról, az erők közös összefogásáról van szó. m ■ Mihalovics Mihály vb-titkár gazdára talált, minden üzem, intézmény a hozzá legköze­lebb eső terület gondozására vállalkozott. így hosszú távon biztosítottnak látszik végre a játszóterek karbantartása, a zöldfelületek ápolása, takarí­tása a nagyközségben. A környezet rendben tartá­sának átfogó programjában azonban más elképzelések is szerepelnek. Az elmúlt évti­zedekben lezajló életforma­változás miatt ma már idő­szerűségét vesztette^ a régi átok: füvesedjen ki 'az udva­rod! Az egykor jószág túrta, taposta gazdasági udvart csak akkor verhette fel a fű, ha járvány pusztított az állatok között. Ma már a belterülete­ken rendelet szabályozza az állattartás körülményeit, de a vidéki lakosság tömeges mun­kába állásával eleve háttérbe szorul annak aránya, jelentő­sége. Megváltozott a falusi porták képe, az egyre igénye­sebb házakat már pázsitos, virágos kert övezi, legalábbis az utca felől. Ám a gondos gazdák kritikus tekintete so­káig csak a kerítéseken belül őrködött. Az elhanyagolt, ga­zos árokpartok, gödrös járdák gazdátlanságról tanúskodtak. Raffay Béla, a városi jogú nagyközségi közös tanács el­nöke ezen a téren is hisz az együttműködés erejében. Spontán mozgalom — A köztisztasági tanács- rendelet ugyan előírja, hogy minden porta tulajdonosa kö­teles a háza előtti szakasz tisztaságáról, az. árok takarí­tásáról, karbantartásáról gon­doskodni, de ennek ellenőrzé­sét nem tudjuk megoldani. A tiszta udvar, rendes ház moz­galom is jószerint a kerítésen belüli terület gondozására serkentette az embereket. Ma már azonban mind több he­lyen tapasztalhatjuk, hogy a növekvő igényesség kiterjed a házak előtti közterületre is, hol virággal, hol pázsittal, cserjékkel díszítik a lakók sa­ját szakaszukat. Ezt a spon­tán mozgalmat szeretnénk tá­mogatni, továbbfejleszteni le­hetőség szerint. Egy-egy kör­zet tanácstagja, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt-ak tívával közösen jelölheti ki a terület azon lakóit, akik háza tája a kerítésen kívül is pél­damutatóan rendezett. Elis­merésükről a tanács gondos­kodik. Mr. A. Az ország tüdeje r yakran mondogatjuk, '7 hogy az erdő, a fa a születésétől a haláláig elkí­séri az embert. Fából ké­szül a bölcsője, fából az asztala, széke, s végül fá­ból a koporsója. Az erdő, a fa biológiai, környezetvé­delmi szerepe pedig szinte felbecsülhetetlen. A felszabadulás idősza­kára mindössze 12 száza- - lókra-zsugorodott az.ország- erdőterülete, ám azóta ál­landóan" nőtt, s jelenleg 1 millió 700 ezer hektárnyi erdőnk van, s ez 18 száza­lékot jelent. Az ezredfor­dulóra elérhetjük az 1 mil­lió 900 ezer hektárt is. Az erdőnek nálunk is három funkciója van: el­sősorban a fatermelést szol­gálja, másodsorban védel­mi rendeltetésű, s csak har­madsorban segíti az üdülés és a közjóiét céljait. Nem­zeti park létesült a Horto­bágyon, a Kiskunságban és a Bükkben, s szaporodó táj­védelmi körzetek segítik a természetbarátok munká­ját. Erdeink hatalmas nem­zeti vagyont jelentenek, hi­szen az erdőállomány mint­egy 260 millió köbméter fát ad. Legtöbb a tölgyfa, er- deinknek 23 százalékát töl­gyesek alkotják. Akácból 18 százalék van, a fenyőfélék az erdők 15 százalékát kép­viselik, a nemes nyárfafa­jok 8,5 százalékát, míg a bükk csak 6,9 százalékban van jelen. Mindez természetesen el­sőrendű nemzetgazdasági érdek, de van ezen túlme­nően más, szinte felmérhe­tetlen haszna is az erdőnek, a fának, amit ugyan nem lehet anyagi szolgáltatás­nak venni, de értékesebb annál. Az erdő védi a lakó­területeket, a természetet, óvja a környezetet, előse­gítve annak stabilitását, ha­tással van a vízháztartás­ra, s a talajt is megkímé­li az eróziótól. Az erdők óriási mennyiségű széndi­oxidot vonnak el és ugyan­akkor oxigént termelnek. Az erdő az ország tüdeje tulajdonképpen. Ahol kipusztul az erdő. ott szennyezetté válik a le­vegő, egészségtelenné a környezet, s az is előfor­dulhat hogy felborul a bio­lógiai egyensúly. Ez a ve­szély ma az egész világot fenyegeti,- hiszen köztu­dott, hogy évente 30 millió hektárnyi erdőt pusztíta­nak ki. Már az őserdők is fogynak, betört a rengete­, gekbe a civilizáció, utakat : i építenek, városok létesül­nek, üzemek szennyezik a vizeket. Magyarországon egyre több a jóléti erdő, mert az erdészet időben felfigyelt a környezetpusztulás ve- 1 szélyeire. Főleg a lakótele­pek környékén jelöltek ki. jelentős erdőterületeket, üdülési célok szolgálatára. — , A fák védik, óvják. a.unt. egészségünket, de mi nem védjük még mindig eléggé a környezetünket, a fákat, az erdőt. Több száz ezer, sőt több millió forintba kerül az erdők üdülési, rekreációs célokra való be- ■ rendezése, padok, asztalok felállítása, tisztások, pihe­nőhelyek kialakítása, az utak rendben tartása. Ezekre sok kiránduló nem vigyáz, sőt gyakran olyanok is akadnak, akik szándékosan megrongálják, tönkreteszik a berendező-, seket, akik szemetelnek, ágakat tördösngk le és szennyezik a tiszta pata­kok vizét. Nem fogják fel ésszel, hogy saját egészsé­gük, tiszta környezetük el­len vétenek ezzel. De úgy is rongálja és szennyezi az ember a kör­nyezetét, hogy nem fordít kellő figyelmet a biológiai egyensúlyra. Az iparosítás, a gyárak, üzemek létesítése, az utak építése mind káros hatással van az erdőkre, * a fákra. Bizonyítja ezt a Né­met Szövetségi Köztársa­ságban és Csehszlovákiái­ban fellépő erdőpusztulás, ami egyre nagyobb arányo­kat ölt napjainkban. Leg­először a jegenyefenyőn észlelték a szennyeződés hatását: a fák ezerszámra pusztultak el, haltak meg a széndioxid hatására. A lucfenyőnél és a lombos fa­fajtáknál kisebb a veszély, mivel ezek ellenállóbbak. Döbbenetesek a haldokló erdőkről készült felvételek, a szélringatta, fürtös lom­bok helyett üszkös, száraz facsonkok, üres madárfész­kek, mert a madarak is elhagyják a halott fákat. C zerencsére hazánkban jóval kisebb a szeny- nyezett levegő, a lúgos esők kártétele. Ennek elle­nére fokozott óvatosságra, szervezettebb környezetvé­delemre, körültekintőbb gondozásra van szükség, ha azt akarjuk, hogv megóvjuk erdeink egészségét. Mert ne feledjük, - vég­eredményben a mi egész­ségünkről van szó, L S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom